A globalizáció szociális dimenziója – Hogy az előnyök mindenki számára érezhetők legyenek

Az Európai Unió erőfeszítéseket tesz a társadalmi szinten fenntartható globalizáció érdekében. Erősíteni kívánja tevékenységét abból a célból, hogy globalizáció előnyei mindenki számára egyformán érezhetők legyenek, és meg kívánja osztani tapasztalatait más érintett nemzetközi szereplőkkel.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - The Social Dimension of Globalisation - the EU's policy contribution on extending the benefits to all [COM(2004) 383 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2004. május 18.): „A globalizáció szociális dimenziója – Az EU-politika hozzájárulása ahhoz, hogy az előnyök mindenki számára érezhetők legyenek” [COM(2004) 383 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tetté közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság ezzel a közleménnyel kíván hozzájárulni a méltányos és fenntartható globalizáció érdekében folytatott vitához.

A GLOBALIZÁCIÓ KEZELÉSE

A globalizáció a gazdaságok és társadalmak fokozatos integrálódásának kifejeződése. Fejlődése az új technológiáknak, az új gazdasági kapcsolatoknak és a számos szereplő (kormányok, nemzetközi szervezetek, vállalatok, munkaerőpiac, média, civil társadalom) által megvalósított nemzeti és nemzetközi politikák hatásának köszönhető. A globalizáció világszerte sokak számára jelentős előnyöket eredményezett. Jobb minőségű és jövedelmezőbb munkahelyek jöttek létre a világ azon tájain is, ahol korábban a népesség megélhetése főként a mezőgazdaságtól függött.

A globalizáció előnyei ugyanakkor továbbra is egyenlőtlenül oszlanak el mind az egyes országok között, mind magukon az országokon belül is. A világszintű gazdasági integráció eredményei kiegyensúlyozatlanok és gyakran kedvezőtlenek a sérülékeny szereplők számára, legyenek azok akár régiók, akár ágazatok vagy akár munkavállalók. Ahhoz, hogy a globalizáció valóban fenntartható legyen, mindenki számára sokkal méltányosabb társadalmi fejlődést kell biztosítania.

AZ EURÓPAI UNIÓ HOZZÁJÁRULÁSA A GLOBALIZÁCIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJÁHOZ

Az Európai Unió (EU) mind az unión belül, mind nemzetközi szinten hosszú ideje törekszik arra, hogy garantálja azt, hogy a globalizációval járó gazdasági fejlődést társadalmi fejlődés is kísérje.

Eredmények az EU-n belül

Az Európai Unió a regionális integráció terén szerzett saját tapasztalatainak köszönhetően alkalmas modell lehet a gazdasági, politikai és társadalmi integrációra. Még ha ez a modell és az annak gyakorlati eredményeként megszületett, a tagállamok államfői vagy kormányfői által 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia nem is ültethető át automatikusan a világ egyéb részeire, bizonyos elemei mégis nemzetközi érdeklődésre számíthatnak.

Az Unió létrehozta az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását lehetővé tevő egységes piacot, melyet a gazdasági és monetáris unió erősít. Olyan politikákat követ, amelyek kölcsönösen erősítik egymást a versenyképesség, a foglalkoztatás, a társadalmi fejlődés és a fenntartható környezet kihívásaira adott válaszok érdekében. Az Unió által életre hívott rendszer lehetővé tette, hogy a gazdasági integrációval együtt javuljanak az európai polgárok élet- és munkakörülményei, különösképpen a kevésbé fejlett tagállamokban. Ennek megfelelően az Unió a következőkre fektet különös hangsúlyt: a szilárd intézményi struktúrák és a köztük fennálló kölcsönhatások, az érdekelt felek bevonása az európai szociális párbeszédbe, az alapvető munkaügyi normák, mint a megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban és a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztatás-egészségügy és a munkabiztonság, valamint a munkafeltételek minimális követelményei, a szilárd nemzeti szociális védelmi rendszerek, befektetés a humán tőkébe, a foglalkoztatás minősége, és általánosabban az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása.

A 2004. május 1-jén az Unióhoz csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország gazdaságának átalakítása a bizonyíték arra, hogy az európai gazdasági és szociális modell megfelelő példát jelent a gazdasági átalakulás alatt álló országok számára.

Eredmények nemzetközi szinten

Az Unió már hosszú ideje tudatában van annak, hogy elengedhetetlenül fontos az, hogy a külpolitikájában is megjelenjenek a méltányos globalizáció érdekében tett erőfeszítései.

Az Európai Unió a különböző gazdasági partnerségi megállapodásaiban kihasználta a lehetőséget arra, hogy a fenntartható globalizáció lényeges elemeit belefoglalja a megállapodásokba. Ennek megfelelően külpolitikáját a következőkre fókuszálta: a kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolatokra, a szegénység felszámolására irányuló fejlődést célzó együttműködésre, az alapvető munkaügyi normákra, a vállalatok társadalmi felelősségvállalására, a fenntartható fejlődésre, valamint a jogállamiságra, az emberi jogokra és a demokratizálódásra.

Az Unió a gyakorlatilag minden országgal és számos regionális csoportosulással megkötött kétoldalú egyezményeibe is beemelte ezeket az elemeket. Emellett az általános preferenciarendszer segítségével az Európai Unió lehetőséget biztosít az alapvető munkaügyi normákat hatékonyan betartó fejlődő országoknak arra, hogy preferenciális feltételekkel léphessenek az európai piacokra.

Ezenkívül támogatja a különböző regionális integrációs folyamatokat, amelyek elősegítik a világgazdaságba történő jobb integrációt és így azt, hogy növelhessék tagjaik számára a globalizációból származó előnyöket.

Másrészt az Unió az „európai szomszédságpolitikája” segítségével jóléti és stabilitási övezetet kíván kialakítani a vele szomszédos keleti és déli országokkal.

Az Unió nem hanyagolja el a magánszférát sem, amelynek kiegészítő szerepet kell vállalnia a méltányos globalizációra irányuló erőfeszítésekben.

A TÁRSADALMI SZINTEN IS FENNTARTHATÓ GLOBALIZÁCIÓ ÉRDEKÉBEN TETT ERŐFESZÍTÉSEK NÖVELÉSE

Amennyiben az Európai Unió politikái révén aktívan elkötelezi magát a globalizáció szociális dimenziója mellett, mind európai, mind nemzetközi szinten növelnie kell az erőfeszítéseit. A strukturális alapoknak a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás lehető legjobb megvalósítását kell szolgálniuk. Valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie a változások előkészítésében, elindításában és befogadásában. Annak érdekében, hogy a globalizáció társadalmi következményeit jobban meg lehessen ítélni, illetve hogy a külső segítségnyújtása célzottabb legyen, az EU a harmadik országokban és régiókban megvalósítandó különböző programjai és tervei ütemezése és végrehajtása során kívánja elősegíteni a szociális dimenzió integrációját.

Az Európai Unió fejlődő országokkal kapcsolatos tevékenysége nem fedheti el a fejlődő országoknak a globalizáció kezelésével és a társadalmi fejlődéssel kapcsolatban felmerülő felelősségét.

Emellett különösen fontos a nemzetközi intézmények hozzájárulása a fenntartható globalizációhoz, beleértve a tisztességes munka ösztönzését is. A Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek (IFI), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) és az ENSZ valamennyi szervének összehangolt és szervezett módon kell részt venniük e célkitűzés megvalósításában.

A Bizottság arra törekszik, hogy a szándékokat konkrét cselekvések váltsák fel.

HÁTTÉR

Az ILO Globalizáció Szociális Dimenziójának Világbizottsága (WCSDG) 2004. február 24-én közzétett egy jelentést a következő címmel: „Méltányos globalizáció - lehetőségek megteremtése mindenki számára.” Az Európai Bizottság a globalizáció szociális dimenziójához való hozzájárulásának bemutatásával kívánt részt venni a WCSDG által indított vitában, valamint a WCSDG javaslatainak és ajánlásainak végrehajtásában.

See also