Európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020)
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt – COM(2010) 636 végleges
ÖSSZEFOGLALÓ
MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?
A közlemény egy stratégiát rögzít, melynek célkitűzése a fogyatékossággal élők pozíciójának erősítése annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal és részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban, másokkal egyenlő feltételekkel.
A stratégia az Egyesült Nemzetek Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményére (UNCRPD) épít, valamint kiegészíti az Európa 2020 stratégiát (az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiáját), valamint a Lisszaboni Szerződésben rögzített Európai Alapjogi Chartát.
FŐBB PONTOK
A stratégia az EU és az uniós országok 8 közös fellépési területét emeli ki:
|
— |
akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személyek hozzáférjenek a termékekhez, szolgáltatásokhoz és a segítő eszközökhöz;
|
|
— |
részvétel: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személyek teljes mértékben gyakorolni tudják az őket európai polgárokként megillető alapvető jogaikat;
|
|
— |
egyenlőség: annak biztosítása, hogy az egyenlőséget előmozdító szakpolitikák kerüljenek megvalósításra (mind uniós, mind nemzeti szinten);
|
|
— |
foglalkoztatás: annak biztosítása, hogy növekedjen a fogyatékos munkavállalók száma a munkaerőpiacon és jobb hozzáféréssel rendelkezzenek a munkahelyekhez;
|
|
— |
oktatás és képzés: annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő diákok élvezhessék a hozzáférhető oktatási rendszer és az élethosszig tartó tanulási programok nyújtotta előnyöket. Az Európai Bizottság már számos olyan, az oktatással kapcsolatos kezdeményezést indított útjára, mint az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért;
|
|
— |
szociális védelem: olyan, a fogyatékossággal élőket gyakran érintő szociális jellegű kihívások kezelése, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek, a szegénység kockázata és a társadalmi kirekesztettség. Ezen szociális védelmet az EU Strukturális Alapjai és az uniós tagállamok nemzeti intézkedései révén lehet biztosítani;
|
|
— |
egészség: annak biztosítása, hogy a fogyatékosok egyenlő és megfizethető hozzáféréssel rendelkeznek a (mentális) egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz és létesítményekhez;
|
|
— |
külső fellépések: a fogyatékkal élők jogainak előmozdítása nemzetközi szinten.
|
A stratégia legteljesebb végrehajtása érdekében az uniós intézményeknek és a tagállamoknak együtt kell működniük az alábbi területeken:
|
— |
a nyilvánosság figyelmének felhívása a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre,
|
|
— |
finanszírozási lehetőségek kidolgozása,
|
|
— |
a statisztikai adatok javítása; valamint
|
|
— |
a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtásának biztosítása.
|
Az UNCRPD végrehajtásáról egy 2014. évi bizottsági szolgálati munkadokumentum tesz jelentést.
HÁTTÉR
Az EU-ban nyolcvanmillió ember (a lakosság egyhatoda) él valamilyen közepes vagy súlyos fogyatékossággal. Ezen uniós polgárok körében, akik gyakran nem tudnak megfelelően részt venni a társadalomban és a gazdaságban, az EU átlagánál 70 %-kal magasabb a szegénység aránya.
|
— |
|
— |
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt (COM(2010) 636 végleges, 2010. november 15.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD) Európai Unió általi végrehajtásáról (SWD(2014) 182 final, 2014. június 5.)
utolsó frissítés 13.10.2015