17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/1

a)

I. cím;

b)

II. cím: a 3., 4., 7. és 8. cikk;

c)

III. cím: a 12. cikk, a 14. cikk (1) bekezdése és a 15. cikk;

d)

V. cím:

e)

VI. cím a 205. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának kivételével; a 203. cikket csak a közvetlen beruházásokat érintően lehet ideiglenesen alkalmazni;

f)

VII. cím;

g)

VIII. cím a 380. cikk (1) bekezdése kivételével, amennyiben az említett cím rendelkezései a megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosítására korlátozódnak; valamint

h)

I. melléklet, II. melléklet az Euratomra való, az infrastruktúrával, végrehajtási rendeletekkel és a nukleáris energiával kapcsolatos hivatkozások kivételével, III., VI., VIII., IX., X., XI. és XII. melléklet és a „Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési intézkedések” című VII. cím „Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések” című 2. fejezetére vonatkozó 1. jegyzőkönyv és a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló 2. jegyzőkönyv.

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/2

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) 19. cikke alapján, az Európai Unió és Izland között levélváltás formájában létrejött a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kiegészítő kereskedelmi preferenciákról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás). A megállapodást az Európai Unió nevében az (EU) 2017/1913 tanácsi határozat (3) jóváhagyta.

(2)

A megállapodás V. melléklete rendelkezik az Izlandról származó baromfi Unióba történő behozatalára vonatkozó éves vámmentes vámkontingens megnyitásáról.

(3)

Az (EU) 2017/1913 határozat értelmében a megállapodás az azt követő hetedik hónap első napján lép hatályba, hogy a Felek értesítették egymást arról, hogy a szükséges belső eljárások lezárultak. Az utolsó értesítésekre 2017. október 19-én került sor. A megállapodás tehát 2018. május 1-jén lép hatályba. Az e rendeletben megállapított intézkedéseket indokolt a megállapodás hatálybalépésének napjától alkalmazni.

(4)

A megállapodás úgy rendelkezik, hogy a kontingenseket éves alapon kell alkalmazni, és a behozatalokat ezért a naptári év alapján kell igazgatni. Mivel azonban a megállapodás 2018. május 1-jétől alkalmazandó, a 2018. évre és az azt követő évekre vonatkozó éves mennyiségeket a megállapodás V. mellékletével összhangban kell megállapítani.

(5)

A vámkontingenst a Bizottságnak az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) megállapított, a vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokkal összhangban a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján kell kezelnie.

(6)

A megállapodás úgy rendelkezik, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött, az EK–Izland vegyes bizottságnak a 2/2005 határozatával (5) módosított megállapodás 3. jegyzőkönyvének rendelkezéseit a vámkontingensből részesülő termékekre is alkalmazni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/5

(1)

A 470/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) rendelet útján kell megállapítani.

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat.

(3)

A sertésprolaktin anyag nem szerepel ebben a táblázatban.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: EMA) kérelem érkezett a sertésprolaktin sertésfélékben való előfordulására vonatkozó MRL-ek megállapítása iránt.

(5)

Az EMA az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az emberi egészség védelme érdekében nincs szükség MRL-t megállapítani a sertésprolaktin sertésfélékben való előfordulása tekintetében.

(6)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az EMA-nak meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(7)

Az EMA véleménye szerint a sertésprolaktin sertésfélék tekintetében megállapított „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolását jelenleg nem helyénvaló egyéb fajokra alkalmazni, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat erre vonatkozóan.

(8)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/8

(1)

A 470/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) rendelet útján kell megállapítani.

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat.

(3)

Az eprinomektin már szerepel a fenti táblázatban valamennyi kérődző esetében izomra, zsírra, májra, vesére és tejre alkalmazandó engedélyezett anyagként.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) arra irányuló kérelem érkezett, hogy az eprinomektinre vonatkozó meglévő bejegyzést az uszonyos halakra is terjesszék ki.

(5)

Az EMA az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye alapján az eprinomektinre vonatkozó MRL megállapítását javasolta az uszonyos halakra.

(6)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az EMA-nak meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(7)

Az EMA véleménye szerint az eprinomektinre vonatkozó bejegyzést helyénvaló kiterjeszteni a lovak és nyulak szövetére.

(8)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az érdekelt felek számára helyénvaló észszerű határidőt biztosítani az MRL-nek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalára.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/11

(1)

Az 1099/2009/EK rendelet I. melléklete meghatározza a jóváhagyott kábítási módszerek, a kapcsolódó előírások és az egyes módszerekre vonatkozó egyedi követelmények jegyzékét.

(2)

Az 1099/2009/EK rendelet II. melléklete meghatározza a vágóhidak elrendezésére, kialakítására és felszerelésére vonatkozó előírásokat.

(3)

Egy magánvállalkozó kérésére a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: EFSA), hogy nyilvánítson véleményt az alacsony légnyomást alkalmazó módszerről (a továbbiakban: a módszer) a brojlercsirkék (hústermelés céljából tartott csirkék) kábítására vonatkozóan.

(4)

2017. október 25-i véleményében (2) az EFSA megállapította, hogy:

(5)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrizni tudják az említett módszer betartását, meg kell határozni a módszerre vonatkozó egyedi követelményeket.

(6)

A módszer a kereskedelmi vágás mellett alkalmasnak tekinthető a csirkék kiirtás esetén történő leölésére.

(7)

A módszer más olyan esetekben is megfelelő, amikor nem állatjóléti, közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti okból van szükség nagy számú csirke leölésére.

(8)

Tekintettel arra, hogy a módszer az állatjóléti eredmények tekintetében a meglévő jóváhagyott módszerek legalább egyikével egyenértékű, az 1099/2009/EK rendelet I. mellékletét módosítani kell.

(9)

A módszer hatékony működésének és megfigyelésének lehetővé tétele érdekében be kell tartani a vágóhidak elrendezésére, kialakítására és felszerelésére vonatkozó egyes meghatározott előírásokat. Ennélfogva az 1099/2009/EK rendelet II. mellékletének módosítása is szükséges.

(10)

Az 1099/2009/EK rendelet I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

2.

A II. melléklet a következő 7. ponttal egészül ki:

„7.   Alacsony légnyomással történő kábítás

7.1.   Az alacsony légnyomású kábító berendezéseket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a kamrában olyan vákuumot biztosítsanak, amely a rendelkezésre álló oxigén csökkentése és a minimális nyomás fenntartása révén lehetővé teszi a lassú fokozatos dekompressziót.

7.2.   A rendszer felszereltségének biztosítania kell az abszolút vákuumnyomás, az expozíciós idő, a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos mérését, kijelzését és rögzítését, és tisztán látható és hallható figyelmeztető jelzést kell adnia abban az esetben, ha a nyomás eltér az előírt szintektől. Az eszköznek jól láthatónak kell lennie a személyzet számára.”

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/14

(1)

Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) 2018. március 8-án vámemelésben megnyilvánuló, 2018. március 23-tól határozatlan ideig hatályos védintézkedéseket fogadott el egyes acél- és alumíniumtermékek behozatalára vonatkozóan. Március 22-én az Európai Unióra vonatkozó vámemelés hatálybalépésének napját 2018. május 1-jére halasztották.

(2)

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok ezeket az intézkedéseket biztonsági intézkedésekként határozta meg, azok lényegüket tekintve védintézkedések. Korrekciós intézkedésekről van szó, amelyek megbontják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásából eredő engedmények és kötelezettségek egyensúlyát, és a hazai iparág külföldi versennyel szembeni védelme céljából korlátozzák a behozatalt az iparág kereskedelmi jóléte érdekében. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT 1994) szerinti biztonsági kivételek nem vonatkoznak vagy adnak okot ilyen védintézkedésekre, illetve nem érintik az egyensúly helyreállításához fűződő, a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően gyakorolt jogot.

(3)

A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás úgy rendelkezik, hogy bármely, védintézkedés által érintett exportőr tagnak joga van felfüggeszteni lényegében azonos engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazását a vele szemben védintézkedést alkalmazó WTO-taggal folytatott kereskedelemben, ha konzultációk útján nem sikerül kielégítő megoldást találni, és ha a felfüggesztést a WTO Árukereskedelmi Tanácsa nem kifogásolja.

(4)

Az Egyesült Államok és az Unió közötti, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése szerinti konzultációk során nem sikerült kielégítő megoldást találni (2).

(5)

A lényegében azonos engedmények vagy más kötelezettségek Unió általi felfüggesztésének a felfüggesztés Árukereskedelmi Tanácshoz történő bejelentését követő 30 nap lejárta után kell hatályba lépnie, hacsak az Árukereskedelmi Tanács az ellen kifogást nem emel. A WTO-megállapodás értelmében a felfüggesztési jog a) haladéktalanul gyakorolható, ha a védintézkedés nem a behozatal abszolút mértékű növekedésének következménye volt, vagy az nem felel meg a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek, illetőleg b) azzal a védintézkedés alkalmazásától számított hároméves időszak lejártát követően lehet élni.

(6)

A Bizottság a 654/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján él a lényegében azonos engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazásának a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokban az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása céljából történő felfüggesztése jogával. Megfelelő intézkedésként többek között vámengedmények felfüggesztéséből és új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetéséből álló kereskedelempolitikai intézkedések hozhatók.

(7)

A megfelelő kereskedelempolitikai intézkedések megtervezése és kiválasztása során a Bizottság a 654/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése szerint objektív kritériumokat alkalmaz, ideértve adott esetben az intézkedések arányosságát, a védintézkedések által érintett uniós gazdasági ágazatok számára történő segítségnyújtásra való alkalmasságukat, valamint az Uniót érintő negatív gazdasági hatások minimalizására irányuló célt, többek között az alapvető fontosságú nyersanyagok tekintetében is.

(8)

A Bizottság a 654/2014/EU rendelet 9. cikkével összhangban lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek a véleménynyilvánításra és információk benyújtására az Unió gazdasági érdekeire vonatkozóan (3).

(9)

Az Egyesült Államok védintézkedései jelentős negatív gazdasági hatást képesek gyakorolni az érintett uniós gazdasági ágazatokra. A védintézkedések jelentősen korlátoznák az érintett acél- és alumíniumtermékek Egyesült Államokba irányuló uniós kivitelét. A vonatkozó acél- és alumíniumtermékek Egyesült Államokba történő uniós behozatala legalább 6,41 milliárd EUR-t tett ki 2017-ben (ebből 5,30 milliárd EUR tisztán acélbehozatal, 1,11 milliárd EUR pedig tisztán alumíniumbehozatal).

(10)

Ennélfogva egy egyes termékek kereskedelmi engedményeire alkalmazott, olyan mértékű felfüggesztés, amely tükrözi, de nem haladja meg az Egyesült Államok által az acél- és alumíniumtermékek Egyesült Államokba történő uniós behozatalára kivetett vámokból következő összeget, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében a lényegében azonos kereskedelmi engedmények alkalmazásának megfelelő felfüggesztését jelenti.

(11)

Később a Bizottság külön végrehajtási jogi aktussal határozhat a kereskedelmi engedmények alkalmazását érintő – szükség szerinti vagy a szükséges mértékben megvalósítandó – felfüggesztésnek az Egyesült Államokból származó egyes termékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok alkalmazása formájában történő végrehajtásáról. A Bizottságnak – az (5) preambulumbekezdésben ismertetett határidők tükrében – határoznia kell a hatályról, attól függően, hogy az Egyesült Államok kizár-e egyes termékeket vagy vállalatokat a védintézkedések hatálya alól.

(12)

Az (5) preambulumbekezdésben ismertetett határidők tükrében a kiegészítő vámokat – szükség szerint vagy a szükséges mértékben – két szakaszban kell alkalmazni. Az első szakaszban az I. mellékletben szereplő termékek behozatalára legfeljebb 25 %-os értékvámok alkalmazhatók haladéktalanul és addig az időpontig, amíg az Egyesült Államok fel nem függeszti az Unióból érkező termékekre vonatkozó védintézkedések alkalmazását.

(13)

Az első szakaszban alkalmazott értékvámok teljes összege a „szénalapú és ötvözött síkhengerelt termékek”, valamint a „szénalapú és ötvözött egyéb termékek” (4) Egyesült Államokba történő uniós behozatalára az Egyesült Államok által elrendelt 25 %-os vámemelést tükrözi (2017-ben összesen 2,83 milliárd EUR-t kitevő, Egyesült Államokba történő uniós behozatal). Ezek azok az acéltermékek, amelyekre vonatkozóan az Egyesült Államok nem a behozatal abszolút mértékű növekedésének következményeként rendelt el védintézkedéseket.

(14)

A második szakaszban a II. mellékletben szereplő termékek behozatalára legfeljebb 10, 25, 35 vagy 50 %-os további kiegészítő értékvámok alkalmazhatók 2021. március 23-tól vagy a WTO Vitarendezési Testülete által arról hozott határozat elfogadásának vagy ilyen határozat Vitarendezési Testületnek történő bejelentésének napjától, hogy az Egyesült Államok védintézkedései nem egyeztethetőek össze a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel – ha ez utóbbira korábban kerül sor – addig az időpontig, amíg az Egyesült Államok fel nem függeszti a védintézkedések alkalmazását.

(15)

A második szakaszban alkalmazott értékvámok teljes összege az alumíniumtermékek (5) Egyesült Államokba történő uniós behozatalára az Egyesült Államok által elrendelt 10 %-os, illetőleg a „szénalapú és ötvözött csőtermékek”, a „szénalapú és ötvözött félkész termékek”, valamint a „rozsdamentes acéltermékek” (6) Egyesült Államokba történő uniós behozatalára az Egyesült Államok által elrendelt 25 %-os vámemelést tükrözi (2017-ben összesen 3,58 milliárd EUR-t kitevő, Egyesült Államokba történő uniós behozatal, amelyből 2,47 milliárd EUR az acélbehozatal, 1,11 milliárd pedig az alumíniumbehozatal értéke). Ezek azok a termékek, amelyek esetében úgy tűnik, hogy a behozatal terén abszolút mértékű növekedés következett be.

(16)

A kereskedelempolitikai intézkedések és az érintett termékek kiválasztása a 654/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése szerinti kritériumok alapján történt.

(17)

mivel a (9) és (10) preambulumbekezdésben leírtak szerint azok nem haladják meg az Egyesült Államok védintézkedései által érintett uniós behozatal értékét, a kereskedelempolitikai intézkedések arányosak az Egyesült Államok védintézkedéseinek hatásával és nem túlzott mértékűek. Azt is meg kell jegyezni, hogy a végrehajtás a (12) és (13) preambulumbekezdésben foglaltak szerint először csak a rendelkezésre álló teljes érték töredékét érinti.

(18)

A kereskedelempolitikai intézkedéseknek segítséget kell nyújtaniuk az Egyesült Államok védintézkedései által érintett uniós acél- és alumíniumiparnak.

(19)

A kereskedelempolitikai intézkedéseket az Egyesült Államokból származó azon termékek behozatalára kell alkalmazni, amelyek esetében az Unió az ellátás tekintetében nincs jelentősen függő helyzetben. A kereskedelempolitikai intézkedéseket emellett lehet az acél- és alumíniumágazatra vonatkozóan alkalmazni. Ez a megközelítés a lehető legnagyobb mértékben elkerüli, hogy negatív hatás érje a különböző uniós piaci szereplőket, köztük a fogyasztókat.

(20)

Azok a termékek, amelyekre e rendelet hatálybalépésének napja előtt vámmentességgel vagy vámcsökkentéssel adtak ki behozatali engedélyt, nem tartozhatnak e kiegészítő vámok hatálya alá.

(21)

Azok a termékek, amelyek esetében az importőrök bizonyítani tudják, hogy azokat a kiegészítő vámok alkalmazásának kezdőnapja előtt exportálták az Egyesült Államokból az Unióba, nem tartozhatnak a kiegészítő vámok hatálya alá.

(22)

Ez a rendelet nem érinti az Egyesült Államok védintézkedéseinek a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségének kérdését.

(23)

Tekintettel a WTO keretében alkalmazandó határidőkre és e jogi aktus előzetes jellegére, helyénvaló, hogy az az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(24)

A rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/1843 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott, kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

Az első szakaszban az I. mellékletben szereplő termékek behozatalára legfeljebb 25 %-os kiegészítő értékvám alkalmazható 2018. június 20-tól.

b)

A második szakaszban a II. mellékletben szereplő termékek behozatalára legfeljebb 10, 25, 35 vagy 50 %-os további kiegészítő értékvám alkalmazható

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/29

(1)

A 2009/48/EK irányelv meghatározza a króm (VI) határértékét lekapart játékanyagokban, mint például a játékokon lévő festék, a kemény és lágy polimerek, a fa, a textil és egyebek. A jelenlegi határérték (0,2 mg/kg) a kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti egészség tekintetében fennálló veszélyek értékelésével foglalkozó hivatala (OEHHA) (2) által javasolt, napi 0,0053 μg króm (VI)/testtömegkilogramm értékű virtuális biztonságos dózison alapul.

(2)

Az Európai Bizottság kérésére az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (EKKTB) 2015-ben megvizsgálta a króm (VI) szájrák okozó képességének relevanciáját. Az EKKTB 2015. január 22-én elfogadott, „Króm (VI) játékokban” című véleményében (3) bejelentette, hogy felülvizsgálta többek között az (OEHHA)-nak az ivóvízben található króm (VI)-ra vonatkozó közegészségügyi cél technikai támogatásáról szóló dokumentumát (4), valamint az amerikai nemzeti toxikológiai program (NTP) egyik tanulmányát (5). Az EKKTB úgy ítélte meg, hogy az OEHHA-tól származó napi 0,0002 μg króm (VI)/testtömegkilogramm érték – amely egy millió eset közül egy további rákos megbetegedéssel társítható – megfelelő virtuális biztonságos dózis.

(3)

mivel a gyermekek a játékokon kívül más forrásokon keresztül is ki vannak téve a króm (VI)-nak, csak a virtuális biztonságos dózis egy bizonyos százalékát kell alapul venni a króm (VI) határértékének kiszámításakor. A toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság 2004-es véleményében (6) lévő ajánlás szerint a játékokból származó króm (VI)-nak a króm (VI) napi beviteléhez való maximális hozzájárulása 10 % lehet. Ezt a százalékos arányt az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága 2010-benkétszer erősítette meg (7)  (8).

(4)

Ezenkívül a 2009/48/EK irányelv (22) preambulumbekezdése szerint a króm (VI) és egyéb, különösen mérgező vegyi anyagok határértékeit az illetékes tudományos bizottság kritériumai alapján biztonságosnak ítélt szintek felében kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy ezek az anyagok a helyes gyártási eljárással összeegyeztethetően csak nyomokban legyenek jelen.

(5)

A virtuális biztonságos dózis 10 %-át alkalmazva, azt megszorozva a három évesnél fiatalabb gyermek átlagos tömegével –ami a becslések szerint 7,5 kg –, elosztva a lekapart játékanyagok szervezetbe jutó napi mennyiségével, – amelynek becsült mennyisége 8 mg/nap – és megszorozva 1/2-del, az EKKTB arra a javaslatra jutott a játékokban lévő króm (VI)-ról szóló fent említett véleményében, hogy a króm (VI) felülvizsgált határértéke a lekapart játékanyagokban 0,0094 mg/kg legyen.

(6)

A javasolt határérték betartása azonban nem ellenőrizhető az EN 71-3: 2013 + A1: 2014 számú európai szabványban szereplő vizsgálati módszerrel, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették (9). A javasolt határérték csaknem hatszor alacsonyabb, mint a szabvány vizsgálati módszerével megbízhatóan számszerűsíthető legalacsonyabb koncentráció, amely 0,053 mg/kg.

(7)

Ilyen körülmények között a Bizottság által létrehozott, a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoport vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoportja (10)2016. október 14-i ülésén a króm (VI) határértékének a jelenlegi 0,2 mg/kg-ról 0,053 mg/kg-ra történő csökkentését javasolta. A vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport azt is javasolta, hogy kétévente vizsgálják felül a króm (VI) vizsgálati módszereit annak érdekében, hogy az EKKTB által javasolt határérték eléréséig azonosítani lehessen egy olyan vizsgálati módszert, amely akár alacsonyabb koncentrációkat is megbízhatóan tud mérni.

(8)

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) jelenleg vizsgálja az EN 71-3 szabványban foglalt vizsgálati módszert a króm (VI) kimutatásának javítása érdekében. Várhatóan hamarosan rendelkezésre áll majd az a felülvizsgált vizsgálati módszer, amely lehetővé teszi a koncentráció megbízható mérését 0,0025 mg/kg-ig. Ennek nyomán a lekapart játékanyagok esetében tovább lehetne szigorítani a króm (VI) határértékét.

(9)

A 2009/48/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a játékbiztonsági bizottság véleményével,

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/32

(1)

A 2012/392/KKBP határozat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy meghozza az EUCAP Száhel Niger politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve különösen a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot.

(2)

A PBB 2014. május 6-án elfogadta az EUCAP Sahel Niger/2/2014 határozatot (2), amellyel Filip DE CEUNINCK-et nevezte ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé a 2014. május 6-tól2014. július 15-ig tartó időszakra.

(3)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta a 2014/482/KKBP határozatot (3), amellyel meghosszabbította az EUCAP Száhel Niger megbízatását a 2014. július 16-tól2016. július 15-ig tartó időszakra.

(4)

A PBB 2014. július 24-én elfogadta az EUCAP Sahel Niger/3/2014 határozatot (4), amellyel meghosszabbította Filip DE CEUNINCK-nek az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2014. július 16-tól2015. július 15-ig tartó időszakra.

(5)

A PBB 2015. április 15-én elfogadta a (KKBP) 2015/611 határozatot (5), amellyel meghosszabbította Filip DE CEUNINCK-nek az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2015. július 16-tól2016. július 15-ig tartó időszakra.

(6)

A Tanács 2016. július 18-án elfogadta a (KKBP) 2016/1172 határozatot (6), amellyel meghosszabbította az EUCAP Száhel Niger megbízatását a 2016. július 16-tól2018. július 15-ig tartó időszakra.

(7)

A PBB 2016. július 26-án elfogadta a (KKBP) 2016/1632 határozatot (7), amellyel Kirsi HENRIKSSON-t nevezte ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé a 2016. szeptember 1-jétől2017. július 15-ig tartó időszakra.

(8)

A PBB 2017. június 13-án elfogadta a (KKBP) 2017/1174 határozatot (8), amellyel meghosszabbította Kirsi HENRIKSSON-nak az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2017. július 16-tól2018. július 15-ig tartó időszakra.

(9)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2018. április 25-én azt javasolta, hogy Frank VAN DER MUEREN-t nevezzék ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé,

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/34

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot. 2017. április 3-án a Tanács (EU) 2017/665 határozata (4) értelmében Florin Grigore TECĂU-t Marius Horia ȚUȚUIANU váltotta fel póttagként.

(2)

Marius Horia ȚUȚUIANU-nak a Tanács 2017. szeptember 25-i (EU) 2017/1762 határozatával (5) a Régiók Bizottsága tagjává történő kinevezését követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

—

Daniela CÎMPEAN, President of Sibiu County Council.

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/35

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/35

1.

A 17. oldalon a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában:

2.

A 32. oldalon a 26. cikk (1) bekezdésében:

17.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/36