Köz–magán társulások fejlesztése
A köz-magán társulások elősegíthetik az Európai Unió gazdasági fellendülését és fenntartható fejlődését. A gazdasági válsággal összefüggésben kulcsfontosságú a köz- és a magánszektor kapacitásainak és pénzeszközeinek összefonódása. A Bizottság ismerteti az ilyen társulások létrehozása előtt álló akadályokat és azok ösztönzésének módjait.
JOGI AKTUS
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. november 19.) – A magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése [COM(2009) 615 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A köz-magán társulások (PPP) az Európai Unió által szorgalmazott innovatív finanszírozási megoldást jelentenek. Különösen a következőket segítik elő:
- közérdekű, többek között infrastrukturális és közszolgáltatás-nyújtási projektek határokon átnyúló megvalósításának megkönnyítése;
- a finanszírozási kockázatok megosztása és a hagyományosan a közszférát terhelő összes infrastrukturális költség csökkentése;
- a fenntartható fejlődés, az innováció, a kutatás és a fejlesztés ösztönzése a versenynek és a magánvállalkozások kötelezettségvállalásainak köszönhetően;
- az európai vállalkozások részesedésének növelése a kormányzati beszerzések terén az Unión kívüli országok piacain.
PPP-k az Európai Unión belül
Ezeknek a társulásuknak be kell tartaniuk az alábbiakra vonatkozó uniós szabályokat:
- a belső piac működése;
- a stabilitási és növekedési paktum;
- a közbeszerzésre és a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok;
- a versenyszabályok, amennyiben a PPP-k gazdasági tevékenységet végeznek.
Az uniós finanszírozás a PPP-k társfinanszírozására vehető igénybe. A nemzeti állami és magánszereplők igénybe vehetik az alábbiakat:
- a PPP-kel kapcsolatos strukturális alapok, valamint a JASPER, a JESSICA és a JEREMIE kezdeményezés;
- az Európai Beruházási Bank (EBB) forrásai és az Európai Beruházási Alap. Az EBB ezenfelül létrehozott egy Európai Szakértői Központot (EPEC) (EN), hogy segítséget nyújtson PPP-k alapításához;
- a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T hálózat) pénzügyi eszközei, amelyek a magánfinanszírozási és kockázatitőke-hozzájárulást, valamint banki kölcsönök nyújtását ösztönzik;
- a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és a közös technológiai kezdeményezés.
Az Unió továbbá az alábbi, innovációt célzó eszközök igénybevételét javasolja:
- a Bizottság és az EBB által létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (DE) (EN) (FR), amelynek célja a hitelhez való hozzájutás megkönnyítése. A gazdasági fellendülés terve e mechanizmus gyorsított végrehajtását irányozza elő;
- a versenyképességi és innovációs keretprogram eszközei, amelyek a kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén támogatják a PPP-ket.
PPP-k az Európai Unión kívül
PPP-k a bővítési stratégia és a külső együttműködési intézkedések keretében is létrehozhatók. Az Unió hozzájárul a nemzetközi PPP-ként létrejött Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz is, amely a fejlődő országokban a beruházókat támogatja.
Végül, nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai terén az Unió előmozdítja a PPP-k átláthatóságának és működésének javítását.
A PPP-k létrehozása előtt álló akadályok
A gazdasági válság az alábbiak miatt korlátozta a finanszírozáshoz való hozzáférést:
- a hitelek költségeinek emelkedése;
- a banki lejárati idők csökkentése, amelynek célja a hitelek időtartamának lerövidítése;
- a finanszírozás hiánya a beszerzési folyamat kezdetén.
Ennélfogva a Bizottság az állami támogatásokra irányuló ideiglenes közösségi keretrendszert hozott létre, amelynek célja a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatása a gazdasági válságban.
A PPP-k létrehozásához gyakran szükség van a következőkre:
- jelentős finanszírozási források;
- szakértelem és szakképzés az állami szektorban;
- komplex pénzügyi műveletek;
- a hatóságok részéről hosszú távú kötelezettségvállalás.
A technológiai innováció terén létrejött PPP-k az EU versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlenek. A Bizottságnak egyedi keretrendszert kell kidolgoznia, hogy ezáltal:
- megkönnyítse az ilyen PPP-k létrehozását és az állami és magánszereplők között biztosítsa a kockázatok és a felelősség megosztását;
- biztosítsa a finanszírozási lehetőségek elérését támogatások, közbeszerzések vagy beruházások formájában.
Az Unió által hozott intézkedések
A gazdasági válság kedvezőtlen hatást gyakorolt az államháztartásokra és a hosszú távú beruházásokat igénylő projektekre. 2010-ben ezért, a gazdasági fellendülés tervének keretében a Bizottság öt célzott intézkedés végrehajtását irányozza elő, hogy megkönnyítse a PPP-k létrehozását:
- a PPP-ben közreműködő szereplők közötti párbeszédet és információáramlást lehetővé tevő csoport kialakítása;
- a rendelkezésre álló finanszírozás növelése a meglévő európai eszközök segítségével, valamint célzott eszközök kidolgozása révén;
- uniós finanszírozás esetén egyenlő feltételek biztosítása az állami és privát irányító szervek számára;
- az innováció előmozdítása, többek között lehetővé téve az Unió számára magánjogi csoportokban való részvételt és a projektekbe történő közvetlen beruházást;
- új jogalkotási eszközre irányuló javaslat a magánszektornak megítélt állami szolgáltatási koncessziókról.
A Bizottságnak 2011 végéig egy sor kiegészítő intézkedést is értékelnie kell. Ezek a következők:
- az európai pénzügyi eszközök alkalmazási körének kiszélesítése;
- a szolgáltatási koncessziók odaítélésével kapcsolatos kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat elvégzése;
- az elszámolási gyakorlatok javítása;
- a szakértelem és a know-how terjesztése;
- az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innováció előmozdítása.
See also
- Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának köz-magán társulásokkal (DE) (EN) (FR) foglalkozó weboldala
Utolsó frissítés: 15.04.2010