A más országokban hozott ítéletek figyelembevétele az új büntetőeljárásokban

Valamely uniós ország köteles a saját bíróságai által hozott ítéletekkel egyenlő mértékben figyelembe venni a más uniós országban hozott ítéleteket.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008/675/IB kerethatározata (2008. július 24.) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről.

ÖSSZEFOGLALÓ

MI E KERETHATÁROZAT CÉLJA?

E kerethatározat célja azon feltételek meghatározása, amelyek alapján egy bizonyos személy ellen valamely uniós országban indult büntetőeljárás során figyelembe veszik az ugyanezen személlyel szemben más uniós országban, eltérő cselekmények alapján hozott korábbi büntetőítéleteket.

FŐBB PONTOK

Új büntetőeljárás esetén az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a más uniós országban hozott korábbi büntetőítéleteket a korábbi nemzeti ítéletekkel azonos mértékben vegyék figyelembe.

Ezeket a korábbi büntetőítéleteket a tárgyalás előtti szakaszban és a tárgyalás folyamán, valamint a büntetőítélet végrehajtása során veszik figyelembe. A korábbi büntetőítéleteket megfelelő mértékben kell figyelembe venni, különösen a következőkre alkalmazandó eljárási szabályokkal kapcsolatban:

A korábbi büntetőítéleteknek az új eljárást folytató uniós ország általi figyelembevétele nem járhat a korábbi büntetőítéletek megváltoztatásával, visszavonásával vagy felülvizsgálatával.

A kerethatározat hatálya továbbá korlátozható, amennyiben az új eljárás alapját képező bűncselekményt a korábbi büntetőítélet meghozatalát vagy teljes körű végrehajtását megelőzően követték el. Az uniós országok nem kötelesek a büntetéskiszabásra vonatkozó nemzeti szabályaikat alkalmazni, amennyiben a nemzeti szabályoknak a külföldi büntetőítéletekre való alkalmazása korlátozná a bírót a büntetés kiszabásában az új eljárás során. Mindazonáltal a bíróságoknak biztosítaniuk kell a korábbi büntetőítéletek egyéb módon történő figyelembevételét.

A kerethatározat végrehajtásáról szóló 2014. évi jelentés megállapította, hogy a kerethatározat többletértéket képvisel az európai igazságszolgáltatási térségen belüli büntetőjogi rendszerek és bírósági határozatok iránti kölcsönös bizalom előmozdítása tekintetében. A határozatot végrehajtó uniós országok között azonban jelentős eltérés mutatkozik a határozatnak való megfelelés tekintetében. A 22 uniós ország közül 13 hajtotta kielégítő módon végre a rendelkezéseket.

2014. december 1-jén az Egyesült Királyság (1) tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a kerethatározat részes fele kíván lenni. Ezt a 2014/858/EU bizottsági határozat megerősítette.

HÁTTÉR

A 2009/316/IB tanácsi határozat 2012-ben létrehozta az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS-t). Ez olyan számítógépes rendszer, amely lehetővé teszi az uniós országok számára a büntetőítéletekkel kapcsolatos információ gyors és könnyű megosztását. Az ECRIS biztosítja a kerethatározat gyakorlati működését.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapjának az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerről (ECRIS) szóló oldalát.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2008/675/IB kerethatározat

2008.8.15.

2010.8.15.

HL L 220., 2008.8.15., 32-34. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározat tagállami végrehajtásáról (COM(2014) 312 final, 2014.6.2.).

A Bizottság 2014/858/EU határozata (2014. december 1.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott, a schengeni vívmányoknak nem részét képező, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogi aktusokban való részvételi szándékára vonatkozó bejelentésről (Hivatalos Lap, L 345., 2014.12.1., 6-9. o.).

utolsó frissítés 10.06.2015



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.