Az Európai Parlament

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223–234. cikkei – Az Európai Parlament feladatköre, összetétele és működése

A Parlament az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány

(EU, Euratom) 2018/994 határozat az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról

MI AZ UNIÓS SZERZŐDÉSEK CIKKEINEK, A JOGI AKTUSNAK ÉS HATÁROZATNAK A CÉLJA?

• Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 223–234. cikkei meghatározzák az Európai Parlament (a továbbiakban: Parlament) szerepét, hatásköreit, összetételét, megbízatását és választási eljárását.
• Az eredetileg 1976-ban kiadott és azóta többször (különösen az uniós szerződések felülvizsgálataival és az új uniós országok csatlakozásával összhangban) módosított választási okmány meghatározza a Parlament tagjainak közvetlen és általános választójoggal történő választására vonatkozó szabályokat.
• A (még nem hatályba lépett) (EU, Euratom) 2018/994 határozat frissíti az 1976-os választási okmányt, és célja, hogy:
  • a polgárokat részvételre biztassa;
  • megerősítse az európai választásokat;
  • kiigazítsa a választási küszöbértékeket; és
  • javítsa a választások lebonyolítását, különösen azáltal, hogy alternatív választási módszereket engedélyez, és egyszerűsíti a nemzeti hatóságok közötti együttműködést.

FŐBB PONTOK

A Parlament az Európai Uniónak az uniós polgárok által és az uniós polgárok számára közvetlenül megválasztott intézménye. Ilyenformán csaknem 450 millió uniós polgárt képvisel, és ebben az értelemben demokratikus erőt testesít meg. Székhelye Strasbourgban (Franciaország) található. Az európai parlamenti képviselőket (1979 óta) közvetlen választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják. Minden uniós ország részéről meghatározott számú parlamenti képviselőt választanak. A Parlament a ma ismert formájában valójában az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség három egykori közgyűlése egyesítésének (1965. évi egyesítési szerződés – lásd az összefoglalót) az eredménye.

Hatáskör

A Parlament hatásköre az európai szerződések egymást követő felülvizsgálataival alakult ki, melyek többek között a következők:

• Határozathozatali jogkör (mérlegelési jogkör):
  • jogalkotási jogkör gyakorlása a Tanáccsal együtt a legtöbb uniós hatáskörbe tartozó területen;
  • arra vonatkozó jog, hogy felkérje az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére (EUMSZ 225. cikke);
  • döntés az uniós költségvetésről a Tanáccsal együtt;
  • az EU azon külső tevékenysége (külső megállapodások megkötésére irányuló uniós határozatok), amelyhez a Parlament egyetértése vagy a vele történő konzultáció szükséges.
• Ellenőrzési jog az EU végrehajtó intézményei felett (a Tanács és a Bizottság) főként a Bizottság feletti politikai ellenőrzés biztosításával (bizalmatlansági indítvánnyal) vagy szóbeli vagy írásbeli kérdések intézésével a Tanácshoz. A Parlament egyéb uniós intézmények – így például az Európai Központi Bank – felett is gyakorolhat ellenőrzést (EUMSZ 284. cikk).
• Kinevezési jogkör a biztosoknak, az Európai Számvevőszék tagjainak és az ombudsmannak a kinevezésében való részvétellel.

A hatáskörök összefoglalása

Jogalkotás

• A Parlament a rendes jogalkotási eljárás (EUMSZ 294. cikk) keretében a Tanáccsal egyenlő jogokkal rendelkezik. Ezt az eljárást alkalmazzák a szakpolitikai területek többségén, ideértve a következőket:
  • közlekedés
  • környezet
  • mezőgazdaság
  • energiabiztonság
  • bevándorlás
  • igazságszolgáltatás
  • közegészségügy.
• A Parlament továbbá beleszól a különleges jogalkotási eljárások keretében elfogadott jogi aktusokba, véleményezéssel (konzultációs eljárás) vagy egyetértéssel (egyetértési eljárás).
• A Parlament egyetértése szükséges számos típusú nem uniós országgal vagy nemzetközi szervezettel kötendő megállapodáshoz. Ilyenek például a társulási megállapodások vagy a rendes jogalkotási eljárás körébe tartozó területeken kötött megállapodások (például kereskedelmi megállapodások). A Parlamenttel is szükséges egyeztetni minden egyéb típusú nemzetközi megállapodás esetében (EUMSZ 218. cikk).

Költségvetés

A Parlament a Tanáccsal egyenlő feltételek mellett vesz részt az EU éves költségvetésének elfogadására irányuló eljárásban. A költségvetési eljárás a Parlament és a Tanács részéről egy-egy olvasatból áll, vagy egyébként egyeztetőbizottságot hívnak össze, hogy megállapodásra jussanak egy közös szövegtervezetről (EUMSZ 314. cikk).

Végrehajtási felügyelet

A Parlament számos ellenőrzést gyakorolhat a Bizottság, az EU végrehajtó ága felett:

• A Parlament a Bizottság elnökét az Európai Tanács javaslatára választja meg, azonban figyelembe kell venni az európai parlamenti választások eredményét is;
• a Bizottság megalakulása a Parlament jóváhagyásától függ, amely kiterjed az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezésére is, aki egyúttal az Európai Bizottság alelnöke;
• a Parlament bizalmatlansági indítvánnyal lemondathatja a Bizottságot.

Szerződések felülvizsgálata

• A Parlament kezdeményezési joga lehetővé teszi, hogy indítványozza a szerződések felülvizsgálatát (EUSZ 48. cikk).
• Részt vesz a szerződések standard felülvizsgálati eljárásra benyújtott tervezeteit vizsgáló konventen.
• Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban egyeztetni kell vele a szerződések módosítását illetően.

Választási szabályok

Az EU 1976-os választási okmánya a közös uniós elveken alapul, de a választási eljárásokra vonatkozó nemzeti szabályok fontosságát is elismeri.

• Az uniós országoknak arányos választási rendszert kell alkalmazniuk, de listás vagy egyéni átvihető szavazatos rendszert is használhatnak.
• A választásnak általánosnak, közvetlennek, szabadnak és titkosnak kell lennie. A Parlament tagjainak választásakor minden választópolgár csak egyszer szavazhat.
• Az egyes uniós országok meghatározhatják a jelöltek kampányköltségeinek felső határát.
• Az uniós országok választókerületeket hozhatnak létre, illetve eldönthetik, hogyan osztják fel a választási területet, feltéve, hogy a választási rendszer arányossága megmarad. A helyek megszerzését maximum 5 %-os szavazatküszöbhöz is köthetik.
• Az európai parlamenti képviselők egyéni és személyi szinten is szavaznak. A képviselőket semmiféle utasítás nem köti, és kötött mandátumot sem fogadhatnak el.
• A 2004-es választások óta az európai parlamenti képviselők nem lehetnek egyszerre a saját nemzeti parlamentjük képviselői is (néhány ideiglenes kivételtől eltekintve, amelyek az Egyesült Királyságban és Írországban voltak érvényesek). Egy európai parlamenti képviselő a következő tisztségeket sem töltheti be: egy uniós ország kormányának tagja, a Bizottság tagja, az Európai Unió Bíróságának bírája, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank igazgatóságának tagja, a Számvevőszék tagja, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak vagy a Régiók Európai Bizottságának tagja vagy ombudsman.
• Az uniós országok saját eljárásokkal rendelkeznek a lemondás, elhalálozás vagy a megbízatás visszavonása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére.

Az (EU, Euratom) 2018/994 határozat a következő változásokat fogja bevezetni, amint az egyes uniós országok alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyják azt:

• ahol listás rendszert alkalmaznak, az adott uniós országnak a több mint 35 képviselői hellyel rendelkező szavazókerületek esetén az érvényes szavazatok 2–5 %-os alsó küszöbértékét kell meghatároznia;
• a választási listák összeállításának minimum határideje az adott uniós ország által a parlamenti választások megtartására vonatkozóan meghatározott nap előtti legalább három hét;
• az uniós országok engedélyezhetik annak az európai politikai pártnak a nevét vagy logóját szavazólapokon feltüntetni, amelyhez a nemzeti politikai párt vagy egyéni jelölt csatlakozik;
• az elektronikus szavazás és a postai szavazás bevezetésének lehetősége, valamint az uniós országok számára a szükséges intézkedések megtétele annak lehetővé tétele érdekében, hogy a nem uniós országokban lakó uniós polgárok szavazhassanak a parlamenti választásokon;
• szankciók kettős szavazás esetén;
• olyan kapcsolattartó hatóság kijelölése minden uniós országban, amely a választókra és a jelöltekre vonatkozó adatoknak a többi uniós ország ilyen hatóságaival való cseréjéért felelős.

Összetétel

A mandátumok elosztása az uniós országok között több tényezőt vesz figyelembe:

• megfelelő arány fenntartása az uniós országok és a lakosságuk között elosztott mandátumok között;
• lehetővé tenni a Parlament számára, hogy ritkábban lakott uniós országok esetén is beleszólhasson fontos politikai kérdésekbe;
• az európai parlamenti képviselők összlétszáma nem haladhat meg egy meghatározott limitet, hogy az ne befolyásolja a Parlament munkájának hatékonyságát.

A Parlament kezdeményezésére és jóváhagyásával az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban határozza meg a Parlament összetételét (EUMSZ 14. cikk (2) bekezdés). A szerződések meghatározzák összetételének alapvető szabályait:

• a Parlament a uniós polgárok képviselőiből áll;
• az európai parlamenti képviselők maximális száma a Parlament elnökével együtt 750;
• minden uniós országnak legalább 6 képviselője van;
• egy uniós országnak legfeljebb 96 képviselője lehet;
• a mandátumok elosztása a „csökkenő arányosság” elvén alapul, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb egy uniós ország népessége, annál több európai parlamenti képviselője van; viszont ebben az esetben egy nagyobb ország minden európai parlamenti képviselője arányosan több lakost képvisel, mint egy kisebb uniós ország esetében.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

HÁTTÉR

Mióta az Egyesült Királyság 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból (Brexit), 46-tal kevesebb, vagyis 705 európai parlamenti képviselői hely van.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 14. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 22–23. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 202., 2016.6.7., 1–388. o.)

Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (HL L 278., 1976.10.8., 5–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU, Euratom) 2018/994 határozata (2018. július 13.) az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról (HL L 178., 2018.7.16., 1–3. o.)

A Tanács keretében az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmánnyal kapcsolatban ülésező tagállamok képviselőinek 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozata (HL L 278., 1976.10.8., 1–4. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – (6.) jegyzőkönyv az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről (HL C 202., 2016.6.7., 265. o.)

Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018. június 28.) az Európai Parlament összetételének megállapításáról (HL L 165I., 2018.7.2., 1–3. o.)

utolsó frissítés 13.01.2021