A közszolgálati műsorszolgáltatás területén nyújtott állami támogatás

A Bizottság új közleményt fogadott el a közszolgálati műsorszolgáltatók állami támogatásokkal való finanszírozásáról. Világos keretet szab a közszolgálati műsorszolgáltatás fejlesztésére és megerősíti a mind a köz-, mind a magánmédiába való befektetések jogi biztonságosságát. A 2001-es közleményhez képest a legfontosabb módosításokat az elszámoltathatóságra való nagyobb figyelem fordítása, valamint a hatékony nemzeti szintű ellenőrzés jelentik.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap C 257., 2009.10.27.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottságnak az állami támogatások szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló 2001-es közleménye óta bekövetkezett technológiai fejlődések jelentősen megváltoztatták a műsorszolgáltatási és az audiovizuális piacot: új szereplők piacra lépésével megerősödött a verseny és új médiaszolgáltatásokhoz lehet hozzáférni. A versenyben maradás miatt mind a köz-, mind a magán-médiaszolgáltatóknak sokrétűbbé kellett tenniük tevékenységeiket; a szolgáltatók új terjesztési platformokra tértek át és bővítették szolgáltatáskínálatukat. A közszolgálati műsorszolgáltatók közfinanszírozású tevékenységeinek ilyen sokrétűsége miatt számos panasz érkezett más piaci szereplőktől. A 2001-es közlemény óta a jogi keretekben is jelentős módosulás következett be az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv bevezetésével, amely az Európai Unió (EU) audiovizuális szabályozásának hatókörét kiterjesztette az új típusú médiaszolgáltatásokra is. A piacon, a technológiákban, illetve a szabályozási környezetben bekövetkezett ezen változások szükségessé tették a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatásáról szóló 2001-es közlemény módosítását.

Az állami támogatások EU-ban való értékelésének alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke (az Európai Közösséget létrehozó Szerződés [EKSZ] korábbi 87. és 88. cikke). Az EUMSZ 107. cikkével összhangban az állami támogatás az alábbi elemeket tartalmazza:

Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése (az EKSZ korábbi 86. cikkének (2) bekezdése) eltérési lehetőséget ad az állami támogatás nyújtásának tilalma alól az olyan vállalkozások részére, amelyek általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat működtetnek. E mentességre való jogosultsághoz az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

A közszolgálati műsorszolgáltatás egyedi esetében a fenti megközelítést az Amszterdami Jegyzőkönyv értelmező rendelkezéseinek fényében kell alkalmazni, amely:

Az állami támogatások Bizottság általi vizsgálata megköveteli az átláthatóságot. Ez a közszolgálati feladat világos és pontos meghatározását jelenti. A közszolgálatot ellátó vállalkozást egyértelműen meg kell bízni ezzel a feladattal. A közszolgáltatási ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgálati feladat nettó költségeit. Az EU tagállamainak rendszeresen ellenőrizniük kell a közfinanszírozás felhasználását, valamint a közszolgálati megbízás teljesítését.

A közszolgálati műsorszolgáltatási tevékenységek sokrétűbbé válásával kapcsolatban a Bizottság azon a véleményen van, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy kihasználják a szolgáltatási platformok digitalizálódása és diverzifikációja nyújtotta lehetőségeket a társadalom javára, feltéve, hogy ezzel nem torzítják a versenyt és nem gyakorolnak aránytalan hatást a piacra. Ugyanakkor a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók által tervezett jelentős új audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelnek-e az Amszterdami Jegyzőkönyv követelményeinek, azaz hogy a társadalom demokratikus, szociális és kulturális igényeit szolgálják, anélkül, hogy aránytalan kihatással lennének a kereskedelem feltételeire és a versenyre. A tagállamok feladata meghatározni, hogy mit minősítenek jelentős új szolgáltatásnak.

A médiapiacok gyors fejlődése azt jelenti, hogy a médiaszolgáltatók új finanszírozási források felé fordulnak, mint amilyen az online reklámozás vagy a díj ellenében nyújtott szolgáltatások. Annak ellenére, hogy a közszolgálati műsorok hagyományosan ingyenesen foghatók, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ilyen szolgáltatásokban megjelenő közvetlen díjazási rész nem feltétlenül jelenti azt, hogy e szolgáltatások nem részei a közszolgálati feladatnak. A közlemény megállapítja, hogy a díjkötelesség mindaddig engedélyezhető, amíg nem veszélyezteti a társadalmi hasznosságot (amely elkülöníti a közszolgáltatásokat a tisztán kereskedelmi tevékenységektől).

Utolsó frissítés: 15.07.2011