A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése – jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikke – célkitűzések

MI E CIKKEK CÉLJA?

• Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (2) bekezdése, amely megállapítja az Európai Unió (EU) fő célkitűzéseit, nagyobb jelentőséget tulajdonít a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának, mint a korábbi Nizzai Szerződés.
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikke kijelenti, hogy az EU a bűncselekmények, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinációjára és együttműködésére irányuló intézkedésekkel, továbbá a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése és – amennyiben szükséges – az uniós tagállamok büntető jogszabályainak közelítése révén a biztonság magas szintjének garantálására törekszik.
• A térség létrehozásának célja, hogy a polgárok magas szintű védelme mellett biztosítsa a belső határokon történő határellenőrzés hiányát.

FŐBB PONTOK

Az EUMSZ V. címe – 67–89. cikke – részletekbe menően foglalkozik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel. Az általános rendelkezések mellett ez a cím fejezetekben tárgyalja az alábbi témákat:

• a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák;
• polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés;
• büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés;
• rendőrségi együttműködés.

Az EUSZ 47. cikke kifejezetten elismeri az Európai Unió jogi személyiségét, ily módon az EU-t saját jogán független jogi személlyé teszi. Az EUSZ hatálybalépését megelőzően a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel és a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyek az EU úgynevezett harmadik pillére alá tartoztak, és kormányközi együttműködés keretében szabályozták azokat. A harmadik pillér tekintetében pedig az uniós intézmények nem rendelkeztek hatáskörrel, így nem tudtak elfogadni sem rendeleteket, sem irányelveket. A Lisszaboni Szerződés véget vetett ennek a helyzetnek, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel összefüggő minden kérdésben lehetővé tette az EU beavatkozását.

Határellenőrzés, menekültügy és bevándorlás

A Lisszaboni Szerződés új hatáskörökkel ruházta fel az uniós intézményeket, amelyek immár a következőkkel összefüggésben is elfogadhatnak intézkedéseket:

• az uniós külső határok közös határigazgatási rendszerének létrehozása, különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, ismertebb nevén a Frontex megerősítése révén;
• egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása, amely az EU egészén belül érvényes, egységes jogálláson és a menedékjog megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokon alapul;
• a jogszerű bevándorlásra vonatkozó szabályok, feltételek és jogok megállapítása.

Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza az uniós intézményeket, különösen az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy intézkedéseket fogadjanak el a következők tekintetében:

• a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása – minden igazságszolgáltatási rendszernek érvényesként és alkalmazandóként kell elismernie a más tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei által hozott határozatokat;
• az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés;
• a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek kidolgozása;
• a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzése.

Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

A harmadik pillér felszámolásával az uniós intézmények a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében felhatalmazást kaptak a jogalkotásra. Nevezetesen az EUMSZ 83. cikke értelmében szabályozási minimumokat állapíthatnak meg a legsúlyosabb bűncselekmények meghatározására és szankcionálására vonatkozólag.

Az EU a büntetőeljárás lefolytatásával kapcsolatban is megállapíthat közös szabályokat, például a bizonyítékok elfogadhatóságát vagy a személyek jogait illetően.

A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) szerepét, amelynek feladata, hogy segítse a nyomozások és a büntetőeljárások koordinálását a tagállamok illetékes hatóságai között.

Rendőrségi együttműködés

A hatékony rendőrségi együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU az alapvető jogokat tiszteletben tartó, szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló térséggé váljon. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a rendes jogalkotási eljárás kiterjed a rendőrségi együttműködés minden nem operatív területére. Ugyanakkor az operatív együttműködés a Tanács egyhangú határozatát megkívánó különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Lisszaboni Szerződés mindamellett lehetőséget biztosít megerősített együttműködésre is, amennyiben a Tanácsnak nem sikerül egyhangúlag határoznia.

A Lisszaboni Szerződés emellett lehetőséget biztosít a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) fokozatos megerősítésére. A szerződés az Eurojusthoz hasonlóan lehetővé teszi a Parlament és a Tanács számára, hogy kibővítse az Europol feladatait és hatásköreit. Ezenkívül meghatározza, hogy az új feladatok magukban foglalják az operatív intézkedések összehangolását, szervezését és végrehajtását is, és e feladatokat belefoglalták a felülvizsgált Europol-rendeletbe ((EU) 2016/794 rendelet – lásd az összefoglalót).

Mentességek

Dániára és Írországra különleges rendelkezések vonatkoznak. Dánia nem vesz részt az EUMSZ V. címe szerinti intézkedések Tanács általi elfogadásában (a 22. jegyzőkönyv – „kívülmaradás” – mentesíti Dániát e politikában való részvétele alól). Írország csak azután vesz részt bizonyos intézkedések elfogadásában és alkalmazásában, hogy határozott a „részvételről” (21. jegyzőkönyv).

Dánia és Írország esetében két eltérési záradék létezik:

• egy „részvételi” záradék, amely mindegyiküknek eseti alapon lehetővé teszi egy-egy intézkedés elfogadását vagy egy már elfogadott intézkedés alkalmazását. Ebben az esetben az adott intézkedés ugyanolyan kötelező rájuk nézve, mint a többi tagállamra;
• egy „kívülmaradási” záradék, amely bármikor lehetővé teszi számukra, hogy ne alkalmazzanak egy-egy intézkedést.

HÁTTÉR

Az EUSZ 3. cikke szerint – amely megállapítja az EU célkitűzéseit – az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára. Ebben a térségben biztosított a személyek szabad mozgása, és megfelelő intézkedéseket hoznak a külső határellenőrzés, a menekült- és bevándorlásügy, valamint a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem területén.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 3. cikk (az EUSZ korábbi 2. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 1. fejezet – Általános rendelkezések – 67. cikk (az EKSz. korábbi 61. cikke és az EUSz. korábbi 29. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 73. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – (21.) jegyzőkönyv az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről (HL L 202., 2016.6.7., 295–297. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – (22.) jegyzőkönyv Dánia helyzetéről (HL C 202., 2016.6.7., 298–302. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1–131. o.)

Az (EU) 2019/1896 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138–183. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – VI. cím – Záró rendelkezések – 47. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 41 o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – 83. cikk (az EUSz. korábbi 31. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 80–81. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53–114. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60–95. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (átdolgozás) (HL L 351., 2012.12.20., 1–32. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (HL L 343., 2011.12.23., 1–9. o.)

utolsó frissítés 15.01.2024