A szakoktatás és a szakképzés (VET) területén folytatott együttműködés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Következtetések a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól

MI A KÖVETKEZTETÉSEK CÉLJA?

Az Európai Bizottságnak és az Európai Unió (EU) országainak címzett következtetések olyan önkéntes intézkedésekre vonatkozó elképzeléseket fogalmaznak meg, amelyek célja a szakoktatás és képzés (VET) minőségének és hatékonyságának javítása az EU-ban.

FŐBB PONTOK

A következtetések azonosítottak 4 kiemelt területet, amelyekkel foglalkozni kell a koppenhágai folyamatban rögzített prioritások és iránymutatások mellett.

1.
Közös európai eszközök és rendelkezések végrehajtása a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés előmozdítására
- Tanulási eredményeken alapuló nemzeti képesítési rendszereket és szabályzatokat kell létrehozni, összhangban az európai képesítési keretrendszerrel.
- Alapvető fontosságú ezeknek, valamint az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszernek (ECVET) és az európai szakképzési minőségbiztosítási referenciakeretnek (EQARF) a megvalósítása. Ebből a célból kísérleti projekteket, koherens módszereket és eszközöket – köztük az informális* és nem formális* tanulási eredmények elismerését szolgálókat –, valamint minőségbiztosítási eszközöket kell kidolgozni.

2.
A szakoktatási és szakképzési rendszerek minőségének és vonzerejének javítása
- A szakoktatás és szakképzés vonzerejét javítani kell minden célcsoport, de különösen a tanulók, a felnőttek és a vállalkozások körében. Ugyanakkor nyitott hozzáférést és részvételt kell biztosítani a VET-ben mindenkinek, különösen a kirekesztődés veszélyével fenyegetett személyeknek és csoportoknak.
- Hasonlóképpen, meg kell könnyíteni a tájékoztatáshoz, az egész életen át tartó pályaorientációhoz és a tanácsadást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az egyik képzettségi szintről a másikra való továbblépés lehetőségeit szintén meg kell könnyíteni.
- Közös eszközöket kell létrehozni a VET-rendszerek minőségének ösztönzésére. Ezen belül különösen minőségbiztosítási mechanizmusokat kell kidolgozni a szakképzés jövőbeli európai minőségbiztosítási referenciakeretén keresztül. A szakoktatási és szakképzési politikákat koherens adatokra kell alapozni, amelyek gyűjtését javítani szükséges. Ezenkívül a szakoktatás és szakképzés területén növelni kell a képzéssel foglalkozók képzésébe való befektetést, a terület szükségleteihez igazított nyelvtanulást kell kidolgozni, ösztönözni kell a kreativitást és az innovációt, valamint javítani kell a különböző oktatási szintek közötti átjárhatóságot és folyamatosságot.

3.
A szakoktatás és szakképzés, valamint a munkaerőpiac közötti kapcsolatok fejlesztése
- A VET és a munkaerőpiac közti kapcsolat fejlesztése érdekében folytatni kell olyan előretekintő mechanizmusok kidolgozását, amelyek a foglalkoztatásra és a készségekre összpontosítanak, és céljuk, hogy azonosítsák a lehetséges készséghiányokat. Szükséges a szociális partnerek és a gazdasági szereplők bevonása a VET-re vonatkozó szakpolitikák kidolgozásába.
- Fejleszteni kell az orientációs és tanácsadó szolgáltatásokat a képzésből a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítése érdekében.
- Meg kell erősíteni azokat a mechanizmusokat, amelyek elősegítik a felnőttképzést, hozzájárulva a jobb karrierlehetőségekhez és a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Erőfeszítéseket kell tenni az előrelépések érdekében az informális és a nem-formális tanulási eredmények érvényesítése és elismerése terén. Növelni kell a duális szakmai képzésben részt vevők mobilitását, különösen a megfelelő uniós programok megerősítésével. Végezetül növelni kell a felsőoktatás szerepét a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a munkaerőpiaci integráció előmozdításában.

4.
További európai együttműködés
- Fokozni kell az egymástól való tanulást szolgáló tevékenységek hatékonyságát, és ezek eredményeit fel kell használni a nemzeti szakpolitikák alakításában. A VET-et megfelelően integrálni kell az oktatás és képzés területére vonatkozó jövőbeli európai együttműködési stratégiai keret prioritásai és végrehajtása részeként, és biztosítani kell e keretben a VET láthatóságát.
- A VET-et jobban össze kell kapcsolni a más oktatási szintekre, a többnyelvűségre és az ifjúságra vonatkozó szakpolitikákkal. Ezenkívül meg kell szilárdítani az EU-n kívüli országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést.
- A Bizottságot és az uniós országokat arra ösztönzik, hogy a saját hatáskörük által biztosított lehetőségeken belül hajtsák végre az e négy prioritási területen meghatározott feladatokat. Ehhez használjanak mind magán-, mind közfinanszírozási forrásokat a nemzeti szintű reformok ösztönzése és az uniós eszközök végrehajtása érdekében. Javítsák tovább a VET-statisztikák és referenciaértékek alkalmazási körét és minőségét, valamint folytassák a jövőbeli készségigényekre vonatkozó tevékenységek kidolgozását is.
- A Bizottság és az uniós országok folytassanak információcserét és együttműködést az EU-n kívüli országokkal a szakoktatás és a szakképzés terén. A Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szintén hathatós támogatást nyújtanak a Bizottság részére a VET-tel kapcsolatos kérdésekben.

HÁTTÉR

2010-ben a Bizottság új lendületvételre tett javaslatot az európai szakképzési együttműködés terén, amely hozzájárul mind az átfogó Európa 2020 stratégia, mind pedig az Oktatás és képzés 2020 (ET 2020) néven is ismert oktatási és képzési stratégiai keretrendszer megvalósításához, ezáltal továbbvíve számos elképzelést a 2009-ben közzétett következtetésben meghatározottak közül.

A Tanács és a Bizottság 2015 decemberében közzétett közös jelentése felvázolta az EU prioritásait az oktatás és a képzés területén a 2016 és 2020 közötti időszakra.

További információkért lásd:

Stratégiai keretrendszer – Oktatás és képzés 2020 az Európai Bizottság honlapján

* KULCSFOGALMAK

Informális tanulás: olyan tanulás, amely nem tanterven alapul és nem vezet képesítés megszerzéséhez. A tanár olyasvalaki, aki több tapasztalattal rendelkezik, mint az általa tanított személy, pl. amikor egy szülő megtanítja a betűket egy gyermeknek.

Nem formális tanulás: olyan szervezett tanulás (például egy tanár vagy egy, az oktatott személynél több tapasztalattal rendelkező más személy), amely alapulhat tanterven, ám ez nem feltétlenül szükségszerű. A nem formális tanulás a tanuló készségeire épít, de nem eredményezi formális képesítés megszerzését, ilyen pl. a cserkészmozgalom.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól (HL C 18, 2009.1.24., 6–10. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (ET 2020) (HL C 119., 2009.5.28., 2–10. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának — Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az „Európa 2020” stratégia támogatására (COM(2010) 296 végleges, 2010.6.9.)

A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) — Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (HL C 417., 2015.12.15., 25–35. o.)

utolsó frissítés 21.11.2016