Megsemmisítés iránti kereset

A megsemmisítés iránti kereset egyike azon kereseteknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága előtt lehet indítani. A felperes ezzel a keresettel kérelmezheti az Európai Unió adott intézménye, szerve vagy hivatala által elfogadott jogi aktus megsemmisítését.

A megsemmisítés iránti kereset az Európai Unió Bírósága előtt lefolytatott bírósági eljárás. Ez a keresettípus lehetővé teszi a Bíróság számára az európai intézmények, szervek vagy hivatalok által elfogadott jogi aktusok jogszerűségének ellenőrzését. Így tehát a Bíróság semmisnek nyilvánítja az érintett jogi aktust, amennyiben az ellentétes az európai uniós joggal.

Megsemmisítés iránti keresetet az európai intézmények vagy bizonyos feltételek mellett magánszemélyek nyújthatnak be.

A kereset jellege

A megsemmisítés iránti kereset az európai jogi aktusok jogszerűségének vizsgálatából áll, ami az adott jogi aktus semmissé nyilvánításához vezethet. Ez a kereset a következőkkel szemben nyújtható be:

valamennyi jogalkotási aktus;
valamennyi, a Tanács, a Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott jogi aktus, amennyiben ezek a jogi aktusok harmadik személyeket érintő joghatással rendelkeznek;
az európai uniós szervek vagy hivatalok által elfogadott jogi aktusok, amennyiben ezek harmadik személyeket érintő joghatással rendelkeznek;
az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa vagy Igazgatótanácsa által elfogadott intézkedések, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 271. cikkében foglalt feltételek mellett.

Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke az ajánlásokat és a véleményeket kizárja az Európai Unió Bíróságának hatásköréből.

Ezenfelül, a megsemmisítés iránti keresettel kapcsolatos megkeresést követően a Bíróság kivizsgálja, hogy az adott jogi aktus összhangban van-e az európai uniós joggal. Ezt követően a Bíróság az alábbi négy okra hivatkozva nyilváníthatja semmisnek a jogi aktust:

hatáskör hiánya;
lényeges eljárási szabályok megsértése;
a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése;
hatáskörrel való visszaélés.

Felperesek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke a felperesek több kategóriáját különbözteti meg. Először is az elsőbbségi joggal rendelkező felperes kategóriájával foglalkozik. Ide tartoznak a tagállamok, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács. Ezek a felperesek abból a szempontból rendelkeznek elsőbbségi joggal, hogy anélkül is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet, hogy az Európai Unió Bírósága előtt bizonyítanák az eljáráshoz fűződő érdeküket.

A magánszemélyek ugyancsak jogosultak az Európai Unió Bíróságához fordulni. Ők az elsőbbségi jogot nem élvező felperesek kategóriáját alkotják. Az elsőbbségi joggal rendelkező felperesekkel ellentétben a magánszemélyeknek valamely európai jogi aktus megsemmisítésének kérelmezéséhez bizonyítaniuk kell, hogy érdekük fűződik az eljáráshoz. Ennek megfelelően a megtámadott jogi aktusnak a felperesre kell vonatkoznia, vagy közvetlenül és személyesen érintenie kell őt.

Ezenfelül bizonyos felperesek egyedi keresetet nyújthatnak be. Ennek megfelelően a Számvevőszék, az Európai Központi Bank és a Régiók Bizottsága jogosult megsemmisítés iránti keresetet benyújtani olyan európai jogi aktusok ellen, amelyek sértenék előjogaikat. Ugyanígy az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsa megtámadhatja a Bank Kormányzótanácsának intézkedéseit. Végezetül a Lisszaboni Szerződés egy új keresettípust is bevezetett: a nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottsága ezentúl olyan jogi aktusok ellen is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet, amelyeket a szubszidiaritás elvével ellentétesnek ítélnek.

A felpereseknek emellett két hónap áll rendelkezésükre a megsemmisítés iránti kereset benyújtásához. Ezen időszak kezdő dátuma lehet a vitatott jogi aktus közzétételének napja, a felperes értesítésének dátuma, vagy pedig az a nap, amikor a felperes tudomást szerzett arról.

A jogi aktus semmissé nyilvánítása

Amennyiben a kereset megalapozott, az Európai Unió Bírósága a teljes jogi aktust vagy annak bizonyos rendelkezéseit semmissé nyilváníthatja. Ezt követően az adott jogi aktus vagy annak semmissé nyilvánított rendelkezései nem rendelkeznek joghatással. Ezenkívül az az intézmény, szerv vagy hivatal, amely a semmissé nyilvánított jogi aktust elfogadta, köteles kitölteni a joghézagot az Európai Unió Bírósága által hozott határozatnak megfelelően.

A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztás

A Bíróság a következők tekintetében rendelkezik hatáskörrel:

a tagállamok által az Európai Parlament vagy a Tanács ellen benyújtott keresetek;
egy adott intézmény által másik intézmény ellen benyújtott keresetek.

A Törvényszék első fokon valamennyi egyéb keresettípus és különösen a magánszemélyek által benyújtott keresetek tárgyalása tekintetében rendelkezik hatáskörrel.

See also