Veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése

A veszélyes anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó szabályokat az egészség és a környezet védelmének, valamint e termékek szabad mozgásának biztosítása érdekében harmonizálták. Ezek a szabályok az új 1272/2008/EK rendelet hatálybalépésével, illetve az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásával módosultak.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Hatály

Ezt az irányelvet azokra a veszélyes készítményekre kell alkalmazni, amelyek a 2. cikk értelmében legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, illetve amelyek az 5., 6. vagy 7. cikk értelmében veszélyesnek minősülnek. A „készítmény” kifejezés két vagy több anyagot tartalmazó keverékeket vagy oldatokat jelöl.

Ez az irányelv különleges rendelkezéseket ír elő azokra a készítményekre vonatkozóan, amelyek (az 5., 6. és 7. cikk értelmében) nem minősülnek veszélyesnek, de mégis különleges kockázatot jelenthetnek.

Ezen irányelv nem vonatkozik a következő, késztermékként a végső felhasználónak szánt készítményekre:

emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszerek;
kozmetikai termékek;
anyagok keveréke (a hulladékok ártalmatlanításáról szóló 2006/12/EK irányelv hatálya alá tartozó) hulladék formájában;
élelmiszerek;
takarmányok;
radioaktív anyagokat tartalmazó készítmények;
az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott vagy abba behatoló orvostechnikai eszközök;
a veszélyes készítmények vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren és légi úton történő szállítása;
az átmenő forgalomban lévő, vámfelügyelet alatt álló készítmények, feltéve, hogy semmiféle kezelésen vagy feldolgozáson nem esnek át.

Osztályozás

A veszélyes készítmények osztályozása a veszélyességi kategóriák 2. cikkben szereplő meghatározásai alapján történik. Ezek a kategóriák a kockázat mértéke és egyedi jellege szerint szerveződnek. Olyan készítményeket tartalmaznak, amelyek az alábbiak miatt veszélyesnek tekinthetők:

fizikai-kémiai tulajdonságok (például robbanásveszélyes, oxidáló vagy tűzveszélyes); és/vagy
a készítmény által az egészségre jelentett veszélyek (például mérgező, karcinogén vagy ártalmas); és/vagy
a készítmény által a környezetre jelentett veszélyek.

A veszélyes anyagok osztályozásának és címkézésének általános elvei a 440/2008/EK rendeletben meghatározott módszereken, valamint a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló 67/548/EGK irányelvben meghatározott kritériumokon alapul, kivéve, ha ezen irányelv alternatív kritériumait alkalmazzák.

Csomagolás

A csomagolásra vonatkozó fő követelmények a következők:

a csomagolóeszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy tartalmuk ne juthasson ki;
azon csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
a csomagolóeszközök és a záróelemek mindenhol elég erősek és szilárdak legyenek, biztosítva azt, hogy nem lazulnak fel, és sérülés nélkül megfelelnek a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
formája és/vagy grafikai díszítése ne keltse fel a gyermekek kíváncsiságát, és ne vezesse félre a fogyasztókat;
a csomagolást úgy kell megtervezni, hogy a veszélyes készítményeket ne lehessen összetéveszteni élelmiszerekkel, takarmányokkal, egészségügyi vagy kozmetikai termékekkel;
a készítmények csomagolóeszközeit gyermekbiztos zárással kell ellátni, illetve azokon veszélyre utaló, kitapintható jelképet (figyelmeztetést) kell elhelyezni.

Címkézés

Minden csomagoláson jól olvashatóan és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni bizonyos adatokat:

a készítmény kereskedelmi neve;
a forgalomba hozatalért felelős személy neve és elérhetőségi adatai;
általánosságban a készítményben megtalálható azon anyag vagy anyagok kémiai elnevezése, amelyekre a készítmény egészségre veszélyesként történő besorolását indokoló tulajdonságai visszavezethetők;
veszélyszimbólumok és veszélyjelek, a kockázat jellegére utaló szabványmondatok és biztonsági útmutatások. Az ilyen tájékoztatás megjelenésére, formátumára és feltételeire vonatkozó sajátos előírásokat a 67/548/EGK irányelv II. és VI. melléklete tartalmazza.

A tagállamok előírhatják, hogy a készítmény címkéjének szövegét a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein tüntessék fel.

Az irányelv 12. cikkében meghatározott bizonyos rendkívül szigorú feltételek teljesülése esetén egyes veszélyes készítmények mentesíthetők az általános címkézési és csomagolási követelmények alól. Ebben az esetben e készítmények címkézése opcionálissá tehető, illetve eltérhet a hivatalos szabályoktól, amennyiben azok kiszerelése olyan kis mennyiséget tartalmaz, amely semmilyen veszélyt nem jelent a felhasználókra.

A tagállamok kötelezettségei és feladatai

Az egyes tagállamok kijelölnek egy nemzeti hatóságot, amely tájékoztatja a Bizottságot az irányelv alkalmazásáról. A forgalomba hozatalért felelős személyeknek e hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a készítmény osztályozásával kapcsolatos valamennyi információt (biztonsági adatok stb.).

A tagállamok kötelesek kijelölni azon szervezeteket, amelyek fogadják a készítmények egészégre gyakorolt hatásaira vonatkozó információkat. Ezek az információk csak egészségügyi igények kielégítésére használhatók fel.

Bizalmas adatkezelés

A veszélyes készítmény forgalomba hozataláért felelős személy kérheti adatai bizalmas kezelését. A kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell címezni, amelyben a készítmény először forgalomba kerül. Ezzel az eljárással elkerülhető, hogy egy anyag kémiai azonosítójának a címkén történő feltüntetése veszélyeztesse a szellemi tulajdon titkosságát. A hatóság határozata meghozatalát követően értesíti arról a forgalomba hozatalért felelős személyt.

Szabad mozgásra vonatkozó záradék

A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják azon veszélyes készítmények forgalomba hozatalát, amelyek összhangban vannak az ezen irányelvben meghatározott rendelkezésekkel.

Védzáradék

Egy tagállam átmenetileg megtilthatja vagy különleges feltételekhez kötheti egy veszélyes készítménynek a területén való forgalomba hozatalát, még akkor is, ha az eleget tesz az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknek.

Az ilyen intézkedés elfogadásáról a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, és döntését megindokolja. A Bizottság határozata meghozatalát megelőzően a lehető legrövidebb időn belül egyeztet a tagállamokkal.

A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítást célzó eljárás

Azokat a módosításokat, amelyek ezen irányelv kilenc mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükségesek, a Bizottság hajtja végre. E munkájában a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által vezetett bizottság segíti.

Háttér

Ezt az irányelvet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet 2015. június 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
Az 1999/45/EK irányelv	1999.7.30.	2002.7.30.	HL L 200., 1999.7.30.

Módosító jogszabályok	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
Az 1882/2003/EK rendelet	2003.11.20.	–	HL L 284., 2003.10.31.
Az 1907/2006/EK rendelet	2007.6.1.Alkalmazás:2008.6.1.2008.8.1. (135. cikk)2009.6.1. (VIII. cím és XVII. melléklet)	–	HL L 396., 2006.12.30.
Az 1137/2008/EK rendelet	2008.12.11.	–	HL L 311., 2008.11.21.
Az 1272/2008/EK rendelet	2009.1.20.	–	HL L 353., 2008.12.31.

Az 1999/45/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

See also