A földgáz az Európai Unió energiaszerkezetének alapvető alkotóeleme, amely az elsődleges energiaellátás egynegyedét teszi ki, és főleg a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, valamint ipari alapanyagként és közlekedési üzemanyagként hasznosítják. Európa gázfogyasztása az utóbbi tíz évben gyorsan növekedett. Mivel egyúttal a belső termelés is csökkent, a gázimport még gyorsabb ütemben nőtt, ezért fokozódott az importfüggőség és a gázellátás-biztonsági szempontok kezelésének szükségessége.

Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 295., 2010.11.12.] (EGT-vonatkozású szöveg).

E rendelet célja a földgázellátás biztonságának megőrzése az ellátási zavarok megelőzésének és ilyen zavar esetén összehangolt fellépésnek, valamint a földgáz belső piaca megfelelő és folyamatos működésének biztosításával.

A rendelet közös keretet hoz létre, amelyen belül a gázellátás biztonsága a földgázvállalkozások, az uniós tagállamok és a Bizottság közös felelőssége. Ezenfelül átlátható mechanizmust biztosít a szolidaritás szellemében a tagállami, regionális vagy európai szinteken jelentkező vészhelyzetre való reagálás összehangolására.

A rendelet közös fogalomként határozza meg azokat a fogyasztókat, akik és amelyek esetében védeni kell a gázellátás biztonságát. A lakossági fogyasztók védett fogyasztónak minősülnek. Az uniós tagállamok a védett fogyasztók kategóriájába sorolhatják még a kis- és középvállalkozásokat és az alapvető szolgáltatásokat (feltéve, hogy ezek a további fogyasztók legfeljebb a gáz végső felhasználásának 20%-át teszik ki) és/vagy a távfűtési létesítményeket.

2011. december 3-ig a hatáskörrel rendelkező hatóság megkezdi a gázellátás biztonságát érintő kockázatok átfogó értékelését. A kockázatértékelés figyelembe veszi az ellátási és infrastruktúra-előírásokat, valamennyi vonatkozó országos és regionális körülményt, különböző, rendkívül magas gázkereslettel és ellátási zavarral jellemzett forgatókönyveket vesz alapul, valamint kiterjed a kockázatok más tagállamokkal való kölcsönhatásainak és összefüggéseinek azonosítására.

A kockázatértékelés következtetései alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb 2012. december 3-ig elfogadja és nyilvánosságra hozza a megelőző cselekvési tervet, és erről tájékoztatja a Bizottságot. A cselekvési terv tartalmazza a feltárt kockázat megszüntetéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket, továbbá egy a gázellátásban beálló zavarok megszüntetése vagy enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket előirányzó vészhelyzeti tervet.

A kockázatértékelést és a fenti terveket kétévente naprakésszé kell tenni.

A Bizottság a gázkoordinációs csoporttal egyeztetve értékeli ezeket a terveket.

A rendelet három fő válságszintet határoz meg: korai előrejelzési szint, riasztási szint és vészhelyzeti szint.

A Bizottság fontos szerepet játszik, amennyiben uniós vészhelyzetet vagy regionális vészhelyzetet hirdet ki. Az uniós vagy regionális vészhelyzet kihirdetése a vészhelyzetet kihirdető hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére történik. Amennyiben legalább két hatáskörrel rendelkező hatóságtól érkezik kérés, a Bizottság az esettől függően uniós vagy regionális vészhelyzetet hirdet ki.

A gázkoordinációs csoport (EN) feladata a gázellátás biztonságát érintő intézkedések összehangolásának megkönnyítése. A Bizottság konzultál a csoporttal, amely segíti a Bizottságot a gázellátás biztonságával kapcsolatos kérdésekben.

A csoport a tagállamok, különösen azok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO képviselőiből, valamint az érintett iparágak és fogyasztók képviseleti szerveinek képviselőiből áll. A csoport ülésein az elnöki tisztet a Bizottság tölti be.

Az érintett földgázvállalkozások vészhelyzet idején napi rendszerességgel a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátanak bizonyos információkat.

A Bizottságnak jogában áll uniós vagy regionális vészhelyzet esetén felkérni a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy haladéktalanul a rendelkezésére bocsássa legalább a tervezett, illetve már végrehajtott, a vészhelyzetet enyhíteni hivatott intézkedésekre vonatkozó információkat.

A tagállamok legkésőbb 2011. december 3-ig értesítik a Bizottságot az általuk harmadik országokkal kötött létező kormányközi megállapodásokról. A tagállamok az újabb megállapodások megkötéséről is tájékoztatják a Bizottságot.

A 2004/67/EK tanácsi irányelv elsőként hozott létre a gázellátás biztonságának megteremtését szolgáló uniós szintű jogi keretet. A 2009. januári orosz–ukrán gázválság rámutatott, hogy az irányelv rendelkezései és azok eltérő végrehajtása a tagállamokban nem elegendő a gázellátási zavarokra való felkészüléshez és reagáláshoz. Fennáll továbbá az a nyilvánvaló kockázat, hogy az uniós országok által kidolgozott egyoldalú intézkedések akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet	2010.12.2.	–	HL L 295., 2010.11.12.

See also