Európai esetjogi azonosító

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési terv

Következtetések az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier – ECLI) és a minimális számú egységes esetjogi metaadat (metadata) bevezetésére való felkérésről

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikke

MI A CSELEKVÉSI TERV, A KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A SZERZŐDÉS CIKKÉNEK CÉLJA?

A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési terv az EU most véget érő, a 2014–2018-as időszakra szóló többéves cselekvési tervére épül. Mindkettő tükrözi a nemzeti esetjoghoz* való határon átnyúló hozzáférés fontosságát, valamint a szabványosítás és a decentralizált technológia szükségességét.

A következtetések felszólítottak az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier – ECLI) és a minimális számú egységes esetjogi metaadat* bevezetésére.

A következtetések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (1) bekezdésén alapulnak. Ez a cikk megállapítja, hogy az EU a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, ahol az alapvető jogokat, valamint az uniós országok különféle igazságszolgáltatási rendszereit és hagyományait tiszteletben tartják.

FŐBB PONTOK

Az esetjoghoz való hozzáférés életbevágóan fontos a jogállamiság számára – ez az EU egyik legfontosabb értéke, amint azt a Maastrichti Szerződés 2. cikke meghatározza. Ez a hozzáférés:

• biztosítja az igazságszolgáltatás nyilvános ellenőrzését;
• segít abban, hogy a bíróságok átláthatóbbak legyenek; és
• tájékoztatja a közvéleményt a jog fejleményeiről.

A nemzeti bíróságok esetjoga fontos információforrás az uniós országok igazságszolgáltatási rendszerei számára, de az uniós jog számára is. A nyelvvel kapcsolatos problémákon felül az egységes esetjogi azonosítók hiánya az akadálya a jogi kérdések határokon átnyúló kutatásának. Az állampolgároknak, jogi szakembereknek és a nemzeti hatóságoknak ezért olyan eszközre volt szükségük, amely lehetővé teszi a nemzeti és az uniós esetjog könnyű kereshetőségét és az azokra való világos hivatkozást.

Ennek a célja nem egy nemzeti esetjogra vonatkozó központosított európai adatbázis megteremtése volt. Ehelyett létrehoztak egy közös rendszert az esetjog azonosítására és metaadataira.

A következtetések ezért felszólították az uniós országokat, hogy önkéntes alapon hozzák létre a következőket:

• egy minimális számú metaadat: az EU Tanácsa listát készített a metaadatokról, amilyen például a bíróság teljes neve, az ország, ahol annak a bíróságnak vagy törvényszéknek a székhelye van és a határozat dátuma, amely adatoknak minden egyes, az ítélet egy példányát képező dokumentumot kísérniük kell;
• az ECLI: ez az egységes azonosító, amely lehetővé teszi a bírósági határozatok könnyebb azonosítását, 5 kötelező elemet foglal magában:
  • „ECLI”: az azonosító azonosítása céljából ez az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier);
  • az országkód;
  • annak a bíróságnak a kódja, amely az ítéletet hozta;
  • az az év, amikor az ítéletet meghozták;
  • egy szám – legfeljebb 25 alfanumerikus karakter – az egyes uniós országok által meghatározott formátumban;
  • kettőspontok (:) választják el ezeket az elemeket. Egyéb írásjel nem megengedett.

Az ECLI-t alkalmazó mindegyik részt vevő uniós országnak ki kell jelölnie egy kormányzati vagy igazságügyi szervezetet, saját nemzeti ECLI-koordinátorként. Az egy országon belüli bíróságok különböző időpontokban is csatlakozhatnak az ECLI-rendszerhez. Az ECLI-t létrehozták az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbviteli tanácsai és az Európai Unió Bírósága is (amely az EU ECLI-koordinátoraként is tevékenykedik). Az európai azonosítót a meghozott összes ítéletre kiadják, nemcsak azokra, amelyeket az interneten tettek közzé.

Az ECLI előnyei közé tartoznak a következők:

• könnyebb a hivatkozás az eseti jogra, és kevesebb időt töltenek el a jogi szakemberek és az oktatók a kereséssel;
• egy többnyelvű ECLI-keresőmotor, amely segítségével a felhasználók bírósági határozatokra kereshetnek rá az ECLI-szabványt gyakorlatba ültető és adataikhoz hozzáférést lehetővé tevő esetjog-közzétevők adatbázisában;

• a nemzeti bírák jobban alkalmazhatják az uniós jogot, mert könnyebben találják meg a vonatkozó esetjogot;
• megerősödik a kölcsönös megértés az uniós országok jogászi közösségei között.

2018 decemberében a Tanács elfogadta a 2019–2023-as időszakra szóló e-igazságügy kialakítására irányuló stratégiát és cselekvési tervet. Az e-igazságüggyel kapcsolatos munka három célkitűzésre összpontosít:

• az igazságszolgáltatással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés javítása;
• a bírósági és a bíróságon kívüli eljárások digitalizálásának folytatása a bírósági határozatokhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférés elősegítése érdekében; valamint
• a nemzeti e-igazságügyi rendszerek technikai megvalósítása és kezelése az EU-s országok rendszerei összekapcsolásának és együttműködésének lehetővé tételéhez.

HÁTTÉR

Az ECLI-vel kapcsolatos információk az európai igazságügyi portálon érhetők el. A portál tájékoztatást ad az azonosító formátumáról és használatáról, valamint a metaadatokról és a nemzeti koordinátorokról. Egyúttal lehetővé teszi az ECLI-keresőfelülethez való hozzáférést. Ezt a felületet nem európai szintű adatbázisnak szánták, egyszerűen csak lehetővé teszi a keresés elvégzését, az ECLI és bizonyos metaadatok felhasználásával, az egymással összekapcsolt nemzeti adatbázisokból és webhelyekről.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési terv (HL C 96., 2019.3.13., 9–32. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 1. fejezet – Általános rendelkezések – 67. cikk (az EKSz. korábbi 61. cikke és az EUSz. korábbi 29. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 73. o.)

A Tanács következtetései az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier – ECLI) és a minimális számú egységes esetjogi metaadat (metadata) bevezetésére való felkérésről (HL C 127., 2011.4.29., 1–7. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi stratégia (HL C 96., 2019.3.13., 3–8. o.)

Az európai e-igazságügyre vonatkozó, a 2014–2018-as időszakra szóló többéves cselekvési terv (HL C 182., 2014.6.14., 2–13. o.)

utolsó frissítés 29.04.2019