ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 321 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2017/2114 végrehajtási rendelete (2017. november 9.) a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a táblák és útmutatók tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
6.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 321/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2114 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. november 9.)
a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a táblák és útmutatók tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 101. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 430. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) pontosítja azokat a követelményeket, amelyeknek megfelelően az intézményeknek az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns adatokat kell szolgáltatniuk. Tekintettel arra, hogy az 575/2013/EU rendelet által létrehozott szabályozási keret a nem alapvető rendelkezései vonatkozásában további másodlagos jogi aktusok – jelen esetben az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) – elfogadása útján fokozatosan kiegészítésre és módosításra kerül, ezen szabályok figyelembevétele, valamint az intézmények felügyeleti adatszolgáltatásához használt útmutatók és fogalommeghatározások további pontosítása céljából indokolt frissíteni a 680/2014/EU végrehajtási rendeletet is, többek között a lejárati tábla tekintetében, ami lehetővé tenné az intézmények mérlegében fennálló lejárati eltérések megjelenítését az adatszolgáltatás során. |
(2) |
A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet az alkalmazása során felfedezett hibás hivatkozások és formázási következetlenségek javítása céljából módosítani kell. |
(3) |
Továbbá annak tükrözése érdekében is módosítani kell a 680/2014/EU végrehajtási rendeletet, hogy az illetékes hatóságok hogyan képesek hatékonyan nyomon követni és értékelni az intézmények kockázati profilját és felmérni a pénzügyi szektor számára jelentett kockázatokat, amihez a működési kockázat és a hitelkockázat terén, valamint az intézmények kormányzatokkal szembeni kitettségei tekintetében az adatszolgáltatási követelmények módosítására van szükség. |
(4) |
Annak érdekében, hogy az intézményeknek és az illetékes hatóságoknak elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendeletben meghatározott módosítások végrehajtására, indokolt, hogy a rendelet 2018. március 1-jétől legyen alkalmazandó. |
(5) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul. |
(6) |
Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét. |
(7) |
A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 680/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 5. cikk b) pontja (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
Az 5. cikk b) pontja a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
|
3. |
A 16b. cikk (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
|
4. |
A 16b. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép. |
6. |
A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
7. |
A VII. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép. |
8. |
A XI. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép. |
9. |
A XIV. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép. |
10. |
A XV. melléklet helyébe e rendelet VI. mellékletének szövege lép. |
11. |
A XVIII. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép. |
12. |
A XIX. melléklet helyébe e rendelet VIII. mellékletének szövege lép. |
13. |
A XX. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szövege lép. |
14. |
A XXI. melléklet helyébe e rendelet X. mellékletének szövege lép. |
15. |
A szöveg új XXII. melléklettel egészül ki, melynek szövegét e rendelet XI. melléklete tartalmazza. |
16. |
A szöveg új XXIII. melléklettel egészül ki, melynek szövegét e rendelet XII. melléklete tartalmazza. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. március 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. november 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.)
(3) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
I. MELLÉKLET
I. MELLÉKLET
A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
COREP TÁBLÁK |
|||
A tábla száma |
A tábla kódja |
A tábla vagy táblacsoport neve |
Rövid név |
|
|
Tőkemegfelelés |
CA |
1 |
C 01.00 |
SZAVATOLÓ TŐKE |
CA1 |
2 |
C 02.00 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CA2 |
3 |
C 03.00 |
TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK |
CA3 |
4 |
C 04.00 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
CA4 |
|
|
Átmeneti rendelkezések |
CA5 |
5,1 |
C 05.01 |
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK |
CA5.1 |
5,2 |
C 05.02 |
SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK |
CA5.2 |
|
|
Csoportszintű szavatolótőke-megfelelés |
GS |
6,1 |
C 06.01 |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN |
GS Total |
6,2 |
C 06.02 |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL |
GS |
|
|
Hitelkockázat |
CR |
7 |
C 07.00 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR SA |
|
|
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR IRB |
8,1 |
C 08.01 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR IRB 1 |
8,2 |
C 08.02 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (Ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) |
CR IRB 2 |
|
|
FÖLDRAJZI BONTÁS |
CR GB |
9,1 |
C 09.01 |
9.1. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (SA kitettségek) |
CR GB 1 |
9,2 |
C 09.02 |
9.2. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (IRB kitettségek) |
CR GB 2 |
9,4 |
C 09.04 |
9.4. tábla – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához |
CCB |
|
|
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR EQU IRB |
10,1 |
C 10.01 |
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR EQU IRB 1 |
10,2 |
C 10.02 |
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN |
CR EQU IRB 2 |
11 |
C 11.00 |
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
CR SETT |
12 |
C 12.00 |
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CR SEC SA |
13 |
C 13.00 |
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CR SEC IRB |
14 |
C 14.00 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK |
CR SEC Details |
|
|
Működési kockázat |
OPR |
16 |
C 16.00 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
OPR |
17 |
C 17.00 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI BRUTTÓ VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT |
OPR Details |
|
|
Piaci kockázat |
MKR |
18 |
C 18.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA TDI |
19 |
C 19.00 |
PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA SEC |
20 |
C 20.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA CTP |
21 |
C 21.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA EQU |
22 |
C 22.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI |
MKR SA FX |
23 |
C 23.00 |
PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI |
MKR SA COM |
24 |
C 24.00 |
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK |
MKR IM |
25 |
C 25.00 |
HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA |
CVA |
33 |
C 33.00 |
ÁLLAMHÁZTARTÁSI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT |
GOV |
C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)
Sor |
Azonosító |
Tétel |
Összeg |
010 |
1 |
SZAVATOLÓ TŐKE |
|
015 |
1.1 |
ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE) |
|
020 |
1.1.1 |
ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1 TŐKE) |
|
030 |
1.1.1.1 |
CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
040 |
1.1.1.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
045 |
1.1.1.1.1* |
Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok |
|
050 |
1.1.1.1.2* |
Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
060 |
1.1.1.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
070 |
1.1.1.1.4 |
(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok |
|
080 |
1.1.1.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
090 |
1.1.1.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
091 |
1.1.1.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
092 |
1.1.1.1.5 |
(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
130 |
1.1.1.2 |
Eredménytartalék |
|
140 |
1.1.1.2.1 |
Előző évek eredménytartaléka |
|
150 |
1.1.1.2.2 |
Figyelembe vehető nyereség/veszteség |
|
160 |
1.1.1.2.2.1 |
Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény |
|
170 |
1.1.1.2.2.2 |
(–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része |
|
180 |
1.1.1.3 |
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
|
200 |
1.1.1.4 |
Egyéb tartalékok |
|
210 |
1.1.1.5 |
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
|
220 |
1.1.1.6 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások |
|
230 |
1.1.1.7 |
CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés |
|
240 |
1.1.1.8 |
Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások |
|
250 |
1.1.1.9 |
Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében |
|
260 |
1.1.1.9.1 |
(–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében |
|
270 |
1.1.1.9.2 |
Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka |
|
280 |
1.1.1.9.3 |
Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség |
|
285 |
1.1.1.9.4 |
Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés |
|
290 |
1.1.1.9.5 |
(–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció |
|
300 |
1.1.1.10 |
(–) Cégérték (goodwill) |
|
310 |
1.1.1.10.1 |
(–) Immateriális javak között elszámolt cégérték |
|
320 |
1.1.1.10.2 |
(–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték |
|
330 |
1.1.1.10.3 |
Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
340 |
1.1.1.11 |
(–) Egyéb immateriális javak |
|
350 |
1.1.1.11.1 |
(–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt |
|
360 |
1.1.1.11.2 |
Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
370 |
1.1.1.12 |
(–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül |
|
380 |
1.1.1.13 |
(–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva |
|
390 |
1.1.1.14 |
(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
400 |
1.1.1.14.1 |
(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
410 |
1.1.1.14.2 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
420 |
1.1.1.14.3 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni |
|
430 |
1.1.1.15 |
(–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
440 |
1.1.1.16 |
AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete |
|
450 |
1.1.1.17 |
(–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
460 |
1.1.1.18 |
(–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
470 |
1.1.1.19 |
(–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
471 |
1.1.1.20 |
(–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
472 |
1.1.1.21 |
(–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
480 |
1.1.1.22 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
490 |
1.1.1.23 |
(–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
500 |
1.1.1.24 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
510 |
1.1.1.25 |
(–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg |
|
520 |
1.1.1.26 |
CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
524 |
1.1.1.27 |
(–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
529 |
1.1.1.28 |
CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
530 |
1.1.2 |
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) |
|
540 |
1.1.2.1 |
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
550 |
1.1.2.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
560 |
1.1.2.1.2* |
Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
570 |
1.1.2.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
580 |
1.1.2.1.4 |
(–) Saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok |
|
590 |
1.1.2.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
620 |
1.1.2.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
621 |
1.1.2.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
622 |
1.1.2.1.5 |
(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
660 |
1.1.2.2 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások |
|
670 |
1.1.2.3 |
Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
680 |
1.1.2.4 |
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
690 |
1.1.2.5 |
(–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
700 |
1.1.2.6 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
710 |
1.1.2.7 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
720 |
1.1.2.8 |
T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete |
|
730 |
1.1.2.9 |
AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
740 |
1.1.2.10 |
AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) |
|
744 |
1.1.2.11 |
(–) Pótlólagos levonások a AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
748 |
1.1.2.12 |
AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
750 |
1.2 |
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) |
|
760 |
1.2.1 |
T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
770 |
1.2.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
780 |
1.2.1.2* |
Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
790 |
1.2.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
800 |
1.2.1.4 |
(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok |
|
810 |
1.2.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
840 |
1.2.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
841 |
1.2.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
842 |
1.2.1.5 |
(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
880 |
1.2.2 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások |
|
890 |
1.2.3 |
Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
900 |
1.2.4 |
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
910 |
1.2.5 |
Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva |
|
920 |
1.2.6 |
Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) |
|
930 |
1.2.7 |
(–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
940 |
1.2.8 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
950 |
1.2.9 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
960 |
1.2.10 |
T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
970 |
1.2.11 |
T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás a AT1 tőkében) |
|
974 |
1.2.12 |
(–) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
978 |
1.2.13 |
T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)
Sor |
Azonosító |
Tétel |
Összeg |
010 |
1 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
020 |
1* |
Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint |
|
030 |
1** |
Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint |
|
040 |
1.1 |
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
050 |
1.1.1 |
Sztenderd módszer (SA) |
|
060 |
1.1.1.1 |
Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül |
|
070 |
1.1.1.1.01 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
080 |
1.1.1.1.02 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
090 |
1.1.1.1.03 |
Közszektorbeli intézmények |
|
100 |
1.1.1.1.04 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
110 |
1.1.1.1.05 |
Nemzetközi szervezetek |
|
120 |
1.1.1.1.06 |
Intézmények |
|
130 |
1.1.1.1.07 |
Vállalkozások |
|
140 |
1.1.1.1.08 |
Lakosság |
|
150 |
1.1.1.1.09 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
160 |
1.1.1.1.10 |
Nemteljesítő kitettségek |
|
170 |
1.1.1.1.11 |
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek |
|
180 |
1.1.1.1.12 |
Fedezett kötvények |
|
190 |
1.1.1.1.13 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
200 |
1.1.1.1.14 |
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
210 |
1.1.1.1.15 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
211 |
1.1.1.1.16 |
Egyéb tételek |
|
220 |
1.1.1.2 |
Értékpapírosítási pozíciók (SA) |
|
230 |
1.1.1.2* |
ebből: újra-értékpapírosítás |
|
240 |
1.1.2 |
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
250 |
1.1.2.1 |
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
260 |
1.1.2.1.01 |
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
270 |
1.1.2.1.02 |
Intézmények |
|
280 |
1.1.2.1.03 |
Vállalkozások – kkv |
|
290 |
1.1.2.1.04 |
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
300 |
1.1.2.1.05 |
Vállalkozások – egyéb |
|
310 |
1.1.2.2 |
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
320 |
1.1.2.2.01 |
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
330 |
1.1.2.2.02 |
Intézmények |
|
340 |
1.1.2.2.03 |
Vállalkozások – kkv |
|
350 |
1.1.2.2.04 |
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
360 |
1.1.2.2.05 |
Vállalkozások – egyéb |
|
370 |
1.1.2.2.06 |
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
380 |
1.1.2.2.07 |
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
390 |
1.1.2.2.08 |
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
400 |
1.1.2.2.09 |
Lakosság – egyéb kkv |
|
410 |
1.1.2.2.10 |
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
420 |
1.1.2.3 |
Részvényjellegű kitettségek (IRB) |
|
430 |
1.1.2.4 |
Értékpapírosítási pozíciók (IRB) |
|
440 |
1.1.2.4* |
Ebből: újra-értékpapírosítás |
|
450 |
1.1.2.5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
|
460 |
1.1.3 |
Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke |
|
490 |
1.2 |
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
500 |
1.2.1 |
Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat |
|
510 |
1.2.2 |
Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat |
|
520 |
1.3 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
530 |
1.3.1 |
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
540 |
1.3.1.1 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
550 |
1.3.1.2 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
555 |
1.3.1.3 |
Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára |
|
556 |
1.3.1.3* |
Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák |
|
557 |
1.3.1.3** |
Tájékoztató adat: kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák |
|
560 |
1.3.1.4 |
Deviza |
|
570 |
1.3.1.5 |
Áru |
|
580 |
1.3.2 |
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
590 |
1.4 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
600 |
1.4.1 |
Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) |
|
610 |
1.4.2 |
Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) |
|
620 |
1.4.3 |
Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) |
|
630 |
1.5 |
FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
640 |
1.6 |
A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
650 |
1.6.1 |
Fejlett módszer |
|
660 |
1.6.2 |
Sztenderd módszer |
|
670 |
1.6.3 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján |
|
680 |
1.7 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
690 |
1.8 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
710 |
1.8.2 |
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján |
|
720 |
1.8.2* |
Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények |
|
730 |
1.8.2** |
Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények |
|
740 |
1.8.2*** |
Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények |
|
750 |
1.8.3 |
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján |
|
760 |
1.8.4 |
Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték |
|
C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)
Sor |
Azonosító |
Tétel |
Összeg |
010 |
1 |
CET1 tőkemegfelelési mutató |
|
020 |
2 |
A CET1 tőke többlete (+) / hiánya (–) |
|
030 |
3 |
T1 tőkemegfelelési mutató |
|
040 |
4 |
A T1 tőke többlete (+) / hiánya (–) |
|
050 |
5 |
Teljes tőkemegfelelési mutató |
|
060 |
6 |
A teljes tőke többlete (+) / hiánya (–) |
|
Tájékoztató adatok: a II. pillér kiigazításaiból eredő tőkemegfelelési mutatók |
|||
070 |
7 |
CET1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt |
|
080 |
8 |
A CET1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke |
|
090 |
9 |
T1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt |
|
100 |
10 |
A T1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke |
|
110 |
11 |
Teljes tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt |
|
120 |
12 |
A teljes tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke |
|
C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)
Sor |
Azonosító |
Tétel |
Oszlop |
Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek |
010 |
||
010 |
1 |
Halasztott adókövetelések összesen |
|
020 |
1.1 |
Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések |
|
030 |
1.2 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
040 |
1.3 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
050 |
2 |
Halasztott adókötelezettségek összesen |
|
060 |
2.1 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek |
|
070 |
2.2 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
080 |
2.2.1 |
Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
090 |
2.2.2 |
Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
093 |
2A |
Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések |
|
096 |
2B |
250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések |
|
097 |
2C |
0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések |
|
Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség |
|||
100 |
3 |
Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén |
|
110 |
3.1 |
A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege |
|
120 |
3.1.1 |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
|
130 |
3.1.2 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
|
131 |
3.1.3 |
Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések |
|
140 |
3.2 |
Figyelembe vehető várható veszteségek összesen |
|
145 |
4 |
Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén |
|
150 |
4.1 |
Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók |
|
155 |
4.2 |
Figyelembe vehető várható veszteségek összesen |
|
160 |
5 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához |
|
170 |
6 |
A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen |
|
180 |
7 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához |
|
Az elsődleges alapvető tőkéből történő levonások küszöbértékei |
|||
190 |
8 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
200 |
9 |
A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb |
|
210 |
10 |
A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb |
|
225 |
11,1 |
Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke |
|
226 |
11,2 |
Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke |
|
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|||
230 |
12 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül |
|
240 |
12.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
250 |
12.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
260 |
12.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
270 |
12.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
280 |
12.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
290 |
12.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
291 |
12.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
292 |
12.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
293 |
12.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
300 |
13 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül |
|
310 |
13.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
320 |
13.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
330 |
13.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
340 |
13.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
350 |
13.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
360 |
13.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
361 |
13.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
362 |
13.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
363 |
13.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
370 |
14 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül |
|
380 |
14.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
390 |
14.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
400 |
14.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
410 |
14.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
420 |
14.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
430 |
14.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
431 |
14.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
432 |
14.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
433 |
14.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|||
440 |
15 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül |
|
450 |
15.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
460 |
15.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
470 |
15.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
480 |
15.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
490 |
15.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
500 |
15.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
501 |
15.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
502 |
15.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
503 |
15.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
510 |
16 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül |
|
520 |
16.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
530 |
16.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
540 |
16.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
550 |
16.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
560 |
16.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
570 |
16.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
571 |
16.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
572 |
16.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
573 |
16.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
580 |
17 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül |
|
590 |
17.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
600 |
17.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
610 |
17.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
620 |
17.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
630 |
17.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
640 |
17.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
641 |
17.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
642 |
17.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
643 |
17.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke: |
|||
650 |
18 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le |
|
660 |
19 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le |
|
670 |
20 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le |
|
A szavatoló tőke levonása alóli átmeneti felmentés |
|||
680 |
21 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
690 |
22 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
700 |
23 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
710 |
24 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
720 |
25 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
730 |
26 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
Tőkepufferek |
|||
740 |
27 |
Kombinált pufferkövetelmény |
|
750 |
|
Tőkefenntartási puffer |
|
760 |
|
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer |
|
770 |
|
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer |
|
780 |
|
Rendszerkockázati tőkepuffer |
|
800 |
|
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
810 |
|
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
II. pillér szerinti követelmények |
|||
820 |
28 |
A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények |
|
Kiegészítő információk befektetési vállalkozások esetében |
|||
830 |
29 |
Induló tőke |
|
840 |
30 |
Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény |
|
Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbök számításához |
|||
850 |
31 |
Nem hazai eredeti kitettségek |
|
860 |
32 |
Teljes eredeti kitettség |
|
Bázel I-es alsó korlát |
|||
870 |
|
Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása |
|
880 |
|
A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása |
|
890 |
|
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény |
|
900 |
|
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer |
|
910 |
|
A teljes tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő minimális szavatolótőke-követelmények tekintetében |
|
C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)
|
A CET1 tőke kiigazításai |
Az AT1 tőke kiigazításai |
A T2 tőke kiigazításai |
A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások |
Tájékoztató adatok |
|||
Alkalmazandó százalékos arány |
Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül |
|||||||
Kód |
Azonosító |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
010 |
1 |
KIIGAZÍTÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
020 |
1.1 |
SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK |
cella kapcsolata {CA1;r220} |
cella kapcsolata {CA1;r660} |
cella kapcsolata {CA1;r880} |
|
|
|
030 |
1.1.1 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: Állami támogatásnak minősülő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
040 |
1.1.1.1 |
A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
050 |
1.1.1.2 |
Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
060 |
1.1.2 |
Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok |
cella kapcsolata {CA5.2;r010;c060} |
cella kapcsolata {CA5.2;r020;c060} |
cella kapcsolata {CA5.2;r090;c060} |
|
|
|
070 |
1.2 |
KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK ÉS AZOK MEGFELELŐI |
cella kapcsolata {CA1;r240} |
cella kapcsolata {CA1;r680} |
cella kapcsolata {CA1;r900} |
|
|
|
080 |
1.2.1 |
Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek |
|
|
|
|
|
|
090 |
1.2.2 |
A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
091 |
1.2.3 |
Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
092 |
1.2.4 |
A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
100 |
1.3 |
EGYÉB ÁTMENETI KIIGAZÍTÁSOK |
cella kapcsolata {CA1;r520} |
cella kapcsolata {CA1;r730} |
cella kapcsolata {CA1;r960} |
|
|
|
110 |
1.3.1 |
Nem realizált nyereség és veszteség |
|
|
|
|
|
|
120 |
1.3.1.1 |
Nem realizált nyereség |
|
|
|
|
|
|
130 |
1.3.1.2 |
Nem realizált veszteség |
|
|
|
|
|
|
133 |
1.3.1.3. |
Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az „értékesíthető” kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége |
|
|
|
|
|
|
136 |
1.3.1.4. |
A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint „értékesíthető” kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége |
|
|
|
|
|
|
138 |
1.3.1.5. |
Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés |
|
|
|
|
|
|
140 |
1.3.2 |
Levonások |
|
|
|
|
|
|
150 |
1.3.2.1 |
Folyó üzleti év veszteségei |
|
|
|
|
|
|
160 |
1.3.2.2 |
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
170 |
1.3.2.3 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
180 |
1.3.2.4 |
Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva |
|
|
|
|
|
|
190 |
1.3.2.5 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
|
|
|
|
|
194 |
1.3.2.5* |
Ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel |
|
|
|
|
|
|
198 |
1.3.2.5** |
Ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel |
|
|
|
|
|
|
200 |
1.3.2.6 |
Saját tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
210 |
1.3.2.6.1 |
Saját CET1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
211 |
1.3.2.6.1** |
Ebből: Közvetlen részesedés |
|
|
|
|
|
|
212 |
1.3.2.6.1* |
Ebből: Közvetett részesedés |
|
|
|
|
|
|
220 |
1.3.2.6.2 |
Saját AT1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
221 |
1.3.2.6.2** |
Ebből: Közvetlen részesedés |
|
|
|
|
|
|
222 |
1.3.2.6.2* |
Ebből: Közvetett részesedés |
|
|
|
|
|
|
230 |
1.3.2.6.3 |
Saját T2 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
231 |
1.3.2.6.3* |
Ebből: Közvetlen részesedés |
|
|
|
|
|
|
232 |
1.3.2.6.3** |
Ebből: Közvetett részesedés |
|
|
|
|
|
|
240 |
1.3.2.7 |
Kölcsönös részesedések |
|
|
|
|
|
|
250 |
1.3.2.7.1 |
Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
260 |
1.3.2.7.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
270 |
1.3.2.7.1.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
280 |
1.3.2.7.2 |
Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
290 |
1.3.2.7.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
300 |
1.3.2.7.2.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
310 |
1.3.2.7.3 |
Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
320 |
1.3.2.7.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
330 |
1.3.2.7.3.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
340 |
1.3.2.8 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
350 |
1.3.2.8.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
360 |
1.3.2.8.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
370 |
1.3.2.8.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
380 |
1.3.2.9 |
A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
385 |
1.3.2.9a |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
390 |
1.3.2.10 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
400 |
1.3.2.10.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
410 |
1.3.2.10.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
420 |
1.3.2.10.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
425 |
1.3.2.11 |
Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól |
|
|
|
|
|
|
430 |
1.3.3 |
További szűrők és levonások |
|
|
|
|
|
|
440 |
1.3.4 |
Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)
|
Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke |
A korlátszámítás alapja |
Alkalmazandó százalékos arány |
Korlát |
(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg |
||||
Kód |
Azonosító |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
||
010 |
1. |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060;c010) |
||
020 |
2. |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060;c020) |
||
030 |
2.1 |
Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen |
|
|
|
|
|
|
||
040 |
2.2. |
Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
||
050 |
2.2.1 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
||
060 |
2.2.2 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
||
070 |
2.2.3 |
2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
||
080 |
2.3 |
A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték |
|
|
|
|
|
|
||
090 |
3 |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060;c030) |
||
100 |
3.1 |
Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen |
|
|
|
|
|
|
||
110 |
3.2 |
Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek |
|
|
|
|
|
|
||
120 |
3.2.1 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
||
130 |
3.2.2 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
||
140 |
3.2.3 |
2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
||
150 |
3.3 |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték |
|
|
|
|
|
|
C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)
|
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
TŐKEPUFFEREK |
||||||||||||||||||||||
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE |
|
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
|
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK |
|
|||||||||||||||||
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
|||||||
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|||||||||||||||||||||||
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
470 |
480 |
||
010 |
ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
TŐKEPUFFEREK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NÉV |
KÓD |
LEI-kód |
INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN / NEM) |
AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJES KÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF), EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP) |
ORSZÁGKÓD |
RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
SZAVATOLÓ TŐKE |
|
|
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE |
|
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
|
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK |
|
||||||||||||||||||||||||||||
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
T1 TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
T2 TŐKE |
|
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
||||||||||||||||||||
|
CET1 TŐKE |
|
AT1 TŐKE |
|
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK |
EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK |
EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK |
EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
025 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
470 |
480 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)
SA kitettségi osztály |
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG |
A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|
|||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓS TÉNYEZŐJE |
(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
0 % |
20 % |
50 % |
100 % |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL |
EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATTAL MEGEGYEZŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL |
||||||||||||||
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
|
(–) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓ |
||||||||||||||||||
010 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
215 |
220 |
230 |
240 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
015 |
Ebből: Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||
070 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||
140 |
0 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
2 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
4 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
10 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
20 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
35 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
50 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
75 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
150 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
370 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
1 250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Egyéb kockázati súlyok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
|||||||||||||||||||||||||
290 |
Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)
IRB kitettségi osztály: |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
|||||||||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA |
||||||||||||||||||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
GARANCIÁK |
HITELDERIVATÍVÁK |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK |
|
EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
|||||||||||||||
INGATLAN |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK |
KÖVETELÉSEK |
||||||||||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
255 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
|
|
015 |
Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
Hitelkockázattal érintett mérlegtételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA: |
|||||||||||||||||||||||||||||||
090 |
KOCKÁZATI SÚLY: 0 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
50 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Ebből: az 1. kategóriában |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
90 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
115 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2)
IRB kitettségi osztály: |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
||||||||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA |
|||||||||||||||||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
GARANCIÁK |
HITELDERIVATÍVÁK |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
||||||||||||||
INGATLAN |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK |
KÖVETELÉSEK |
|||||||||||||||||||||||||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
255 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)
Ország: |
|
|
|||||||||
|
|||||||||||
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
Nemteljesítő kitettségek |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
Ebből: leírás |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások / leírások |
KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|
010 |
020 |
040 |
050 |
055 |
060 |
070 |
075 |
080 |
090 |
||
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
075 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
085 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
095 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Kiemelkedően magas kockázatú tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Egyéb kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)
Ország: |
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
Ebből: nemteljesítő kitettségek |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
Ebből: leírás |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások / leírások |
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
Ebből: nemteljesítő kitettségek |
KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
Ebből: nemteljesítő kitettségek |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
|
010 |
030 |
040 |
050 |
055 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
105 |
110 |
120 |
125 |
130 |
||
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
042 |
Ebből: Speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
045 |
Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ingatlannal fedezett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
A rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyéb lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ
Ország: |
|
|
||
|
||||
|
Összeg |
Százalék |
Kvalitatív információk |
|
010 |
020 |
030 |
||
Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat |
|
|||
010 |
Kitettségérték a sztenderd módszer szerint |
|
|
|
020 |
Kitettségérték az IRB-módszer szerint |
|
|
|
Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat |
|
|||
030 |
Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint |
|
|
|
040 |
Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint |
|
|
|
Lényeges hitelkockázati kitettségek – értékpapírosítás |
|
|||
050 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint |
|
|
|
060 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint |
|
|
|
Szavatolótőke-követelmények és súlyok |
|
|||
070 |
Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény |
|
|
|
080 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat |
|
|
|
090 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat |
|
|
|
100 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók |
|
|
|
110 |
Szavatolótőke-követelmények súlyai |
|
|
|
Anticiklikustőkepuffer-ráták |
|
|||
120 |
A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
130 |
Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
140 |
Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
2 %-os küszöbérték alkalmazása |
|
|||
150 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre |
|
|
|
160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre |
|
|
|
C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1)
|
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
KITETTSÉGÉRTÉK |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: |
|||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
|||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
||
010 |
IRB RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: |
|||||||||
070 |
KOCKÁZATI SÚLY: 190 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
290 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
370 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2)
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
KITETTSÉGÉRTÉK |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: |
||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
|||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)
|
KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA |
A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
010 |
020 |
030 |
040 |
||
010 |
A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen |
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) |
|
|
|
|
030 |
5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) |
|
|
|
|
040 |
16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) |
|
|
|
|
050 |
31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) |
|
|
|
|
060 |
Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) |
|
|
|
|
070 |
A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen |
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
080 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) |
|
|
|
|
090 |
5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) |
|
|
|
|
100 |
16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) |
|
|
|
|
110 |
31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) |
|
|
|
|
120 |
Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) |
|
|
|
|
C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
0 % |
> 0 % és <= 20 % |
> 20 % és <= 50 % |
> 50 % és <= 100 % |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ |
MINŐSÍTETT (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) |
1 250 % |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
CQS 1 |
CQS 2 |
CQS 3 |
CQS 4 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS |
NEM MINŐSÍTETT |
|
EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA |
EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
|||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
250 |
CQS 1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
CQS 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||||||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
0 % |
> 0 % és <= 20 % |
> 20 % és <= 50 % |
> 50 % és <= 100 % |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ |
MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1 |
CQS 2 |
CQS 3 |
CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2 |
CQS 5 |
CQS 6 |
CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3 |
CQS 8 |
CQS 9 |
CQS 10 |
CQS 11 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
|||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
460 |
|||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
430 |
CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
CQS 5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
CQS 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
490 |
CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
500 |
CQS 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
CQS 9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
CQS 10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
CQS 11 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details)
SOR SZÁMA |
BELSŐ KÓD |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS / SZINTETIKUS) |
ELSZÁMOLÁSI MÓD: Az értékpapírosított kitettségek a mérlegben maradnak, vagy kivezetésre kerülnek? |
A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: Az értékpapírosítási pozíciókra tőkekövetelmény vonatkozik? |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? |
MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK |
AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ / SZPONZOR / EREDETI HITELEZŐ / BEFEKTETŐ) |
NEM ABCP-PROGRAMOK |
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV |
|||||||||||||||||||||||||||||||
AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA |
A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) |
A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? |
KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé) |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN |
ÖSSZÉRTÉK |
AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) |
TÍPUS |
ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES) |
A KITETTSÉGEK SZÁMA |
ORSZÁG |
ELGD (%) |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) |
MÉRLEGTÉTELEK |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
LEJÁRAT |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
CTP/NEM CTP |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) |
||||||||||||||||||||||||||
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA |
JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT |
MÉRLEGTÉTELEK |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK |
IRS / CRS |
ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK |
EGYÉB (az el nem ismert likviditási hitelkeretekkel együtt) |
ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
EGYEDI KOCKÁZAT |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
460 |
470 |
480 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)
BANKI TEVÉKENYSÉGEK |
IRÁNYADÓ MUTATÓ |
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) |
SZAVATOLÓ-TŐKE -KÖVETELMÉNY |
Teljes működési kockázati kitettségérték |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ |
|||||||||||
3 ÉVVEL EZELŐTT |
2 ÉVVEL EZELŐTT |
ELŐZŐ ÉV |
3 ÉVVEL EZELŐTT |
2 ÉVVEL EZELŐTT |
ELŐZŐ ÉV |
EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT |
||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
O71 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
||||
010 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
||
020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
||
|
A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (CF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS (TS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG (RBr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (PS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (AS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
VAGYONKEZELÉS (AM) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
110 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
120 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
130 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)
A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE |
ESEMÉNYTÍPUSOK |
ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT HATÁRÉRTÉK |
|||||||||
BELSŐ CSALÁS |
KÜLSŐ CSALÁS |
MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG |
ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT |
TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK |
ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA |
VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS |
LEGALACSONYABB |
LEGMAGASABB |
||||
Sor |
|
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
|
010 |
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
550 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
560 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
570 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
580 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
610 |
ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
620 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
630 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
640 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
650 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
660 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
670 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
680 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
710 |
VAGYONKEZELÉS [AM] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
720 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
730 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
740 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
750 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
760 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
770 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
780 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
810 |
TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK [CI] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
820 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
830 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
840 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
850 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
860 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
870 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
880 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
910 |
ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN |
Események száma (új események). Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
911 |
≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
912 |
≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
913 |
≥ 100 000 és < 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
914 |
≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
920 |
Bruttó veszteségérték (új események). Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
921 |
≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
922 |
≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
923 |
≥ 100 000 és < 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
924 |
≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
930 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
935 |
Ebből: pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
936 |
Ebből: negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
940 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
945 |
Ebből: pozitív veszteségkorrekciók összege (+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
946 |
Ebből: negatív veszteségkorrekciók összege (–) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
950 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
960 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
970 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
980 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2)
|
Eseményazonosító |
Elszámolás napja |
Esemény napja |
Felismerés napja |
Eseménytípus |
Bruttó veszteség |
Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával |
BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT |
Jogalany neve |
Jogalany-azonosító |
Üzleti egység |
Leírás |
||||||||
Vállalati pénzügyek [CF] |
Kereskedés és értékesítés [TS] |
Lakossági közvetítői tevékenység [RBr] |
Kereskedelmi banki tevékenység [CB] |
Lakossági banki tevékenység [RB] |
Fizetési és elszámolási szolgáltatások [PS] |
Ügynöki szolgáltatások [AS] |
Vagyonkezelés [AM] |
Társasági szintű tételek [CI] |
||||||||||||
Sor |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)
Deviza: |
|
|
|||||||
|
|||||||||
|
POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
||||||
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
|||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
|||
010 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
011 |
Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
012 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
013 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Lejáraton alapuló módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
0 ≤ 1 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
> 1 ≤ 3 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
> 3 ≤ 6 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
> 6 ≤ 12 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
2. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
> 1 ≤ 2 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében 1,9) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
> 2 ≤ 3 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 1,9 ≤ 2,8) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
> 3 ≤ 4 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 2,8 ≤ 3,6) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
3. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
> 4 ≤ 5 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 3,6 ≤ 4,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
> 5 ≤ 7 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 4,3 ≤ 5,7) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
> 7 ≤ 10 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 5,7 ≤ 7,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
> 10 ≤ 15 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 7,3 ≤ 9,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
> 15 ≤ 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 9,3 ≤ 10,6) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
> 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 10,6 ≤ 12,0) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 12,0 ≤ 20,0) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 20) év |
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Az átlagos hátralévő futamidőn alapuló módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
1. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
2. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
3. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
251 |
A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
Az 1. táblázat első kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
Az 1. táblázat második kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Hátralévő futamidő ≤ 6 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
Hátralévő futamidő > 6 hónap és ≤ 24 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
Hátralévő futamidő > 24 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Az 1. táblázat harmadik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
Az 1. táblázat negyedik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
321 |
Minősített n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
325 |
Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK |
NETTÓ POZÍCIÓK |
A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
(–) HOSSZÚ |
(–) RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
150 % |
200 % |
225 % |
250 % |
300 % |
350 % |
425 % |
500 % |
650 % |
750 % |
850 % |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
150 % |
200 % |
225 % |
250 % |
300 % |
350 % |
425 % |
500 % |
650 % |
750 % |
850 % |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE |
|||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
460 |
470 |
480 |
490 |
500 |
510 |
520 |
530 |
540 |
550 |
560 |
570 |
580 |
590 |
600 |
610 |
||||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: MKR SA TDI {325:060} |
||
020 |
Ebből: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
110 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
120 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
130 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
140 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
150 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
160 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
170 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
180 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
190 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
200 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
210 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK |
NETTÓ POZÍCIÓK |
A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
(–) HOSSZÚ |
(–) RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
250 % |
350 % |
425 % |
650 % |
Egyéb |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
250 % |
350 % |
425 % |
650 % |
Egyéb |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
|||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: MKR SA TDI {330:060} |
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
110 |
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)
Nemzeti piac: |
|
|
|||||||
|
|||||||||
|
POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
||||||
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
|||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
|||
010 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
021 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
022 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (A speciálisan kezelt, a beszámoló pénznemén kívüli pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával) |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
KIEGYENLÍTETT |
||||
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
025 |
Ebből: a beszámoló pénzneme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Arany |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
||||||||||
100 |
Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK |
||||||||||
130 |
Euró |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Lek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Argentin peso |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Ausztrál dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Brazil real |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
Bolgár leva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
Kanadai dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
Cseh korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Dán korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
Egyiptomi font |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Font sterling |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
Forint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
Jen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
Litván litas |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Dinár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
Mexikói peso |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
Zloty |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Román lej |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
Orosz rubel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
Szerb dinár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
Svéd korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
Svájci frank |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
Török líra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
Hrivnya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
USA-dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
Izlandi korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
Norvég korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
Hongkongi dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
Új tajvani dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
Új-zélandi dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
Szingapúri dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
Dél-koreai won |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
Renminbi jüan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
Horvát kuna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
|||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
||
010 |
ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Nemesfémek (az arany kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Nem nemesfémek |
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Mezőgazdasági termékek |
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Ebből energiatermékek (olaj, gáz) |
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Futamidőtáblás módszer |
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Kiterjesztett lejárati táblás módszer |
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Egyszerűsített módszer: Összes pozíció |
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
|
Kockáztatott érték |
STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY |
TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
Túllépések száma az előző 250 munkanap során |
VaR szorzó (mc) |
SVaR szorzó (ms) |
CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL |
CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL |
||||||
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) |
ELŐZŐ NAPI (VaRt – 1) |
SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) |
LEGFRISSEBB (SVaRt – 1) |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM |
ALSÓ KORLÁT |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM |
|||||||||
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: A PIACI KOCKÁZAT BONTÁSA |
||||||||||||||||
020 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
TDI – Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
TDI – Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Részvények – Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Részvények – Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Devizaárfolyam-kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Árukockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Általános kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyedi kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
SZAVATOLÓTŐKE- KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
CVA KOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FEDEZETI ÜGYLET NÉVLEGES ÉRTÉKE |
||||||||
|
Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek |
Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet |
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) |
ELŐZŐ NAPI (VaRt – 1) |
SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) |
LEGFRISSEBB (SVaRt – 1) |
Partnerek száma |
Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár |
VISELT CVA-KOCKÁZAT |
EGY ALAPTERMÉKES CDS |
INDEX CDS |
||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
||
010 |
CVA-kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r640;c010} |
|
|
|
|
|
020 |
Fejlett módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r650;c010} |
|
|
|
|
|
030 |
Sztenderd módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r660;c010} |
|
|
|
|
|
040 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r670;c010} |
|
|
|
|
|
C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV)
Ország: |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
Közvetlen kitettségek |
Tájékoztató adat: államháztartási kitettségekre értékesített hitelderivatívák |
Kitettségérték |
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
|||||||||||||||||||||||||||
Mérlegen belüli kitettségek |
Halmozott értékvesztés |
|
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege |
|
Származtatott ügyletek |
Mérlegen kívüli kitettségek |
|||||||||||||||||||||||||
Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen |
Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (rövid pozíciók nélkül) |
Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint |
Rövid pozíciók |
|
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel |
Névérték |
Céltartalékok |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték |
||||||||||||||||||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók |
Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből |
Ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből |
Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből |
Könyv szerinti érték |
Névleges összeg |
Könyv szerinti érték |
Névleges összeg |
||||||||||||||
|
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
|
010 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZAT, SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLY SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Sztenderd módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Központi kormányzatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
IRB-módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Központi kormányzatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Közszektorbeli intézmények [Intézmények] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Nemzetközi szervezetek [Intézmények] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TELJES KITETTSÉG HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
170 |
[ 0 – 3HÓNAP [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
[ 3HÓNAP – 1ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
[ 1ÉV – 2ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
[ 2ÉV – 3ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
[3ÉV – 5ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
[5ÉV – 10ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
[10ÉV – hosszabb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 140 |
1. |
FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK | 140 |
1.1. |
FELÉPÍTÉS | 140 |
1.2. |
SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK | 140 |
1.3. |
ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK | 140 |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 140 |
1. |
TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA) | 140 |
1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 140 |
1.2. |
C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1) | 141 |
1.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 141 |
1.3. |
C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) | 155 |
1.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 155 |
1.4. |
C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) | 161 |
1.4.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 161 |
1.5. |
C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) | 162 |
1.5.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 162 |
1.6. |
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5) | 177 |
1.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 177 |
1.6.2. |
C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) | 177 |
1.6.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 177 |
1.6.3. |
C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) | 185 |
1.6.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 185 |
2. |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) | 187 |
2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 187 |
2.2. |
RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL | 188 |
2.3. |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK | 188 |
2.4. |
C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) | 188 |
2.5. |
C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) | 189 |
3. |
HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 195 |
3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 195 |
3.1.1. |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK | 195 |
3.1.2. |
A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS | 196 |
3.2. |
C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) | 196 |
3.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 196 |
3.2.2. |
A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 196 |
3.2.3. |
A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL | 197 |
3.2.4. |
A CRR 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TERJEDELMÉNEK MAGYARÁZATA | 200 |
3.2.4.1. |
AZ „INTÉZMÉNYEK” KITETTSÉGI OSZTÁLY | 200 |
3.2.4.2. |
A „FEDEZETT KÖTVÉNYEK” KITETTSÉGI OSZTÁLY | 200 |
3.2.4.3. |
A „KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK” KITETTSÉGI OSZTÁLY | 201 |
3.2.5. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 201 |
3.3. |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB) | 207 |
3.3.1. |
A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 207 |
3.3.2. |
A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA | 208 |
3.3.3. |
C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) | 209 |
3.3.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 209 |
3.3.4. |
C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY – ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2 TÁBLA) | 216 |
3.4. |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS | 217 |
3.4.1. |
C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) | 217 |
3.4.1.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 217 |
3.4.2. |
C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2) | 219 |
3.4.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 219 |
3.4.3. |
C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK BONTÁSA AZ ORSZÁGONKÉNTI ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) | 222 |
3.4.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 222 |
3.4.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 222 |
3.5. |
C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) | 225 |
3.5.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 225 |
3.5.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ (MIND A CR EQU IRB 1, MIND A CR EQU IRB 2 TÁBLÁRA ALKALMAZANDÓ) | 226 |
3.6. |
C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) | 229 |
3.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 229 |
3.6.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 230 |
3.7. |
C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA) | 231 |
3.7.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 231 |
3.7.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 231 |
3.8. |
C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) | 237 |
3.8.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 237 |
3.8.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 238 |
3.9. |
C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS) | 244 |
3.9.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 244 |
3.9.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 245 |
4. |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 253 |
4.1. |
C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) | 253 |
4.1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 253 |
4.1.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 254 |
4.2. |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS) | 256 |
4.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 256 |
4.2.2. |
C 17.01: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) | 257 |
4.2.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 257 |
4.2.2.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 257 |
4.2.3. |
C 17.02: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ UTOLSÓ ÉVI NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS 2) | 262 |
4.2.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 262 |
4.2.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 263 |
5. |
PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 263 |
5.1. |
C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) | 264 |
5.1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 264 |
5.1.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 264 |
5.2. |
C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) | 266 |
5.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 266 |
5.2.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 266 |
5.3. |
C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) | 268 |
5.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 268 |
5.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 269 |
5.4. |
C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU) | 270 |
5.4.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 270 |
5.4.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 271 |
5.5. |
C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) | 272 |
5.5.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 272 |
5.5.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 272 |
5.6. |
C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) | 274 |
5.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 274 |
5.6.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 275 |
5.7. |
C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) | 275 |
5.7.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 275 |
5.7.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 276 |
5.8. |
C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) | 278 |
5.8.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 278 |
6. |
C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV) | 280 |
6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 280 |
6.2. |
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 280 |
6.3. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 280 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK
1.1. FELÉPÍTÉS
1. |
Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:
|
2. |
Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat a végrehajtás-technikai standard jelen része tartalmazza. |
3. |
Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak. |
1.2. SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK
4. |
A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a következő táblázatban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják a validálási szabályok. |
5. |
Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. |
6. |
Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}. |
7. |
Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla;Sor}. |
8. |
Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént. |
1.3. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
9. |
A szavatoló tőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megnevezése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat. |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1. TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)
1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
10. |
A CA táblacsoport az I. pillér mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatoló tőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:
|
11. |
A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak. |
12. |
A szavatoló tőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2). |
13. |
A CA táblák az átmeneti rendelkezéseket az alábbiak szerint kezelik:
|
14. |
A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.
|
1.2. C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)
1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
1. Szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja, valamint 72. cikke Egy intézmény szavatoló tőkéje alapvető tőkéjének és járulékos tőkéjének összegéből áll. |
015 |
1.1. Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke) A CRR 25. cikke Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege. |
020 |
1.1.1. Elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke) A CRR 50. cikke |
030 |
1.1.1.1. CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
040 |
1.1.1.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27–31. cikke Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (a CRR 27. és 29. cikke). Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. |
045 |
1.1.1.1.1* Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok A CRR 31. cikke A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok akkor vehetők figyelembe CET1 tőkeelemként, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. |
050 |
1.1.1.1.2* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok A CRR 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
060 |
1.1.1.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
070 |
1.1.1.1.4. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját CET1 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 42. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben. |
080 |
1.1.1.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok. A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján a CRR 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket. |
090 |
1.1.1.1.4.2. (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
091 |
1.1.1.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
092 |
1.1.1.1.5. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni „az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében”. |
130 |
1.1.1.2. Eredménytartalék A CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 26. cikkének (2) bekezdése Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában. |
140 |
1.1.1.2.1. Előző évek eredménytartaléka A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék „az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény”. |
150 |
1.1.1.2.2. Figyelembe vehető nyereség/veszteség A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CRR 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik. Ugyanakkor a veszteségeket a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből. |
160 |
1.1.1.2.2.1. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény A CRR 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény. |
170 |
1.1.1.2.2.2. (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része A CRR 26. cikkének (2) bekezdése Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a referencia-időszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből. Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor a CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni. Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az évközi osztalék összege levonandó. |
180 |
1.1.1.3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100.pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni. |
200 |
1.1.1.4. Egyéb tartalékok A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja A CRR meghatározása szerint az egyéb tartalékok „az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék”. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
210 |
1.1.1.5. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja A 86/635/EGK irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, „amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.” A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
220 |
1.1.1.6. Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 484–487. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
230 |
1.1.1.7. CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított összege. |
240 |
1.1.1.8. Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások A CRR 479. és 480. cikke A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
250 |
1.1.1.9. Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében A CRR 32–35. cikke |
260 |
1.1.1.9.1. (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében A CRR 32. cikkének (1) bekezdése A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése. Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget. |
270 |
1.1.1.9.2. Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka A CRR 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
280 |
1.1.1.9.3. Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség A CRR 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. |
285 |
1.1.1.9.4. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés A CRR 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 33. cikkének (2) bekezdése A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. |
290 |
1.1.1.9.5. (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció A CRR 34. és 105. cikke A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre a CRR 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor. |
300 |
1.1.1.10. (–) Cégérték (goodwill) A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikke |
310 |
1.1.1.10.1. (–) Immateriális javak között elszámolt cégérték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel. |
320 |
1.1.1.10.2. (–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték A CRR 37. cikkének b) pontja, valamint 43. cikke |
330 |
1.1.1.10.3. Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 37. cikkének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne. |
340 |
1.1.1.11. (–) Egyéb immateriális javak A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikkének a) pontja Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. |
350 |
1.1.1.11.1. (–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett, a cégértéken kívüli immateriális javak értékével. |
360 |
1.1.1.11.2. Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 37. cikkének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégértéken kívüli immateriális javak értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének. |
370 |
1.1.1.12. (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke |
380 |
1.1.1.13. (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 40., 158. és 159. cikke A feltüntetendő érték nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (a CRR 40. cikke). |
390 |
1.1.1.14. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 41. cikke |
400 |
1.1.1.14.1. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel. |
410 |
1.1.1.14.2. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének. |
420 |
1.1.1.14.3. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését. Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni. |
430 |
1.1.1.15. (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 44. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket. |
440 |
1.1.1.16. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla „AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete” tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni. |
450 |
1.1.1.17. (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja, valamint 89–91. cikke A befolyásoló részesedés olyan „közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett”. A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
460 |
1.1.1.18. (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja, 243. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 258. cikke, valamint 266. cikkének (3) bekezdése Olyan értékpapírosítási pozíciók, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni. |
470 |
1.1.1.19. (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja, valamint 379. cikkének (3) bekezdése A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni. |
471 |
1.1.1.20. (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja, valamint 153. cikkének (8) bekezdése A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
472 |
1.1.1.21. (–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja, valamint 155. cikkének (4) bekezdése A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
480 |
1.1.1.22. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. |
490 |
1.1.1.23. (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek a CRR 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített 10 %-os küszöb alkalmazásával le kell vonni. |
500 |
1.1.1.24. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45. és 47. cikke, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 49. cikkének (1)–(3) bekezdése és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 10 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. |
510 |
1.1.1.25. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg A CRR 48. cikkének (1) bekezdése Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen és közvetett intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik. |
520 |
1.1.1.26. CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 469–472., 478, valamint 481. cikke A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
524 |
1.1.1.27. (–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
529 |
1.1.1.28. CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, illetve egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
530 |
1.1.2. KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) A CRR 61. cikke |
540 |
1.1.2.1. Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 51. cikkének a) pontja, 52–54. cikke, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
550 |
1.1.2.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok A CRR 51. cikkének a) pontja, valamint 52–54. cikke A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
560 |
1.1.2.1.2 (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok A CRR 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
570 |
1.1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 51. cikkének b) pontja Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
580 |
1.1.2.1.4. (–) Saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok A CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját AT1 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 57. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben. |
590 |
1.1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott AT1 tőkeinstrumentumok. |
620 |
1.1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
621 |
1.1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
622 |
1.1.2.1.5. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke A CRR 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni „az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni”. |
660 |
1.1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 484–487., 489. és 491. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
670 |
1.1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok A CRR 83., 85. és 86. cikke A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke). |
680 |
1.1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt A CRR 480. cikke A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
690 |
1.1.2.5. (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja, valamint 58. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket. |
700 |
1.1.2.6. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, valamint 59., 60. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. |
710 |
1.1.2.7. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, valamint 59. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. |
720 |
1.1.2.8. (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete A CRR 56. cikkének e) pontja A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla „T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete” tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében). |
730 |
1.1.2.9. AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 474., 475., 478. és 481. cikke Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
740 |
1.1.2.10. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni. E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Így ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. |
744 |
1.1.2.11. (–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
748 |
1.1.2.12. AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, illetve egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
750 |
1.2. JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) A CRR 71. cikke |
760 |
1.2.1. T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 62. cikkének a) pontja, 63–65. cikke, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
770 |
1.2.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök A CRR 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
780 |
1.2.1.2 (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök A CRR 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
790 |
1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 62. cikkének b) pontja, valamint 65. cikke Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
800 |
1.2.1.4. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok A CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját T2 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 67. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben. |
810 |
1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott T2 tőkeinstrumentumok. |
840 |
1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
841 |
1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
842 |
1.2.1.5. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke A CRR 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni „az olyan saját T2 tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni”. |
880 |
1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 484. 486., 488., 490. és 491. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
890 |
1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok A CRR 83., 87. és 88. cikke A leányvállalatok szavatoló tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke). |
900 |
1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt A CRR 480. cikke A szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
910 |
1.2.5. Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva A CRR 62. cikkének d) pontja A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB-módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza. |
920 |
1.2.6. Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) A CRR 62. cikkének c) pontja A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza. |
930 |
1.2.7. (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja, valamint 68. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket. |
940 |
1.2.8. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, valamint 68–70. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a T2 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. |
950 |
1.2.9. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. |
960 |
1.2.10. T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 476–478., valamint 481. cikke Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
970 |
1.2.11. T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) A CRR 56. cikkének e) pontja A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni. E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. |
974 |
1.2.12. (–) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
978 |
1.2.13. T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, illetve egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
1.3. C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)
1.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
||||
010 |
1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke |
||||
020 |
1* Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások |
||||
030 |
1** Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint A CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások |
||||
040 |
1.1. HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja |
||||
050 |
1.1.1. Sztenderd módszer (SA) CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén. |
||||
060 |
1.1.1.1. Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé a CRR 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével. |
||||
070 |
1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok Lásd a CR SA táblát |
||||
080 |
1.1.1.1.02. Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Lásd a CR SA táblát |
||||
090 |
1.1.1.1.03. Közszektorbeli intézmények Lásd a CR SA táblát |
||||
100 |
1.1.1.1.04. Multilaterális fejlesztési bankok Lásd a CR SA táblát |
||||
110 |
1.1.1.1.05. Nemzetközi szervezetek Lásd a CR SA táblát |
||||
120 |
1.1.1.1.06. Intézmények Lásd a CR SA táblát |
||||
130 |
1.1.1.1.07. Vállalkozások Lásd a CR SA táblát |
||||
140 |
1.1.1.1.08. Lakosság Lásd a CR SA táblát |
||||
150 |
1.1.1.1.09. Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
160 |
1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
170 |
1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
180 |
1.1.1.1.12. Fedezett kötvények Lásd a CR SA táblát |
||||
190 |
1.1.1.1.13. Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Lásd a CR SA táblát |
||||
200 |
1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) Lásd a CR SA táblát |
||||
210 |
1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
211 |
1.1.1.1.16. Egyéb tételek Lásd a CR SA táblát |
||||
220 |
1.1.1.2. Értékpapírosítási pozíciók (SA) CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
230 |
1.1.1.2.* Ebből: újra-értékpapírosítás CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
240 |
1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
||||
250 |
1.1.2.1. IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF mellőzésével) |
||||
260 |
1.1.2.1.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát |
||||
270 |
1.1.2.1.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát |
||||
280 |
1.1.2.1.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
290 |
1.1.2.1.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát |
||||
300 |
1.1.2.1.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát |
||||
310 |
1.1.2.2. IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával) |
||||
320 |
1.1.2.2.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát |
||||
330 |
1.1.2.2.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát |
||||
340 |
1.1.2.2.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
350 |
1.1.2.2.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát |
||||
360 |
1.1.2.2.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát |
||||
370 |
1.1.2.2.06. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) Lásd a CR IRB táblát |
||||
380 |
1.1.2.2.07. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) Lásd a CR IRB táblát |
||||
390 |
1.1.2.2.08. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lásd a CR IRB táblát |
||||
400 |
1.1.2.2.09. Lakosság – egyéb kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
410 |
1.1.2.2.10. Lakosság – egyéb nem kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
420 |
1.1.2.3. Részvényjellegű kitettségek (IRB) Lásd a CR EQU IRB táblát |
||||
430 |
1.1.2.4. Értékpapírosítási pozíciók (IRB) CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
440 |
1.1.2.4* Ebből: újra-értékpapírosítás CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
450 |
1.1.2.5. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök A feltüntetendő érték a CRR 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
||||
460 |
1.1.3. Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke A CRR 307–309. cikke |
||||
490 |
1.2. ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja |
||||
500 |
1.2.1. Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát |
||||
510 |
1.2.2. Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát |
||||
520 |
1.3. POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja |
||||
530 |
1.3.1. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke |
||||
540 |
1.3.1.1. Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén. |
||||
550 |
1.3.1.2. Részvényjellegű kitettségek MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén. |
||||
555 |
1.3.1.3. Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára A CRR 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően azonnal, vagy a CRR 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott korlátnak megfelelően történik. A CRR az ilyen pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz. A CRR 348. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del. A CRR 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del. |
||||
556 |
1.3.1.3.* Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ. |
||||
557 |
1.3.1.3.** Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek. |
||||
560 |
1.3.1.4. Deviza Lásd az MKR SA FX táblát |
||||
570 |
1.3.1.5. Áru Lásd az MKR SA COM táblát |
||||
580 |
1.3.2. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke Lásd az MKR IM táblát |
||||
590 |
1.4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a tétel értéke nulla. |
||||
600 |
1.4.1. Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Lásd az OPR táblát |
||||
610 |
1.4.2. Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA) Lásd az OPR táblát |
||||
620 |
1.4.3. Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) Lásd az OPR táblát |
||||
630 |
1.5. FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja Kizárólag a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd még a CRR 97. cikkét. A CRR 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük. A CRR 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük:
|
||||
640 |
1.6. A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát. |
||||
650 |
1.6.1. Fejlett módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
660 |
1.6.2. Sztenderd módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
670 |
1.6.3. Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
680 |
1.7. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 395–401. cikke |
||||
690 |
1.8. EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK A CRR 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók. Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük: a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, a CRR 458. és 459. cikkével összhangban; a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához. |
||||
710 |
1.8.2. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján A CRR 458. cikke |
||||
720 |
1.8.2* Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények A CRR 458. cikke |
||||
730 |
1.8.2** Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények A CRR 458. cikke |
||||
740 |
1.8.2*** Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények A CRR 458. cikke |
||||
750 |
1.8.3. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján A CRR 459. cikke |
||||
760 |
1.8.4. Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték A CRR 3. cikke A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény a CRR 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30). |
1.4. C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)
1.4.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
|
010 |
1. CET1 tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
020 |
2. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
030 |
3. T1 tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja Az T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
040 |
4. A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
050 |
5. Teljes tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja a teljes tőkemegfelelési mutató az intézmény szavatoló tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
060 |
6. A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatoló tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
070 |
CET1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja a CET1 tőkemegfelelési mutatót. |
080 |
A CET1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke A CRR 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb CET1 tőkemegfelelési mutatót kell elérnie. A CET1 tőkemegfelelési mutató célértéke a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti minimumkövetelményt és a CRD 104. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt követelményt tükrözi, de nem foglal magában más követelményeket (például a tőkepuffer-követelményeket). |
090 |
T1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja a T1 tőkemegfelelési mutatót. |
100 |
A T1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke A CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb T1 tőkemegfelelési mutatót kell elérnie. A T1 tőkemegfelelési mutató célértéke a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti minimumkövetelményt és a CRD 104. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt követelményt tükrözi, de nem foglal magában más követelményeket (például a tőkepuffer-követelményeket). |
110 |
Teljes tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja a teljes tőkemegfelelési mutatót. |
120 |
A teljes tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke A CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb teljes tőkemegfelelési mutatót kell elérnie. A teljes tőkemegfelelési mutató célértéke a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti minimumkövetelményt és a CRD 104. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt követelményt tükrözi, de nem foglal magában más követelményeket (például a tőkepuffer-követelményeket). |
1.5. C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)
1.5.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
|||||||
010 |
1. Halasztott adókövetelések összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. |
||||||
020 |
1.1. Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések A CRR 39. cikkének (2) bekezdése Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni. |
||||||
030 |
1.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók. |
||||||
040 |
1.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor a CRR 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöböt kell alkalmazni. |
||||||
050 |
2. Halasztott adókötelezettségek összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. |
||||||
060 |
2.1. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális javak vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét. |
||||||
070 |
2.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikke |
||||||
080 |
2.2.1. Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez. |
||||||
090 |
2.2.2. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak. |
||||||
093 |
2A Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések A CRR 39. cikkének (1) bekezdése Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet a CRR 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatoló tőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg. |
||||||
096 |
2B 250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések A CRR 48. cikkének (4) bekezdése Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve a CRR 470. cikkének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. |
||||||
097 |
2C 0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának és 470. cikkének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. |
||||||
100 |
3. Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
110 |
3.1. A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
120 |
3.1.1. Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
130 |
3.1.2. Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
131 |
3.1.3. Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések A CRR 34., 110. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
140 |
3.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. |
||||||
145 |
4. Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
150 |
4.1. Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
155 |
4.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. |
||||||
160 |
5. Kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékek összege a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék és értékvesztés többletére vonatkozó felső határ kiszámításához A CRR 62. cikkének d) pontja A CRR 62. cikkének d) pontja alapján az IRB-módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB-módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. |
||||||
170 |
6. A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen A CRR 62. cikkének c) pontja A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is. |
||||||
180 |
7. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához A CRR 62. cikkének c) pontja A CRR 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (az 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. |
||||||
190 |
8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. |
||||||
200 |
9. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb A CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöböt tartalmazza. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. |
||||||
210 |
10. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb A CRR 48. cikkének (1) bekezdése A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöböt tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöb után kell alkalmazni. A küszöböt úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladhatja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át. |
||||||
225 |
11.1. Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának a) alpontja |
||||||
226 |
11.2. Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának b) alpontja |
||||||
230 |
12. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül A CRR 44–46. és 49. cikke. |
||||||
240 |
12.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 46. és 49. cikke |
||||||
250 |
12.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 44., 46. és 49. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
260 |
12.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 45. cikke A CRR 45. cikke megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
270 |
12.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
280 |
12.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
290 |
12.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
291 |
12.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
292 |
12.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
293 |
12.3.3. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke |
||||||
300 |
13. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül A CRR 58–60. cikke |
||||||
310 |
13.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 58. és 59. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése |
||||||
320 |
13.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 58. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
330 |
13.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
340 |
13.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
350 |
13.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
360 |
13.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
361 |
13.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
362 |
13.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
363 |
13.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke |
||||||
370 |
14. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók nélkül A CRR 68–70. cikke |
||||||
380 |
14.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 68. és 69. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése |
||||||
390 |
14.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 68. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése Pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
400 |
14.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
410 |
14.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
420 |
14.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
430 |
14.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
431 |
14.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
432 |
14.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
433 |
14.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke |
||||||
440 |
15. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke |
||||||
450 |
15.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke |
||||||
460 |
15.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
470 |
15.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
480 |
15.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
490 |
15.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
500 |
15.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
501 |
15.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
502 |
15.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
503 |
15.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke |
||||||
510 |
16. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül A CRR 58. és 59. cikke |
||||||
520 |
16.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 58. és 59. cikke |
||||||
530 |
16.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 58. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
540 |
16.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
550 |
16.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
560 |
16.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
570 |
16.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
571 |
16.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
572 |
16.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
573 |
16.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke |
||||||
580 |
17. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül A CRR 68. és 69. cikke |
||||||
590 |
17.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 68. és 69. cikke |
||||||
600 |
17.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 68. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
610 |
17.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
620 |
17.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
630 |
17.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
640 |
17.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
641 |
17.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
642 |
17.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
643 |
17.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke |
||||||
650 |
18. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése |
||||||
660 |
19. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 60. cikkének (4) bekezdése |
||||||
670 |
20. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 70. cikkének (4) bekezdése |
||||||
680 |
21. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
690 |
22. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
700 |
23. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
710 |
24. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
720 |
25. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
730 |
26. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
740 |
27. Kombinált pufferkövetelmény A CRD 128. cikkének 6. pontja |
||||||
750 |
Tőkefenntartási puffer A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni. |
||||||
760 |
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
770 |
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
780 |
Rendszerkockázati tőkepuffer A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
800 |
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
810 |
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
820 |
28. A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények A CRD 104. cikkének (2) bekezdése Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból pótlólagos szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a pótlólagos szavatolótőke-követelményt ebben a cellában kell megadni. |
||||||
830 |
29. Induló tőke A CRD 12. és 28–31. cikke, valamint a CRR 93. cikke |
||||||
840 |
30. Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény A CRR 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja |
||||||
850 |
31. Nem hazai eredeti kitettségek A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. |
||||||
860 |
32. Teljes eredeti kitettség A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. |
||||||
870 |
Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása A CRR 500. cikkének (4) bekezdése Ebben a cellában a 880-as cellában feltüntetett összeg és a CRR szerinti teljes tőkekövetelmény különbözetét kell megadni. A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni. |
||||||
880 |
A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása A CRR 500. cikkének (4) bekezdése A CRR szerinti teljes tőkekövetelmény a CRR 500. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően kiigazítva (vagyis teljes mértékben kiigazítva, hogy tükrözze a szavatoló tőkének a 93/6/EGK és a 2000/12/EK irányelv 2007. január 1. előtt hatályos szövege szerinti számítása, illetve a CRR szerinti szavatolótőke-számítás közötti mindazon különbségeket, amelyek abból adódnak, hogy a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete értelmében a várható és a nem várható veszteséget elkülönítetten kell kezelni). A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni. |
||||||
890 |
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja Ebben a cellában a CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke teljes minimumösszegének 80 %-a, amelyet az intézmény a 93/6/EGK irányelv 4. cikke értelmében lenne köteles tartani, az említett irányelv, valamint a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2007. január 1. előtt hatályos rendelkezéseivel összhangban). |
||||||
900 |
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer A CRR 500. cikkének (2) és (3) bekezdése Ebben a cellában a CRR 500. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke 80 %-a, amelyet az intézmény a 92. cikk értelmében lenne köteles tartani, a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezete vagy harmadik része III. címe 4. fejezete helyett adott esetben a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete és harmadik része III. címe 2. vagy 3. fejezete szerint számítva). |
||||||
910 |
A teljes szavatoló tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak (vagy sztenderd módszernek) megfelelő szavatolótőke-követelmények tekintetében A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 500. cikkének (2) bekezdése Ezt a sort a következőképpen kell kitölteni:
|
1.6. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)
1.6.1. Általános megjegyzések
15. |
A CA5 a CRR 465–491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze. |
16. |
A CA5 az alábbi szerkezetet követi:
|
17. |
Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop). |
18. |
Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében foglalt átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell. |
19. |
Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni. |
1.6.2. C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)
20. |
Az intézményeknek az 5.1. táblában a CRR 465–491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest. |
21. |
Az intézmények a 020–060. sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokrüól szolgáltatnak adatot. A CA 5.1. tábla 060. sorának 010–030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA 5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le. |
22. |
Az intézmények a 070–092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatnak a CRR 479. és 480. cikke szerint. |
23. |
A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatot. |
24. |
Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5 tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges. |
1.6.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
CET1 tőke kiigazításai |
020 |
Az AT1 tőke kiigazításai |
030 |
A T2 tőke kiigazításai |
040 |
A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások A 040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél figyelembe kell venni a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében, vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását, a CRR 92. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik. Míg a 010–030. oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 040. oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok. |
050 |
Alkalmazandó százalékos arány |
060 |
Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül A 060. oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét tartalmazza. Az itt megadott érték alapján számíthatók a kiigazítások. |
Sor |
|||||
010 |
1. Kiigazítások összesen Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. |
||||
020 |
1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok A CRR 483–491. cikke Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül. |
||||
030 |
1.1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: Állami támogatásnak minősülő instrumentumok A CRR 483. cikke |
||||
040 |
1.1.1.1. A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok A CRR 483. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése |
||||
050 |
1.1.1.2. Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok A CRR 483. cikkének (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdése |
||||
060 |
1.1.2. Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as sorából kell átvezetni. |
||||
070 |
1.2. Kisebbségi részesedések és azok megfelelői A CRR 479. és 480. cikke Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőkeként figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemekben. |
||||
080 |
1.2.1. Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek A CRR 479. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg. |
||||
090 |
1.2.2. A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 84. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
091 |
1.2.3. Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 85. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
092 |
1.2.4. A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 87. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
100 |
1.3. Egyéb átmeneti kiigazítások A CRR 467–478., valamint 481. cikke Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. |
||||
110 |
1.3.1. Nem realizált nyereség és veszteség A CRR 467. és 468. cikke Ez a sor a valós értéken értékelt nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. |
||||
120 |
1.3.1.1. Nem realizált nyereség A CRR 468. cikkének (1) bekezdése |
||||
130 |
1.3.1.2. Nem realizált veszteség A CRR 467. cikkének (1) bekezdése |
||||
133 |
1.3.1.3. Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az „értékesíthető” kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége A CRR 468. cikke |
||||
136 |
1.3.1.4. A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint „értékesíthető” kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége A CRR 467. cikke |
||||
138 |
1.3.1.5. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés A CRR 468. cikke |
||||
140 |
1.3.2. Levonások A CRR 36. cikkének (1) bekezdése, valamint 469–478. cikke Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. |
||||
150 |
1.3.2.1. Folyó üzleti év veszteségei A CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eredeti levonás. Akkor, ha a vállalkozásoknak csak a jelentős veszteségeket kell levonniuk:
|
||||
160 |
1.3.2.2. Immateriális javak A CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke Az immateriális javak levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 37. cikkének rendelkezéseit. A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
170 |
1.3.2.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes érték. |
||||
180 |
1.3.2.4. Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (6) bekezdése, valamint 478. cikke A céltartalékoknak a várható veszteséghez viszonyítva IRB-módszerrel számított hiányaként levonandó összeg meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 40. cikkének rendelkezéseit. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
190 |
1.3.2.5. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (7) bekezdése, valamint 473. és 478. cikke A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 41. cikkének rendelkezéseit. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
194 |
1.3.2.5.* Ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel A CRR 473. cikke |
||||
198 |
1.3.2.5.** Ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel A CRR 473. cikke |
||||
200 |
1.3.2.6. Saját tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
210 |
1.3.2.6.1. Saját CET1 tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke A saját CET1 tőkeinstrumentumok levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 42. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik, az intézményeknek a saját CET1 tőkeinstrumentumokban meglévő részesedéseiket közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
211 |
1.3.2.6.1** Ebből: Közvetlen részesedés A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének a) pontja A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: aA közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. |
||||
212 |
1.3.2.6.1* Ebből: Közvetett részesedés A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének b) pontja A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. |
||||
220 |
1.3.2.6.2. Saját AT1 tőkeinstrumentumok A CRR 56. cikkének a) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke A fenti részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 57. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 475. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját AT1 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
221 |
1.3.2.6.2** Ebből: Közvetlen részesedés A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének a) pontja. |
||||
222 |
1.3.2.6.2* Ebből: Közvetett részesedés A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének b) pontja. |
||||
230 |
1.3.2.6.3. Saját T2 tőkeinstrumentumok A CRR 66. cikkének a) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke A részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 67. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 477. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját T2 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
231 |
ebből: Közvetlen részesedés A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének a) pontja. |
||||
232 |
ebből: Közvetett részesedés A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének b) pontja. |
||||
240 |
1.3.2.7. Kölcsönös részesedések Mivel a maradványösszeg kezelése attól függően változik, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezet CET1 tőkéjében, AT1 tőkéjében vagy járulékos tőkéjében lévő részesedés jelentősnek minősül-e vagy sem (a CRR 472. cikkének (9) bekezdése, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 477. cikkének (3) bekezdése), az intézményeknek a kölcsönös részesedéseiket jelentős részesedésre és nem jelentős részesedésre kell lebontaniuk. |
||||
250 |
1.3.2.7.1. Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (9) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
260 |
1.3.2.7.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg. |
||||
270 |
1.3.2.7.1.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg. |
||||
280 |
1.3.2.7.2. Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
290 |
1.3.2.7.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
300 |
1.3.2.7.2.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
310 |
1.3.2.7.3. Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
320 |
1.3.2.7.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
330 |
1.3.2.7.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
340 |
1.3.2.8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
||||
350 |
1.3.2.8.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (10) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
360 |
1.3.2.8.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének c) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
370 |
1.3.2.8.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének c) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
380 |
1.3.2.9. A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 470. cikkének (2) és (3) bekezdése A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A CRR 470. cikkének (1) bekezdése |
||||
385 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 478. cikke, valamint 472. cikkének (5) bekezdése A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja a CRR 470. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt 10 %-os küszöböt. |
||||
390 |
1.3.2.10. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
||||
400 |
1.3.2.10.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (11) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
410 |
1.3.2.10.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének d) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
420 |
1.3.2.10.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének d) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
425 |
1.3.2.11. Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól A CRR 471. cikke |
||||
430 |
1.3.3. További szűrők és levonások A CRR 481. cikke Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. A CRR 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, a CRR második része szerint azonban elő nem írt szűrőkről és levonásokról. |
||||
440 |
1.3.4. Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. |
1.6.3. C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)
25. |
Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (a CRR 484–491. cikke). |
1.6.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke A CRR 484. cikkének (3)–(5) bekezdése Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt. |
020 |
A korlátszámítás alapja A CRR 486. cikkének (2)–(4) bekezdése |
030 |
Alkalmazandó százalékos arány A CRR 486. cikkének (5) bekezdése |
040 |
Korlát A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése |
050 |
(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése |
060 |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel. |
Sor |
|
010 |
1. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok A CRR 484. cikkének (3) bekezdése A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
020 |
2. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával A CRR 484. cikkének (4) bekezdése |
030 |
2.1. Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 4. pontja és 489. cikke A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
040 |
2.2. Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok A CRR 489. cikke |
050 |
2.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
060 |
2.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
070 |
2.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
080 |
2.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték A CRR 487. cikkének (1) bekezdése A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető. |
090 |
3. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával A CRR 484. cikkének (5) bekezdése |
100 |
3.1. Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen A CRR 490. cikke |
110 |
3.2. Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek A CRR 490. cikke |
120 |
3.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
130 |
3.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
140 |
3.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
150 |
3.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték A CRR 487. cikkének (2) bekezdése A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely a T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető. |
2. CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
2.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
26. |
A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. Ez a tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:
|
27. |
A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010–060-as és 250–400-as oszlopban szolgáltatnak adatot. |
28. |
A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatási időpontban alkalmazandó volt. |
2.2. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL
29. |
A tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070–210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatoló tőke mértékét. |
30. |
A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatoló tőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg. |
2.3. AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
31. |
A tábla harmadik része (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250–400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatoló tőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze. |
32. |
A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatoló tőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is. |
33. |
Mivel a tábla harmadik része „hozzájárulásokat” említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól. |
34. |
A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatoló tőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat. |
35. |
Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából. |
36. |
Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Ha a részcsoportra adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, a részcsoport is benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla. |
37. |
Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavato lótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatoló tőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére. |
2.4. C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS Total)
Oszlop |
Útmutató |
250–400 |
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót. |
410–480 |
TŐKEPUFFEREK Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót. |
Sor |
Útmutató |
010 |
ÖSSZESEN Ebben a sorban a C 06.02-es tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni. |
2.5. C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
Oszlop |
Útmutató |
010–060 |
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK E tábla célja, hogy a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat. |
010 |
NÉV A konszolidáció körébe bevont szervezet neve. |
020 |
KÓD Ez a kód egy sorazonosító, amely a tábla minden egyes sorát egyedileg azonosítja. A konszolidáció körébe bevont szervezethez tartozó kód. A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ. |
025 |
LEI-KÓD A LEI a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által referenciakódként javasolt, a G20 által elfogadott jogalany-azonosító, amely a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felek egyedi és globális azonosítására szolgál. A LEI-rendszer teljeskörű bevezetéséig a tranzakciós partnerekhez előzetes LEI kódot rendel a Szabályozói Felügyeleti Bizottság (ROC) által jóváhagyott Helyi Operatív Egység (LOU) (részletes információk a következő weboldalon találhatók: www.leiroc.org)). Ha egy adott partner rendelkezik LEI-kóddal, akkor ezt a kódot kell feltüntetni a partner azonosítására. |
030 |
INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM) Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre a CRR és a CRD szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak. Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni. Kisebbségi részesedések: A CRR 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva a CRR követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások. |
040 |
AZ ADATOK TERJEDELME: egyedi alapon teljeskörűen konszolidált (SF) vagy egyedi alapon részlegesen konszolidált (SP) Az SF értéket teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni. Az SP értéket részlegesen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni. |
050 |
ORSZÁGKÓD Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk. |
060 |
RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljeskörű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. A CRR 4. cikke 16. pontjának megfelelően egy leányvállalat leányvállalatában birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik. |
070–240 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A részletes információkat tartalmazó rész (070–240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – a CRR szerinti tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 030-as oszlop értéke IGEN). Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni. Az adatokat az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokkal összhangban kell megadni (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). A CRR-től eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő tagoltságú adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak. Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix működési költségeiről: A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutató CRR 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix működési költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket. A teljes kockázati kitettségértéknek a fix működési költségekhez kapcsolódó részét e tábla 2. részének 100. oszlopában kell megadni. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 080–110-es oszlopok összegét kell megadni. |
080 |
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 040. sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 490. sorában (AZ ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege. |
090 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg. |
100 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték. Ebben az oszlopban kell megadni a fix működési költségeket, ezen belül a CA2-es tábla 630-as sorának értékét (FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK). |
110 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2-es tábla 640-es, 680-as és 690-es sorában megadott értékek összege. |
120–240 |
RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye szerinti helyi tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
120 |
SZAVATOLÓ TŐKE Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1-es tábla 010-es sorában (SZAVATOLÓ TŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg. |
130 |
EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
140 |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK A CRR 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
150 |
T1 TŐKE ÖSSZESEN A CRR 25. cikke |
160 |
EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
170 |
KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK A CRR 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
180 |
CET1 TŐKE A CRR 50. cikke |
190 |
EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A CRR 81. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
200 |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK A CRR 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
210 |
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) A CRR 61. cikke |
220 |
EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. és 83. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
230 |
T2 TŐKE A CRR 71. cikke |
240 |
EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. és 83. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a CRR 87. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait, vagyis az az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
250–400 |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
250–290 |
KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
250 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 260–290. oszlopok összegét kell megadni. |
260 |
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó, CRR szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált szolvenciamutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül. |
270 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén a CRR szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel. |
280 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is. A fix működési költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
290 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. |
300–400 |
HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓ TŐKÉHEZ A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a tőkemegfelelési mutatót. A 300–350. oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatoló tőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható és/vagy a szavatoló tőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetében meghatározott küszöb függvényében a 360–400. oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatoló tőkéhez. Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatoló tőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatoló tőkéjéhez való nettó hozzájárulás, vagyis főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatoló tőke adható meg. Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
300–350 |
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a CRR második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. |
300 |
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A CRR 87. cikke |
310 |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 85. cikke |
320 |
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A CRR 84. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének CRR szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege. |
330 |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 86. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege. |
340 |
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 88. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatoló tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege. |
350 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
360–400 |
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE A CRR 18. cikke A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. |
360 |
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
370 |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
380 |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
390 |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is. |
400 |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni. |
410–480 |
TŐKEPUFFEREK A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4-es tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a 2013/36/EU irányelvet (CRD) átültető nemzeti intézkedéseken és az 575/2013/EU rendeleten (CRR) alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is. |
410 |
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK A CRD 128. cikkének 6. pontja |
420 |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni. |
430 |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni. |
440 |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. |
450 |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell megadni. |
470 |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke Ebben a cellában a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni. |
480 |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni. |
3. HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
38. |
A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Ezenkívül az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni. |
3.1.1. Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák
39. |
A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be. |
40. |
A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely). |
41. |
A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza. |
42. |
Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt. |
43. |
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik. |
44. |
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul. |
45. |
A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni. |
3.1.2. A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás
46. |
A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván. |
3.2. C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)
3.2.1. Általános megjegyzések
47. |
A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:
|
3.2.2. A CR SA tábla alkalmazási köre
48. |
A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához. |
49. |
A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni. |
50. |
Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:
|
51. |
A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:
|
52. |
A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is. |
53. |
Ezenkívül a CR SA a 290–320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről. |
54. |
Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:
|
55. |
A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontja szerinti kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontja szerinti kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti. |
56. |
A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a „nemteljesítő” és „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla „központi kormányzatok vagy központi bankok”, „regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok”, „közszektorbeli intézmények”, „intézmények”, „vállalkozások” és „lakosság” kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a „nemteljesítő” vagy „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a „nemteljesítő” és „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal. |
57. |
Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a „nemteljesítő” kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor az információt az „intézmények” kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni. |
3.2.3. A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel
58. |
A kitettségeknek a CRR 112. cikkében meghatározott különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:
|
59. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak. |
60. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek). |
61. |
A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státus stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok). |
62. |
A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Így a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem zárja ki, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek. |
63. |
Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba az osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez lenne a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza lenne. Ekkor az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának. |
64. |
Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolás az alábbi sorrendet követné:
|
65. |
A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)–(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni. |
66. |
A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az „egyéb tételek” kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az „egyéb kockázati súlyok” sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg). |
67. |
A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni. |
DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ
Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség |
|
|
A 112. cikk m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Értékpapírosítási pozíciók |
NEM |
|
|
A 112. cikk k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (lásd még a 128. cikket) |
NEM |
|
|
A 112. cikk p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Részvényjellegű kitettségek (lásd még a 133. cikket) |
NEM |
|
|
A 112. cikk j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Nemteljesítő kitettségek |
NEM |
|
|
A 112. cikk l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még a 129. cikket) E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. |
NEM |
|
|
A 112. cikk i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még a 124. cikket) |
NEM |
|
|
A 112. cikk q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Egyéb tételek |
NEM |
|
|
A 112. cikk n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek |
NEM |
|
|
Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek Intézményekkel szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek |
3.2.4. A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata
3.2.4.1. Az „intézmények” kitettségi osztály
68. |
A CRR 113. cikkének (6)–(7) bekezdése szerinti, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja: |
69. |
A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek. |
70. |
A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint „az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.” Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni. |
3.2.4.2. A „fedezett kötvények” kitettségi osztály
71. |
Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba: |
72. |
A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötvényeknek a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba sorolandók. |
3.2.4.3. A „kollektív befektetési formák” kitettségi osztály
73. |
A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni. |
3.2.5. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|||||
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték, a CRR 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően: A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete, vagy a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek eredeti kitettségértéke a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettség. A lízing kitettségértékét a CRR 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A CRR 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosítéknak megfelelően kell feltüntetni. A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti repoügyletekre, értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adására vagy kölcsönbe vételére, illetve egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletekre kiterjedő nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási keretmegállapodás formájában megjelenő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását a 010. oszlopban kell feltüntetni. Emiatt a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, repoügyletre vonatkozó nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. és 221. cikke szerint számított E* értékét a CR SA tábla 010-es oszlopában kell feltüntetni. |
||||
030 |
(–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok A CRR 24. és 111. cikke Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok. |
||||
040 |
Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség A 010-es és 030-as oszlop összege. |
||||
050–100 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább „A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése” részben meghatározott helyettesítésével. Ha a kitettségértéket biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni:
Lásd még a 4.1.1. pontban található útmutatót. |
||||
050–060 |
Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (Ga) A CRR 235. cikke A CRR 239. cikkének (3) bekezdése a Ga korrigált értéket határozza meg előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén. |
||||
050 |
Garanciák A CRR 203. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatíváktól eltérő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. |
||||
060 |
Hitelderivatívák A CRR 204. cikke. |
||||
070–080 |
Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Ezek az oszlopok a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontja, valamint 196., 197. és 200. cikke szerint előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak. Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza. A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. |
||||
070 |
Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere A CRR 222. cikkének (1)–(2) bekezdése |
||||
080 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet A CRR 232. cikke. |
||||
090–100 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A CRR 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. |
||||
110 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után |
||||
120–140 |
A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE A CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikke. Magában foglalja a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is. A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását a CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikkének megfelelően kell kiszámítani. |
||||
120 |
A kitettség volatilitási korrekciós tényezője A CRR 223. cikkének (2)–(3) bekezdése A feltüntetendő értéket a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása adja meg: (Eva–E) = E*He. |
||||
130 |
(–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam) A CRR 239. cikke (1) bekezdésének 2. pontja Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel magában foglalja a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat. A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza. |
||||
140 |
(–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció A CRR 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1]. |
||||
150 |
Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*) A CRR 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése, valamint 228. cikkének (1) bekezdése. |
||||
160–190 |
A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban A CRR 111. cikkének (1) és 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja Lásd még a CRR 222. cikkének (3) bekezdését, valamint 228. cikkének (1) bekezdését. A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük. |
||||
200 |
Kitettségérték A CRR harmadik része II. címe 4. fejezete 4. szakaszának 111. cikke. Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez a CRR 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni. |
||||
210 |
Ebből: Partnerkockázatból származó A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 2., 3., 4. és 5. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettségérték. |
||||
215 |
A kkv-szorzó előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevétele nélkül. |
||||
220 |
A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 500. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevételével. |
||||
230 |
Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel A CRR 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja |
||||
240 |
Ebből: központi kormányzattal megegyező hitelminősítéssel A CRR 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja |
Sor |
Útmutató |
010 |
Teljes kitettség |
015 |
ebből: Nemteljesítő kitettségek A CRR 127. cikke Ezt a sort csak a „Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek” és a „Részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályokban kell jelenteni. Ha egy kitettség a CRR 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti a CRR 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a „Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek” vagy a „Részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha a CRR 127. cikke szerinti nemteljesítő kitettségről van szó. |
020 |
ebből: KKV Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni. |
030 |
ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket. |
040 |
ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan A CRR 125. cikke. Csak az „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályban kell jelenteni. |
050 |
ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek A CRR 150. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek. |
060 |
ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek A CRR 148. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek. |
070–130 |
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani. Az adatot szolgáltató intézmény kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja, valamint 299. cikkének (2) bekezdése szerinti partnerkockázati pozícióit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül a kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk. |
070 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 090., 110. és 130. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek. |
080 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040. és 060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek. |
090–130 |
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
090 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén” c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket; ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket. |
100 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek. |
110 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. A hosszú teljesítési idejű ügyleteket a CRR 272. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 130. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
120 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt A CRR 306. cikke a 4. cikk (88) bekezdése szerinti minősített központi szerződő felek esetén a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek. |
130 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból Ebben a sorban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyek a CRR 272. cikkének 11. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás megléte miatt nem sorolhatók sem a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, sem az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé. |
140–280 |
KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
140 |
0 % |
150 |
2 % A CRR 306. cikkének (1) bekezdése |
160 |
4 % A CRR 305. cikkének (3) bekezdése |
170 |
10 % |
180 |
20 % |
190 |
35 % |
200 |
50 % |
210 |
70 % A CRR 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja |
220 |
75 % |
230 |
100 % |
240 |
150 % |
250 |
250 % A CRR 133. cikkének (2) bekezdése |
260 |
370 % A CRR 471. cikke |
270 |
1 250 % A CRR 133. cikkének (2) bekezdése |
280 |
Egyéb kockázati súlyok Ez a sor a „kormányzat”, „vállalkozások”, „intézmények” és „lakosság” kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki. Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok. A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az „egyéb tételek” kitettségi osztályban kell feltüntetni. Lásd még a CRR 124. cikkének (2) bekezdését, valamint 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját. |
290–320 |
Tájékoztató adatok Lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában. |
290 |
Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 126. cikkének megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra kereskedelmi ingatlan nyújt-e fedezetet. |
300 |
100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja A „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni. |
310 |
Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra ingatlan nyújt-e fedezetet. |
320 |
150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja A „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni. |
3.3. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)
3.3.1. A CR IRB tábla alkalmazási köre
74. |
A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:
|
75. |
A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki. |
76. |
A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:
|
77. |
Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:
A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni. Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan. |
3.3.2. A CR IRB táblacsoport felosztása
78. |
A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:
|
3.3.3. C 08.01 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)
3.3.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
Útmutató |
||||
010 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni. Egyébként a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni. Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A nemteljesítő kitettségek az utolsó minősítési kategóriá(k)ba sorolt, 100 %-os PD-értékű kitettségek. |
||||
020 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük. Az eredeti kitettségértéket a CRR 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban kell megadni. A CRR 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti. |
||||
030 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
040–080 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább „A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése” részben meghatározott helyettesítésével. |
||||
040–050 |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott értékek. Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. |
||||
040 |
GARANCIÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 236. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint, a (3) bekezdés kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A garanciákat a 040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha az kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 150-es oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni. |
||||
050 |
HITELDERIVATÍVÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 216. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 160-as oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni. |
||||
060 |
EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 232. cikke alkalmazandó. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközöket kell megadni. A belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A 060-as oszlopban kell feltüntetni akkor, ha az LGD értékében nem történik kiigazítás. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni. |
||||
070–080 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfél-kategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. |
||||
090 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő ügyfél-kategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. |
||||
100, 120 |
Ebből: mérlegen kívüli tételek Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
||||
110 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 166. cikke, valamint 230. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti értéket kell feltüntetni. Az I. mellékletben meghatározott instrumentumok esetében a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket az intézmény által választott módszertől függetlenül alkalmazni kell. A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének alkalmazásakor a 040–060. sorban (értékpapír-finanszírozási ügyletek, származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő kitettségek) a kitettségérték megegyezik a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettséggel. Ezeket az értékeket ebben az oszlopban, és nem a 130-as oszlopban („Ebből: partnerkockázatból származó”) kell feltüntetni. |
||||
130 |
Ebből: Partnerkockázatból származó Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
||||
140 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A kitettségérték felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
150–210 |
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-értékeket. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 228. cikkének (2) bekezdése, 230. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 231. cikke szerint. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz:
|
||||
150 |
GARANCIÁK Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
||||
160 |
HITELDERIVATÍVÁK Lásd a 050-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
||||
170 |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték. A CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök. |
||||
180 |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakaszában szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítást készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 193. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 194. cikkének (1) bekezdése szerinti értékek. A CRR 223. cikkének (2) bekezdése szerinti korrigált értéket (Cvam) kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
190–210 |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett egyéb biztosíték. |
||||
190 |
INGATLAN Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkét. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték. |
||||
200 |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkének (3) bekezdését. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
210 |
KÖVETELÉSEK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (5) bekezdése, valamint 229. cikkének (2) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
220 |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák a CRR 202. cikke és 217. cikkének (1) bekezdése alapján. Lásd még a 040. „Garanciák” és a 050. „Hitelderivatívák” oszlopot. |
||||
230 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, a CRR harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg. A nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A kitettséggel súlyozott átlagokat a 110. oszlopban meghatározott kitettségérték alapján kell kiszámítani. Valamennyi hatást figyelembe kell venni, így az adatszolgáltatás kiterjed a jelzálogra alkalmazandó alsó határértékre is. Az IRB-módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok a CRR 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek. Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 110. oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni a CRR 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. A 230. oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagyméretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi vállalatok kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 240. oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe. |
||||
240 |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
250 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A feltüntetett érték a CRR 162. cikkének felel meg. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a „lakosság” kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki. |
||||
255 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó nem vehető figyelembe. |
||||
260 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzót figyelembe kell venni. |
||||
270 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték részletezése a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontja alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
280 |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A várható veszteség meghatározását a CRR 5. cikkének (3) bekezdése, kiszámítását a CRR 158. cikke tartalmazza. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani. |
||||
290 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az értékelési korrekciót, valamint a CRR 159. cikke szerinti egyedi és általános céltartalékokat kell feltüntetni. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfél-kategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni. |
||||
300 |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA A CRR 172. cikkének (1) és (2) bekezdése. A lakossági kitettségi osztály, valamint a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül. A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfél-kategóriákhoz rendelnek a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. A CRR 172. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető. Mivel ez az oszlop a minősítési rendszerek egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül. |
Sor |
Útmutató |
010 |
TELJES KITETTSÉG |
015 |
ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket. |
020–060 |
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
020 |
Hitelkockázattal érintett mérlegtételek A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek. |
030 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy származtatott ügyletek, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletek, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek. |
040–060 |
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
040 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén” c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket, valamint ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket. Azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
050 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 060-as sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
060 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
070 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját. A lakossággal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 166. cikkének (6) bekezdését. A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfél-kategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 180. sorban kell feltüntetni. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Nincs irányadó skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg. |
080 |
SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN A CRR 153. cikkének (5) bekezdése Kizárólag a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek osztályaira vonatkozik. |
090–150 |
A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA: |
120 |
Ebből: az 1. kategóriában A CRR 153. cikkének (5) bekezdése, 1. táblázat. |
160 |
ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT A CRR 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése, valamint 230. cikkének (3) bekezdése. |
170 |
NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, a CRR 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni. |
180 |
FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN A felhígulási kockázat meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázati súly kiszámításával kapcsolatban lásd a CRR 157. cikkének (1) bekezdését. A CRR 166. cikkének (6) bekezdése szerint a vásárolt követelések kitettségértéke a kintlévőség összege a felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékekkel csökkentve. |
3.3.4. C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény – ügyfél-kategória vagy -halmaz (pool) szerint (CR IRB 2 tábla)
Oszlop |
Útmutató |
005 |
Ügyfél-kategória (sorazonosító) Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Értéke 1, 2, 3 stb. |
010–300 |
Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval. |
Sor |
Útmutató |
010–001 – 010–NNN |
Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-érték szerint növekvő sorrendben kell megadni. A nem teljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatait e tábla nem tartalmazza. |
3.4. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS
79. |
Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag az 1. és 2. táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az „Egyéb országok” földrajzi területhez kell sorolni. |
80. |
A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az „Egyéb országok” földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül. |
81. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. |
3.4.1. C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)
3.4.1.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR SA tábla 010-as oszlopával azonos meghatározás. |
020 |
Nemteljesítő kitettségek A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a „kiemelkedően magas kockázatú kitettségek” vagy a „részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége. Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. A CRR 112. cikkének j) pontja szerinti „nemteljesítő kitettségekhez” sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba tartoznának. A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti a CRR 112. cikkének j), k), illetve p) pontja szerinti „nemteljesítő kitettségek”, „kiemelkedően magas kockázatú kitettségek” vagy „részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását. |
040 |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. |
050 |
Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
055 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
060 |
Leírások A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)]. |
070 |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege. |
075 |
Kitettségérték A CR SA tábla 200-as oszlopával azonos meghatározás. |
080 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 215-ös oszlopával azonos meghatározás. |
090 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 220-as oszlopával azonos meghatározás. |
Sor |
|
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok A CRR 112. cikkének a) pontja. |
020 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok A CRR 112. cikkének b) pontja. |
030 |
Közszektorbeli intézmények A CRR 112. cikkének c) pontja. |
040 |
Multilaterális fejlesztési bankok A CRR 112. cikkének d) pontja. |
050 |
Nemzetközi szervezetek A CRR 112. cikkének e) pontja. |
060 |
Intézmények A CRR 112. cikkének f) pontja. |
070 |
Vállalkozások A CRR 112. cikkének g) pontja. |
075 |
ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
080 |
Lakosság A CRR 112. cikkének h) pontja. |
085 |
ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
090 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja |
095 |
ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
100 |
Nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja |
110 |
Kiemelkedően magas kockázatú tételek A CRR 112. cikkének k) pontja. |
120 |
Fedezett kötvények A CRR 112. cikkének l) pontja. |
130 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések A CRR 112. cikkének n) pontja. |
140 |
Kollektív befektetési formák (KBF) A CRR 112. cikkének o) pontja. |
150 |
Részvényjellegű kitettségek A CRR 112. cikkének p) pontja. |
160 |
Egyéb kitettségek A CRR 112. cikkének q) pontja. |
170 |
Teljes kitettség |
3.4.2. C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)
3.4.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR IRB tábla 020-as oszlopával azonos meghatározás. |
030 |
Ebből: nemteljesítő kitettségek A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke. |
040 |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. |
050 |
Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
055 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
060 |
Leírások A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)]. |
070 |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege. |
080 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) A CR IRB tábla 010-as oszlopával azonos meghatározás. |
090 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A CR IRB tábla 230-as oszlopával azonos meghatározás. A CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. |
100 |
Ebből: nemteljesítő kitettségek A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke. |
105 |
Kitettségérték A CR IRB tábla 110-es oszlopával azonos meghatározás. |
110 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 255-as oszlopával azonos meghatározás. |
120 |
Ebből: nemteljesítő kitettségek A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. |
125 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 260-as oszlopával azonos meghatározás. |
130 |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 280-as oszlopával azonos meghatározás. |
Sor |
|
010 |
Központi kormányzatok és központi bankok (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja) |
020 |
Intézmények (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja) |
030 |
Vállalkozások (A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozások) |
042 |
Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés) (A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja) Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. |
045 |
Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja, valamint 153. cikkének (5) bekezdése |
050 |
Ebből: KKV (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) |
060 |
Lakosság (A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek) |
070 |
Lakosság – ingatlannal fedezett Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
080 |
KKV Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával. |
090 |
Nem kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
100 |
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen) |
110 |
Egyéb lakosság A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 070–100. sorban nem szereplő, lakossággal szembeni kitettségek. |
120 |
KKV Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdésének együttes alkalmazásával. |
130 |
Nem kkv Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
140 |
Részvényjellegű kitettségek Részvényjellegű kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával. |
150 |
Teljes kitettség |
3.4.3. C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek bontása az országonkénti anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)
3.4.3.1. Általános megjegyzések
82. |
A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. A kért információ a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer CRD 140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik. |
83. |
A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített adatot a kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni. |
84. |
Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem lényeges. |
85. |
A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardokat meghatározó, 2014. június 4-i 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából. |
3.4.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
Összeg A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva. |
020 |
Százalék |
030 |
Kvalitatív információk Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az „Összesen” adatot az összes országra vonatkozóan. Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban. |
Sor |
|
||||||||||
010–020 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettség. |
||||||||||
010 |
Kitettségérték a sztenderd módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók sztenderd módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 050-es sorban kell jelenteni. |
||||||||||
020 |
Kitettségérték az IRB-módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikke szerinti kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók IRB módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 060-as sorban kell jelenteni. |
||||||||||
030–040 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek. |
||||||||||
030 |
Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkének megfelelően a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében:
|
||||||||||
040 |
Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetének értelmében a következők összegét kell jelenteni:
|
||||||||||
050–060 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek. |
||||||||||
050 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték. |
||||||||||
060 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték. |
||||||||||
070–110 |
Szavatolótőke-követelmények és súlyozó tényezők |
||||||||||
070 |
Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény A 080-as, 090-es és 100-as sorok összege. |
||||||||||
080 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 100-as sorban kell jelenteni. A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. |
||||||||||
090 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban. A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, a CRR 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket. |
||||||||||
100 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. |
||||||||||
110 |
Szavatolótőke-követelmények súlyozó tényezői Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra:
A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
120–140 |
Anticiklikustőkepuffer-ráták |
||||||||||
120 |
A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően. Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan. A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni. A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
130 |
Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a CRD 137., 138., 139. cikke, valamint 140. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni. Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
140 |
Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyek a 140. cikk céljából alkalmazottak a CRD 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r120; c020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r130; c020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r110; c020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem. |
||||||||||
150–160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása |
||||||||||
150 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia. |
||||||||||
160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia. |
3.5. C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)
3.5.1. Általános megjegyzések
86. |
A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően. |
87. |
A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az IRB-módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan. |
88. |
A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:
|
89. |
A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is. |
90. |
A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:
Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében). |
91. |
A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:
|
3.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)
Oszlop |
|
005 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) Az ügyfél-kategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. |
010 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 010. oszlopban a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel. Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az ügyfél-kategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni. |
020 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézmények a 020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. A CRR 167. cikkében foglalt rendelkezések szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték. Az intézmények ezenkívül a 020-as oszlopban tüntetik fel a CRR I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is. |
030–040 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (a CRR 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 030-as és 040-es oszlopban a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (040-es oszlop) formájában tüntetik fel. |
050 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézmények az 050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik. |
060 |
KITETTSÉGÉRTÉK Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 060. oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (a CRR 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke). Emlékeztetésképpen a mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (a CRR 167. cikke). |
070 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a CR EQU IRB 2 tábla 070. oszlopában az összesítésben szereplő ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel; ugyanez vonatkozik a CR EQU IRB tábla 020-as sorára is. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (060-as oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
080 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények a 080-as oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyeket a CRR 155. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell kiszámítani. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítésnek a CRR 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése). A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (a CRR 165. cikkének (3) bekezdése). |
090 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az intézmények a 090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket a CRR 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani. |
92. |
A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modellen alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Sor |
Sor |
|||||
CR EQU IRB 1 – 020. sor |
PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 020. sorában tüntetik fel. |
||||
CR EQU IRB 1 – 050–090. sor |
EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően az 050–090. sorban adják meg. |
||||
CR EQU IRB 1 – 100. sor |
BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER A belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (4) pontja) a kért információkat a 100. sorban tüntetik fel. |
||||
CR EQU IRB 1 – 110. sor |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Például:
a 110. sorban kell feltüntetni. |
||||
CR EQU IRB 2 |
A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor a CR EQU IRB 2 táblán az e skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. |
3.6. C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)
3.6.1. Általános megjegyzések
93. |
A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint. |
94. |
Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan. |
95. |
A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázat nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. |
96. |
A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézmények kiszámítják a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára. |
97. |
Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt. |
98. |
A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni. |
99. |
Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazás köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni. |
3.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA A CRR 378. cikkével összhangban az intézmények a 010. oszlopban a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel. A 010-es oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak. |
020 |
A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG A CRR 378. cikkének megfelelően az intézmények a 020-as oszlopban feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára. A 020-as oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak. |
030 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az intézmények a 030-as oszlopban tüntetik fel a CRR 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt. |
040 |
TELJES ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények az elszámolási kockázati kitettség összegének kiszámításához a 030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg. |
Sor |
|
010 |
A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények a 010-es sorban összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint). Az intézmények a 010/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények a 010/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények a 010/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). |
020–060 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 020–060. sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény. |
070 |
A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények a 070-es sorban összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint). Az intézmények a 070/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények a 070/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények a 070/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). |
080–120 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 080–120. sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény. |
3.7. C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)
3.7.1. Általános megjegyzések
100. |
Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény a sztenderd módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre. |
101. |
A CR SEC SA tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott, a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontjában meghatározott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról. |
3.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.) Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe a CR SEC SA vagy CR SEC IRB táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói a CRR 242. cikkének 12. pontjában meghatározott rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozó gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket foglalják magukban. |
020–040 |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE A CRR 249. és 250. cikkének rendelkezései alapján az értékpapírosított kitettségek hitelkockázati fedezetét úgy kell megállapítani, mintha lejárati eltérés nem állna fenn. |
020 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti. |
030 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti. |
040 |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása. |
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint a hitelkockázati kiigazítások és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe. A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik. |
060 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. |
070 |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG A CRR 246. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül. Ez az információ a CR SA Total tábla 040-es oszlopához kapcsolódik. |
080–110 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, valamint harmadik része II. címének 4. fejezete. Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
080 |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, szabályozása a CRR 235. cikkében található. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
090 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, szabályozása a CRR 195., 197. és 200. cikkében található. A CRR 218–236. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
100–110 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. |
100 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN 222. cikk (3) bekezdés, és 235. cikk (1) és (2) bekezdés A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Ez az információ a CR SA Total tábla 090. [(–) Kiáramlások összesen] oszlopához kapcsolódik. |
110 |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak és a CRR 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítéknak minősülnek, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni. Ez az információ a CR SA Total tábla 100. (Beáramlások összesen) oszlopához kapcsolódik. |
120 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. Ez az információ a CR SA Total tábla 110-es oszlopához kapcsolódik. |
130 |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja. Ez az információ a CR SA Total tábla 120-as és 130-as oszlopához kapcsolódik. |
140 |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók. Ez az információ a CR SA Total tábla 150-es oszlopához kapcsolódik. |
150–180 |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR eltérő rendelkezése hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %. Lásd a CR SA Total tábla 160–190. oszlopát. Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %,]0 %, 20 %],]20 %, 50 %] és]50 %, 100 %]. |
190 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók. Ez az információ a CR SA Total tábla 200-as oszlopához kapcsolódik. |
200 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 258. cikke szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly vonatkozik, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből. |
210 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK A szavatoló tőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték. |
220–320 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
220–260 |
MINŐSÍTETT A minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 8. pontja határozza meg. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani. |
270 |
1 250 % (NEM MINŐSÍTETT) A nem minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 7. pontja határozza meg. |
280 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése. Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. |
290 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA Az ABCP-program második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú ügyletrészsorozatába tartozó értékpapírosítási pozícióként kezelt kitettségértéket a CRR 254. cikke rögzíti. Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír (ABCP) kibocsátás meghatározását a CRR 242. cikkének 9. pontja tartalmazza. |
300 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
310 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (IAA) A CRR 109. cikkének (1) bekezdése, valamint 259. cikkének (3) bekezdése. Az értékpapírosítási pozíciók belső értékelési módszer szerinti kitettségértéke. |
320 |
IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
330 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül. |
340 |
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket. |
350 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény a CRR 405., 406. vagy 409. cikke bizonyos követelményeinek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. E kiegészítő kockázati súly nemcsak a befektető intézményekre, hanem az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és az eredeti hitelezőkre is alkalmazható. |
360 |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 330-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is. |
370–380 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 252. cikkében – az aktuálisan nemteljesítő tételek, valamint kiemelkedően magas kockázatúnak minősített kitettségek értékpapírosítása –, valamint 256. cikkének (4) bekezdésében – rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény – meghatározott határértékek alkalmazása előtt (370. oszlop)/után (380. oszlop). |
390 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
102. |
A CR SEC SA tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint oszlanak meg. |
103. |
A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettséget) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk. |
Sor |
|
010 |
TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt. |
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke. |
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be. |
040–060 |
MÉRLEGTÉTELEK A CRR 246. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti érték. A mérlegtételeket értékpapírosítás (050-es sor) és újra-értékpapírosítás (060-as sor) szerint kell megbontani. |
070–090 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint. A mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket értékpapírosítás (080. sor) és újra-értékpapírosítás (090. sor) szerint kell megbontani a CRR 251. cikkében található 1. táblázatnak megfelelően. |
100 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik. |
110 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be. A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
120–140 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
150–170 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
180 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
190–210 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
220–240 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
250–290 |
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. A sorokat kizárólag a 190., 210–270. és 330–340. oszlopban kell kitölteni. |
3.8. C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)
3.8.1. Általános megjegyzések
104. |
Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény az IRB-módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. |
105. |
A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre. |
106. |
A CR SEC IRB tábla alkalmazási köre megegyezik a CR SEC SA tábláéval: összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról. |
3.8.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A mérlegtételek összértékét tartalmazó sorban az ebben az oszlopban feltüntetett összeg az adatszolgáltatás időpontjában fennálló értékpapírosított kitettségek összegének felel meg. Lásd a CR SEC SA tábla 010-es oszlopát. |
020–040 |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE A CRR 249. és 250. cikke. Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe. |
020 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti. |
030 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint a CR SEC IRB tábla 030-as oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti. |
040 |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása. |
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe. A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik. |
060–090 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Lásd a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontját, valamint a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetét. Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. |
060 |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában található. A CRR 236. cikke teljes/részleges fedezettség esetében mutatja be a GA számítási módját (a veszteségviselési rangsorban azonos hely). Ez az információ a CR IRB tábla 040-es és 050-es oszlopához kapcsolódik. |
070 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában található. Mivel a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere nem alkalmazható, ebben az oszlopban kizárólag a CRR 200. cikke szerinti előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tüntethető fel. Ez az információ a CR IRB tábla 060-as oszlopához kapcsolódik. |
080–090 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. |
080 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN A CRR 236. cikke. A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Ez az információ a CR IRB tábla 070-as oszlopához kapcsolódik. |
090 |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Ez az információ a CR IRB tábla 080-as oszlopához kapcsolódik. |
100 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. Ez az információ a CR IRB tábla 090-as oszlopához kapcsolódik. |
110 |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) A CRR 218–222. cikke Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja. |
120 |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók. |
130–160 |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Eltérő rendelkezés hiányában ez a hitelegyenértékesítési tényező 100 %. Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg. Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %]. |
170 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók. Ez az információ a CR IRB tábla 110-as oszlopához kapcsolódik. |
180 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 266. cikkének (3) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből. |
190 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK |
200–320 |
MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) A CRR 261. cikke. A CRR 259. cikkének (2) bekezdése szerinti származtatott hitelminősítéssel rendelkező IRB értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az IRB-módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében (4. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani. |
330 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A felügyeleti képlet módszerével kapcsolatban lásd a CRR 262. cikkét. Egy értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7 % és a megadott képletek szerint alkalmazandó kockázati súly közül a nagyobb érték. |
340 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Az értékpapírosítási pozíciókhoz tartozó hitelkockázat-mérséklés a CRR 264. cikke szerint elismerhető. Ebben az esetben az intézmény a teljes fedezettségű pozíció tényleges kockázati súlyát tünteti fel a CRR 264. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint (a tényleges kockázati súly a pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékét a pozíció kitettségértékével elosztva, majd 100-zal megszorozva számítható ki). Részleges fedezettségű pozíció esetében az intézménynek a felügyeleti képlet módszerét korrigált T-értékkel kell alkalmaznia a CRR 264. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. |
350 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz legmagasabb kockázati súlya) alapján állapítják meg. A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan kivételes kezelési módot ír elő, amelynél a Kirb nem számítható ki. A likviditási hitelkeretek le nem hívott részét a mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek között kell feltüntetni. Amíg egy értékpapírosítást kezdeményező a kivételes kezelést alkalmazza, amelynek során a Kirb nem számítható ki, addig a 350. oszlopban célszerű feltüntetni a likviditási hitelkeret kitettségértékének a CRR 263. cikkében rögzített kezelésnek megfelelő kockázati súlyozását. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd a CRR 256. cikkének (5) bekezdését és 265. cikkét. |
360 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
370 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozó belső értékelési módszert (IAA) határozza meg. |
380 |
IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. |
390 |
(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CRR 266. cikkének (1) bekezdése (kizárólag értékpapírosítást kezdeményezők esetében alkalmazható, ha a kitettséget nem vonták le a szavatoló tőkéből), valamint (2) bekezdése szerint kell eljárniuk. Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. |
400 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázati kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül. |
410 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket. |
420 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. |
430 |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 400-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is. Ebben az oszlopban negatív értékeket kell megadni. |
440–450 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 260. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt (440-es oszlop)/után (450-es oszlop). Figyelembe kell venni továbbá a CRR 265. cikkét is (rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény). |
460 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
107. |
A CR SEC IRB tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül az értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint oszlanak meg. |
108. |
A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk. |
Sor |
|
010 |
TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt. |
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke. |
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be. |
040–090 |
MÉRLEGTÉTELEK A CRR 246. cikke (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket az IRB-módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélküli könyv szerinti érték. A mérlegtételek az 050–070. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 080–090. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően. |
100–150 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint. A mérlegen kívüli tételek a 110–130. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 140–150. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően. |
160 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik. |
170 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be. A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
180–230 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
240–290 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
300 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
310–360 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
370–420 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
430–540 |
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkében (4. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. A sorokat kizárólag a 170., 190–320. és 400–410. oszlopban kell kitölteni. |
3.9. C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)
3.9.1. Általános megjegyzések
109. |
Ez a tábla – a CR SEC SA, CR SEC IRB, MKR SA SEC és MKR SA CTP tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmazt és a szavatolótőke-követelményt. |
110. |
A táblát az alábbi esetekben kell kitölteni:
|
111. |
Ezt a táblát kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények (2) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni. |
112. |
A CRR 406. cikkének (1) bekezdése alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010–040., a 070–110., 160-as, 190-es, a 290–400. és a 420–470. oszlopot kell kitölteniük. |
113. |
Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük. |
3.9.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|||||||||||||||||||||
005 |
SOR SZÁMA A sor száma egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. |
||||||||||||||||||||
010 |
BELSŐ KÓD Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítás azonosítójához kell rendelni. |
||||||||||||||||||||
020 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA (kódja/neve) Az értékpapírosítás jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás a piacon ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni. |
||||||||||||||||||||
030 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA (kódja/neve) Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyelő hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni. |
||||||||||||||||||||
040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS/SZINTETIKUS) A következő rövidítéseket kell megadni:
A hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontja tartalmazza. |
||||||||||||||||||||
050 |
ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK? A kezdeményezők, szponzorok és eredeti hitelezők a következő rövidítések egyikét kötelesek feltüntetni:
Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze. A szintetikus értékpapírosítások esetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az értékpapírosított kitettségeket a mérlegből kivezetettként kell feltüntetnie. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. A „P” (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IAS 39. 30–35. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg. |
||||||||||||||||||||
060 |
A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK? Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következő rövidítéseket kell megadniuk:
A CRR 109., 243. és 244. cikke. Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a fizetőképesség szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján történik (banki könyv/kereskedési könyv). Ha a szavatolótőke-követelmény alapját az értékpapírosított kitettségek képezik (jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR IRB táblán tünteti fel. Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SEC SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR SEC IRB táblán tünteti fel. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
070 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Az értékpapírosítás és az újra-értékpapírosítás fogalmának a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62–64. pontjában foglalt meghatározása szerint az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az alapul szolgáló értékpapírok típusát:
|
||||||||||||||||||||
080–100 |
MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK A CRR 404–410. cikke. |
||||||||||||||||||||
080 |
AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját a CRR 405. cikke alapján:
|
||||||||||||||||||||
090 |
A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %. A CRR 405. cikkének (1) bekezdésétől függetlenül a kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése jellemzően úgy értelmezhető, hogy az a kitettségek első értékpapírosításának időpontjára, és nem a kitettségek keletkezésének időpontjára vonatkozik (például nem arra az időpontra, amikor az alapul szolgáló hiteleket először nyújtották). A kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése azt jelenti, hogy a megtartás mértékének értékelésekor és a követelmény teljesítésekor (például a kitettségek első értékpapírosításának időpontjában) elvárt arány 5 %; a megtartott érdekeltségi arány dinamikus újraértékelésének és kiigazításának az ügylet teljes élettartamára vonatkozó előírása nem szükséges. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az „E” (Mentesül) vagy „N” (Nem alkalmazható) kód szerepel. |
||||||||||||||||||||
100 |
A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? A CRR 405. cikkének (1) bekezdése A következő rövidítéseket kell megadni:
Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az „E” (Mentesül) vagy „N” (Nem alkalmazható) kód szerepel. |
||||||||||||||||||||
110 |
AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ) A következő rövidítéseket kell megadni:
Az értékpapírosítást kezdeményező fogalmát a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja, a szponzor fogalmát a 14. pontja határozza meg. Befektetőnek olyan intézmények tekinthetők, amelyekre a CRR 406. és 407. cikke alkalmazható. |
||||||||||||||||||||
120–130 |
NEM ABCP-PROGRAMOK Azon speciális jellegükből adódóan, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, a CRR 242. cikkének 9. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 120-as és 130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni. |
||||||||||||||||||||
120 |
KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé) Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a „hh/éééé” formában kell megadni. Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
130 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek megfelelő) értékét összesíti. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
140–220 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A 140–220. oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie. |
||||||||||||||||||||
140 |
ÖSSZÉRTÉK Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
150 |
AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 140-es oszlopnak felel meg). Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
160 |
TÍPUS Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (1–8) és kötelezettségekről (9 és 10) gyűjt információkat. Az intézménynek az alábbi számkódok valamelyikét kell feltüntetnie:
Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fenti típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A 10. típus (egyéb kötelezettség) az államkötvényeket és a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat foglalja magában. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. |
||||||||||||||||||||
170 |
ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES) Ez az oszlop arról a módszerről gyűjt információkat, amelyet az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre. A következő rövidítéseket kell megadni:
Ha a sztenderd módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a „P” érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA táblán kell megadni. Ha az IRB-módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a „P” érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC IRB táblán kell megadni. Ha a sztenderd módszer és az IRB-módszer együttes alkalmazásakor az 050-es oszlopban a „P” érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA és a CR SEC IRB táblán is meg kell adni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ettől függetlenül az oszlop nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
180 |
A KITETTSÉGEK SZÁMA A CRR 261. cikkének (1) bekezdése Az oszlopot kizárólag azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra az IRB-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az „I” értéket adják meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
190 |
ORSZÁG Az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát kell megadni, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az „OT” (egyéb) értéket kell feltüntetni. |
||||||||||||||||||||
200 |
ELGD (%) A kitettséggel súlyozott átlagos LGD (ELGD) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a felügyeleti képlet módszerét alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az „I” értéket tüntetik fel). Az ELGD értékét a CRR 262. cikkének (1) bekezdése alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki továbbá, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
210 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
220 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) Ez az oszlop az értékpapírosított portfólió szavatolótőke-követelményéről gyűjt információkat az értékpapírosítás nélküli állapotot feltételezve, valamint az ebben rejlő kockázatokkal kapcsolatos várható veszteségről (Kirb), amelyet az értékpapírosított kitettségeknek a kezdeményezés időpontjában érvényes összértékének százalékos arányában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. A Kirb meghatározását a CRR 242. cikkének (4) bekezdése tartalmazza. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
230–300 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA A hat oszlopból álló csoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint lejárat szerint. A több eladó részvételével működő értékpapírosítási programoknál az első veszteségviselő ügyletrészsorozatra vonatkozóan kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni. |
||||||||||||||||||||
230–250 |
MÉRLEGTÉTELEK Ez az oszlopcsoport a mérlegtételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő). |
||||||||||||||||||||
230 |
ELŐRE SOROLT Ebbe a kategóriába kell sorolni minden olyan ügyletrészsorozatot, amely nem minősül köztes vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak. |
||||||||||||||||||||
240 |
KÖZTES Lásd a CRR 243. cikkének (3) bekezdését (hagyományos értékpapírosítás) és 244. cikkének (3) bekezdését (szintetikus értékpapírosítás). |
||||||||||||||||||||
250 |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ Az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghatározását a CRR 242. cikkének 15. pontja tartalmazza. |
||||||||||||||||||||
260–280 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő). Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint. |
||||||||||||||||||||
290 |
A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont:
A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. |
||||||||||||||||||||
300 |
JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján). A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. |
||||||||||||||||||||
310–400 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban. |
||||||||||||||||||||
310–330 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint. |
||||||||||||||||||||
340–360 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegen kívüli tételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint. |
||||||||||||||||||||
370–400 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a 340–360. oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat. |
||||||||||||||||||||
370 |
KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS) Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik. A CRR I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek:
|
||||||||||||||||||||
380 |
IRS/CRS Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket a CRR II. melléklete sorolja fel. |
||||||||||||||||||||
390 |
ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK A CRR 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek akkor elismerhetők, ha teljesítik kell a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt hat feltételt attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd és az IRB-módszer közül melyiket alkalmazza. |
||||||||||||||||||||
400 |
EGYÉB (AZ EL NEM ISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEKKEL EGYÜTT) Ebben az oszlopban kell feltüntetni a fennmaradó mérlegen kívüli tételeket, ezen belül az el nem ismert likviditási hitelkereteket (vagyis azokat, amelyek nem teljesítik a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltételeket). |
||||||||||||||||||||
410 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS: ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ A CRR 242. cikkének 12. pontja és 256. cikkének (5) bekezdése (SA), valamint 265. cikkének (1) bekezdése (IRB) meghatározza azokat a hitel-egyenértékesítési tényezőket, amelyeket a befektetőkre jutó rész összegére kell alkalmazni a kockázattal súlyozott kitettségérték megállapításához. Ez az oszlop a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó értékpapírosítási programokra (rulírozó értékpapírosításokra) vonatkozik. A CRR 256. cikkének (6) bekezdése szerint az alkalmazandó hitel-egyenértékesítési tényezőt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ez az információ CR SEC SA tábla 100-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 160-as oszlopához kapcsolódik. |
||||||||||||||||||||
420 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC SA tábla 200-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 180-as oszlopához. Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni. |
||||||||||||||||||||
430 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása előtti értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. |
||||||||||||||||||||
440 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása utáni értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. |
||||||||||||||||||||
450–510 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV |
||||||||||||||||||||
450 |
CTP/NEM CTP A következő rövidítéseket kell megadni:
|
||||||||||||||||||||
460–470 |
NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 050-es és 060-as oszlopát. |
||||||||||||||||||||
480 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) – EGYEDI KOCKÁZAT Lásd az MKR SA SEC 610-es, illetve az MKR SA CTP 450-es oszlopát. |
4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
4.1. C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)
4.1.1. Általános megjegyzések
114. |
Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert „lakossági banki tevékenység” és „kereskedelmi banki tevékenység” üzletágára. |
115. |
Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert és/vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha nem állnak rendelkezésre auditált adatok, az intézmények üzleti becslést is alkalmazhatnak. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek az auditált adatokat változatlan formában kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik. |
116. |
Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik. |
117. |
A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását. |
118. |
Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben. |
119. |
A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik. |
4.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–030 |
IRÁNYADÓ MUTATÓ A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 010–030. oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. A továbbiakban az irányadó mutató a CRR 316. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban felsorolt elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege. Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a táblázat megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni. Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat. |
040–060 |
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) Ezekben az oszlopokban a CRR 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágban nyújtott kölcsönök és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (a CRR 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja). A „kereskedelmi banki tevékenység” üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni. |
070 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETEMÉNY A tőkekövetelményt az alkalmazott módszerrel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 070-es oszlopban kell feltüntetni. |
071 |
TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikkének (4) bekezdése A 070. oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. |
080 |
EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ A 312. cikk (2) bekezdésében említett kérelemben szerepeltetni kell a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közti allokálásához használt módszer leírását. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a diverzifikációs hatásokat figyelembe kívánják-e venni, és ha igen, akkor milyen módon abban a kockázatmérési rendszerben, amelyet egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kívánnak alkalmazni (lásd a CRR 18. cikkének (1) bekezdését). |
090–120 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ |
090 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb). |
100 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni a CRR 322 cikke (2) bekezdésének a) alapján. |
110 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT A 110-es oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű események előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest. |
120 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT A 120-as oszlopban a CRR 323. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti biztosítás és más kockázat-átruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni. |
Sor |
|
010 |
AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (a CRR 315. és 316. cikke). |
020 |
A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (a CRR 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni. |
030–100 |
A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 030–100. sorban a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor a CRR 318. cikkében foglalt elveket kell követni. |
110–120 |
AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A CRR 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 030–050. és 080–100. sorban, valamint a „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágra vonatkozóan a 110-es és 120-as sorban. A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a „kereskedelmi banki tevékenység” üzletágba és a „lakossági banki tevékenység” üzletágba tartozó tevékenységeket (a CRR 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 060. és 070. sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 110. és 120. sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik. |
130 |
A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ebben a sorban a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni. Ezenkívül a különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. |
4.2. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS)
4.2.1. Általános megjegyzések
120. |
A C 17.01 (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02 (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat. |
121. |
A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01 sem a C 17.02 táblában nem kell figyelembe venni. |
122. |
Amennyiben a CRR 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatólótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01 és C 17.02 táblában, tekintet nélkül a szavatólótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre. |
123. |
A „bruttó veszteség” az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett működési kockázati eseményből vagy eseménytípusból eredő, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált „gyorsan megtérült veszteségesemények” sérelme nélkül. |
124. |
A „megtérült veszteség” az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani. |
125. |
A „gyorsan megtérült veszteségesemény” olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket. |
126. |
Az „elszámolás napja” az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az „esemény napja” (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a „felismerés napja” (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott). |
127. |
A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez („alapesemény”) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell. |
128. |
Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A „korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok” kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul). |
129. |
Az e rendelet 5. cikke b) pontja (2) b) i. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények „az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének” meghatározásához az EBH „Supervisory Disclosure” weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni. Az 5. cikk b) pontja (2) b) iii. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ESA 2010) A. mellékletének 8.89. pontjában meghatározott, az Eurostat által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett, piaci áron számolt bruttó hazai terméket kell használni. |
4.2.2. C 17.01: Működési kockázat: Az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és eseménytípusonként (OPR DETAILS 1)
4.2.2.1. Általános megjegyzések
130. |
A C 17.01 táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletág) és (a CRR 324. cikkében meghatározott) eseménytípusok közötti felosztásával kell bemutatni, így lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra. |
131. |
Az oszlopok a különböző eseménytípusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték. |
132. |
A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül az események számára (új események), a bruttó veszteségértékre (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak. |
133. |
Az „üzletágak összesen” sorokban az események számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek euróban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása – ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek. |
4.2.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–070 |
ESEMÉNYTÍPUSOK Az intézmények a veszteségeket a 010–070. oszlopban a CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípusoknak megfelelően tüntetik fel. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt eseménytípusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg. |
080 |
ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN A 080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények az események száma (új események) sor összesenjét, a bruttó veszteségérték (új események) sor összesenjét, a veszteségkorrekcióval érintett események száma sor összesenjét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesenjét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesenjét és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesenjét jelentik. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080-as oszlopban a 010–070. oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080. oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 010–070. oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb. Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni. |
090–100 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK A 090-es és 100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket a CRR 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak. Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 090-es oszlopot kell kitölteni. Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (100-as oszlop). |
Sor |
|||||
010–880 |
ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK A CRR 317. cikkének (4) bekezdésében található 2. táblázatban meghatározott üzletágakra, a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletágra, valamint az egyes eseménytípusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: az események száma (új események), a bruttó veszteségérték (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, a teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés. Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 910–980-as oszlopban vehetik figyelembe. |
||||
010, 110, 210, 310, 410, 510, 610, 710, 810 |
Események száma (új események) Az „események száma” azon működési kockázati események száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor. Az itt megadott események „új események”, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket
Az „új események” nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon működési kockázati eseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény. |
||||
020, 120, 220, 320, 420, 520, 620, 720, 820 |
Bruttó veszteségérték (új események) A bruttó veszteségérték a működési kockázati eseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az eseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott eseményhez tartozó bruttó veszteséget. A feltüntetett bruttó veszteségérték a fenti sorban meghatározott „új eseményekre” vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon események esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
030, 130, 230, 330, 430, 530, 630, 730, 830 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma A veszteségkorrekcióval érintett események száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek. Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban. |
||||
040, 140, 240, 340, 440, 540, 640, 740, 840 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni:
Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott esemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak. Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
050, 150, 250, 350, 450, 550, 650, 750, 850 |
Legnagyobb egyedi veszteség A legnagyobb egyedi veszteség
A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
060, 160, 260, 360, 460, 560, 660, 760, 860 |
Az öt legnagyobb veszteség összege Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege:
A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
070, 170, 270, 370, 470, 570, 670, 770, 870 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség a CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó, az alábbi sorban jelentett megtérülések kivételével. A teljes közvetlenül megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege. |
||||
080, 180, 280, 380, 480, 580, 680, 780, 880 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés A CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide. A biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege. |
||||
910–980 |
ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN Az üzletágak összesen sorokon a CRR 322. cikke (3) bekezdése b), c) és e) pontjának megfelelően az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes eseménytípusok (010–080. oszlop) szerint. |
||||
910–914 |
Események száma A 910-es sorban feltüntetendő a belső küszöbértéket meghaladó események száma eseménytípusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja minden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A 911–914. sorban azon események száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:
|
||||
920–924 |
Bruttó veszteségérték (új események) Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a 920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új események) az új események egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege. A 921–924. sorban azon események bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik. |
||||
930, 935, 936 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma A 930-as sorban a 030, 130, …, 830-as sorokban meghatározott, veszteségkorrekcióval érintett események teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A veszteségkorrekcióval érintett események számát le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni). |
||||
940, 945, 946 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A 940-es sorban az üzletáganként a 040, 140, …, 840-es sorokban meghatározott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a 940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege. A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg szerint (946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). |
||||
950 |
Legnagyobb egyedi veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes eseménytípusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy esemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:
|
||||
960 |
Az öt legnagyobb veszteség összege Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes eseménytípusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 960-as „Az öt legnagyobb veszteség összege” sor maximális értékével, sem a 080-as oszlopban feltüntetett „öt legnagyobb veszteségösszegek” maximális értékével. |
||||
970 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege. |
||||
980 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege. |
4.2.3. C 17.02: Működési kockázat: Az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)
4.2.3.1. Általános megjegyzések
134. |
A C 17.02 táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy esemény). |
135. |
Az ebben a táblában megadott információk „új eseményekre”, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket
|
136. |
Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló eseményeket kell itt jelenteni. E küszöbérték sérelme nélkül:
|
4.2.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
Eseményazonosító Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.). |
020 |
Elszámolás napja Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. |
030 |
Esemény napja Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette. |
040 |
Felismerés napja A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott. |
050 |
Eseménytípus A CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípus. |
060 |
Bruttó veszteség A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség. |
070 |
Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával. |
080–160 |
Bruttó veszteség üzletáganként A 060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget a CRR 317. cikkében és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott megfelelő üzletágba kell sorolni. |
170 |
Jogalany neve Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 010-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
180 |
Jogalany-azonosító Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 025-ös oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
190 |
Üzleti egység Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
200 |
Leírás Az esemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – az esemény okaira vonatkozó információkra. |
5. PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
137. |
Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is. |
138. |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326–333. cikke ismerteti. |
5.1. C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)
5.1.1. Általános megjegyzések
139. |
Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába. |
140. |
A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan. |
5.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030–040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sor |
|
010–350 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, a CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni. |
011 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT |
012 |
Származtatott ügyletek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 328–331. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. |
013 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. |
020–200 |
LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 339. cikkének (1)–(8) bekezdése szerinti lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 339. cikkének (9) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani. |
210–240 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 340. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 340. cikkének (7) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra kell felosztani. |
250 |
EGYEDI KOCKÁZAT A 251-es, 325-ös és 330-as sorban megadott értékek összege. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá esnek, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények a CRR 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá a CRR 327. cikkének (1) bekezdését. |
251–321 |
A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye A 260–321. sorokban megadott értékek összege. A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának első és második bekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése) külön kell feltüntetni a 321. sorban. A CRR 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás: A CRR 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény a CRR 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában szereplő százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 280–300. sorokban feltüntetni. Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor a 346. és 347. cikket kell alkalmazni. |
325 |
Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye Az MKR SA SEC tábla 610-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg. |
330 |
A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye Az MKR SA CTP tábla 450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg. |
350–390 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 329. cikkének (3) bekezdése A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.2. C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
5.2.1. Általános megjegyzések
141. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
142. |
Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. |
143. |
Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni. |
5.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030–040 |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 258. cikke. |
050–060 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
070–520 |
A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani. |
230–240 és 460–470 |
1 250 % A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
250–260 és 480–490 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben. Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmények az alternatív felügyeleti képlet módszerét (SFA) alkalmazzák, amely a szavatolótőke-követelményt a biztosítékhalmaz jellemzőinek és az ügyletrészsorozat szerződéses tulajdonságainak függvényében határozza meg. |
270 és 500 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (LOOK THROUGH) Sztenderd módszer: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése. Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. IRB-módszer: a CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését. |
280–290/510–520 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 109. cikke (1) bekezdésének második mondata, valamint 259. cikkének (3) és (4) bekezdése. Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmény a belső értékelési módszer alapján határozza meg a bankok által (ideértve a külső bankokat is) ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeretek és hitelminőség-javítási lehetőségek tőkekövetelményét. A külső hitelminősítő intézeti módszertanra épülő belső értékelési módszer (IAA) az ABCP-programmal szemben kizárólag olyan kitettségeknél alkalmazható, amelyek kezdeti belső hitelminőségi besorolása a befektetési fokozattal egyenértékű. |
530–540 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 337. cikkének (3) bekezdése a CRR 407. cikkével összefüggésben. A CRR 14. cikkének (2) bekezdése |
550–570 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE A CRR 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. |
580–600 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE A CRR 337. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével. |
610 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint a 2014. december 31-én záruló átmeneti időszakban az intézménynek külön kell összegeznie a súlyozott nettó hosszú pozícióit (580. oszlop) és a súlyozott nettó rövid pozícióit (590-es oszlop). A két összeg közül a nagyobb (felső korlát figyelembevételével számított) összeg képezi a szavatolótőke-követelményt. Ezzel együtt a CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint 2015-től kezdődően az intézmény a szavatolótőke-követelmény kiszámításához a 600-as oszlopban összegzi a súlyozott nettó pozícióit (tekintet nélkül arra, hogy azok hosszúak vagy rövidek). |
Sor |
|||||||||||||||||||||
010 |
TELJES KITETTSÉG A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy befektető és/vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. |
||||||||||||||||||||
040, 070 és 100 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62. pontja. |
||||||||||||||||||||
020, 050, 080 és 110 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontja. |
||||||||||||||||||||
030–050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja. |
||||||||||||||||||||
060–080 |
BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
||||||||||||||||||||
090–110 |
SZPONZOR A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
||||||||||||||||||||
120–210 |
A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA A CRR 337. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata. Az alapul szolgáló eszközök megoszlása a SEC Details tábla „Típus” oszlopában alkalmazott osztályozást követi:
Az egyes értékpapírosítások esetében, ha a halmaz több eszköztípust tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. |
5.3. C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)
5.3.1. Általános megjegyzések
144. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó CTP-pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
145. |
Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza-e a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. |
146. |
A tábla kialakítása elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat emiatt minden esetben a 030-as, 060-as vagy 090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110-es sorban kell feltüntetni. Az „egyéb CTP-pozíciók” nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdésében található meghatározást), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Besorolásuk ezért történik az „értékpapírosítás” vagy „n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva” alkategóriában. |
147. |
Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni. |
5.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal összefüggésben. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030–040 |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 258. cikke. |
050–060 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
070–400 |
A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA (SA és IRB) A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
160 és 330 |
EGYÉB Az előző oszlopokban kifejezetten nem említett egyéb kockázati súlyok. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák közül kizárólag azok, amelyek nem rendelkeznek külső minősítéssel. A külső minősítésű n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat az MKR SA TDI táblán kell feltüntetni (321. sor), vagy – ha azok a CTP részét képezik – a megfelelő kockázati súly oszlopába kell besorolni. |
170–180 és 360–370 |
1 250 % A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
190–200 és 340–350 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben. |
210/380 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (LOOK THROUGH) Sztenderd módszer: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése. Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. IRB-módszer: a CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését. |
220–230 és 390–400 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése. |
410–420 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelmen kívül hagyásával. |
430–440 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével. |
450 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (430. oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (440. oszlop) közül a nagyobb érték. |
Sor |
|||||||
010 |
TELJES KITETTSÉG A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. |
||||||
020–040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja |
||||||
050–070 |
BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
||||||
080–100 |
SZPONZOR A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
||||||
030,060 és 090 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában. Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az „Egyéb CTP-pozíciók” sorban kell feltüntetni. |
||||||
110 |
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat a CRR 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni. Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható. |
||||||
040, 070, 100 és 120 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK Az alábbiakban lévő pozíciókat kell megadni:
|
5.4. C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)
5.4.1. Általános megjegyzések
148. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
149. |
A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet). |
5.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). |
030–040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327., 329., 332., 341. és 345. cikke. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. A CRR 344. cikkének (4) bekezdése szerinti határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sor |
|
010–130 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
020–040 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (a CRR 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény. Mindkét felosztás (021/022 és 030/040) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint. A 021-es és 022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 030-as és 040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe. |
021 |
Származtatott ügyletek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 329. cikk és a 332. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. |
022 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. |
030 |
Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek Tőzsdei forgalomban szereplő, széles körben diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a CRR 344. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint. Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok az 050-es sorban nem tüntethetők fel. |
040 |
A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények Egyedi kockázattal érintett egyéb részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 343. cikke és 344. cikkének (3) bekezdése szerint. |
050 |
EGYEDI KOCKÁZAT Egyedi kockázattal érintett részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 342. cikke és 344. cikkének (4) bekezdése szerint. |
090–130 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 329. cikkének (2) és (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.5. C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)
5.5.1. Általános megjegyzések
150. |
Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az eurót is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani. |
151. |
A tábla 100–480. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra a CRR 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket milyen mértékben kell figyelembe venni a CRR 354. cikke alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 130–480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Európai Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre. |
5.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
020–030 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és a CRR 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. A 352. cikk (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak a 92. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak. |
040–050 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 352. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint 353. cikke. A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani, ennek megfelelően egyidejűleg hosszú és rövid pozíciók is előfordulhatnak. |
060–080 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK A CRR 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke. |
060–070 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani. Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki. Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki. A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak. |
080 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT) Egymással nagy mértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók. |
|
KOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY (%) A CRR 351. és 354. cikkében meghatározott kockázati tőkekövetelmény százalékban. |
090 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
100 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sor |
|||||||||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN A beszámoló pénznemén kívüli összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a CRR 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint, valamint a beszámoló pénznemére történő átváltás módja a CRR 352. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint. |
||||||||
020 |
EGYMÁSSAL NAGY MÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK A CRR 354. cikkében említett pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
||||||||
025 |
Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek ebből: a beszámoló pénzneme A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény CRR 354. cikke szerinti kiszámítása során. |
||||||||
030 |
MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. A CRR 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás:
|
||||||||
040 |
ARANY A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
||||||||
050–090 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 352. cikkének (5) és (6) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
||||||||
100–120 |
A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció megoszlása kitettségtípus szerint Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani. |
||||||||
100 |
Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek A 110-es vagy 120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni. |
||||||||
110 |
Mérlegen kívüli tételek A CRR I. mellékletében szereplő tételek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével. |
||||||||
120 |
Származtatott ügyletek A CRR 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók. |
||||||||
130–480 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Európai Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre. |
5.6. C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)
5.6.1. Általános megjegyzések
152. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
5.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 357. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még a CRR 359. cikkének (1) bekezdését). |
030–040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sor |
|
010 |
ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezete szerint. |
020–060 |
POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT Adatszolgáltatás céljából az árukat a CRR 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy fő árucsoportba kell sorolni. |
070 |
FUTAMIDŐTÁBLÁS MÓDSZER A CRR 359. cikkében említett futamidőtáblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
080 |
KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER A CRR 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
090 |
EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER A CRR 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
100–140 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 358. cikke (1) bekezdésének 4. pontja A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.7. C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
5.7.1. Általános megjegyzések
153. |
Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat. |
154. |
Általában az adatszolgáltatás az intézményi modell felépítésétől függ annak megfelelően, hogy az intézmény az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy összevontan tünteti fel. Ugyanez vonatkozik a VaR/sVaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára. |
5.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
030–040 |
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke. |
030 |
Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg) A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
040 |
Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1) A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
050–060 |
Stresszhelyzeti kockáztatott érték Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni. |
050 |
Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg) A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
060 |
Legfrissebb (SVaRt–1) A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
070–080 |
A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY Egy nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a CRR 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történik. |
070 |
12 hetes átlagos mérőszám A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a CRR harmadik része 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben. |
080 |
Legfrissebb mérőszám A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben. |
090–110 |
TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN |
090 |
ALSÓ KORLÁT A CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja = azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely a CRR 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében. |
100–110 |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM A CRR 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja. |
110 |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM A CRR 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja. |
120 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 364. cikkében említettek szerint az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban a CRR 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt. |
130 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
140 |
A túllépések száma az előző 250 munkanap során A CRR 366. cikkében említettek szerint. |
150–160 |
VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms) A CRR 366. cikkében említettek szerint. |
170–180 |
A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelménynek a CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határának kiszámításához felhasznált összegek figyelembe veszik a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. |
Sor |
|
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. A 030–060. oszlop VaR és sVaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és sVaR értékekkel. A bontás emiatt tájékoztató adatokat tartalmaz. |
020 |
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. |
030 |
TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat. |
040 |
TDI – EGYEDI KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat. |
050 |
RÉSZVÉNYEK A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. |
060 |
RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat. |
070 |
RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat. |
080 |
DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése. |
090 |
ÁRUKOCKÁZAT A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése. |
100 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével). |
110 |
EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével). |
5.8. C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)
5.8.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlop |
|
010 |
Kitettségérték A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkével összhangban A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD) |
020 |
Ebből: Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (1) bekezdésével összhangban A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. |
030 |
Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (2) bekezdésével összhangban A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. |
040 |
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg) A CRR 383. cikke a CRR 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján. |
050 |
ELŐZŐ NAPI (VARt-1) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
060 |
SZORZÓ (MS) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVARAVG) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
070 |
LEGFRISSEBB (SVARt–1) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
080 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján. |
090 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva. |
|
Tájékoztató adatok |
100 |
Partnerek száma A CRR 382. cikke A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatoló tőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma. A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol egyszerűen a másik szerződő felet jelentik. |
110 |
Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg. |
120 |
VISELT CVA-KOCKÁZAT A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék. |
130 |
EGY ALAPTERMÉKES CDS A CRR 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege. |
140 |
INDEX CDS A CRR 386. cikke(1) bekezdésének b) pontja A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege. |
Sor |
|
010 |
CVA-kockázat összesen A 020–040. sor értelemszerű összege. |
020 |
Fejlett módszer szerint Fejlett CVA-kockázati módszer a CRR 383. cikkének előírásai szerint. |
030 |
Sztenderd módszer szerint Sztenderd CVA-kockázati módszer a CRR 384. cikkének előírásai szerint. |
040 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A CRR 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek. |
6. C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)
6.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
155. |
A C 33.00 táblában az V. melléklet 42. b) pontjában meghatározott „államháztartásokkal” szembeni kitettségeket kell jelenteni. |
156. |
Az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak a CRR 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint. |
157. |
A CRR szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok „államháztartások” ügyfélszektorhoz való hozzárendelésekor az V. melléklet 3. részében található 2. táblázatot („Sztenderd módszer”) és a 3. táblázatot („Belső minősítésen alapuló módszer”) kell figyelembe venni. |
158. |
Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország összesenjére, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján. |
159. |
A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat. |
160. |
Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e rendelet 5. cikke b) pontjának 3. alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni. |
6.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
161. |
A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket. |
162. |
Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az „államháztartások” fogalommeghatározása alá tartozik. |
163. |
A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni. |
6.3. A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
Oszlop |
Útmutató |
010–260 |
KÖZVETLEN KITETTSÉGEK |
010–140 |
MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK |
010 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK irányelven (BAD) alapuló nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét. |
020 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (rövid pozíciók nélkül) Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 27. pontja szerinti könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni. A 030–120-as oszlopok összegének a 130-as oszlop értékével csökkentett értékét kell megadni. Amennyiben az így kapott érték negatív, nulla értéket kell jelenteni. |
030–120 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök a fentiek szerint meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint. |
030 |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 A. függelék |
040 |
Kereskedési célú pénzügyi eszközök BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 16. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
050 |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése |
060 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése és a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése |
070 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 36. cikkének (2) bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
080 |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése |
090 |
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
100 |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja; IFRS 9 4.1.2. bekezdése; V. melléklet 1. részének 15. pontja |
110 |
Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 35. cikke; a számviteli irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja és 8. cikkének (2) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja; Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
120 |
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 37. cikke; Számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja; Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
130 |
Rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner az 1. pont szerinti államháztartás. Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el, és közvetlen partnere államháztartás. A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke. A rövid pozíciókat a 170–230-as sorban meghatározott hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. A rövid pozíciókkal ezt követően a 030–120-as oszlopok kiszámításához nettósítani kell az azonos hátralévő futamidőre és közvetlen partnerrel fennálló pozíciókat. |
140 |
Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (030-as és 040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az intézmény közvetlen partnere államháztartás. Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban. |
150 |
Halmozott értékvesztés A 080–120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. [V. melléklet 2. részének 70. és 71. pontja] |
160 |
Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 080––090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. |
170 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az 050–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. [V. melléklet 2. részének 69. pontja] |
180 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből Az 050–070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. |
190 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 080–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. |
200–230 |
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK A közvetlen származtatott pozíciókat a 200–230-as oszlopban kell jelenteni. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
200–210 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). |
200 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. |
210 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív. |
220–230 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). |
220 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. |
230 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az intézmény számára negatív. |
240–260 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK |
240 |
Névérték Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (az V. melléklet 2. részének 102–119. pontja). Az V. melléklet 1. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli. |
250 |
Céltartalékok BAD 4. cikke, Források 6.c) pontja, Mérlegen kívüli tételek, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése, 33. cikke; IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) ii. pontja, d) ii. pontja, 5.5.20. bekezdése; IAS 37, IFRS 4, V. melléklet 2. részének 11. pontja Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként. |
260 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (V. melléklet 2. részének 110. pontja). |
270–280 |
Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás. Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (020–160). Az itt jelentett kitettségek nem vehetők figyelembe a kitettségérték és a kockázattal súlyozott kitettségérték (290-es és 300-as oszlop) kiszámításakor, melyek kizárólag a közvetlen kitettségeken alapulnak. |
270 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. |
280 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. |
290 |
Kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 111. cikkét. Az IRB-módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
300 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
Sor |
Útmutató |
||||||||||||||
KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||
010 |
Teljes kitettség Az 1. pontban meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség. |
||||||||||||||
020–150 |
Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján Az államháztartásokkal szembeni, a CRR harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó nem kereskedési könyvi kitettségek. A partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi kitettségeket a 160–260 sorban kell jelenteni. Azokat a származtatott ügyletekből eredő közvetlen kitettségeket, amelyek egyszerre tartoznak partner- és piaci kockázati tőkekövetelmények hatálya alá, a hitelkockázati sorokban (020–150) és a piaci kockázati sorban (160) is jelenteni kell. A partnerkockázatból származó kockázattal súlyozott kitettségértéket azonban a hitelkockázati sorokban, míg az adott származtatott ügyletből eredő, piaci kockázatból származó kockázattal súlyozott kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. |
||||||||||||||
030 |
Sztenderd módszer A CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. |
||||||||||||||
040 |
Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 114. cikkének megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
050 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 115. cikkének megfelelően a „regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
060 |
Közszektorbeli intézmények Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 116. cikkének megfelelően a „közszektorbeli intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
070 |
Nemzetközi szervezetek Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni összesített kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 118. cikkének megfelelően a „nemzetközi szervezetek” kitettségi osztályokba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
080 |
IRB-módszer A CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. |
||||||||||||||
090 |
Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
100 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
110 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az „intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
120 |
Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
130 |
Közszektorbeli intézmények [Intézmények] Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az „intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
140 |
Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
150 |
Nemzetközi szervezetek [Intézmények] Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az „intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
160 |
Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján A piaci kockázati kitettségek olyan pozíciókra vonatkoznak, amelyek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része IV. címének megfelelően számítják ki. Azokat a származtatott ügyletekből eredő közvetlen kitettségeket, amelyek egyszerre tartoznak partner- és piaci kockázati tőkekövetelmények hatálya alá, a hitelkockázati sorokban (020–150) és a piaci kockázati sorban (160) is jelenteni kell. A partnerkockázatból származó kockázattal súlyozott kitettségértéket azonban a hitelkockázati sorokban, míg az adott származtatott ügyletből eredő, piaci kockázatból származó kockázattal súlyozott kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. |
||||||||||||||
170–230 |
KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma. Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni:
|
(1) Az e táblán az intézményekről kért adatokat az adatszolgáltatás szerinti naptári évre vonatkozóan összesítve kell megadni (a folyó év január 1-jétől).
(2) Az önálló intézmények nem tartoznak csoporthoz, és nem tartoznak konszolidációs körbe abban az országban, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.
III. MELLÉKLET
VII. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ AZ INGATLANFEDEZETŰ HITELEKBŐL SZÁRMAZÓ VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
1. |
Ez a melléklet a rendelet VI. mellékletében szereplő táblázatokkal kapcsolatos további útmutatót tartalmaz. Ez a melléklet hivatkozások formájában kiegészítő útmutatást ad a VI. melléklet táblázatainak kitöltéséhez. |
2. |
A rendelet II. mellékletének I. részében szereplő általános útmutató szintén alkalmazandó. |
1. Az adatszolgáltatás hatálya
3. |
Az adatszolgáltatás hatálya alá a tőkekövetelmény-rendelet (a továbbiakban: CRR) 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatok tartoznak minden olyan intézmény esetében, amely a CRR harmadik része II. címének alkalmazásában ingatlant használ. |
4. |
A tábla minden olyan nemzeti piacot lefed, amelynek valamely intézmény/intézménycsoport kitett (lásd a CRR 101. cikkének (1) bekezdését). A 101. cikk (2) bekezdésének harmadik mondata szerint az Unión belüli minden ingatlanpiac vonatkozásában külön kell adatot szolgáltatni. |
2. Fogalommeghatározások
5. |
„Veszteség”: a CRR 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti „gazdasági veszteség”, beleértve a lízingelt ingatlanból származó veszteségeket is. Az egyéb forrásokból (pl. bankgaranciákból, életbiztosításból stb.) származó megtérülések nem ismerendők el az ingatlanból származó veszteség számításánál. Valamely pozíció vesztesége nem számolható el egy sikeresen megtérült másik pozíció nyereségével szemben. |
6. |
A CRR 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint a lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal biztosított kitettségek esetén a gazdasági veszteség kiszámításánál az adatszolgáltatás napján fennálló kitettségértékből kell kiindulni, és annak legalább a következőket kell tartalmaznia: i. a biztosíték érvényesítéséből származó bevételeket; ii. a közvetlen költségeket (beleértve a kamatfizetéseket és a biztosíték érvényesítéséhez kapcsolódó behajtás költségeit); és iii. a közvetett költségeket (beleértve a kintlévőségkezelési egység működési költségeit). Minden elemet diszkontálni kell az adatszolgáltatás vonatkozási napjára. |
7. |
Kitettségérték: a kitettségértéket a CRR harmadik része II. címében rögzített szabályok szerint kell kiszámítani (a sztenderd módszer szerint működő intézmények esetében lásd a 2. fejezetet, míg az IRB-módszer szerint működő intézmények esetében a 3. fejezetet). |
8. |
Ingatlanérték: az ingatlanérték a CRR harmadik része II. címében rögzített szabályokat követi. |
9. |
Devizahatás: az adatszolgáltatás pénznemét az adatszolgáltatás vonatkozási napján érvényes devizaárfolyammal együtt kell feltüntetni. Továbbá, a gazdasági veszteségekre vonatkozó becsléseknek figyelembe kell venniük a devizahatást, ha a kitettség vagy a biztosíték más pénznemben denominált. |
3. Földrajzi megoszlás
10. |
Az adatszolgáltatás hatályával összhangban az ingatlannal biztosított hitelekből származó kitettségekkel és veszteségekkel kapcsolatos (CR IP Losses) adatszolgáltatásnak a következő táblákból kell állnia:
|
4. Kitettségekre és veszteségekre vonatkozó adatszolgáltatás
11. |
Kitettségek: a CR IP Losses táblában a CRR harmadik részének II. címe szerint kezelt valamennyi kitettséget és az olyan eseteket kell szerepeltetni, ahol a biztosíték a kockázattal súlyozott kitettségérték csökkentését szolgálja. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha az ingatlan kockázatmérséklő hatását kizárólag belső célokra (pl. a 2. pillér keretében) vagy nagy kitettségekre (lásd a CRR negyedik részét) használják, az érintett kitettségeket és veszteségeket nem kell jelenteni. |
12. |
Veszteségek: a veszteségeket az adatszolgáltatási időszak végén kitettséggel rendelkező intézménynek kell jelentenie. A veszteségeket a céltartalékok számviteli szabályok szerinti lekönyvelésekor kell jelenteni. A becsült veszteségeket szintén jelenteni kell. A veszteségekről szóló adatokat minden egyes hitelre vonatkozóan kell összegyűjteni, vagyis az ingatlanfedezetű kitettségekből származó egyedi veszteségadatokat összesíteni kell. |
13. |
Vonatkozási időpont: a veszteségek jelentéséhez a nemteljesítéskori kitettségértéket kell használni.
|
14. |
Az ingatlan értékelésének szerepe: a kitettségek ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett részének jelentéséhez a kitettség nemteljesítésének napját mint vonatkozási időpontot megelőző legfrissebb ingatlanértékelést kell figyelembe venni. A nemteljesítés után az ingatlan újraértékelhető. Ez az új érték azonban nem lehet releváns a kitettség azon részének meghatározása szempontjából, amely eredetileg teljes mértékben (és teljeskörűen) zálogjoggal volt fedezve. Az ingatlan új értékét azonban a gazdasági veszteség jelentésekor figyelembe kell venni (a csökkent ingatlanérték a gazdasági költségek részét képezi). Másképp fogalmazva: a nemteljesítés időpontja előtti legutolsó ingatlanértékelést kell használni annak meghatározására, hogy a veszteség mely részét kell az adatszolgáltatás 010-es (teljes mértékben és teljeskörűen fedezett kitettségértékek meghatározása) cellájában szerepeltetni, a jelentendő összeghez tartozó újraértékelt ingatlanértéket (a biztosíték esetleges behajtásából származó bevétel becslése) pedig a 010-es és 030-as cellákban kell feltüntetni. |
15. |
A követelések átruházásának kezelése az adatszolgáltatási időszak alatt: a veszteségeket az adatszolgáltatási időszak végén kitettséggel rendelkező intézménynek kell jelentenie, de csak akkor, ha az adott kitettség vonatkozásában nemteljesítést tártak fel. |
5. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
A referenciaarányokig történő hitelezésből származó veszteségek összege A CRR 101. cikke (1) bekezdésének a), illetve d) pontja. Piaci érték és jelzálog-hitelbiztosítéki érték a CRR 4. cikkének 74. és 76. pontja szerint. Ez az oszlop a lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal biztosított hitelekből származó összes veszteséget összesíti a CRR 124. cikkének (1) bekezdése értelmében a kitettség teljes mértékben és teljeskörűen fedezettként kezelt részéig. |
020 |
ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan Itt azon veszteségeket kell jelenteni, amelyeknél a biztosíték értékét jelzálog-hitelbiztosítéki értékként számították. |
030 |
A teljes veszteség összege A CRR 101. cikke (1) bekezdésének b), illetve e) pontja. Piaci érték és jelzálog-hitelbiztosítéki érték a CRR 4. cikkének 74. és 76. pontja szerint. Ez az oszlop a lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal biztosított hitelekből származó összes veszteséget összesíti a CRR 124. cikkének (1) bekezdése értelmében a kitettség teljes mértékben fedezettként kezelt részéig. |
040 |
ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan Itt azon veszteségeket kell jelenteni, amelyeknél a biztosíték értékét jelzálog-hitelbiztosítéki értékként számították. |
050 |
Kitettségek összege A CRR 101. cikke (1) bekezdésének c), illetve f) pontja. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő összeg a kitettségértéknek csak a teljes mértékben fedezettként kezelt része, vagyis a fedezetlenként kezelt rész a veszteség jelentése szempontjából nem releváns. Nemteljesítés esetén kitettségértékként a nemteljesítést közvetlenül megelőző kitettségértéket kell megadni. |
Sorok |
|
010 |
Lakóingatlan |
020 |
Kereskedelmi ingatlan |
IV. MELLÉKLET
XI. MELLÉKLET
A TŐKEÁTTÉTELRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 292 |
1. |
TÁBLÁK JELÖLÉSE ÉS EGYÉB SZABÁLYOK | 292 |
1.1. |
TÁBLÁK JELÖLÉSE | 292 |
1.2. |
SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK | 293 |
1.3. |
RÖVIDÍTÉSEK | 293 |
1.4. |
ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK | 293 |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 293 |
1. |
SZERKEZET ÉS GYAKORISÁG | 293 |
2. |
A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓ SZÁMÍTÁSÁNAK KÉPLETEI | 293 |
3. |
LÉNYEGESSÉGI KÜSZÖBÉRTÉK SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN | 294 |
4. |
C 47.00 – A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA (LRCalc) | 294 |
5. |
C 40.00 – A KITETTSÉGÉRTÉK ALTERNATÍV MEGHATÁROZÁSA (LR1) | 302 |
6. |
C41.00 – MÉRLEGTÉTELEK ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK – A KITETTSÉGEK TOVÁBBI BONTÁSA (LR2) | 311 |
7. |
C 42.00 – A TŐKE ALTERNATÍV DEFINÍCIÓJA (LR3) | 313 |
8. |
C43.00 – A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓ SZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT KITETTSÉGEK ALTERNATÍV BONTÁSA (LR4) | 315 |
9. |
C 44.00 – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK (LR5) | 332 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. Táblák jelölése és egyéb szabályok
1.1. Táblák jelölése
1. |
Ez a melléklet a jelen standard X. mellékletében szereplő táblákkal (a továbbiakban „LR”) kapcsolatos további útmutatót tartalmaz. |
2. |
Az adatszolgáltatási keret a következő hat táblából áll:
|
3. |
Minden táblához rendelkezésre állnak a jogszabályi hivatkozások, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk. |
1.2. Számozási szabályok
4. |
A táblák oszlopaira, soraira és mezőire való hivatkozáskor a dokumentum a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok. |
5. |
Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. A teljes sorokat vagy oszlopokat csillag jelöli. |
6. |
Táblán belüli – csak az adott tábla adatpontjaira támaszkodó – ellenőrzések esetében a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}. |
7. |
A tőkeáttételre vonatkozó adatszolgáltatási táblákban az „ebből” kifejezés egy magasabb szintű kitettségi kategória részhalmazára utal, a „tájékoztató adat” pedig olyan külön tételre, amely nem részhalmaza valamely kitettségi osztálynak. Eltérő utasítás hiányában mindkét mezőtípust ki kell tölteni. |
1.3. Rövidítések
8. |
E melléklet és a vonatkozó táblák alkalmazásában a következő rövidítések használatosak:
|
1.4. Előjelre vonatkozó szabályok
9. |
Minden összeget pozitív számként kell feltüntetni. Ez alól kivételt képeznek az {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010}, {LR3;040;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} mezőben feltüntetett összegek. Itt ügyelni kell arra, hogy a {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} csak negatív értékű lehet. Ügyelni kell arra is, hogy – a szélsőséges eseteket leszámítva – LRCalc;310;010, LRCalc;320;010, LRCalc;330;010, LRCalc;340;010, LR3;010;010, LR3;020;010, LR3;030;010 és LR3;040;010 csak pozitív értékű lehet. |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1. Szerkezet és gyakoriság
1. |
A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó tábla két részből áll. Az „A” rész tartalmazza a tőkeáttételi mutató kiszámításához szükséges összes olyan adatot, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, míg a „B” rész az összes olyan adatot tartalmazza, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján kell benyújtaniuk (vagyis a CRR 511. cikkében említett jelentés céljából). |
2. |
A jelen adatszolgáltatáshoz szükséges adatok összeállításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközöknek a CRR 429. cikkének (13) bekezdése szerinti kezelését. |
2. A tőkeáttételi mutató számításának képletei
3. |
A tőkeáttételi mutató a tőkeértéken és a teljes kitettségértékén alapul, amelyet az „A” részben szereplő mezőkkel lehet kiszámítani. |
4. |
Tőkeáttételi mutató – teljes mértékben bevezetett fogalom = {LRCalc;310;010}/{LRCalc;290;010}. |
5. |
Tőkeáttételi mutató – átmeneti fogalom = {LRCalc;320;010}/{LRCalc;300;010}. |
3. Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében
6. |
Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a származtatott ügyletekből korlátozott mértékű kitettséggel rendelkező intézmények esetében a következő mérőszámok alkalmazandók a származtatott kitettségek teljes kitettségértékhez viszonyított relatív fontosságának mérésére a tőkeáttételi mutatóban. Az intézményeknek ezeket a mérőszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítaniuk: |
7. |
. |
8. |
Ahol a teljes kitettségérték egyenlő: {LRCalc;290;010}. |
9. |
A származtatott ügyletek névértéke = LR1; 010;070}. Ezt a mezőt mindig ki kell tölteniük az intézményeknek. |
10. |
Hitelderivatívák értéke = {LR1;020;070} + {LR1;050;070}. Ezeket a mezőket mindig ki kell tölteniük az intézményeknek. |
11. |
Az intézmények a következő adatszolgáltatási időszakban csak akkor kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
12. |
Azon intézmények, amelyek esetében a származtatott ügyleteknek a 9. pontban meghatározott névértéke meghaladja a 10 milliárd EUR-t, akkor is kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a származtatott ügyletek kitettségértéken belüli részesedése nem felel meg a 11. pontban leírt feltételeknek. |
13. |
Az intézmények csak akkor kötelesek kitölteni a 15. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
14. |
Az intézmények által a 11. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;010;010}, {LR1;010;020}, {LR1;010;050}, {LR1;020;010}, {LR1;020;020}, {LR1;020;050}, {LR1;030;050}, {LR1;030;070}, {LR1;040;050}, {LR1;040;070}, {LR1;050;010}, {LR1;050;020}, {LR1;050;050}, {LR1;060;010}, {LR1;060;020}, {LR1;060;050} és {LR1;060;070}. |
15. |
Az intézmények által a 13. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;020;075}, {LR1;050;075} és {LR1;050;085}. |
4. C 47.00 – A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)
16. |
Az adatszolgáltatási tábla e részében kell megadni azokat az adatokat, amelyekre a tőkeáttételi mutatónak a CRR 429., 429a. és 429b. cikke szerinti kiszámításához van szükség. |
17. |
Az intézményeknek negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a tőkeáttételi mutatóról. Az „adatszolgáltatási vonatkozási időpont” szerinti érték mindig az adott negyedév harmadik hónapjának utolsó naptári napján fennálló érték. |
18. |
Az intézményeknek a {010;010} – {030;010}, a {060;010}, a {090;010}, a {110;010} és a {150;010} – {190;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {050;010}, a {080;010}, a {100;010}, a {120;010} és a {220;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók. |
19. |
Az intézményeknek a 010;010 – 240;010 mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a 250;010 és a 260;010 mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók. |
20. |
A szavatoló tőkét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket növelő összegek előjele pozitív. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket csökkentő összegek előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat. |
|
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
||||||
Sor és oszlop |
Kitettségértékek |
||||||
{010;010} |
SFT-k: A CRR 429. cikkének (5) bekezdése és 429. cikkének (8) bekezdése szerinti kitettség A CRR 429. cikke (5) bekezdésének d) pontja és 429. cikkének (8) bekezdése A CRR 429. cikke (5) bekezdésének d) pontja és 429. cikkének (8) bekezdése szerint számított SFT-kitettség. Az intézmények ebben a mezőben a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {190,010} mezőben tüntetik fel. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. |
||||||
{020;010} |
SFT-k: Partnerkockázat miatti többlet A CRR 429b. cikkének (1) bekezdése A mérlegen belüli és a mérlegen kívüli SFT-k partnerkockázata miatti többlet, amelyet a CRR 429b. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése alapján számítanak ki. Az intézmények ebben a mezőben a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {040;010} mezőben tüntetik fel. |
||||||
{030;010} |
Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: a CRR 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerinti többlet A CRR 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke A mérlegen belüli és a mérlegen kívüli SFT-knek a CRR 222. cikke szerint számított kitettségértéke, 20 %-os küszöbértéket érvényesítve az alkalmazandó kockázati súlyra. Az intézmények ebben a mezőben a CRR 429b. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe. Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe azokat az ügyleteket, amelyek esetében a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéknek a többletet képviselő részét a CRR 429b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módszer szerint határozták meg. |
||||||
{040;010} |
A CRR 429b. cikkének (6) bekezdése szerinti, megbízottként végzett SFT-k partnerkockázata A CRR 429b. cikkének (6) bekezdése a) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése Azon SFT-k kitettségértéke, amelyeknél az intézmények megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik, és amely csak a CRR 429b. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése szerint meghatározott többletből áll. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket. Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {010;010} és a {020;010} vagy – adott esetben – a {010;010} és a {030;010} mezőben tüntetik fel. |
||||||
{050;010} |
(–) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített SFT-kitettségek A CRR 429. cikkének (11) bekezdése és 306. cikke (1) bekezdésének c) pontja Az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségei, amennyiben megfelelnek a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek. Amennyiben a központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettség biztosíték, az nem tüntethető fel ebben a mezőben, kivéve akkor, ha olyan újból elzálogosított biztosítékról van szó, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint (vagyis a CRR 111. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően) teljes értéken kell figyelembe venni. Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {010;010}, a {020;010} és a {030;010}, valamint az előző mondat második felében szereplő feltétel teljesülése esetén a {190;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. Amennyiben az intézmény a mentesített SFT-kitettségek tekintetében olyan alapletétet helyezett el, amelyet a {190;010} mezőben feltüntetett, de a {020;010} vagy a {030;010} mezőben nem tüntetett fel, úgy azt ebben a mezőben tüntetheti fel. |
||||||
{060;010} |
Származtatott ügyletek: aktuális pótlási költség A CRR 429a., 274., 295., 296., 297. és 298. cikke A CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseknek, továbbá a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelderivatíváknak a CRR 274. cikke (1) bekezdésében meghatározott, a kapott változó letéttel együtt számított aktuális pótlási költsége. A CRR 429a. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) alpontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikke c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429a. cikkének (8) bekezdésével és 275. cikkével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerrel értékelt szerződéseket. |
||||||
{070;010} |
(–) Kapott elismerhető változó készpénzletét beszámítása a származtatott ügylet piaci értékével szemben A CRR 429a. cikkének (3) bekezdése Az ügyleti partnertől készpénzben kapott, a derivatívakitettség pótlási költséget jelentő részével szemben a CRR 429a. cikke (3) bekezdésének megfelelően beszámítható változó készpénzletét. A CRR 429. cikkének (11) bekezdése szerinti, központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletétet itt nem szabad feltüntetni. |
||||||
{080;010} |
(–) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (pótlási költségek) A CRR 429. cikkének (11) bekezdése Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek pótlási költséget jelentő része, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az összeget az e kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletéttel együtt kell feltüntetni. Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {060;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. |
||||||
{090;010} |
Származtatott ügyletek: a piaci árazás szerinti módszer miatti többlet A CRR 429a., 274., 295., 296., 297. és 298. cikke, valamint 299. cikkének (2) bekezdése Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseknek és a mérlegen belüli és mérlegen kívüli hitelderivatíváknak a piaci árazás szerinti módszer (a II. mellékletben felsorolt szerződések vonatkozásában a CRR 274. cikke, a hitelderivatívák vonatkozásában pedig a CRR 299. cikkének (2) bekezdése) alapján számított potenciális jövőbeli kitettsége miatti többletet kell feltüntetni, a CRR 429a. cikkének (1) bekezdése szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával. Ezen szerződések kitettségértékének meghatározása során az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) alpontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikke c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk. A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az intézmények a hitelderivatívák lehetséges jövőbeli kitettségértékének meghatározásakor a CRR 299. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megállapított elveket valamennyi hitelderivatívájukra alkalmazzák, vagyis nem csak a kereskedési könyvben szereplőkre. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429a. cikkének (8) bekezdésével és 275. cikkével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerrel értékelt szerződéseket. |
||||||
{100;010} |
(–) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (potenciális jövőbeli kitettség) A CRR 429. cikkének (11) bekezdése Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek potenciális jövőbeli kitettsége, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {090;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. |
||||||
{110;010} |
Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: az eredeti kitettség szerinti módszer A CRR 429a. cikkének (8) bekezdése és 275. cikke Ebben a mezőben a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt szerződéseknek a CRR 275. cikkében megállapított eredeti kitettség szerinti módszer alapján számított kitettségértékét kell feltüntetni. A CRR 429a. cikke (8) bekezdésének megfelelően az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettségértéket a készpénzben kapott változó letét összegével. Az eredeti kitettség szerinti módszert nem alkalmazó intézményeknek ezt a mezőt nem szabad kitölteniük. Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR 429a. cikkének (1) bekezdésével és 274. cikkével összhangban a piaci árazás szerinti módszerrel értékelt szerződéseket. |
||||||
{120;010} |
(–) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (eredeti kitettség szerinti módszer) A CRR 429. cikkének (11) bekezdése Az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, a CRR 275. cikkében megállapított eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával számított mentesített kereskedési kitettségei, amennyiben megfelelnek a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek. Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {110;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. |
||||||
{130;010} |
Eladott hitelderivatívák csökkentett névleges összege A CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése Az eladott hitelderivatívák (az intézmény által ügyleti partnerének nyújtott hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összege a CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdésének megfelelően. |
||||||
{140;010} |
Az elismerhető vásárolt hitelderivatívák beszámítása az eladott hitelderivatívákkal szemben A CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése Azon vásárolt hitelderivatívák (az intézmény által ügyleti partnerétől vásárolt hitelkockázati fedezet) csökkentett névértéke, amelyek referencianeve azonos az intézmény által eladott hitelderivatívákéval, amennyiben a vásárolt fedezet hátralévő futamideje nem rövidebb az eladott fedezet hátralévő futamidejénél. A megadott érték következésképpen nem lehet nagyobb, mint a {130;010} mezőben az egyes referencianevek vonatkozásában feltüntetett érték. |
||||||
{150;010} |
A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 10 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése Azon alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 4. pontjának a)–c) alpontja szerint 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 10 %-a). Ezek olyan kötelezettségvállalások, amelyeket az intézmény bármikor, feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), vagy amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi. Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
||||||
{160;010} |
A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése Azon közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 3. pontjának a) és b) alpontja szerint 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 20 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
||||||
{170;010} |
A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése Azon közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével a CRR I. melléklete 2. pontjának a) és b) alpontja szerint 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 50 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Ebben a mezőben kell feltüntetni a likviditási hitelkereteket és az egyéb értékpapírosítási kötelezettségvállalásokat. Más szóval: a likviditási hitelkeretek hitel-egyenértékesítési tényezője a CRR 255. cikkének megfelelően a lejárattól függetlenül 50 %. Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
||||||
{180;010} |
A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése Azon magas kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 1. pontjának a)–k) alpontja szerint 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 100 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Ebben a mezőben kell feltüntetni a likviditási hitelkereteket és az egyéb értékpapírosítási kötelezettségvállalásokat. Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
||||||
{190;010} |
Egyéb eszközök A CRR 429. cikkének (5) bekezdése Az összes olyan eszköz, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé (többek között ebben a mezőben kell feltüntetni a változó készpénzletétre vonatkozó követeléseket – ha azokat az alkalmazott számviteli keretben megjelenítik –, a likviditásfedezeti ráta keretében meghatározott likvid eszközöket, a meghiúsult és kiegyenlítetlen ügyleteket). Az intézmények az értékelést a CRR 429. cikkének (5) bekezdésében meghatározott elvek alapján végzik. Az intézmények ebben a mezőben tüntetik fel a kapott készpénzt vagy az SFT-k során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézmények itt tüntetik fel továbbá az elsődleges és az egyéb alapvető tőkéből levont tételeket (például immateriális javakat, halasztott adóköveteléseket stb.) |
||||||
{200;010} |
Származtatott ügylet során nyújtott biztosíték miatti visszaírás A CRR 429a. cikkének (2) bekezdése A származtatott ügyletek során nyújtott azon biztosítékok összege, amelyek – a CRR 429a. cikkének (2) bekezdésének meghatározása szerint – az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében csökkentik az eszközök összegét. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a minősített központi szerződő féllel kötött, ügyfél által elszámolt származtatott ügyletek alapletétjét és a CRR 429a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elismerhető változó készpénzletétet. |
||||||
{210;010} |
(–) Származtatott ügylet során nyújtott változó készpénzletétre vonatkozó követelések A CRR 429a. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése A származtatott ügyletbeli partnernek készpénzben fizetett változó letétre vonatkozó követelések, ha az intézménynek azokat az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eszközként kell megjelenítenie, amennyiben teljesülnek a CRR 429a. cikke (3) bekezdésének a–e) pontjában megállapított feltételek. Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is. |
||||||
{220;010} |
(–) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (alapletét) A CRR 429. cikkének (11) bekezdése Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (elhelyezett) alapletétet jelentő része, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is. |
||||||
{230;010} |
Eladásként elszámolt SFT-k miatti kiigazítás A CRR 429b. cikkének (5) bekezdése A repoügyletek során kölcsönadott azon értékpapírok értéke, amelyeket az ügyleteknek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti eladásként való elszámolása miatt kivezetnek. |
||||||
{240;010} |
(–) Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök A CRR 429. cikkének (13) bekezdése AZ IAS 39 standard szerinti kivezetési és – adott esetben – az IFRS 10 standard szerinti dekonszolidációs kritériumoknak megfelelő, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök értéke – a CRR 429. cikke (13) bekezdésének megfelelően – számviteli nettósítás vagy más CRM-hatás nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is. |
||||||
{250;010} |
(–) A CRR 429. cikkének (7) bekezdésével összhangban mentesített csoporton belüli kitettségek (egyedi alapon) A CRR 429. cikkének (7) bekezdése és a 113. cikk (6) bekezdése A konszolidáció alkalmazandó szintjén nem konszolidált azon kitettségek, amelyek tekintetében igénybe vehető a CRR 113. cikkének (6) bekezdése szerinti elbánás, amennyiben a CRR 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta az engedélyt. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. |
||||||
{260;010} |
(–) A CRR 429. cikkének (14) bekezdésével összhangban mentesített kitettségek A CRR 429. cikkének (14) bekezdése A CRR 429. cikkének (14) bekezdése szerinti mentesített kitettségek, amennyiben az ott előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta az engedélyt. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. |
||||||
{270;010} |
(–) Levont eszközérték – Alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 499. cikke (1) bekezdésének a) pontja Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét érintő kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján a {010;010} – {260;010} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezeket az összegeket már levonták a tőkeértékből, vagyis csökkentik a tőkeáttételi mutató kitettségértékét, tehát előjelük negatív. |
||||||
{280;010} |
(–) Levont eszközérték – Alapvető tőke – átmeneti fogalom A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 499. cikke (1) bekezdésének b) pontja Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét módosító kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltéréseket. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján a {010;010} – {260;010} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezeket az összegeket már levonták a tőkeértékből, vagyis csökkentik a tőkeáttételi mutató kitettségértékét, tehát előjelük negatív. |
||||||
{290;010} |
A tőkeáttételi mutató teljes kitettségértéke – az alapvető tőke teljes mértékben bevezetett fogalma alapján Az intézményeknek a következő összeget kell feltüntetniük: {LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010} + {LRCalc;270;010}. |
||||||
{300;010} |
A tőkeáttételi mutató teljes kitettségértéke – az alapvető tőke átmeneti fogalma alapján Az intézményeknek a következő összeget kell feltüntetniük: {LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} – {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010} + {LRCalc;280;010}. |
||||||
Sor és oszlop |
Jegyzett tőke |
||||||
{310;010} |
Alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése A CRR 25. cikke szerinti alapvető tőke összege, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. |
||||||
{320;010} |
Alapvető tőke – átmeneti fogalom A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése A CRR 25. cikke szerinti alapvető tőke összege, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után. |
||||||
Sor és oszlop |
Tőkeáttételi mutató |
||||||
{330;010} |
Tőkeáttételi mutató – az alapvető tőke teljes mértékben bevezetett fogalma alapján A CRR 429. cikkének (2) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése A jelen melléklet II. részének 4. pontjában kiszámított tőkeáttételi mutató. |
||||||
{340;010} |
Tőkeáttételi mutató – az alapvető tőke átmeneti fogalma alapján A CRR 429. cikkének (2) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése A jelen melléklet II. részének 5. pontjában kiszámított tőkeáttételi mutató. |
5. C 40.00 – A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1)
21. |
Az adatszolgáltatás ezen része a származtatott ügyletek, az SFT-k és a mérlegen kívüli tételek alternatív meghatározásához gyűjt adatokat. |
22. |
Az intézményeknek az LR1 tábla „mérleg szerinti értékeit” a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerinti alkalmazandó számviteli szabályozás alapján kell meghatározniuk. A „Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték” az a mérleg szerinti érték, amely nem veszi figyelembe a nettósítás vagy más kockázatmérséklés hatásait. |
23. |
Az intézményeknek a {250;120} és a {260;120} mező kivételével az LR1 táblát úgy kell kitölteniük, mintha az LRCalc tábla {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220;010}, {250;010} és {260;010} mezője szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók. |
Sor és oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
|||||||||
{010;010} |
Származtatott ügyletek – Mérleg szerinti érték A {020;010}, a{050;010} és a {060;010} mező összege. |
|||||||||
{010;020} |
Származtatott ügyletek – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A {020;020}, a{050;020} és a {060;020} mező összege. |
|||||||||
{010;050} |
Származtatott ügyletek – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A {020;050}, a{050;050} és a {060;050} mező összege. |
|||||||||
{010;070} |
Származtatott ügyletek – Névleges összeg A {020;070}, a{050;070} és a {060;070} mező összege. |
|||||||||
{020;010} |
Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben. |
|||||||||
{020;020} |
Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezet ad el ügyleti partnerének, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). |
|||||||||
{020;050} |
Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A 030;050 és a 040;050 mező összege. |
|||||||||
{020;070} |
Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg A 030;070 és a 040;070 mező összege. |
|||||||||
{020;075} |
Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg Ebben a mezőben a hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) {020; 070} mező szerinti összegét kell feltüntetni, csökkentve az eladott hitelderivatíva vonatkozásában az alapvető tőkében figyelembe vett negatív valósérték-változásokkal. |
|||||||||
{030;050} |
Pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A CRR 299. cikkének (2) bekezdése Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének; nettósítás és más CRM nélkül. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az azon hitelderivatívákra vonatkozó többletet, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének. Az intézményeknek ezt az adatot az {LR1;040;050} mezőben kell szerepeltetniük. A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{030;070} |
Pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének. A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{040;050} |
Pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A CRR 299. cikkének (2) bekezdése Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének; nettósítás és más CRM nélkül. A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{040;070} |
Pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének. A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{050;010} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{050;020} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezet vásárol ügyleti partnerétől, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás vagy más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{050;050} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A CRR 299. cikkének (2) bekezdése Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől; nettósítás és más CRM nélkül. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{050;070} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől. Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket. |
|||||||||
{050;075} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg Ebben a mezőben a hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) {050;050} mező szerinti összegét kell feltüntetni, csökkentve a vásárolt hitelderivatíva vonatkozásában az alapvető tőkében figyelembe vett pozitív valósérték-változásokkal. |
|||||||||
{050;085} |
Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg (azonos referencianév) Azon vásárolt hitelderivatívák névleges értéke, amelyek referencianeve azonos az intézmény által eladott hitelderivatívákéval. Az e mezőben történő adatszolgáltatás céljából az alaptermékek referencianeve akkor tekinthető azonosnak, ha azonos jogalanyra és azonos szenioritásra vonatkozik. A referencia-jogalanyok egy halmaza (poolja) tekintetében vásárolt hitelkockázati fedezet akkor tekinthető azonosnak, ha gazdasági szempontból egyenértékű a poolba tartozó jogalanyokra vonatkozó hitelkockázati fedezetek külön-külön történő megvásárlásával. Ha egy intézmény referencianevek egy poolja tekintetében vásárol hitelkockázati fedezetet, akkor ez a hitelkockázati fedezet csak akkor tekinthető azonosnak, ha hatálya az eladott hitelkockázati fedezet hatályába tartozó pool összes alcsoportjára kiterjed. Más szóval: beszámítást csak akkor lehet megjeleníteni, ha a referencia-jogalanyok poolja és az alárendeltség szintje mindkét ügylet tekintetében megegyezik. Az e mezőben figyelembe vett vásárolt hitelvédelem névleges összege az egyes referencianevek esetében nem haladhatja meg a {020;075} és a {050;075} mezőben feltüntetett összegeket. |
|||||||||
{060;010} |
Pénzügyi derivatívák – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja A CRR II. mellékletében felsorolt azon szerződések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél a szerződést eszközként jelenítik meg a mérlegben. |
|||||||||
{060;020} |
Pénzügyi derivatívák – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja A CRR II. mellékletében felsorolt azon szerződések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeket eszközként jelenítenek meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). |
|||||||||
{060;050} |
Pénzügyi derivatívák – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül) A tőkekövetelmény-rendelet 274. cikke. Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések szabályozói potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, nettósítás és más CRM nélkül. |
|||||||||
{060;070} |
Pénzügyi derivatívák – Névleges összeg Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések névleges összegét kell feltüntetni. |
|||||||||
{070;010} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja és 206. cikke Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába tartoznak. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,010} mezőben kell szerepeltetniük. |
|||||||||
{070;020} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikkének 77. pontja és 206. cikke Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába tartoznak, és amelyeknél a szerződéseket eszközként jelenítik meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Emellett, ha az SFT-ket az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként számolják el, az intézménynek vissza kell írnia az értékesítéssel kapcsolatban nyilvántartott valamennyi könyvelési tételt. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,020} mezőben kell szerepeltetniük. |
|||||||||
{070;040} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – SFT-többlet A CRR 206. cikke Az intézményeknek a CRR 206. cikke szerinti követelményeknek megfelelő nettósítási megállapodás hatályába tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k tekintetében nettósítási halmazokat kell kialakítaniuk. Az intézményeknek az egyes nettósítási halmazok aktuális partnerkitettsége (current counterparty exposure, CCE) miatti többletet a következő képletnek megfelelően kell kiszámítaniuk: CCE = max{(Σi E i – Σi C i); 0} ahol:
Az intézményeknek a képletet minden nettósítási halmaz tekintetében be kell helyettesíteniük, és ebben a mezőben a kapott eredmények összesített értékét kell feltüntetniük. |
|||||||||
{080;010} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek nem tartoznak a CRR 206. cikke szerint elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába, és amelyeknél a szerződést eszközként jelenítik meg a mérlegben. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,010} mezőben kell szerepeltetniük. |
|||||||||
{080;020} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek nem tartoznak a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába, és amelyeknél a szerződéseket eszközként jelenítik meg a mérlegben; számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Emellett, ha az SFT-ket az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként számolják el, az intézménynek vissza kell írnia az értékesítéssel kapcsolatban nyilvántartott valamennyi könyvelési tételt. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,020} mezőben kell szerepeltetniük. |
|||||||||
{080;040} |
Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – SFT-többlet A CRR 206. cikke Az intézményeknek a CRR 206. cikke szerinti követelményeknek megfelelő nettósítási megállapodás hatályába nem tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k tekintetében az adott ügyletbe bevont összes eszközt tartalmazó halmazokat kell kialakítaniuk (vagyis minden SFT külön halmazként kezelendő), és az egyes halmazok aktuális partnerkitettsége (CCE) miatti többletet a következő képletnek megfelelően kell kiszámítaniuk: CCE = max {(E – C); 0} ahol:
Az intézményeknek a képletet minden halmaz tekintetében be kell helyettesíteniük, és ebben a mezőben a kapott eredmények összesített értékét kell feltüntetniük. |
|||||||||
{090;010} |
Egyéb eszközök – Mérleg szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja Az összes olyan eszköz mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé. |
|||||||||
{090;020} |
Egyéb eszközök – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja A CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé nem tartozó összes eszköz mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). |
|||||||||
{100;070} |
RSA (módosított sztenderd módszer) szerinti alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek; ebből: – Névérték A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke. Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{110;070} |
Lakossággal szembeni rulírozó kitettségek; ebből: – Névérték A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése Ebben a mezőben azon, lakossággal szembeni rulírozó kitettségnek minősülő mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a CRR 154. cikke (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott feltételeknek. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Ide tartozik minden olyan kitettség, amely magánszemélyekkel szembeni, rulírozó és a CRR 149. cikkének b) pontjában részletezettek szerint feltétel nélkül felmondható, kötelezettenként legfeljebb 100 000 EUR értékben. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{120;070} |
Feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek – Névérték A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése Ebben a mezőben azon hitelkártya-kötelezettségek névértékét kell feltüntetni, amelyeket az intézmény bármikor, feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), és amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azon hitelkötelezettségeket, amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi, amelyek azonban nem UCC jellegűek. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{130;070} |
Nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek – Névérték A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése Ez a mező adja meg azoknak az egyéb kötelezettségeknek a névértékét, amelyeket az intézmény bármikor feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), és amelyekhez rendelt hitel-egyenértékesítési tényező a hitelkockázat sztenderd módszere alapján 0 % lenne. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azon hitelkötelezettségeket, amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi, amelyek azonban nem UCC jellegűek. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{140;070} |
RSA szerinti közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke. Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{150;070} |
RSA szerinti közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke. Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{160;070} |
RSA szerinti teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke. Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket. |
|||||||||
{170;070} |
(tájékoztató adat) Lakossággal szembeni rulírozó kitettségek lehívott összegei – Névérték A CRR 154. cikkének (4) bekezdése Ebben a mezőben a lakossággal szembeni, mérlegen kívüli rulírozó kitettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. |
|||||||||
{180;070} |
(tájékoztató adat) Feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek lehívott összegei – Névérték A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése Ebben a mezőben a feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. |
|||||||||
{190;070} |
(tájékoztató adat) Nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek lehívott összegei – Névérték A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése Ebben a mezőben a nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal. |
|||||||||
{210;020} |
Származtatott ügyletekben kapott készpénzbiztosíték – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A származtatott ügyletekben kapott készpénzbiztosíték mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). E mező vonatkozásában a készpénz a készpénz teljes összegét jelenti, beleértve az érméket és bankjegyeket/devizát. A központi bankoknál tartott betétek teljes összege is ideértendő, amennyiben e betétek stresszhelyzetben felvehetők. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a más intézményeknél tartott készpénzbetéteket. |
|||||||||
{220;020} |
Származtatott ügyletekben nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelések – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A származtatott ügyletekben nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Azon intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelést nettósíthatják a kapcsolódó származtatott kötelezettséggel szemben (negatív valós érték), és ennek megfelelően is járnak el, a nettósítást vissza kell írniuk és a nettó készpénzkövetelést kell feltüntetniük. |
|||||||||
{230;020} |
SFT során kapott, a mérlegben eszközként megjelenített értékpapírok – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték Az SFT során kapott, a mérlegben az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében eszközként megjelenített értékpapírok mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). |
|||||||||
{240;020} |
SFT készpénz-közvetítési hitelezési ügylet (készpénzkövetelések) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték A minősített készpénz-közvetítési hitelezési ügylet (CCLT) során az értékpapír-tulajdonosnak továbbkölcsönzött készpénz utáni készpénzkövetelés mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). E mező vonatkozásában a készpénz a készpénz teljes összegét jelenti, beleértve az érméket és bankjegyeket/devizát. A központi bankoknál tartott betétek teljes összege is ideértendő, amennyiben e betétek stresszhelyzetben felvehetők. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a más intézményeknél tartott készpénzbetéteket. A CCLT két ügylet kombinációja, amelynek során egy intézmény értékpapírt vesz kölcsön az értékpapír-tulajdonostól, és azt továbbkölcsönzi az értékpapírok kölcsönvevőjének. Ezzel egyidejűleg az intézmény az értékpapírok kölcsönvevőjétől készpénzbiztosítékot kap, és a kapott készpénzt kölcsönadja az értékpapír-tulajdonosnak. A minősített CCLT-nek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
|
|||||||||
{250;120} |
A CRR 113. cikke (6) bekezdésének megfelelően kezelhető kitettségek – Elméletileg mentesített tőkeáttételi kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték azon összege, amely akkor lenne mentesített, ha az illetékes hatóság teljeskörűen engedélyezné azon kitettségek mentesítését, amelyek esetében a CRR 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta a CRR 113. cikke (6) bekezdése szerinti engedélyt. Ha az illetékes hatóság már megadta a teljeskörű engedélyt, akkor a mező értéke megegyezik az LRCalc;250;010 mező értékével. |
|||||||||
{260;120} |
A CRR 429. cikke (14) bekezdése a)–c) alpontjának feltételeit teljesítő kitettségek – Elméletileg mentesített tőkeáttételi kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték azon összege, amely akkor lenne mentesített, ha az illetékes hatóság teljeskörűen engedélyezné azon kitettségek mentesítését, amelyek teljesítik a CRR 429. cikke (14) bekezdése a)–c) alpontjának feltételeit. Ha az illetékes hatóság már megadta a teljeskörű engedélyt, akkor a mező értéke megegyezik az LRCalc;260;010 mező értékével. |
6. C41.00 – Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása (LR2)
24. |
Az LR2 tábla a kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (1), valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek további bontásáról szolgáltat információt. A bontás a CRR hitelkockázati szakaszában alkalmazott kockázati súlyok szerint történik. A sztenderd (SA) módszer, illetve a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alá tartozó kitettségekre vonatkozó információkat eltérő módon származtatják. |
25. |
A partner kockázati súlyát a garancia kockázati súlyával helyettesítő CRM-technikákkal támogatott kitettségek esetében az intézményeknek a helyettesítési hatás utáni kockázati súlyt kell figyelembe venniük. Az IRB módszer keretében az intézményeknek el kell végezniük a következő számítást: a speciális szabályozói kockázati súlyt kapó kitettségek kivételével meg kell határozniuk az egyes ügyfélkategóriákba tartozó kitettségek kockázati súlyát: a hitelkockázat esetében a kockázati súlyra vonatkozó képlet szerinti, az értékpapírosítási kitettségek esetében pedig a felügyeleti képlet szerinti, kockázattal súlyozott kitettségértéket el kell osztaniuk a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlásokat figyelembe vevő kitettségértékkel. Az IRB módszer keretében a nemteljesítőnek minősített kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;010} – {090;010} mezőben, viszont feltüntetendők a 100;010 mezőben. A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek nem vehetők figyelembe a 020;020 – 090;020 mezőben, viszont feltüntetendők a {100;020} mezőben. |
26. |
A szavatoló tőkéből levont kitettségeket az intézményeknek mindkét módszer keretében 1250 %-os kockázati súly alkalmazásával kell figyelembe venniük. |
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
010 |
A kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek, valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek (kockázati súly szerinti bontásban): A {020:*} – {100;*} mező összege. |
020 |
= 0 % 0 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
030 |
> 0 % és ≤ 12 % A 0 %-nál nagyobb, de legfeljebb 12 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
040 |
> 12 % és ≤ 20 % A 12 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
050 |
> 20 % és ≤ 50 % A 20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
060 |
> 50 % és ≤ 75 % A 50 %-nál nagyobb, de legfeljebb 75 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
070 |
> 75 % és ≤ 100 % A 75 %-nál nagyobb, de legfeljebb 100 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
080 |
> 100 % és ≤ 425 % A 100 %-nál nagyobb, de legfeljebb 425 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
090 |
> 425 % és ≤ 1 250 % A 425 %-nál nagyobb, de legfeljebb 1 250 %-os kockázati súlyú kitettségek. |
100 |
Nemteljesítő kitettségek A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek. Az IRB módszer keretében a 100 %-os nemteljesítési valószínűséggel (PD) rendelkező kitettségek. |
110 |
(tájékoztató adat) Alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek vagy a tőkemegfelelési mutató keretében 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapó mérlegen kívüli tételek A CRR 111. cikke szerinti alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek és a CRR 166. cikke alapján 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapó mérlegen kívüli tételek. |
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
010 |
Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (SA-kitettségek) Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségértékek az értékelési korrekciók, a CRM és a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele után, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kiszámítva. |
020 |
Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (IRB-kitettségek) A CRR 166. cikke és 230. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első mondata szerinti mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségértékek a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. A mérlegen kívüli tételek esetében az intézménynek alkalmaznia kell a CRR 166. cikke (8)–(10) bekezdésében meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezőket. |
030 |
Névérték A mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 111. és 166. cikkében meghatározottak szerint, egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül. |
7. C 42.00 – A tőke alternatív definíciója (LR3)
27. |
Az LR3 tábla a CRR 511. cikkében előírt felülvizsgálathoz szükséges tőkeértékekről szolgáltat információkat. |
Sor és oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
||||||||
{010;010} |
Elsődleges alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom A tőkekövetelmény-rendelet 50. cikke. A CRR 50. cikke szerinti elsődleges alapvető tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. |
||||||||
{020;010} |
Elsődleges alapvető tőke – átmeneti fogalom A tőkekövetelmény-rendelet 50. cikke. A CRR 50. cikke szerinti elsődleges alapvető tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után. |
||||||||
{030;010} |
Szavatoló tőke összesen – teljes mértékben bevezetett fogalom A tőkekövetelmény-rendelet 72. cikke. A CRR 72. cikke szerinti szavatoló tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. |
||||||||
{040;010} |
Szavatoló tőke összesen – átmeneti fogalom A tőkekövetelmény-rendelet 72. cikke. A CRR 72. cikke szerinti szavatoló tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után. |
||||||||
{055;010} |
Levont eszközérték – az elsődleges alapvető tőke tételeiből – teljes mértékben bevezetett fogalom Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét az elsődleges alapvető tőke tételeinek kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív. |
||||||||
{065;010} |
Levont eszközérték – az elsődleges alapvető tőke tételeiből – átmeneti fogalom Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét az elsődleges alapvető tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérést. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív. |
||||||||
{075;010} |
Levont eszközérték – a szavatoló tőke tételeiből – teljes mértékben bevezetett fogalom Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét a szavatoló tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} sorban megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív. |
||||||||
{085,010} |
Levont eszközérték – a szavatoló tőke tételeiből – átmeneti fogalom Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét a szavatoló tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:
értelemszerűen. Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérést. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív. |
8. C43.00 – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4)
28. |
Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértékeket az LRCalc tábla alábbi mezőiben szereplő kivételek értelemszerű alkalmazása után tüntetik fel az LR4 táblában. {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220; 010}, {250;010} és {260;010}. |
29. |
A kettős elszámolás elkerülése érdekében az gondoskodniuk kell a következő pontban szereplő egyenlőség teljesüléséről. |
30. |
Az intézményeknek a 29. pont értelmében a következő egyenlőség teljesüléséről kell gondoskodniuk: [{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010}] = [{LR4;010;010} + {LR4;040;010} + {LR4;050;010} + {LR4;060;010} + {LR4;065;010} + {LR4;070;010} + {LR4;080;010} + {LR4;080;020} + {LR4;090;010} + {LR4;090;020} + {LR4;140;010} + {LR4;140;020} + {LR4;180;010} + {LR4;180;020} + {LR4;190;010} + {LR4;190;020} + {LR4;210;010} + {LR4;210;020} + {LR4;230;010} + {LR4;230;020} + {LR4;280;010} + {LR4;280;020} + {LR4;290;010} + {LR4;290;020}]. |
Sor és oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
{010;010} |
Mérlegen kívüli tételek ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az {LRCalc;150;010}, {LRCalc;160;010}, {LRCalc;170;010} és {LRCalc;180;010} mező összege, kivéve a CRR 429. cikke (7) bekezdésének megfelelően mentesülő vonatkozó csoporton belüli kitettségeket (egyedi alapon). |
{010;020} |
Mérlegen kívüli tételek ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök A mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke a sztenderd módszer és az IRB módszer szerint. A sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kell meghatározniuk. Az IRB módszer szerinti kitettségek esetében az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban kell meghatározniuk. |
{020;010} |
Kereskedelemfinanszírozás; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek olyan megnyitott és igazolt import- és exportakkreditívek, amelyek rövid lejáratúak és öntörlesztőek, illetve hasonló ügyletek. |
{020;020} |
Kereskedelemfinanszírozás; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök A kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek olyan megnyitott és igazolt import- és exportakkreditívek, amelyek rövid lejáratúak és öntörlesztőek, illetve hasonló ügyletek. |
{030;010} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. |
{030;020} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. |
{040;010} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k esetében. |
{040;020} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k – Kockázattal súlyozott eszközök A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek és SFT-k hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján. |
{050;010} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó származtatott ügyletek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó származtatott ügyletek esetében. |
{050;020} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó származtatott ügyletek – Kockázattal súlyozott eszközök A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján. |
{060;010} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó SFT-k – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó SFT-k esetében. |
{060;020} |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó SFT-k – Kockázattal súlyozott eszközök A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján. |
{065;010} |
A hitelderivatívák kiegészítő kezeléséből adódó kitettségérték – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték E mező értéke megegyezik a {LRCalc;130;010} és a {LRCalc;140;010} különbségével, kivéve a CRR 429. cikke (7) bekezdésének megfelelően mentesülő vonatkozó csoporton belüli kitettségeket (egyedi alapon). |
{070;010} |
A kereskedési könyvben szereplő egyéb eszközök – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az {LRCalc;190;010} mezőben feltüntetett tételek esetében, a kereskedési könyvben nem szereplő tételek nélkül. |
{070;020} |
A kereskedési könyvben szereplő egyéb eszközök – Kockázattal súlyozott eszközök A CRR harmadik része IV. címének hatályába tartozó tételek szavatalótőke-követelménye szorozva 12,5-tel. |
{080;010} |
Fedezett kötvények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 129. cikke szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{080;020} |
Fedezett kötvények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{080;030} |
Fedezett kötvények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 129. cikke szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{080;040} |
Fedezett kötvények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{090,010} |
Kormányzatként kezelt kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A {100,010} – {130,010} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{090;020} |
Kormányzatként kezelt kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A {100,020} – {130,020} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{090;030} |
Kormányzatként kezelt kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek A {100,030} – {130,030} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{090;040} |
Kormányzatként kezelt kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A {100,040} – {130,040} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{100;010} |
Központi kormányzatok és központi bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 114. cikke szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{100;020} |
Központi kormányzatok és központi bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{100;030} |
Központi kormányzatok és központi bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 114. cikke szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{100;040} |
Központi kormányzatok és központi bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{110;010} |
Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti, kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{110;020} |
Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{110;030} |
Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti, kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{110;040} |
Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{120;010} |
Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 117. cikkének (2) bekezdése és 118. cikke szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{120;020} |
Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{120;030} |
Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 117. cikkének (2) bekezdése és 118. cikke szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{120;040} |
Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{130;010} |
Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 116. cikkének (4) bekezdése szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{130;020} |
Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{130;030} |
Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 116. cikkének (4) bekezdése szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{130;040} |
Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{140;010} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A {150,010} – {170,010} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{140;020} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A {150,020} – {170,020} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{140;030} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek A {150,030} – {170,030} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{140;040} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A {150,040} – {170,040} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{150;010} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 115. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{150;020} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{150;030} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 115. cikkének (1) (3) és (5) bekezdése szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{150;040} |
Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{160;010} |
Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{160;020} |
Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{160;030} |
Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{160;040} |
Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{170;010} |
Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése szerinti közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{170;020} |
Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{170;030} |
Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése szerinti közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{170;040} |
Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{180;010} |
Intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 119–121. cikke szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{180;020} |
Intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdése d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatályába. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{180;030} |
Intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 119–121. cikke szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{180;040} |
Intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatályába. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{190;010} |
Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 124. cikke szerinti, ingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{190;020} |
Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{190;030} |
Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 124. cikke szerinti, ingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{190;040} |
Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{200;010} |
Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek teljes mértékben a CRR 125. cikke szerinti, lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{200;020} |
Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{200;030} |
Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek teljes mértékben a CRR 125. cikke szerinti, lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{200;040} |
Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{210;010} |
Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, lakossággal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{210;020} |
Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{210;030} |
Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, lakossággal szembeni kitettségek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{210;040} |
Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{220;010} |
Lakossági (kkv) – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásokkal szembeni lakossági kitettségek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{220;020} |
Lakossági (kkv) – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{220;030} |
Lakossági (kkv) – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásokkal szembeni lakossági kitettségek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{220;040} |
Lakossági (kkv) – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{230;010} |
Vállalati; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A {240,010} és a {250,010} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{230;020} |
Vállalati; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A {240,020} és a {250,020} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{230;030} |
Vállalati; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek A {240,030} és a {250,030} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{230;040} |
Vállalati; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A {240,040} és a {250,040} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{240;010} |
Pénzügyi – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a 180;010 mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a 180;010 mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{240;020} |
Pénzügyi – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a 180;10 mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{240;030} |
Pénzügyi – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a 180;10 mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{240;040} |
Pénzügyi – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a 180;10 mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{250;010} |
Nem pénzügyi; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek Azon eszközök tőkeáttételimutató-számításhoz használt kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikkében meghatározottak szerinti nempénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. A {260,010} és a {270,010} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{250;020} |
Nem pénzügyi; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek Azon eszközök tőkeáttételimutató-számításhoz használt kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti nempénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199 cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. A {260,020} és a {270,020} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{250;030} |
Nem pénzügyi; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikkében meghatározottak szerinti nempénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. A {260,030} és a {270,030} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{250;040} |
Nem pénzügyi; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti nempénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199 cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. A {260,040} és a {270,040} mező összege. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{260;010} |
Kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, kis- és középvállalkozások formájában működő vállalkozásokkal szembeni kitettségek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{260;020} |
Kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{260;030} |
Kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, kis- és középvállalkozások formájában működő vállalkozásokkal szembeni kitettségek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{260;040} |
Kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{270;010} |
Nem kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{270;020} |
Nem kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{270;030} |
Nem kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{270;040} |
Nem kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{280;010} |
Nemteljesítő kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek nemteljesítő kitettségek, és ezért a CRR 127. cikkének hatályába esnek. |
{280;020} |
Nemteljesítő kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 147. cikkének (2) bekezdése szerinti kitettségi osztályokba sorolt azon eszközök esetében, amelyeknél bekövetkezett a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés. |
{280;030} |
Nemteljesítő kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek nemteljesítő kitettségek, és ezért a CRR 127. cikkének hatályába esnek. |
{280;040} |
Nemteljesítő kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A CRR 147. cikkének (2) bekezdése szerinti kitettségi osztályokba sorolt azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyeknél bekövetkezett a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés. |
{290;010} |
Egyéb kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök esetében. Az intézményeknek e helyen a szavatoló tőkéből levont, de itt más osztályba nem besorolható eszközöket (például immateriális javakat) kell feltüntetniük, még akkor is, ha az effajta besorolás nem szükséges a {*; 030} és a {*; 040} oszlopokban. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{290;020} |
Egyéb kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök esetében. Az intézményeknek e helyen a szavatoló tőkéből levont, de itt más osztályba nem besorolható eszközöket (például immateriális javakat) kell feltüntetniük, még akkor is, ha az effajta besorolás nem szükséges a {*; 030} és a {*; 040} oszlopokban. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{290;030} |
Egyéb kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek A CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{290;040} |
Egyéb kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f), és g) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{300;010} |
Értékpapírosítási kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 112. cikke m) pontjának hatályába esnek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{300;020} |
Értékpapírosítási kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 147. cikke (2) bekezdése f) pontjának hatályába esnek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{300;030} |
Értékpapírosítási kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 112. cikke m) pontjának hatályába esnek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{300;040} |
Értékpapírosítási kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 147. cikke (2) bekezdése f) pontjának hatályába esnek. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{310;010} |
Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{310;020} |
Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{310;030} |
Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek Import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{310;040} |
Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek Import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{320;010} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{320;020} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{320;030} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
{320;040} |
Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük. |
9. C 44.00 – Általános információk (LR5)
31. |
Itt az intézmény tevékenységeinek kategorizálása és az intézmény által választott szabályozói lehetőségek feltüntetése céljából további információkat kell megadni. |
Sor és oszlop |
Útmutató |
||||||||
{010;010} |
Az intézmény társasági formája Az intézménynek társasági formáját az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:
|
||||||||
{020;010} |
Származtatott ügyletek kezelése Az intézménynek a származtatott ügyletek szabályozói kezelését az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:
|
||||||||
{040;010} |
Az intézmény típusa Az intézménynek típusát az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:
|
(1) Ide tartoznak a hitelkockázatnak kitett értékpapírosítások és részvényjellegű kitettségek.
V. MELLÉKLET
XIV. MELLÉKLET
Egységes adatmodell
Az e rendelet mellékleteiben meghatározott valamennyi adatot olyan egységes adatmodellé kell átalakítani, amely az intézmények és az illetékes hatóságok egységes informatikai rendszereinek alapját jelenti.
Az egységes adatmodell teljesíti a következő kritériumokat:
a) |
biztosítja az I., III., IV., VI., VIII., X., XII. és XVI. mellékletben meghatározott valamennyi adat strukturált megjelenítését; |
b) |
azonosítja az I–XIII., a XVI. és a XVII. mellékletben meghatározott valamennyi üzleti koncepciót; |
c) |
tartalmaz egy olyan szótárt, amely azonosítja a táblák megnevezését, az ordinátacímkéket, a tengelyek megnevezését, a domének, a dimenziók és a doméntagok címkéit; |
d) |
olyan mérőszámokat tartalmaz, amelyek meghatározzák az adatpontok tulajdonságát vagy összegét; |
e) |
olyan (jellemzők összetételében kifejezett) adatpont-meghatározásokat ad, amely egyértelműen azonosítja a pénzügyi koncepciót; |
f) |
tartalmazza az összes olyan technikai specifikációt, amely az egységes felügyeleti adatokat létrehozó adatszolgáltatási informatikai megoldások kifejlesztéséhez szükséges. |
VI. MELLÉKLET
XV. MELLÉKLET
Ellenőrzési szabályok
Az e rendelet mellékleteiben meghatározott adatok az adatminőséget és -konzisztenciát biztosító ellenőrzési szabályok hatálya alá tartoznak.
Az ellenőrzési szabályok megfelelnek a következő kritériumoknak:
a) |
meghatározzák a megfelelő adatpontok közötti logikai kapcsolatokat; |
b) |
olyan szűrőket és előfeltételeket tartalmaznak, amelyek meghatározzák azt az adatcsoportot, amelyre az adott ellenőrzési szabály alkalmazandó; |
c) |
ellenőrzik a megadott adatok konzisztenciáját; |
d) |
ellenőrzik a megadott adatok pontosságát; |
e) |
meghatározzák azokat az alapértelmezett értékeket, amelyeket alkalmazni kell, amennyiben az adott információ nem került bejelentésre. |
VII. MELLÉKLET
XVIII. MELLÉKLET
AMM-TÁBLÁK |
||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla / táblacsoport megnevezése |
|
|
TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖK TÁBLÁI |
67 |
C 67.00 |
A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA PARTNERENKÉNT |
68 |
C 68.00 |
A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA TERMÉKTÍPUSONKÉNT |
69 |
C 69.00 |
ÁRAZÁS KÜLÖNBÖZŐ FINANSZÍROZÁSI FUTAMIDŐK ESETÉN |
70 |
C 70.00 |
MEGÚJÍTOTT FINANSZÍROZÁS |
C 67.00 – A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA PARTNERENKÉNT
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
|||||||||
|
|||||||||||
|
A finanszírozás koncentrációja partnerenként |
||||||||||
|
A partner neve |
LEI-kód |
A partner ágazata |
A partner székhelye |
Terméktípus |
Kapott összeg |
Súlyozott átlagos eredeti futamidő |
Súlyozott átlagos hátralévő futamidő |
|||
Sor |
Azonosító |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
||
010 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
020 |
1,01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
1,02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
1,03 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
1,04 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
1,05 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
1,06 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
1,07 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
1,08 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
1,09 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
110 |
1,10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
120 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 68.00 – A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA TERMÉKTÍPUSONKÉNT
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
|||||
|
|||||||
A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként |
|||||||
Sor |
Azonosító |
Termék neve |
Kapott könyv szerinti érték |
A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg |
A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg |
Súlyozott átlagos eredeti futamidő |
Súlyozott átlagos hátralévő futamidő |
|
|
|
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
AZ ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG TÖBB MINT 1 %-ÁT MEGHALADÓ TERMÉKEK |
|||||||
010 |
1 |
LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS |
|
|
|
|
|
020 |
1.1 |
ebből: látra szóló betét |
|
|
|
|
|
031 |
1.2 |
ebből: a következő 30 napon belül fel nem vehető lekötött betét |
|
|
|
|
|
041 |
1.3 |
ebből: a következő 30 napon belül felvehető lekötött betét |
|
|
|
|
|
070 |
1.4 |
Megtakarítási számla |
|
|
|
|
|
080 |
1.4.1 |
a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idővel |
|
|
|
|
|
090 |
1.4.2 |
a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül |
|
|
|
|
|
100 |
2 |
NEM LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS |
|
|
|
|
|
110 |
2.1 |
Fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
120 |
2.1.1 |
ebből: pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek |
|
|
|
|
|
130 |
2.1.2 |
ebből: nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek |
|
|
|
|
|
140 |
2.1.3 |
ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek |
|
|
|
|
|
150 |
2.2 |
Fedezett nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
160 |
2.2.1 |
ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet |
|
|
|
|
|
170 |
2.2.2 |
ebből: fedezett kötvény kibocsátása |
|
|
|
|
|
180 |
2.2.3 |
ebből: eszközfedezetű értékpapír kibocsátása |
|
|
|
|
|
190 |
2.2.4 |
ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek |
|
|
|
|
|
C 69.00 – ÁRAZÁS KÜLÖNBÖZŐ FINANSZÍROZÁSI FUTAMIDŐK ESETÉN
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén |
|||||||||||||||||||
|
Egynapos |
1 hét |
1 hónap |
3 hónap |
6 hónap |
1 év |
2 év |
5 év |
10 év |
|||||||||||
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
Felár |
Volumen |
|||
Sor |
Azonosító |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
010 |
1 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
1,1 |
ebből: lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1,2 |
ebből: fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
1,3 |
ebből: fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
1,4 |
ebből: előre sorolt (szenior) fedezetlen értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
1,5 |
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
1,6 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok, többek között eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 70.00 – MEGÚJÍTOTT FINANSZÍROZÁS
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Megújított finanszírozás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Egynapos |
> 1 nap ≤ 7 nap |
> 7 nap ≤ 14 nap |
> 14 nap ≤ 1 hónap |
> 1 hónap ≤ 3 hónap |
> 3 hónap ≤ 6 hónap |
> 6 hónap |
Teljes nettó pénzáramlás |
Átlagos futamidő (nap) |
||||||||||||||||||||||||||
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró |
Megújított |
Új finanszírozás |
Nettó |
Lejáró finanszírozás futamideje |
Megújított finanszírozás futamideje |
Új finanszírozás futamideje |
|||||
Sor |
Azonosító |
Nap |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
010 |
1.1 |
1 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
1.1.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1.1.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
1.1.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
1.2 |
2 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
1.2.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
1.2.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
1.2.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
1.3 |
3 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
1.3.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
1.3.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
1.3.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
1.4 |
4 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
1.4.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
1.4.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
1.4.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
1.5 |
5 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
1.5.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
1.5.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
1.5.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
1.6 |
6 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
1.6.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
1.6.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
1.6.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
1.7 |
7 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
1.7.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
1.7.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
1.7.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
1.8 |
8 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
1.8.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
1.8.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
1.8.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
1.9 |
9 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
1.9.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
1.9.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
1.9.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
1.10 |
10 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
1.10.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
1.10.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
1.10.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
1.11 |
11 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
1.11.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
1.11.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
1.11.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
1.12 |
12 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
1.12.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
1.12.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
1.12.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
490 |
1.13 |
13 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
500 |
1.13.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
1.13.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
1.13.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
1.14 |
14 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
1.14.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
550 |
1.14.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
560 |
1.14.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
570 |
1.15 |
15 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
580 |
1.15.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
590 |
1.15.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
600 |
1.15.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
610 |
1.16 |
16 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
620 |
1.16.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
630 |
1.16.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
640 |
1.16.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
650 |
1.17 |
17 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
660 |
1.17.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
670 |
1.17.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
680 |
1.17.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
690 |
1.18 |
18 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
700 |
1.18.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
710 |
1.18.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
720 |
1.18.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
730 |
1.19 |
19 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
740 |
1.19.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
750 |
1.19.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
760 |
1.19.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
770 |
1.20 |
20 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
780 |
1.20.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
790 |
1.20.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
800 |
1.20.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
810 |
1.21 |
21 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
820 |
1.21.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
830 |
1.21.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
840 |
1.21.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
850 |
1.22 |
22 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
860 |
1.22.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
870 |
1.22.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
880 |
1.22.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
890 |
1.23 |
23 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
900 |
1.23.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
910 |
1.23.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
920 |
1.23.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
930 |
1.24 |
24 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
940 |
1.24.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
950 |
1.24.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
960 |
1.24.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
970 |
1.25 |
25 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
980 |
1.25.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
990 |
1.25.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1000 |
1.25.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1010 |
1.26 |
26 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1020 |
1.26.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1030 |
1.26.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1040 |
1.26.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1050 |
1.27 |
27 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1060 |
1.27.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1070 |
1.27.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1080 |
1.27.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1090 |
1.28 |
28 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1100 |
1.28.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1110 |
1.28.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1120 |
1.28.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1130 |
1.29 |
29 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1140 |
1.29.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1150 |
1.29.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1160 |
1.29.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1170 |
1.30 |
30 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1180 |
1.30.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1190 |
1.30.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1200 |
1.30.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1210 |
1.31 |
31 |
Teljes finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1220 |
1.31.1 |
lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1230 |
1.31.2 |
fedezetlen nem lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1240 |
1.31.3 |
fedezett finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VIII. MELLÉKLET
XIX. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A XVIII. MELLÉKLET TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ
1. További monitorozási eszközök
1.1. Általános információk
1. |
Az intézmény likviditásfedezettel és stabil forrásellátottsággal kapcsolatos adatszolgáltatás körén kívül eső likviditási kockázatának monitorozása céljából az intézményeknek az e mellékletben található útmutatóval összhangban ki kell tölteniük a XVIII. mellékletben levő táblát. |
2. |
A teljes finanszírozás a származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő összes pénzügyi kötelezettséget jelenti. |
3. |
A lejárat nélküli forrásokat, beleértve a látra szóló betéteket, egynapos lejáratúnak kell tekinteni. |
4. |
Az eredeti futamidő a kezdeményezés (keletkezés) időpontja és a finanszírozás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy opcionalitás esetén, például a XXIII. melléklet 12. pontjánál, a finanszírozás eredeti lejárata rövidebb lehet, mint a kezdeményezése (keletkezése) óta eltelt idő. |
5. |
A hátralévő futamidő az adatszolgáltatási időszak vége és a forrás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. |
6. |
A súlyozott átlagos eredeti vagy hátralévő futamidő kiszámítása céljából az egy napon belül lejáró betéteket egynapos lejáratúnak kell tekinteni. |
7. |
Az olyan forrás súlyozott átlagos eredeti és hátralévő futamidejének kiszámítása céljából, amely esetében az intézmény partnerére felmondási idő, illetőleg felmondásra vagy lejárat előtti felvételre vonatkozó záradék érvényes, az első lehetséges időpontban történő felvételt kell feltételezni. |
8. |
A lejárat nélküli kötelezettségek esetében – kivéve a XXIII. melléklet 12. pontjában említett opcionalitás hatálya alá tartozókat – rögzített húszéves eredeti és hátralévő futamidőt kell feltételezni. |
9. |
A C 67.00. és a C 68.00. adatszolgáltatási táblákhoz használt küszöbérték jelentős pénznemenkénti kiszámításához az intézményeknek valamennyi pénznemben az összes kötelezettség 1 %-ának megfelelő küszöbértéket kell használniuk. |
1.2. A finanszírozás koncentrációja partnerenként (C 67.00)
1. |
Az adatszolgáltató intézmények partnerenkénti finanszírozási koncentrációjára vonatkozó adatokat az intézményeknek a C 67.00-es táblában kell megadniuk az e szakaszban található útmutatónak megfelelően. |
2. |
Az intézményeknek a tábla 1. szakaszának alkategóriáiban kell feltüntetniük azon tíz legnagyobb partnerüket vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti kapcsolatban álló ügyfelek olyan csoportját, amely esetében az egyes partnerektől vagy a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjától származó források értéke meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át. Az 1.01. pontban kell feltüntetni azt a partnert vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportját, amelytől az adatszolgáltatás időpontjában az 1 %-os küszöböt meghaladó legnagyobb összegű forrás származik, az 1.02. pontban az 1 %-os küszöböt meghaladó második legnagyobb összegű forrást biztosító partnert, és így tovább. |
3. |
Amennyiben a partner kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell feltüntetni abban a csoportban, amelynél a források összege a legnagyobb. |
4. |
Az intézményeknek az összes többi fennmaradó forrás teljes összegét a 2. szakaszban kell megadniuk. |
5. |
Az 1. és 2. szakasz összege megegyezik az adott intézmény által a FINREP pénzügyi adatszolgáltatási keret szerinti mérlegben szerepeltetett összes forrás összegével. |
6. |
Az intézményeknek minden egyes partner esetében ki kell tölteniük a 010–080-as oszlopok mindegyikét. |
7. |
Ha a forráshoz több terméktípusban jutnak hozzá, akkor azt a terméktípust kell feltüntetni, amelyben az intézmény a legnagyobb arányban jutott forráshoz. Az értékpapírok tényleges tulajdonosainak azonosítása a legnagyobb gondosság (best effort) elve alapján történhet. Ha egy intézmény – letétkezelői szerepéből eredően – információval rendelkezik az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a partnerkoncentrációval kapcsolatos adatszolgáltatás céljából az adott összeget figyelembe kell vennie. Ha nem áll rendelkezésre információ az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a megfelelő összeget nem kell feltüntetni. |
8. |
Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató:
|
1.3. A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként (C 68.00)
1. |
Ebben a táblában kell megadni az adatot szolgáltató intézmény forrásainak terméktípusonkénti koncentrációjával kapcsolatos adatokat a sorokra vonatkozó alábbi útmutatóban meghatározott finanszírozási típusok szerinti bontásban:
|
2. |
E tábla kitöltésekor az intézményeknek fel kell tüntetniük valamennyi olyan termékkategóriából származó forrás teljes összegét, amelynél a kapott forrás meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át. |
3. |
Az intézményeknek minden egyes terméktípusra vonatkozóan ki kell tölteniük a 010–050-es oszlopok mindegyikét. |
4. |
Az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbértéket a következőknek megfelelően kell alkalmazni azon terméktípusok meghatározására, amelyekből forrás származik:
|
5. |
az 1. sorban („Lakossági finanszírozás”), a 2.1. sorban („Fedezetlen nem lakossági finanszírozás”) és a 2.2. sorban („Fedezett nem lakossági finanszírozás”) megadott adatok terméktípusok szélesebb körét tartalmazhatják, mint az „ebből” tételek. |
6. |
Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató:
|
1.4. Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén (C 69.00)
1. |
Az intézményeknek a C 69.00-es táblában kell megadniuk az ügyleti volument és az intézmények által az adatszolgáltatási időszakban kapott és az adatszolgáltatási időszakban még fennálló finanszírozásért fizetett árakat az alábbi eredeti futamidők szerint:
|
2. |
A kapott forrás lejáratának megállapításakor az intézményeknek figyelmen kívül kell hagyniuk az üzletkötési nap és az elszámolási nap közötti időszakot, pl. egy két hét múlva teljesített három hónapos kötelezettséget három hónapos lejárattal (070–080-as oszlop) kell szerepeltetni. |
3. |
Az egyes lejárati sávok bal oldali oszlopában az alábbiak szerinti felárat kell megadni:
|
4. |
A felárat bázispontban kell megadni, negatív előjellel abban az esetben, ha az új finanszírozás olcsóbb, mint a releváns referenciaindexszel számított. A felárakat súlyozott átlag alapján kell kiszámítani. |
5. |
A több kibocsátásra/betétre/kölcsönre vonatkozó, fizetendő átlagos felár meghatározásához az intézményeknek a teljes költséget a kibocsátás pénznemében kell kiszámítaniuk, amelynek során figyelmen kívül kell hagyniuk valamennyi határidős devizacsere-ügyletet, viszont figyelembe kell venniük a fizetett, illetve kapott felárakat, engedményeket és díjakat, azt alapul véve, hogy az elméleti vagy tényleges kamatcsereügyletek futamidejének meg kell egyeznie a kötelezettség futamidejével. A felár a kötelezettség kamatlábának a határidős csereügylet kamatlábával csökkentett értéke. |
6. |
A „Tétel” oszlopban felsorolt finanszírozási kategóriákban kapott források összegét a megfelelő lejárati sáv „Volumen” oszlopában kell megadni. |
7. |
A „Volumen” oszlopban az intézménynek a kapott új finanszírozás könyv szerinti értékét kell megadnia az eredeti futamidő szerint alkalmazandó lejárati sávban. |
8. |
Mint minden tétel, így a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások esetében is az intézménynek csak a mérleg szerinti tételeket kell megadnia. Az intézménynek biztosított mérlegen kívüli kötelezettségvállalást csak lehívás után kell megadni a C 69.00-es táblában. Lehívás esetén a jelentendő volumen és felár a lehívott összeg és az alkalmazandó felár az adatszolgáltatási időszak végén. Amennyiben a lehívás nem újítható meg az intézmény mérlegelési jogkörén belül, a lehívás tényleges lejáratát kell megadni. Amennyiben az intézmény már az előző adatszolgáltatási időszak végén lehívta a keretet, és amennyiben ezt követően megemeli a keret igénybevételét, csak a további lehívott összegeket kell jelenteni. |
9. |
A lakossági ügyfelek által elhelyezett betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott betéteket tartalmazzák. |
10. |
Az adatszolgáltatási időszakban megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozás esetében az ebben az időpontban (vagyis az adatszolgáltatási időszak végén) alkalmazandó felárak átlagát kell feltüntetni. A C 69.00-es tábla céljából a megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozást új finanszírozásnak kell tekinteni. |
11. |
Az 1.4. szakasz további részétől eltérve a látra szóló betétek volumenét és felárát csak akkor kell megadni, ha a betétesnek a megelőző adatszolgáltatási időszakban nem volt látra szóló betéte, vagy ha az előző vonatkozási időponthoz képest a betét összege növekedett, amely esetben a növekményt kell új finanszírozásként kezelni. A felár az időszak végén érvényes felár. |
12. |
Ha nincs szerepeltethető adat, a felárra vonatkozó cellákat üresen kell hagyni. |
13. |
A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató:
|
1.5. Megújított finanszírozás (C 70.00)
1. |
Ebben a táblában az adatszolgáltatási időpontot megelőző hónapra vonatkozó napi információkat kell megadni a lejáró források és a kapott új források volumenéről, vagyis a finanszírozás megújításáról. |
2. |
Az intézményeknek az összes alábbi lejárati sávban meg kell adniuk a lejáró finanszírozást naptári napokban, az eredeti futamidő szerint:
|
3. |
A fenti 2. pontban megadott egyes lejárati sávokban a lejáró összeget a bal oldali oszlopban, a megújított finanszírozás összegét a „Megújított” oszlopban, a kapott új finanszírozást az „Új finanszírozás” oszlopban, továbbá az egyrészt az új finanszírozás összege, másrészt a megújított finanszírozás lejáró finanszírozással csökkentett összege közötti nettó különbözetet pedig a jobb oldali oszlopban kell megadni. |
4. |
Az összes „Nettó” oszlop összegeként (040-es + 080-as + 120-as + 160-as + 200-as + 240-es + 280-as oszlop) kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 290-es oszlopban kell megadni. |
5. |
A 300-as oszlopban a lejáró finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
6. |
A 310-es oszlopban a megújított finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
7. |
A 320-as oszlopban az új finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
8. |
A „Lejáró” összeg az összes olyan kötelezettséget tartalmazza, amelyet a forrás nyújtója az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján szerződés alapján visszavonhat, vagy amely az említett napon esedékes. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. |
9. |
A „Megújított” összeg a 2. és a 3. pont szerinti olyan lejáró összeget tartalmazza, amely az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján az intézménynél marad. Ezt mindig pozitív előjellel kell megadni. Amennyiben a finanszírozás futamideje a megújítás miatt változott, a megújítás összegét az új lejáratnak megfelelő lejárati sávban kell megadni. |
10. |
Az „Új finanszírozás” összeg a tényleges forrásbeáramlás az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. |
11. |
A „Nettó” összeg a forrásokban bekövetkezett változás az eredeti futamidő egy meghatározott idősávjában az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján; ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy összegezni kell az új finanszírozást a lejáró finanszírozás összegével csökkentett megújított finanszírozással. |
12. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:
|
IX. MELLÉKLET
XX. MELLÉKLET
KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
AMM-TÁBLÁK |
||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla / táblacsoport megnevezése |
|
|
A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ TÁBLA |
71 |
C 71.00 |
A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJA KIBOCSÁTÓNKÉNT |
C 71.00 – A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJA KIBOCSÁTÓNKÉNT
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
||||||||||
|
||||||||||||
|
A kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja kibocsátónként |
|||||||||||
|
Kibocsátó |
LEI-kód |
Kibocsátó ágazata |
Kibocsátó székhelye |
Terméktípus |
Pénznem |
Hitelminőségi besorolás |
Piaci érték/névérték |
Központi bank által elfogadható biztosítéki érték |
|||
Sor |
Azonosító |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
||
010 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
020 |
1.01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
1.02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
1.03 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
1.04 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
1.05 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
1.06 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
1.07 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
1.08 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
1.09 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
110 |
1.10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
120 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X. MELLÉKLET
XXI. MELLÉKLET
Útmutató a XX. mellékletben található, a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjára vonatkozó tábla (C 71.00) kitöltéséhez
A kiegyensúlyozó kapacitás kibocsátónkénti/partnerenkénti koncentrációja (CCC) (C 71.00)
1. |
Az adatot szolgáltató intézmény kiegyensúlyozó kapacitásának koncentrációjára vonatkozó, a tíz legnagyobb eszközállomány vagy az intézmény rendelkezésére bocsátott likviditási hitelkeret alapján bontott adatoknak a C 71.00-es táblában történő megadásához az intézményeknek az e mellékletben található útmutatót kell alkalmazniuk. |
2. |
Amennyiben egy kibocsátóhoz vagy partnerhez egynél több terméktípus, pénznem vagy hitelminőségi besorolás tartozik, a teljes összeget kell megadni. Itt a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjának legnagyobb részét kitevő terméktípust, pénznemet vagy hitelminőségi besorolást kell feltüntetni. |
3. |
A C 71.00-es táblában megadott kiegyensúlyozó kapacitásnak meg kell egyeznie a C66.00-os táblában feltüntetett adattal, azzal a fenntartással, hogy a C 71.00-es táblában kiegyensúlyozó kapacitásként jelentett eszközöknek meg nem terhelt eszközöknek kell lenniük, amelyek az intézmény rendelkezésére állnak, hogy azokat az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban készpénzre válthassa. |
4. |
A C 71.00-es adatszolgáltatási táblában feltüntetendő, jelentős pénznemek szerinti koncentrációk kiszámításához az intézményeknek az összes pénznemben megállapított koncentrációt kell használniuk. |
5. |
Amennyiben egy kibocsátó vagy partner egymással kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell jelenteni abban a csoportban, amelyik esetében nagyobb a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja. |
6. |
Amennyiben a kibocsátó vagy partner központi bank, a kiegyensúlyozó kapacitás hozzá tartozó koncentrációját nem kell jelenteni ebben a táblában, csak a 120-as sorban.
|
XI. MELLÉKLET
XXII. MELLÉKLET
AMM LEJÁRATI TÁBLÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
AMM-TÁBLÁK |
||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla / táblacsoport megnevezése |
|
|
A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA |
66 |
C 66.00 |
A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA |
C 66.00 – LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLA
|
Összesen és jelentős pénznemek |
|
||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
Kód |
Azonosító |
Tétel |
Szerződéses pénzáramlás lejárata |
|||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
|||
010-380 |
1 |
KIÁRAMLÁSOK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
010 |
1.1 |
Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
1.1.1 |
lejáró fedezetlen kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1.1.2 |
szabályozott fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
1.1.3 |
lejáró értékpapírosítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
1.1.4 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
1.2 |
Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
1.2.1 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
1.2.1.1 |
1. szintű a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
1.2.1.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
1.2.1.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS 1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
1.2.1.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
1.2.1.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
1.2.1.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
1.2.2 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
1.2.2.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
1.2.2.2 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
1.2.2.3 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
1.2.3 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
1.2.3.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
1.2.3.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
1.2.3.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
1.2.3.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
1.2.3.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
1.2.4 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
1.2.5 |
egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
1.3 |
A kapott betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
1.3.1 |
stabil lakossági betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
1.3.2 |
egyéb lakossági betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
1.3.3 |
operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
1.3.4 |
hitelintézetektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
1.3.5 |
egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
1.3.6 |
központi bankoktól származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
1.3.7 |
nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
1.3.8 |
egyéb partnerektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
1.4 |
Lejáró devizacsere-ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
1.5 |
Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
1.6 |
Egyéb kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
1.7 |
Kiáramlások összesen |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
390-720 |
2 |
BEÁRAMLÁSOK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
390 |
2.1 |
Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
2.1.1 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
2.1.1.1 |
1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
2.1.1.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
2.1.1.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS 1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
2.1.1.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
2.1.1.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
2.1.1.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
2.1.2 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
2.1.2.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
490 |
2.1.2.2 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
500 |
2.1.2.3 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
2.1.3 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
2.1.3.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
2.1.3.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
2.1.3.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
550 |
2.1.3.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
560 |
2.1.3.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
570 |
2.1.4 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
580 |
2.1.5 |
egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
590 |
2.2 |
Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
600 |
2.2.1 |
lakossági ügyfelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
610 |
2.2.2 |
nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
620 |
2.2.3 |
hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
630 |
2.2.4 |
egyéb pénzügyi ügyfelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
640 |
2.2.5 |
központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
650 |
2.2.6 |
egyéb partnerek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
660 |
2.3 |
Lejáró devizacsere-ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
670 |
2.4 |
A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
680 |
2.5 |
Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
690 |
2.6 |
Egyéb beáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
700 |
2.7 |
Beáramlások összesen |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
710 |
2.8 |
Nettó finanszírozási eltérés (gap) |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
720 |
2.9 |
Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap) |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
730-1080 |
3 |
KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS |
Nyitó állomány |
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
730 |
3.1 |
Pénzérmék és bankjegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
740 |
3.2 |
Lehívható központi banki tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
750 |
3.3 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
760 |
3.3.1 |
1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
770 |
3.3.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
780 |
3.3.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS 1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
790 |
3.3.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
800 |
3.3.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
810 |
3.3.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
820 |
3.4 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
830 |
3.4.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
840 |
3.4.3 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
850 |
3.4.4 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
860 |
3.5 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
870 |
3.5.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
880 |
3.5.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
890 |
3.5.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQS1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
900 |
3.5.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
910 |
3.5.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
920 |
3.6 |
Egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
930 |
3.6.1 |
központi kormányzat (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
940 |
3.6.2 |
központi kormányzat (CQS 2 & 3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
950 |
3.6.3 |
részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
960 |
3.6.4 |
fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
970 |
3.6.5 |
eszközfedezetű értékpapírok (ABS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
980 |
3.6.6 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
990 |
3.7 |
Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1000 |
3.8 |
Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1010 |
3.8.1 |
1. szintű keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1020 |
3.8.2 |
2B. szintű korlátozott felhasználású keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1030 |
3.8.3 |
2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1040 |
3.8.4 |
egyéb keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1050 |
3.8.4.1 |
csoporton belüli partnerektől |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1060 |
3.8.4.2 |
egyéb partnerektől |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1070 |
3.9 |
A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1080 |
3.10 |
Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1090-1130 |
4 |
FÜGGŐ TÉTELEK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
1090 |
4.1 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1100 |
4.1.1 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1110 |
4.1.1.1 |
a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1120 |
4.1.1.2 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1130 |
4.1.2 |
Likviditási keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1140 |
4.2 |
Leminősítés miatti kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1150-1290 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
Nyitó állomány |
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
|
1200 |
10 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1210 |
11 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1220 |
12 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1230 |
13 |
Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1240 |
14 |
Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1270 |
17 |
Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1280 |
18 |
Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1290 |
19 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XII. MELLÉKLET
XXIII. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A XXII. MELLÉKLET LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 411 |
II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 412 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. |
Az intézmények tevékenységében mutatkozó lejárati eltérések („lejárati tábla”) XXII. mellékletben történő bemutatása érdekében az intézmények az e mellékletben meghatározott útmutatót alkalmazzák. |
2. |
A lejárati tábla monitorozási eszköz, amely a szerződéses áramlásokat és a függő kiáramlásokat tartalmazza. A jogilag kötelező erejű megállapodásokból eredő szerződéses áramlásokról és az adatszolgáltatás időpontjától számított hátralévő futamidőről az adott megállapodások rendelkezéseinek megfelelően kell adatot szolgáltatni. |
3. |
Az intézmények a beáramlásokat nem vehetik többszörösen figyelembe. |
4. |
A „Nyitó állomány” oszlopban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő állományt kell feltüntetni. |
5. |
A XXII. mellékletben található táblában kizárólag az üres fehér mezőket kell kitölteni. |
6. |
A lejárati tábla „Kiáramlások” és „Beáramlások” szakasza tartalmazza valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételből származó jövőbeli szerződéses pénzáramlásokat. Csak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. |
7. |
A lejárati tábla „Kiegyensúlyozó kapacitás” című szakaszában azon meg nem terhelt eszközállományt vagy egyéb finanszírozási forrást kell megjeleníteni, amely az adatszolgáltatás időpontjában jogilag és gyakorlatilag az intézmény rendelkezésére áll a potenciális finanszírozási hiányok fedezésére. Csak az adatszolgáltatás időpontjában létező szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. |
8. |
A pénzeszköz-kiáramlásokat és -beáramlásokat a megfelelő „Kiáramlások”, illetve „Beáramlások” szakaszban bruttó értéken, pozitív előjellel kell szerepeltetni. A kifizetendő és jóváírandó összegeket a „Kiáramlások”, illetve „Beáramlások” szakaszban kell feltüntetni. |
9. |
A lejárati tábla „Kiegyensúlyozó kapacitás” című szakaszában a kiáramlásokat negatív, a beáramlásokat pozitív előjellel, mindkét esetben nettó értéken kell szerepeltetni. A pénzáramlások esetében az esedékes összeget kell feltüntetni. Az értékpapír-áramlásokat aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A hitel- és likviditási keretekben történő áramlásokat a szerződés szerint rendelkezésre álló összeggel kell szerepeltetni. |
10. |
A szerződéses áramlásokat hátralévő futamidejük szerint kell megosztani a huszonkét lejárati sáv között; a napok naptári napokat jelentenek. |
11. |
Adatot kell szolgáltatni valamennyi szerződéses áramlásról, ezen belül valamennyi nem pénzügyi tevékenységből származó, lényeges pénzáramlásról (adóról, bónuszról, osztalékról és járadékról). |
12. |
Az áramlások szerződéses lejáratainak meghatározása során érvényesítendő konzervatív megközelítés érdekében, az intézmények biztosítják a következőket:
|
13. |
A kamatok minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli instrumentumból származó ki- és -beáramlását szerepeltetni kell a „kiáramlások” és a „beáramlások” szakasz valamennyi megfelelő tételében. |
14. |
A lejáró devizacsere-ügyleteknél a keresztdevizás csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a ki nem egyenlített azonnali devizamegállapodások lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni. |
15. |
A ki nem egyenlített ügyletekből származó pénzáramlásokat a kiegyenlítésüket megelőző rövid időszakban a megfelelő sorokban és lejárati sávokban kell szerepeltetni. |
16. |
Üresen kell hagyni azokat a tételeket, amelyeknél az intézmény nem végez alapul szolgáló üzleti tevékenységet, például egy adott kategóriában nem rendelkezik betéttel. |
17. |
Nem kell jelenteni a késedelmes tételeket és azokat a tételeket, amelyek esetében az intézménynek oka van nemteljesítést feltételezni. |
18. |
Amennyiben a kapott biztosítékot olyan ügyletben zálogosítják újra el, amelynek lejárata későbbi, mint azé az ügyleté, amelyben az intézmény megkapta a biztosítékot, a kapott biztosíték valós értékének összegével megegyező értékpapír-kiáramlást kell feltüntetni a biztosíték fogadásához vezető ügylet lejáratának megfelelő lejárati sáv kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó szakaszában. |
19. |
A csoporton belüli tételek nem érintik a konszolidált alapon történő adatszolgáltatást. |
II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
||||||||||||
010–380 |
1. KIÁRAMLÁSOK A pénzeszköz-kiáramlások teljes összegét az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni: |
||||||||||||
010 |
1.1 Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek Az adatot szolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból (saját kibocsátásból) származó pénzeszköz-kiáramlások. |
||||||||||||
020 |
1.1.1 lejáró fedezetlen kötvények Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az adatot szolgáltató intézmény által harmadik fél részére kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok. |
||||||||||||
030 |
1.1.2 szabályozott fedezett kötvények Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerint kezelhető kötvények. |
||||||||||||
040 |
1.1.3 lejáró értékpapírosítások Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok harmadik féllel végrehajtott, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítások. |
||||||||||||
050 |
1.1.4 egyéb Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok nem sorolhatók a fenti alkategóriák egyikébe sem. |
||||||||||||
060 |
1.2 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve: Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a „kiegyensúlyozó kapacitás” szakaszban kell szerepeltetni. |
||||||||||||
070 |
1.2.1 1. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
080 |
1.2.1.1 1. szintű a fedezett kötvények kivételével Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
090 |
1.2.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
100 |
1.2.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
110 |
1.2.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
120 |
1.2.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
130 |
1.2.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
140 |
1.2.2 2A. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
150 |
1.2.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez. |
||||||||||||
160 |
1.2.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
170 |
1.2.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
180 |
1.2.3 2B. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
190 |
1.2.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek. |
||||||||||||
200 |
1.2.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
210 |
1.2.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez. |
||||||||||||
220 |
1.2.3.4 2B. szintű részvények Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet részvény fedez. |
||||||||||||
230 |
1.2.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.3.1–1.2.3.4. pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez. |
||||||||||||
240 |
1.2.4 egyéb forgalomképes eszköz Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2. vagy 1.2.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek. |
||||||||||||
250 |
1.2.5 egyéb eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2., 1.2.3. vagy 1.2.4. pontban feltüntetett eszközök fedeznek. |
||||||||||||
260 |
1.3 Az elhelyezett betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével) Az elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások az 1.2. pontban feltüntetett kiáramlások és a biztosítékként elhelyezett betétek kivételével. A származtatott ügyletekből származó pénzeszköz-kiáramlásokat az 1.4. vagy 1.5. pontban kell feltüntetni. A betéteket a szerződés szerinti legkorábbi lejárati nappal kell szerepeltetni. Az előzetes figyelmeztetés nélkül, azonnal felvehető betéteket („látra szóló betétek”) és a lejárat nélküli betéteket az „egynapos” lejárati sávban kell feltüntetni. |
||||||||||||
270 |
1.3.1 stabil lakossági betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja és 24. cikke szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
280 |
1.3.2 egyéb lakossági betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.1. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
290 |
1.3.3 operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 27. cikke szerinti operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
300 |
1.3.4 hitelintézetektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, hitelintézeti betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
310 |
1.3.5 egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelek által elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. és 1.3.4. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
320 |
1.3.6 központi bankoktól származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, központi bankok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
330 |
1.3.7 nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
340 |
1.3.8 egyéb partnerektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az 1.3.1–1.3.7. pontban jelentett betétektől eltérő betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
350 |
1.4 Lejáró devizacsere-ügylet A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege. |
||||||||||||
360 |
1.5 Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján fizetendő, származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó kiáramlásokat, amelyeket az 1.4. pontban kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:
|
||||||||||||
370 |
1.6 Egyéb kiáramlások Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. A függő kiáramlások itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
380 |
1.7 Kiáramlások összesen Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett kiáramlások összege. |
||||||||||||
390–700 |
|
||||||||||||
390 |
2.1 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve: Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó pénzeszköz-beáramlás. Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a „kiegyensúlyozó kapacitás” szakaszban kell szerepeltetni. |
||||||||||||
400 |
2.1.1 1. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
410 |
2.1.1.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
420 |
2.1.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök A 2.1.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
430 |
2.1.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
440 |
2.1.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
450 |
2.1.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
460 |
2.1.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
470 |
2.1.2 2A. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
480 |
2.1.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez. |
||||||||||||
490 |
2.1.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
500 |
2.1.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
510 |
2.1.3 2B. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
520 |
2.1.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. |
||||||||||||
530 |
2.1.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
540 |
2.1.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez. |
||||||||||||
550 |
2.1.3.4 2B. szintű részvények A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amely részvény. |
||||||||||||
560 |
2.1.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amely nem a 2.1.3.1–2.1.3.4 pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz. |
||||||||||||
570 |
2.1.4 egyéb forgalomképes eszköz A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1, 2.1.2. vagy 2.1.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek. |
||||||||||||
580 |
2.1.5 egyéb eszközök A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1, 2.1.2., 2.1.3. vagy 2.1.4. pontban feltüntetett eszközök fedeznek. |
||||||||||||
590 |
2.2 Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől: Hitelekből és előlegekből származó beáramlások. A pénzeszköz-beáramlásokat a szerződés szerinti legkésőbbi törlesztési nappal kell feltüntetni. Rulírozó hitelkeretek esetében feltételezni kell, hogy a meglévő hitelt megújítják, a fennmaradó egyenleg pedig folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretként kezelendő. |
||||||||||||
600 |
2.2.1 lakossági ügyfelek A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti, természetes személytől vagy kkv-tól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
610 |
2.2.2 nem pénzügyi vállalatok A 2.2. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
620 |
2.2.3 hitelintézetek A 2.2. pontban feltüntetett, hitelintézetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
630 |
2.2.4 egyéb pénzügyi ügyfelek A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelektől származó pénzeszköz-beáramlások összege, a 2.2.3. pontban feltüntetett beáramlások kivételével. |
||||||||||||
640 |
2.2.5 központi bankok A 2.2. pontban feltüntetett, központi bankoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
650 |
2.2.6 egyéb partnerek A 2.2. pontban feltüntetett, a 2.2.1–2.2.5. pontban nem említett egyéb szervezetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
660 |
2.3 Lejáró devizacsere-ügylet A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó szerződéses pénzeszköz-beáramlások teljes összege. A tábla megfelelő lejárati sávjaiban szereplő keresztdevizás csereügyletek és határidős devizaügyletek lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni. |
||||||||||||
670 |
2.4 A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján követelést képező származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-beáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó beáramlásokat, amelyeket a 2.3. pontban kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:
|
||||||||||||
680 |
2.5 Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír A kötvényekben végrehajtott saját befektetésekből eredő, a szerződés szerinti hátralévő futamidővel szerepeltetett, esedékes tőketörlesztésből származó beáramlások összege. A tétel magában foglalja a kiegyensúlyozó kapacitásban szerepeltetett lejáró értékpapírokból származó pénzeszköz-beáramlást. Azaz amennyiben egy értékpapír lejár, értékpapír-kiáramlásként kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás táblában, és pénzeszköz-beáramlásként itt. |
||||||||||||
690 |
2.6 Egyéb beáramlások A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-beáramlás teljes összege. A függő beáramlások itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
700 |
2.7 Beáramlások összesen A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5. és 2.6. pontban feltüntetett beáramlások összege. |
||||||||||||
710 |
2.8 Nettó finanszírozási eltérés (gap) A 2.7. pontban szereplő beáramlások összértéke csökkentve az 1.7. pontban szereplő kiáramlások összértékével. |
||||||||||||
720 |
2.9 Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap) Halmozott nettó szerződéses hiány az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig. |
||||||||||||
730-1080 |
3. KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS A lejárati tábla „kiegyensúlyozó kapacitás” táblája az intézmény különböző likviditású eszközállományainak alakulásáról nyújt tájékoztatást, köztük a forgalomképes eszközökről, a központi bank által elfogadható eszközökről, valamint az intézmény által kapott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekről. Konszolidált szintű adatszolgáltatás esetén a központi bank általi elfogadhatóságnak az egyes konszolidált intézményekre a saját joghatóságukban alkalmazandó szabályait kell figyelembe venni. A kiegyensúlyozó kapacitásban azokat a forgalomképes eszközöket kell szerepeltetni, amelyeket kiterjedt, mély és aktív, alacsony koncentrációs szintű repo- vagy készpénzpiacokon forgalmaznak. A kiegyensúlyozó kapacitás tábla oszlopaiban csak olyan meg nem terhelt eszközök szerepelhetnek, amelyeket az intézmény bármikor készpénzre válthat, hogy megszüntethesse az adott időtávon történő pénzeszköz-beáramlások és -kiáramlások közötti szerződéses hiányt. A megterhelt eszközök fogalommeghatározása tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandó. Az eszközök nem használhatók hitelminőség-javításra strukturált ügyletekben, nem használhatók fel működési költségek (például járadékok, bérek) finanszírozására, és azokat egyértelműen és kizárólagosan függő finanszírozási forrásként kell kezelni. A fordított repoügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) keretében az intézmény által biztosítékként kapott eszközök figyelembe vehetők a kiegyensúlyozó kapacitásban akkor, ha azokat az intézmény tartja, azokat újból nem zálogosították el, és azok jogszabály és szerződés alapján az intézmény rendelkezésére állnak. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében, ha az intézmény a 3.1–3.7. pontban elkülönített eszközöket szerepeltet, az e keretekhez kapcsolódó kapacitást nem szerepelteti a 3.8. pontban. Az eszközöket a nyitó állományban, a 010-es oszlopban kell feltüntetni, ha megfelelnek a sor leírásának és az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak. A 020–220-as oszlopok a kiegyensúlyozó kapacitáson belüli szerződéses áramlásokat tartalmazzák. Ha egy intézmény repoügyletet kötött, a kirepózott eszközt értékpapír-beáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást az 1.2. pont megfelelő pénzeszköz-kiáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. Ha egy intézmény fordított repoügyletet kötött, a berepózott eszközt értékpapír-kiáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást a 2.1. pont megfelelő pénzeszköz-beáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. A biztosítéki csereügyleteket szerződéses értékpapír-beáramlásokként és értékpapír-kiáramlásokként, a csereügyletek lejárata szerinti lejárati sávban kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban. A 3.8. pontban szereplő hitel- és likviditási keretek szerződés szerint rendelkezésre álló összegének változását a megfelelő lejárati sávban áramlásként kell feltüntetni. Ha egy intézmény egynapos betétet helyez el központi banknál, akkor a betét összegét a 3.2. pontban nyitó állományként, továbbá a tételre vonatkozó „egynapos” lejárati kategóriában pénzeszköz-kiáramlásként kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a keletkező pénzeszköz-beáramlást a 2.2.5. pontban kell feltüntetni. A kiegyensúlyozó kapacitáson belül a lejáró értékpapírokat szerződés szerinti lejáratuk alapján kell szerepeltetni. Egy értékpapír lejáratakor azt el kell távolítani abból az eszközkategóriából, amelyben eredetileg szerepelt, azaz értékpapír-kiáramlásként kell kezelni, a keletkező pénzeszköz-beáramlást pedig a 2.5. pontban kell feltüntetni. A megfelelő sávban valamennyi értékpapírt aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A 3.8. pontban kizárólag a szerződés szerint rendelkezésre álló összegek szerepeltethetők. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében a pénzeszköz-beáramlások nem számolhatók el a kiegyensúlyozó kapacitás 3.1. vagy 3.2. pontjában. A kiegyensúlyozó kapacitás tételeit az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni: |
||||||||||||
730 |
3.1 Pénzérmék és bankjegyek A pénzérmék és bankjegyek alkotta készpénz teljes összege. |
||||||||||||
740 |
3.2 Lehívható központi banki tartalékok A legkésőbb egy napon belül lehívható, az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti központi banknál elhelyezett tartalékok teljes összege. A központi bankokkal szembeni vagy általuk biztosított követeléseket képviselő értékpapírok itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
750 |
3.3 1. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
760 |
3.3.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével A 3.3. pontban feltüntetett összeg, a fedezett kötvények kivételével. |
||||||||||||
770 |
3.3.1.1 1. szintű központi banki eszközök A 3.3.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
780 |
3.3.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
790 |
3.3.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
800 |
3.3.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
810 |
3.3.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) A 3.3. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
820 |
3.4 2A. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
830 |
3.4.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény. |
||||||||||||
840 |
3.4.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény. |
||||||||||||
850 |
3.4.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
860 |
3.5 2B. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
870 |
3.5.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír, ideértve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek. |
||||||||||||
880 |
3.5.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. |
||||||||||||
890 |
3.5.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír. |
||||||||||||
900 |
3.5.4 2B. szintű részvények A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény. |
||||||||||||
910 |
3.5.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) A 3.5. pontban feltüntetett összeg, amely a 3.5.1–3.5.4. pontban nem szereplő 2B. szintű eszköz. |
||||||||||||
920 |
3.6 Egyéb forgalomképes eszköz A 3.3., 3.4. és 3.5. pontban feltüntetett forgalomképes eszközökön kívüli forgalomképes eszközök piaci értéke. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszának megfelelő részében kell feltüntetni. |
||||||||||||
930 |
3.6.1 központi kormányzat (CQS1); A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
940 |
3.6.2 központi kormányzat (CQS2-3); A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
950 |
3.6.3 részvények A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény. |
||||||||||||
960 |
3.6.4 fedezett kötvények A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. |
||||||||||||
970 |
3.6.5 ABS A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír. |
||||||||||||
980 |
3.6.6 egyéb forgalomképes eszköz A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.6.1–3.6.5. pontban nem szereplő egyéb forgalomképes eszköz. |
||||||||||||
990 |
3.7 Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök Az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető azon nem forgalomképes eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elfogadható fedezetet képeznek a központi bank szokásos likviditási műveleteihez. Az (EU) 2015/233 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelyek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni. |
||||||||||||
1000 |
3.8 Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek Az adatot szolgáltató intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek teljes összege. Magában foglalja a szerződés alapján visszavonhatatlan kereteket. Az intézményeknek csökkentett összeget kell feltüntetniük akkor, ha a lehívás esetleges biztosítékigénye meghaladja a rendelkezésre álló biztosítékokat. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében akkor, ha az adatszolgáltató intézmény eszközöket különített el valamely le nem hívott keret biztosítékaként, és ezeket az eszközöket a 3.1–3.7. pontban már feltüntette, ezek a keretek a 3.8. pontban nem tüntethetők fel. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adatszolgáltató intézménynek esetlegesen biztosítékként eszközöket kell elkülönítenie az ebben a mezőben szerepeltetett lehívások érdekében. |
||||||||||||
1010 |
3.8.1 1. szintű keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti központi banki keret. |
||||||||||||
1020 |
3.8.2 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 14. cikke szerinti likviditásfinanszírozási forrás. |
||||||||||||
1030 |
3.8.3 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrás. |
||||||||||||
1040 |
3.8.4 egyéb keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.1–3.8.3. pontban nem szerepel. |
||||||||||||
1050 |
3.8.4.1 csoporton belüli partnerektől A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amelynek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1060 |
3.8.4.2 egyéb partnerektől A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.4.1. pontban nem szerepel. |
||||||||||||
1070 |
3.9 A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása Ezen a soron a 3.2., 3.3., 3.4. pontban és a 3.5., 3.6. 3.7. pontban, valamint a 3.8. pontban foglalt tételekkel, azaz az adott lejárati sávban a központi bankkal, értékpapír-áramlásokkal és folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretekkel szembeni kitettségek nettó változását kell feltüntetni. |
||||||||||||
1080 |
3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig. |
||||||||||||
1090-1140 |
4. FÜGGŐ TÉTELEK A lejárati tábla „Függő tételek” szakasza a függő kiáramlásokra vonatkozó információkat tartalmazza. |
||||||||||||
1090 |
4.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó pénzeszköz-kiáramlások. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként. Rulírozó hitelkeretek esetében csak a meglévő hitelen felüli összeget kell feltüntetni. |
||||||||||||
1010 |
4.1.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretből származik. |
||||||||||||
1110 |
4.1.1.1 a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrásnak tekintenek. |
||||||||||||
1120 |
4.1.1.2 egyéb A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet a 4.1.1.1. pontban nem tüntettek fel. |
||||||||||||
1130 |
4.1.2 Likviditási keretek A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti likviditási keretből származik. |
||||||||||||
1140 |
4.2 Leminősítés miatti kiáramlások Ezen a soron az intézmények az intézmény hitelminőségének jelentős, külső hitelminősítésének legalább három fokozattal történő csökkentésének megfelelő romlásából származó hatást tüntetik fel. A pozitív értékek függő kiáramlásokat jelentenek, a negatív értékek pedig az eredeti kötelezettség csökkenését jelentik. Ha a leminősítés hatása a meglévő kötelezettségek lejárat előtti visszaváltása, az érintett kötelezettségeket negatív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyben az 1. pontban jelentik azokat, valamint egyidejűleg pozitív előjellel abban az idősávban, amelyben a kötelezettség esedékes lesz, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása letéti felhívás, az elhelyezendő fedezet piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben a fedezetet el kell helyezni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása a partnerektől biztosítékként kapott értékpapírok újra-elzálogosítási jogának változása, az érintett értékpapírok piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben az értékpapírok megszűnnek az adatszolgáltató intézmény számára rendelkezésre állni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. |
||||||||||||
1150-1290 |
5. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
||||||||||||
1200 |
10 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével) Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett azon kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1210 |
11 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével) A 2.1., 2.2., 2.4. és 2.6. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1220 |
12 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból A 2.5. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1230 |
13 Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök A 3.3., 3.4. és 3.5. sorban feltüntetett azon összeg, amely elfogadható fedezetet képez azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető. Az (EU) 2015/233 rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. |
||||||||||||
1240 |
14 Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök Az alábbiak összege:
Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. |
||||||||||||
1270 |
17 Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint Az 1.3. sorban feltüntetett, a magatartási lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Az elosztásnak a betétek „ragadósságát” kell tükröznie. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem tartalmazhat új üzleti tevékenységekkel kapcsolatos információkat. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni. |
||||||||||||
1280 |
18 Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint A 2.2. sorban feltüntetett, a magatartási lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni. |
||||||||||||
1290 |
19 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint A 4.1. sorban feltüntetett, a lehívások magatartási szintje és az adódó likviditási igények szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni. |
(1) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32015R0233