Új egészségügyi stratégiai megközelítés az EU-ban (2008–2013)

Ez a Fehér könyv új közösségi egészségügyi stratégiát állít fel 2013-ig, amelynek célja szembeszállni az olyan egyre növekvő , az európai polgárok egészségét érintő kihívásokkal, mint a társadalom elöregedése, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek, vagy az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó betegségek. A stratégia célja továbbá egy egységes stratégiai keretek között megerősíteni a közösségi együttműködést olyan területeken, amelyeken a tagállamok nem tudnak egymagukban lépéseket tenni; illetve biztosítani az egészség európai és globális szinten való jobb megértését, és erősebb pozíciót kialakítani minden politikában az egészség számára. Ebből a célból a Fehér könyv négy alapelvet és három fő stratégiai célkitűzést fogalmaz meg a következő évekre.

JOGI AKTUS

A Bizottság Fehér könyve (2007. október 23.) – Együtt az egészségért: európai uniós stratégiai megközelítés 2008-2013 [COM(2007) 630 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egészségügy területe elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Az Európai Unió feladata, ahogyan azt az európai szerződések is megfogalmazzék, abban áll, hogy a tagállamok munkáját kiegészítendő, megfelelő intézkedéseket hoz, és egyúttal biztosít egyfajta európai hozzáadott értéket, különös tekintettel a nagy jelentőségű egészségügyi veszélyekre, és olyan problémákra, amelyek határokon átnyúló, nemzetközi hatással bírnak, valamint olyan kérdésekre, amelyek az áruk, szolgáltatások és egyének szabad mozgására vonatkoznak.

Ennek megfelelően rendkívül fontos az ágazatközi megközelítés, és minden közösségi politikának szerepet kell kapnia az egészségvédelemben.

A Fehér könyvben lefektetett új stratégia ezért minden ágazattal összekapcsolja az egészségügyet. Emellett egységes stratégiai keretek között szembe kell szállnia a népességet érintő növekvő egészségügyi veszélyekkel, mint például a demográfiai változások, a világjárványok, a bioterrorizmus és az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó betegségek.

A Fehér könyv négy alapelvet fogalmaz meg a következő évekre.

I. alapelv: közös egészségügyi értékeken alapuló stratégia

A Bizottság és a tagállamok azon dolgoztak, hogy a közös egészségügyi értékeken alapuló megközelítést alakítsanak ki az EU egészségügyi rendszerei felé.

A Tanács 2006-ban elfogadta az ezekre az értékekre vonatkozó állásfoglalást, amely hangsúlyozza az univerzalitás, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, az egyenlő bánásmód és a szolidaritás alapvető fontosságát.

A tágabb értelemben vett egészségügyi politika közös értékeiről szóló új állásfoglalást kell elfogadni ez a tanácsi állásfoglalás alapján.

A betegjogokat, mint például a döntéshozatalban való részvétel és az egészségügyi tájékozottság jogát szintén figyelembe kell venni a közösségi egészségügyi politikában. Következésképpen a Bizottságnak támogatnia kell azokat a programokat, amelyek elősegítik a minél nagyobb tájékozottságot a különböző korcsoportok között

Az egészségügyi szektoron belül továbbra is fennállnak a tagállamok közötti és a régiók közötti egyenlőtlenség különböző formái, de ez világszinten is elmondható. A születéskor megállapított várható életkor terén nagy különbségek vannak az európai országok között. Mivel az egyenlőtlenségek csökkentése összefüggésben áll az egészség javításával, a Bizottság olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek segítik az egyenlőtlenségek lecsökkentését.

Az egészségügyi politikának az elérhető legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékokon kell nyugodnia. Ezért a Bizottságnak összehasonlítható adatokat kell összegyűjtenie a tagállamoktól. Emiatt szükség van egy egészségügyi indikátorrendszerre, amely lehetővé teszi az összehasonlításra alkalmas adatok minden szinten zajló gyűjtését.

II. alapelv: az egészségügy és a gazdasági prosperitás közötti összefüggés

A gazdasági aktivitás és prosperitás kulcsa az egészséges lakosság. A várható egészséges életkor, vagyis hogy milyen sokáig élnek egészségben a polgárok, alapvető fontosságú a gazdasági növekedés szempontjából.

Az egészségügy problémákhoz kapcsolódó kiadások komoly gazdasági akadályokat jelentenek egy társadalom számára. Ebből adódóan az egészségügy kiadásainak elsősorban a megelőzésre kell irányulniuk, így védve meg a lakosság egészségét.

Nem mindig egyszerű felismerni a jobb egészség gazdaságra gyakorolt hatását vagy az egészséghez és betegséghez kapcsolódó gazdasági tényezőket. A Bizottságnak és a tagállamoknak ezért az egészségügyi állapot, az egészségügyi befektetések és a gazdasági növekedés közötti összefüggéseket elemző kutatási programot kell kifejleszteniük.

III. alapelv: az egészségügy szakpolitikai integrációja (HIAP)

Az egészségügyi szakpolitika nem az egyetlen, az egészségügyhöz kapcsolódó meghatározó szakpolitika. Egyéb, például a környezetvédelemhez, a kutatáshoz és a régiókhoz, a gyógyszerek és élelmiszerek szabályozásához, a társadalombiztosítási rendszerek irányításához vagy éppen a dohányáruk megadóztatásához kapcsolódó szakpolitikák is rendkívül fontos szerepet játszanak. Ennek megfelelően az egészségügy szempontjából alapvető fontosságú összes ágazat között összhangot kell teremteni.

Az egészségügy szakpolitikai integrációja (HIAP) hatékonyabb közösségi tevékenységek rendszerét teszi lehetővé.

A globalizáció itt annyit tesz, hogy a HIAP a külpolitikában is alkalmazandó, ideértve a fejlesztést és a kereskedelmet is.

A Bizottságnak és a tagállamoknak tehát biztosítaniuk kell, hogy az egészségügyet érintő kérdések szakpolitikai integrációja közösségi, tagállami és regionális szinten is megtörténik.

IV. alapelv: az EU szerepének erősítése a globális egészségügyben

Annak érdekében, hogy saját és harmadik országok polgárainak egészségét megőrizze, az EU-nak többet kell tennie a világ lakossága egészségének javítása terén. A közösségi tevékenységeknek kapcsolatban kell lenniük a globális szinten megtett lépésekkel.

Az EU-nak ezért meg kell erősítenie pozícióját a nemzetközi szervezeteken belül, és szorosabb együttműködésre kell törekednie partnereivel.

Végül biztosítania kell, hogy az EU külső segítségnyújtási mechanizmusai révén az egészségügyi problémákra megfelelő figyelem irányul, és a nemzetközi egészségügyi egyezményeket, különösen a nemzetközi egészségügyi szabályozásokat a gyakorlatba is átültetik.

Ezek az alapelvek mellett három stratégiai célkitűzést is megfogalmaz a Fehér könyv, amelyek meghatározzák, milyen lépéseket kell közösségi szinten megtenni a következő években az egészségügy terén.

I. célkitűzés: az egészség védelme az öregedő Európában

Európában alacsony a születési ráta, és a polgárok egyre magasabb életkort érnek el. A jövőben a társadalom elöregedése óhatatlanul az egészségügyi szolgáltatások iránti igény megnövekedéséhez fog vezetni.

Ez azzal járhat, hogy az egészségügyi kiadások megnövekszenek majd. Ugyanakkor a kiadásoknak ez az emelkedése megfelezhető, ha a polgárok idős korukra is megőrzik egészségüket.

A Bizottság feladata ezért olyan intézkedéseket hozni, amelyek hozzájárulnak az idősek, az aktív népesség és a gyermekek egészségének megőrzéséhez, így segítve a lakosságot abban, hogy tevékenyek maradjanak és jó egészségben öregedjenek meg.

Egyéb, a dohányzást, a táplálkozást, az alkoholfogyasztást és szellemi egészséget érintő intézkedések fejlesztésére is szükség van, illetve a rákszűrésekre vonatkozó új útmutatások is készülnek.

II. célkitűzés: a polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől

Az egészségvédelem kötelező az Európai Unióban. Közösségi szinten a védelemhez tartozik a tudományos kockázatelemzés, a járványokra és a bioterrorizmusra való felkészültség és megfelelő válaszreakció, a munkahelyi biztonság javítása és a balesetekre vonatkozó intézkedések.

Ugyanakkor szükség van a tagállamok és a nemzetközi szereplők közötti együttműködésre és összehangolt fellépésre, mert így lehet szembeszállni a világjárványokkal, a biológiai veszélyekkel és a bioterrorizmussal.

Az új veszélyek közegészségre gyakorolt hatásai, mint például az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó hatások szintén figyelmet érdemelnek, és kifejezetten szükséges az egészségügyi veszélyek megfigyelésére és az azokra adott válaszreakcióra vonatkozó mechanizmusok megerősítése.

III. célkitűzés: a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák támogatása

Az új technológiák javíthatják a betegség-megelőzést és elősegíthetik a betegek biztonságát.

Ezért van szükség a biztonságos és kiemelkedő minőségű egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó közösségi kerettervre, és különösen olyan intézkedésekre, amelyek segítik a tagállamokat és a régiókat egészségügyi rendszerük megújításában.

Végrehajtási mechanizmus és finanszírozás

A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a stratégia céljai érdekében. A Bizottság ezért strukturált együttműködési mechanizmust állít fel a stratégia végrehajtására, a tagállamok közötti együttműködés elősegítése céljából.

A stratégiát az aktuális pénzügyi eszközökből finanszírozzák, amelyek 2013-ban járnak le.

Utolsó frissítés: 17.05.2011