Köz–magán társulások fejlesztése

A köz-magán társulások elősegíthetik az Európai Unió gazdasági fellendülését és fenntartható fejlődését. A gazdasági válsággal összefüggésben kulcsfontosságú a köz- és a magánszektor kapacitásainak és pénzeszközeinek összefonódása. A Bizottság ismerteti az ilyen társulások létrehozása előtt álló akadályokat és azok ösztönzésének módjait.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. november 19.) – A magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése [COM(2009) 615 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A köz-magán társulások (PPP) az Európai Unió által szorgalmazott innovatív finanszírozási megoldást jelentenek. Különösen a következőket segítik elő:

közérdekű, többek között infrastrukturális és közszolgáltatás-nyújtási projektek határokon átnyúló megvalósításának megkönnyítése;
a finanszírozási kockázatok megosztása és a hagyományosan a közszférát terhelő összes infrastrukturális költség csökkentése;
a fenntartható fejlődés, az innováció, a kutatás és a fejlesztés ösztönzése a versenynek és a magánvállalkozások kötelezettségvállalásainak köszönhetően;
az európai vállalkozások részesedésének növelése a kormányzati beszerzések terén az Unión kívüli országok piacain.

PPP-k az Európai Unión belül

Ezeknek a társulásuknak be kell tartaniuk az alábbiakra vonatkozó uniós szabályokat:

a belső piac működése;
a stabilitási és növekedési paktum;
a közbeszerzésre és a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok;
a versenyszabályok, amennyiben a PPP-k gazdasági tevékenységet végeznek.

Az uniós finanszírozás a PPP-k társfinanszírozására vehető igénybe. A nemzeti állami és magánszereplők igénybe vehetik az alábbiakat:

a PPP-kel kapcsolatos strukturális alapok, valamint a JASPER, a JESSICA és a JEREMIE kezdeményezés;
az Európai Beruházási Bank (EBB) forrásai és az Európai Beruházási Alap. Az EBB ezenfelül létrehozott egy Európai Szakértői Központot (EPEC) (EN), hogy segítséget nyújtson PPP-k alapításához;
a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T hálózat) pénzügyi eszközei, amelyek a magánfinanszírozási és kockázatitőke-hozzájárulást, valamint banki kölcsönök nyújtását ösztönzik;
a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és a közös technológiai kezdeményezés.

Az Unió továbbá az alábbi, innovációt célzó eszközök igénybevételét javasolja:

a Bizottság és az EBB által létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (DE) (EN) (FR), amelynek célja a hitelhez való hozzájutás megkönnyítése. A gazdasági fellendülés terve e mechanizmus gyorsított végrehajtását irányozza elő;
a versenyképességi és innovációs keretprogram eszközei, amelyek a kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén támogatják a PPP-ket.

PPP-k az Európai Unión kívül

PPP-k a bővítési stratégia és a külső együttműködési intézkedések keretében is létrehozhatók. Az Unió hozzájárul a nemzetközi PPP-ként létrejött Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz is, amely a fejlődő országokban a beruházókat támogatja.

Végül, nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai terén az Unió előmozdítja a PPP-k átláthatóságának és működésének javítását.

A PPP-k létrehozása előtt álló akadályok

A gazdasági válság az alábbiak miatt korlátozta a finanszírozáshoz való hozzáférést:

a hitelek költségeinek emelkedése;
a banki lejárati idők csökkentése, amelynek célja a hitelek időtartamának lerövidítése;
a finanszírozás hiánya a beszerzési folyamat kezdetén.

Ennélfogva a Bizottság az állami támogatásokra irányuló ideiglenes közösségi keretrendszert hozott létre, amelynek célja a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatása a gazdasági válságban.

A PPP-k létrehozásához gyakran szükség van a következőkre:

jelentős finanszírozási források;
szakértelem és szakképzés az állami szektorban;
komplex pénzügyi műveletek;
a hatóságok részéről hosszú távú kötelezettségvállalás.

A technológiai innováció terén létrejött PPP-k az EU versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlenek. A Bizottságnak egyedi keretrendszert kell kidolgoznia, hogy ezáltal:

megkönnyítse az ilyen PPP-k létrehozását és az állami és magánszereplők között biztosítsa a kockázatok és a felelősség megosztását;
biztosítsa a finanszírozási lehetőségek elérését támogatások, közbeszerzések vagy beruházások formájában.

Az Unió által hozott intézkedések

A gazdasági válság kedvezőtlen hatást gyakorolt az államháztartásokra és a hosszú távú beruházásokat igénylő projektekre. 2010-ben ezért, a gazdasági fellendülés tervének keretében a Bizottság öt célzott intézkedés végrehajtását irányozza elő, hogy megkönnyítse a PPP-k létrehozását:

a PPP-ben közreműködő szereplők közötti párbeszédet és információáramlást lehetővé tevő csoport kialakítása;
a rendelkezésre álló finanszírozás növelése a meglévő európai eszközök segítségével, valamint célzott eszközök kidolgozása révén;
uniós finanszírozás esetén egyenlő feltételek biztosítása az állami és privát irányító szervek számára;
az innováció előmozdítása, többek között lehetővé téve az Unió számára magánjogi csoportokban való részvételt és a projektekbe történő közvetlen beruházást;
új jogalkotási eszközre irányuló javaslat a magánszektornak megítélt állami szolgáltatási koncessziókról.

A Bizottságnak 2011 végéig egy sor kiegészítő intézkedést is értékelnie kell. Ezek a következők:

az európai pénzügyi eszközök alkalmazási körének kiszélesítése;
a szolgáltatási koncessziók odaítélésével kapcsolatos kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat elvégzése;
az elszámolási gyakorlatok javítása;
a szakértelem és a know-how terjesztése;
az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innováció előmozdítása.

See also