Általános érdekű szolgáltatások

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés az általános érdekű szolgáltatások hatékonyabb védelmét biztosítja a Európai Unióban (EU). Többek között a szóban forgó szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó elvek jellegét érintő pontosításokat tartalmaz.

A Lisszaboni Szerződés ezenkívül új, egyedi jogalapot teremt az általános gazdasági érdekű szolgáltatások számára. Az a cél, hogy létrejöhessen e szolgáltatások európai szintű jogi kerete.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az általános érdekű szolgáltatások olyan piaci és nem piaci szolgáltatások, amelyek – különösen az általuk szolgált általános érdek miatt – meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások egy alcsoportot alkotnak, és alapvetően piaci szolgáltatásokból állnak. Ezek a szolgáltatások is közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartoznak, és így eltérhetnek bizonyos európai szabályoktól, különösen a verseny tekintetében. Ide tartoznak például az energiaágazati, a közlekedési, illetve a távközlési szolgáltatások.

Ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke előírja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások az európai jog hatálya alá tartoznak, amennyiben ezek a szabályok nem akadályozzák meg az általuk teljesítendő küldetést.

AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK ELISMERÉSE AZ EU-BAN

Az általános érdekű szolgáltatások elismerése az EU-ban összetett, mivel e szolgáltatások működtetésének módjai a tagállamok hagyományaitól függően rendkívül változatosak. Ennek megfelelően az EU az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat sokáig kizárólag versenyjogi szempontból vette figyelembe; elismerte például, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása eltérhet a szabad versenyre vonatkozó szabályoktól.

A Lisszaboni Szerződés azonban újít azáltal, hogy az alapító szerződéseket az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyvvel egészíti ki. Ez a jegyzőkönyv a szerződésekkel megegyező jogi kötőerővel rendelkezik, és pontosításokat tartalmaz az általános gazdasági érdekű szolgáltatások európai szintű védelmével kapcsolatban. Ennek megfelelően elismeri:

• a nemzeti hatóságok szerepét és mérlegelési jogkörét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetése tekintetében;
• az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak – különösen a földrajzi övezetek és a különböző kultúrák miatti – sokféleségét;
• a magas minőségi szintet, valamint a felhasználókkal szemben tanúsított egyenlő bánásmódot, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való általános hozzáférést.

AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK EURÓPAI SZINTŰ JOGI KERETE

A Lisszaboni Szerződés további újítást is bevezet. Olyan új jogalapot hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az európai intézmények az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésére vonatkozó rendeleteket fogadjanak el. Ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács és a Parlament meghatározhat bizonyos elveket és feltételeket az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtására és finanszírozására vonatkozóan.

Ez a jogalap azt is lehetővé teszi az EU számára, hogy az általános érdekű szolgáltatások működtetése során a lehető legjobban összeegyeztesse az általános érdeket és a versenyszabályok betartását. Az Európai Unióról szóló szerződés ugyanakkor előírja, hogy az EU beavatkozása nem sértheti a tagállamok hatáskörét. Ez utóbbiak tehát továbbra is szabadon határozzák meg és szervezik meg az állampolgárok részére nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatásaikat.

Utolsó frissítés: 08.06.2010