Munkahelyi biztonság — kézi tehermozgatás

Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az Európai Unióban a munkavállalók védelmet élveznek a kézi tehermozgatással* járó kockázatokkal szemben.

JOGI AKTUS

A Tanács 90/269/EGK irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében).

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az Európai Unióban a munkavállalók védelmet élveznek a kézi tehermozgatással* járó kockázatokkal szemben.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv egészségvédelmi és biztonsági követelményeket határoz meg az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

A munkáltatóknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak elkerülése érdekében, hogy a munkavállalóknak kézzel kelljen terheket mozgatniuk.

Amennyiben a kézi tehermozgatás nem kerülhető el, a munkáltató módosítja a munka megszervezését, vagy olyan eszközökkel látja el őket, amelyekkel csökkenthetők a kézi tehermozgatással járó kockázatok, mégpedig a következők révén:

• munkahelyeket alakít ki a tehermozgatás lehető legbiztonságosabbá tételére;
• amennyiben lehetséges, előzetesen felméri az érintett munkatípus egészségvédelmi és biztonsági feltételeit, és különösen megvizsgálja a teher jellemzőit;
• elkerüli vagy csökkenti a munkavállalók hátsérülési kockázatát az összes lehetséges intézkedés meghozatalával, a munkakörnyezet jellemzőinek és a tevékenység követelményeinek figyelembevételével;
• gondoskodik arról, hogy a munkavállalók információkat kapnak a teher súlyáról és súlyeloszlásáról; és
• megfelelő képzést, konzultációt és részvételt nyújt a munkavállalóknak a tehermozgatással és a lehetséges kockázatokkal kapcsolatban.

A hátsérülés kockázata áll fenn, amennyiben a teher:

• túl nehéz vagy túl nagy;
• nem kézhez álló, vagy nehezen megfogható;
• instabil, vagy tartalma elmozdulhat;
• olyan módon helyezkedik el, hogy a törzstől távol vagy a törzs előrehajlásával, illetve elfordításával lehet mozgatni; vagy
• adott a sérülés valószínűsége, különösen ütközés esetén.

A fizikai erőkifejtés sérüléshez vezethet, ha:

• túl megerőltető;
• csak a törzs elfordításával fejthető ki;
• valószínűleg a teher hirtelen elmozdulását eredményezi; vagy
• azt instabil helyzetben kell a testnek kifejtenie.

A munkakörnyezet növelheti a kockázatot, ha:

• nincs elég hely a tevékenység végzéséhez;
• a padlónak több szintje van vagy instabil, egyenetlen vagy csúszós;
• a körülmények akadályozzák a teher biztonságos magasságban vagy megfelelő pozícióban való mozgatását; vagy
• nem megfelelő a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés.

A tevékenység kockázatot jelenthet a következő esetekben:

• túlzott erőkifejtés, amely különösen a gerincet terheli;
• nem elegendő pihenés vagy felfrissülési időszak;
• túlzott emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok; vagy
• az eljárás által meghatározott munkatempó, amelyen a munkavállaló nem változtathat.

A munkavállaló veszélyben lehet, amennyiben:

• fizikailag alkalmatlan a kérdéses feladat elvégzésére;
• nem megfelelő öltözetet visel; vagy
• nem rendelkezik a megfelelő ismeretekkel vagy gyakorlattal.

KULCSFOGALOM

* Kézi tehermozgatás: ezen irányelv alkalmazásában teher szállítása vagy tartása, beleértve annak felemelését, lerakását, tolását, húzását, hordását vagy mozgatását, ami magában foglalja a munkavállalók hátsérülésének kockázatát.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 1990. június 12-én lépett hatályba.

utolsó frissítés 24.09.2015