Partnerség az Európáról szóló kommunikációért

Az egészséges európai demokrácia szempontjából alapvetően fontos a világos párbeszéd és vita. A Bizottság önmagában nem elegendő ahhoz, hogy nekigyürkőzzön a feladatnak: az európai polgárokkal történő kommunikációhoz szüksége van a többi intézmény és a tagállamok támogatására is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. október 3.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Partnerség az Európáról szóló kommunikációért [COM(2007) 568 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság felismerte, hogy csökkentenie kell az Európai Unió (EU) és a polgárai között húzódó szakadékot, ezért ebben a közleményben több olyan intézkedést is javasol, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok tájékoztatásának és meghallgatásának javítását. Ezek az intézkedések az európai kommunikációs politikával foglalkozó fehér könyvből származnak, amely a 2006 februári közzététele óta számtalan reakciót váltott ki.

Egységes és integrált kommunikáció

A Bizottság kommunikációs tevékenységei és szolgáltatásai rendkívül szerteágazók: számos kommunikációs eszközt használ, többek között az audiovizuális médiát, az internetet, az írott sajtót, a kiadványokat, a rendezvényeket és az információs hálózatokat. Szükségesnek tűnik, hogy egységes módon integráljuk és hasznosítsuk a kommunikációs tevékenységek összességét. Valamennyi érintett félnek – a szóvivői szolgálatnak, a Bizottság személyzetének, a tagállamoknak, a Bizottság harmadik országokbeli küldötteinek – egységes módon kell kommunikálniuk az európai fellépésekről.

A polgárok bevonása

A polgároknak az európai vitába való bevonása érdekében mindenekelőtt helyi szinten kell cselekedni. A Bizottság több, az alábbiakat célzó intézkedést hozott:

• kommunikációért felelős kiegészítő személyzet kihelyezése a tagállamokban található képviseleteihez és a regionális irodákba. A képviseleteket megbízták, hogy ösztönözzék az Európáról nemzeti szinten zajló vitákat. Ők szervezik meg a biztosok látogatásait is, illetve ők látják el információkkal az újságírókat. A közösségi kezdeményezéseket elfogadásuk napján a képviseletek ismertethetik a nagy nyilvánossággal;
• a teljes Europe Direct hálózat megújítása mind a 27 tagállamban, valamint a hálózat földrajzi lefedettségének javítása;
• az Európát lefedő rendkívül sok és rendkívül sokszínű információs és támogatóhálózat, köztük az EURES, a SOLVIT, és az Enterprise Europe Network (EN) összehangolása;
• az európai közéleti találkozóhelyek elterjesztése. A polgárok, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), a politikai szereplők és a média találkozóhelyeinek számító európai közéleti találkozóhelyek kiállításoknak, filmvetítéseknek, találkozóknak, látogatásoknak, megbeszéléseknek, vitafórumoknak és konferenciáknak adnak majd helyt.

A Bizottság támogatja az aktív európai polgári szerepvállalást. A tagállamok erre vonatkozó kérése esetén többek között az alábbi intézkedések révén ajánlja fel a segítségét, hogy az iskolai létesítményekben Európáról beszéljenek:

• az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó bevált oktatási és képzési gyakorlatok cseréje;
• európai témákról szóló tájékoztató dossziék készítése iskolák és tanárok számára;
• uniós tisztviselők hallgatók és tanulók körében tett látogatásainak megszervezése;
• a nyilvánosság fogadása a képviseletek és az Europe Direct hálózatok helyiségeiben;
• az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos európai programok.

Javítani fogják a civil társadalom hozzáférését a Bizottsághoz azáltal, hogy kineveznek egy civil társadalmi kapcsolattartó személyt a Bizottság valamennyi osztályán.

Az európai közszféra kialakítása

A nemzeti határokat átlépő viták elődizése érdekében be kell vonni a politikai szereplőket ebbe a folyamatba. Vitaindításához a nemzeti és európai politikai pártok, valamint a választott képviselők általában kiváltságos helyzetben vannak. A Bizottság kísérleti információs hálózatok kialakításán dolgozik, amelyek közvetlen internetes vitafórumokként szolgálnának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek tagjai, az újságírók és a véleményformálók számára.

Az európai közszféra kialakításába a médiát és az információs szolgálatokat is fokozottabban be kell vonni. A Bizottság biztosítani kívánja, hogy az uniós témák kiemeltebb figyelmet kapjanak a létező audiovizuális csatornáknál, és a műsorszolgáltatókat európai szintű együttműködésre ösztönzi. Javasolja, hogy kétszerezzék meg az EU televíziós tájékoztató szolgálata, az Európa műholdról (EbS) (EN) (FR) kapacitásait. Az Europa internetes oldalt sokkal interaktívabbá, áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá kívánja alakítani.

A Bizottság támogatja a civil társadalmat, az NGO-kat, a magánszférát és a közszférát egy olyan weboldalhálózat létrehozásában, amely lehetővé teszi az európai témák bemutatását.

Egy európai közszféra kialakításához szükséges még az európai közvélemény megértése és meghallgatása is. Ennek érdekében a Bizottság meg kívánja erősíteni az Eurobarométert (EN) (FR) innovatív kvalitatív kutatási eszközök jelentősebb használatával és a kommunikáció hatásairól szóló célzott közvélemény-kutatások segítségével. Az Europe Direct szolgálat szintén nyújthat tájékoztatást a polgárokat leginkább érdeklő kérdésekről. Végezetül, a konzultációk lehetővé teszik a főbb jogalkotási javaslatokról alkotott európai közvélemény megismerését. A Bizottság képviseleteit be fogják vonni az e konzultációban való részvétel ösztönzését célzó kampányokba.

A partnerségi megközelítés megerősítése

A kommunikáció nem lehet „brüsszeli ügy”. Ennek érdekében a Bizottság szeretne a tagállamokkal együttműködni, ezért irányítási partnerségek létrehozását javasolja az érdeklődő tagállamokkal. Az irányítási partnerségek közös kommunikációs terven alapulnának, és lehetővé tennék a kommunikáció helyi körülményekhez és a nemzeti politikai programokhoz történő hozzáigazítását.

A Bizottság továbbá sokkal szorosabb együttműködést kíván kialakítani az európai intézményekkel. Javasolja az Intézményközi Tájékoztatási Csoport szerepének növelését. E csoport feladata, hogy iránymutatást nyújtson az uniós kommunikációs prioritásokról, valamint kialakítsa az Unió kommunikációs stratégiáját.

Mivel a Bizottság önmagában nem képes a kommunikáció javítására, javaslatot tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak egy kommunikációról szóló intézményközi megállapodás megkötésére. Ennek a megállapodásnak a célja az EU főbb kommunikációs prioritásainak meghatározása, az egyes intézmények forrásainak megfelelőbb kihasználása, valamint a tagállamok együttműködésre történő ösztönzése. A megállapodás eredményeképpen az uniós kommunikációs prioritásokat meghatározó közös éves munkatervet fognak elfogadni. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazt az üzenetet kell terjeszteni, hanem azt, hogy ugyanarról a témáról összehangoltan kell kommunikálni.

Utolsó frissítés: 30.10.2007