Az EU energiaellátás-biztonsága és a nemzetközi együttműködés
Az Európai Unió (EU) importból fedezi földgázszükségletének több mint 60%-át, kőolajszükségletének pedig több mint 80%-át. Egy ilyen helyzetben az EU-nak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik egyrészről belső energiapiacának megvalósítását, másrészről érdekeinek harmadik országokkal szembeni védelmét.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. szeptember 7.) az energiaellátás-biztonságról és a nemzetközi együttműködésről – „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” [COM(2011) 539 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a közlemény határon túli együttműködési stratégiát fogalmaz meg az Európai Unió (EU) számára energiaellátásának biztosítása és energetikai tárgyú célkitűzései előmozdítása érdekében. A stratégia négy fő célkitűzésen alapul:
1. célkitűzés: az uniós belső energiapiac külkapcsolati vonatkozásainak kialakítása
A tagállamok az energiaellátás területén gyakran a kétoldalú megállapodásokról szóló tárgyalásokat részesítik előnyben. Az Európai Bizottság ezért a tagállamok és harmadik országok közötti államközi megállapodásokról való információcsere mechanizmusát kívánja létrehozni a belső energiapiacon való együttműködés javítása érdekében. A harmadik országokkal a megállapodásokat szintén uniós szinten kellene megkötni.
Az EU számára rendkívül fontos az energetikai források diverzifikálása az ellátás folytonosságának biztosítása érdekében. Az EU ennek megfelelően nyomonkövetési intézkedéseket kíván hozni az alábbiak érdekében:
A Bizottság úgy véli, hogy az egyes partnerekhez igazított differenciált együttműködési formák létrehozására van szükség. Ennek megfelelően több projekt indítását tervezi, amelyek közül a legfontosabbak célja:
Oroszország elsődleges partner az EU energiabiztonságának szempontjából. A Bizottság célja megkülönböztetett kapcsolatok kialakítása Oroszországgal az EU-Oroszország partnerség megvalósításának meggyorsításával és egy energia-útiterv kialakításával 2050-ig. Megállapodást kell kötni az EU, Oroszország és Fehéroroszország között a balti térség villamosenergia-hálózatának kezelésére irányadó műszaki szabályokról.
2. célkitűzés: a partnerségek megerősítése a biztonságos, megbízható, fenntartható és versenyképes energiaellátás érdekében;
Oroszország mellett az EU-nak egyrészről meg kell erősítenie partnerségét a szénhidrogén-termelő országokkal, például Norvégiával, Algériával, Szaúd-Arábiával és Líbiával, másrészről új párbeszédeket kell kezdeményeznie feltörekvő energiatermelő országokkal. Létfontosságú hangsúlyt helyezni a felelősségteljes energiaügyi kormányzásra.
Az EU az együttműködések keretein belül nem veszítheti szem elől a globális szintű szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket. Ennek megfelelően felkéri az iparosodott és feltörekvő országokat, hogy vegyenek részt az átlátható és kiszámítható globális energiapiacok létrehozásában, az energiahatékonyság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiák előmozdításában, valamint az ezen a területen folyó kutatási és innovációs projektekben.
Az EU elengedhetetlennek tartja az energiabeszállító és -továbbító országokkal fenntartott kapcsolatok átfogó jogi környezetével kapcsolatos munkák meggyorsítását. Ennek érdekében aktívan támogatja az Energia Chartát, különösen a kereskedelemre, az árutovábbításra és a beruházásokra vonatkozó munkát.
A Bizottság ugyancsak elő kívánja mozdítani a biztonsági normákat és a nukleáris biztonságot világszerte. E célból ki kívánja terjeszteni az Euratom egyezmények hatályát, és javaslatokat kíván tenni jogilag kötelező erejű nemzetközi nukleáris biztonsági normákra, mégpedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintjén (EN). Célja a tengeri kitermelés biztonságával kapcsolatos kérdés felvetése, a szénhidrogén-termelőkkel együtt a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) keretén belül.
3. célkitűzés: a fenntartható energia hozzáférhetőbbé tétele a fejlődő országok számára
Fejlesztési politikájában a Bizottság célként tűzte ki, hogy a leghátrányosabb helyzetű régiók számára is elérhetővé váljanak az energiaforrások (különösen a villamos energia), miközben teljes mértékben figyelembe veszik a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. E célkitűzések eléréséhez az EU fejlesztéspolitikájának valamennyi eszközébe integrálni kívánja az energetikával kapcsolatos kérdéseket, és meg kívánja könnyíteni a legkevésbé fejlett országok éghajlatváltozás elleni küzdelmet támogató pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését.
4. célkitűzés: az uniós politikák eredményesebb előmozdítása az Unió határain kívül
A Bizottság négyféle energetikai partnert határozott meg:
A Bizottság valamennyi partnerének azt javasolja, hogy a meglévő jogi és politikai eszközök közül használják a megfelelő eszközöket, például az Energiaközösséget létrehozó szerződést, a stratégiai energiaügyi párbeszédeket vagy egyéb eszközöket.
A Bizottság javítani kívánja továbbá a tagállamok közötti együttműködést annak érdekében, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel a határain kívül. A Bizottság ezért létre kívánja hozni a nemzetközi energetikai együttműködés stratégiai csoportját.
A projektek nyomonkövethetőségének optimalizálása érdekében a Bizottság adatbázis-projektet hoz létre az EU, annak tagállamai, az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) (DE) (EN) (FR) támogatásával a partnerországokban megvalósuló energetikai projektek nyilvántartására.
Utolsó frissítés: 29.11.2011