7.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2117 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. november 21.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2017) 7469. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott, a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2017. április 5-én megküldte véleményét a Bizottságnak a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítására vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3)	Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 21-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).

MELLÉKLET

A NAGY MENNYISÉGŰ SZERVES VEGYI ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA TEKINTETÉBEN ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 4.1. pontjában meghatározott alábbi szerves vegyi anyagok előállítására vonatkoznak:

a)	egyszerű szénhidrogének (nyílt vagy zárt szénláncú, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás);

b)	oxigéntartalmú szénhidrogének, mint például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek és észterkeverékek, acetátok, éterek, peroxidok és epoxigyanták;

c)	kéntartalmú szénhidrogének;

d)	nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint például aminok, amidok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro- vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok;

e)	foszfortartalmú szénhidrogének;

f)	halogéntartalmú szénhidrogének;

g)	szerves fémvegyületek;

h)	felületaktív anyagok.

Ezek a BAT-következtetések továbbá a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 4.2.e) pontjában meghatározott hidrogén-peroxid előállítására is vonatkoznak.

Ezek a BAT-következtetések kiterjednek a tüzelőanyagok technológiai kemencékben/fűtőberendezésekben való égetésére, amennyiben erre az előzőekben megjelölt tevékenységek részeként kerül sor.

Ezek a BAT-következtetések abban az esetben vonatkoznak az előzőekben megjelölt vegyi anyagok folyamatos eljárásban történő előállítására, ha az előállításuk teljes termelőkapacitása meghaladja a 20 ezer tonna/év értéket.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

—	tüzelőanyagok égetése, amennyiben arra nem technológiai kemencében/fűtőberendezésben vagy termikus/katalitikus oxidáló berendezésben kerül sor; az ilyen égetésre a nagy tüzelőberendezésekre (LCP) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki,

—	hulladékégetés; erre a hulladékégetésre (WI) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki,

—

etanol-előállítás, amelyre olyan létesítményben kerül sor, amelyre érvényes a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.4.b)ii. pontjában szereplő tevékenységi leírás, vagy amelyre olyan tevékenységként kerül sor, amely közvetlenül kapcsolódik egy ilyen létesítményhez; erre az élelmiszer-, ital- és tejiparra (FDM) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki.

Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából kiegészítő jellegű BAT-következtetések:

—	Közös szennyvíztisztító/hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW),

—	Közös hulladékgáz-tisztítás a vegyipari ágazatban (WGC).

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

—	Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM),

—	Tárolásból származó kibocsátások (EFS),

—	Energiahatékonyság (ENE),

—	Ipari hűtőrendszerek (ICS),

—	Nagy tüzelőberendezések (LCP),

—	Ásványolaj és gáz finomítása (REF),

—	Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM),

—	Hulladékégetés (WI),

—	Hulladékkezelés (WT).

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más technikák is alkalmazhatók, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

A levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan megadott BAT-okhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) az egységnyi térfogatú véggázban normál körülmények között (273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz) előforduló kibocsátott anyagok tömegeként és mg/Nm3 mértékegységben kifejezett koncentrációszintekként értendők.

Eltérő rendelkezés hiányában a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Mérés típusa	Átlagolási időszak	Meghatározás
Folyamatos	Napi átlag	1 napos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva
Időszakos	A mintavételi időszakban mért átlagérték	Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (1) (2)

Amennyiben a BAT-AEL-értékek a kibocsátásban előforduló kibocsátott anyagok egységnyi termelésre vetített fajlagos kibocsátására vonatkoznak, akkor az ls fajlagos kibocsátási terhelés átlaga az 1. egyenlet segítségével kerül kiszámításra:

1. egyenlet:

Formula

ahol:

n	=	a mérési időszakok száma;
ci	=	az anyag koncentrációjának átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;
qi	=	térfogatáram átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;
pi	=	termelési kibocsátás az i. sorszámú mérési időszakban.

Referencia-oxigénszint

A technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében a véggázok referencia-oxigénszintje (OR ) 3 térf.%.

Átalakítás referencia-oxigénszintre

A referencia-oxigénszinten való kibocsátás koncentrációja a 2. egyenlet segítségével kerül kiszámításra:

2. egyenlet:

Formula

ahol:

ER	=	kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszinten;
OR	=	referencia-oxigénszint térf.%-ban;
EM	=	a mért kibocsátási koncentráció;
OM	=	mért oxigénszint térf.%-ban.

A vízbe történő kibocsátások átlagolási időszakai

Egyéb rendelkezés hiányában a vízbe történő kibocsátások elérhető legjobb technikákkal összefüggő környezetvédelmi teljesítményszintekhez (BAT-AEPL-értékek) kapcsolódó, koncentrációkban kifejezett átlagolási időszakai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Átlagolási időszak	Meghatározás
Az egy hónap alatt kapott értékek átlaga	Az egy hónapon át normál üzemeltetési körülmények mellett vett 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták térfogatárammal súlyozott átlaga (3)
Az egy év alatt kapott értékek átlaga	Az egy éven át normál üzemeltetési körülmények mellett vett 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták térfogatárammal súlyozott átlaga (3)

A paraméter (cw ) térfogatárammal súlyozott koncentrációjának átlagát a 3. egyenlet segítségével számítják ki:

3. egyenlet:

Formula

ahol:

n	=	a mérési időszakok száma;
ci	=	a paraméter koncentrációjának átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;
qi	=	térfogatáram átlaga az i. sorszámú mérési időszakban.

Amennyiben a BAT-AEPL értékek az egységnyi termelési kibocsátásban előforduló kibocsátott anyagok terheléseként kifejezett fajlagos kibocsátási terhelésekre vonatkoznak, akkor a fajlagos kibocsátási terhelés átlaga az 1. egyenlet segítségével kerül kiszámításra.

Betűszavak és fogalommeghatározások

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi betűszavakat és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Használt kifejezés

Meghatározás

BAT-AEPL

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint a Bizottság 2012/119/EU végrehajtási határozatában (4) foglaltak szerint. A BAT-AEPL-értékek magukban foglalják a 2010/75/EU irányelv 3 cikkének (13) pontjában meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-értékek)

BTX

A benzol, toluol és orto-/meta-/para-xilol, illetve keverékeik gyűjtőneve

Szén-monoxid

Tüzelőberendezés

Olyan műszaki berendezés, amelyben tüzelőanyagot égetnek el az így keletkező hő hasznosítása céljából. A tüzelőberendezések közé tartoznak a kazánok, a motorok, a turbinák és a technológiai kemencék/fűtőberendezések, azonban nem tartoznak ide a véggáz-tisztító berendezések (például a szerves vegyületek eltávolítására szolgáló termikus/katalitikus oxidáló berendezések)

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt „automatizált mérőrendszerrel” végzett mérések

Folyamatos eljárás

Olyan eljárás, amelynek során a nyersanyagokat folyamatosan táplálják be a reaktorba, ahonnan a reakciótermékek a reaktorhoz kapcsolódó szétválasztó és/vagy kinyerő egységekbe kerülnek

Réz

A réz és vegyületei – oldott állapotban vagy részecskék formájában – összesen, Cu-ban kifejezve

DNT

Dinitro-toluol

Etil-benzol

EDC

Etilén-diklorid

Etilén-glikolok

Etilén-oxid

Etanol-aminok

A mono-etanol-amin, di-etanol-amin és tri-etanol-amin, illetve keverékeik gyűjtőneve

Etilén-glikolok

A monoetilén-glikol, dietilén-glikol és trietilén-glikol, illetve keverékeik gyűjtőneve

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem

Meglévő üzemegység

Újnak nem minősülő üzemegység

Füstgáz

A tüzelőberendezésből távozó gáz

I-TEQ

Nemzetközi toxicitási egyenérték – a 2010/75/EU irányelv VI. mellékletének 2. részében meghatározott nemzetközi toxicitási egyenérték-tényezők alkalmazásával megállapítva

Kis szénatomszámú olefinek

Az etilén, propilén, butilén és butadién, illetve keverékeik gyűjtőneve

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő egységek és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével

MDA

Metilén-difenil-diamin

MDI

Metilén-difenil-diizocianát

MDI üzem

MDI előállítására szolgáló üzem MDA foszgénezése útján

Új üzem

A jelen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítménynek otthont adó telephelyen először engedélyezett üzem, vagy egy üzem teljeskörű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően

Új üzemegység

A jelen BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzemegység, vagy egy üzemegység teljeskörű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően

NOX-prekurzorok

Hőkezelésnek alávetett nitrogéntartalmú vegyületek (például ammónia, nitrózus gázok és nitrogéntartalmú szerves vegyületek), amely NOX-kibocsátást eredményeznek. Az elemi nitrogén nem tartozik ide

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-dioxinok és -furánok

Időszakos mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés

Technológiai kemence/fűtőberendezés

A technológiai kemencék vagy fűtőberendezések:

—	olyan tüzelőberendezések, amelyek füstgázát tárgyak vagy nyersanyagok közvetlen érintkezésen alapuló hőkezelésére használják, például szárítási eljárásokban vagy kémiai reaktorokban, vagy

—

olyan tüzelőberendezések, amelyek a sugárzó és/vagy konduktív hőt egy szilárd falon keresztül, közbenső hőhordozó közeg alkalmazása nélkül adják át tárgyaknak vagy nyersanyagoknak. Ide tartoznak a petrolkémiai iparban a technológiai anyagáramot melegítő kemencék vagy reaktorok, mint a vízgőzös krakkoló kemencék.

Meg kell jegyezni, hogy a helyes energetikai hasznosítási gyakorlatok alkalmazásának következtében egyes technológiai kemencék/fűtőberendezések kapcsolódó gőz-/villamosenergia-termelő rendszerrel rendelkezhetnek. Ez a technológiai kemence/fűtőberendezés szerves részének tekintendő, amelyet önmagában nem lehet figyelembe venni.

Melléktermék-gáz

Eljárásból távozó gáz, amely további kezelésre kerül a hasznosítás és/vagy a kibocsátáscsökkentés érdekében

NOX

A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) együtt, NO2 –ban kifejezve

Maradékanyagok

A jelen dokumentum hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak

RTO

Regeneratív termikus oxidáló berendezés

SCR

Szelektív katalitikus redukció

SMPO

Sztirol monomer és propilén-oxid

SNCR

Szelektív nem katalitikus redukció

SRU

Kénkinyerő egység

TDA

Toluol-diamin

TDI

Toluol-diizo-cianát

TDI üzem

TDI előállítására szolgáló üzem TDA foszgénezése útján

TOC

Teljes szervesszén-tartalom, C egyenértékben kifejezve; magában foglalja az összes szerves vegyületet (vízben)

Összes lebegő anyag (TSS)

Az összes lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve

TVOC

Teljes illékony szervesszén-tartalom; lángionizációs detektorral (FID) mért, összes szénként kifejezett összes illékony szerves vegyület

Üzemegység

Egy üzem része/alegysége, amely egy adott eljárás vagy művelet elvégzésére szolgál (például reaktor, mosó, desztilláló torony). Az üzemegységek lehetnek újak vagy meglévőek

Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag

Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben

VCM

Vinil-klorid monomer

VOC

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontja szerinti illékony szerves vegyületek

1. ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

A 2-11. pontokban található, egyes konkrét ágazatokra vonatkozó BAT-következtetéseket az e pontban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

1.1. A levegőbe történő kibocsátások monitoringja

1. BAT:

Az elérhető legjobb technika a technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó, levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványok szerinti monitoringját jelenti, legalább az alábbi táblázatban feltüntetett gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter	Szabvány(ok) (5)	Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MWth) (6)	Minimális ellenőrzési gyakoriság (7)	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
CO	Általános EN-szabványok	≥ 50	Folyamatos	2.1. táblázat, 10.1. táblázat
CO	EN 15058	10 - < 50	3 havonta egyszer (8)	2.1. táblázat, 10.1. táblázat
Por (9)	Általános EN-szabványok és az EN 13284-2 szabvány	≥ 50	Folyamatos	5. BAT
Por (9)	EN 13284-1	10 - < 50	3 havonta egyszer (8)	5. BAT
NH3 (10)	Általános EN-szabványok	≥ 50	Folyamatos	7. BAT, 2.1. táblázat
NH3 (10)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	10 - < 50	3 havonta egyszer (8)	7. BAT, 2.1. táblázat
NOX	Általános EN-szabványok	≥ 50	Folyamatos	4. BAT, 2.1. táblázat, 10.1. táblázat
NOX	EN 14792	10 - < 50	3 havonta egyszer (8)	4. BAT, 2.1. táblázat, 10.1. táblázat
SO2 (11)	Általános EN-szabványok	≥ 50	Folyamatos	6. BAT
SO2 (11)	EN 14791	10 - < 50	3 havonta egyszer (8)	6. BAT

2. BAT:

Az elérhető legjobb technika a technológiai kemencéktől/fűtőberendezésektől eltérő berendezésekből származó, levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványok szerinti monitoringját jelenti, legalább az alábbi táblázatban feltüntetett gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter	Eljárások/Források	Szabvány(ok)	Minimális ellenőrzési gyakoriság	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
Benzol	A fenol előállítása során a kuménoxidáló berendezésből származó véggáz (12)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	57. BAT
Benzol	Minden egyéb eljárás/forrás (14)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	10. BAT
Cl2	TDI/MDI (12)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	66. BAT
Cl2	EDC/VCM	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	76. BAT
CO	Termikus oxidáló berendezés	EN 15058	Havonta egyszer (13)	13. BAT
	Kis szénatomszámú olefinek (kokszmentesítés)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (15)	Évente egyszer vagy egyszer a kokszmentesítés során, ha a kokszmentesítésre kisebb gyakorisággal kerül sor	20. BAT
	EDC/VCM (kokszmentesítés)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (15)		78. BAT
Por	Kis szénatomszámú olefinek (kokszmentesítés)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (16)	Évente egyszer vagy egyszer a kokszmentesítés során, ha a kokszmentesítésre kisebb gyakorisággal kerül sor	20. BAT
	EDC/VCM (kokszmentesítés)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (16)		78. BAT
	Minden egyéb eljárás/forrás (14)	EN 13284-1	Havonta egyszer (13)	11. BAT
EDC	EDC/VCM	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	76. BAT
Etilén-oxid	Etilén-oxid és etilén-glikolok	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	52. BAT
Formaldehid	Formaldehid	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	45. BAT
Gáz-halmazállapotú kloridok (HCl)	TDI/MDI (12)	EN 1911	Havonta egyszer (13)	66. BAT
	EDC/VCM			76. BAT
	Minden egyéb eljárás/forrás (14)			12. BAT
NH3	SCR vagy SNCR használata	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	7. BAT
NOX	Termikus oxidáló berendezés	EN 14792	Havonta egyszer (13)	13. BAT
PCDD/F	TDI/MDI (17)	EN 1948-1, -2, és -3	6 havonta egyszer (13)	67. BAT
PCDD/F	EDC/VCM	EN 1948-1, -2, és -3	6 havonta egyszer (13)	77. BAT
SO2	Minden eljárás/forrás (14)	EN 14791	Havonta egyszer (13)	12. BAT
Tetraklór-metán	TDI/MDI (12)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	66. BAT
TVOC	TDI/MDI	EN 12619	Havonta egyszer (13)	66. BAT
	EO (a CO2 deszorpciója a mosóközegből)		6 havonta egyszer (13)	51. BAT
	Formaldehid		Havonta egyszer (13)	45. BAT
	A fenol előállítása során a kuménoxidáló berendezésből származó véggáz	EN 12619	Havonta egyszer (13)	57. BAT
	A fenol előállítása során az egyéb forrásokból származó véggáz, ha nincsenek kombinálva egyéb véggázáramokkal		Évente egyszer	57. BAT
	A hidrogén-peroxid előállítása során az oxidáló berendezésből származó véggáz		Havonta egyszer (13)	86. BAT
	EDC/VCM		Havonta egyszer (13)	76. BAT
	Minden egyéb eljárás/forrás (14)		Havonta egyszer (13)	10. BAT
VCM	EDC/VCM	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (13)	76. BAT

1.2. Levegőbe történő kibocsátások

1.2.1. Technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

3. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó CO és el nem égett anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az optimalizált égés biztosítása.

Az optimalizált égés a berendezés megfelelő tervezésével és használatával érhető el, amely magában foglalja a hőmérséklet és a tartózkodási idő lángzónában történő optimalizálását, a tüzelőanyag és az égési levegő hatékony keverését, illetve az égés kontroll alatt tartását. Az égés kontroll alatt tartása a megfelelő égési paraméterek (például O2, CO, tüzelőanyag és levegő aránya, valamint el nem égett anyagok) folyamatos monitoringján és automatizált szabályozásán alapszik.

4. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Tüzelőanyag választhatósága	Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával	A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása
b.	Lépcsős tüzelés	A lépcsős tüzelésű égők alacsonyabb NOX-kibocsátásokat eredményeznek azzal, hogy a levegőt vagy a tüzelőanyagot több lépcsőben vezetik be az égő melletti zónába. A tüzelőanyag vagy a levegő elosztása csökkenti az oxigén koncentrációját az égő primer égési zónájában, következésképpen lecsökken a láng csúcshőmérséklete, ezáltal mérséklődik a termikus NOX képződés	Kisméretű technológiai kemencék bővítése esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye, mivel ez akadályozhatja a lépcsős tüzelőanyag-/égőlevegő-bevezetést lehetővé tevő rendszer utólagos beszerelését a kapacitás csökkentése nélkül A meglévő EDC-kemencék esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technológiai kemence kialakítása
c.	Füstgáz-visszavezetés (külső)	A füstgáz egy részének visszavezetése a tűztérbe a friss égési levegő egy része helyett azzal a hatással jár, hogy csökken az oxigéntartalom, és ezáltal mérséklődik a láng hőmérséklete.	A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása. Nem alkalmazható meglévő EDC-kemencék esetében
d.	Füstgáz-visszavezetés (belső)	A füstgáz egy részének visszavezetése a tűztéren belül a friss égési levegő egy része helyett azzal a hatással jár, hogy csökken az oxigéntartalom, és ezáltal mérséklődik a láng hőmérséklete.	A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása
e.	Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB) vagy nagyon alacsony NOX-kibocsátású égő (ULNB)	Lásd a 12.3. pontot	A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása
f.	Inert hígítószerek használata	„Inert” hígítószerek, mint gőz, víz és nitrogén használatával (amelyeket vagy az égés előtt előkevernek a tüzelőanyaggal, vagy közvetlenül az égetőkamrába injektálják) csökkenthető a láng hőmérséklete. A gőz injektálása megnövelheti a CO-kibocsátásokat	Általánosan alkalmazható
g.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)	Lásd a 12.1. pontot	A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye
h.	Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)	Lásd a 12.1. pontot	A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a reakcióhoz szükséges hőmérsékleti tartomány (900–1 050 °C) és tartózkodási idő. Nem alkalmazható EDC-kemencék esetében

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 2.1. táblázat és 10.1. táblázat

5. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó por levegőbe való kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Tüzelőanyag választhatósága	Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával	A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása
b	Folyékony tüzelőanyag porlasztása (atomizálás)	Nagy nyomás használata a folyékony üzemanyag cseppméretének csökkentésére. A jelenlegi optimális égő-kialakítás általában magában foglalja a gőzporlasztást	Általánosan alkalmazható
c.	Szövet-, kerámia- vagy fémbetétes szűrő	Lásd a 12.1. pontot	Nem alkalmazható kizárólag gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok égetése esetén

6. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó SO2 levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Tüzelőanyag választhatósága	Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával	A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása
b.	Lúgos mosás	Lásd a 12.1. pontot	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye

1.2.2. SCR vagy SNCR használatából származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

7. BAT:

A NOX-kibocsátás csökkentése céljából alkalmazott szelektív katalitikus redukció (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) használatából származó ammónia levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az SCR vagy SNCR kialakításának és/vagy működésének optimalizálása (pl. a reagens/NOx arány optimalizált aránya, a reagens homogén eloszlása és a reagenscseppek optimális mérete).

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek) a kisebb szénatomú olefinek krakkoló kemencéjéből származó kibocsátások esetén SCR vagy SNCR használatával: 2.1. táblázat.

1.2.3. Egyéb eljárásokból/forrásokból származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

1.2.3.1. Az egyes eljárásokból/forrásokból származó kibocsátások csökkentését szolgáló technikák

8. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szennyező anyagok mennyiségének csökkentése, illetve az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a melléktermékgáz-áramokra vonatkozó alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A felesleges vagy keletkezett hidrogén visszanyerése és felhasználása	A felesleges hidrogén vagy a kémiai reakciók (például hidrogénezési reakciók) során keletkezett hidrogén visszanyerése és felhasználása. A hidrogéntartalom növeléséhez visszanyerési technikák alkalmazhatók, például nyomásváltásos adszorpció vagy membránszeparáció	Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony hidrogéntartalom miatt a visszanyeréshez túl sok energiára van szükség, vagy nincs igény hidrogénre
b.	Szerves oldószerek és nem reagált szerves nyersanyagok visszanyerése és felhasználása	Visszanyerési technikák alkalmazhatók, például komprimálás, kondenzáció, kriogén kondenzáció, membránszeparáció és adszorpció. A választott technikát befolyásolhatják a biztonsági szempontok, például az egyéb anyagok vagy szennyező anyagok jelenléte	Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony szervesanyag tartalom miatt a visszanyeréshez túl sok energiára van szükség
c.	Az elhasznált levegő felhasználása	Az oxidációs reakciókból származó nagy mennyiségű elhasznált levegő kezelése és kis tisztaságú nitrogénként való felhasználása	Csak abban az esetben alkalmazható, ha a kis tisztaságú nitrogénnek létezik olyan felhasználása, amely nincs negatív hatással az eljárás biztonságosságára
d.	A HCl visszanyerése nedves mosással további felhasználás céljából	A gáz-halmazállapotú HCl abszorpciója nedves mosással, amelyet tisztítás (például adszorpcióval) és/vagy töményítés (például desztillálással) követ (a technikák leírását illetően lásd a 12.1. pontot). Ezt követően a visszanyert HCl felhasználásra kerül (például savként vagy klór előállításához)	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az alacsony HCl mennyiség
e.	A H2S visszanyerése regeneratív aminos mosással további felhasználás céljából	A H2S visszanyerése a melléktermékgáz-áramokból és a savanyúvíz-sztrippelő egységek savas offgázaiból regeneratív aminos mosással. Ezt követően a H2S általában átalakításra kerül elemi kénné egy finomító kénkinyerő egységében (Claus eljárás).	Csak abban az esetben alkalmazható, ha van a közelben finomító
f.	A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

9. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szennyező anyagok mennyiségének csökkentése, illetve az energiahatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika megfelelő fűtőértékű melléktermékgáz-áramok küldése a tüzelőberendezéshez. A 8a. és 8b. BAT-ok elsőbbséget élveznek a melléktermékgáz-áramok tüzelőberendezéshez küldésével szemben.

Alkalmazhatóság:

A melléktermékgáz-áramok tüzelőberendezéshez küldése korlátozott lehet szennyező anyagok jelenléte vagy biztonsági szempontok miatt.

10. BAT:

A szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot. A technikát általában más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák	Általánosan alkalmazható
b.	Adszorpció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Nedves mosás	Lásd a 12.1. pontot	Csak olyan VOC vegyületek esetében alkalmazható, amelyek vizes oldatban oldódnak
d.	Katalitikus oxidáló berendezés	Lásd a 12.1. pontot	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte
e.	Termikus oxidáló berendezés	Lásd a 12.1. pontot. Termikus oxidáló berendezés helyett használható a folyékony hulladékok és véggázok együttes kezelésére alkalmas égetőmű	Általánosan alkalmazható

11. BAT:

A levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Porleválasztó ciklon	Lásd a 12.1. pontot. A technikát más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák	Általánosan alkalmazható
b.	Elektrosztatikus porleválasztó	Lásd a 12.1. pontot	Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye vagy a biztonsági szempontok
c.	Szövetbetétes szűrő	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
d.	Kétlépcsős porleválasztó	Lásd a 12.1. pontot
e.	Kerámia-/fémbetétes szűrő	Lásd a 12.1. pontot
f.	Nedves porleválasztás	Lásd a 12.1. pontot

12. BAT:

A kén-dioxid és egyéb savas gázok (például HCl) levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nedves mosás alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban

1.2.3.2. A termikus oxidáló berendezésekből származó kibocsátások csökkentését célzó technikák

13. BAT:

A termikus oxidáló berendezésekből származó NOX, CO és SO2 levegőbe történő kibocsátásnak csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbiakban szereplő technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Az elsődlegesen csökkentett szennyező anyag	Alkalmazhatóság
a.	A magas NOX-prekurzormennyiség kivonása a melléktermékgáz-áramokból	A magas NOX-prekurzormennyiség hőkezelés előtti kivonása (lehetőség szerint újrafelhasználás céljából) például mosással, kondenzációval vagy adszorpcióval	NOX	Általánosan alkalmazható
b.	Kiegészítő tüzelőanyag választhatósága	Lásd a 12.3. pontot	NOX, SO2	Általánosan alkalmazható
c.	Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB)	Lásd a 12.1. pontot	NOX	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
d.	Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)	Lásd a 12.1. pontot	NOX	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
e.	Az égés optimalizálása	Olyan tervezési és működési technikák, amelyek célja a szerves vegyületek eltávolításának maximalizálása, miközben minimalizálják a CO és NOX levegőbe történő kibocsátását (például a hőmérséklethez és tartózkodási időhöz hasonló tüzelési paraméterek ellenőrzés alatt tartásával)	CO, NOX	Általánosan alkalmazható
f.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)	Lásd a 12.1. pontot	NOX	A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye
g.	Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)	Lásd a 12.1. pontot	NOX	A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a reakcióhoz szükséges tartózkodási idő

1.3. Vízbe történő kibocsátások

14. BAT:

A szennyvíz mennyiségének, a megfelelő utótisztítóba (általában biológiai tisztító) küldött szennyező anyagok mennyiségének, illetve a vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében elérhető legjobb technika olyan integrált szennyvízgazdálkodási és -kezelési stratégia alkalmazása, amely a folyamatintegrált technikák, a szennyező anyagok forrásnál történő eltávolítását célzó technikák, illetve az előkezelési technikák megfelelő kombinációját tartalmazza, a CWW BAT-következtetésekben szereplő szennyvízáram-jegyzék által szolgáltatott adatok alapján.

1.4. Erőforrás-hatékonyság

15. BAT:

A katalizátorokat használó műveletek erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

A katalizátor kiválasztása

Olyan katalizátort kell választani, amellyel optimális egyensúly érhető el a következő tényezők között:

—	katalizátor aktivitása,

—	katalizátor szelektivitása,

—	katalizátor élettartama (például a katalizátormérgekkel szembeni érzékenysége),

—	a lehető legkevesebb toxikus fém használata.

A katalizátor védelme

A katalizátor előtt alkalmazott technikák, amelyek célja a mérgekkel szembeni védelem biztosítása (például a nyersanyagok előkezelése)

Folyamatoptimalizálás

A reaktor paramétereinek (például hőmérséklet, nyomás) ellenőrzés alatt tartása, a konverzió-hatékonyság és a katalizátor élettartama közötti optimális egyensúly biztosítása érdekében

A katalizátor teljesítményének nyomon követése

A konverzió-hatékonyság nyomon követése, a katalizátorkimerülés kezdetének észleléséhez megfelelő paraméterek segítségével (például a reakcióhő és a CO2 képződés részleges oxidációs reakciók esetében)

16. BAT:

Az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a szerves oldószerek visszanyerése és újrafelhasználása.

Leírás:

Az eljárásokban (például kémiai reakciók) vagy műveletekben (például extrahálás) használt szerves oldószerek visszanyerése megfelelő technikák alkalmazásával (például desztillálás vagy folyadék fázisszétválasztás), szükség szerint tisztítással (például desztillálás, adszorpció, sztrippelés vagy szűrés alkalmazásával), majd ezek visszajuttatása az eljárásba vagy műveletbe. A visszanyert és újrafelhasznált mennyiség technológia-függő.

1.5. Maradékanyagok

17. BAT:

A hulladéktermelés megelőzése vagy – ha ez nem kivitelezhető – az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák
a.	Inhibitorok adagolása a desztilláló rendszerekbe	Olyan polimerizációs inhibitorok kiválasztása (és adagolásuk optimalizálása), amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a maradékanyagok képződését (például gyanta vagy kátrány). Az adagolás optimalizálásakor figyelembe kell venni, hogy megnövekedhet a maradékanyagok nitrogén- és/vagy kéntartalma, ami akadályozhatja a tüzelőanyagként való további felhasználásukat	Általánosan alkalmazható
b.	A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben	Olyan technikák, amelyek csökkentik a hőmérsékleteket és a tartózkodási időket (például töltetek használata tányérok helyett a nyomásesés, és következésképpen a hőmérséklet csökkentése érdekében; vákuum az atmoszferikus nyomás helyett a hőmérséklet csökkentése érdekében)	Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő anyagvisszanyerési technikák
c.	Anyagok visszanyerése (például desztillálással, krakkolással)	Az anyagok (mint a nyersanyagok, termékek és melléktermékek) visszanyerése a maradékanyagokból izolálással (például desztillálás) vagy átalakítással (például termikus/katalitikus krakkolás, gázosítás, hidrogénezés)	Csak abban az esetben alkalmazható, ha a visszanyert anyagok felhasználhatók
d.	A katalizátor és adszorbens regenerálása	A katalizátorok és adszorbensek regenerálása, például hő- vagy kémiai kezeléssel	Az alkalmazást korlátozhatja, ha a regenerálás jelentős környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat eredményez.
Energia-visszanyerési technikák
e.	A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként	Bizonyos szerves maradékanyagok, például a kátrány, felhasználhatók tüzelőberendezés tüzelőanyagaként	Az alkalmazást korlátozhatja, ha a maradékanyagokban egyes olyan anyagok vannak jelen, amelyek alkalmatlanná teszik a tüzelőberendezésben való felhasználást, ezért ártalmatlanítást tesznek szükségessé

1.6. A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek

18. BAT:

A berendezések meghibásodása által okozott kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbiakban szereplő valamennyi technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A kritikus berendezések meghatározása	A környezetvédelem szempontjából kritikus berendezések („kritikus berendezések”) azonosítása kockázatelemzés útján történik (például hibamód- és hatáselemzés segítségével)	Általánosan alkalmazható
b.	Kritikus berendezésekre vonatkozó eszközmegbízhatósági program	A berendezés rendelkezésre állásának és teljesítményének maximalizálását célzó strukturált program, amely kiterjed a standard üzemeltetési eljárásokra, a megelőző karbantartásra (például korrózió elleni védelem), a nyomon követésre, a váratlan események nyilvántartására és a folyamatos fejlesztésre	Általánosan alkalmazható
c.	A kritikus berendezések tartalékrendszerei	Tartalékrendszerek, például hulladékgáz-kezelő rendszerek, kibocsátáscsökkentő egységek kialakítása és fenntartása	Nem alkalmazható, ha a berendezések megfelelő rendelkezésre állása igazolható a b. technika alkalmazásával.

19. BAT:

A normál üzemeltetési feltételektől eltérő során bekövetkező, levegőbe és vízbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a lehetséges szennyező anyag-kibocsátások jelentőségével arányos intézkedések végrehajtása az alábbiakra vonatkozóan:

i.	indítási és leállítási műveletek;

ii.	egyéb körülmények (például az egységek és/vagy a hulladékgáz-kezelő rendszer rendszeres és rendkívüli karbantartási és tisztítási műveletei), beleértve azokat is, amelyek hatással lehetnek a berendezés megfelelő működésére.

2. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A KIS SZÉNATOMSZÁMÚ OLEFINEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a kis szénatomszámú olefinek vízgőzös krakkolás útján történő előállítására vonatkoznak, és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

2.1. Levegőbe történő kibocsátások

2.1.1. A kis szénatomszámú olefinek előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó anyagok levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

2.1. táblázat

A kisebb szénatomszámú olefinek előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó NOX és NH3 levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL értékek (18) (19) (20) (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatt vett átlag) (mg/Nm3, 3 térf.% O2 mellett)
	Új kemence	Meglévő kemence
NOX	60–100	70–200
NH3	< 5–15 (21)

A kapcsolódó monitoringot az 1. BAT ismerteti.

2.1.2. A kokszmentesítésből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló technikák

20. BAT:

A radiációs csövek kokszmentesítéséből származó por és CO levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a kokszmentesítés gyakoriságának csökkentését célzó alábbi technikák megfelelő kombinációjának, illetve az alábbi kibocsátáscsökkentési technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
A kokszmentesítés gyakoriságának csökkentésére szolgáló technikák
a.	Kokszképződést késleltető anyagból készült csövek	A csövek felületén található nikkel katalizálja a kokszképződést. Következésképpen, az alacsonyabb nikkeltartalmú anyagok használata vagy a csövek belső felületének inert anyaggal történő bevonatolása késleltetheti a koksz lerakódását	Csak új egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
b.	A betáplált alapanyagok kénvegyületekkel való dúsítása	Mivel a nikkel-szulfidok nem katalizálják a kokszképződést, a betáplált alapanyagok kénvegyületekkel való dúsítása (amennyiben már nincsenek jelen elegendő mennyiségben) szintén hozzájárulhat a koksz lerakódásának késleltetéséhez, amivel elősegíti a cső felületének passziválását	Általánosan alkalmazható
c.	A termikus kokszmentesítés optimalizálása	A kokszmentesítési ciklus üzemeltetési feltételeinek – légáram, hőmérséklet és gőztartalom – optimalizálása a maximális kokszeltávolítás érdekében	Általánosan alkalmazható
Kibocsátáscsökkentési technikák
d.	Nedves porleválasztás	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
e.	Száraz porleválasztó ciklon	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
f.	A kokszmentesítés véggázának elégetése technológiai kemencében/fűtőberendezésben	Kokszmentesítés során a kokszmentesítés véggázának árama bevezetésre kerül a technológiai kemencébe/fűtőberendezésbe, ahol a kokszrészecskék (és a CO) elégetésre kerülnek	Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a csőrendszer kialakítása és vagy tűzvédelmi tűzvédelmi korlátozások

2.2. Vízbe történő kibocsátások

21. BAT:

A szerves vegyületek és szennyvíz keletkezésének megelőzése, illetve a szennyvíztisztítóhoz továbbított szerves vegyületek és szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az első szétválasztási lépcső technológiai vizéből visszanyert szénhidrogének mennyiségének maximalizálása, illetve a technológiai víznek a hígítógőz-fejlesztő rendszerben történő hasznosítása.

Leírás:

A módszer a szerves és vizes fázisok hatékony szétválasztásának biztosításából áll. A visszanyert szénhidrogének visszavezetésre kerülnek hőbontásra, vagy nyersanyagként kerülnek felhasználásra egyéb vegyipari eljárásokban. A szerves anyagok visszanyerése javítható például gőzzel vagy gázzal végzett sztrippelés alkalmazásával, illetve kiforraló használatával. A kezelt technológiai víz újrafelhasználásra kerül a hígítógőz-fejlesztő rendszerben. A leiszapolt technológiai vízáram továbbításra kerül a végső szennyvíztisztítóhoz, a sólerakódás elkerülése érdekében.

22. BAT:

A H2S pirogázból való eltávolítása után visszamaradó elhasznált lúgos mosófolyadékból származó és a szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a sztrippelés alkalmazása.

Leírás:

A sztrippelés leírását lásd a 12.2. pontban. A mosófolyadékok sztrippelése gázárammal történik, amely ezt követően elégetésre kerül (például a krakkoló kemencében).

23. BAT:

A savanyú gázok pirogázból való eltávolítására használt rendszerből visszamaradó elhasznált lúgos mosófolyadékból származó szulfidok képződésének megelőzése vagy a szennyvíztisztítóhoz továbbított ilyen szulfidok mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Alacsony kéntartalmú alapanyagok használata a krakkoló betáplálásában	Alacsony kéntartalmú vagy kéntelenített alapanyagok használata	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja, hogy a koksz-lerakódás csökkentése érdekében kénnel történő dúsítás válhat szükségessé
b.	Az aminos mosás használatának maximalizálása a savanyú gázok eltávolítása érdekében	A pirogáz regenerálható (aminos) oldószerrel történő mosása a savanyú gázok (elsősorban a H2S) eltávolítása érdekében, a technológiai rendszerben következő lúgos mosó terhelésének csökkentése érdekében	Nem alkalmazható, ha a kis szénatomszámú olefin előállítására szolgáló krakkoló közelében nincs kénkinyerő üzem (SRU). Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja az SRU kapacitása
c.	Oxidálás	Az elhasznált mosófolyadékban található szulfidok oxidálása szulfáttá, például magas nyomású és nagy hőmérsékletű levegő (azaz nedves levegős oxidáció) vagy egy oxidálószer, például hidrogén-peroxid használatával	Általánosan alkalmazható

3. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

Az e szakaszban szereplő BAT-következtetések az olefinüzemek pirobenzin melléktermékéből és a katalitikus reformálókban készített reformátumból/naftából a benzol, toluol, orto-, meta- és para-xilol (ún. BTX aromások) és ciklohexán előállítására vonatkoznak; és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

3.1. Levegőbe történő kibocsátások

24. BAT:

A melléktermék-gázokból származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz vezetett szervesanyag-terhelés csökkentése, valamint az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a szerves anyagok visszanyerése a 8b. BAT alkalmazásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az energia visszanyerése ezekből a melléktermék-gázokból (lásd továbbá a 9. BAT-ot).

25. BAT:

A hidrogénező katalizátor regenerálásából származó por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a katalizátor regenerálásából származó melléktermék-gáz továbbítása egy megfelelő tisztítórendszerbe.

Leírás:

A por eltávolítása érdekében a melléktermék-gáz egy száraz vagy nedves porleválasztó eszközhöz van továbbítva, innen pedig a szerves vegyületek eltávolítását biztosító tüzelőberendezéshez vagy termikus oxidáló berendezéshez kerül, a levegőbe vagy fáklyára történő követlen kibocsátás elkerülése érdekében. Kizárólag koksztalanító tartályok használata nem elegendő.

3.2. Vízbe történő kibocsátások

26. BAT:

Az aromás kinyerő üzemekből származó és a szennyvíztisztítóhoz továbbított szerves vegyületek és szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a száraz oldószerek használata, vagy zárt visszanyerési rendszer alkalmazása és a víz újrafelhasználása nedves oldószerek használata esetén.

27. BAT:

A szennyvíztisztítóhoz továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Vízmentes vákuum-előállítás	Mechanikus szivattyúrendszerek használata zárt rendszerű eljárásban, amelyek csak kis mennyiségű vizet iszapolnak le, vagy szárazfutású szivattyúk használata. Bizonyos esetekben szennyvízmentes vákuum-előállításra lehetőség van úgy, hogy a terméket zárófolyadékként használják egy mechanikus vákuumszivattyúban vagy az előállítási eljárásból származó gázáramot használnak	Általánosan alkalmazható
b.	A folyékony szennyező anyagok helyszíni szétválasztása	Az aromás szénhidrogének előállítását végző üzemekből származó folyékony szennyező anyagok elválasztása az egyéb forrásokból származó szennyvíztől, az alapanyagok vagy termékek visszanyerésének megkönnyítése érdekében	A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a telephely-specifikus elvezetőrendszer
c.	Folyadék fázisszétválasztása szénhidrogének visszanyerésével	A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és kontroll alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása érdekében	Általánosan alkalmazható
d	Sztrippelés a szénhidrogének visszanyerésével	Lásd a 12.2. pontot. A sztrippelés alkalmazható külön vagy kevert anyagáramokon	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az alacsony szénhidrogén koncentráció
e.	A víz újrafelhasználása	Bizonyos szennyvízáramok további kezelésével a sztrippelésből származó víz felhasználható technológiai vízként vagy a kazánok tápvizeként, és ezzel helyettesítheti az egyéb vízigényeket	Általánosan alkalmazható

3.3. Erőforrás-hatékonyság

28. BAT:

Az erőforrások hatékony felhasználásának tekintetében elérhető legjobb technika a (például dealkilálási reakciók során) melléktermékként keletkező hidrogén kémiai reagensként vagy tüzelőanyagként való felhasználásának maximalizálása a 8a. BAT alkalmazásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az energia visszanyerése ezekből a technológiai gázokból (lásd a 9. BAT-ot).

3.4. Energiahatékonyság

29. BAT:

Desztillálás során a hatékony energiafelhasználás érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A desztillálás optimalizálása	Minden desztilláló torony esetében a tányérok számának, a refluxarány és a betáplálási hely, extraktív desztilláció esetében pedig az oldószer/betáplálás arány optimalizálása	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás, a technika helyigénye és/vagy a működési korlátok
b.	A hő visszanyerése a torony fejgázáramából	A toluol és a xilol desztillálását végző desztilláló torony kondenzációs hőjének újrafelhasználása, az üzem egyéb részeinek hővel való ellátásához
c.	Egylépcsős extraktív- desztilláló torony	A hagyományos extraktív desztilláló rendszerekben a szétválasztás két lépésből áll (azaz létezik egy fő desztilláló torony, illetve egy melléktorony vagy egy sztrippelő). Az egylépcsős extraktív-desztilláló tornyokból álló rendszerekben az oldószer szétválasztására egy kisebb desztilláló toronyban kerül sor, amely az első toronyba van beépítve	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Kisebb kapacitású egységek esetén az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, hogy a működőképességet akadályozhatja több művelet egyetlen berendezésben való egyesítése
d.	Elválasztó fallal szerelt desztillációs torony	A hagyományos desztilláló rendszerekben a háromkomponensű keverékek tiszta frakciókra való szétválasztásához legalább két, közvetlenül egymást követő desztilláló torony (vagy főtornyok melléktornyokkal) szükséges. Válaszfalas toronnyal a szétválasztás egyetlen berendezéssel elvégezhető
e.	Termikusan csatolt desztillálás	Ha a desztillálás két toronyban történik, akkor az egyes tornyok energiaáramai összekapcsolhatók. A gőz az első torony felső részéről a második torony alapjánál található hőcserélőbe kerül bevezetésre	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az alkalmazhatóság a desztilláló tornyok kialakításának és az eljárás feltételeinek (például üzemi nyomás) függvénye

3.5. Maradékanyagok

30. BAT:

Az agyagképződés megelőzése vagy az ártalmatlanításra küldött elhasznált anyag mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A reformátum vagy a pirobenzin szelektív hidrogénezése	A reformátum vagy a pirobenzin olefintartalmának csökkentése hidrogénezéssel. Teljesen hidrogénezett alapanyagok esetén meghosszabbodik az agyagos reaktorok működési ciklusa	Csak magas olefintartalmú alapanyagokat használó üzemek esetén alkalmazható
b.	Az agyagtöltet kiválasztása	Olyan agyagtöltet használata, amely a lehető leghosszabb ideig megőrzi az adott állapotát (azaz olyan felületi/szerkezeti tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megnövelik a működési ciklus hosszát), vagy az agyaggal azonos funkciójú regenerálható szintetikus anyag használata	Általánosan alkalmazható

4. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETIL-BENZOL ÉS SZTIROL MONOMER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések az etil-benzol zeolit- vagy AlCl3-katalizátoros alkilálással történő előállítására vonatkoznak; emellett kiterjednek a sztirol monomer előállítására, amely az etil-benzol dehidrogénezése útján vagy a propilén-oxid melléktermékeként történik; és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

4.1. Folyamatválasztás

31. BAT:

A benzol etilénnel történő alkilálásából származó szerves vegyületek és savas gázok levegőbe történő kibocsátásának megakadályozása vagy csökkentése, a szennyvíz keletkezésének megelőzése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az új üzemek tekintetében vagy az üzemek jelentős korszerűsítése esetén a zeolitkatalizátoros eljárás alkalmazása.

4.2. Levegőbe történő kibocsátások

32. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásában részt vevő alkiláló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított HCl-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a lúgos mosás alkalmazása.

Leírás:

A lúgos mosás leírását lásd a 12.1. pontban

Alkalmazhatóság:

Csak az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárását használó meglévő üzemekben alkalmazható.

33. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásának katalizátor-csere műveletéből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított por és HCl-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nedves mosás alkalmazása, majd az elhasznált mosófolyadék felhasználása az alkiláló reaktort követő mosórendszerben.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban.

34. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő oxidáló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Adszorpció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
d.	Mosás	Lásd a 12.1. pontot: A mosást megfelelő oldószerrel (például hideg, visszakeringtetett etil-benzol) kell végezni, az etil-benzol abszorbeálása érdekében, amely visszavezetésre kerül a reaktorba	Meglévő üzemek esetében a visszakeringtetett etil-benzol áram használatát korlátozhatja az üzem kialakítása

35. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő acetofenon-hidrogénező egységből származó szerves vegyületek normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek során bekövetkező levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a melléktermék-gáz továbbítása egy megfelelő tisztítórendszerhez.

4.3. Vízbe történő kibocsátások

36. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezéséből származó szennyvíz csökkentésének és a szerves vegyületek visszanyerésének maximalizálása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Optimalizált folyadékfázisú szétválasztás	A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és ellenőrzés alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása érdekében	Általánosan alkalmazható
b.	Gőzzel történő sztrippelés	Lásd a 12.2. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Adszorpció	Lásd a 12.2. pontot	Általánosan alkalmazható
d.	A víz újrafelhasználása	A reakcióból származó kondenzátumok gőzős sztrippelés (lásd a b. technikát) és adszorpció (lásd a c. technikát) után felhasználhatók technológiai vízként vagy kazánok tápvizeként	Általánosan alkalmazható

37. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő oxidáló egységből származó szerves peroxidok vízbe történő kibocsátásának csökkentése és a berendezés után található biológiai szennyvíztisztító védelme érdekében elérhető legjobb technika a szerves peroxidokat tartalmazó szennyvíz előkezelése hidrolízissel, mielőtt egyéb szennyvízáramokkal vegyítenék és a végső biológiai tisztítóba kerülne.

Leírás:

A hidrolízis leírását lásd a 12.2. pontban.

4.4. Erőforrás-hatékonyság

38. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezéséből származó szerves vegyületek hidrogén-visszanyerés (lásd a 39. BAT-ot) előtti visszanyerése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkettőnek az alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b.	Mosás	Lásd a 12.1. pontot. Az abszorbens szerepét kereskedelemben forgalmazott szerves oldószerek (vagy etil-benzol üzemekből származó kátrány) töltik be (lásd a 42b BAT-ot). A VOC vegyületek visszanyerése a mosófolyadék sztrippelésével történik	Általánosan alkalmazható

39. BAT:

Az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika az etil-benzol dehidrogénezésének melléktermékeként keletkező hidrogén visszanyerése és kémiai reagensként való felhasználása vagy a dehidrogénezés offgázának elégetése tüzelőanyagként (például a gőztúlhevítőben).

40. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő acetofenol-hidrogénező egység erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében elérhető legjobb technika a hidrogén-felesleg minimalizálása vagy a hidrogén újrahasznosítása a 8a. BAT alkalmazásával. Ha a 8a BAT nem alkalmazható, akkor az elérhető legjobb technika az energia visszanyerése (lásd a 9. BAT-ot).

4.5. Maradékanyagok

41. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásának keretében az elhasznált katalizátor semlegesítéséből származó és ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a visszamaradó szerves vegyületek visszanyerése sztrippeléssel, majd a vizes fázis töményítése egy használható AlCl3 melléktermék előállítása érdekében.

Leírás:

Először gőzzel történő sztrippeléssel eltávolításra kerülnek a VOC-k (illékony szerves vegyületek), majd az elhasznált katalizátor oldat elpárologtatásos töményítésére kerül sor, egy használható AlCl3 melléktermék előállítása érdekében. A gőzfázis kondenzálva van, az eljárásba visszavezetett HCl oldat előállítása érdekében.

42. BAT:

A hulladékképződés megelőzése vagy az etil-benzol előállításában részt vevő desztilláló egységből származó és ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Anyagok visszanyerése (például desztillálással, krakkolással)	Lásd a 17c. BAT-ot	Csak abban az esetben alkalmazható, ha a visszanyert anyagok felhasználhatók
b.	Kátrány használata a mosás abszorbenseként	Lásd a 12.1. pontot. Kereskedelemben forgalmazott oldószerek helyett kátrány használata abszorbensként a sztirol monomer etil-benzol dehidrogénezés útján történő előállításában részt vevő mosókban (lásd a 38b BAT-ot). A kátrány használhatóságának mértéke a mosó kapacitásától függ	Általánosan alkalmazható
c.	A kátrány felhasználása tüzelőanyagként	Lásd a 17e. BAT-ot	Általánosan alkalmazható

43. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezése útján sztirolt előállító egységekben való kokszképződés (amely katalizátorméreg és hulladék is egyben) csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a még biztonságos és célnak megfelelő lehető legkisebb üzemi nyomás alkalmazása.

44. BAT:

A sztirol monomer előállításából (beleértve a propilén-oxid melléktermékeként történő előállítást is) származó és ártalmatlanításra küldött szerves hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Inhibitorok hozzáadása a desztilláló rendszerekhez	Lásd a 17a BAT-ot	Általánosan alkalmazható
b.	A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben	Lásd a 17b BAT-ot	Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
c.	A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként	Lásd a 17e BAT-ot	Általánosan alkalmazható

5. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A FORMALDEHID ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

5.1. Levegőbe történő kibocsátások

45. BAT:

A formaldehid előállításából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A véggázáram továbbítása tüzelőberendezésbe	Lásd a 9. BAT-ot	Csak az ezüstös eljárás esetén alkalmazható
b.	Katalitikus oxidáló berendezés az energia visszanyerésével	Lásd a 12.1. pontot. Az energia visszanyerése gőz formájában történik	Csak a fém-oxidos eljárás esetén alkalmazható. Az energia visszanyerés lehetősége korlátokba ütközhet a kisméretű különálló üzemekben
c.	Termikus oxidáló berendezés az energia visszanyerésével	Lásd a 12.1. pontot. Az energia visszanyerése gőz formájában történik	Csak az ezüstös eljárás esetén alkalmazható

5.1. táblázat

A formaldehid előállításból származó TVOC vegyületek és formaldehid levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatt vett átlag)

(mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

TVOC

< 5–30 (22)

Formaldehid

2–5

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

5.2. Vízbe történő kibocsátások

46. BAT:

A szennyvízképződés (például tisztításból, kiömlésekből vagy kondenzátumokból) megakadályozása vagy a szennyvíztisztító telepre továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A víz újrafelhasználása	A vizes áramok (például tisztításból, kiömlésekből vagy kondenzátumokból) visszakeringtetésre kerülnek az eljárásba, elsősorban a formaldehid termék koncentrációjának beállítása érdekében. A víz újrafelhasználhatóságának mértéke a kívánt formaldehid koncentrációtól függ	Általánosan alkalmazható
b.	Kémiai előkezelés	A formaldehid átalakítása más, kevésbé toxikus anyagokká, például nátrium-szulfit hozzáadásával vagy oxidációval	Csak olyan elfolyó oldatok esetében érvényes, amelyek formaldehid tartalmuk miatt negatív hatással lehetnek a berendezés után található biológiai szennyvíztisztítóra

5.3. Maradékanyagok

47. BAT:

Az ártalmatlanításra küldött, paraformaldehidet tartalmazó hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A paraformaldehid-képződés minimalizálása	A paraformaldehid képződésének minimalizálása a hevítés, a szigetelés és az áram keringtetésének javításával érhető el	Általánosan alkalmazható
b.	Az anyagok visszanyerése	A paraformaldehidet visszanyerik forró vízben való feloldással, ahol hidrolízisen és depolimerizáción esik át formaldehid oldat előállítása érdekében, vagy közvetlenül újrafelhasználják egyéb eljárásokban.	Nem alkalmazható, ha a visszanyert paraformaldehid a benne található szennyeződések miatt nem használható fel
c.	A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként	A paraformaldehid visszanyerése után tüzelőanyagként kerül felhasználásra	Csak abban az esetben alkalmazható, ha a b. technika alkalmazása nem lehetséges

6. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETILÉN-OXID ÉS AZ ETILÉN-GLIKOLOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

6.1. Folyamatválasztás

48. BAT:

Az etilénfogyasztás, illetve a szerves vegyületek és a CO2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az új üzemek tekintetében vagy az üzemek jelentős korszerűsítése esetén az, ha levegő helyett oxigént használnak az etilén etilén-oxiddá történő közvetlen oxidálásához.

6.2. Levegőbe történő kibocsátások

49. BAT:

Az EO üzemekből származó etilén és energia visszanyerésének, illetve a szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi két technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák
a.	Nyomásváltásos adszorpció vagy membránszeparáció alkalmazása az etilén inert anyagok kifúvatásából való visszanyerésére	A nyomásváltásos adszorpciós technikával a célgáz (ebben az esetben az etilén) molekulákat magas nyomáson adszorbeálja egy szilárd anyag (például molekulaszűrő), majd alacsonyabb nyomáson deszorbeálva vannak újrafelhasználás vagy újrafeldolgozás érdekében. A membránszeparációt illetően lásd a 12.1. pontot.	Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony etilén tömegáram miatt túl sok energiára van szükség
Energia-visszanyerési technikák
b.	Az inert anyagok kifúvatásából származó áram továbbítása tüzelőberendezésbe	Lásd a 9. BAT-ot	Általánosan alkalmazható

50. BAT:

Az etilén- és oxigénfogyasztás, illetve az EO üzemből származó CO2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a 15. BAT-ban szereplő technikák kombinációjának alkalmazása és inhibitorok használata.

Leírás:

Kis mennyiségű szerves klórvegyület inhibitor (például etil-klorid vagy diklóretán) hozzáadása a reaktor betáplálásához, az etilén arányának csökkentése érdekében, amely teljes mértékben oxidálva lesz szén-dioxiddá. A katalizátor teljesítményének nyomon követésére alkalmas megfelelő paraméternek számítanak a reakcióhő és az egy tonnányi etilén betáplálásra eső CO2-képződés.

51. BAT:

A EO üzemben használt mosóközegben lévő CO2 deszorpciójából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Folyamatintegrált technikák
a.	Lépcsős CO2-deszorpció	A technika lényege, hogy a szén-dioxid abszorpciós közegből való felszabadulásához szükséges nyomáscsökkentésre egy helyett két lépésben kerül sor. Ez lehetővé teszi egy szénhidrogénben gazdag kezdeti áram izolálását az esetleges visszaforgatás érdekében, amelyet követően egy meglehetősen tiszta szén-dioxid áram marad vissza a további kezeléshez.	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
Kibocsátáscsökkentési technikák
b.	Katalitikus oxidáló berendezés	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Termikus oxidáló berendezés	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

6.1. táblázat

Az EO üzemben használt mosóközegben lévő CO2 deszorpciójából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL
TVOC	1–10 g/1 tonna előállított EO (23) (24) (25)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

52. BAT:

Az EO levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az etilén-oxidot tartalmazó véggáz-áramok nedves mosásának alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A véggáz-áramokban található EO nedves mosással történő eltávolítása a közvetlen kibocsátás vagy a szerves vegyületek további csökkentése előtt.

53. BAT:

Az EO visszanyerő egységben található EO abszorbens hűtéséből származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Közvetett hűtés	Közvetett hűtőrendszerek (hőcserélőkkel) használata nyitott hűtőrendszerek helyett	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
b.	Az EO teljes mértékű eltávolítása sztrippeléssel	A megfelelő üzemeltetési feltételek fenntartása és az EO sztrippelő működésének online nyomon követése, annak biztosítása érdekében, hogy az EO teljes mennyisége eltávolításra került sztrippelés útján; továbbá megfelelő védőrendszerek biztosítása, amelyek megakadályozzák az EO kibocsátását normál működtetéstől eltérő üzemeltetési feltételek esetén	Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges

6.3. Vízbe történő kibocsátások

54. BAT:

A szennyvíz mennyiségének, illetve a termék tisztításából származó és a végső szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Az EO üzemből származó lefúvatás felhasználása az EG üzemben

Az EO üzemből lefújt anyagáramok továbbításra kerülnek az EG eljárásokhoz, és nincsenek szennyvízként kibocsátva. A lefúvatás EG eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértéke az EG termék minőségével kapcsolatos szempontoktól függ.

Általánosan alkalmazható

Desztillálás

A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika.

A technikát EO és EG üzemekben a vizes áramok töményítésére használják, a glikolok visszanyerése vagy ártalmatlanításuk lehetővé tétele (például égetéssel a szennyvízként való kibocsátásuk helyett), illetve a víz részleges újrafelhasználásának/újrafeldolgozásának lehetővé tétele érdekében.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

6.4. Maradékanyagok

55. BAT:

Az EO és EG üzemekből származó és ártalmatlanításra küldött szerves hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A hidrolízis reakció optimalizálása	A víz/EO arány optimalizálása a nehezebb glikolok melléktermékként való előállításának csökkentése, illetve a glikolok szikkasztásához szükséges túl magas energiaigény elkerülése érdekében. Az optimális arány a di- és trietilén glikolokkal kapcsolatos kibocsátási céltól függ	Általánosan alkalmazható
b.	Az EO üzemek melléktermékeinek izolálása felhasználás céljából	EO üzemek esetében az EO visszanyeréséből származó folyékony elfolyó oldat szikkasztása után visszamaradó koncentrált szerves frakció desztillálásra kerül, hasznos rövidláncú glikolok és nehezebb maradékanyagok kinyerése érdekében	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
c.	Az EG üzemek melléktermékeinek izolálása felhasználás céljából	EG üzemek esetében a hosszabb láncú glikol frakciók felhasználhatók adott formában vagy tovább frakcionálhatók hasznos glikolok kinyerése érdekében	Általánosan alkalmazható

7. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A FENOL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a fenolok kuménból történő előállítására vonatkoznak, és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

7.1. Levegőbe történő kibocsátások

56. BAT:

A nyersanyagok visszanyerésének, illetve a kuménoxidáló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Folyamatintegrált technikák
a.	A folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
Újrafelhasználást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák
b.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Adszorpció (regeneratív)	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

57. BAT:

A kuménoxidáló egységéből származó véggáz esetében a szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi d technika alkalmazása. Minden egyéb külön áram vagy kombinált áram esetében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A véggázáram továbbítása tüzelőberendezésbe	Lásd a 9. BAT-ot	Csak abban az esetben alkalmazható, ha a véggáz felhasználható gáz-halmazállapotú tüzelőanyagként
b.	Adszorpció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
c.	Termikus oxidáló berendezés	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
d.	Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

7.1. táblázat

A fenol előállításból származó TVOC vegyületek és benzol levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

Forrás

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

(mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

Feltételek

Benzol

Kuménoxidáló egység

< 1

A BAT-AEL akkor alkalmazandó, ha a kibocsátás meghaladja a 1 g/óra mértéket.

TVOC

5–30

—

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

7.2. Vízbe történő kibocsátások

58. BAT:

Az oxidáló egységből származó szerves peroxidok vízbe történő kibocsátásának csökkentése és szükség esetén a berendezés után található biológiai szennyvíztisztító védelme érdekében az elérhető legjobb technika a szerves peroxidokat tartalmazó szennyvíz előkezelése hidrolízissel, mielőtt egyéb szennyvízáramokkal vegyítenék és a végső biológiai tisztítóba kerülne.

Leírás:

A hidrolízis leírását lásd a 12.2. pontban. A szennyvíz (amely elsősorban a kondenzátorokból, illetve az adszorber regenerálásából származik a fázisszétválasztást követően) hő- (100 °C-ot meghaladó hőmérsékleten és magas pH-érték mellett) vagy katalitikus kezelésen esik át, annak érdekében, hogy a szerves peroxidok lebontásra kerüljenek az ökoszisztémára nem mérgező és biológiailag könnyebben lebomló vegyületekké.

7.2. táblázat

A peroxidok lebontását végző egység kimeneténél távozó szerves peroxidokra vonatkozó BAT-AEPL érték

Paraméter

BAT-AEPL

(legalább három szúrópróbaszerű minta legalább félórás eltéréssel)

Kapcsolódó monitoring

Szerves peroxidok összesen, kumén-hidroperoxidban kifejezve

< 100 mg/l

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány. A minimális nyomonkövetési gyakoriság napi egy alkalom, ami évi négy alkalomra csökkenthető, ha a folyamatparaméterek (például pH, hőmérséklet és tartózkodási idő) ellenőrzésével a bizonyítható hidrolízis megfelelő teljesítménye

59. BAT:

A szétválasztó egységből és a desztilláló egységből származó és további szennyvíztisztításra továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a fenol és egyéb szerves vegyületek (például aceton) visszanyerése extrahálással, amelyet sztrippelés követ.

Leírás:

A fenol fenoltartalmú szennyvízáramokból való visszanyerése, a pH 7-es érték alá csökkentésével, amelyet megfelelő oldószerrel végzett extrahálás, majd a szennyvíz sztrippelése követ, a visszamaradó oldószer és egyéb alacsony forráspontú vegyületek (például aceton) eltávolítása érdekében. A kezelési technikák leírását lásd a 12.2 pontban.

7.3. Maradékanyagok

60. BAT:

A fenol tisztításából származó kátrányképződés megelőzése vagy az ártalmatlanításra küldött kátrány mennyiségének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Az anyagok visszanyerése

(például desztillálással, krakkolással)

Lásd a 17c BAT-ot. Desztillálás alkalmazása a kumén, α-metilsztirol-fenol stb. visszanyerésére

Általánosan alkalmazható

A kátrány felhasználása tüzelőanyagként

Lásd a 17e BAT-ot.

Általánosan alkalmazható

8. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETANOLAMINOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

8.1. Levegőbe történő kibocsátások

61. BAT:

A vizes etanolaminok előállítási eljárásából származó ammónia levegőbe történő kibocsátásának, illetve az ammóniafogyasztás csökkentésének érdekében elérhető legjobb technika egy többlépcsős nedvesmosó rendszer alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A nem reagált ammónia visszanyerése az ammónia-sztrippelő véggázából és az elpárologtató egységből, legkevesebb két lépcsőben végzett nedves mosással, amelyet követően az ammónia visszavezetésre kerül az eljárásba.

8.2. Vízbe történő kibocsátások

62. BAT:

A vákuumrendszerekből származó szerves vegyületek levegőbe és vízbe kerülésének megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Vízmentes vákuum-előállítás	Szárazonfutó, például térfogat-kiszorítású szivattyúk használata	Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
b.	Recirkuláltatott vízzel üzemelő vízgyűrűs vákumszivattyú használata	A szivattyú tömítőfolyadékaként használt víz kis lefúvatású zárt rendszeren keresztül visszakeringtetésre kerül a szivattyúházba, ennek köszönhetően minimális mennyiségű szennyvíz képződik	Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges. Nem alkalmazható trietanol-amin desztillálása esetén
c.	A vákkumrendszerből származó vizes áramok újrafelhasználása az eljárásban	A vízgyűrűs szivattyúkból vagy gőz-ejektorokból származó vizes áramok visszaküldése az eljárásba, a szerves anyagok kinyerése és a víz újrafelhasználása céljából. A víz eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértékét az eljárás vízigénye korlátozza	Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges
d.	A szerves vegyületek (aminok) kondenzálása a vákuumrendszerek előtt	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

8.3. Nyersanyag-felhasználás

63. BAT:

Az etilén-oxid hatékony felhasználása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A felesleges ammónia felhasználása	A reakciókeverék magas ammóniatartalmának fenntartása hatékony módszer annak biztosítására, hogy a teljes etilén-oxid mennyiség átalakításra kerül termékekké	Általánosan alkalmazható
b.	A reakció víztartalmának optimalizálása	Víz használata a fő reakciók felgyorsítására, a termék-eloszlás megváltoztatása és az etilén-oxid és glikolok közötti jelentős mellékreakciók nélkül	Csak a vizes eljárás esetén alkalmazható
c.	Az eljárás üzemeltetési feltételeinek optimalizálása	Az optimális üzemeltetési feltételek (például hőmérséklet, nyomás, tartózkodási idő) meghatározása és fenntartása az etilén-oxid mono-, di- és tri-etanol-aminná való átalakításának maximalizálása érdekében a kívánt összetételben	Általánosan alkalmazható

9. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A TOLUOL-DIIZOCIANÁT (TDI) ÉS METILÉN-DIFENIL-DIIZOCIANÁT (MDI) ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a következő termékek előállítására vonatkoznak:

—	dinitro-toluol (DNT) toluolból;

—	toluol-diamin (TDA) DNT-ből;

—	TDI TDA-ból;

—	metilén-difenil-diamin (MDA) anilinből;

—	MDI MDA-ból;

és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

9.1. Levegőbe történő kibocsátások

64. BAT:

A DNT, TDA és MDA üzemekből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított (lásd a 66. BAT-ot) szerves vegyületek, NOX, NOX- prekurzorok és SOX okozta terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b.	Nedves mosás	Lásd a 12.1. pontot. Számos esetben a mosás hatékonyságát javítja az abszorbeált szennyező anyag kémiai reakciója (a NOX részleges oxidációja a salétromsav visszanyerésével, a savak eltávolítása lúgos oldattal, az aminok eltávolítása savas oldatokkal, az anilin és a formaldehid közötti reakció lúgos oldatban)	Általánosan alkalmazható
c.	Termikus redukció	Lásd a 12.1. pontot.	A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye
d.	Katalitikus redukció	Lásd a 12.1. pontot.

65. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított HCl- és foszgénterhelés csökkentése, illetve az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a HCl és a foszgén visszanyerése a TDI és/vagy MDI üzemek melléktermékgáz-áramaiból, az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazásával.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A HCl abszorbeálása nedves mosással	Lásd a 8d BAT-ot.	Általánosan alkalmazható
b.	A foszgén abszorbeálása mosással	Lásd a 12.1. pontot. A felesleges foszgén abszorbeálása szerves oldószerrel, majd visszajuttatása az eljárásba	Általánosan alkalmazható
c.	HCl-/foszgénkondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

66. BAT:

A szerves vegyületek (beleértve a klórozott szénhidrogéneket is), HCl és klór levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kombinált véggázáramok kezelése termikus oxidáló berendezéssel, amelyet lúgos mosás követ.

Leírás:

A DNT, TDA, TDI, MDA és MDI üzemekből származó véggázáramok kezelés érdekében egyesítve vannak egy vagy több véggázárammá. (A termikus oxidáló berendezés és a mosás leírásait lásd a 12.1. pontban.) Termikus oxidáló berendezés helyett használható a folyékony hulladékok és véggázok együttes kezelésére alkalmas égetőmű A lúgos mosás a HCl és a klór eltávolításának hatékonyságát javító lúg hozzáadásával végzett nedves mosás.

9.1. táblázat

A TDI/MDI eljárásokból származó TVOC, tetraklór-metán, Cl2, HCl és PCDD/F levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL (mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)
TVOC	1–5 (26) (27)
Tetraklór-metán	≤ 0,5 g/1 tonna előállított MDI (28) ≤ 0,7 g/1 tonna előállított TDI (28)
Cl2	< 1 (27) (29)
HCl	2–10 (27)
PCDD/F	0,025–0,08 ng I-TEQ/Nm3 (27)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

67. BAT:

A klórt és/vagy klórozott vegyületeket tartalmazó melléktermékgáz-áramok kezelését végző termikus oxidáló berendezésekből (lásd a 12.1. pontot) származó PCDD/F levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a technika alkalmazása, amelyet szükség esetén a b technika követ.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Gyors lehűtés	A füstgázok gyors lehűtése a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében	Általánosan alkalmazható
b.	Aktívszén-adagolás	A PCDD/F eltávolítása aktív szén általi adszorpcióval, amelyet a füstgázba injektálnak, majd porleválasztásra kerül sor	Általánosan alkalmazható

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 9.1. táblázat

9.2. Vízbe történő kibocsátások

68. BAT:

Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése legalább az alábbi gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter	Üzem	Mintavételi pont	Szabvány(ok)	Minimális ellenőrzési gyakoriság	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
TOC	DNT üzem	Az előkezelő egység kimenete	EN 1484	Hetente egyszer (30)	70. BAT
TOC	MDI és/vagy TDI üzem	Az üzem kimenete	EN 1484	Havonta egyszer	72. BAT
Anilin	MDA üzem	A végső szennyvíztisztító kimenete	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer	14. BAT
Klórozott oldószerek	MDI és/vagy TDI üzem	A végső szennyvíztisztító kimenete	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 15680)	Havonta egyszer	14. BAT

69. BAT:

A DNT üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott nitrit-, nitrát- és szervesvegyület-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nyersanyagok visszanyerése, a szennyvíz mennyiségének csökkentése és a víz újrafelhasználása az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazásával.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Nagy koncentrációjú salétromsav használata	Nagy koncentrációjú HNO3 (kb. 99 %-os) használata az eljárás hatékonyságának javítása, illetve a szennyvíz mennyiségének és a szennyező anyagok terhelésének csökkentése érdekében	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
b.	Az elhasznált sav optimalizált regenerálása és visszanyerése	A nitrálási reakcióból származó elhasznált sav regenerálása olyan módon, hogy a víz és a szerves tartalom újrafelhasználás céljából szintén visszanyerésre kerüljenek, a bepárlás/desztillálás, sztrippelés és kondenzálás megfelelő kombinációjának alkalmazásával	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
c.	A technológiai víz újrafelhasználása a DNT mosásához	Az elhasznált sav visszanyerésére szolgáló egységből és a nitrálási egységből származó technológiai víz újrafelhasználása a DNT mosásához	Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok
d.	Az első mosási lépésből származó víz újrafelhasználása az eljárásban	A salétromsav és a kénsav extrahálása a szerves fázisból víz használatával. A savas víz visszajuttatásra kerül az eljárásba, közvetlen újrafelhasználás vagy az anyagok visszanyerését célzó további feldolgozás érdekében	Általánosan alkalmazható
e.	A víz többszöri felhasználása és visszakeringtetése	A mosásból, öblítésből és a berendezés tisztításából származó víz újrafelhasználása, például a szerves fázis ellenáramú többlépéses mosásához	Általánosan alkalmazható

BAT-hoz kapcsolódó szennyvíz mennyiség: lásd: 9.2. táblázat

70. BAT:

A DNT üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott biológiailag rosszul lebomló szerves vegyületek jelentette terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a szennyvíz előkezelése az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazásával.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Extrahálás	Lásd a 12.2. pontot	Általánosan alkalmazható
b.	Kémiai oxidálás	Lásd a 12.2. pontot	Általánosan alkalmazható

9.2. táblázat

A DNT üzemek előkezelő egységének kimenetétől a további szennyvíztisztítást végző telepre történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga)

TOC

< 1 kg/1 tonna előállított DNT

Kapcsolódó szennyvíz mennyiség

< 1 m3/1 tonna előállított DNT

A TOC kapcsolódó monitoringját az 68. BAT ismerteti.

71. BAT:

A szennyvízkeletkezés, illetve a TDA üzemből a szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a., b. és c. technikák kombinációjának, majd a d. technika alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Elpárologtatás	Lásd a 12.2. pontot	Általánosan alkalmazható
b.	Sztrippelés	Lásd a 12.2. pontot
c.	Extrahálás	Lásd a 12.2. pontot
d.	A víz újrafelhasználása	A víz (például kondenzátumoktól vagy mosásból származó) újrafelhasználása az eljárásban vagy egyéb eljárásokban (például egy DNT üzemben). A víz meglévő üzemekben való újrafelhasználhatóságának mértékét korlátozhatják a technikai korlátok	Általánosan alkalmazható

9.3. táblázat

A TDA üzemből a szennyvíztisztítóba történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga)

Kapcsolódó szennyvíz mennyiség

< 1 m3/1 tonna előállított TDA

72. BAT:

Az MDI és/vagy TDI üzemekből a végső szennyvíztisztítóba kibocsátott szervesanyag-terhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az oldószerek visszanyerése és a víz újrafelhasználása az üzem kialakításának és működésének optimalizálásával.

9.4. táblázat

A TDI vagy MDI üzemekből a szennyvíztisztítóba történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL érték

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 év alatt kapott értékek átlaga)

TOC

< 0,5 kg/1 tonna termék (TDI vagy MDI) (31)

A kapcsolódó monitoringot a 68. BAT ismerteti.

73. BAT:

Az MDA üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a szerves anyagok visszanyerése az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Elpárologtatás	Lásd a 12.2. pontot. Az extrahálás megkönnyítésére használva (lásd a b technikát)	Általánosan alkalmazható
b.	Extrahálás	Lásd a 12.2. pontot. Az MDA visszanyerésére/eltávolítására használva	Általánosan alkalmazható
c.	Gőzzel történő sztrippelés	Lásd a 12.2. pontot. Az anilin és metanol visszanyerésére/eltávolítására használva	A metanol esetében az alkalmazhatóság az alternatív opciók szennyvízgazdálkodási és -kezelési stratégián belüli értékelésétől függ
d.	Desztillálás	Lásd a 12.2. pontot. Az anilin és metanol visszanyerésére/eltávolítására használva

9.3. Maradékanyagok

74. BAT:

A TDI üzemből származó és ártalmatlanításra küldött szerves maradékanyagok mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák
a.	A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben	Lásd a 17b BAT-ot.	Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák
b.	A TDI nagyobb mértékű visszanyerése elpárologtatással vagy további desztillálással	A desztillálásból származó maradékanyagok további feldolgozás tárgyát képezik a bennük található TDI maximális mennyiségének visszanyerése érdekében, például egy vékonyfilmes bepárló vagy egyéb rövid útvonalú desztilláló egység alkalmazásával, amelyet szárítás követ.	Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
c.	A TDA visszanyerése kémiai reakcióval	A kátrányok feldolgozás tárgyát képezik a TDA kémiai reakció (például hidrolízis) útján való visszanyerése érdekében.	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

10. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETILÉN-DIKLORID ÉS A VINIL-KLORID MONOMER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

10.1. Levegőbe történő kibocsátások

10.1.1. Az EDC előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó, levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL érték

10.1. táblázat

Az EDC előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó NOX levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL értékek (32) (33) (34)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

(mg/Nm3, 3 térf.% O2 mellett)

NOx

50–100

A kapcsolódó monitoringot az 1. BAT ismerteti.

10.1.2. Az egyéb forrásokból származó levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó technikák és BAT-AEL értékek

75. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított szervesayag-terhelés és a nyersanyag-fogyasztás csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Folyamatintegrált technikák
a.	A betáplálás minőségének ellenőrzése	A betáplálás minőségének ellenőrzése, a maradékanyagok képződésének minimalizálása érdekében (például az etilén propán- és acetiléntartalma; a klór brómtartalma; a hidrogén-klorid acetiléntartalma)	Általánosan alkalmazható
b.	A levegő helyett oxigén használata oxiklórozáshoz		Csak új oxiklórozó üzemek vagy az oxiklórozó üzem jelentős korszerűsítése esetén alkalmazható
Szervesanyag-visszanyerési technikák
c.	Kondenzálás hűtött víz vagy hűtőközegek használatával	Hűtött vizes vagy hűtőközeges (például ammónia vagy propilén) kondenzálás alkalmazása (lásd a 12.1 pontot), a szerves vegyületek kinyerése érdekében az egyes melléktermék-gáz áramokból, mielőtt azok továbbításra kerülnek végső tisztítás céljából	Általánosan alkalmazható

76. BAT:

A szerves vegyületek (beleértve a halogénezett vegyületeket is), HCl és Cl2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az EDC és/vagy VCM előállításából származó kombinált véggázáramok kezelése termikus oxidáló berendezéssel, amelyet kétlépcsős nedves mosás követ.

Leírás:

A termikus oxidáló berendezés, a nedves és a lúgos mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A termikus oxidálás folyékony-hulladék égetőben végezhető el. Ebben az esetben az oxidációs hőmérsékletnek meg kell haladnia az 1 100 °C értéket legkevesebb 2 másodperces tartózkodási idő mellett, ezt követően pedig gyors hűtésre kell sort keríteni, a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében.

A mosás két lépcsőben történik: nedves mosás vízzel és általában a sósav visszanyerésével, amit nedves lúgos mosás követ.

10.2. táblázat

Az EDC/VCM előállításából származó TVOC, EDC+VCM, Cl2, HCl és PCDD/F levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) (mg/Nm3, 11 térf.% O2 mellett)
TVOC	0,5–5
EDC és VCM összege	< 1
Cl2	< 1-4
HCl	2–10
PCDD/F	0,025–0,08 ng I-TEQ/Nm3

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

77. BAT:

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Gyors lehűtés	A füstgázok gyors lehűtése a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében	Általánosan alkalmazható
b.	Aktívszén-adagolás	A PCDD/F eltávolítása aktív szén általi adszorpcióval, amelyet a füstgázba injektálnak, majd porleválasztásra kerül sor	Általánosan alkalmazható

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 10.2. táblázat

78. BAT:

A krakkolócsövek kokszmentesítéséből származó por és CO levegőbe történő kibocsátásnak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a kokszmentesítés gyakoriságának csökkentését célzó alábbi technikák egyikének, illetve az alábbi kibocsátáscsökkentési technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
A kokszmentesítés gyakoriságának csökkentésére szolgáló technikák
a.	A termikus kokszmentesítés optimalizálása	A kokszmentesítési ciklus üzemeltetési feltételeinek – légáram, hőmérséklet és gőztartalom – optimalizálása a maximális kokszeltávolítás érdekében	Általánosan alkalmazható
b.	A mechanikus kokszmentesítés optimalizálása	A mechanikus kokszmentesítés (például homoksugaras) optimalizálása a koksz porként való eltávolításának maximalizálása érdekében	Általánosan alkalmazható
Kibocsátáscsökkentési technikák
c.	Nedves porleválasztás	Lásd a 12.1. pontot	Csak termikus kokszmentesítés esetén alkalmazható
d.	Porleválasztó ciklon	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
e.	Szövetbetétes szűrő	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható

10.2. Vízbe történő kibocsátások

79. BAT:

Anyag/Paraméter	Üzem	Mintavételi pont	Szabvány(ok)	Minimális ellenőrzési gyakoriság	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
EDC	Összes üzem	A szennyvíz sztrippelő kimenete	EN ISO 10301	Naponta egyszer	80. BAT
VCM	Összes üzem	A szennyvíz sztrippelő kimenete	EN ISO 10301	Naponta egyszer	80. BAT
Réz	Fluidágyas technológiát alkalmazó oxiklórozó üzem	A szilárd anyagok eltávolítására szolgáló előkezelés kimenete	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre, például EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2	Naponta egyszer (35)	81. BAT
PCDD/F			Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	3 havonta egyszer
Összes oldott szilárd anyag (TSS)			EN 872	Naponta egyszer (35)
Réz	Fluidágyas technológiát alkalmazó oxiklórozó üzem	A végső szennyvíztisztító kimenete	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre, például EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2	Havonta egyszer	14. BAT és 81. BAT
EDC	Összes üzem		EN ISO 10301	Havonta egyszer	14. BAT és 80. BAT
PCDD/F	Összes üzem		Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	3 havonta egyszer	14. BAT és 81. BAT

80. BAT:

A szennyvíztisztítóba kibocsátott klórozott vegyületek terhelésének, illetve a szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerből származó anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a hidrolízis és sztrippelés alkalmazása a lehető legközelebb a forráshoz.

Leírás:

A hidrolízis és sztrippelés leírását lásd a 12.2. pontban. A hidrolízis lúgos kémhatáson történik, az oxiklórozási eljárásból származó klorál-hidrát lebontása érdekében. Ennek eredményeképpen kloroform képződik, amely ezt követően az EDC és VCM társaságában sztrippeléssel eltávolításra kerül.

BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (BAT-AEPL értékek): lásd: 10.3. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek) a befogadó víztestbe történő azon közvetlen kibocsátások vonatkozásában, amelyekre a végső víztisztító kimeneténél kerül sor: lásd: 10.5. táblázat

10.3. táblázat

A szennyvíz sztrippelő kimeneténél távozó szennyvízben található klórozott szénhidrogénekre vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga) (36)

EDC

0,1–0,4 mg/l

VCM

< 0,05 mg/l

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

81. BAT:

Az oxiklórozási eljárásból származó PCDD/F és réz vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a. vagy másik megoldásként a b. technika alkalmazása a c., d. és e. technikák megfelelő kombinációjával együtt.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Folyamatintegrált technikák
a.	Szilárdágyas oxiklórozási technológia	Az oxiklórozási reakció által alkalmazott technológia: szilárdágyas reaktorban kevesebb katalizátor-részecske jut a keletkező fejgázáramba	Nem alkalmazható fluidágyas technológiát használó meglévő üzemekben
b.	Ciklon vagy száraz-katalizátor szűrőrendszer	A ciklon vagy a száraz-katalizátor szűrő rendszer csökkenti a reaktor katalizátor-veszteségét, és ezáltal a szennyvízbe való bekerülésüket	Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható
A szennyvíz előkezelése
c.	Kémiai kicsapatás	Lásd a 12.2. pontot. Kémiai kicsapatás alkalmazása az oldott réz eltávolítása érdekében	Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható
d.	Koagulálás és flokkulálás	Lásd a 12.2. pontot	Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható
e.	Membránszűrés (mikro- vagy ultraszűrés)	Lásd a 12.2. pontot	Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható

10.4. táblázat

Az oxiklórozásos EDC-előállításból származó és a fluidágyas technológiát alkalmazó üzemek szilárdanyag-eltávolító előkezelő egységének kimeneténél távozó anyagok vízbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter	BAT-AEPL (az 1 év alatt kapott értékek átlaga)
Réz	0,4–0,6 mg/l
PCDD/F	< 0,8 ng I-TEQ/l
Összes oldott szilárd anyag (TSS)	10–30 mg/l

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

10.5. táblázat

Az EDC előállításából származó réz, EDC és PCDD/F befogadó víztestbe történő közvetlen kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL (az 1 év alatt kapott értékek átlaga)
Réz	0,04–0,2 g/1 tonna oxiklórozással előállított EDC (37)
EDC	0,01–0,05 g/1 tonna megtisztított EDC (38) (39)
PCDD/F	0,1–0,3 μg I-TEQ/1 tonna oxiklórozással előállított EDC

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

10.3. Energiahatékonyság

82. BAT:

A hatékony energiafelhasználás érdekében elérhető legjobb technika egy forralócsöves reaktor használata az etilén közvetlen klórozására.

Leírás:

A forralócsöves reaktor rendszerében végbemenő és az etilén klórozását célzó reakció általában 85 °C-nál kisebb és 200 °C közötti hőmérsékleten zajlik. Az alacsony hőmérsékletű eljárásokkal szemben lehetővé teszi a reakcióhő hatékony visszanyerését és újrafelhasználását (például az EDC desztillálására).

Alkalmazhatóság:

Csak új, közvetlen klórozásra szánt üzemekben alkalmazható.

83. BAT:

Az EDC krakkoló kemencék energiafogyasztásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kémiai átalakulást valamilyen kitüntetett irányban elősegítő anyagok (promotorok) alkalmazása.

Leírás:

Promotorok – például klór és egyéb gyökképző anyagok – használata a krakkolási reakció javítása és a reakció hőmérsékletének, következésképpen pedig a szükséges hőteljesítmény csökkentése érdekében. A promotorok előállítása történhet az eljáráson belül, illetve lehetőség van ezek hozzáadására is.

10.4. Maradékanyagok

84. BAT:

A VCM üzemekből származó és ártalmatlanításra küldött koksz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Promotorok alkalmazása a krakkolásban	Lásd a 83. BAT-ot	Általánosan alkalmazható
b.	Az EDC krakkolásból származó gázáram gyors lehűtése	Az EDC krakkolásból származó gázáram gyors lehűtése egy toronyban hideg EDC-vel a kokszképződés mérséklése érdekében. Bizonyos esetekben a gyors lehűtés előtt az áram hőcserélés útján lehűtésre kerül hideg folyékony EDC betáplálásával	Általánosan alkalmazható
c.	Az EDC betáplálás előzetes elpárologtatása	A kokszképződés mérséklése az EDC reaktor utáni elpárologtatásával, a magas forráspontú koksz-képződést elősegítő anyagok eltávolítása érdekében	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
d.	Laposlángú égő	A kemencében található olyan típusú égő, amely csökkenti a forró pontok számát a krakkolócsövek falán	Csak új kemencék vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

85. BAT:

Az ártalmatlanításra küldött veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése és az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Az acetilén hidrogénezése	HCl képződése az EDC krakkolási reakciójában és visszanyerése desztillálás útján. A HCl áramban jelen lévő acetilén hidrogénezésének célja az oxiklórozásból származó nem kívánt vegyületek képződésének mérséklése. A hidrogénező egység kimeneténél 50 ppmv alatti acetilén értékek javasoltak	Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
b.	A folyékony hulladék elégetéséből származó HCl visszanyerése és újrafelhasználása	A HCl visszanyerése az égetőmű véggázából vízzel vagy oldott HCl-dal végzett nedves mosással (lásd a 12.1. pontot), majd a visszanyert anyag újrafelhasználása (például az oxiklórozó üzemben)	Általánosan alkalmazható
c.	A klórozott vegyületek izolálása felhasználás céljából	A melléktermékek izolálása, és szükség esetén tisztítása felhasználás céljából (például monoklór-etán és/vagy 1,1,2-triklór-etán, az utóbbi 1,1-diklór-etilén előállításához)	Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a megjelölt vegyületek felhasználhatóságának hiánya

11. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A HIDROGÉN-PEROXID ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

11.1. Levegőbe történő kibocsátások

86. BAT:

Az oldószerek visszanyerése, illetve a hidrogénező egységtől eltérő minden egyéb egységből származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Ha az oxidáló egység levegőt használ, akkor legalább a d. technika alkalmazása szükséges. Ha az oxidáló egység tiszta oxigént használ, akkor legalább a hűtött vizet felhasználó b. technika alkalmazása szükséges.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Folyamatintegrált technikák
a.	Az oxidációs eljárás optimalizálása	Az eljárás optimalizálása magában foglalja a megnövelt oxidációs nyomást és a csökkentett oxidációs hőmérsékletet, a melléktermék-gázban található oldószer-gőzök koncentrációjának csökkentése érdekében	Csak új oxidáló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható
b.	A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
Újrafelhasználást lehetővé tevő oldószer-visszanyerési technikák
c.	Kondenzáció	Lásd a 12.1. pontot	Általánosan alkalmazható
d.	Adszorpció (regeneratív)	Lásd a 12.1. pontot	Nem alkalmazható a tiszta oxigénnel végzett oxidálásból származó melléktermék-gázok esetén

11.1. táblázat

Az oxidáló egységből származó TVOC vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL (40)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) (41)

(oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

TVOC

5–25 mg/Nm3 (42)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

87. BAT:

A hidrogénező egységből az indítási műveletek során távozó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kondenzáció és/vagy adszorpció alkalmazása.

Leírás:

A kondenzáció és adszorpció leírását lásd a 12.1. pontban.

88. BAT:

A benzol levegőbe és vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a benzol használatának mellőzése az oldószerben.

11.2. Vízbe történő kibocsátások

89. BAT:

A szennyvíztisztító telepre továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi két technika egyidejű alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Optimalizált folyadékfázisú szétválasztás	A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és ellenőrzés alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok bárminemű kijutásának megakadályozása érdekében	Általánosan alkalmazható
b.	A víz újrafelhasználása	A például tisztításból vagy folyadék fázisszétválasztásból származó víz újrafelhasználása. A víz eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértéke a termék minőségével kapcsolatos szempontoktól függ	Általánosan alkalmazható

90. BAT:

A biológiailag nehezen ártalmatlanítható szerves vegyületek vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 12.2. pontot. Az adszorpcióra azt megelőzően kerül sor, hogy a szennyvíz áram továbbításra kerülnek a végső biológiai tisztítóhoz
b.	A szennyvíz elégetése	Lásd a 12.2. pontot

Alkalmazhatóság:

Csak az olyan szennyvízáramok esetében alkalmazható, amelyek a hidrogén-peroxid üzemtől származó elsődleges szervesanyag-terhelést hordozzák, és amennyiben a hidrogén-peroxid üzemtől származó TOC-terhelés biológiai tisztítás útján megvalósuló csökkentése alacsonyabb 90 %-nál.

12. A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

12.1. Melléktermék-gázok és véggázok tisztítására szolgáló technikák

Technika	Leírás
Adszorpció	A melléktermékgáz- vagy véggázáramokban található vegyületek eltávolítására szolgáló technika, szilárd felületen (általában aktív szén) történő megkötés útján. Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív (lásd alább).
Adszorpció (nem regeneratív)	Nem regeneratív adszorpció esetén az elhasznált adszorbens nincs regeneráltatva, hanem ártalmatlanításra kerül.
Adszorpció (regeneratív)	Olyan adszorpció, amelynek során az adszorbeált anyagok újrafelhasználás vagy ártalmatlanítás céljából utólagosan deszorbeálásra kerülnek (például gőzzel – gyakran helyben), majd az adszorbenst újrafelhasználják. Folyamatos működés esetén általában kettőnél több adszorbenst használnak párhuzamosan, amelyek közül az egyiket deszorpciós módban.
Katalitikus oxidáló berendezés	Kibocsátáscsökkentő berendezés, amely katalizátorágyon levegő vagy oxigén segítségével oxidálja a melléktermékgáz- vagy véggázáramokban található éghető vegyületeket. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidáló berendezésekhez képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor.
Katalitikus redukció	NOx redukálása egy katalizátor és egy redukáló gáz jelenlétében. Az SCR módszerrel szemben nincs szükség ammónia és/vagy karbamid hozzáadására.
Lúgos mosás	A gázáramokban található savas szennyező anyagok eltávolítása lúgos oldattal végzett mosással.
Kerámia-/fémbetétes szűrő	Kerámia szűrőanyag. Az olyan savas vegyületek, mint a HCl, NOX, SOX és dioxinok eltávolításakor a szűrő anyag katalizátorokkal van ellátva, és reagensek injektálása válhat szükségessé. A fémbetétes szűrőkben a felületi szűrést szinterezett porózus fémszűrő elemek végzik.
Kondenzáció	Olyan technika, amely melléktermékgáz- és véggázáramokban található szerves és szervetlen vegyületek gőzeinek eltávolítására szolgál úgy, hogy a hőmérsékletüket a harmatpontjuk alá csökkenti, így a gőzök cseppfolyósodnak. A szükséges üzemi hőmérséklet-tartománytól függően különböző kondenzációs módszerek léteznek, például hűtővizes, hűtött vizes (általában 5 °C körüli hőmérséklet) vagy hűtőközeges (ammónia vagy propán).
Porleválasztó ciklon (száraz vagy nedves)	Olyan berendezés, amely a melléktermékgáz- és véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, és amelyre általában egy kúpos kamrában kerül sor.
Elektrosztatikus porleválasztó (száraz vagy nedves)	Részecskekezelő berendezés, amelyben a melléktermékgáz- vagy véggázáramokba jutó részecskék elektromos erő hatására egy gyűjtőlemezre kerülnek. A bejutott részecskék elektromos töltést kapnak, amikor áthaladnak egy gázionokat áramoltató gyűrűn. Az áramlás közepén található magas feszültségű elektródák elektromos mezőt hoznak létre, amely a részecskéket a gyűjtő falára tereli.
Szövetbetétes szűrő	Szőtt vagy nemezelt porózus szövet, amelyen keresztül gázok haladnak át a részecskék eltávolítása érdekében szűrő vagy egyéb mechanizmus használatával. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva.
Membránszeparáció	A véggáz sűrítés után egy membránon van átvezetve, amely a szerves gőzök szelektív permeabilitásán alapszik. A dúsított permeátum kondenzációval vagy adszorpcióval visszanyerhető vagy kibocsátáscsökkentési eljárás végezhető rajta, például katalitikus oxidálással. Ez az eljárás elsősorban nagy gőzkoncentrációk esetén alkalmas. A kibocsátáshoz megfelelő koncentrációs szintek eléréséhez a legtöbb esetben további kezelés szükséges.
Párásságszűrő	Gyűjtőnéven hálós szűrők (például páraleválasztók, páramentesítők), amelyek általában egy véletlenszerűen vagy meghatározott módon elrendezett szőtt vagy kötött fém vagy szintetikus monofil anyagból állnak. A párásságszűrők mélyágyas szűrést végeznek, amely a szűrő teljes mélységében zajlik. A szilárd porrészecskék a szűrőben maradnak a szűrő telítődéséig, amikor öblítéses tisztítás válik szükségessé. Amikor a párásságszűrők cseppeket és/vagy aeroszolokat gyűjtenek, ezek a cseppek és/vagy aeroszolok tisztítják a szűrőket, mivel folyadékként átfolynak azokon. Mechanikus ütközés alapján működik, és sebességfüggő. A terelőszöges szeparátorokat szintén gyakran használják párásságszűrőként.
Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)	Speciális termikus oxidáló berendezés (lásd alább), amelyben a belépő véggázáramot az égetőkamrába kerülés előtt kerámiával töltött ágyon áthaladva melegítik. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő véggázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való keresztülhaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített töltött ágy ezt követően egy újabb belépő véggázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít. Az általános égetési hőmérséklet 800–1 000 °C.
Mosás	Mosás vagy abszorpció során a gázáramokban található szennyező anyagok úgy kerülnek eltávolításra, hogy folyékony oldószerrel, gyakran vízzel (lásd a nedves mosást) kerülnek érintkezésbe. Kémiai reakcióval járhat (lásd a lúgos mosást). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből.
Szelektív katalitikus redukció (SCR)	A NOX nitrogénné való redukálása katalizátorágyon ammóniával (általában vizes oldatként biztosítva) való reagáltatás útján, 300–450 °C körüli optimális üzemi hőmérsékleten. Egy vagy több katalizátorréteg alkalmazható.
Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)	A NOX ammóniával vagy karbamiddal magas hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálása. 900 °C and 1 050 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani.
A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák	Olyan technikák, amelyek csökkentik a cseppek vagy részecskék áthordását a például kémiai eljárásokból, kondenzátorokból, desztilláló tornyokból származó gázáramokba, olyan mechanikus eszközök segítségével, mint az ülepítő kamrák, párásságszűrők, ciklonok és szeparátorok.
Termikus oxidáló berendezés	Kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a melléktermékgáz- és véggázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése égetőkamrában levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.
Termikus redukció	A NOX redukálása magas hőmérsékleten redukáló gáz jelenlétében egy kiegészítő égetőkamrában, ahol oxidációs eljárásra kerül sor, azonban alacsony oxigéntartalom/oxigénhiány mellett. Az SNCR módszerrel szemben nincs szükség ammónia és/vagy karbamid hozzáadására.
Kétlépcsős porleválasztó	Fémhálóval működő szűrő eszköz. Az első szűrési lépcsőn szűrőlepény rakódik le, a tényleges szűrésre pedig a második lépcsőn kerül sor. A rendszer a szűrőben bekövetkező nyomáseséstől függően vált a két lépcső között. A rendszerbe integrálva van egy mechanizmus, amely a kiszűrt por eltávolítását végzi.
Nedves mosás	Lásd a mosást feljebb Olyan mosás, amelynek során az alkalmazott oldószer víz vagy vizes oldat (például lúgos mosás a HCl eltávolítása érdekében). Lásd továbbá a nedves porleválasztást.
Nedves porleválasztás	Lásd a nedves mosást feljebb. A nedves porleválasztás során úgy távolítják el a port, hogy a beáramló gázt erőteljesen összekeverik vízzel, amit általában azzal kombinálnak, hogy a durva részecskéket a centrifugális erő használatával eltávolítják. Ennek eléréséhez a gázt tangenciálisan vezetik be. Az eltávolított szilárd port összegyűjtik a pormosó alján.

12.2. Szennyvízkezelési technológiák

A fentebbiekben bemutatott összes technika használható a vízáramok megtisztítására is, a víz újrafelhasználásának/újrafeldolgozásának lehetővé tétele céljából. A legtöbbet közülük a technológiai vízáramokban található szerves vegyületek kinyerésére is alkalmazzák.

Technika	Leírás
Adszorpció	Olyan szétválasztási módszer, amelyben a folyadékban (például szennyvíz) található vegyületeket (például szennyező anyagok) megköti egy szilárd felület (általában aktív szén).
Kémiai oxidálás	A szerves vegyületek oxidálása ózonnal vagy hidrogén-peroxiddal, opcionálisan katalizátor vagy UV-sugárzás használatával, a szerves vegyületek kevésbé káros és biológiailag könnyebben lebomló vegyületekké alakítása érdekében
Koagulálás és flokkulálás	A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek.
Desztillálás	A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika. A szennyvíz desztillálásakor az alacsony forráspontú szennyező anyagok gőz fázisba való átvitelükkel eltávolításra kerülnek a szennyvízből. A desztillálást lemezekkel és töltőanyaggal ellátott tornyokban, illetve egy utánuk elhelyezett lecsapatóban végzik.
Extrahálás	Az oldott szennyező anyagok a szennyvíz fázisból átkerülnek egy szerves oldószerbe, például ellenáramú tornyokban vagy keverő-ülepítő rendszerekben. A fázisok szétválasztását követően az oldószert megtisztítják, például desztillálással, majd visszaküldik az extrahálási eljárásba. A szennyező anyagokat tartalmazó extrahált anyagot ártalmatlanítják vagy visszaküldik az eljárásba. A szennyvízbe kerülő oldószerek kezelése utólagosan történik megfelelő tisztítással (például sztrippelés).
Elpárologtatás	Desztillálás (lásd feljebb) alkalmazása a magas forráspontú anyagok vizes oldatának sűrítéséhez további felhasználás, kezelés vagy ártalmatlanítás (például a szennyvíz elégetése) céljából, a víz átvitelével gőz fázisba. A műveletre általában erős vákuumot használó többlépcsős egységekben kerül sor, az energiaigény csökkentése érdekében. A vízgőzök kondenzálva vannak újrafelhasználás vagy szennyvízként való kibocsátás érdekében.
Szűrés	A szennyvízben található szilárd anyagok eltávolítása porózus közegen való átvezetésük révén. Különféle technikák tartoznak ide, így pl. a homokszűrés, a mikroszűrés és az ultraszűrés.
Flotálás	Olyan eljárás, amelynek során a szilárd vagy folyékony részecskék leválasztásra kerülnek a szennyvíz fázisról azáltal, hogy finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.
Hidrolízis	Kémiai reakció, amelynek során a szerves és szervetlen vegyületek reakcióba lépnek a vízzel, általában a biológiailag nem lebomló anyagok biológiailag lebomló anyagokká, illetve a toxikus anyagok nem toxikus anyagokká alakítása érdekében. A reakció lehetővé tétele vagy javítása érdekében a hidrolízis magas hőmérsékleten és esetleg nyomás alatt (termolízis), illetve erős lúgok vagy savak hozzáadásával, vagy katalizátor használatával történik.
Kicsapatás	Az oldott szennyező anyagok (például fémionon) oldhatatlan vegyületekké történő átalakítása a hozzáadott kicsapószerrel létrejövő reakció útján. Az így képződő szilárd csapadék ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel választható le.
Ülepítés	A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel.
Sztrippelés	Az illékony vegyületek eltávolítása a vizes fázisból egy gázfázis (például gőz, nitrogén vagy levegő) segítségével, amelyet átvezetnek a folyadékon, majd visszanyerik (például kondenzációval) további felhasználás vagy ártalmatlanítás céljából. Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.
A szennyvíz elégetése	A szerves és szervetlen szennyező anyagok oxidálása levegővel, illetve ezzel egyidejűleg a víz normál nyomáson, illetve 730 °C és 1 200 °C közötti hőmérsékleten történő elpárologtatása. A szennyvíz égetése általában önfenntartó 50 g/l értéket meghaladó COD szintek esetén lehetséges. Alacsony szervesanyag-terhelés esetén kiegészítő tüzelőanyagra lehet szükség.

12.3. Az égésből származó anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentésére szolgáló technikák

Technika	Leírás
A (kiegészítő) tüzelőanyag választhatósága	Olyan tüzelőanyag (beleértve a kiegészítő tüzelőanyagot is) használata, amelyben kevés a potenciálisan szennyező vegyület (például alacsony kén-, hamu-, nitrogén-, higany-, fluor- és klórtartalmú tüzelőanyag).
Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB) és nagyon alacsony NOX-kibocsátású égő (ULNB)	A technika a következő elveken alapul: a láng csúcshőmérsékletének csökkentése, az égés késleltetése, de mindemellett a tökéletes égés biztosítása, valamint a hőátadás növelése (a láng sugárzóképességének növelése). A technika a kemence égetőkamrájának módosított kialakításával járhat együtt. A nagyon alacsony NOX-kibocsátású égők (ULNB) kialakításának része a (levegő/)tüzelőanyag többlépcsős adagolása és a füstgáz-visszavezetés.

(1) Minden olyan paraméter esetében, amelynél a 30 percig tartó mérés a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások miatt nem megfelelő, a célnak megfelelő mintavételi időszakot kell alkalmazni.

(2) PCDD/F esetében 6–8 órás mintavételi időszakot kell alkalmazni.

(3) Időarányos egyesített mintákat is lehet használni, feltéve, hogy a térfogatáram megfelelő stabilitása igazolható.

(4) A Bizottság 2012/119/EU végrehajtási határozata (2012. február 10.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett adatgyűjtéssel, a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával és minőségbiztosításukkal kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 63., 2012.3.2., 1. o.).

(5) A folyamatos mérésre vonatkozó általános EN-szabványok az EN 15267-1, a-2 és -3, valamint az EN 14181. Az időszakos mérésekre vonatkozó EN-szabványokat a táblázat tartalmazza.

(6) A kibocsátási forrást jelentő kéményhez kapcsolódó valamennyi technológiai kemence/fűtőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítménye.

(7) A 100 MWth értéknél kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező és évente 500 óránál kevesebb ideig működtetett technológiai kemencék/fűtőberendezések esetén az ellenőrzés gyakorisága lecsökkenthető legkevesebb évi egy alkalomra.

(8) Az időszakos mérések minimális ellenőrzési gyakorisága félévenként egy alkalomra csökkenthető, ha a kibocsátási szintek igazolhatóan elég állandóak.

(9) A por ellenőrzésére nincs szükség kizárólag gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok égetése esetén.

(10) A NH3 ellenőrzése kizárólag SCR vagy SNCR használata esetén szükséges.

(11) Az ismert kéntartalmú gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat és/vagy olajat égető technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében, amennyiben a füstgáz kéntelenítésére nem kerül sor, a folyamatos monitoring helyettesíthető legalább háromhavonta egy alkalommal végzett időszakos monitoringgal vagy olyan számítással, amely az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudja biztosítani.

(12) A monitoringra akkor kell sort keríteni, ha a véggázban a CWW BAT-következtetésekben szereplő véggázáram-jegyzék szerinti szennyeződés van jelen.

(13) Az időszakos mérések minimális ellenőrzési gyakorisága évi egy alkalomra csökkenthető, ha a kibocsátási szintek igazolhatóan elég állandóak.

(14) Az összes (többi) eljárás/forrás, ha a véggázban a CWW BAT-következtetésekben szereplő véggázáram-jegyzék szerinti szennyeződés van jelen.

(15) Az EN 15058 szabványt és a mintavételi időszakot úgy kell hozzáigazítani, hogy a mért értékek reprezentatívak legyenek a teljes kokszmentesítési ciklusra.

(16) Az EN 13284-1 szabványt és a mintavételi időszakot úgy kell hozzáigazítani, hogy a mért értékek reprezentatívak legyenek a teljes kokszmentesítési ciklusra.

(17) A monitoringra abban az esetben kell sort keríteni, ha klór és/vagy klórozott vegyületek vannak jelen a véggázban és hőkezelésre kerül sor.

(18) Ha két vagy több kemence füstgáza egy közös kéményen keresztül távozik, akkor a BAT-AEL a kémény együttes kibocsátására vonatkozik.

(19) A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a kokszmentesítési műveletekre.

(20) Egyetlen BAT-AEL sem vonatkozik a CO-kibocsátásra. Tájékoztatásképpen, a CO-kibocsátási szint általában 10–50 mg/Nm3, napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban kifejezve.

(21) A BAT-AEL kizárólag SCR vagy SNCR használata esetén alkalmazandó.

(22) A tartomány alsó határa egy termikus oxidáló berendezés ezüstös eljárásban való használatakor kerül elérésre.

(23) A BAT-AEL az 1 év alatt kapott értékek átlaga.

(24) Ha a kibocsátás jelentős mennyiségű metánt tartalmaz, akkor az EN ISO 25140 vagy EN ISO 25139 szabványnak megfelelően nyomon követett metán kivonásra kerül az eredményből.

(25) Az előállított EO meghatározás szerint az értékesítésre és köztes anyagként előállított EO összege.

(26) A BAT-AEL csak az 1 000 Nm3/óra értéknél nagyobb áramlási sebességű kombinált véggázáramokra alkalmazható.

(27) A BAT-AEL a napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban van kifejezve.

(28) A BAT-AEL az egy év alatt kapott értékek átlaga. Az üzem kapacitásának meghatározásakor az előállított TDI és/vagy MDI a maradékanyagok nélküli terméket jelenti.

(29) Ha a NOX értéke a mintában meghaladja a 100 mg/Nm3-ot, akkor az analitikai interferenciák következtében a BAT-AEL értéke magasabb lehet, és akár 3 mg/Nm3-t is elérheti.

(30) Nem folyamatos szennyvízkibocsátás esetén a minimális gyakoriság kibocsátásonként egy ellenőrzés.

(31) Az üzem kapacitásának meghatározásakor a BAT-AEPL a maradékanyagok nélküli terméket jelenti.

(32) Ha két vagy több kemence füstgáza egy közös kéményen keresztül távozik, akkor a BAT-AEL a kémény együttes kibocsátására vonatkozik.

(33) A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a kokszmentesítési műveletekre.

(34) Egyetlen BAT-AEL sem vonatkozik a CO-kibocsátásra. Tájékoztatásképpen, a CO-kibocsátási szint általában 5-35 mg/Nm3, napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban kifejezve.

(35) A minimális nyomonkövetési gyakoriság havi egy alkalomra csökkenthető, ha a szilárd anyagok és réz eltávolításának megfelelő teljesítménye ellenőrizve van az egyéb paraméterek gyakori monitoringjával (például a zavarosság folyamatos mérése).

(36) Az 1 hónap alatt kapott átlag az egyes napokon kapott átlagok alapján van kiszámítva (legkevesebb három szúrópróbaszerű minta legalább fél órás eltéréssel).

(37) A tartomány alsó határa jellemzően szilárdágyas technológia alkalmazása esetén érhető el.

(38) Az egy év alatt kapott átlag az egyes napokon kapott átlagok alapján van kiszámítva (legkevesebb három szúrópróbaszerű minta legalább fél órás eltéréssel).

(39) A megtisztított EDC az oxiklórozással és/vagy közvetlen klórozással előállított EDC és a VCM előállításból tisztításra visszaküldött EDC összege.

(40) A BAT-AEL nem alkalmazható, ha a kibocsátás 150 g/óra alatt marad.

(41) Adszorpció alkalmazása esetén a mintavételi időszak reprezentatív a teljes adszorpciós ciklusra nézve.

(42) Ha a kibocsátás jelentős mennyiségű metánt tartalmaz, akkor az EN ISO 25140 vagy EN ISO 25139 szabványnak megfelelően nyomon követett metán kivonásra kerül az eredményből.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

7.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/51

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁG 1/2017. SZ. HATÁROZATA

(2017. július 28.)

az orvostechnikai eszközökről szóló 4. fejezet, a nyomástartó edényekről szóló 6. fejezet, a rádióberendezésekről és távközlő végberendezésekről szóló 7. fejezet, a robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelésekről és védelmi rendszerekről szóló 8. fejezet, az elektromos berendezésekről és elektromágneses összeférhetőségről szóló 9. fejezet, a mérőműszerekről és előrecsomagolt termékekről szóló 11. fejezet, a gyógyszerkészítmények GMP ellenőrzéséről és tételbizonylatolásáról szóló 15. fejezet, a felvonókról szóló 17. fejezet és a polgári felhasználású robbanószerekről szóló 20. fejezet módosítására vonatkozó megfelelőségértékelésről, valamint az 1. mellékletben szereplő jogi referenciák naprakésszé tételéről [2017/2118]

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a megfelelőségértékelésre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 10. cikke (4) és (5) bekezdésére, valamint 18. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A megállapodást aláíró Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy módosítják az 1. melléklet Orvostechnikai eszközök című 4. fejezetét az orvostechnikai eszközök területén működő szabályozók közötti együttműködés megerősítése érdekében.

(2)

Az Európai Unió új irányelvet fogadott el az egyszerű nyomástartó edényekről (1) és a nyomástartó berendezésekről (2), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(3)	Az 1. melléklet Nyomástartó edények című 6. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(4)	Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a rádióberendezésekről (3), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(5)	Az 1. melléklet Rádióberendezések és távközlő végberendezések című 7. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(6)

Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekről és védelmi rendszerekről (4), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(7)	Az 1. mellékletének Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek című 8. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket;

(8)

Az Európai Unió új irányelvet fogadott el az elektromos berendezésekről (5) és az elektromágneses összeférhetőségről (6), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(9)	Az 1. melléklet Elektromos berendezések és elektromágneses összeférhetőség című 9. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket;

(10)

Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a nem automatikus működésű mérlegekről (7) és a mérőműszerekről (8), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal;

(11)	Az 1. melléklet Mérőműszerek és előrecsomagolt termékek című 11. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket;

(12)	A Szerződő Felek megállapodtak az 1. melléklet Gyógyszerkészítmények GMP ellenőrzése és tételbizonylatolása című 15. fejezetének módosításáról annak érdekében, hogy elismerhessék a másik Fél releváns felügyeleti szervei által harmadik országokban végzett GMP ellenőrzések eredményeit.

(13)	Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a felvonókról (9), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(14)	Az 1. melléklet Felvonók című 17. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(15)	Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a polgári felhasználású robbanóanyagokról (10), és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(16)	Az 1. melléklet Polgári felhasználású robbanóanyagok című 20. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(17)	Naprakésszé kell tenni a megállapodás 1. mellékletének 3., 12., 14., 16., 18. és 19. fejezetében szereplő jogi hivatkozásokat;

(18)	A megállapodás 10. cikkének (5) bekezdése értelmében a bizottság a Szerződő Felek egyikének javaslata alapján módosíthatja a megállapodás mellékleteit,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

(1)	A megállapodás 1. mellékletének Orvostechnikai eszközök című 4. fejezete az e határozathoz csatolt A. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(2)	A megállapodás 1. mellékletének Nyomástartó edények című 6. fejezete az e határozathoz csatolt B. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(3)	A megállapodás 1. mellékletének Rádióberendezések és távközlő végberendezések című 7. fejezete az e határozathoz csatolt C. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(3)	A megállapodás 1. mellékletének Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek című 8. fejezete az e határozathoz csatolt D. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(4)	A megállapodás 1. mellékletének Elektromos berendezések és elektromágneses összeférhetőség című 9. fejezete az e határozathoz csatolt E. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(5)	A megállapodás 1. mellékletének Mérőműszerek és előrecsomagolt termékek című 11. fejezete az e határozathoz csatolt F. mellékletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(6)	A megállapodás 1. mellékletének Gyógyszerkészítmények GMP ellenőrzése és tételbizonylatolása című 15. fejezete az e határozathoz csatolt G. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(8)	A megállapodás 1. mellékletének Felvonók című 17. fejezete az e határozathoz csatolt H. függelékben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(9)	A megállapodás 1. mellékletének Polgári felhasználású robbanószerek című 20. fejezete az e határozathoz csatolt I. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(10)	A megállapodás 1. melléklete az e határozathoz csatolt J. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(11)	E két példányban készült határozatot a bizottság azon képviselői írják alá, akik jogosultak a Szerződő Felek nevében eljárni. E határozat az utolsó aláírás napján lép hatályba.

a Svájci Államszövetség nevében

Christophe PERRITAZ

Aláírták Bernben, 2017. július 28-án.

az Európai Unió nevében

Ignacio IRUARRIZAGA

Aláírták Brüsszelben, 2017. július 27-én.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/29/EU irányelve (2014. február 26.) az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 45. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/68/EU irányelve (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 189., 2014.6.27., 164. o.)

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 149. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve (2014. február 26.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 1. o.).

A. CSATOLMÁNY

A termékágazatokról szóló 1. melléklet Orvostechnikai eszközök című 4. fejezetét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„4. FEJEZET

ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	A Tanács legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított 90/385/EGK (1990. június 20.) irányelve az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

2.	A Tanács legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, valamint helyesbített (HL L 22., 1999.1.29., 75. o. és HL L 6., 2002.1.10., 70. o.) 98/79/EK irányelve (1998. október 27.), az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.)

4.	A Bizottság 2002/364/EK határozata (2002. május 7.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök közös műszaki előírásairól (HL L 131., 2002.5.16., 17. o.)

5.	A Bizottság 2003/12/EK irányelve (2003. február 3.) az emlőimplantátumoknak az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv keretében történő átsorolásáról (HL L 28., 2003.2.4., 43. o.)

A Bizottság 722/2012/EU rendelete (2012. augusztus 8.) a 90/385/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított aktív beültethető orvostechnikai eszközök vonatkozásában és a 93/42/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított orvostechnikai eszközök vonatkozásában előírt követelmények tekintetében meghatározott különleges követelményekről (HL L 212., 2012.8.9., 3. o.)

7.	A Bizottság 50/2005/EK irányelve (2005. augusztus 11.) a csípő-, térd- és vállízületi protézisek újraosztályozásáról az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv keretén belül (HL L 210., 2005.8.12., 41. o.).

A Bizottság 2007/2006/EK rendelete (2006. december 22.) egyes orvostechnikai eszközökben, in vitro diagnózishoz és laboratóriumi reagensekben történő ipari felhasználásra szánt, 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékek behozatala és tranzitforgalma tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/47/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 21. o.)

10.	A Bizottság 2011/869/EU határozata (2011. december 20.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök közös műszaki előírásairól szóló 2002/364/EK határozat módosításáról (HL L 341., 2011.12.22., 63. o.)

11.	A Bizottság 2011/100/EU irányelve (2011. december 20.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 341., 2011.12.22., 50. o.)

12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.)

13.	A Bizottság 2010/227/EU határozata (2010. április 19.) az orvostechnikai eszközök európai adatbankjáról (Eudamed) (HL L 102., 2010.4.23., 45. o.)

14.	A Bizottság 207/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az orvostechnikai eszközök elektronikus használati utasításáról (HL L 72., 2012.3.10., 28. o.)

15.

A Bizottság 920/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 24.) a kijelölt szervezeteknek az aktív beültethető orvostechnikai eszközökről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv és az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv alapján történő kijelöléséről és felügyeletéről (HL L 253., 2013.9.25., 8. o.)

Svájc

100.	A legutóbb 2014. január 1-jén módosított (RO 2013 4137) 2000. december 15-i szövetségi törvény a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 2790)

101.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)

102.	A legutóbb 2011. június 17-én módosított (RO 2012 6235), 1977. június 9-i szövetségi törvény a metrológiáról (RO 1977 2394)

103.	A legutóbb 2004. december 10-én módosított (RO 2004 5391), 1991. március 22-i szövetségi törvény a sugárvédelemről (RO 1994 1933)

104.	A legutóbb 2015. április 15-én módosított (RO 2015 999), 2001. október 17-i rendelet az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 3487)

105.	A legutóbb 2013. szeptember 4-én módosított (RO 2013 3041) 2007. április 18-i rendelet az állatok és állati termékek importjáról, tranzitjáról és exportjáról (RO 2007 1847)

106.	A legutóbb 2012. június 15-én (RO 2012 3631) módosított 1996. június 17-i rendelet a megfelelőségértékelő testületek akkreditációjáról és kijelöléséről (RO 1996 1904)

107.	A legutóbb 2011. szeptember 30-án módosított (RO 2013 3215) 1992. június 19-i szövetségi törvény az adatvédelemről (RO 1992 1945)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

Az e megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság a megállapodás 11. cikkében ismertetett eljárásnak megfelelően elkészíti és folyamatosan frissíti a megfelelőségértékelő testületek listáját.

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

Az e fejezet szerinti megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt és a 920/2013/EU végrehajtási rendeletben megállapított általános elveket, és a 93/42/EGK irányelv XI. mellékletében, a 90/385/EGK irányelv 8. mellékletében, valamint a 98/79/EK irányelv IX. mellékletében megállapított értékelési kritériumokat.

Svájc értékelőt bocsát rendelkezésre a 920/2013/EU végrehajtási rendelet alapján létrehozott, értékelőkből álló csoport számára.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Az eszközök forgalomba hozataláért felelős személy nyilvántartása

Az a gyártó vagy annak felhatalmazott képviselője, amely a 93/42/EGK irányelv 14. cikkében vagy a 98/79/EK irányelv 10. cikkében említett orvostechnikai eszközöket valamely Szerződő Fél piacán forgalomba hozza, köteles az említett cikkekben szereplő információkat közölni azon Szerződő Fél illetékes hatóságaival, amelynek a területén a létesítő okirat szerinti székhelye található. A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik e nyilvántartást. A gyártó nem köteles a másik Szerződő Fél területén letelepedett, a forgalomba hozatalért felelős személyt kijelölni.

2. Az orvostechnikai eszközök címkézése

Mindkét Szerződő Fél gyártói a 93/42/EGK irányelv 1. melléklete 13.3. pontjának a) alpontjában meghatározott orvostechnikai eszközök, valamint a 98/79/EK irányelv 1. melléklete 8.4. pontjának a) alpontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök címkéjén feltüntetik nevüket vagy kereskedelmi nevüket és címüket. Az eszköz forgalomba hozataláért felelős személy, a másik Szerződő Fél területén letelepedett meghatalmazott vagy az importőr nevét és címét nem kötelesek jelezni sem a címkén, sem a külső csomagoláson, sem a használati utasításban.

A harmadik országokból behozott eszközök esetében – tekintettel azoknak az Unióban és Svájcban történő forgalomba hozatalára – a címkén vagy a külső csomagoláson fel kell tüntetni vagy a használati utasításban jelezni kell az Unió vagy – adott esetben – Svájc területén letelepedett gyártó egyedüli felhatalmazott képviselőjének nevét és címét.

3. Információcsere

A megállapodás 9. cikkével összhangban a Szerződő Felek különösen a 90/385/EGK irányelv 8. cikkében, a 93/42/EGK irányelv 10. cikkében, a 98/79/EK irányelv 11. cikkében és a 920/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében említett információkat cserélik ki egymással.

4. Európai adatbázisok

Az illetékes svájci hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek a 98/79/EK irányelv 12. cikke, a 93/42/EGK irányelv 14a. cikke és a 920/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke értelmében létrehozott európai adatbázisokhoz. E hatóságok az európai adatbázisokba történő bevitel céljából továbbítják a Bizottságnak és/vagy az adatbázisok igazgatásáért felelős szervnek az említett cikkekben előírt, Svájcban összegyűjtött adatokat.”

B. CSATOLMÁNY

A termékágazatokról szóló 1. melléklet Nyomástartó edények című 6. fejezetét törölni kell, és helyébe a következő lép:

„6. FEJEZET

NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/29/EU irányelve (2014. február 26.) az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 45. o.)

2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/68/EU irányelve (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 189., 2014.6.27., 164. o.)

3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.), a továbbiakban: a 2010/35/EU irányelv

4.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.)

Svájc

100.	A 2009. június 12-i szövetségi törvény a termékbiztonságról (RO 2010 2573)

101.	A legutóbb 2012. június 15-én módosított (RO 2012 3631) 2010. május 19-i rendelet a termékbiztonságról (RO 2010 2583)

102.	A 2015. november 25-i rendelet az egyszerű nyomástartó edények biztonságáról (RO 2016 227)

103.	A 2015. november 25-i rendelet a nyomástartó berendezések biztonságáról (RO 2016 233)

104.	A 2012. október 31-i rendelet a veszélyesáru-tartályok forgalomba hozataláról és a piacfelügyeletről (RO 2012 6607)

105.	A legutóbb 2012. október 31-én módosított (RO 2002 6535 és 6537) 2002. november 29-i rendelet a veszélyes áruk közúti szállításáról (RO 2012 4212)

106.	A 2012. október 31-i rendelet a veszélyes áruk vasúton és kötélpálya-létesítményeken történő szállításáról (RO 2012 6541)

107.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/29/EU irányelv 4. fejezetében, a 2014/68/EU irányelv 4. fejezetében vagy a 2010/35/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

kiegészítő rendelkezések

1. Gazdasági szereplők

1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2010/35/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében, a 2014/29/EU irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében és 8. cikkének (3) bekezdésében, vagy az (EU) 2014/68 irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében és 8. cikkének (3) bekezdésében és a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2010/35/EU irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében és 6. cikkének (6) bekezdésében, a 2014/29/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkének (8) bekezdésében, illetve a (EU) 2014/68 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkének (8) bekezdésében és a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a termék Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt s az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a termék Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/29/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 8. cikkének (6) bekezdésében vagy a 2014/68/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 8. cikkének (6) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2010/35/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében, a 2014/29/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2014/68/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében és a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a – 2010/35/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2014/29/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2014/68/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése, vagy a vonatkozó svájci rendelkezések alapján – a nevében eljárjon.

1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága kérését megindokolva felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa előbbiek rendelkezésére a termék I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

A fenti hatóság közvetlenül vagy a másik Szerződő Fél illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságának segítségével léphet kapcsolatba a másik Szerződő Fél területén letelepedett gazdasági szereplővel. Felkérheti a gyártókat – vagy adott esetben a felhatalmazott képviselőket és importőröket – arra, hogy az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre a dokumentációt. Felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy működjenek együtt a termék által jelentett kockázatok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket illetően.

2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a 2010/35/EU irányelv 28. cikkében, a 2014/29/EU irányelv 32. cikkében és a 2014/68/EU irányelv 37. cikkében említett tagállami nemzeti hatóságok közötti tapasztalatcserén.

3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2010/35/EU irányelv 29. cikkében, a 2014/29/EU irányelv 33. cikkében és a 2014/68/EU irányelv 38. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

A megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Szerződő Felek hatékony együttműködést és információcserét biztosítanak piacfelügyeleti hatóságaik között. A tagállamok és Svájc piacfelügyeleti hatóságai együttműködnek és információt cserélnek. Megfelelő mértékben támogatják egymást a valamely tagállamban vagy Svájcban székhellyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó információk és dokumentációk rendelkezésre bocsátásával.

5. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő termékek esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamely termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének az e fejezet I. szakaszában szereplő vonatkozó jogszabályokban említett más szempontjaira, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőtől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a termék nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a termék nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban szereplő, a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének más szempontjaira vonatkozó követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és az egyéb nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett termék meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.

6. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet az 5. bekezdésben szereplő bejelentett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben az 5. bekezdésében előírt eljárás lezárásakor valamely tagállam vagy Svájc kifogást emel Svájc vagy egy adott tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az I. szakaszban említett vonatkozó jogszabályokkal, az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal, valamint a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedést annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem. Amennyiben a nemzeti intézkedés

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja az említett intézkedést.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

7. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett termék megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, az kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének az e fejezet I. szakaszában szereplő vonatkozó jogszabályokban említett más szempontjaira, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

8. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, 6. és 7. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet a bizottság elé kell terjeszteni, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a terméket kivonják a piacaikról;

b)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja az intézkedést.”

C. CSATOLMÁNY

A Termékágazatok című 1. melléklet Rádióberendezések és távközlő végberendezések című 7. fejezetének szövegét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„7. FEJEZET

RÁDIÓBERENDEZÉSEK ÉS TÁVKÖZLŐ VÉGBERENDEZÉSEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.)

2.	A Bizottság 2000/299/EK határozata (2000. április 6.) a rádióberendezések, a távközlési végberendezések és a vonatkozó azonosítók induló osztályozásának megállapításáról (HL L 97., 2000.4.19., 13. o.) (1)

3.	A Bizottság 2000/637/EK határozata (2000. szeptember 22.) az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának a belvízi rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó regionális megállapodás hatálya alá tartozó rádiós berendezésekre történő alkalmazásáról (HL L 269., 2000.10.21., 50. o.)

4.	A Bizottság 2001/148/EK határozata (2001. február 21.) az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának lavinajeladókra történő alkalmazásáról (HL L 55., 2001.2.24., 65. o.).

5.	A Bizottság 2005/53/EK határozata (2005. január 25.) az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) történő felhasználásra szánt rádióberendezésekre való alkalmazásáról (HL L 22., 2005.1.26., 14. o.).

6.	A Bizottság 2005/631/EK határozata (2005. augusztus 29.) az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, segélyszolgálatoknak a helymeghatározó Cospas-Sarsat-jeladókhoz való hozzáférése biztosításának alapvető követelményeiről (HL L 225., 2005.8.31., 28. o.)

7.	A Bizottság 2013/638/EU határozata (2013. augusztus 12.) a nem SOLAS hajókba való beszerelésre szánt, az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) szerepeltetni kívánt tengeri rádiókommunikációs berendezésekre vonatkozó alapvető előírásokról (HL L 296., 2013.11.7., 22. o.)

8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.) (2)

9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.) (2)

Svájc

100.	A legutóbb 2009. június 12-én módosított (RO 2010 2617) 1997. április 30-i szövetségi törvény a távközlésről (LTC) (RO 1997 2187)

101.	A 2015. november 25-i rendelet a távközlési berendezésekről (OIT) (RO 2016 179)

102.	A legutóbb 2017. június 15-én módosított (RO 2017 3201) 2016. május 26-i szövetségi kommunikációs hivatali (OFCOM) rendelet a távközlési berendezésekről (RO 2016 1673)

103.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

104.	A legutóbb 2014. november 5-én módosított (RO 2014 4035) 2007. március 9-i rendelet a távközlési szolgáltatásokról (RO 2007 945)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/53/EU irányelv IV. mellékletében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Az I. szakasz törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek módosítása

E megállapodás 12. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Európai Unió haladéktalanul értesíti Svájcot a 2014/53/EU irányelv alapján 2016. június 13. után elfogadott bizottsági végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról, miután megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Svájc haladéktalanul értesíti az Európai Uniót a svájci jogszabályok vonatkozó módosításairól.

2. Gazdasági szereplők

2.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/53/EU irányelv 10. cikkének (7) bekezdésében és 12. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/53/EU irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében és 12. cikkének (8) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a rádióberendezés Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt és az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a rádióberendezés Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/53/EU irányelv 10. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

2.2. A gyártó tájékoztatása a rádióberendezésről és a szoftverről

A gyártók gondoskodnak arról, hogy a rádióberendezések úgy legyenek kialakítva, hogy azokat legalább egy tagállamban vagy Svájcban működtetni lehessen a spektrumhasználatra vonatkozó előírások megsértése nélkül. Az üzembe helyezésre vonatkozó korlátozások vagy a használat engedélyezésére vonatkozó követelmények esetén a csomagoláson feltüntetett információnak azonosítania kell a Svájc, a tagállamok vagy a területeiken belüli földrajzi térségeken érvényben lévő korlátozásokat.

A 2014/53/EU irányelv 4. cikkének és a kapcsolódó svájci jogszabály hatálya alá tartozó rádióberendezések esetében a rádióberendezések, valamint az azok rendeltetésszerű használatát lehetővé tevő szoftverek gyártói – amennyiben azt az I. szakaszban szereplő jogszabályok előírják – megfelelőségi nyilatkozatot is magában foglaló megfelelési tanúsítvány formájában tájékoztatják és folyamatosan naprakészen tartják a tagállamokat, Svájcot és a Bizottságot arról, hogy a tervezett rádóberendezés–szoftver kombinációk megfelelnek-e a 2014/53/EU irányelvben és a kapcsolódó svájci jogszabályban meghatározott alapvető követelményeknek.

A gyártók 2018. június 12-től – amennyiben azt az I. szakaszban szereplő jogszabályok előírják – a 2014/53/EU irányelv 5. cikkében említett központi rendszerben még forgalomba hozataluk előtt nyilvántartásba veszik azokat a rádióberendezés-típusokat, amelyeket az Európai Bizottság alacsony szintű megfelelőséget mutató kategóriákba sorolt. A Bizottság minden nyilvántartásba vett rádióberendezés-típushoz azonosító számot rendel, amelyet a gyártók elhelyeznek a forgalomba hozott rádióberendezésen.

A Szerződő Felek információt cserélnek az alacsony szintű megfelelés által érintett regisztrált rádióberendezés-típusokkal kapcsolatban.

A Szerződő Felek figyelembe veszik a Svájc és a tagállamok által, az alacsony szintű megfelelés által érintett rádióberendezések kategóriáinak meghatározásakor a rádióberendezések megfelelésével kapcsolatban szolgáltatott információkat.

2.3. Meghatalmazott képviselő

A 2014/53/EU irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében és a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/34/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdése, illetve a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

2.4. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa előbbiek rendelkezésére a rádióberendezés I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

A fenti hatóság közvetlenül vagy a másik Szerződő Fél illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságának segítségével léphet kapcsolatba a másik Szerződő Fél területén letelepedett gazdasági szereplővel. Felkérheti a gyártókat – vagy adott esetben a felhatalmazott képviselőket és importőröket – arra, hogy az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre a dokumentációt. Felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy működjenek együtt a rádióberendezés által jelentett kockázatok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket illetően.

3. A rádióberendezések osztályozása

A 2014/53/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt esetekben a tagállamok és Svájc bejelentik egymásnak azokat az interfészeket, amelyeket területükön szabályozás tárgyává kívánnak tenni. A szabályozott rádiós kapcsolódási pontok egyenértékűségének megállapításakor ás a rádióberendezés osztályozásakor az Európai Unió figyelembe veszi a Svájcban szabályozott rádiós kapcsolódási pontokat.

4. Nyilvános távközlési hálózatüzemeltetők által kínált kapcsolódási pontok

A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a nyilvános távközlési hálózatüzemeltetők által a területükön kínált kapcsolódási pontokról.

5. Alapvető követelmények alkalmazása, üzembe helyezés és használat

Amennyiben a Bizottság követelményt szándékozik elfogadni a 2014/53/EU irányelv 2. cikkének (6) bekezdése, 3. cikkének (3) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése szerinti rádióberendezés-kategóriák vagy -csoportok tekintetében, annak a bizottsághoz történő hivatalos előterjesztése előtt konzultál Svájccal, kivéve, ha a Távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottságon belül konzultációra került sor.

A tagállamok és Svájc akkor engedélyezik a rádióberendezés üzembe helyezését és használatát, ha az megfelel az I. szakaszban szereplő jogszabályokban előírt követelményeknek, és azt megfelelően üzembe helyezik, karbantartják és rendeltetésszerűen használják. Csak akkor vezethetnek be további követelményeket a rádióberendezések üzembe helyezésével és használatával kapcsolatban, ha azokra a rádióspektrum eredményes és hatékony használatával, a káros zavarás és az elektromágneses zavarok elkerülésével, illetve a közegészséggel kapcsolatos okokból van szükség.

6. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/53/EU irányelv 38. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

A megfelelőségértékelő testületek tájékoztatják az e fejezet alapján elismert egyéb testületeket az általuk elutasított, visszavont, felfüggesztett vagy korlátozott típusvizsgálati tanúsítványokkal kapcsolatban, és kérésre az általuk kibocsátott tanúsítványokról.

A megfelelőségértékelő testületek tájékoztatják a tagállamokat és Svájcot a kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről azokban az esetekben, amikor harmonizált szabványokat nem alkalmaztak vagy nem teljeskörűen alkalmaztak. A tagállamok, Svájc, az Európai Bizottság és egyéb testületek kérésre másolatot kaphatnak a típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről, a műszaki dokumentációról és az e fejezet alapján elismert testület által végzett vizsgálatok eredményeiről.

7. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a tagállamoknak a 2014/53/EU irányelv 37. cikkében említett nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcserén.

8. Távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottság

Svájc megfigyelőként részt vehet a Távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottság és alcsoportjainak munkájában.

9. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságok között

10. A harmonizált szabványokkal szembeni kifogások

Amennyiben Svájc úgy véli, hogy a harmonizált szabványoknak való megfelelés nem garantálja az I. szakaszban felsorolt jogszabályaiban foglalt alapvető követelményeinek teljesítését, tájékoztatja erről a bizottságot, és ismerteti indokait.

A bizottság mérlegeli az ügyet, és felkérheti az Európai Bizottságot, hogy az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikkében előírt eljárással összhangban tegyen intézkedéseket. A bizottságot tájékoztatni kell az eljárás eredményéről.

11. A nemzeti területen nem korlátozott, a meg nem felelés miatt kockázatot jelentő berendezés esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai úgy találták, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamely berendezés nem felel meg az e fejezet I. szakaszában meghatározott követelményeknek, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőtől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a berendezés nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő berendezés azonosításához szükséges adatokat, a berendezés származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a rádióberendezés nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett alapvető követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és a többi nemzeti hatóságt bármely elfogadott intézkedésről és az érintett berendezés meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc az érintett berendezéssel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például annak saját piacukról történő kivonását.

12. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet a 11. bekezdésben említett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben az 11. bekezdésben előírt eljárás lezárásakor egy tagállam vagy Svájc kifogást emel valamely, Svájc vagy egy adott tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az I. szakaszban említett jogszabályokkal, az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. A Bizottság értékeli a nemzeti intézkedést annak megállapítása érdekében, hogy az indokolt-e vagy sem. Amennyiben a nemzeti intézkedés

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő berendezést kivonja vagy visszahívja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja az említett intézkedést.

Valamely Szerződő Fél – a 14. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

13. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő rádióberendezések

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett rádióberendezés megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, az kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének más szempontjaira, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 14. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

14. Védzáradék a Szerződő Felek között továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, a 10. és 11. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé kell terjeszteni, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja azt;

b)	indokolt, megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termékeket piacukról kivonják vagy visszahívják.”

(1) A 2000/299/EK bizottsági határozat 2. cikkében szereplő osztályazonosítókra való hivatkozás nem alkalmazandó.

(2) A 9. fejezet sérelme nélkül.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

D. CSATOLMÁNY

A Termékágazatok című 1. melléklet Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek című 8. fejezetének szövegét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„8. FEJEZET

ROBBANÁSVESZÉLYES LÉGKÖRBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT FELSZERELÉSEK ÉS VÉDELMI RENDSZEREK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.).

Svájc

100.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)

101.	2015. november 25-i rendelet a robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek biztonságáról (RO 2016 143)

102.	A 2009. június 12-i szövetségi törvény a termékbiztonságról (RO 2010 2573)

103.	A legutóbb 2012. június 15-én módosított (RO 2012 3631) 2010. május 19-i rendelet a termékbiztonságról (RO 2010 2583)

104.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904).

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/34/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

kiegészítő rendelkezések

1. Gazdasági szereplők

1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/34/EU irányelv 6. cikkének (7) bekezdésében és 8. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/34/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkének (8) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a termék Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt és az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a termék Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/34/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 8. cikkének (6) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2014/34/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében és a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/34/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése, illetve a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa rendelkezésére a termék I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

A fenti hatóság közvetlenül vagy a másik Fél illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságának segítségével léphet kapcsolatba a másik Szerződő Fél területén letelepedett gazdasági szereplővel. Felkérheti a gyártókat – vagy adott esetben a felhatalmazott képviselőket és importőröket – arra, hogy az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre a dokumentációt. Felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy működjenek együtt a termék által jelentett kockázatok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket illetően.

2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a tagállamoknak a 2014/34/EU irányelv 32. cikkében említett nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcserén.

3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/34/EU irányelv 33. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

A megfelelőségértékelő testületek tájékoztatják az e fejezet alapján elismert, ugyanazon termékre vonatkozóan hasonló megfelelésértékelő tevékenységeket végző más testületeket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatos kérdésekről.

A Bizottság, a tagállamok, Svájc és az e fejezet alapján elismert egyéb testületek másolatot kérhetnek a típusvizsgálati tanúsítványokról és azok kiegészítéseiről. Kérésre a Bizottság, a tagállamok és Svájc másolatot kaphatnak a műszaki dokumentációról és az e fejezet alapján elismert testület által végzett vizsgálatok eredményeiről.

4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

A megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Felek hatékony együttműködést és információcserét biztosítanak piacfelügyeleti hatóságaik között. A tagállamok és Svájc piacfelügyeleti hatóságai együttműködnek és információt cserélnek. Megfelelő mértékben támogatják egymást a valamely tagállamban vagy Svájcban székhellyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó információk és dokumentációk rendelkezésre bocsátásával.

5. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő termékek esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai úgy találták, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamely termék nem felel meg az e fejezet I. szakaszában meghatározott követelményeknek, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőktől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a termék nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

—	a termék nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban szereplő, a személyek egészségére és biztonságára, illetve a háziállatok vagy a vagyontárgyak védelmére vonatkozó követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és a többi nemzeti hatóságot bármely elfogadott intézkedésről és az érintett termék meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

6. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet az 5. bekezdésben említett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben az 5. bekezdésben előírt eljárás lezárásakor egy tagállam vagy Svájc kifogást emel valamely, Svájc vagy egy adott tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az I. szakaszban említett jogszabályokkal, az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. A Bizottság értékeli a nemzeti intézkedést annak megállapítása érdekében, hogy az indokolt-e vagy sem.

Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a termékkel kapcsolatos nemzeti intézkedés:

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, úgy az érintett tagállam vagy Svájc kivonja a terméket a piacáról.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

7. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett termék megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

8. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, a 6. és 7. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztik, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a terméket kivonják a piacaikról;

b)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja az intézkedést.”

E. CSATOLMÁNY

A Termékágazatok című 1. melléklet Elektromos berendezések és elektromágneses összeférhetőség című 9. fejezetének szövegét el kell hagyni, és helyébe a következő szöveg lép:

„9. FEJEZET

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS ELEKTROMÁGNESES ÖSSZEFÉRHETŐSÉG

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).

2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.)

Svájc

100.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)

101.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 625), 1994. március 30-i rendelet a gyengeáramú berendezésekről (RO 1994 1185)

102.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 119), 1994. március 30-i rendelet az erősáramú berendezésekről (RO 1994 1199)

103.	A 2015. november 25-i rendelet a kisfeszültségű elektromos berendezésekről (RO 2016 105)

104.	A 2015. november 25-i rendelet az elektromágneses összeférhetőségről (RO 2016 119)

105.	A 2015. november 25-i rendelet a távközlési berendezésekről (OIT); (RO 2016 179)

106.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/30/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Gazdasági szereplők

1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/30/EU irányelv 7. cikkének (6) bekezdésében és 9. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2014/35/EU irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében és 8. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/30/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkének (7) bekezdésében, illetve a 2014/35/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkének (8) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a berendezés Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt ás az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a berendezés Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/35/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 8. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2014/30/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 2014/35/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, valamint a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/30/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2014/35/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése vagy a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa előbbiek rendelkezésére a berendezés I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

A fenti hatóság közvetlenül vagy a másik Szerződő Fél illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságának segítségével léphet kapcsolatba a másik Szerződő Fél területén letelepedett gazdasági szereplővel. Felkérheti a gyártókat – vagy adott esetben a felhatalmazott képviselőket és importőröket – arra, hogy az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre a dokumentációt. Felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy működjenek együtt a berendezés által jelentett kockázatok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket illetően.

2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a tagállamoknak a 2014/30/EU irányelv 35. cikkében említett nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcserén.

3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/30/EU irányelv 36. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

4. Az elektromágneses összeférhetőséggel foglalkozó bizottság és az elektromos berendezésekkel foglalkozó bizottság

Svájc megfigyelőként részt vehet az elektromágneses összeférhetőséggel foglalkozó bizottság és az elektromos berendezésekkel foglalkozó bizottság, valamint alcsoportjaik munkájában.

5. Szabványok

E fejezet alkalmazásában, valamint a 2014/35/EU irányelv 14. cikke és a kapcsolódó svájci rendelkezések szerint, a tagállamok és Svájc illetékes hatóságai a 2014/35/EU irányelv hatálya alá tartozó elektromos berendezésekre vonatkozó biztonsági céljaiknak megfelelőnek tekintik azokat az elektromos berendezéseket is, amelyeket a gyártó tagállamban vagy Svájcban hatályos szabványok biztonsági rendelkezéseivel összhangban gyártottak, ha az a saját területükön előírt szinttel egyenértékű biztonsági szintet biztosít.

6. Megfelelőségértékelő testületek

A Szerződő Felek értesítik egymást azon testületekről, amelyek felelősek a 2014/30/EU irányelv III. mellékletében meghatározott feladatok végrehajtásáért, és e testületeket kölcsönösen elismerik.

A megfelelőségértékelő testületek tájékoztatják az e fejezet alapján elismert, ugyanazon berendezésekre vonatkozóan hasonló megfelelésértékelő tevékenységeket végző más testületeket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatos kérdésekről.

A Bizottság, a tagállamok, Svájc és az e fejezet alapján elismert egyéb testületek másolatot kérhetnek a típusvizsgálati tanúsítványokról és azok kiegészítéseiről. Kérésre a Bizottság, a tagállamok és Svájc másolatot kaphat a műszaki dokumentációról és az e fejezet alapján elismert testület által végzett vizsgálatok eredményeiről.

7. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságok között

8. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő berendezés esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó berendezés kockázatot jelent a közérdek védelmének az e fejezet I. szakaszában szereplő vonatkozó jogszabályokban említett szempontjaira, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőktől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a berendezés nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő berendezés azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a berendezés nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és az egyéb nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett berendezés meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc az érintett berendezéssel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például annak saját piacukról történő kivonását.

9. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet a 8. bekezdésben említett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben az 8. bekezdésben előírt eljárás lezárásakor egy tagállam vagy Svájc kifogást emel valamely, Svájc vagy egy adott tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az I. szakaszban említett jogszabályokkal, az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. A Bizottság értékeli a nemzeti intézkedést annak megállapítása érdekében, hogy az indokolt-e vagy sem.

Amennyiben a nemzeti intézkedés

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő berendezést kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja az említett intézkedést.

Valamely Szerződő Fél – a 11. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

10. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő berendezések

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett, a 2014/35/EU irányelv hatálya alá tartozó termék megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, az kockázatot jelent a személyek egészégére és biztonságára, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett berendezés azonosításához szükséges adatokat, a berendezés származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 11. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

11. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, a 9. és 10. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé kell terjeszteni, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is. Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja azt;

b)	indokolt, a Szerződő Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termékeket piacukról kivonják.”

F. CSATOLMÁNY

A Termékágazatok című 1. melléklet Mérőműszerek című 11. fejezetének szövegét el kell hagyni és helyébe a következő szöveg lép:

„11. FEJEZET

MÉRŐMŰSZEREK ÉS ELŐRE CSOMAGOLT TERMÉKEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (1) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	A Tanács 71/347/EGK irányelve (1971. október 12.) a gabona hektolitertömegének mérésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 239., 1971.10.25., 1. o.), módosított irányelv

2.	A Tanács 76/765/EGK irányelve (1976. július 27.) a szeszfokmérőkre és az alkoholsűrűség-mérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 262., 1976.9.27., 143. o.), módosított irányelv

3.	A Tanács 86/217/EGK irányelve (1986. május 26.) a gépjárművek gumiabroncsnyomás-mérőjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 152., 1986.6.6., 48. o.), módosított irányelv

4.	A Tanács 75/107/EGK irányelve (1974. december 19.) a mérőedényként használt palackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1975.2.15., 14. o.), módosított irányelv

5.	A Tanács 76/211/EGK irányelve (1976. január 20.) az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46., 1976.2.21., 1. o.), módosított irányelv

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.), 2009. április 11-től alkalmazandó

Svájc

100.	A 2012. szeptember 5-i rendelet a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről (RS 941.204), módosított rendelet

101.	A Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2012. szeptember 10-i rendelete a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről (RS 941.204.1), módosított rendelet

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/34/EK irányelve (2009. április 23.) a mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről (átdolgozás) (HL L 106., 2009.4.28., 7. o.)

2.	A Tanács 71/317/EGK irányelve (1971. július 26.) az 5 kilogrammtól 50 kilogrammig terjedő, közepes pontosságú hasábsúlyokra és az 1 grammtól 10 kilogrammig terjedő, közepes pontosságú hengersúlyokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 202., 1971.9.6., 14. o.)

3.	A Tanács 74/148/EGK irányelve (1974. március 4.) az 1 milligrammtól 50 kilogrammig terjedő, közepest meghaladó pontosságú súlyokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 84., 1974.3.28., 3. o.)

A legutóbb a 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 114., 2009.5.7., 10. o.) módosított, a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv (HL L 39., 1980.2.15., 40. o.)

5.	A Tanács 76/766/EGK irányelve (1976. július 27.) az alkoholtáblázatokról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 262., 1976.9.27., 149. o.)

6.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.)

7.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 149. o.).

8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/17/EU irányelve (2011. március 9.) a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK mérésügyi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 71., 2011.3.18., 1. o.)

Svájc

102.	A 2011. június 17-i szövetségi törvény a metrológiáról (RO 2012 6235)

103.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7193), 1994. november 23-i rendelet a mértékegységekről (RO 1994 3109)

104.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2015 5835) 2006. február 15-i rendelet a mérőműszerekről (RO 2006 1453)

105.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2015 5849), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2004. április 16-i rendelete a nem automatikus működésű mérlegekről (RO 2004 2093)

106.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a hosszúság mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1433)

107.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a térfogatmérésről (RO 2006 1525)

108.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a víztől eltérő folyadékok mérési rendszereiről (RO 2006 1533)

109.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete az automatikus működésű mérlegekről (RO 2006 1545)

110.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a hőenergia mérésére szolgáló eszközökről (RO 2006 1569)

111.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a földgázmennyiség mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1591)

112.	A legutóbb 2014. november 19-én módosított (RO 2014 4551), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a robbanómotorok kipufogógázainak mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1599)

113.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a villamos energia mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1613)

114.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1986. augusztus 15-i rendelete a súlyokról (RO 1986 2022)

115.	A legutóbb 2014. november 19-én módosított (RO 2014 4547), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2013. november 5-i rendelete a taxiórákról (RO 2013 4333)

116.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/31/EU irányelv 4. fejezetében és a 2014/32/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat, az említett irányelvek által érintett termékek tekintetében.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Előre csomagolt termékek

Svájc elismeri az I. szakaszban felsorolt uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban a megállapodás által elismert uniós szerv által a Svájcban forgalomba hozott uniós előrecsomagolt termékek tekintetében végzett ellenőrzéseket.

Az előre csomagolt termékeken szereplő mennyiségi adatok statisztikai ellenőrzését illetően az Európai Unió a 78/891/EGK irányelv által módosított 75/106/EGK és 76/211/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott európai uniós módszerrel egyenértékűnek ismeri el a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről szóló 2012. szeptember 5-i rendelet (RS 941.204) 3. mellékletének 7. pontjában meghatározott svájci módszert. Azoknak a svájci gyártóknak, amelyeknek az előre csomagolt termékei megfelelnek az uniós jogszabályoknak, és amelyeket a svájci módszer szerint ellenőriztek, az „e” jelet kell feltüntetniük az EU-ba exportált termékeiken.

2. Jelölések

2.1. E megállapodás alkalmazásában a 2009. április 23-i 2009/34/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	az I. melléklet 3.1. pontjának első franciabekezdésében, valamint a II. melléklet 3.1.1.1. (a) pontjának első franciabekezdésében a zárójelben lévő szöveg a következőkkel egészül ki: „CH Svájc esetében”;

b)	A II. melléklet 3.2.1. pontjában említett rajz a következő rajzzal egészül ki:

2.2. E megállapodás 1. cikkétől eltérve a Svájcban forgalomba hozott mérőműszerek jelölésére vonatkozó szabályok a következők:

A feltüntetendő jelzés az EK-jelzés és a kiegészítő metrológiai jelzés vagy az érintett EK-tagállam betűjele, a 2009. április 23-i 2009/34/EK irányelv I. melléklete 3.1. pontjának első franciabekezdésében és II. melléklete 3.1.1.1. pontjának első franciabekezdésében előírtak szerint.

3. A 2014/31/EU irányelv hatálya alá tartozó nem automatikus működésű mérlegek és a 2014/32/EU irányelvben felölelt mérőműszerek

3.1. Gazdasági szereplők

3.1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/31/EU irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében és 8. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2014/32/EU irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/31/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkének (8) bekezdésében, illetve a 2014/32/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkének (8) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó az eszköz Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt ás az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció az eszköz Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/31/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 8. cikkének (6) bekezdésében, illetve a 2014/32/EU irányelv 8. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 10. cikkének (6) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

3.1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2014/31/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 2014/32/EU irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében, valamint a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/31/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése, a 2014/32/EU irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, illetve a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

3.1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa előbbiek rendelkezésére az eszköz I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

A fenti hatóság közvetlenül vagy a másik Szerződő Fél illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságának segítségével léphet kapcsolatba a másik Szerződő Fél területén letelepedett gazdasági szereplővel. Felkérheti a gyártókat – vagy adott esetben a felhatalmazott képviselőket és importőröket – arra, hogy az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre a dokumentációt. Felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy működjenek együtt az eszköz által jelentett kockázatok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket illetően.

3.2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a 2014/31/EU irányelv 34. cikkében és a 2014/32/EU irányelv 39. cikkében említett tagállami nemzeti hatóságok közötti tapasztalatcserén.

3.3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/31/EU irányelv 35. cikkében, illetve a 2014/32/EU irányelv 40. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

3.4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

3.5. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő eszközök esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó eszköz kockázatot jelent a közérdek védelmének a 2014/31/EU vagy 2014/32/EU irányelvben, illetve a kapcsolódó svájci rendelkezésben felölelt szempontjaira, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőtől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely az eszköz nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő eszköz azonosításához szükséges adatokat, az eszköz származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	az eszköz nem felel meg a közérdek védelmének a 2014/31/EU vagy 2014/32/EU irányelvben, illetve a kapcsolódó svájci rendelkezésben felölelt szempontjaival kapcsolatos követelményeknek, vagy

—	a 2014/31/EU vagy 2014/32/EU irányelvben, illetve a kapcsolódó svájci rendelkezésben említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és az egyéb nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett eszköz meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc az érintett eszközzel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják az eszközt a forgalomból.

3.6. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben a 3.4. bekezdésében előírt eljárás lezárásakor egy tagállam vagy Svájc kifogást emel valamely, Svájc vagy egy tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes a 2014/31/EU irányelvvel vagy a 2014/32/EU irányelvvel, illetve a kapcsolódó svájci rendelkezésekkel, az Európai Bizottság haladéktalanul konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. A Bizottság értékeli a nemzeti intézkedést annak megállapítása érdekében, hogy az indokolt-e vagy sem.

Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az eszközzel kapcsolatos nemzeti intézkedés:

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő eszközt kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja az említett intézkedést.

Valamely Szerződő Fél – a 3.8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

3.7. Az előírásoknak megfelelő, mégis biztonsági és egészségi kockázatot jelentő eszközök

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az EU-ban és Svájcban forgalomba helyezett eszköz megfelel a 2014/31/EU irányelvnek vagy a 2014/32/EU irányelvnek, illetve a kapcsolódó svájci rendelkezéseknek, az kockázatot jelent a közérdek védelmének szempontjaira, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett eszköz azonosításához szükséges adatokat, a berendezés származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Valamely Szerződő Fél – a 3.8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

3.8. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, 3.6. és 3.7. albekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet a bizottság elé terjesztik, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az eszközt kivonják a piacaikról;

b)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja az intézkedést.”

G. CSATOLMÁNY

A Termékágazatokról szóló 1. melléklet Gyógyszerkészítmények GMP ellenőrzése és tételbizonylatolása című 15. fejezetét el kell hagyni, és helyébe a következő lép:

„15. FEJEZET

A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLATÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A GTYÁRTÁSI TÉTELEK TANÚSÍTÁSA

Hatály és alkalmazási kör

Ezen ágazati fejezet rendelkezéseit minden olyan iparilag gyártott gyógyszerkészítményre alkalmazni kell, amelyekre a helyes gyártási gyakorlat (GMP) követelményei vonatkoznak.

Az e fejezet hatálya alá tartozó gyógyszerkészítmények tekintetében minden Szerződő Fél elismeri a másik Szerződő Fél illetékes felügyeleti szervei által végzett gyártói ellenőrzések megállapításait, és a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai által adott gyártási engedélyeket. Ez magában foglalja azt, hogy mindkét Szerződő Fél elismeri a gyártókkal kapcsolatban a másik Szerződő Fél megfelelő ellenőrző szolgálatai által – többek között a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság keretében – végrehajtott ellenőrzések eredményeit.

A Szerződő Felek együttműködnek a célból, hogy az ellenőrzési erőforrásokat megfelelő tehermegosztással a legoptimálisabban használják.

Behozatal esetén a másik Szerződő Fél ismételt ellenőrzés nélkül elfogadja a gyártó által kiállított, a gyártási tételek specifikációjuknak való megfelelését igazoló minőségi bizonylatot. A harmadik országokból importált és a másik Szerződő Félnek továbbexportált termékek esetében e rendelkezés csak akkor alkalmazandó, (1) ha a gyógyszerkészítmények összes tételét valamely Szerződő Fél területén újbóli ellenőrzésnek vetették alá, és (2) ha a harmadik országbeli gyártó valamely Szerződő Fél ellenőrzésnek vetette alá, amely azt állapította meg, hogy az adott termékek vagy termékkategória esetében a gyártó megfelel a helyes gyártási gyakorlatnak. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, mindkét Szerződő Fél ismételt ellenőrzést kérhet területén.

Ezenkívül a gyártási tételeknek az exportáló Szerződő Fél hatósága által végzett hatósági felszabadítását a másik Szerződő Fél elismeri.

„Gyógyszerkészítmény” minden olyan termék, amely az Európai Unió és Svájc e fejezet I. szakaszában felsorolt gyógyszerészeti jogszabályainak hatálya alá tartozik. A gyógyszerkészítmények fogalma minden emberi felhasználásra szánt és állatgyógyászati terméket magában foglal, úgymint a kémiai és a biológiai eredetű gyógyszereket, az immunológiai készítményeket, radioaktív gyógyszereket, az emberi vérből vagy emberi plazmából készült stabil gyógyszerkészítményeket, a gyógyszeres takarmány készítésére szolgáló állatgyógyászati előkeverékeket, valamint adott esetben vitaminokat, ásványi anyagokat, gyógynövénykészítményeket és a homeopatikus gyógyszerkészítményeket.

A „helyes gyártási gyakorlat” (GMP) a minőségbiztosítás azon része, amely biztosítja, hogy a termékeket a tervezett használatukra vonatkozó minőségi szabványok szerint, és a forgalombahozatali engedéllyel és termékspecifikációkkal összhangban gyártsák és ellenőrizzék. E fejezet alkalmazásában a helyes gyártási gyakorlat magában foglalja azt a rendszert is, amelyben a gyártó a forgalombahozatali engedély tulajdonosától vagy kérelmezőjétől megkapja a termék és a gyártási eljárás specifikációját, és biztosítja, hogy a gyógyszerkészítményt e specifikációnak megfelelően állítsák elő.

Az egyik Szerződő Fél jogszabályai által szabályozott, de a másik Szerződő Fél jogszabályai által nem szabályozott gyógyszerkészítmények esetén a gyártó e megállapodás alkalmazásában a helyileg illetékes felügyeleti szervtől kérheti a gyártás ellenőrzését. E rendelkezés többek között a gyógyszerkészítmények hatóanyagai, a köztes termékek és a klinikai kísérletek céljára szolgáló gyógyszerkészítmények gyártására, valamint a forgalomba hozatal előtti ellenőrzésekre vonatkozik. A gyakorlati intézkedésekről a III. szakasz 3. bekezdése rendelkezik.

Gyártók tanúsítása

Valamely exportőr, importőr vagy a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának kérésére a gyártási engedély megadásáért és a gyógyszerkészítmények gyártásának a felügyeletéért felelős hatóságok tanúsítják az alábbiakat:

—	a gyártó szabályszerű engedéllyel rendelkezik az adott gyógyszerkészítmény gyártásához vagy az adott gyártási folyamat végrehajtásához,

—	a gyártónál a hatóságok rendszeresen ellenőrzést végeznek,

—	a gyártó megfelel a két fél által egyenértékűnek elismert nemzeti helyes gyártási gyakorlat követelményeinek, amelyeket e fejezet I. szakasza sorol fel. Amennyiben más helyes gyártási gyakorlat követelményeire történik hivatkozás, ezt a tanúsítványban meg kell említeni.

A harmadik országokban történő, az exportőr, az importőr vagy a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának kérésére végzett ellenőrzések esetében az ellenőrzésért felelős hatóságok tanúsítják, hogy a gyártó megfelel vagy nem felel meg az e fejezet I. szakaszában felsorolt, a két Szerződő Fél által egyenértékűnek elismert helyes gyártási gyakorlat követelményeinek.

A tanúsítványban meg kell jelölni a gyártó telephelyét (telephelyeit) (és a szerződéses minőség-ellenőrző laboratóriumokat is, ha van ilyen) és az ellenőrzés időpontját.

A tanúsítványokat haladéktalanul, legfeljebb harminc naptári napon belül kell kiállítani. Kivételes esetekben, többek között, ha új ellenőrzést kell végezni, ez a határidő kilencven napra meghosszabbítható.

Gyártási tételek tanúsítása

Minden exportált gyártási tételt olyan bizonylatnak kell kísérnie, amelyet a gyártó (öntanúsítás) átfogó minőségi elemzés, valamennyi hatóanyag mennyiségi meghatározása, és minden olyan egyéb teszt vagy ellenőrzés elvégzése után állít ki, amely a termék forgalombahozatali engedélyében meghatározott követelményeknek megfelelő minőség biztosításához szükséges. E minőségi bizonylatot, amely tanúsítja, hogy a gyártási tétel megfelel a specifikációjának, a gyártási tétel importőre köteles megőrizni. Az illetékes hatóság kérésére a bizonylatot be kell mutatni.

A gyártó a minőségi bizonylatot a nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő gyógyszerkészítmények jelenleg érvényes WHO minőségtanúsítási rendszerének rendelkezései szerint állítja ki. A bizonylaton meg kell jelölni a termék engedélyezett specifikációit, az analitikai módszerre vonatkozó hivatkozást és az analitikai eredményeket. Az igazolást az árutétel értékesítésre vagy leszállításra történő kiadásáért felelős személy írja alá, azaz az Európai Közösségben 2001/83/EK 48. cikkében és a 2001/82/EK irányelv 52. cikkében említett »megfelelően képesített személy«, Svájcban pedig a működési engedélyről szóló rendelet 5. és 10. cikkében említett »illetékes személy«.

Tételek hatósági felszabadítása

Tételek hatósági felszabadítása esetén a másik Szerződő Fél elismeri az exportáló Szerződő Fél (II. szakaszban felsorolt) hatósága által végzett hivatalos tételfelszabadítást. A gyártó átadja a tételek hivatalos felszabadításáról szóló tanúsítványt.

Az Európai Unió esetében a tételek hivatalos felszabadítási eljárását »Az oltóanyagok és vérkészítmények ellenőrző/hatósági tételfelszabadítása, 2001.« című dokumentum, illetve annak későbbi változatai és a különböző egyedi felszabadítási eljárások határozzák meg. Svájc esetében a tételek hivatalos felszabadítási eljárását a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről szóló szövetségi törvény 17. cikke, illetve a Gyógyászati Termékekkel Foglalkozó Svájci Hatóság a gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyeire vonatkozó követelményekről szóló rendeletének 18–21. cikke határozza meg.

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 726/2004/EK rendeletnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 1027/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 38. o.) módosított 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.)

A legutóbb a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 299., 2012.10.27., 1. o.) módosított 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról (HL L 33., 2003.2.8., 30. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelvnek a gyógyszerek forgalombahozatali engedélye feltételeinek módosítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. június 18-i 2009/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2009.6.30., 33. o.) módosított 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

5.	A Bizottság 2003/94/EK irányelve (2003. október 8.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról (HL L 262., 2003.10.14., 22. o.).

A Bizottság 91/412/EGK irányelve (1991. június 23.) az állatgyógyászati készítmények helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról (HL L 228., 1991.8.17., 70. o.) és a Tanács 90/167/EGK irányelve (1990. március 26.) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról (HL L 92., 1990.4.7., 42. o.)

7.	Iránymutatások az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek helyes forgalmazási gyakorlatáról (HL C 343., 2013.11.23., 1. o.)

8.	Eudralex, 4. kötet – Emberi és állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek: a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó uniós iránymutatások (az Európai Bizottság weboldalán tették közzé)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 121., 2001.5.1., 34. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.)

10.

A Bizottság 2005/28/EK irányelve (2005. április 8.) a helyes klinikai gyakorlat elveinek és részletes iránymutatásainak megállapításáról az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerkészítmények, valamint az ilyen termékek gyártási vagy behozatali engedélyezésének tekintetében (HL L 91., 2005.4.9., 13. o.)

11.

A Bizottság 1252/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. május 28.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek hatóanyagaira vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elvei és az azokkal kapcsolatos iránymutatások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 337., 2014.11.25., 1. o.)

Svájc

100.	A legutóbb 2014. január 1-jén módosított (RO 2013 4137) 2000. december 15-i szövetségi törvény a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 2790)

101.	A legutóbb 2016. május 1-jén módosított (RO 2016 1171) 2001. október 17-i rendelet a működési engedélyekről (RO 2001 3399)

102.	A legutóbb 2016. május 1-jén módosított (RO 2016 1171), a Gyógyászati Termékekkel Foglalkozó Svájci Hatóság 2001. november 9-i rendelete a gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyeire vonatkozó követelményekről (RO 2001 3437)

103.	A legutóbb 2017. május 1-jén módosított (RO 2017 2439), 2013. szeptember 20-i rendelet az emberi kutatás területén végzett klinikai vizsgálatokról (RO 2013 3407)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

E fejezet alkalmazásában a „megfelelőségértékelő testületek”a Szerződő Felek hivatalos helyes gyártási gyakorlattal (GMP) foglalkozó felügyeletei.

Az európai uniós tagállamok és Svájc helyes gyártási gyakorlattal (GMP) foglalkozó hivatalos felügyeleteinek listája alább található.

Az Európai Unió megfelelőségértékelő testületei vonatkozásában:

Az Európai Unió illetékes hatóságai az Európai Unió tagállamainak alább felsorolt hatóságai vagy azok jogutódai:

Ország	Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek esetében:	Az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek esetében:
Ausztria	Osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség/Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Belgium	Gyógyszerek és Gyógyászati Termékek Szövetségi Ügynöksége/Federaal Agentschap voor geneesmiddelen en gezondheidsproducten/Agence fédérale des médicaments et produits de santé	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Bulgária	Bolgár Gyógyszerügynökség/ ИЗПЪЛНИТЕЛНА АГЕНЦИЯ ПО ЛЕКАРСТВАТА	Bolgár Élelmiszer-biztonsági Ügynökség/ Българска агенция по безопасност на храните
Ciprus	Egészségügyi Minisztérium – Gyógyszerészeti Szolgálat/ Φαρμακευτικές Υπηρεσίες, Υπουργείο Υγείας	Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium - Állat-egészségügyi Szolgálat/ Κτηνιατρικές Υπηρεσίες- Υπουργείο Γεωργίας, Αγροτικής Ανάπτυξης και Περιβάλλοντος
Cseh Köztársaság	Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet/ Státní ústav pro kontrolu léčiv (SÚKL)	Biológiai Állatgyógyászati Készítmények és Gyógyszerek Állami Ellenőrzési Intézete/ Ústav pro státní kontrolu veterinárních biopreparátů a léčiv (ÚSKVBL)
Horvátország	Gyógyszer- és Gyógyászatieszköz-Ügynökség/ Agencija za lijekove i medicinske proizvode (HALMED)	Mezőgazdasági Minisztérium, Állatgyógyászati és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság/ Ministarstvo Poljoprivrede, Uprava za veterinarstvo i sigurnost hrane
Dánia	Dán Gyógyszerügynökség/ Laegemiddelstyrelsen	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Németország	Szövetségi Gyógyszer- és Gyógyászatieszköz-Intézet/ Bundesinstitut für Arzneimittel und Medizinprodukte (BfArM) Paul-Ehrlich-Institute (PEI), Szövetségi Vakcina- és Biomedicina-Intézet/Paul-Ehrlich-Institut (PEI) Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel Szövetségi Egészségügyi Minisztérium/Bundesministerium für Gesundheit (BMG)/Zentralstelle der Länder für Gesundheitsschutz bei Arzneimitteln und Medizinprodukten (ZLG) (1)	Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal Bundesamt für Verbraucherschutz und Lebensmittelsicherheit (BVL) Szövetségi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Minisztérium/Bundesministerium für Ernährung und Landwirtschaft
Észtország	Nemzeti Gyógyszerügynökség/ Ravimiamet	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Görögország	Nemzeti Gyógyszerszervezet/ Ethnikos Organismos Farmakon (EOF) - (ΕΘΝΙΚΟΣ ΟΡΓΑΝΙΣΜΟΣ ΦΑΡΜΑΚΩΝ))	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Spanyolország	Spanyol Gyógyszer- és Gyógyászatieszköz-Ügynökség/ Agencia Española de Medicamentos y Productos Sanitarios (2)	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Finnország	Finn Gyógyszerügynökség/ Lääkealan turvallisuus- ja kehittämiskeskus (FIMEA)	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Franciaország	Francia Nemzeti Gyógyszer- és Gyógyászatitermék-biztonsági Ügynökség/Agence nationale de sécurité du médicament et des produits de santé (ANSM)	Francia élelmiszer-, környezetvédelmi és munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági ügynökség – Nemzeti Állatgyógyászati Gyógyászatitermék-ügynökség/ Agence Nationale de Sécurité Sanitaire de l'alimentation, de l'environnement et du travail-Agence Nationale du Médicament Vétérinaire (Anses-ANMV)
Magyarország	Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet	Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága (ÁTI)
Írország	Gyógyászati Termékeket Szabályozó Hatóság/Health Products Regulatory Authority (HPRA)	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Olaszország	Olasz Gyógyszerügynökség/ Agenzia Italiana del Farmaco	Állat-egészségügyi és Állatgyógyászati Gyógyászatitermék-főigazgatóság Ministero della Salute, Direzione Generale della Sanità Animale e dei Farmaci Veterinari
Lettország	Nemzeti Gyógyszerügynökség/ Zāļu valsts aģentūra	Az Élelmiszerügyi- és Állat-egészségügyi Szolgálat Értékelési és Nyilvántartási Főosztálya/Pārtikas un veterinārā dienesta Novērtēšanas un reģistrācijas departaments
Litvánia	Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség/ Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba	Állami Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Szolgálat/ Valstybinės maisto ir veterinarijos tarnyba
Luxemburg	Egészségügyi Minisztérium, Gyógyszerészeti és Gyógyszerügyi Osztály/Minìstere de la Santé, Division de la Pharmacie et des Médicaments	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Málta	Gyógyszer-szabályozási Hatóság/Medicines Regulatory Authority	Állatgyógyászati Gyógyszerek és Állati Takarmányok részlege/Veterinary Medicines and Animal Nutrition section (VMANS), Állatgyógyászati Szabályozási Igazgatóság/Veterinary Regulation Directorate (VRD) az Állatgyógyászati és Növényegészségügyi Szabályozási Főosztályon/Veterinary and Phytosanitary Regulation Department (VPRD) belül
Hollandia	Egészségügyi Felügyelőség/Inspectie voor de Gezondheidszorg (IGZ)	Gyógyszerértékelő Tanács/ Bureau Diergeneesmiddelen, College ter Beoordeling van Geneesmiddelen (CBG)/
Lengyelország	Gyógyszerészeti Főfelügyelőség/ Główny Inspektorat Farmaceutyczny (GIF)/	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Portugália	Gyógyszerek és Gyógyászati Termékek Nemzeti Hatósága/ INFARMED, I.P Autoridade Nacional do Medicamento e Produtos de Saúde, I.P	Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Főigazgatóság/DGAV – Direção Geral de Alimentação e Veterinária (PT)
Románia	Nemzeti Gyógyszer- és Gyógyászatieszköz-ügynökség/ Agenţia Naţională a Medicamentului şi a Dispozitivelor Medicale	Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság/Autoritatea Națională Sanitară Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor
Svédország	Gyógyászatitermék-ügynökség/Läkemedelsverket	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Szlovénia	A Szlovén Köztársaság Gyógyszer-és Gyógyászatieszköz-ügynöksége/ Javna agencija Republike Slovenije za zdravila in medicinske pripomočke (JAZMP)	Lásd az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekért felelős hatóságot
Szlovák Köztársaság (Szlovákia)	Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet/ Štátny ústav pre kontrolu liečiv (ŠÚKL)	Állatgyógyászati Biológikumok és Gyógyszerek Állami Ellenőrzési Intézete/ Ústav štátnej kontroly veterinárnych biopreparátov a liečiv (USKVBL)
Egyesült Királyság	Gyógyszerek és Gyógyászati Termékek Szabályozóhatósága/Medicines and Healthcare products Regulatory Agency	Állatgyógyászati Gyógyszer-igazgatóság/Veterinary Medicines Directorate

Svájci megfelelőségértékelő testületek:

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek esetén:

http://www.swissmedic.ch/?lang=2

Az állatgyógyászati felhasználásra szánt immunbiológiai készítmények hivatalos árutétel-felszabadításának vonatkozásában:

http://www.blv.admin.ch/ivi/index.html?lang=en

III. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Az ellenőrzési jelentések továbbítása

Indokolt kérésre az illetékes felügyelő szervek megküldik a gyártóüzemben, vagy ha az analitikai munkákat kiadják, az ellenőrző laboratóriumban végzett utolsó ellenőrzés jelentését. Kérhető „teljes ellenőrzési jelentés” vagy „részletes jelentés” (lásd az alábbi 2. pontot). Mindkét Szerződő Fél a rendelkezésre bocsátó Szerződő Fél által kért titoktartási szintet betartva kezeli ezen ellenőrzési jelentéseket.

A Szerződő Felek biztosítják, hogy az ellenőrzési jelentéseket legfeljebb harminc naptári napon belül továbbítsák, amely határidő hatvan napra meghosszabbítható, ha új ellenőrzést kell végezni.

2. Ellenőrzési jelentések

A „teljes ellenőrzési jelentés” a gyártóhely (a gyártó vagy a felügyelőség által összeállított) törzsadataiból (Site Master File) és a felügyelőség beszámoló jelentéséből áll. A „részletes jelentés”a másik Szerződő Fél által egy vállalat vonatkozásában feltett konkrét kérdéseket válaszolja meg.

3. GMP-hivatkozás

a)	A gyártókat az I. szakaszban felsorolt hatályos GMP-jogszabályok szerint ellenőrzik.

Az importáló Szerződő Fél gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályai által szabályozott, de az exportáló ország gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályai által nem szabályozott gyógyszerkészítményeket illetően a Szerződő Fél illetékes ellenőrző szolgálata, amely kész elvégezni az adott gyártási folyamat ellenőrzését, saját helyes gyártási gyakorlata vagy – egyedi helyes gyártási gyakorlati követelmények hiányában – az importáló Szerződő Fél helyes gyártási gyakorlata alapján végzi a vizsgálatot.

Bizonyos termékek vagy termékosztályok (pl. a klinikai vizsgálatra gyártott gyógyszerkészítmények, illetve a kiindulási anyagok, beleértve gyógyszerhatóanyagokat is) esetében a helyes gyártási gyakorlat követelményeinek egyenértékűségét a bizottság által megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg.

4. Az ellenőrzések jellege

a)	Az ellenőrzések rendszeresen értékelik a gyártó GMP-nek való megfelelőségét. Ezeket az ellenőrzéseket általános helyes gyártási gyakorlat ellenőrzéseknek (esetenként rendszeres, időszakos vagy szokásos ellenőrzéseknek) nevezik.

A „termék- vagy technológiaorientált” ellenőrzések (amelyek adott esetben lehetnek „forgalmazás előtti” ellenőrzések) egy termékre vagy technológiára, illetve a termék(ek) vagy technológia (technológiák) egy sorozatára összpontosítanak, és tartalmazzák a forgalombahozatali engedélyben leírt adott folyamat vagy ellenőrzési szempont érvényesítésének értékelését. Ha szükséges, az adatok bizalmas kezelése mellett a felügyeleti szerv betekinthet a törzskönyvezésre benyújtott, illetve a megadott forgalombahozatali engedélyhez tartozó dokumentáció minőségi kérdésekkel foglalkozó fejezetébe.

5. Díjak

Az ellenőrzéssel/létesítménnyel kapcsolatos díjak szabályozása a gyártó telephelyének földrajzi elhelyezkedésétől függ. Ellenőrzéssel/létesítménnyel kapcsolatos díjat a másik Szerződő Fél területén letelepedett gyártóknak nem lehet felszámítani.

6. Ellenőrzésekre vonatkozó védzáradék

Az egyes Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy a másik Szerződő Féllel közölt indokok alapján saját ellenőrzést végeztessenek. Az ilyen ellenőrzésekről előzetesen értesíteni kell a másik Szerződő Felet, és az ellenőrzéseket e megállapodás 8. cikke szerint a két Szerződő Fél illetékes hatóságainak közösen kell elvégezniük. E védzáradék csak kivételes esetben alkalmazható.

7. A gyártási/importengedélyekre és GMP-megfelelésre vonatkozó információcsere

A Szerződő Felek információt cserélnek a gyártók és importőrök engedélyezési státusáról, valamint a vizsgálatok eredményéről, különösen az engedélyeknek, a GMP-tanúsítványoknak és a GMP-nek való meg nem felelésre vonatkozó információknak az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) által kezelt GMP-adatbázisába való felvétele útján. A GMP-tanúsítványoknak és a GMP-nek való megfeleléssel kapcsolatos információknak az EU által közzétett eljárás szerinti formátumot kell követniük.

E megállapodás általános rendelkezéseivel összhangban a Szerződő Felek az ellenőrzések kölcsönös elismeréséhez és az e fejezet működéséhez szükséges minden információt megadnak egymásnak.

Svájc és az Európai Unió illetékes hatóságai szintén tájékoztatják egymást minden új műszaki útmutatásról vagy új ellenőrzési eljárásról. A Szerződő Felek konzultálnak a másik Szerződő Féllel ezek elfogadása előtt, és az útmutatók, az ellenőrzési eljárások közelítésére törekednek.

8. Ellenőrök képzése

A megállapodás 9. cikke szerint az ellenőrök részére a hatóságok által szervezett képzési tanfolyamokon a másik Szerződő Fél ellenőrei is részt vehetnek. A megállapodást aláíró Szerződő Felek tájékoztatják egymást e tanfolyamokról.

9. Közös ellenőrzések

A megállapodás 12. cikke szerint és a Szerződő Felek közötti kölcsönös megállapodás alapján közös ellenőrzéseket lehet végezni. Ezen ellenőrzések célja az eljárások és a követelmények közös megértése és közös értelmezése. Ezen ellenőrzések szervezése és formája tekintetében a megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság által elfogadott eljárások szerint születik megállapodás.

10. Figyelmeztető rendszer

A Szerződő Felek kapcsolattartási pontok létrehozásában állapodnak meg, ezzel lehetővé téve, hogy a hatóságok és a gyártók a másik Szerződő Fél hatóságait megfelelő gyorsasággal értesíthessék minőségi hiba, gyártási tétel visszavonása, hamisítás és egyéb minőséggel kapcsolatos problémák esetén, amelyek az adott gyártási tétel forgalmazásának további ellenőrzését vagy felfüggesztését tehetik szükségessé. Egy részletes figyelmeztető eljárásban kell megállapodni.

A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy haladéktalanul tájékoztassák a másik Szerződő Felet a gyártási engedély minden olyan visszavonásáról, részleges vagy teljes felfüggesztéséről, amelynek alapja a helyes gyártási gyakorlatnak való meg nem felelés, és amelynek közegészségügyi következményei lehetnek.

11. Kapcsolattartó pontok

E megállapodás alkalmazásában olyan technikai kérdésekben, mint például az ellenőrzési jelentések kölcsönös megküldése, az ellenőrök képzési tanfolyamai, a műszaki követelmények, a kapcsolattartó pontok a következők:

Az Európai Unió esetében:

Az Európai Gyógyszerügynökség igazgatója.

Svájc esetében:

A fenti II. szakaszban felsorolt hivatalos GMP felügyeleti szervek.

12. Nézeteltérések

Mindkét Szerződő Fél minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a – többek között a gyártók megfelelésével és az ellenőrzési jelentések következtetéseivel kapcsolatos – nézeteltéréseket feloldja. A megoldatlan nézeteltéréseket az e megállapodás 10. cikke értelmében létrehozott bizottság elé terjesztik.”

(1) E melléklet alkalmazásában és az e melléklet hatályába tartozó ügyekben Németország belső illetékességi körének sérelme nélkül a ZLG alatt valamennyi olyan illetékes szövetségi állambeli hatóság értendő, amely GMP-dokumentumokat ad ki és gyógyszeripari vizsgálatokat folytat.

(2) E melléklet alkalmazásában és az e melléklet hatályába tartozó ügyekben Spanyolország belső illetékességi körének sérelme nélkül az Agencia Española de Medicamentos y Productos Sanitarios alatt valamennyi olyan illetékes regionális hatóság értendő, amely GMP-dokumentumokat ad ki és gyógyszeripari vizsgálatokat folytat.

H. CSATOLMÁNY

A termékágazatokról szóló 1. melléklet Felvonók című 17. fejezetét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„17. FEJEZET

FELVONÓK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.)

Svájc

100.	A 2009. június 12-i szövetségi törvény a termékbiztonságról (RO 2010 2573)

101.	A legutóbb 2012. június 15-én módosított (RO 2012 3631) 2010. május 19-i rendelet a termékbiztonságról (RO 2010 2583)

102.	A 2015. november 25-i rendelet a felvonók biztonságáról (RO 2016 219).

103.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodásban foglalt általános elveket és a 2014/33/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Gazdasági szereplők

1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/33/EU irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/33/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkének (8) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a a felvonóhoz készült biztonsági alkatrész Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt és az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a felvonóhoz készült biztonsági alkatrész Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

a 2014/33/EU irányelv 8. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében és 10. cikkének (6) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó, vagy amennyiben a gyártó nem az Európai Unióban vagy Svájcban telepedett le, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr eleget tesz a fenti kötelezettségeknek.

1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2014/33/EU irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében és a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/33/EU irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, illetve a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa rendelkezésére a termék I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a tagállamoknak a 2014/33/EU irányelv 35. cikkében említett nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcserén.

3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/33/EU irányelv 36. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

5. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő felvonók vagy felvonókhoz készült biztonsági alkatrészek esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó felvonó vagy felvonókhoz készült biztonsági alkatrész kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, vagy adott esetben a vagyontárgyak e fejezet I. szakaszában szereplő vonatkozó jogszabályokban felölelt biztonságára, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőktől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az üzembe helyező nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely az érintett felvonó nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza,

—

amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a felvonókhoz készült biztonsági alkatrész nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő felvonó vagy felvonókhoz készült biztonsági alkatrész azonosításához szükséges adatokat, a felvonó(k) származási helyét, az állítólagos meg nem felelés és az azzal járó kockázat jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplők által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a felvonó vagy a felvonókhoz készült biztonsági alkatrész nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban szereplő egészségi és biztonsági követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és többi nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett felvonó vagy a felvonókhoz készült biztonsági alkatrész meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc biztosítják, hogy a felvonó vagy a felvonókhoz készült biztonsági alkatrész tekintetében haladéktalanul megfelelő korlátozó intézkedéseket – például a felvonó vagy a felvonókhoz készült biztonsági alkatrész forgalomból való kivonását – hozzanak.

6. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy valamely tagállam nem ért egyet az (5) bekezdésben említett bejelentett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól az információ beérkezésétől számított három hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Amennyiben a felvonóval kapcsolatban hozott nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, az összes tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosításához, hogy korlátozzák vagy megtiltsák a nem megfelelő felvonók forgalomba hozatalát, vagy visszahívják a forgalomból a felvonót, és ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot.

Amennyiben a felvonókhoz készült biztonsági alkatrésszel kapcsolatban hozott nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam és Svájc megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy felvonókhoz készült nem megfelelő biztonsági alkatrészt kivonják piacaikról, és ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot,

Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítéli, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja azt.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

7. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett felvonó vagy felvonókhoz készült biztonsági alkatrész megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, az kockázatot jelent a személyek egészégére és biztonságára, és adott esetben vagyontárgyak biztonságára, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a szóban forgó felvonó vagy felvonókhoz készült biztonsági alkatrész azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

8. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a 6. és 7. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet a bizottság elé terjesztik, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a terméket kivonják a piacaikról;

b)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja az intézkedést.”

I. CSATOLMÁNY

A Termékágazatok című 1. melléklet Polgári felhasználású robbanószerek című 20. fejezetének szövegét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„20. FEJEZET

POLGÁRI FELHASZNÁLÁSÚ ROBBANÓSZEREK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve (2014. február 26.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (1) (HL L 96., 2014.3.29., 1. o.)

A 2012/4/EU bizottsági irányelvvel (HL L 50., 2012.2.23., 18. o.) módosított, a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomonkövethetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló, 2008. április 4-i 2008/43/EK bizottsági irányelv (HL L 94., 2008.4.5., 8. o.), a továbbiakban: 2008/43/EK irányelv

3.	A 2010/347/EU bizottsági határozattal (HL L 155., 2010.6.22., 54. o.) módosított, a robbanóanyagok Közösségen belüli szállítási okmányáról szóló, 2004. április 15-i 2004/388/EK bizottsági határozat (HL L 120., 2004.4.24., 43. o.), a továbbiakban: 2004/388/EK határozat

Svájc

100.	A legutóbb 2009. június 12-én módosított (RO 2010 2617), 1977. március 25-i szövetségi törvény a robbanóanyagokról (a robbanóanyagokról szóló törvény)

101.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 247), 2000. november 27-i rendelet a robbanóanyagokról (a robbanóanyagokról szóló rendelet)

102.	A legutóbb 2015. november 25-én módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2014/28/EU irányelv 5. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Gazdasági szereplők

1.1. A gazdasági szereplők I. szakasz szerinti jogszabályokból fakadó külön kötelezettségei

Az I. szakaszban szereplő jogszabályok alapján az EU-ban vagy Svájcban letelepedett gazdasági szereplők egyenértékű kötelezettségeknek vannak alávetve.

A kötelezettségek felesleges megkettőződésének elkerülése érdekében:

a 2014/28/EU irányelv 5. cikke (5) bekezdésének b) pontjában és 7. cikkének (3) bekezdésében, valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó elérhető. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő feltüntetni a nevet, a bejegyzett márkanevet vagy bejegyzett védjegyet és azt a postacímet, amelyen az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr elérhető;

a 2014/28/EU irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében és 7. cikkének (7) bekezdésében valamint a kapcsolódó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett gyártó a robbanóanyag Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át megőrzi a műszaki dokumentációt és az uniós megfelelőségi nyilatkozatot, vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítványt. Amennyiben a gyártó nem az Európai Unió vagy Svájc területén telepedett le, elegendő, ha az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett importőr megőrzi az uniós megfelelőségi nyilatkozat vagy adott esetben a megfelelőségi tanúsítvány egy példányát a piacfelügyeleti hatóságok számára, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a robbanóanyag Európai Unióban vagy Svájcban való forgalomba helyezésétől számított 10 éven át kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható;

1.2. Meghatalmazott képviselő

A 2014/28/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében és a vonatkozó svájci rendelkezésekben szereplő kötelezettségek alkalmazásában, a meghatalmazott képviselő az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a 2014/28/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, illetve a vonatkozó svájci rendelkezések alapján a nevében eljárjon.

1.3. Együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal

Valamely uniós tagállam vagy Svájc illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatósága indokolt kérésre felkérheti az Európai Unióban vagy Svájcban működő releváns gazdasági szereplőt arra, hogy bocsássa előbbiek rendelkezésére a termék I. szakaszban szereplő jogszabálynak való megfelelése igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt.

2. Tapasztalatcsere

A svájci kijelölő hatóságok részt vehetnek a tagállamoknak a 2014/28/EU irányelv 39. cikkében említett nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcserén.

3. A megfelelőségértékelő testületek koordinációja

A kijelölt svájci megfelelőségértékelő testületek közvetlenül vagy kijelölt képviselők révén részt vehetnek a 2014/28/EU irányelv 40. cikkében előírt koordinációs és együttműködési mechanizmusokban.

4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

5. A nemzeti területen nem korlátozott, kockázatot jelentő robbanóanyagok esetében alkalmazandó eljárás

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó robbanóanyag kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a 2014/28/EU irányelvben, illetve a vonatkozó svájci jogszabályban felölelt vagyontárgyakra vagy a környezetre, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőktől kért intézkedések eredményei,

—	amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a robbanószer nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő robbanószer azonosításához szükséges adatokat, a robbanószer származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Különösen fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a robbanóanyag nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban említett, a személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a vagyontárgyak vagy a környezet védelmére vonatkozó követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő releváns jogszabályokban említett harmonizált szabványok elégtelenek.

Svájc vagy a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és az egyéb nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett robbanószer meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc az érintett robbanószerrel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a robbanószert a forgalomból.

6. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások esetén alkalmazandó védintézkedési eljárás

Amennyiben a nemzeti intézkedés

—	indokolt, úgy valamennyi tagállam és Svájc meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő robbanószert kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot,

—	nem indokolt, úgy az érintett tagállam vagy Svájc kivonja a terméket a piacáról.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

7. Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy találja, hogy jóllehet a valamely gazdasági szereplő által az uniós és svájci piacon forgalomba helyezett robbanóanyag megfelel az e fejezet I. szakaszában említett jogszabályoknak, az kockázatot jelent a személyek egészégére és biztonságára, a vagyontárgyakra vagy a környezetre, minden megfelelő intézkedést meghoz, és haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett robbanószer azonosításához szükséges adatokat, a robbanószer származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

Az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és a svájci hatóságokon keresztül az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és adott esetben megfelelő intézkedéseket javasoljon.

Valamely Szerződő Fél – a 8. bekezdés alapján – az e megállapodás 10. cikke által létrehozott bizottság elé terjesztheti az ügyet.

8. Védzáradék a Szerződő Felek közötti továbbra is fennálló nézeteltérés esetére

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet a szóban forgó, 6. és 7. bekezdés szerinti intézkedéseket illetően, az ügyet a bizottság elé terjesztik, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői vizsgálat lefolytatásának lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

a)	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a terméket kivonják a piacaikról;

b)	nem indokolt, úgy a tagállam vagy Svájc nemzeti hatósága visszavonja az intézkedést.

9. Termékek meghatározása

Mindkét fél biztosítja, hogy a robbanóanyag-ágazatban működő vállalkozások, amelyek robbanóanyagokat gyártanak vagy importálnak, illetve gyutacsokat szerelnek össze, egyedi azonosítással jelöljék a robbanóanyagokat és a legkisebb csomagolási egységek mindegyikét. Amennyiben egy robbanóanyag további gyártási eljárások tárgyát képezi, a gyártókat nem kell arra kötelezni, hogy a robbanóanyagot új egyedi azonosítással jelöljék, kivéve, ha az eredeti egyedi azonosítás többé nincs a 2008/43/EK irányelvnek és/vagy a robbanóanyagokról szóló rendeletnek megfelelően jelölve.

Az egyedi azonosítás a 2008/43/EK irányelv mellékletében és a robbanóanyagokról szóló rendelet 14. mellékletében foglalt alkotóelemekből áll, és azt mindkét fél kölcsönösen elismeri.

Az ágazatban működő minden egyes vállalkozás és/vagy gyártó három számjegyű kódot kap a letelepedés helye szerinti tagállami vagy svájci nemzeti hatóságtól. Ezt a három számjegyű kódot mindkét fél kölcsönösen elismeri, amennyiben a gyártóüzem vagy a gyártó a Szerződő Felek egyikének területén található.

10. Az Európai Unió és Svájc közötti szállítás felügyeletét szabályozó rendelkezések

1.	Az e fejezet szerinti robbanóanyagok az Európai Unió és Svájc között csak az alábbi bekezdéseknek megfelelően szállíthatók.

A robbanóanyagok szállításához az engedélyt a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságtól a címzett szerzi be. Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a címzett rendelkezik-e jogszabályi felhatalmazással robbanóanyagok megszerzésére, és birtokában van-e a szükséges engedélyeknek. A szállításért felelős gazdasági szereplő értesíti annak a tagállamnak vagy tagállamoknak az illetékes hatóságait, amely(n)ek területén a robbanóanyagot átszállítják, vagy Svájc illetékes hatóságait a robbanóanyagok érintett tagállamon vagy Svájcon át történő szállításáról, és beszerzi az érintett tranzit tagállam vagy Svájc előzetes hozzájárulását.

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc úgy véli, hogy a robbanóanyagok megszerzésére való jogosultság (3) bekezdés szerinti ellenőrzésével kapcsolatban probléma merül fel, a szóban forgó tagállam vagy Svájc a tárgyban rendelkezésre álló információkat továbbítja az Európai Bizottságnak, amely az e megállapodás 10. cikke alapján létrehozott bizottságon keresztül erről megfelelően értesíti a többi tagállamot és Svájcot.

Amennyiben a címzett szerinti tagállam vagy Svájc illetékes hatósága engedélyezi a szállítást, dokumentumot állít ki a címzett részére, amely tartalmazza a 10. cikk (5) bekezdésében említett összes információt. Ez a dokumentum a bejelentett rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot. A dokumentumot bemutatják az illetékes hatóságok kérésére. Ennek a dokumentumnak egy példányát a címzett őrzi meg, aki azt kérésre a címzett szerinti tagállam vagy Svájc illetékes hatóságainak vizsgálat céljából bemutatja.

Amennyiben a robbanóanyagok szállítását egy tagállam területén vagy területének egy részén a felhasználás biztonságára vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelés érdekében különleges ellenőrzés alá kell vonni, a szállítást megelőzően a címzett a következő információkat bocsátja a címzett szerinti tagállam vagy Svájc illetékes hatóságának rendelkezésére:

a)	az érintett gazdasági szereplők neve és címe;

b)	a szállított robbanóanyagok száma és mennyisége;

c)	a kérdéses robbanóanyagok és az azonosítás módjának teljes leírása, beleértve az ENSZ azonosító számot;

d)	amennyiben a robbanóanyagokat forgalomba hozzák, a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelésre vonatkozó információk;

e)	a szállítóeszköz és az útvonal;

f)	az indulás és érkezés várható időpontja;

g)	amennyiben szükséges, a tagállamba vagy Svájcba történő belépés és az onnan történő kilépés pontos helye.

Az a) pontban említett információk elég részletesek ahhoz, hogy az illetékes hatóságok számára a gazdasági szereplők elérhetők legyenek, és megállapítható legyen, hogy az érintett gazdasági szereplők jogosultak a szállítmány fogadására.

A címzett szerinti tagállam vagy Svájc illetékes hatóságai megvizsgálják a szállítás feltételeit, különös tekintettel a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményekre. Amennyiben a robbanóanyagok a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményeknek megfelelnek, a hatóságok a szállítást engedélyezik. Más tagállamok vagy Svájc területén keresztül történő szállítás esetén ezek az államok, illetve Svájc ugyanúgy megvizsgálják a szállításra vonatkozó részleteket, és engedélyezik azt.

Amennyiben valamely tagállam vagy Svájc illetékes hatósága úgy véli, hogy a 10. cikk (4) és (5) bekezdésében említett, a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelmények szükségtelenek, a robbanóanyagok területükön vagy annak egy részén az (5) bekezdés szerinti információk előzetes rendelkezésre bocsátása nélkül is szállíthatók. A rendeltetési hely illetékes hatósága ilyen esetben meghatározott időtartamra szóló engedélyt ad ki, amely alapos indokolással bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. A 10. cikk (4) bekezdésében említett dokumentum, amely a rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot, kizárólag a fent említett engedélyre utal.

A kiindulási ország által a saját területén végrehajtandó szokásos ellenőrzések sérelme nélkül, az érintett illetékes hatóságok kérésére a címzettek és az érintett gazdasági szereplők a kiindulási ország és a tranzitország hatóságainak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő, a robbanóanyagok szállítására vonatkozó információkat.

8.	Egyetlen gazdasági szereplő sem szállíthat robbanóanyagokat, amennyiben a címzett nem szerezte be a 10. cikk (2), a 10. cikk (4), a 10. cikk (5) és a 10. cikk (6) bekezdése értelmében a szállításhoz szükséges engedélyeket.

9.	A (4) és (5) bekezdés végrehajtása céljából a 2004/388/EK határozat rendelkezései alkalmazandók.

11. Információcsere

E megállapodás általános rendelkezéseinek megfelelően a tagállamok és Svájc egymás rendelkezésére bocsátják a 2008/43/EK irányelv megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges bármely kapcsolódó információt.”

(1) E fejezet nem vonatkozik a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a fegyveres erők vagy a rendőrség általi felhasználásra szánt robbanóanyagokra, pirotechnikai cikkekre és lőszerekre.

J. CSATOLMÁNY

Az 1. melléklet módosításai

3. FEJEZET

JÁTÉKOK

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós és a svájci rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Európai Unió

1.	Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb az (EU) 2017/898 bizottsági irányelvvel (HL L 138., 2017.5.25., 128. o.) módosított 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.) (a továbbiakban: 2009/48/EK irányelv)

Svájc

100.	A 2014. június 20-i szövetségi törvény az élelmiszerekről és árucikkekről (RO 2017 249)

101.	A legutóbb 2017. május 2-án módosított (RO 2017 2695) 2016. december 16-i rendelet az élelmiszerekről és árucikkekről (RO 2017 283)

102.	A legutóbb 2017. május 1-jén módosított (RO 2017 1525) 2012. augusztus 15-i szövetségi belügyminisztériumi (FDHA) rendelet a játékok biztonságáról (RO 2012 4717)

103.	A 2016. december 16-i szövetségi belügyminisztériumi (FDHA) rendelet az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról (RO 2017 359)

104.	A legutóbb 2016. április 20-án módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)”

12. FEJEZET

GÉPJÁRMŰVEK

„Európai Unió

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2015. április 29-i 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.) módosított 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.), figyelembe véve a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt, 2015. április 29-ig módosított jogszabályokat (a továbbiakban együttesen: 2007/46/EK keretirányelv)

Svájc

100.	A 2016. november 16-ig módosított (RO 2016 5195), 1995. június 19-i rendelet a gépi meghajtású szállítójárművekre és pótkocsijaikra vonatkozó műszaki követelményekről (RO 1995 4145)

101.	A 2016. december 7-ig módosított (RO 2012 5213) 1995. június 19-i rendelet a közúti járművek típusjóváhagyásáról (RO 1995 3997), figyelembe véve az V. szakasz 1. bekezdésében szereplő eljárás szerint elfogadott módosításokat.”

Az V. Szakasz (1) bekezdését (A IV. mellékletnek a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok szerinti módosítása) el kell hagyni, és helyébe a következő szöveg lép:

„1. A IV. mellékletnek a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok szerinti módosítása

A 12. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az Európai Unió haladéktalanul értesíti Svájcot a IV. melléklet és a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletben felsorolt jogi aktusok 2015. április 29. utáni módosításairól, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően.

Svájc haladéktalanul értesíti a Bizottságot a svájci jogszabályok vonatkozó módosításairól, legkésőbb e módosítások Európai Unióban történő alkalmazása megkezdésének időpontjáig.”

14. FEJEZET

HELYES LABORATÓRIUMI GYAKORLAT – GLP

„Európai Unió

Élelmiszerek és takarmányok

A Bizottság 429/2008/EK rendelete (2008. április 25.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmány-adalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.).

2.	A Bizottság 234/2011/EU rendelete (2011. március 10.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 64., 2011.3.11., 15. o.).

A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.)

Új és meglévő vegyi anyagok

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2013. április 17-i 348/2013/EU bizottsági rendelettel (HL L 108., 2013.4.18., 1.) módosított 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2013. október 2-i 944/2013/EU bizottsági irányelvvel (HL L 261., 2013.10.3., 5. o.) módosított 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

Gyógyszerkészítmények:

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 299., 2012.10.27., 1. o.) módosított 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). Megjegyzés: A 2001/83/EK irányelvet módosították, és a helyes laboratóriumi gyakorlattal kapcsolatos követelmény már megtalálható az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. június 25-i 2003/63/EK bizottsági irányelv »Bevezetés és általános elvek« című fejezetében (HL L 159., 2003.6.27., 46. o.).

7.	Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.)

Állatgyógyászati készítmények

8.	Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2009. február 10-i 2009/9/EK bizottsági irányelvvel (HL L 44., 2009.2.14., 10. o.) módosított 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

Növényvédő szerek

9.	Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

10.	A Bizottság 283/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., 2013.4.3., 1. o.).

11.	A Bizottság 284/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., 2013.4.3., 85. o.).

Biocid termékek

12.	Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.)

Kozmetikai termékek

13.	Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

Mosó- és tisztítószerek

14.	Az Európai Parlament és a Tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosó- és tisztítószerekről (HL L 104., 2004.4.8., 1. o.).

Orvostechnikai eszközök

15.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.)

Svájc

100.	A legutóbb 2014. június 20-án módisított (RO 2016 689), 1983. október 7-i szövetségi törvény a környezetvédelemről (RO 1984 1122)

101.	A legutóbb 2014. június 20-án módosított (RO 2016 689), 2000. december 15-i szövetségi törvény a veszélyes anyagokkal és készítményekkel szembeni védelemről (RO 2004 4763)

102.	A legutóbb 2017. március 22-én módosított (RO 2017 2593), 2015. június 5-i rendelet a veszélyes anyagokkal és készítményekkel szembeni védelemről (RO 2015 1903)

103.	A legutóbb 2017. március 28-án módosított (RO 2017 2441), 2005. május 18-i rendelet a biocid termékekről (RO 2005 2821)

104.	A legutóbb 2017. március 22-én módosított (RO 2017 2593), 2010. május 12-i rendelet a növényvédő szerek engedélyezéséről (RO 2010 2331)

105.	A legutóbb 2013. június 21-én módosított (RO 2013 4137), 2000. december 15-i szövetségi törvény a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 2790)

106.	A legutóbb 2016. március 23-án módosított (RO 2016 1171), 2001. október 17-i rendelet a gyógyszerkészítményekről (RO 2001 3420)”

A III. szakaszban (Kijelölő hatóságok) az Európai Unió helyes laboratóriumi gyakorlat „ellenőrzéséért felelős hatóságainak” elérhetőségét törölni kell és helyébe a következő szöveg lép:

„Európai Unió:

http://ec.europa.eu/growth/sectors/chemicals/good-laboratory-practice_en”

16. FEJEZET

ÉPÍTÉSI TERMÉKEK

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós rendelkezésekre tett első hivatkozást teljes egészében törölni kell, és helyébe az alábbi szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2014. február 21-i 547/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL L 159., 2014.5.28., 41. o.) módosított 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.), valamint a Bizottság e rendelet alapján 2016. december 1-jéig elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusai (a továbbiakban együttesen: a 305/2011/EU rendelet)”

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben szereplő listáról törölni kell az alábbi európai uniós rendelkezésekre tett hivatkozásokat:

„Európai Unió

8.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/581/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a geotextíliákra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 59. o.)

16.	A Bizottság 1997. június 27-i 97/464/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 198., 1997.7.25., 33. o.)

48.	A Bizottság 2000. február 8-i 2000/147/EK határozata az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (HL L 50., 2000.2.23., 14. o.)”

A törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszban az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben a svájci rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Svájc

100.	A 2014. március 21-i szövetségi törvény az építési termékekről (RO 2014 2867)

101.	A 2014. augusztus 27-i rendelet az építési termékekről (RO 2014 2887)

102.	A Szövetségi Építési és Logisztikai Hivatal legutóbb 2016. május 24-én módosított (RO 2016 1413), 2014. szeptember 10-i rendelete az építési termékekkel kapcsolatos európai végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azonosításáról

103.	A legutóbb 2016. június 1-jén módosított (RO 2016 261) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)

104.	Az 1998. október 23-i kantonközi megállapodás a kereskedelem technikai akadályainak kiküszöböléséről (RO 2003 270)”

Az V. szakasz 1. bekezdésében a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszt törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„1. Az I. szakasz törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek módosítása

E megállapodás 12. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Európai Unió haladéktalanul értesíti Svájcot a 305/2011/EU rendelet alapján 2016. december 1-je után elfogadott bizottsági végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról, miután megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Svájc haladéktalanul értesíti az Európai Uniót a svájci jogszabályok vonatkozó módosításairól.”

18. FEJEZET

BIOCID TERMÉKEK

„Európai Unió

Az Európai Parlament és a Tanács legutóbb a 2014. március 11-i 334/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 103., 2014.4.5., 22. o.) módosított, 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (a biocid termékekről szóló rendelet) (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.), valamint a Bizottság e rendelet alapján 2015. december 3-ig elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusai

Svájc

100.	A legutóbb 2006. június 13-án módosított (RO 2006 2197) 2000. december 15-i szövetségi törvény a veszélyes anyagokkal és készítményekkel szembeni védelemről (RO 2004 4763)

101.	A legutóbb 2010. augusztus 1-jén módosított (RO 2010 3233), 1983. október 7-i szövetségi törvény a környezetvédelemről (RO 1984 1122)

102.	A legutóbb 2015. szeptember 1-jén módosított (RO 2015 2803), 2005. május 18-i rendelet a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról (rendelet a biocid termékekről, RO 2005 2821) (a továbbiakban: OPBio)

103.	A legutóbb 2015. szeptember 15-én módosított (RO 2015 3073), 2014. augusztus 15-i szövetségi belügyminisztériumi rendelet a biocid termékekről szóló rendelettel kapcsolatos végrehajtási szabályokról (RO 2014 2755)”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 323

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. december 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2017) 7469. számú dokumentummal történt) ( 1 )	1
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről létrejött megállapodás keretében létrehozott bizottság 1/2017. sz. határozata (2017. július 28.) az orvostechnikai eszközökről szóló 4. fejezet, a nyomástartó edényekről szóló 6. fejezet, a rádióberendezésekről és távközlő végberendezésekről szóló 7. fejezet, a robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelésekről és védelmi rendszerekről szóló 8. fejezet, az elektromos berendezésekről és elektromágneses összeférhetőségről szóló 9. fejezet, a mérőműszerekről és előrecsomagolt termékekről szóló 11. fejezet, a gyógyszerkészítmények GMP ellenőrzéséről és tételbizonylatolásáról szóló 15. fejezet, a felvonókról szóló 17. fejezet és a polgári felhasználású robbanószerekről szóló 20. fejezet módosítására vonatkozó megfelelőségértékelésről, valamint az 1. mellékletben szereplő jogi referenciák naprakésszé tételéről [2017/2118]	51


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.