Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

94/1/EK, ESZAK határozat az Európai Gazdasági Térségről létrejött megállapodás megkötéséről

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA?

• A megállapodás létrehozott egy 31 európai államból álló övezetet, amelynek területén biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása.
• Kinyilvánított célja az ezen országok között fennálló „kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősítése”.
• A megállapodás hatálya jelenleg a 28 uniós országra, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 4 tagállama közül háromra – Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára – terjed ki.

FŐBB PONTOK

A megállapodás hatálya

• A négy „szabadságon” (vagyis az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásán) és az ezekhez kapcsolódó egyéb szakpolitikai területek (például az oktatás, a kutatás, a szociális ügyek, a fogyasztóvédelem, a társasági jog és a környezetvédelem) bizonyos vonatkozásain túlmenően a megállapodás kiterjed a verseny és az állami támogatás szabályaira is.
• A megállapodás az EU egységes piacán belül egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosít a három EFTA-ország állampolgárai, munkavállalói és vállalkozásai számára. Az uniós polgárok, munkavállalók és vállalkozások hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a három EFTA-országban.
• A megállapodás nem érinti az alábbi uniós szakpolitikai területeket:
  • közös agrár- és halászati politika (bár tartalmaz utalásokat a hal és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére);
  • vámunió;
  • kereskedelmi politika;
  • igazságügy és belügy (az EGT három EFTA-országa ugyanakkor részese a Schengeni Megállapodásnak, amely megszüntette az aláíró országok közötti belső határellenőrzéseket);
  • közös kül- és biztonságpolitika;
  • közvetlen és közvetett adózás;
  • gazdasági és monetáris unió.

Közös testületek

A megállapodás létrehozott több közös EGT-testületet, amelyek nagy vonalakban leképezik az uniós intézményeket:

• A rendszeresen ülésező EGT Vegyes Bizottság konszenzuson alapuló döntéseket hoz az uniós jogszabályok EGT-megállapodásba való beemeléséről. Az Uniót az Európai Bizottság (az Európai Külügyi Szolgálat [EKSZ] és más szervezeti egységek), az EFTA-t pedig a három EFTA-ország nagykövetei képviselik.
• Az EGT-Tanács az Európai Unió Tanácsának, valamint (az EKSZ és más szervezeti egységek által képviselt) Bizottság tagjaiból, továbbá az EGT három EFTA-országának külügyminisztereiből áll. Az EGT-Tanács évente két ülésszakot tart, amelyek során meghatározza a megállapodás stratégiai irányvonalát, illetve útmutatást nyújt az EGT Vegyes Bizottság számára.
• Az EGT konzultatív bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az EFTA konzultatív bizottságának tagjaiból áll.
• Az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának tagsága az Európai Parlament és a három EFTA-ország nemzeti parlamentjének képviselőiből tevődik össze. Ez a bizottság nem vesz részt a döntéshozatalban, hanem az EGT-vonatkozású uniós szakpolitikák és döntések felügyeletével és elemzésével foglalkozik.

Ezenkívül:

• az EFTA Felügyeleti Hatóság gondoskodik arról, hogy Izland, Liechtenstein és Norvégia teljesítse az EGT-megállapodás keretében vállalt kötelezettségeit; az uniós országok tekintetében az Európai Bizottság tölt be hasonló szerepet;
• az EFTA-Bíróság határozatot hoz az EGT-szabályok végrehajtásával, alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatban az EFTA Felügyeleti Hatóság által valamely EFTA-ország ellen indított keresetekben. Az uniós országok tekintetében az EU Bírósága rendelkezik azonos hatáskörrel.

Hogyan válnak az uniós jogszabályok EGT-jogszabályokká?

• Az EFTA-országok hivatalosan nem vesznek részt az uniós jogalkotási folyamatban. Részesei lehetnek azonban az előkészítő munkának és megoszthatják észrevételeiket.
• Amikor az EU jogszabályt fogad el, a három EFTA-ország mérlegeli, hogy az adott jogszabálynak van-e EGT-vonatkozása. Amennyiben mindhárom ország arra a következtetésre jut, hogy a jogszabály EGT-vonatkozású, az EFTA Titkársága – az EGT-megállapodás módosítása céljából – vegyesbizottsági határozattervezetet készít.
• Ezt követően a Bizottság elfogadja a határozattervezetet, illetve ha a tervezet jelentős módosításokat tartalmaz, akkor továbbítják jóváhagyásra a Tanácshoz.
• Ezután az EFTA Titkársága és az EKSZ egyeztetést folytat a határozat EGT Vegyes Bizottság általi elfogadásának időpontjáról.

Részvétel az uniós programokban és ügynökségekben

• A három EFTA-ország számos uniós programban és ügynökségben vesz részt. Amikor megállapodás születik az EFTA-országok valamely programban történő részvételéről, az adott programot belefoglalják az EGT-megállapodásba, az EFTA-országok pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak a működési költségekhez.

Pénzügyi aspektusok

A megállapodás értelmében az EFTA-tagok hozzájárulnak az EGT-régiók között fennálló gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez – jelenleg 16 uniós ország részesül e támogatás előnyeiből. Az EGT-támogatásokat Izland, Liechtenstein és Norvégia – méretük és gazdagságuk függvényében – közösen finanszírozza.

Amellett, hogy hozzájárulnak az uniós programok működési költségeinek fedezéséhez, a három EFTA-ország osztozik a Bizottság adminisztratív költségeiben is (pl. az irodaterülethez, ülésekhez kapcsolódó költségek tekintetében).

HÁTTÉR

Az EGT-megállapodást 1992-ben írta alá az akkori tizenkét uniós ország és a következő hat EFTA-ország: Ausztria, Finnország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Svédország, Svájc azonban később elutasította a megállapodást. A megállapodás 1994-ben lépett hatályba. 1995-ben három EFTA-ország (Ausztria, Finnország és Svédország) csatlakozott az Európai Unióhoz. A megállapodást a 2004-ben uniós tagságot nyert 10 ország, majd a 2007-ben taggá vált 2 ország és végül Horvátország 2013-as csatlakozására való tekintettel fokozatosan módosították.

További információkért lásd az alábbi forrásokat:

• Az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) közötti kapcsolatok az Unió Európai Külügyi Szolgálatának honlapján
• Európai Gazdasági Térség az EFTA honlapján

JOGI AKTUS

A Tanács és a Bizottság 94/1/EK, ESZAK határozata (1993. december 13.) az Európai Közösségek, azok tagállamai, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az Európai Gazdasági Térségről létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 1., 1994.1.3., 1. o.)

Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről – Záróokmány – Együttes nyilatkozatok – Az EK-tagállamok és az EFTA-államok kormányainak nyilatkozata – Megegyezések – Kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv – Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy vagy több szerződő fele által tett nyilatkozatok (HL L 1., 1994.1.3., 3–522. o.)

A megállapodás későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 24.05.2016