A 2003-as reform óta a közös agrárpolitikának (KAP) alkalmazkodnia kell az európai mezőgazdaság új kihívásaihoz, például az éghajlatváltozáshoz, a vízgazdálkodáshoz vagy a biológiai sokféleség védelméhez. E rendelet célja a KAP egyszerűsítése és korszerűsítése. Ennek érdekében fokozatosan megszünteti a termeléstől függő támogatásokat, és azokat beilleszti az egységes támogatási rendszerbe (ETR). A tervezett kiigazítások lehetővé teszik azt is, hogy az európai mezőgazdasági termelők a termelésük alakításához jobban figyelembe vegyék a piaci tendenciákat, továbbá hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez.

A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [lásd a módosító jogszabályokat].

A közös agrárpolitika (KAP) 2003. júniusi reformja óta a termeléshez kapcsolódó támogatások fokozatosan megszűnnek és bekerülnek az egységes támogatási rendszerbe (ETR), az európai mezőgazdasági termelők számára biztosított közvetlen kifizetési rendszerbe. Ez a rendelet ezt a reformot folytatja.

A közvetlen kifizetések a rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek valamelyike keretében közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások. Egyes ilyen támogatások még közvetlenül kapcsolódnak a termeléshez, azonban a közvetlen támogatások nagy része függetlenedik a termeléstől, és azokat az „egységes támogatási rendszer” (ETR) elnevezésű jövedelemtámogatási rendszer alapján nyújtják. Az ETR keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások nem kapcsolódnak a termelésükhöz.

E rendeletnek az a célja, hogy a termeléstől függő támogatásokat fokozatosan beillessze az egységes támogatási rendszerbe.

A közvetlen támogatásokra a „kölcsönös megfeleltetés” elve vonatkozik, amely szerint a mezőgazdasági termelőknek a szóban forgó kifizetésekre való jogosultság érdekében be kell tartaniuk bizonyos követelményeket. Ezek a követelmények a következő három területet érintik:

Ha a mezőgazdasági termelő nem tartja be ezeket a követelményeket, a közvetlen kifizetések csökkentésével vagy megszüntetésével szankcionálják.

A moduláció a közvetlen kifizetések kötelező és fokozatos csökkentésének rendszere. Az 5000 eurót meghaladó közvetlen kifizetések ennek megfelelően évről évre bizonyos százalékkal, 2012-ben legfeljebb 10%-kal csökkennek.

A kapcsolódó összegek a vidékfejlesztési programok támogatása érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) kerülnek átcsoportosításra, többek között az éghajlatváltozással, a megújuló energiaforrásokkal, a vízgazdálkodással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések céljára. A modulációs rendszer nem alkalmazandó sem a legkülső régiókra, sem az égei-tengeri szigetekre, sem a fokozatosan támogatásban részesülő tagállamokra.

A mezőgazdasági termelők bekapcsolódhatnak abba a mezőgazdasági tanácsadó rendszerbe, amelyet a tagállamok azzal a céllal hoztak létre, hogy tanácsot adjon számukra a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételek betartásával kapcsolatban.

Minden tagállamnak integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelőknek nyújtott uniós támogatások hatékonyságának és ellenőrzésének javítását. Ezzel a számítógépes rendszerrel a tagállam kezelheti a támogatási kérelmeket, továbbá igazgatási és helyszíni ellenőrzések útján megbizonyosodhat a kifizetések helyes teljesítéséről, adott esetben megelőzheti és kezelheti a szabálytalanságokat, és visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

A támogatások kifizetésére évente legfeljebb két részletben, a december 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszakban kerül sor. A Bizottság engedélyezhet előlegfizetést. Azok a mezőgazdasági termelők, akik a kifizetésre való jogosultság érdekében mesterségesen teremtették meg a feltételeket, nem részesülnek kifizetésben.

Az egységes támogatási rendszer a mezőgazdasági termelők számára a termelésüktől függetlenül nyújt támogatást. E támogatási rendszer legfőbb célkitűzése, hogy stabilabb jövedelmet biztosítson a mezőgazdasági termelőknek. A termelők immár ugyanolyan összegű támogatásban részesülnek a termelésüktől függetlenül, ezáltal a piaci keresletnek megfelelően termelhetnek. Az egységes támogatási rendszer további célkitűzése a mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának javítása.

Az egyes tagállamok számára az egységes támogatási rendszer költségvetési felső határait bizottsági rendelet teszi közzé.

A tagállamok nemzeti tartalékot hoznak létre annak érdekében, hogy támogatási jogosultságokat ítéljenek oda az új és a különleges helyzetűnek minősülő mezőgazdasági termelőknek, valamint annak érdekében, hogy jogosultságokat hozzanak létre a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területek gazdálkodói számára.

Az egységes támogatási rendszer igénybevételéhez a mezőgazdasági termelőknek előzetesen rendelkezniük kell támogatási jogosultságokkal, amelyeket a támogatható hektárszámmal együtt kell bejelenteniük. A támogatási jogosultságok bizonyos feltételek mellett átruházhatók egyik mezőgazdasági termelőről a másikra.

A „történeti alapú végrehajtás” esetében a jogosultságok kiszámítása az egyes mezőgazdasági termelőknek valamely referencia-időszakban (általában 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben) nyújtott közvetlen kifizetések összege alapján történik (más számítási alternatívák egyedi esetekben vagy utólagos integrálás esetében lehetségesek). Ily módon a támogatási jogosultság kiszámítása a referenciaösszeg és a kapott támogatásra jogosító hektárszám hányadosaként történik.

A tagállamok regionális szinten is kiutalhatják a támogatásokat. Ebben az esetben regionális felső határokat állapítanak meg, és azokat osztják el a régió mezőgazdasági termelői között. Jogosultságaik értékének kiszámítása a keretösszeg és a rendszer alkalmazásának első évében bejelentett hektárszám hányadosaként történik. Az ugyanazon régión belüli összes támogatás egységértéke megegyezik.

A tagállamoknak lehetőségük volt az egységes támogatási rendszer részleges végrehajtására. Ebben az esetben a tagállamok megtartják a termeléstől függő támogatás egy részét, és azt kiegészítő támogatás formájában és a termelés függvényében folyósítják a mezőgazdasági termelőknek. Ezek a lehetőségek – a juh- és a kecskefélék és az anyatehenek esete kivételével – 2012-ben megszűnnek; a két említett gazdálkodási forma azonban bizonyos régiókban elengedhetetlennek bizonyulhat ahhoz, hogy el lehessen kerülni mezőgazdasági földterületek termelésből való kivonását.

Ez a rendelet a közös agrárpolitika 2003-as reformját követő „állapotfelmérés” keretébe illeszkedik. Azóta a KAP határozottan az egyszerűsítés irányába mozdult el azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések nagy részét átcsoportosította az egységes támogatási rendszerbe. A Bizottság az ETR bevezetése óta szerzett tapasztalatok ismeretében a KAP egyszerűsítését kiterjeszti a kölcsönös megfeleltetés területére és a meglévő, termeléstől függő támogatások területére is.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
A 73/2009/EK rendelet	2009.2.1.	–	HL L 30., 2009.1.31.

Módosító jogszabályok	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
Az 1250/2009/EK rendelet	2009.12.22.	–	HL L 338., 2009.12.19.