Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen
Ez a közlemény elemzi az árnyékgazdaság fennállásának kedvező tényezőket. Javasolja a be nem jelentett munka elleni küzdelemre vonatkozó politikák áttekintését a tagállami intézkedések fényében. A közlemény ezt követően kölcsönös tanulási lehetőségeket vázol fel az e területen eredményes gyakorlatok alapján. Végezetül, a jelenség elleni hatékony fellépés érdekében, meghatározza az uniós és nemzeti szintű módszerek és ellenőrző intézkedések rendszerét.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen [COM(2007) 628 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A be nem jelentett munkavégzés * mind a mai napig a növekedés és foglalkoztatás egyik fő akadálya Európában. Csökkenti emellett az adóbevételeket és sérti a társadalombiztosítás finanszírozását. A vállalkozások szintjén hajlamos meghamisítani a versenyt, emellett korlátozza a termelékenységet.
A be nem jelentett munkavégzés a társadalmi dömping egyik oka, mivel kiszorítja a munkakörülményekre és a munkavállalók szociális jogaira, valamint a bérekre és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat tiszteletben tartó tevékenységeket.
Egyes tevékenységi területeken és egyes foglalkoztatási típusoknál a jelenség ahelyett, hogy gyengülne, inkább erősödik.
A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem a törekvések középpontjában
A Bizottság a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet teszi meg az európai jogszabályok modernizációja egyik kulcsfontosságú tényezőjének a munkajogról szóló zöld könyvében. A zöld könyv kapcsán kialakult vita megmutatta, hogy valamennyi félnek (szociális partnerek, közigazgatás stb.) szándékában áll Európai Uniós (EU) szinten megerősíteni az együttműködést és az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét fokozni.
Egyébiránt világosan kimutatható a kapcsolat a be nem jelentett munkavégzés és az illegális bevándorlás között. Ezért a Bizottság nemrégiben egy olyan irányelvre tett javaslatot, amely szankciókat irányoz elő a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkaadók ellen.
A be nem jelentett munkavégzés: tények és számadatok
Több, nemrégiben felmerült tényező kedvezhet a be nem jelentett munkavégzés jelenségének:
Egy nemrégiben végzett Eurobarométer-felmérés (EN) (FR) különböző tendenciák kimutatását tette lehetővé:
A felmérés eredményeit azonban a legnagyobb óvatossággal kell értelmezni, figyelemmel arra, hogy kísérleti felmérésről van szó, amelyet alacsony számú személyből álló mintán végeztek.
A be nem jelentett munkavégzés a fogalmából következően általánosságban nem észlelhető és nincs nyilvántartva, sőt, az egyes tagállamok jogszabályai különbözőképp határozhatják meg magát a fogalmat, ezért a jelenség uniós szintű statisztikai értékelése továbbra is nehéz.
Tagállami szinten a Bizottság 2004-ben végzett makrogazdasági becsléseket. Ezek a becslések így tehát nem veszik figyelembe az ezután bekövetkezett legfrissebb fejleményeket (a bevándorlás növekedése és a legalizálást célzó kampányok). Abban az időben jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között, a be nem jelentett munkavégzés aránya az egyes dél- és kelet-európai országok esetében akár a GDP 20%-át (vagy annál többet is) kitehette. Ezek az adatok egészükben véve továbbra is érvényesek, bár az utóbbi években megfigyelhető fokozott munkahelyteremtés hatására egyes új tagállamokban csökkenni kezdett a be nem jelentett munkavégzés aránya.
Politikai fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen
A be nem jelentett munkavégzés, mint összetett és heterogén jelenség, egyszerre több fronton igényel közbeavatkozást.
A Tanács 2003-as állásfoglalásával összhangban a Bizottság az alábbiakat javasolja:
E felsorolt fellépések kapcsán bizonyos számú kedvező tendenciát és bevált gyakorlatot lehet beazonosítani:
Következtetések és ellenőrzés
Jelenleg még nem lehet azt mondani, hogy csökkenne a be nem jelentett munkavégzés aránya. Sok szempontból továbbra is igen vonzó maradt. A tagállami szinten végrehajtott fellépések eredménye nem egyértelmű, és még mindig hiányzik az információk és tapasztalatok egyesítése.
Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet az alábbiak szükségességére:
Háttér
A Bizottság már 1998-ban foglalkozott egyik közleményében a be nem jelentett munkavégzéssel. A közleményben a Bizottság elemezte a problémakör okait és hatásait, valamint a vele szemben alkalmazott politikákat. Egy uniós szinten széles körben lezajlott vita eredményeképp 2003-ban a Bizottság elfogadott egy, a 2003–2005 közötti foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatásokba illeszkedő közös stratégiai megközelítést.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
Utolsó frissítés: 23.01.2008