Az Európai Unió Tanácsának eljárási szabályzata
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2009/937/EU határozat a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról
MI AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA?
-
Az eljárási szabályzat megállapítja az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) eljárásait szabályozó rendelkezéseket.
-
Eljárási szabályzat elfogadására irányuló hatáskört az Európai Unió működéséről szóló szerződés 240. cikkének (3) bekezdése ruházza a Tanácsra.
-
A III. melléklet módosítására minden évben sor kerül – legutóbb 2022 decemberében módosították – azzal a céllal, hogy tükrözze az Európai Unió (EU) tagállamai népességét, valamint az egyes tagállamok népességét érintő változásokat a minősített többségi szavazásra vonatkozó eljárás végrehajtása céljából.
-
Az eljárási szabályzat jelentősebb módosítására pedig kétszer került sor – 2014-ben (2014/692/EU, Euratom határozat), a minősített többséggel történő szavazásra tekintettel, illetve 2022-ben ((EU) 2022/1242 határozat), a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (Coreper) által a rendes írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozóan hozott döntésekkel kapcsolatos szavazási szabályra tekintettel.
FŐBB PONTOK
A Tanács az az uniós intézmény, ahol a tagállamok képviselői találkoznak. Minden egyes tagállamot egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselő képvisel, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat. A Tanács az Európai Parlamenttel együtt jogalkotási funkciót gyakorol. Jogalkotási aktusokat fogad el a rendes vagy különleges jogalkotási eljárást követően. A Tanács a Parlamenttel együtt költségvetési feladatokat is ellát. Végezetül pedig a Tanács politikai döntéshozatali és koordinációs feladatköröket is betölt.
A tanácsi formációk
-
A Tanács a tárgyalt kérdéstől függően 10 különböző formációban ülésezik.
-
Kettő formáció (Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsa) kivételével az egyes konfigurációk mandátumát nem a szerződések határozzák meg, hanem azok a gyakorlatból következnek.
A Tanács elnöksége
-
A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. A csoport minden egyes tagja – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsi formáció elnökségét egy hat hónapos időszakban látja el. A hármas csoport a 18 hónapos időszakra kidolgozza a tanácsi tevékenységek programtervezetét, amelyet az Általános Ügyek Tanácsa hagy jóvá, miután nyilvános vitát tartott róla.
-
A Külügyek Tanácsának állandó elnöke van: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A főképviselőt a Tanács elnökségét ellátó tagállam helyettesítheti. Rendszerint erre akkor kerül sor, amikor a Tanács a közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze.
-
Az elnökség a Tanács munkájának motorja.
Coreper, bizottságok és munkacsoportok
-
A Tanácsot a Coreper, továbbá több mint 150 szakosodott munkacsoport és bizottság segíti, amelyek a Tanács előkészítő szerveit alkotják.
-
A Coreper előkészíti a Tanács összes ülésével kapcsolatos munkát, és ellátja a Tanács által ráruházott feladatokat. A Coreper 2 az állandó képviselőkből, míg a Coreper 1 az állandó képviselők helyetteseiből áll.
-
A Coreper:
-
biztosítja az EU politikáinak és fellépéseinek következetességét, valamint a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság elvének tiszteletben tartását, továbbá az uniós intézmények, testületek, hivatalok és ügynökségek hatásköreit megállapító szabályok, illetve az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok betartását;
-
előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének összes napirendi pontját, és felel az egyes ügyek előkészítéséért a Tanács számára;
-
törekszik megállapodást elérni az egyes ügyek saját szintjén, amelyeket ezt követően a Tanács elé terjesztenek;
-
bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, hogy az előkészítő feladatokat elvégezzék vagy tanulmányokat készítsenek;
-
számos eljárási határozatot elfogadhat, például egy tanácsi ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartásáról, határozat írásbeli eljárás alkalmazásáról stb.
A Tanács működése
-
A Tanács székhelye Brüsszelben található, de üléseit Luxemburgban tartja áprilisban, júniusban és októberben.
-
A Tanács üléseit az elnök hívja össze saját kezdeményezésére vagy valamely tagjának vagy az Európai Bizottságnak a kérésére. Az elnök határozza meg a Tanács minden egyes ülésének ideiglenes napirendjét.
-
A szavazás előtt ellenőrizni kell a határozatképességet. Ez akkor teljesül, ha a Tanács tagjainak többsége fizikailag jelen van. A Tanács elnöke kezdeményezésére szavaz. Az elnök emellett a Tanács vagy a Bizottság valamely tagjának a kezdeményezésére is megindítja a szavazást, feltéve, hogy a Tanács tagjainak többsége így dönt.
Minősített többségi szavazás
2014. november 1-jén új eljárást vezettek be a minősített többségi szavazás tekintetében, az úgynevezett kettős többség szabályt.
-
Amikor a Tanács a Bizottság vagy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslata alapján szavaz, a minősített többség a következő két feltétel teljesülése esetén érhető el:
-
a Tanács tagjai 55 %-ának kell mellette szavaznia, vagyis a 27 tagból 15-nek (az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése óta);
-
a Tanács javaslatot támogató tagjai az EU népességének legalább 65 %-át képviselik.
-
Ha a Tanács nem a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a határozat a következő feltételek teljesülése esetén fogadható el:
-
a Tanács tagjai 72 %-ának kell mellette szavaznia; és
-
az EU népességének legalább 65 %-át képviselik.
Írásbeli szavazás (rendes írásbeli eljárás)
-
A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz, vagy amennyiben a Coreper ilyen eljárás alkalmazásáról határoz a Tanács érintett jogi aktusának elfogadására alkalmazandó szavazási szabálynak megfelelően.
-
Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.
Átláthatóság és a tanácsi jogi aktusok közzététele
-
A jogalkotási aktusra vonatkozó döntéshozatal és a szavazás nyilvános.
-
A Tanácsnak az új, fontos nem jogalkotási javaslatokat érintő és a tagállamokban vagy azok számára jogilag kötelező erejű szabályokat tartalmazó, első vitája nyilvános.
-
A Tanács vagy a Coreper által hozott határozatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az EU és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről. A Tanács továbbá nyilvános irányadó vitákat tart.
-
A jogalkotási aktusokat közzé kell tenni a Hivatalos Lapban, csakúgy, mint az összes tagállamnak címzett rendeleteket és irányelveket, az olyan határozatokat, amelyek nem határozzák meg a címzettek körét, valamint az EU által megkötött nemzetközi megállapodásokat. Az eljárási szabályzat 17. cikke más, a Hivatalos Lapban kihirdetendő jogi aktusokat is felsorol, beleértve azt is, amikor arról a Tanács vagy a Coreper határoz.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?
Az eljárási szabályzat 2009. december 1. óta alkalmazandó.
HÁTTÉR
További információk:
FŐ DOKUMENTUMOK
A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11, 35. o.)
A 2009/937/EK határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés 01.01.2023