Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek: európai cselekvési terv (2004–2010)

Kihasználva a 2003-ban a „Fogyatékkal élők európai éve” által teremtett lendületet, a Bizottság többéves cselekvési terv bevezetése révén kívánja hasznosítani az eredményeket. A cselekvési terv célja, hogy 2010-ig a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket beépítse az érintett közösségi politikákba, és a kulcsfontosságú területeken konkrét intézkedéseket hajtson végre a fogyatékkal élők gazdasági és társadalmi integrációjának javítása érdekében.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2003. október 30-i közleménye – „Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek: európai cselekvési terv” [COM(2003) 650 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A javasolt cselekvési terv a 2004–2010 közötti időszakot foglalja magában, és célja a fogyatékkal élők szempontjaival kapcsolatos fenntartható és működőképes megközelítés meghatározása a kibővített Európában. A cselekvési terv három célkitűzésre épül:

• a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv végrehajtásának befejezése;
• a fogyatékkal élők szempontjainak általános érvényesítése az érintett közösségi politikákban;
• az akadálymentesítés előmozdítása.

SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR

Átfogó közösségi megközelítés: célok és eszközök

A közösségi fellépés alapvetően a fogyatékkal élők jogainak elismerésén és védelmén alapul.

Ezenfelül az Alapjogi Charta kifejezetten rendelkezik a fogyatékkal élők jogainak védelméről, és annak a Lisszaboni Szerződésbe történő beillesztése fontos előrelépést jelent.

A Bizottság „Korlátok nélküli Európa a fogyatékkal élők számára” című 2000. májusi közleményével összhangban fel kell számolni azokat a környezeti, műszaki és jogi akadályokat, amelyek ellehetetlenítik a fogyatékkal élőknek a tudásalapú gazdaságban és társadalomban való teljes körű részvételét.

Tények és tendenciák

A fogyatékosság meghatározásakor alkalmazandó fogalmakat és kritériumokat jelenleg a nemzeti jogszabályok állapítják meg, így azok tagállamonként eltérők.

2001-ben végzett uniós szintű vizsgálatok eredményei szerint a tizenöt tagállam (Svédország kivételével) munkaképes korú (16 és 64 év közötti) lakosságának 14,5%-a szenved a fogyatékosság valamely formájában. A tíz csatlakozó országban ez az arány elérte a 25%-ot.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy az időskor és a fogyatékosság összefügg. Az idősödő társadalom és az egészségügyi ellátás javulása nyomán az Európai Unióban egyre nagyobb a fogyatékkal élők száma, és ez a növekedés folytatódni fog.

Megállapítható továbbá, hogy a fogyatékkal élők mindössze 42%-a áll foglalkoztatásban (szemben az egészséges személyek körében mért 65%-kal), és 52%-uk inaktív (míg az egészséges személyeknél ez az arány 28%).

Összefoglalva, a számok azt mutatják, hogy noha a fogyatékkal élők nehezen találnak munkát, az erőteljesebb gazdasági növekedés szempontjából kihasználatlan lehetőségek rejlenek bennük.

Főbb közösségi szintű eredmények

A Tanács 2000 novemberében elfogadta a 2000/78/EK irányelvet, amely a munkához való hozzájutás területén megtilt minden közvetlen vagy közvetett, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A fogyatékosság tekintetében az irányelv elismeri, hogy amennyiben a munkahelyen nem hozzák meg a „megfelelő intézkedéseket”, úgy az megkülönböztetésnek minősülhet.

A megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának (2001–2006) célja, hogy segítse a tagállamoknak a megkülönböztetés, többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen vívott küzdelmét.

A Bizottság támogatja a nemzetközi szinten elfogadott erőfeszítéseket, amelyek célja annak biztosítása, hogy a fogyatékkal élők teljes körűen és egyenlő módon gyakorolhassák alapvető jogaikat. Ennek megfelelően a Bizottság támogatja az ENSZ-nek a fogyatékkal élők jogainak védelmét és előmozdítását célzó törekvéseit.

A fogyatékkal élők mobilitásának megkönnyítése érdekében a Bizottság már korábban vállalta, hogy csökkenti a tagállamok között nem „exportálható” rokkantsági ellátások számát (a szociális biztonsági rendszerekről szóló 883/2004/EK rendelet javasolt módosítása).

A cselekvési terv első szakasza (2004–2005)

A cselekvési terv első szakasza két évet ölel fel (2004-2005) és fő célja a fogyatékkal élők foglalkoztatásának előmozdításához szükséges feltételek megteremtése, megfelelő autonómiát biztosítva ezzel számukra ezen a területen.

A kiemelt fellépési területek négy kategóriába sorolhatók:

• Munkához jutás és munkában maradás

A 2000/78/EK irányelv egyes tagállamokat a meglévő szabályok gyökeres átalakítására kötelez. Az irányelv az állami és magánfoglalkoztatókra, valamint a fogyatékkal élőkkel szemben alkalmazott foglalkoztatási gyakorlataikra nézve lényegi következményekkel jár. Az irányelv hatékony alkalmazásához nélkülözhetetlen az érintett szereplők tudatosságának növelése.

Az Európai Szociális Alap főbb programjai és az EQUAL közösségi kezdeményezés számos olyan intézkedést finanszíroz, amelyek célja a fogyatékkal élők munkaerő-piaci beilleszkedésének előmozdítása; ezenfelül e munkaerő-piaci beilleszkedés konkrét vonatkozásait illetően kísérleti jelleggel innovatív megközelítéseket alkalmaznak.

A Bizottság ezzel együtt erőfeszítéseket tett a versenypolitika terén is, amelynek keretében 2002 novemberében rendeletet fogadott el a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokról, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy amennyiben egy vállalkozás fogyatékkal élő munkavállalót foglalkoztat, az éves bérköltségek és a szociális biztonsági járulékok legfeljebb 60%-a erejéig támogatást nyújtsanak. Támogatás adható az alacsonyabb termelékenység ellentételezésére vagy a helyiségek átalakításához is.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK irányelv előírja, hogy „a munkahelyeket szükség esetén a fogyatékos munkavállalókra tekintettel kell kialakítani”.

• Oktatás és egész életen át tartó tanulás

Az online tanulást vagy úgynevezett e-learninget lehetővé tevő korszerű információs és kommunikációs technológiák (ikt) alkalmazása lehet az egyik módja annak, hogy felszámoljuk a fogyatékkal élők által az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás terén tapasztalt akadályokat. Ez az oka annak, hogy a Bizottság elektronikus tanulási programra vonatkozó javaslata kifejezetten kitéri a fogyatékkal élők szükségleteire, csakúgy, mint a nyelvtanulásról és a nyelvi sokszínűségről, valamint a szakismeretekről és a mobilitásról szóló cselekvési terv.

Az oktatás, képzés és ifjúságügy területén a Bizottságnak több intézkedést kell végrehajtania:

• az oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseit érintő munkaprogram végrehajtásával összefüggésben kiemelt jelentőséget kell tulajdonítania a fogyatékkal élők integrációjával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje előmozdításának és a sikertényezők meghatározásának;
• a jövőbeli (2004–2006) elektronikus tanulási cselekvési program keretében és annak alkalmazása során fokozott figyelmet kell fordítania a fogyatékkal élők speciális szükségleteire;
• a PLOTEUS információs rendszerben a fogyatékkal élőket célzó információkat kell szerepeltetnie;
• a Socrates, Leonardo és Ifjúság programokon belül kiemelt figyelmet kell szentelnie a fogyatékkal élők bevonását célzó projekteknek;
• szabályoznia kell az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos webhelyek és médiatermékek online hozzáférhetőségét.

Ami a kutatást illeti, a Bizottság közzé fogja tenni és hasznosítani fogja a hatodik kutatási keretprogram keretében készült tanulmányok eredményeit.

• Az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása

Az eEurope 2002 cselekvési terv keretében a hozzáférhetőséggel kapcsolatban hozott intézkedések kedvező eredménnyel jártak, és azokat nyomon kell követni. Más részről a W3C/WAI kezdeményezést követően a tagállamok előírásokat fogadtak el a nyilvános webhelyek hozzáférhetőségére vonatkozóan. A Tanács ezenfelül 2002 decemberében állásfoglalást fogadott el az e-hozzáférhetőségről.

Az eEurope 2005 cselekvési terv biztosítani kívánja a fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű csoportok számára az online közszolgáltatások, többek között az e-kormányzat, az e-tanulás és az e-egészségügy terén megvalósuló jelentős újításokban való részvételt és az ezekhez való egyenlő hozzáférést, valamint dinamikus, könnyen hozzáférhető elektronikus üzletviteli (e-üzletviteli) környezetet kíván teremteni.

• A középületek akadálymentessége

A munkahelynek a fogyatékkal élők általi könnyebb és hatékonyabb megközelítése érdekében több olyan épületet kell tervezni és építeni, amelyek tiszteletben tartják az egyetemes tervezés (vagy „mindenki számára történő tervezés”) elvét.

Az akadálymentes kulturális és szabadidős létesítmények szintén nélkülözhetetlenek a fogyatékkal élők életminőségének javításához. A Tanács ezt a fogyatékkal élőknek a kulturális infrastruktúrához és tevékenységekhez való hozzáféréséről szóló 2003. május 6-i állásfoglalásában ismerte el. Hasonlóképpen, az európai idegenforgalom jövőjéről szóló 2002. május 21-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, a tagállamokat és a többi érintett szereplőt, hogy fokozottan törekedjenek a fogyatékkal élők idegenforgalmi létesítményekhez való hozzáférésének megkönnyítésére.

Végül, az „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyvében a Bizottság az akadálymentes tömegközlekedési eszközök szélesebb körű alkalmazását szorgalmazza.

A Bizottságnak az alábbi területeken kiegészítő intézkedéseket kell hoznia:

• európai szabványok népszerűsítése az épített környezethez kapcsolódó valamennyi területen, ideértve az épületek tervezését, építését és használatát;
• az akadálymentesítéssel kapcsolatos ismeretek hatékonyabb terjesztésének előmozdítása az iskolákban és a szakemberek körében;
• a hozzáférhetőség szempontjának a közbeszerzési politikákban történő érvényesítése és e dimenzió figyelembevételének előmozdítása a strukturális alapok elosztása keretében;
• az idegenforgalmi helyszínekhez és létesítményekhez, valamint a városi közlekedési rendszerekhez való hozzáférést vizsgáló tanulmányok készítésének ösztönzése.

A cselekvési terv második szakasza (2006–2007)

A cselekvési terv második szakasza szintén két évet ölel fel (2006–2007), és középpontjában az aktív integráció és az autonómia áll (a fogyatékkal élők azon joga, hogy élhessenek a függetlenségük, társadalmi és szakmai beilleszkedésük, valamint a közösségi életben való részvételük biztosítását célzó intézkedések nyújtotta előnyökkel). A második szakasz négy prioritást tartalmaz:

• a gazdasági tevékenység ösztönzése;
• a jó minőségű segítségnyújtási és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítása;
• a termékek és szolgáltatások akadálymentesítésének elősegítése;
• az EU elemző kapacitásának növelése.

A cselekvési terv harmadik szakasza (2008–2009)

A cselekvési terv harmadik szakasza a 2008. és 2009. évet foglalja magában. E szakasz elsődleges célkitűzése a tág értelemben vett akadálymentesség. Ezzel összefüggésben a Bizottság a közelmúltbeli fejlemények elemzését és a valamennyi érintett féllel folytatott konzultációt követően két átfogó prioritást határoz meg:

• fellépés a fogyatékkal élők társadalmi részvételéért és integrációjáért az akadálymentesítés eszközével: az oktatás és a foglalkoztatás előtt álló akadályok eltávolítása, az akadálymentes termékek, szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése, a Bizottság elemző kapacitásának növelése az akadálymentesítés előmozdítása érdekében;
• fellépés az alapvető jogok teljes körű biztosítása érdekében: az ENSZ-egyezmény végrehajtásának előmozdítása, a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemre vonatkozó közösségi jogszabályi keret kiegészítése.

ELLENŐRZÉS ÉS A NYOMON KÖVETÉS SZERKEZETE

A végrehajtási képesség javítása

A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szolgálatközi bizottsági munkacsoport feladata a cselekvési tervben előirányzott folyamat megvalósítása és az integrált stratégiának a különböző bizottsági szolgálatok által történő végrehajtásának nyomon követése. Ezenkívül a munkacsoportnak haladási jelentést kell benyújtania az esélyegyenlőséggel foglalkozó biztosi munkacsoporthoz.

A fogyatékkal élőkért felelős magas szintű európai munkacsoport (a Bizottság elnökletével működő és tagállami szakembereket tömörítő szakértői munkacsoport) a nemzeti politikák közötti szinergiák kidolgozásáért felel.

Az Európai Unió szorosabbra fogja fonni az olyan szervezetekkel folytatott együttműködését, mint az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az európai szabványügyi szervezetek, például az Európai Szabványügyi Központ (CEN), az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásáért és az Európai Alapítvány az Életkörülmények Javításáért, azzal a céllal, hogy kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsen ki, valamint hasznosítsa e szervezetek szakértelmét és elemzőcsoportjaik munkáját.

Az irányítás megerősítése

A Bizottság javaslatot tesz a fogyatékkal élők szövetségeinek képviselőivel, különösen az Európai Fogyatékosügyi Fórummal folytatott együttműködés megerősítésére. Javasolja továbbá, hogy a magas szintű munkacsoport gyakoribb eszmecseréket folytasson a civil társadalommal. Felkéri a szociális partnereket, hogy maradéktalanul járuljanak hozzá a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének előmozdításához.

A Bizottság ösztönzi az uniós intézmények és szervek közötti intézményközi együttműködést, különösen a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságával és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó közös munkacsoporttal.

A Bizottság jelentése a fogyatékkal élők helyzetéről

A fogyatékkal élők helyzetéről szóló bizottsági jelentésben kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi politikák keretében tett, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítását célzó erőfeszítésekre. A jelentésnek tartalmaznia kell a tagállamok célzott hozzájárulásait is, ismertetve azok megvalósítását, különös tekintettel a fogyatékkal élők szempontjainak az érintett nemzeti politikákon belüli általános érvényesítésére. A Bizottság kétévente nyilvános jelentést készít, amelynek szerkezetéről a tagállamokkal és a fogyatékkal élők képviselőivel közösen állapodnak meg.

Utolsó frissítés: 03.02.2011