Adómentességet biztosító kedvezmények: személyes vagyontárgyak végleges behozatala

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 2009/55/EK irányelve a magánszemélyek személyes tulajdonának valamely uniós országból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja a magánszemélyek személyes vagyontárgyának* valamely uniós országból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről szóló 83/183/EGK irányelv kodifikálása.

FŐBB PONTOK

Ez az irányelv mentesíti a magánszemélyek által valamely más uniós országból véglegesen behozott személyes vagyontárgyat az ilyen vagyontárgyra általánosságban alkalmazott fogyasztási adók alól.

Ez a vagyontárgy nem lehet kereskedelmi jellegű, és azt nem szánhatják gazdasági tevékenységre sem. Az érintett személy számára a szakmájának vagy foglalkozásának végzéséhez szükséges szerszámokat ugyanakkor személyes vagyontárgyként kell kezelni.

A hátaslovak, motorhajtású közúti gépjárművek (beleértve azok pótkocsiját), lakókocsik, lakóautók, szabadidős célú vízi járművek és sportcélú légi járművek behozatalára vonatkozó mentesség csak akkor adható meg, ha a magánszemély szokásos tartózkodási helyét* a rendeltetési uniós országba helyezi át.

A behozott motorhajtású járműveket (beleértve azok pótkocsiját), lakókocsikat, lakóautókat, szabadidős célú vízi járműveket és sportcélú légi járműveket az azok adómentes behozatalát követő 12 hónapos időszak során nem lehet értékesíteni, bérbe vagy kölcsönbe adni, kivéve a rendeltetési uniós ország illetékes hatóságainak megelégedésére kellően indokolt körülmények esetén.

A vagyontárgyak behozatala egy vagy több alkalommal történhet, az alábbi indokok bármelyike alapján:

a szokásos tartózkodási hely áthelyezésével összefüggésben: valamennyi vagyontárgyat a szokásos tartózkodási hely áthelyezésétől számított legkésőbb 12 hónapon belül kell behozni;
a másodlagos lakóhely berendezésével vagy elhagyásával összefüggésben: a behozott tulajdon megfelel a másodlagos lakóhely szokásos bútorzatának, az érintett személynek pedig a másodlagos lakóhely tulajdonosának, vagy olyan bérlőjének kell lenni, aki azt legalább 12 hónapos időszakra bérli;
házasságkötés esetén: a vagyontárgyat a házasságkötés tervezett napját 2 hónappal megelőzően kezdődő és a házasságkötés tényleges napja után 4 hónappal végződő időszakban kell behozni, a házasságkötés megtörténtét pedig igazolni kell;
öröklés révén megszerzett vagyontárgyak esetén: a vagyontárgy legfeljebb 2 éven belül hozható be attól a naptól számítva, amelyen az érintett személynek az a birtokába jutott és bizonyítani kell azt, hogy a vagyontárgy megszerzésére öröklés útján került sor.

Bizonyos áruk kivételével az adómentességek megadására vonatkozóan az uniós országok az ezen irányelvben szereplő feltételeknél liberálisabb feltételeket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2009. június 30. óta hatályos. A 2009/55/EK irányelv kodifikálja és felváltja a 83/183/EGK irányelvet, amelyet az uniós országok nemzeti jogába 1984. január 1-jéig kellett átültetni.

KULCSFOGALMAK

Személyes vagyontárgy: az érintett személyek személyes használatát vagy háztartásuk szükségleteit szolgáló vagyontárgy.

Szokásos tartózkodási hely: az a hely, ahol a személy általában él, azaz minden naptári évben legalább 185 napot tartózkodik személyes és foglalkozási kötődések vagy – foglalkozási kötődéssel nem rendelkező személy esetében – olyan személyes kötődések miatt, amelyek szoros kapcsolódást mutatnak a személy és a között a hely között, ahol él.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2009/55/EK irányelve (2009. május 25.) a magánszemélyek személyes tulajdonának valamely tagállamból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről (kodifikált változat) (HL L 145., 2009.6.10., 36–41. o.)

utolsó frissítés 05.11.2018