Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

Ez a szabályzat határozza meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) belső szervezetét, emellett leírja a bírósági eljárások folyamatát és szabályait.

JOGI AKTUS

Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) eljárási szabályzata állapítja meg a Bíróság szervezetét és működési rendjét. Meghatározza a Bíróság összetételét és az egyes ítélkező testületeket.

Az eljárási szabályzat kitér továbbá a Bíróság előtt megindítható eljárásokra is. Megállapítja többek között az eljárások különböző szakaszait és az azokra vonatkozó szabályokat.

Összetétel

Az EUB a tagállamok közös megegyezésével hat évre kinevezett 27 bíróból és 8 főtanácsnokból áll. A főtanácsnokok feladata, hogy az eléjük utalt ügyekről pártatlanul és függetlenül adjanak jogi véleményt.

A bírák maguk közül megválasztják az EUB elnökét három éves időtartamra. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, valamint elnököl a tárgyalásokon és a nagyobb létszámú ítélkező testületekben tartott tanácskozásokon.

A Bíróság köteles kinevezni egy hivatalvezetőt is, úgyszintén hatéves időtartamra. A hivatalvezető egyben az intézmény főtitkára is.

Az ítélkező testületek

A Bíróság a következő testületekben ülésezik:

• a teljes ülés, amelyet a bírák összessége alkot. A Bíróság teljes ülésben jár el, ha az ügyet kivételes jelentőségűnek ítéli, vagy ha az európai ombudsman, a Bizottság egy tagjának vagy a Számvevőszék egy tagjának a lemondásáról kell határoznia;
• a 13 bíróból álló nagytanács. Valamely tagállam vagy intézmény erre vonatkozó kérése esetén, illetve a különösen összetett vagy jelentős ügyek esetében a Bíróság nagytanácsban ülésezik;
• a három vagy öt bíróból álló tanácsok minden más ügy esetében.

A Bíróság előtti eljárások

Az EUB előtti eljárások több szakaszból állnak.

Az ügyek az írásbeli szakasszal kezdődnek. Az EUB-hez a hivatalvezetőhöz címzett keresetlevéllel kell fordulni. Az ellenérdekű félnek a keresetlevél kézhezvételét követően egy hónap áll a rendelkezésére ellenkérelme előterjesztésére. A felek kiegészíthetik érveiket: a felperesnek ezt követően válaszra, majd az alperesnek viszonválaszra van joga.

Az írásbeli szakasz lezárását követően az EUB döntést hoz arról, hogy szükség van-e bizonyítási eszközökre. Ezek az eszközök a következők lehetnek:

• a felek személyes megjelenése;
• tájékoztatás kérése és dokumentumok benyújtása;
• tanúvallomás;
• szakértői vélemény;
• helyszíni szemle.

Az eljárás ezt követően a szóbeli szakaszba lép. Ebben a szakaszban az EUB többek között meghallgatja a meghatalmazottakat, az ügyvédeket és adott esetben a tanúkat és a szakértőket, valamint meghallgatják a főtanácsnok indítványát.

Az ügyeket nyilvános tárgyaláson, a bírói tanács és a főtanácsnok jelenlétében tárgyalják. A tagállamokat és az európai intézményeket minden egyes ügyre külön kinevezett meghatalmazott képviseli, a többi fél esetében azonban kötelező az ügyvédi képviselet.

Gyorsított eljárás

Kivételes esetben az EUB úgy dönthet, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja, ha az ügy rendkívül sürgős. Az ilyen típusú eljárásban a határidőket a lehető legnagyobb mértékben lerövidítik és maga az ügy abszolút elsőbbséget élvez.

Egyéb eljárások

A szabályzat további különleges eljárásokat is megállapít, többek között az alábbi ügyekre:

• az előzetes döntéshozatalra utalás, amikor a Bíróság elé az alapszerződések rendelkezéseinek értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatos kérdéseket terjesztenek;
• a Törvényszék határozatai elleni fellebbezések. Ebben az esetben az EUB előtti fellebbezés kizárólag a jogkérdésekre terjedhet ki;
• a Törvényszék határozatainak felülvizsgálata. A felülvizsgálatot az első főtanácsnok indítványozza abban az esetben, ha komolyan felmerül az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérelmének a kockázata. Ezt követően az EUB határoz arról, hogy szükséges-e a döntés felülvizsgálata.

Az eljárási költségek

A Bíróság előtti eljárás ingyenes. Mindazonáltal a Bíróság előtt fellépni jogosult ügyvédek költségeit nem viseli az EUB.

Ha a fél ezeket a költségeket nem képes viselni, költségmentességet kérelmezhet. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rászorultságát igazoló valamennyi iratot.

See also

• További információk az Európai Unió Bíróságának honlapján találhatók

Utolsó frissítés: 14.10.2011