Mentesség a kutatási és fejlesztési megállapodásokra
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
A Bizottság 1217/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról
MI A RENDELET CÉLJA?
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikke a vállalkozások közötti összehangolt magatartásokra és megállapodásokra vonatkozó szabályokat határozza meg. Általános szabályként tilosak az ilyen összehangolt magatartások és megállapodások, kivéve, ha azok a 101. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak, amikor kivételt képeznek a szabály alól.
- Az 1217/2010/EU rendelet kimondja, hogy a 101. cikk nem alkalmazandó a kutatási és fejlesztési (K+F) megállapodásokra* amikor a felek vagy közös termékre vagy eljárásra vonatkozó K+F tevékenységet folytatnak, és közösen hasznosítják a K+F eredményeit, vagy e tevékenységek bármelyikét külön-külön folytatják.
FŐBB PONTOK
- Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a K+F megállapodásokra. A 2821/71/EGK rendelet értelmében mentességet biztosít azon kutatás-fejlesztési megállapodások számára, amelyek szabályokat tartalmaznak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös kutatás-fejlesztés, fizetett kutatás-fejlesztés vagy közös hasznosítás céljából való átruházásáról vagy e jogok hasznosításának engedélyezéséről, feltéve, hogy e rendelkezések nem képezik az érintett megállapodások elsődleges tárgyát, de a végrehajtásukhoz közvetlenül kapcsolódnak és szükségesek.
- A rendelet szintén csoportmentességet biztosít a felek által a rendelet értelmében végzett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása tekintetében. Ez a rendelet a 2010. december 31-én hatályát vesztett 2659/2000/EK rendelet helyébe lép.
A mentesség feltételei
- A mentesség feltételeként a megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy valamennyi fél teljes mértékben hozzáfér a kutatás-fejlesztés végeredményeihez, beleértve az esetlegesen keletkező szellemitulajdon-jogokat és know-how-t, és azokat további kutatás-fejlesztés vagy hasznosítás céljából felhasználhatják. Ha a felek korlátozzák a hasznosításhoz fűződő jogaikat, az eredményekhez hasznosítás céljából történő hozzáférés ennek megfelelően korlátozható.
- Amennyiben a megállapodás kizárólag közös kutatás-fejlesztési tevékenységre vagy fizetett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozik, valamennyi félnek hozzáférést kell biztosítani a többi fél már meglévő saját know-how-jához, ha e know-how elengedhetetlen az eredmények hasznosításához. A már meglévő saját know-how cseréjéért a felek ellentételezést nyújthatnak egymásnak, ám az ellentételezés mértéke nem lehet olyan magas, hogy az ténylegesen megakadályozza a hozzáférést.
- A közös hasznosításnak olyan, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által védett vagy know-how-t képező eredményekre kell vonatkoznia, amelyek nélkülözhetetlenek a szerződés szerinti termékek gyártásához vagy a szerződés szerinti technológiák alkalmazásához.
Piaci részesedési küszöb és a mentesség időtartama
- Amennyiben a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes felek nem versenytárs-vállalkozások, a rendelettel előírt mentesség a kutatás-fejlesztés időtartamára szól. Amennyiben az eredmények hasznosítása közösen történik, a mentességet a szerződés szerinti termék vagy technológia Európai Uniós (EU) piacon történő első forgalomba hozatalától számított hét évig továbbra is alkalmazni kell.
- Amennyiben a felek a K+F-megállapodás megkötésének időpontjában egymással versengő vállalkozások, a mentesség csak akkor alkalmazható, ha:
- közös kutatás-fejlesztési megállapodások esetében a felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 25 %-ot az érintett termék- és technológiapiacokon; vagy
- fizetett kutatás-fejlesztési megállapodások esetében a finanszírozó fél és mindazon felek együttes piaci részesedése, amelyekkel a finanszírozó fél azonos szerződés szerinti termékek vagy technológiák vonatkozásában kutatás-fejlesztési megállapodást kötött, nem haladja meg a 25 %-ot az érintett termék- és technológiapiacokon.
- A hétéves időszakot követően a mentességet addig kell továbbra is alkalmazni, amíg a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése az érintett piacokon nem haladja meg a 25 %-ot.
Különösen súlyos korlátozások
- A mentesség nem alkalmazható azokra a kutatás-fejlesztési megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen, a következők bármelyike:
- a felek szabadságának korlátozása abban, hogy kutatás-fejlesztést végezzenek valamely független területen;
- a felek szabadságának korlátozása abban, hogy a szóban forgó kutatás-fejlesztési megállapodás befejeztével valamely kapcsolódó területen kutatás-fejlesztést végezzenek;
- a termelés vagy értékesítés korlátozása, bizonyos kivételekkel.
Nem mentesülő korlátozások
- A mentesség nem alkalmazható a kutatás-fejlesztési megállapodások részét képező következő kötelezettségekre:
- arra a kötelezettségre, hogy a kutatás-fejlesztés befejeztével nem támadhatják meg a kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényességét;
- arra a kötelezettségre, hogy a szerződés szerinti termékek gyártására, illetve a szerződés szerinti technológiák alkalmazására vonatkozóan harmadik feleknek nem adható licencia, kivéve, ha a megállapodás az eredményeknek a felek legalább egyike által történő hasznosításáról rendelkezik, és az ilyen hasznosításra a belső piacon harmadik felek tekintetében sor kerül.
Az Európai Bizottság iránymutatásai
2011-ben az Európai Bizottság iránymutatásokat fogadott el az EUMSZ 101. cikkének értelmezéséről és a horizontális együttműködési megállapodásokról* – köztük a K+F megállapodásokra – való alkalmazhatóságáról (lásd az összefoglalót).
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet 2011. január 1. óta hatályos, és 2023. június 30-án veszti hatályát.
HÁTTÉR
2019-ben a Bizottság megkezdte az értékelést annak megvizsgálására, hogy a horizontális megállapodásokkal foglalkozó uniós rendeletek 2022. decemberi lejáratukkor hatályukat veszítsék-e, vagy meghosszabbítsák, illetve módosítsák-e azokat (és az értelmezésükre vonatkozó iránymutatásokat). Az értékelés eredményeit 2021 júliusában tették közzé (lásd a sajtóközleményt). Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a jogbiztonság javítása érdekében bizonyos kérdésekkel foglalkozni kell. A Bizottság elindítja a felülvizsgálat hatásvizsgálati szakaszát, hogy megvizsgálja az értékelés során feltárt kérdéseket abból a célból, miszerint 2022. december 31-ig, a jelenlegi szabályok lejárta után átdolgozott szabályok kerüljenek-e bevezetésre.
KULCSFOGALMAK
Kutatási és fejlesztési (K+F) megállapodás. Két vagy több fél között létrejött olyan megállapodás, amelynek részes felei a következők feltételeiről állapodnak meg:
- a szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó közös K+F, valamint az ilyen K+F eredményeinek közös hasznosítása;
- ugyanazon felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó közös K+F eredményeinek közös hasznosítása;
- szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó közös K+F az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;
- a szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett K+F, valamint az ilyen K+F eredményeinek közös hasznosítása;
- ugyanazon felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett K+F eredményeinek közös hasznosítása;
- szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett K+F az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül.
Horizontális megállapodások. A piacon azonos szinten működő két vagy több vállalkozás között létrejött megállapodások. A horizontális együttműködés a legtöbb esetben a tényleges vagy potenciális versenytársak közötti együttműködésre vonatkozik olyan területeken, mint a K+F, a termelés, a beszerzés, a forgalmazás vagy a szabványosítás. Ez magában foglalhat információcserét is, akár önálló megállapodásként, akár más típusú horizontális együttműködési megállapodás keretében.
FŐ DOKUMENTUM
A Bizottság 1217/2010/EU rendelete (2010. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 335., 2010.12.18., 36–42. o.).
Az 1217/2010/EU bizottsági rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – VII. cím – A versenyre, az adózásra és a jogszabályok közelítésére vonatkozó közös szabályok – 1. fejezet – Versenyszabályok – 1. szakasz – Vállalkozásokra vonatkozó szabályok 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 88–89. o.)
A Bizottság közleménye — Iránymutatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról (HL C 11., 2011.1.14., 1–72. o.)
A Tanács 2821/71/EGK rendelete (1971. december 20.) a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 285., 1971.12.29., 46–48. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 16.01.2023