Jogalkotási eljárások

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke

MI A CÉLJA AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 289. CIKKÉNEK?

Megreformálja az EU korábbi döntéshozatali folyamatát, ezáltal megerősíti azon képességét, hogy döntéseket és intézkedéseket hozzon.

FŐBB PONTOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 289. cikke a törvényalkotási eljárás 2 típusával foglalkozik:

• rendes jogalkotási eljárás
• különleges jogalkotási eljárás.

Rendes jogalkotási eljárás

• A rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament társjogalkotóként jár el a Tanáccsal. Az eredetileg a Maastrichti Szerződés keretében együttdöntési eljárás néven bevezetett eljárás mára a legszélesebb körben használt uniós határozathozatali mód. Az EUMSZ megváltoztatja az eljárás nevét, és kiterjeszti a hatáskörét többek között a következő szakpolitikai területekre:
  • polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés;
  • a rendőrségi együttműködés;
  • humanitárius segély és
  • a külső határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos intézkedések;
• A rendes jogalkotási eljárás működését részletesen az EUMSZ 294. cikke ismerteti. Az Európai Parlament és a Tanács egyenrangúan vesz részt a törvényalkotásban. A 2 intézmény vagy első, vagy második olvasatban fogad el jogi aktust. Amennyiben a második olvasat után a 2 intézménynek még mindig nem sikerült megállapodásra jutnia, összehívnak egy egyeztetőbizottságot.
• A rendes jogalkotási eljárás keretében határozatokat minősített többséggel fogadnak el, ami biztosítja, hogy:
  • egy határozatot akkor hajtsanak végre, amikor az uniós országok tekintetében is megvan a többség (55% a legtöbb esetben, egyes esetekben 72%); és
  • ezek az országok az EU népességének legalább 65%-át képviselik.
• AZ EUMSZ „áthidaló záradékokat” is bevezet. Ezek a záradékok lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek mellett a rendes jogalkotási eljárást a szokásos alkalmazási körén kívül is használják.

Különleges jogalkotási eljárás

A különleges jogalkotási eljárások, amint arra a megnevezésük is utal, kivételt képeznek a rendes jogalkotási eljárás alól. Ezeket egyes érzékenyebb szakpolitikai területeken alkalmazzák. A rendes jogalkotási eljárástól eltérően az EUMSZ nem ad pontos leírást a különleges jogalkotási eljárásokra vonatkozóan. Ezek szabályai ezért eseti alapon kerülnek meghatározásra a szerződés azon cikkeiben, amelyek meghatározzák végrehajtásuk feltételeit.

A különleges jogalkotási eljárás keretében gyakorlatilag a Tanács a kizárólagos törvényalkotó. A Parlament egyszerűen csak kapcsolódik az eljáráshoz. Szerepe ezért az adott esettől függően konzultációra (például az EUMSZ 89. cikke értelmében a határon átnyúló rendőri műveletek vonatkozásában) vagy egyetértésre (például az EUMSZ 86. cikke értelmében az Európai Ügyészség vonatkozásában) korlátozódik.

HÁTTÉR

• Az uniós döntéshozatal módja (Európai Bizottság)
• A rendes jogalkotási eljárás (Tanács)
• A különleges jogalkotási eljárás (Tanács)
• A jogalkotói hatáskör (Európai Parlament).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész: Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím: Intézményi rendelkezések – 2. fejezet: Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz: Az Unió jogi aktusai (289. cikk) (HL C 202, 2016.6.7., 172. o)

utolsó frissítés 11.10.2017