Épületek energiahatékonysága

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja az épületek energiafogyasztásának javítása az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett.
Megállapítja az energiahatékonyság számításának minimum követelményeit és közös keretét.
Végrehajtásának felülvizsgálatát követően a 2010/31/EU irányelvet 2018-ban módosította az (EU) 2018/844 irányelv. Az elsődleges cél az volt, hogy felgyorsítsák a meglévő épületek költséghatékony felújítását, és támogassák az intelligens technológiák alkalmazását az épületekben. A tiszta energia csomag részeként a módosító irányelv kiegészíti az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozást.

FŐBB PONTOK

Az uniós országoknak optimális minimális energiahatékonysági követelményeket kell meghatározniuk. Ezeket ötévente felül kell vizsgálni. Ezeknek ki kell terjedniük az épületre, annak elemeire és a következőkre felhasznált energiára:
- helyiségfűtés;
- helyiséghűtés;
- használati meleg víz;
- szellőzés;
- beépített világítás;
- egyéb épületgépészeti rendszerek*.
Az Európai Bizottság kidolgozott egy összehasonlító módszertani keretet az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához.
Az új épületeknek meg kell felelniük a minimum előírásoknak. A hatóságok tulajdonában vagy használatában lévő épületeknek közel nulla energiaigényű* állapotot kell elérniük 2018. december 31-ig, minden egyéb esetben pedig 2020. december 31-ig.
A meglévő épületek jelentős felújítása során az energiahatékonyság javítására van szükség ahhoz, hogy azok az alkalmazandó követelményeknek megfeleljenek.
Az uniós országoknak energiahatékonyság tanúsítási rendszert kell működtetniük. A tanúsítványok:
- információt szolgáltatnak a leendő vásárló és bérlő számára az épület energiahatékonyságának minősítéséről;
- javaslatokat tartalmaznak a költséghatékony fejlesztésekre vonatkozóan;
- az épületek értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor szerepelniük kell a kereskedelmi médiában megjelenő valamennyi hirdetésben.
Az uniós országok nemzeti hatóságainak biztosítaniuk kell a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát szolgáló rendszerek meglétét.

Az eredeti irányelv módosításai

Az (EU) 2018/844 módosító irányelv előírja az uniós országok számára, hogy készítsenek hosszú távú felújítási stratégiákat a lakó és nem lakóépületek felújításának támogatásához annak érdekében, hogy az épületállomány 2050-re rendkívül energiahatékonnyá és dekarbonizálttá váljon. A stratégiáknak egy menetrendet kell meghatározniuk intézkedésekkel és az előrehaladásra vonatkozó mérhető mutatókkal, figyelemmel az EU 2050-ig megvalósítandó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es állapothoz képest 80-95%-kal történő csökkentésére irányuló hosszú távú tervére. A menetrendnek előirányzott indikatív mérföldköveket kell tartalmaznia 2030-ra, 2040-ra és 2050-re, és meg kell határoznia, hogy azok miként járulnak hozzá az EU energiahatékonyságra vonatkozó céljainak eléréséhez az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel összhangban (lásd az összefoglalót).
Ezen kívül az átdolgozott irányelv:
- kiterjeszti a fűtési és légkondicionáló rendszerek jelenlegi vizsgálati rendszerének hatályát a kombinált rendszerekre (szellőzéssel) és a rendszerek jellemző működési feltételek melletti teljesítményének figyelembe vételére;
- ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák és az intelligens automatizálás és vezérléstechnika épületekben való alkalmazását;
- támogatja az elektromos járművek töltése infrastruktúrájának kiépítését az épületek parkolóiban vezetékhálózatok és feltöltőállomások telepítésének előírásával;
- bevezeti az „okosépület-mutatót”, amelynek segítségével értékelhető az épületek azon képessége, hogy alkalmazkodjon az épület használóihoz, optimalizálja a működését és interakcióba lépjen a hálózattal.

Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszer

2020-ban a Bizottság elfogadott egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust és egy végrehajtási jogi aktust:

Az (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 2010/31/EU irányelvet azáltal, hogy létrehoz egy önkéntes közös uniós rendszert az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére, ami azt jelenti, hogy meghatározza az okosépület-mutatót és egy közös módszertant, amely alapján azt ki kell kiszámítani. A módszertan az épületek vagy épületegységek okosépület-mérőszámának kiszámításából, valamint az okos funkciók fogadására való alkalmasságának méréséből áll.
Az (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelet meghatározza az épületek okosfunkció-fogadási alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszer megvalósításának technikai részleteit. Ez a rész kitér olyan szempontokra, mint:
- az okosépület-mutatók szakértőinek akkreditációja és képesítése;
- az okosépület-tanúsítvány kibocsátása, valamint használatának feltételei; és
- az okosépület-mutatórendszerre vonatkozó tesztelés.

Az (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelet 2021. január 10. óta alkalmazandó.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK AZ IRÁNYELVEK?

A 2010/31/EU irányelv 2010. július 8. óta hatályos, és az uniós országokban 2012. július 9-ig kellett törvénybe foglalni.
Az (EU) 2018/844 módosító irányelv 2018. július 9. óta hatályos, és az uniós országokban 2020. március 10-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

Az EU építőipari ágazata a legnagyobb energiafogyasztó Európában, amely a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelős, és az épületek mintegy 75 %-a nem energiahatékony. Figyelemmel ezekre a rossz energiahatékonysági szintekre, az épületállomány dekarbonizációja az EU hosszútávú céljai közé tartozik. Ez az irányelv az épületek energiahatékonnyá tételének fontos eleme.

További információk:

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Épületgépészeti rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egységének fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálásra és vezérlésre, helyszíni áramfejlesztésre vagy az ilyen rendeltetési célok valamely kombinációjára szolgáló berendezések, beleértve a megújuló energiaforrásokból származó energiát használó rendszereket.

Közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13–35. o.)

A 2010/31/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer létrehozásával történő kiegészítéséről (HL L 431., 2020.12.21., 9–24. o.)

A Bizottság (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelete (2020. október 14.) az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályok meghatározásáról (HL L 431., 2020.12.21., 25–29. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1318 ajánlása (2016. július 29.) az új épületek körében 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról (HL L 208., 2016.8.2., 46–57. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A tagállamok által elért eredmények a közel nulla energiaigényű épületek terén (COM(2013) 483 final/2, 2013.10.7.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Pénzügyi támogatás az épületek energiahatékonyságának javítására (COM(2013) 225 final, 2013.4.18.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1–56. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről (HL L 81., 2012.3.21., 18–36. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 26.02.2021