Hetedik keretprogram: Euratom

Ennek az egyedi nukleáris kutatási és képzési programnak a fő célkitűzései a fúziós energia fenntartható fejlesztése és az atommag-hasadási ágazatban felmerülő biztonsági, hulladékkezelési, hatékonysági és versenyképességi igények kielégítése. Ez a dokumentum meghatározza azokat az aktuális kihívásokat és nehézségeket, amelyeket ma az atomenergia Európában jelent, valamint ismerteti a program általános jellemzőit és célkitűzéseit. Mindhárom tematikus kutatási területhez – fúziós atomenergia, hasadási atomenergia és sugárvédelem – tartozik egy egyedi célkitűzés, amelyek megvalósítása érdekében az elkövetkező négy évben számos intézkedésre kerül majd sor.

JOGI AKTUS

2006/970/Euratom: A Tanács határozata (2006. december 18.) az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.]; és

2006/977/Euratom: A Tanács határozata (2006. december 19.) az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az atomenergia jelenleg az Európai Unióban összesen fogyasztott villamos energia egyharmadát fedezi. E tekintetben kiemelt jelentőségű energiaforrást képez. A tiszta atomenergia emellett nélkülözhetetlen a környezet számára (csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását), és javítja az Unió energiahordozóktól való függetlenségét, energiaellátását és növeli az ellátási források diverzitását.

A fúziós energia * idővel korlátlan tiszta energiaellátást fog biztosítani. E tekintetben az ITER (DE) (EN) (FR) * projekt tagadhatatlan hozzáadott értéket képvisel. Annak végrehajtása és hasznosítása ezért a jelenlegi uniós stratégia központi elemét képezi. Egy ilyen horderejű célkitűzést ugyanakkor megalapozott és célirányos európai kutatás-fejlesztési programmal kell kiegészíteni.

Mindezek ellenére az atommaghasadás * továbbra is lehetséges megoldást jelent. Ebben az összefüggésben a kutatási és képzési tevékenységek során a hangsúlyt a nukleáris biztonságra (sugárvédelem *), a fenntartható hulladékkezelésre, valamint az ágazat átfogó hatékonyságára és versenyképességére kell helyezni.

A megfelelő európai energiaügyi helyzet megkívánja a már meglévő források, infrastruktúrák, készségek és know-how fenntartását, ugyanakkor szükségessé teszi új tudományos és technológiai lehetőségek feltárását is. E célból ennek az egyedi programnak egyaránt elő kell segítenie a kutatási beruházások megfelelő szintjének megőrzését, valamint az Unió és tagállamai közötti lehető legeredményesebb együttműködést.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A 2011-ig tartó Euratom program két egyedi programra tagolódik. Az első a fúziós energiára, az atommaghasadásra, valamint a sugárvédelemre irányuló kutatást foglalja magában. A második program a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre; JRC) nukleáris energia területén folytatott tevékenységeire terjed ki.

A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott teljes összeg 2751 millió EUR. E költségvetés egy jelentős hányadát az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekt finanszírozására fordítják.

„Euratom” egyedi program

Ez az egyedi program az alábbi területeket foglalja magában:

• fúziós energia (DE) (EN) (FR);
• atommaghasadás;
• sugárvédelem.

Ezeken a területeken az alábbi fő célokat kívánja elérni:

• a kiválóság és az innováció színvonalának javítása;
• fokozott együttműködés és hatékonyság biztosítása a kutatási és képzési tevékenységek támogatása révén.

Az egyedi program fő hozadéka az említett területekre irányuló kutatás közösségi szintű megerősítése lesz. Hangsúlyt kapnak továbbá a többi közösségi politikával kialakított szinergiák és az azokat kiegészítő jelleg.

A fúziós energia területén a kutatás elsődleges céljai a következők:

• az ITER-tervhez szükséges tudásalap megteremtése;
• az ITER építési szakaszának lezárása és reaktorprototípusok létrehozása még a működési szakasz megindítása előtt.

Az atommaghasadás és a sugárvédelem területén a program célja olyan tudományos és műszaki alapok megteremtése, amelyek az energia és a hulladékok, valamint azok hatásának megfelelőbb (egyszerre biztonságosabb, forrás- és költséghatékonyabb, valamint versenyképesebb) kezeléséhez szükségesek.

Ezen túlmenően három szinten teljesítménymutatók bevezetésére kerül sor:

• a tudományos és műszaki fejlődés irányainak és tendenciáinak meghatározását lehetővé tevő mennyiségi és minőségi mutatók (új szabványok és eszközök, tudományos módszerek, új termékekre, folyamatokra és szolgáltatásokra stb. vonatkozó szabadalmi bejelentések és engedélyezési megállapodások);
• irányítási mutatók (belső teljesítményértékelés, a döntéshozatali folyamat, a költségvetés végrehajtása, a szerződések aláírására és a kifizetésekre vonatkozó határidők nyomon követése stb.);
• eredmény- és hatásmutatók (a kutatás általános eredményessége a kitűzött célok tekintetében, a keretprogram hatása elsősorban a lisszaboni, göteborgi és barcelonai célkitűzésekre, valamint eredményesség az egyedi programok szintjén).

A költségvetés szempontjából az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 2234 millió EUR a 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig tartó időszakra. Ennek az összegnek a felosztása a következő:

• 1947 millió EUR-t fordítanak a fúziós energia területén végzett kutatásra;
• 287 millió EUR-ban részesül az atommaghasadás és a sugárvédelem területe.

A Közös Kutatóközpont (JRC) tevékenységei

A JRC nukleáris tevékenységei támogatják a transznacionális együttműködés keretén belül megvalósuló kutatások teljes skáláját az alábbi tematikus területeken:

• nukleárishulladék-kezelés, környezeti hatás;
• nukleáris biztonság;
• nukleáris védelem.

A részletes célkitűzéseket, valamint az e tevékenységekre vonatkozó körvonalakat a 2006/977/Euratom határozat melléklete tartalmazza.

Az egyedi program végrehajtásához szükségesnek ítélt összeg 517 millió EUR.

Megjegyzés: a hetedik keretprogram, beleértve a különböző egyedi programok és minden belőlük eredő kutatási tevékenység megvalósítását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőség szempontjai vezérlik.

TEMATIKUS KUTATÁSI TERÜLETEK

Minden egyes tematikus kutatási területhez (fúziós energia, atommaghasadás és sugárvédelem) tartozik egy általános célkitűzés, amelyhez kapcsolódóan egy sor tevékenységet határoztak meg. Az atommaghasadásra és a sugárvédelemre vonatkozóan egyedi célkitűzéseket is megfogalmaztak.

Fúziós energia

Az általános célkitűzés a tudományos világ valamennyi szereplőjének (kutatók, az ipar, vállalkozások, politikai döntéshozók stb.) és ismeretének mozgósítása, hogy azokat a fúziós energia (DE) (EN) (FR) területén végzett kutatás szolgálatába állíthassák. Konkrétabban az erőfeszítések az ITER, valamint az azt követő DEMO * projekt, illetve a fúziós energia fejlesztését célzó több nagyobb projekt megvalósítására és hasznosítására összpontosulnak majd.

A tervezett tevékenységek a következő hét szemponthoz fognak kapcsolódni:

• az ITER megvalósítása;
• K+F az ITER működésének előkészítésében;
• technológiai tevékenységek a DEMO előkészítésében;
• hosszabb távú K+F tevékenységek;
• emberi erőforrás, oktatás és képzés;
• infrastruktúrák;
• a felmerülő igények és a váratlan politikai szükségletek kezelése.

Az ITER projekttel kapcsolatos uniós közreműködés az alábbi módokon valósul meg:

• a telephely előkészítése;
• az ITER szervezeti felépítése;
• az igazgatás és a munkaerő-felvétel;
• általános technikai és igazgatási támogatás;
• a telephely működéséhez szükséges felszerelések és berendezések felépítése;
• célzott, a fizika és a technológia területére összpontosító program létrehozása, amely magában foglalja az ITER működéséhez szükséges egyedi technológiák értékelését, valamint az ITER lehetséges működési folyamatainak feltárását célzott kísérletek és más modellezési tevékenységek keretében.

A DEMO projektet illetően folytatódik a későbbi ipari fúziós reaktorok alapjául szolgáló technológiai kísérlet, az anyagok és technológiák tesztelési fázisa, és megkezdődik a reaktor építése.

A kifejezetten az ITER és a DEMO projektre irányuló tevékenységeken túl hangsúlyt fektetnek a későbbi fúziós erőművek fejlesztésének kulcsterületeihez kapcsolódó készségek elsajátítására és a tudásalap bővítésére is. Ezen a téren a cél kettős: e kutatásoknak idővel javítaniuk kell a fúziós energia műszaki megvalósíthatóságát, miközben biztosítják annak költséghatékony voltát. Az e célt szolgáló tervezett kutatási tevékenységek alapvetően a következőket foglalják magukban:

• mágneses plazmaösszetartás *;
• fúziós plazma *;
• a fúziós energia előállításának társadalmi és gazdasági vonatkozásai;
• tehetetlenségi összetartás *.

Az ITER kapcsán, és átfogóbb szinten a fúziósenergia-kutatás terén felmerülő, emberi erőforrással kapcsolatos, oktatási és képzési szükségletek kielégítése érdekében a program a következőket irányozza elő:

• a programban részt vevő szervezetek közötti kutatói mobilitást elősegítő intézkedések a fokozottabb együttműködés és a nemzetközi együttműködésbe való szorosabb bekapcsolódás érdekében;
• magas színvonalú mérnöki és kutatói képzési tevékenységek posztgraduális és posztdoktori szinten, és ennek keretében a program létesítményeinek használata képzések, szemináriumok és más szakmai műhelyek helyszíneként;
• az innováció ösztönzését, valamint a know-how-nak az érintett egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti cseréjét segítő intézkedések.

Az infrastruktúrákat illetően az ITER európai megvalósítása az új európai kutatási program központi elemét fogja képezni.

Végül, az energiaellátással, az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban felmerülő igényekre vagy váratlan politikai szükségletekre egy gyorsított fúziós fejlesztési program adhat választ, amelynek köszönhetően hamarabb megkezdődhet a fúziós energia piaci forgalmazása. E gyorsított program elsődleges és egyben végső célja a DEMO projekt tervezettnél korábbi megvalósítása lenne.

Atommaghasadás

Ezen a területen az általános célkitűzés a jelek szerint több összetevőt foglal magában:

• a képzési igények kielégítése;
• az infrastruktúrák támogatásának növelése;
• az európai kutatási térség megerősítése;
• a főbb problémákra és megközelítésekre vonatkozóan közös európai szintű jövőkép kidolgozása;
• a nemzeti programok összekapcsolása;
• hálózat kialakítása nemzetközi szervezetek és harmadik országok (Egyesült Államok, új független államok, Kanada, Japán stb.) részvételével;
• az Euratom szerepének megerősítése a kutatás és technológiafejlesztés nemzetközi koordinációjában;
• a Közös Kutatóközponttal (JRC) való koordináció biztosítása;
• kapcsolatok kialakítása a hetedik keretprogram kutatási tevékenységeivel;
• a nemzetközi együttműködés előmozdítása.

Konkrétabban, az atommaghasadás továbbra is számos kérdést vet fel a radioaktív hulladékok kezelése terén. Ezen a szinten a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek az alábbiakra irányulnak:

• a hosszú élettartamú radioaktív hulladék geológiai elhelyezésének kezelése és biztonságossága;
• a hulladékkezelés és -tárolás európai dimenziója;
• a hulladék mennyiségének csökkentését lehetővé tevő eljárások kidolgozása (pl. particionálás, transzmutálás * stb.).

A nukleáris létesítmények tekintetében ezen egyedi program keretében is sor kerül majd olyan intézkedésekre, amelyek célja, hogy ezeket a létesítményeket biztonságosabbá, költség- és erőforrás-hatékonyabbá, környezetbarátabbá és versenyképesebbé tegyék.

Ez a program továbbá támogatni fogja az atommaghasadás terén létrejövő kutatási infrastruktúrák tervezését, felújítását, építését és működését. Kiemelt cél még, hogy megkönnyítsék a kutatók határokon átnyúló hozzáférését ezekhez az infrastruktúrákhoz.

A valamennyi tevékenységi ágazatra kiterjedő szakismeretek és tudományos know-how terjesztésének előmozdítása érdekében különböző európai és magasabb szintű intézkedésekre kerül sor az emberi erőforrások és a képzés tekintetében. Ezen intézkedések fő célja, hogy kellő számú képzett kutatóval és szakemberrel lássák el az ágazatot, elsősorban az alábbiak révén:

• az Unió oktatási intézményei közötti koordináció javítása (a diplomák elismerése valamennyi tagállamban);
• a képzési gyakorlatok és hálózatok, valamint a hallgatók és tudományos szakemberek mobilitásának előmozdítása támogatások és ösztöndíjak révén.

Sugárvédelem

A sugárvédelem területén végzett kutatási tevékenységek, amelyek középpontjában a kis dózisú sugárzásnak való hosszú távú kitettségből eredő kockázatok állnak, az alábbiakat foglalják magukban:

• a kockázatok számszerűsítése (járványtani tanulmányok, sejtbiológiai és molekuláris biológiai kutatások stb.);
• a sugárzás gyógyászati célú alkalmazásának biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele;
• a veszélyhelyzet-kezelés következetességének és integrációjának javítása, beleértve a szennyeződött területek helyreállítását;
• megbízható és a gyakorlatban alkalmazható intézkedések meghatározása a sugárzás vagy a radioaktív anyagok rosszhiszemű felhasználása által kiváltott (egészségügyi vagy környezeti) hatás kezelése érdekében;
• az egyéb területeken (radioökológia *, dozimetria * stb.) folytatott nemzeti kutatási tevékenységek hatékonyabb integrálása.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második, és az elkövetkező években elsődleges szerepet fog játszani az európai növekedésben és foglalkoztatásban. A Bizottság tovább kívánja fejleszteni a kutatási, oktatási és innovációs politika alkotta „tudásháromszöget” annak érdekében, hogy a tudást egy dinamikus gazdaság, valamint a társadalmi és környezeti fejlődés szolgálatába állítsa.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 1908/2006/Euratom rendelete (2006. december 19.) az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.]

Ez a rendelet meghatározza a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hetedik keretprogramjában (2007–2011) való részvételére vonatkozó szabályokat. A dokumentum a következő négy fejezetből áll: bevezető rendelkezések (tárgy, fogalommeghatározás és titoktartás), a közvetett cselekvésekben való részvétel (részvételi feltételek, eljárási szempontok stb.), terjesztési és felhasználási szabályok (az új és meglévő információk tulajdonjoga, oltalma, közzététele, terjesztése és felhasználása, valamint az ezen információkhoz való hozzáférési jogok) és a „fúziós energiai kutatások” tematikus területhez tartozó cselekvésekben való részvétel egyedi szabályai.

Utolsó frissítés: 10.07.2007