Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata

Az Elsőfokú Bíróság az Európai Unió Bíróságával és aKözszolgálati Törvényszékkel együtt alkotja az Európai Unió igazságszolgáltatási intézményrendszerét, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása.

JOGI AKTUS

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 1991. május 2-i eljárási szabályzata

ÖSSZEFOGLALÓ

A szabályzat meghatározza az Elsőfokú Bíróság belső szervezetére és az előtte folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó szabályokat. Az Elsőfokú Bíróság feladatai közé tartozik többek között a következők kezelése:

• a természetes vagy jogi személyek által az uniós intézmények, szervek és szervezetek jogi aktusai ellen benyújtott közvetlen keresetek;
• a tagállamok által az Európai Bizottság és a Tanács ellen benyújtott keresetek;
• aközösségi védjeggyel kapcsolatosan benyújtott keresetek;
• az EU Közszolgálati Törvényszékének határozatai ellen benyújtott fellebbezések.

Az Elsőfokú Bíróság szervezete

Az Elsőfokú Bíróság szervezetét az alábbiak szerint alakították ki:

• az Elsőfokú Bíróság összetétele: Az Elsőfokú Bíróságnak tagállamonként egy-egy, azaz összesen 28 bíró tagja van. A bírák maguk közül választják meg a bíróság elnökét hároméves időtartamra, aki irányítja az Elsőfokú Bíróság munkáját és szervezeti egységeit. Az elnök elnököl továbbá a teljes ülés tárgyalásain és zárt tanácskozásain, valamint dönt az ideiglenes intézkedések ügyében;
• a tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése: az Elsőfokú Bíróság három és öt bíróból álló tanácsokból áll. A tanácsok feladata a számukra kiosztott ügyekben való döntéshozatal. Minden ügynek saját előadó bírája van. A tanácsok elnökét a bírák választják meg;
• a hivatalvezető szerepe: A hivatalvezetőt az Elsőfokú Bíróság nevezi ki hatéves időtartamra. Feladata az Elsőfokú Bíróság, az elnök és a bírák segítése valamennyi hivatali feladatuk ellátásában. Felelősséggel tartozik a Elsőfokú Bíróság irattáráért, és gondozza annak kiadványait;
• az Elsőfokú Bíróság működése: az Elsőfokú Bíróság tanácskozásai zártak. A tanácskozást követően a bírák többsége fogadja el az Elsőfokú Bíróság határozatát meghatározó álláspontot;
• a nyelvhasználat szabályai: a felperes megválaszthatja az Unió huszonnégy hivatalos nyelve közül az eljárás nyelvét;
• a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek jogai és kötelezettségei: ezek a személyek szóban vagy írásban tett nyilatkozataik miatt nem vonhatók felelősségre (mentesség). Az eljárással kapcsolatos valamennyi irat és dokumentum mentes mind az átvizsgálás, mind a lefoglalás alól.

Az eljárás jellemzői

Az Elsőfokú Bíróság eljárása tartalmazhatja valamennyi, az alábbiakban meghatározott szakaszt, vagy azok közül csak néhányat:

• az írásbeli szakasz: ebben a szakaszban a felek között beadványváltásra kerül sor. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a felperes nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, az ellenérdekelt fél megjelölését, a jogvita tárgyát, a felperes kérelmeit és a felajánlott bizonyítékokat. A felperes meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles a keresetlevél eredeti példányát aláírni. Ezt követően az alperesnek két hónapon belül be kell nyújtania ellenkérelmét, amelynek tartalmaznia kell nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, a felhozott érveket, az alperes kérelmeit, valamint az általa felajánlott bizonyítékokat;
• a szóbeli szakaszra tárgyaláson kerül sor, amelyet az elnök nyit meg és vezet, aki kérdéseket tesz fel a felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak vagy ügyvédeinek. A felek nem járhatnak el saját nevükben. Kötelező a meghatalmazotti vagy ügyvédi képviselet. Ezen eljárást követően a hivatalvezető jegyzőkönyvet vesz fel;
• a bizonyításfelvétel és a tanúk meghallgatása körébe tartozik a felek személyes megjelenése, tájékoztatás kérése és dokumentumok benyújtása, a tanúvallomás, a szakértői vélemény és a helyszíni szemle. Bizonyos tényeket a tanúk igazolnak. A tanúkat az Elsőfokú Bíróság idézi meg, adott esetben a felek indítványára.

Az Elsőfokú Bíróság előtti jogi segítségnyújtás és képviselet fedezetére költségmentesség nyújtható.

A különleges eljárások kezelése

Tekintettel arra, hogy a hatályon kívül helyezés iránti kereset nem jelenti a határozat felfüggesztését, a felperes kérheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, amennyiben keresetet nyújt be az Elsőfokú Bíróságnál. A felfüggesztés iránti kérelemben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, valamint azokat a körülményeket, amelyek igazolják a kért felfüggesztés sürgős szükségességét.

Amennyiben ehhez jogi érdeke fűződik, a beavatkozó részt vehet az Elsőfokú Bíróság előtt zajló eljárásban. Ebben az esetben előzetesen be kell nyújtania egy beavatkozási kérelmet, amelyben megjelöli az ügyet, az eljárás feleit, valamint ismerteti azokat a körülményeket, amelyek a beavatkozáshoz való jogot megalapozzák.

Az Európai Unió Bírósága fellebbezési eljárás során hatályon kívül helyezheti az Elsőfokú Bíróság valamely ítéletét vagy végzését. Az Elsőfokú Bíróság határozatának hatályon kívül helyezése esetén az új eljárást az Európai Unió Bírósága visszautaló ítélete indítja meg az Elsőfokú Bíróságnál.

Az ítéletnek a Hivatalos Lapban való közzétételét követő két hónapon belül lehet élni a harmadik személy jogorvoslati jogával, vagyis azzal a joggal, hogy egy már megítélt ügyben a bíróság új határozatot hozzon. Az ítélet ellen perújítással lehet élni, amennyiben valamilyen hibát követtek el.

A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárások kezelése

Ez az eljárás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) ellen indított kereseteket érinti, amelyek a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatosak.

A beavatkozók – a felperesek kivételével – részt vehetnek az eljárásban és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint maguk a felek.

Az Európai Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni fellebbezések kezelése

Az Elsőfokú Bíróság hatáskörrel rendelkezik a Közszolgálati Törvényszék határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálására. Az ilyen fellebbezéseket az Elsőfokú Bíróság vagy a Közszolgálati Törvényszék hivatalánál kell benyújtani. Az eljárás azon a nyelven zajlik, amelyen a Közszolgálati Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatát hozták.

A fellebbezésben az alábbiakat kell megjelölni:

• a fellebbező fél neve és lakóhelye vagy székhelye;
• a további felek megjelölése;
• a felhozott jogalapok és érvek;
• a fellebbező fél kérelme.

A felek indítványt nyújthatnak be, amelynek eredményeképp a fellebbezést elutasítják vagy hatályon kívül helyezik a Közszolgálati Törvényszék határozatát.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 904/2012/EU , Euratom rendelete (2012. szeptember 24.) a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint az Elsőfokú Bíróság elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól szóló 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet módosításáról [Hivatalos Lap L 269., 2012.10.4.].

Utolsó frissítés: 27.02.2014