Az EU 2009. évi jelentése az emberi jogokról

Ez a jelentés bemutatja az Európai Unió (EU) 2008 júliusa és 2009 decembere között az emberi jogok és a demokrácia világszerte való jobb érvényesüléséért végrehajtott intézkedéseit és politikáit.

JOGI AKTUS

Az emberi jogok és a demokrácia a világon: Az Európai Unió Tanácsának jelentése az EU 2008 júliusától 2009 decemberéig tartó fellépéseiről, Brüsszel, 2010. május 10. [a Hivatalos lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A demokrácia és az emberi jogok az Európai Unió (EU) alapvető értékei. Az EU kötelezettséget vállalt ezeknek a külkapcsolatai során való előmozdítására. A demokráciáról és az emberi jogokról szóló, ezen immáron tizenegyedik jelentés célja az, hogy bemutassa az EU által 2008. július 1. és 2009. december 31. között e téren megvalósított fellépéseket.

Fellépések harmadik országokban

Az EU számos eszközzel rendelkezik az emberi jogi és a demokrácia megerősítéséért folytatott politikái megvalósítására.

A jelentés által lefedett tizennyolc hónap során az EU elfogadott jó néhány, a politikáját megalapozó irányvonalat és iránymutatást. Ilyenek például a nemzetközi humanitárius jog előmozdítására, illetve az emberi jogok terén folytatott párbeszédekre vonatkozó irányvonalak.

Az EU jelenleg mintegy negyven országgal folytat az emberi jogokra összpontosító párbeszédet. Az emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye a harmadik országokkal megkötött megállapodásai alapvető elemét képezi. A Cotonoui Megállapodás keretében az Unió tárgyalásokat kezdett Fidzsivel, Guineával, Madagaszkárral, Mauritániával, Nigerrel és Zimbabwéval az emberi jogoknak és a demokráciának az ezen országokban tapasztalható megsértésével kapcsolatban.

Az EU számos közös álláspontot és egységes fellépést fogadott el. Ezek a jogi eszközök határozzák meg az Európai Uniónak az emberi jogok megsértése esetén vagy a válsághelyzetekkel szemben elfoglalandó álláspontját, illetve a megindítandó gyakorlati fellépés módozatait. Ennek megfelelően az EU megújította és meghosszabbította az elefántcsontparti békefolyamatot veszélyeztető személyekkel szemben alkalmazandó szankciókat. 2008 decembere óta az EU tengeri műveleteket is folytat a szomáliai partok mellett tapasztalható kalózkodás ellen (EU NAVFOR ATALANTA művelet).

2008 és 2009 évek során az EU 235 millió eurót költött az emberi jogok és a demokrácia védelmére, többek között az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR) programnak köszönhetően.

Tematikus kérdések

Számos kérdés központi részét képezi az Európai Unió által az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatban folytatott politikának, például:

• a halálbüntetés, amelyet Burundiban és az Amerikai Egyesült Államok Új-Mexikó államában eltöröltek. Az EU meghatározó szerepet játszott az ENSZ Közgyűlésének 63/168. számú határozata elfogadásában, amely moratóriumot vezet be a halálbüntetésre;
• a kínzás, illetve az egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok. Az EU továbbra is jelezte tárgybeli aggodalmait a harmadik országoknak. Egyedi esetekben fellépett Iránban, Zimbabwéban, Kínában, Bangladesben és Szudánban;
• a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolata. Megkezdődött a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló EU-iránymutatás értékelési folyamata, amely a veszélyeztetett országokban történő végrehajtásra összpontosít;
• az emberi jogok védelmezői. Az EU felülvizsgálta a tárgybeli iránymutatásait és több mint hatvan országra alkalmazandó megvalósítási stratégiákat dolgozott ki;
• az emberi jogok és a nők. Egy sor, a nők elleni erőszakkal, valamint a nőkkel szemben alkalmazott különböző formájú hátrányos megkülönböztetés elleni harccal foglalkozó iránymutatást fogadtak el;
• a Nemzetközi Büntetőbíróság és a büntetlenség problémájának a kezelése. Az EU továbbra is számos országban előmozdítja a Római Statútum egyetemes érvényesülését és sérthetetlenségét;
• az emberi jogok és a terrorizmus. Az EU megerősítette, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során őrködni szükséges az emberi jogok tiszteletben tartása felett. Örömmel üdvözölte az Egyesült Államok döntését a guantánamói fogolytábor bezárásáról;
• a szólásszabadság. Különös figyelmet kell fordítani a szólásszabadság és az új technológiák közötti kapcsolatra;
• a választások támogatása. A jelentés által lefedett időszakban az EU tizenhat választási megfigyelési missziót működtetett;
• a menekültügy, a migráció, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek. A Stockholmi Program elfogadása megerősítette, hogy az európai migrációs politika kidolgozása és a közös európai menekültügyi rendszer végső formájának kialakítása továbbra is az EU kiemelt céljai közé tartozik;
• az emberkereskedelem. Az emberkereskedelem elleni küzdelem a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” finanszírozási program egyik prioritását képviseli;
• a kisebbségekhez tartozó személyek jogai. Platform alakult a romák integrációjára;
• a fogyatékossággal élők emberi jogai. Az EU megtette a szükséges eljárási lépéseket annak érdekében, hogy csatlakozhasson a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményhez.

Nemzetközi fórumokban betöltött szerep

Az EU javaslatára az ENSZ Közgyűlésének 63. ülésszakán új, több régiót tömörítő határozatot fogadtak el a halálbüntetésről. Elfogadtak továbbá két, az EU által javasolt határozatot, amelyek az emberi jogok megsértésének különböző eseteit mutatták be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, valamint Burmában.

Az EU és az Európa Tanács közötti együttműködés kielégítően folytatódott. Az egyik legfontosabb kérdés az EU-nak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozása volt.

Az EU az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében továbbá részt vett az európai biztonság jövőjéről folytatott párbeszédben, amely kérdés főszerepet játszott az EBESZ 2009. évi munkaprogramjában.

Utolsó frissítés: 30.06.2011