Az EU gazdasági és monetáris uniója
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikke
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke
MI A CÉLJA AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 119. ÉS 140. CIKKEINEK?
- A 119. cikk leszögezi, hogy az Európai Unió (EU) és az uniós tagállamok össze fogják hangolni gazdaságpolitikájukat, és egységes monetáris politikát, valamint árfolyam-politikát dolgoznak ki és valósítanak meg. Hivatkozik az egységes valuta, az euró bevezetésére, és meghatároz bizonyos irányelveket.
- A 140. cikk leszögezi, hogy a tagállamoknak eleget kell tenniük bizonyos „konvergenciakritériumoknak”, ha szeretnének belépni az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) harmadik szakaszába. A harmadik szakasz magában foglalja az euró elfogadását pénznemként, illetve egységes monetáris politika elfogadását az érintett tagállamokban.
FŐBB PONTOK
- A GMU olyan folyamat, amely összehangolja a tagállamok gazdasági és monetáris politikáit. Három szakaszból áll:
- Első szakasz (1990–1993). A tőke szabad mozgása a tagállamok között.
- Második szakasz (1994–1998). A tagállamok monetáris politikáinak összehangolása, a nemzeti központi bankok közötti együttműködés növelése, illetve a tagállamok gazdaságának közelítése egymáshoz (azaz gazdasági konvergencia).
- Harmadik szakasz (1999. január 1-jétől). Az euró fokozatos bevezetése és az egységes monetáris politika megvalósítása az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alatt.
A GMU első két szakasza már lezárult, az utolsó szakasz pedig még folyamatban van. Ezidáig csak 20 tagállam – közös néven „az euróövezet” – vezette be pénznemként az eurót.
Az euróra való áttérés
- Ahhoz, hogy az eurót bevezethesse, egy tagállamnak előbb teljesítenie kell egy sor gazdasági és jogi követelményt – ezek a konvergenciakritériumok.
- A gazdasági konvergenciakritériumok célja biztosítani, hogy az EU stabil gazdasággal és pénzügyi helyzettel rendelkezzen.
- A jogi konvergenciakritériumok azt írják elő, hogy a tagállamok törvényei összhangban legyenek az uniós szerződésekkel, különösen a nemzeti központi bankot és a valutát érintő pontokat illetően.
- Amennyiben egy tagállam teljesíti e követelmények mindegyikét, bevezetheti saját pénznemként az eurót. Az euró így a korábbi nemzeti valuta helyébe lép, és az ország hivatalos pénznemévé válik.
- Az Európai Bizottság és az EKB legalább kétévente felméri, hogy a tagállamok mennyivel jutottak közelebb a konvergenciakövetelmények teljesítéséhez. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy egy tagállam tovább tud lépni a GMU harmadik szakaszába, az Európai Unió Tanácsa meghozza a határozatot, hogy az adott tagállam bevezetheti saját pénznemként az eurót.
Az Európai Központi Bank
Az EKB kulcsfontosságú szerepet játszik a GMU-ban. Függetlenül kidolgozza az euróövezetbeli tagállamok monetáris politikáját. Kizárólagos hatásköre az euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezése is. Az uniós tagállamok bocsáthatnak ki érméket, de az EKB-nak előzetesen jóvá kell hagynia az éves kibocsátási mennyiséget.
Az euróövezet első országai
- A Tanács 1998. május 3-án – ami a GMU harmadik szakaszának elindítása szempontjából történelmi dátum – határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy 11 tagállam (Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország) teljesítette a közös valuta 1999. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. 2000-ben hasonló határozat született Görögországot illetően, amely 2001 januárjában lépett a GMU harmadik szakaszába.
- Az euró bevezetésére két lépésben került sor:
- 1999. január 1. Az eurót bevezették mint elszámolási pénzt*, és az átváltási arányokat rögzítették a korábbi nemzeti valutákhoz képest, így azok az euró nem decimális egységei lettek.
- 2002. január 1. A tagállamokban bevezették az euróérméket és -bankjegyeket. Ezt követően az európai polgárok és vállalkozások tehát készpénzben is euróval fizethettek.
Az euróövezet bővítése
- Elviekben minden tagállammal szemben elvárás, hogy csatlakozzon a GMU harmadik szakaszához és bevezesse az eurót. Egyes tagállamok azonban még nem teljesítik a szükséges gazdasági és jogi feltételeket. Ezek ideiglenesen mentességet kaptak, amíg elérkezik az idő, hogy bevezethessék az eurót.
- Az euróövezet több alkalommal bővült, és további tagállamok csatlakoztak hozzá:
Mentességek
Dániára mentesség vonatkozik a GMU-ban való részvétel alól, amelynek részleteit az EU alapító szerződéseihez csatolt 16. jegyzőkönyv tartalmazza. Dánia fenntartotta magának a jogot, hogy felfüggessze a mentességre vonatkozó megállapodásokat, és bevezethesse az eurót, eddig azonban nem jelezte ebbéli szándékát.
HÁTTÉR
További információk:
KULCSFOGALMAK
Elszámolási pénz. Nem készpénz formájában létező pénz, azaz olyan pénz, amely nincs forgalomban bankjegyek és -érmék formájában.
FŐ DOKUMENTUMOK
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – VIII. cím – Gazdaság- és monetáris politika – 119. cikk (az EKSz. korábbi 4. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 96–97. o.)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – VIII. cím – Gazdaság- és monetáris politika – 5. fejezet – Átmeneti rendelkezések 140. cikk (az EKSz. korábbi 121. cikkének (1) bekezdése, 122. cikke (2) bekezdésének második mondata és 123. cikkének (5) bekezdése) (HL C 202., 2016.6.7., 108–110. o.)
utolsó frissítés 23.02.2023