A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő stratégia

Az Európai Unió (EU) az Európán belüli biológiai sokféleség elkövetkezendő évtized alatti védelmét és állapotának javítását célzó stratégiát fogad el. Ez a stratégia hat célkitűzést határoz meg, amelyek a biológiai sokféleség csökkenésének főbb tényezőire terjednek ki, és amelyek lehetővé fogják tenni a természetre kifejtett legjelentősebb terhelés enyhítését.

ÖSSZEFOGLALÓ

E stratégia célja, hogy 2020-ig megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztémák romlását az Unióban; ehhez hat kiemelt célkitűzést határoz meg. Ez a stratégia az Európa 2020 stratégia – konkrétan az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezés - szerves részét képezi.

1. célkitűzés: a természet megőrzése és helyreállítása

Az Uniónak gondoskodnia kell a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv megfelelőbb alkalmazásáról. Ez a két irányelv alkotja az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikájának gerincét. Az irányelvek eddig jelentős sikereket tettek lehetővé, például a Natura 2000 létrehozását, amely a világ legnagyobb, 750 000 km2-nél nagyobb kiterjedésű védett területet tömörítő hálózata. Az előrelépés azonban még nem kielégítő az európai jelentőséggel bíró élőhelyek és fajok kedvező védettségi helyzetének eléréséhez. A stratégia első célkitűzésének megvalósításához az uniós országoknak megfelelőbben kell alkalmazniuk a hatályos jogszabályokat, a szükséges erőforrások befektetésével gondoskodniuk kell különösen a Natura 2000 területek szabályozásáról és helyreállításáról. Ezek a fellépések hozzájárulnak ahhoz, hogy 2020 -ig mérséklődjön a biológiai sokféleség csökkenése és lehetővé váljon a helyreállítása.

2. célkitűzés: az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása

Az EU-ban számos ökoszisztéma és azok szolgáltatásai romlásnak indultak, elsősorban a földterületek szétdarabolódása miatt. A 2. célkitűzés lényege, hogy megőrizzék és javítsák az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és helyreállítsák a leromlott ökoszisztémákat (2020 -ig legalább 15%-ukat) azáltal, hogy a „zöld” infrastruktúrát integrálják a földhasználat tervezésébe.

2013. május 6-án az Európai Bizottság kiadott egy közleményt a „zöld” infrastruktúráról, amely leírja az EU-nak erre a területre vonatkozó jövőbeli stratégiájának kulcsfontosságú elemeit:

—

a „zöld” infrastruktúra ügyének előmozdítása a vonatkozó szakpolitikai területeken (kohéziós politika, éghajlatváltozás és a környezetvédelem, egészségügy és fogyasztóvédelem, KAP (közös agrárpolitika) stb.);

—

a tájékoztatás, az ismeretek és az innováció fejlesztése a „zöld” infrastruktúra kiépítésének ösztönzése céljából;

—

a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása a „zöld” infrastruktúra projektek számára;

—

az egész EU-ra kiterjedő a „zöld” infrastruktúra projektek megvalósíthatóságának vizsgálata.

2015 -ig a Bizottság javaslatot tesz egy olyan kezdeményezésre vonatkozóan is, amelynek célja az ökoszisztémák és azok szolgáltatásainak nettó csökkenésének megakadályozása.

3. célkitűzés: a mezőgazdaság és az erdészet fenntarthatóságának biztosítása

A KAP keretében előirányzott eszközöknek 2020 -ig hozzá kell járulniuk a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések hatálya alá tartozó, mezőgazdasági célra hasznosított földterületek (legelők, szántóföldek és állandó kultúrák) növeléséhez.

2020 -ig erdőgazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékű eszközök hatályba léptetésére kerül sor valamennyi köztulajdonban lévő vagy egy bizonyos méretet meghaladó erdőre és erdőgazdaságra vonatkozóan. E terveknek és eszközöknek fenntartható erdőgazdálkodást kell lehetővé tenniük ahhoz, hogy az Unió vidékfejlesztési politikája keretében finanszírozhatók legyenek.

A fenntartható gazdálkodási mód biztosítása érdekében e két ágazatban elfogadott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a stratégia 1. és 2. célkitűzésének megvalósításához is.

4. célkitűzés: a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása

A közös halászati politika keretében elfogadott intézkedéseknek 2015-ig lehetővé kell tenniük a legnagyobb fenntartható hozam (Maximum Sustainable Yield; MSY) elérését. Ehhez elengedhetetlen az életkor és a méret szerinti megoszlás tekintetében egészséges állományú populációk elérése. Annak köszönhetően, hogy a halászati gazdálkodás más állományokra, fajokra és ökoszisztémákra nem gyakorol számottevő kedvezőtlen hatást, 2020-ig megvalósulhat a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv által előírt jó környezeti állapot.

5. célkitűzés: az invazív idegen fajok elleni küzdelem

Az akvakultúrában idegen és helyi szinten hiányzó fajok hasznosítására vonatkozó jogszabályok kivételével nincs kifejezetten az invazív idegen fajok elleni küzdelemre irányuló, átfogó uniós szakpolitika. Ezek a fajok azonban tényleges fenyegetést jelentenek az európai biológiai sokféleségre. Az újabb fajok megjelenésének elkerülése érdekében tehát ezeket a fajokat nyilvántartásba kell venni, el kell különíteni vagy meg kell semmisíteni, illetve ellenőrizni kell a betelepedésüket. Ennek érdekében a Bizottság az invazív idegen fajok elleni küzdelem során felmerülő szakpolitikai hiányosságokat célzott jogalkotási eszköz kidolgozásával pótolja.

6. célkitűzés: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális válság kezelése

Az Uniónak fokozottabban hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség globális csökkenése elleni küzdelemhez azáltal, hogy betartja az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményét aláíró felek 2010 -ben, Nagojában megrendezett 10. konferenciáján tett kötelezettségvállalásokat. Ezen a konferencián az Unió a következőkre vállalt kötelezettséget:

—

a 2011-2020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítása;

—

a biológiai sokféleségről szóló egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a használatukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtása; és

—

a globális biológiai sokféleség védelme jelentette kihívás szintjéhez igazodó kiegészítő finanszírozási források mozgósítása.

Háttér

A stratégia az Unió vezetői által 2010 márciusában tett két fontos kötelezettségvállalásra válaszol, az egyik a biológiai sokféleség csökkenésének 2020-ig történő megakadályozása, a másik az Unión belüli biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások 2050 -ig történő védelme, értékelése és helyreállítása.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (COM(2011) 244 végleges, 2011. május 3.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra - Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final, 2013. május 6.)

utolsó frissítés 21.09.2015