A munkaerő felmérése
Az európai uniós döntéshozatal a foglalkoztatás terén nagymértékben függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e összehasonlítható, megbízható és időszerű statisztikák. Az EU munkaerő-felmérés eszköze (EU-LFS) az EU munkaerő-piacának helyzetéről és az aktuális tendenciákról nyújt információkat.
JOGI AKTUS
A Tanács 577/98/EK rendelete (1998. március 9.) a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről.
ÖSSZEFOGLALÓ
MI A RENDELET CÉLJA?
A rendelet a 15 éves és annál idősebb emberek munkaerő-piaci részvételéről, valamint a munkaerőpiacon nem jelen lévő személyekről való nemzeti statisztikák gyűjtésére hoz létre összehangolt módszertant. Az összehasonlítható eredmények biztosítása érdekében olyan területekkel kapcsolatos szabályokat és irányelveket határoz meg, mint például a felmérés megtervezése, jellemzői, módszerei és a döntéshozatal.
FŐBB PONTOK
A felmérésben lefedett országok
Az uniós munkaerő-felmérés 33 országot fed le: 28 uniós országot, Izlandot, Norvégiát és Svájcot, valamint 2 tagjelölt országot (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Törökországot). Ez az európai háztartásokat érintő legnagyobb mintavételes felmérés (azaz mintavétel olyan háztartásokról, ahol az embereket a munka világához, a lakáshelyzethez, a jövedelmi helyzethez, az egészséghez hasonló témák széles körében mérik fel).
A felmérés valamennyi magánháztartásban élő polgárt lefed (azaz a kórházakat, kollégiumokat stb. nem).
Az uniós munkaerő-felmérés lefolytatása
Az uniós országok nemzeti statisztikai intézeteinek a következők a feladatai:
Ezt a 377/2008/EK rendeletben meghatározott közös kódrendszer alkalmazásával végzik.
Az Eurostat támogatást nyújt a statisztikai intézeteknek, mégpedig a harmonizált fogalmak és módszerek alkalmazásának előmozdításával és az összehasonlítható nemzeti és európai munkaerő-piaci statisztikák közzétételével.
Adatgyűjtés
Az uniós munkaerő-felmérés során az adatgyűjtés - többek között - a következő területekre terjed ki:
A felmért személy foglalkoztatási helyzetének függvényében (azaz, hogy foglalkoztatott-e, munkanélküli vagy nincs jelen a munkaerő-piacon, mint például az oktatásban részt vevő fiatalok vagy a családi feladatokat ellátó nők) különböző típusú adatokat gyűjtenek.
Az adatgyűjtésre negyedévente kerül sor, és mintegy 1,8 millió interjú készül Európa-szerte. A mintavétel gyakorisága a részt vevő országokban 0,2 % és 3,3 % között mozog.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A RENDELET?
1998. március 15-től.
További információkért lásd az Eurostat honlapját.
HIVATKOZÁSOK
Jogi aktus |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
577/98/EK rendelet |
1998.3.15. |
1998.3.15. |
Módosító jogszabály(ok) |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
1991/2002/EK rendelet |
2002.11.10. |
- |
|
2104/2002/EK rendelet |
2002.12.19. |
- |
|
2257/2003/EK rendelet |
2004.1.12. |
- |
|
1372/2007/EK rendelet |
2007.12.23. |
- |
|
596/2009/EK rendelet |
2009.8.7. |
- |
|
545/2014/EU rendelet |
2014.6.18. |
- |
A 577/98/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság 377/2008/EK rendelete (2008. április 25.) a 2009. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra, a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges részminták használatára és a bázisidőszaki negyedévek meghatározására vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 114., 2008.4.26., 57-84. o.).
A Bizottság 318/2013/EU rendelete (2013. április 8.) az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2016-2018. közötti időszakra vonatkozó ad hoc modulprogram elfogadásáról (HL L 99., 2013.4.9., 11-12. o.).
utolsó frissítés 03.04.2015