Uniós szintű kül- és biztonságpolitika
ÖSSZEFOGLALÓ
HOGYAN IRÁNYÍTJA AZ EU KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁT?
— |
A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) révén, amely kiterjed a külpolitika valamennyi területére és az EU biztonságával kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdésre.
|
— |
A KKBP felöleli a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP-t) is, amelybe az uniós politika védelmi, valamint katonai és civil válságkezelési aspektusai is beletartoznak.
|
FŐBB PONTOK
Az uniós kül- és biztonságpolitikára külön szabályok és eljárások vonatkoznak.
Döntéshozatal
— |
Az Európai Tanács (az uniós országok állam-, illetve kormányfőiből álló csúcs, amely évente legalább négyszer tanácskozik) határozza meg az EU stratégiai érdekeit, célkitűzéseit és a KKBP főbb irányvonalait.
|
— |
Az EU Tanácsa e célkitűzések és stratégiai irányvonalak figyelembevételével szavaz a KKBP értelmében meghozott intézkedésekről és álláspontokról.
|
Bár az EU Tanácsa által hozott határozatokhoz egyhangúságra van szükség, a határozatok egyes aspektusairól minősített többséggel is lehet határozni, amely az uniós országok szavazatainak 55%-át jelenti, az EU népességének legalább 65%-át képviselve.
Végrehajtás
— |
A KKBP-t a kül- és biztonságpolitika főképviselője lépteti életbe.
|
— |
A főképviselőt feladatai ellátásában az EU diplomáciai testülete, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.
|
— |
Az Európai Unió Bírósága a KKBP területére vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel (az Európai Unióról szóló szerződés – EUSZ – 24. cikke), kivéve:
|
Finanszírozás
— |
A katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek finanszírozását az uniós országok végzik.
|
— |
Az egyéb működési kiadások finanszírozása az EU általános költségvetéséből történik.
|
HÁTTÉR
A KKBP-t – mai minőségében – a főképviselő tisztségével és az Európai Külügyi Szolgálattal együtt 2009-ben a Lisszaboni Szerződés hozta létre.
— |
utolsó frissítés 08.12.2015