13.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 235/1

(1)

Franciaország 2015. január 7-i levelében értesítette a Bizottságot egy kombinált ciklusú gázerőmű (CCG) (2) Bretagne-ban történő üzembe helyezésére és működtetésére vonatkozó ajánlati felhívásról. Franciaország a 2015. június 5-i, valamint 2015. szeptember 10-i és 17-i levelében kiegészítő információkat közölt a Bizottsággal.

(2)

A Bizottság 2015. november 13-i levelében tájékoztatta Franciaországot arról, hogy az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról döntött ezen intézkedésre vonatkozóan (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felkérte az érintetteket, hogy tegyék meg észrevételeiket a vonatkozó intézkedéssel kapcsolatban.

(4)

A Bizottsághoz érkeztek erre vonatkozó észrevételek az érdekeltek részéről. Ezeket továbbította Franciaországnak, és lehetőséget biztosított számára, hogy megtegye saját észrevételeit, amelyeket a 2016. június 8-i levélben kapott meg a Bizottság.

(5)

2016. május 12-én és 2016. szeptember 5-én a Bizottság kérdéslistát küldött a francia hatóságoknak, akik 2016. június 8-i és 2016. október 5-i levelükben válaszoltak a feltett kérdésekre. Szeptember 5-én a Bizottság újabb kérdéslistát küldött a francia hatóságoknak, akik 2016. október 5-i levelükben válaszoltak a feltett kérdésekre.

(6)

Az ajánlati felhívás és a közzétételéhez vezető körülmények részletes leírását az eljárás megindításáról szóló határozat tartalmazza ((4)–(29) preambulumbekezdés). A következő szakaszok tartalmazzák e leírás összefoglalását.

(7)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy Bretagne-ban a biztonságos villamosenergia-ellátást az e régióban alacsony villamosenergia-termelési kapacitás, a hálózati korlátok, a fogyasztás növekedése és a magas hőérzékenység veszélyezteti.

(8)

2010-ben több francia hatóság aláírta a Breton Elektromos Paktumot (PEB), amely a következő három pillérre épül: a kereslet kezelése, a megújuló-energiatermelés valamint a villamosenergia-ellátás biztonságossá tétele. A harmadik pillér egyrészt a helyi elektromos hálózat megerősítéséből és fejlesztéséből, másrészt egy hagyományos villamosenergia-termelő eszköz telepítéséből áll. Ez utóbbira vonatkozó intézkedésről küldött Franciaország értesítést.

(9)

Az ajánlati felhívás az energiatörvény L. 311-10. cikkével van összhangban. A 2011/S 120-198224 számú ajánlattételi felhívásról szóló közleményt 2011. június 25-én tette közzé az energiaügyért felelős miniszter az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezt követően a miniszter a francia szabályozás szerint az eljárás vizsgálatát irányító Energiaszabályozási Bizottság (CRE) véleménye alapján választotta ki a megvalósítandó projektet (4).

(10)

A követelménylistának megfelelően a villamos energiát előállító létesítménynek:

(11)

Az ajánlati felhívás előírja, hogy a termelő szabadon piaci forgalomba hozhatja teljes termelését vagy egy részét értékesítheti a szerződés keretében kötelezett vásárlónak, az Électricité de France S.A. (a továbbiakban: EDF) vállalkozásnak, az EPEX SPOT piacon óránként rögzített ár 95 %-nak megfelelő tarifáért.

(12)

Ezenfelül, a termelő fix éves díjat (PT) kap, amelyet a garantált hatásos teljesítmény (6) (Pgar) és egy EUR/MW/évben kifejezett díj (P) szorzataként számítanak ki.

(13)

A fix díj kifizetésének a feltétele az üzemeltetési engedélyek és a hálózatkezelőkkel kötött szerződések megléte, továbbá a garantált teljesítmény fenntartása, amelyet a rendelkezésre állási együtthatón keresztül engedélyeznek.

(14)

Az ajánlattételi felhívás előírja továbbá, hogy szankciókat kell alkalmazni abban az esetben, ha az erőmű építése nem fejeződik be időben.

(15)

A jelentkezők ajánlatainak a besorolása a következő három kritérium alapján történik, amelyek részletes leírása az ajánlattételi felhívás követelménylistájában szerepel:

(16)

A francia hatóságok megítélése szerint az intézkedés elsődleges célja a biztonságos villamosenergia-ellátás Bretagne-ban. Bár a villamosenergia-igény Bretagne-ban alapvetően teljesítményben szerepel (MW) létezik energiaigény is (MWh (7)). Ezért tehát olyan létesítményt kell építeni, amely Bretagne-ban évente több ezer órát működik és nem csupán néhány órát a csúcsidőszakokban, mint egy helyhez kötött turbina. A CCG erőmű a reaktormotor elvén működik és segítségével csupán néhány perc alatt előállítható villamos energia. Ez a technológia tehát különösen alkalmas a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly biztosítására néhány órán át a fogyasztási csúcsidőszakokban. Az új létesítmény nem csupán a csúcsidőben elérhető kapacitást biztosítja, hanem a reaktív teljesítményt is ott, ahol a leghatékonyabban képes fenntartani a feszültségszintet a hálózat összes pontján és ily módon megkönnyíti az időszakos megújuló energiával működő rendszerek integrálását (rendszerszolgáltatások).

(17)

Ezért a francia hatóságok szükségesnek ítélték egy központi kiegészítő termelés telepítését a régió észak-nyugati részében, amely a magas fogyasztási időszakokban működik és nem csupán a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal összefüggő téli csúcsidőszakban. Ez a termelési eszköz a hálózat megerősítését és az energiakezelési lépéseket hivatott kiegészíteni.

(18)

Az intézkedés célja továbbá a közösség költségeinek és a környezeti hatásoknak a csökkentése. Ezért a pályázók besorolásánál figyelembe vették a kért díjat, a környezetszempontjából megfelelő helyszínválasztást valamint a projektet kiegészítő intézkedések minőségét és megfelelőségét (a környezetre gyakorolt negatív hatások elkerülése, csökkentése vagy kompenzálása) és a környezetvédelmi nyomon követés érdekében tervezett lépéseket.

(19)

Az intézkedés kedvezményezettje, a Compagnie Électrique de Bretagne (a továbbiakban: CEB) által üzemeltetett erőmű három lehetséges lépésen keresztül fogja biztosítani az egyensúlyt célzó szolgáltatásokat. Az első lépés a primer és szekunder tartalék (rendszerszolgáltatás önműködő aktiválással) valamint a tercier tartalék (kézi aktiválással történő kiigazítás) aktiválása. A második lépés a rendszerszolgáltatások tekintetében az erőmű üzemeltetője, vagyis a CEB kötelezettsége arra nézve, hogy műszakilag képes ezeket szolgáltatni. A harmadik lépés a kiigazító mechanizmus (tercier tartalék) tekintetében a CEB arra irányuló kötelezettsége, hogy a rendelkezésre álló teljesítményét az RTE (Réseau de Transport d'Électricité, a magas feszültségű és nagyon magas feszültségű villamos energiaszállító francia közhálózatot karbantartó és fejlesztő társaság, „RTE”) részére átadja. Ez a tartalékra vonatkozó szerződéseken kívüli rendelkezésre bocsátás csak akkor ellentételezhető, ha a kiigazítási mechanizmus igénybe vételére kerül sor. Előírás, hogy a gépnek évi kb. 3 000 órát kell üzemelnie teljes terhelésnek megfelelően az erőmű üzembe helyezésének dátumától kezdve. Figyelembe véve a létesítmény teljesítményét (422 MW) ez az üzemidő közel 1 250 GWh villamos energia előállítását eredményezi évente.

(20)

Az ajánlati felhívás címén kifizetett díj maximális összege 94 000 EUR/MW/év 2011.11.31.-i értéken. A díjat 20 éven át fizetik és a projekt időtartama alatt indexálják az üzemeltetési és karbantartási költségek alakulásának megfelelően. Az ajánlati felhívás címén kifizetett díj maximális összege évente 40 millió euro.

(21)

A díjat a termelési árak 20 %-ával, a munkaköltségek 20 %-ával, a regionális hálózaton történő szállítási tarifa 50 %-ával, az elektromos bekötési költség 5 %-ával és a gázbekötési költség 5 %-ával indexálják.

(22)

A francia hatóságok pontosították, hogy a nyertes által ajánlott összeg (i) a [50 000-60 000]  (*1) EUR/MW/év kapacitás értékére vonatkozó feltétel, valamint a projekt földrajzi lokalizálásával összefüggő alábbi három feltétel eredménye: (ii) a [20 000-40 000] EUR/MW/év többletköltség a gázszállításhoz kapcsolódóan, (iii) 6 000 EUR/MW/év bekötéshez kapcsolódó többletköltség és (iv) a 2 000 EUR/MW/év rendkívüli környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó többletköltség.

(23)

A kapacitás értéke a létesítmény üzembe helyezésének tervezett dátumával összefüggő többletköltség címén fedezett összegnek felel meg. A jelentkezők a többletköltséget a villamos energia piaci értékesítéséből származó bevételek és az erőmű gyors üzembe helyezéséhez kapcsolódó költségek különbségeként számították ki. A CRE megjegyzi a következőket: „tekintettel a jelenlegi piaci feltételekre és a villamos energia iránti kereslet helyzetére, egy CCG típusú erőmű üzemeltetése nem gazdaságos. Várhatóan csak több év múlva lesz az. Vagyis a jelentkezőnek elmaradt haszna keletkezik a létesítmény előrehozott üzembe helyezési időpontja miatt, amelyet lefed a díjnak ez az alkotóeleme”.

(24)

Egy új, 111 km hosszú gázvezeték szükséges az erőmű ellátásához. Ennek a projektnek a becsült költsége hozzávetőleg 100 millió euro, amelyet a GRTgaz (2005-ben létrehozott francia társaság, amely Franciaországban a gázszállító hálózatot kezeli) előfinanszíroz. A CEB a gázszállítási tarifa kifizetése révén hozzájárul a megtérüléséhez.

(25)

A villamos energia piacának az új szerveződéséről szóló 2010. december 7-i 2010-1488. törvény (NOME) egy új kapacitásmechanizmust vezet be a biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében Franciaországban (8). Az ajánlattételi felhívási eljárással kiválasztott létesítmény Bretagne-ban várhatóan a nemzeti kapacitási mechanizmus része lesz. Az erőmű által e mechanizmus után beszedett díjazást adott esetben levonják az ajánlattételi felhívás címén ténylegesen kifizetett díjból.

(26)

A díj a létesítmény üzembe helyezésének dátumától számítva húsz éven át fizetendő.

(27)

Az energiaügyért felelős miniszter a CRE véleménye alapján választotta ki a Compagnie Électrique de Bretagne (CEB) Landivisiau településen található projektjét, amely a Direct Énergie és a Siemens társaságok konzorciuma.

(28)

A nyertes a francia termelési piacon nem jelentős termelő és nincsen más szokványos termelőegysége Bretagne-ban.

(29)

A CEB által ajánlott létesítmény garantált teljesítménye 422 MW. Az ajánlattételi felhívás nyertese vállalta, hogy villamosenergia-termelő létesítményének ipari üzembe helyezése legkésőbb […]-ban megtörténik. A francia hatóságok a 2016. október 5-i dátumú megjegyzésükben a projektet érintő késedelmeket említenek. Az üzem felülvizsgált üzembe helyezési dátuma a tervek szerint […].

(30)

Az ajánlattételi felhívás nyertese által a CRE részére benyújtott adatok szerint a nyertes nem kapott semmilyen más támogatást, amely összeadódhatott volna az ajánlattételi felhívás címén kapott támogatással és a mai napig sem rendelkezik ilyennel. Továbbá az erőmű által adott esetben a jövőbeli kapacitáspiacon beszedett díjazást levonják az ajánlattételi felhívás címén kifizetett díjból.

(31)

A francia hatóságokhoz benyújtott ajánlat támogatására a CEB egy üzleti tervet közölt. Ebben az üzleti tervben adózás utáni [5-10] %-belső hozam ráta (TRI) szerepel. E megtérülés a következő fő elméletekre épül: évente körülbelül [3 000-6 500] óra használati idő; [400-500] millió eurós kezdeti beruházás. A bevételek alapja egyrészt egy […] EUR/MW/év díj, másrészt egy tolling szerződésből eredő nettó díjazás, ami átlagosan évi […] eurós díjazást jelent.

(32)

Ez a tolling megállapodás egy magánjogi szerződés a CEB és egy toller (a szerződésben részes másik fél, pl. az EDF) között arról, hogy a toller egy meghatározott mennyiségű villamos energiát vásárol. A tolling megállapodásból származó bevételeket oly módon határozták meg, hogy az üzleti tervben tükrözzék a CEB által várhatóan elérhető feltételeket az ajánlattételi felhívás idején. A tolling fee összegét egy sztochasztikus tervezési modell alapján becsülték meg. Az e szerződésre vonatkozó elméletek az erőmű által termelt energia toller által történő piaci értékesítésén alapulnak, melynek kezdeti összege 2017. március és 2036. október között […] millió euro/év. A CEB tolling szerződés alapján történő díjazása érzékenységi tanulmány tárgyát képezi. Támogatási átalánymutatót alkalmaznak a kapacitási díj kiigazítására.

(33)

A tolling szerződés alapján történő díjazás a gáz villamos energiává alakítási költségét valamint a létesítmények használatának a költségét takarja. Egy változó összetevőt tartalmaz, amely a bejuttatási, működési és karbantartási költségek fedezésére szolgál. Továbbá tartalmaz egy fix összetevőt, amely a fix üzemeltetési költségeket valamint a finanszírozási és amortizációs költségeket hivatott fedezni. A tolling fee egy indexálatlan és egy indexált részre is fel van osztva. Az indexált rész fedezi a fix működési költségeket. Az indexálatlan rész pedig az infrastrukturális költségek, úgymint a projekt finanszírozási költségeinek vagy a megvalósult beruházások amortizációs költségeinek a fedezésére szolgál. A gázvásárlást nem modellezték, tekintve, hogy van tolling szerződés. Az üzleti terv közvetlenül figyelembe vesz egy becsült átlagos működési árrést a projekt időtartamára vetítve.

(34)

Az üzleti terv előírja továbbá, hogy a projekt élettartama alatt több feltételezést ki kell igazítani: a munkaköltség mutatót, a termelési ár mutatót, a hálózatra történő csatlakozás végső költségét. Ezt a kiigazítást az üzleti terv [15-20] éves időtartama indokolja. A kapacitási díjat, amelyet szintén kiigazítanak, a szolgáltató kapja, hogy a beruházása megtérülhessen. Ez a díj az erőmű tényleges rendelkezésre állásától függ. A fix díj az erőmű rendelkezésre állási együtthatójának a függvénye. Az egyensúly visszaállításán túlmenő kapacitási mechanizmusban való részvétel nem szerepel az üzleti tervben. Amennyiben ilyen jellegű részvételre kerül sor, az ebből származó díjazás összegével csökken a díj.

(35)

A gázszállítás becsült fix költsége évente [10-20] millió euróra tehető.

(36)

A változó üzemeltetési és karbantartási költség a változó üzemeltetési költség és a vonatkozó üzemórák számának a szorzata. Az üzemeltetési és karbantartási költségeket a toller fizeti a CEB-nek.

(37)

Érzékenységi tanulmány is készült más feltételezésekről, például az inflációról illetve a bérköltségről.

(38)

A hálózatra történő csatlakozást, annak ellenére, hogy az RTE és a GRTgaz végzi, a CEB finanszírozza. E csatlakozási költségek becsült mértéke sorrendben [30-40] millió euro és [20-30] millió euro.

(39)

Az elfogadott feltételezések alapján az üzleti terv végén a helyszíni berendezések értékesítési költségét a bontási költségek kompenzálják oly módon, hogy az üzem végső értéke nulla lesz.

(40)

Figyelembe vették a kiigazítási tevékenységekből származó forgalmat is. A francia hatóságok hasznosítási feltételezéseket is leírtak (9). Ez a bevétel a várt összes bevételnek kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki.

(41)

2016. október 5-i megjegyzésében Franciaország pontosítja, hogy a munkavégzés elindulásának lehetséges időpontja […] az ipari üzembe helyezésé pedig […].

(42)

A Bizottság megítélése szerint az EUMSZ 107. cikkében megfogalmazott betudhatóság kritériuma teljesült. Jelen esetben az intézkedés egyrészt az Államnak tudható be, mivel az ajánlattételi felhívást az energiaügyért felelős miniszter tette közzé és ő választotta ki a projektet is. Másrészt a nyertesnek kifizetett díjazás a villamos energia közszolgáltatáshoz való hozzájárulás (CSPE) révén a kiskereskedelmi árakra fog hárulni. A Bizottság ezért az állami támogatásra vonatkozó SA.36511 (2014/C) határozatában megállapította, hogy a CSPE egy állami forrásból állt, mivel „egy állam által előírt adó, amelyet egy állam által kijelölt entitás szed be és kezel a támogatási rendszer államilag meghatározott szabályok szerint történő kezelése céljából” (10).

(43)

A vállalkozásokat érintő előnnyel kapcsolatban a francia hatóságok úgy ítélték meg, hogy ez a kritérium nem teljesült, mivel az ajánlattételi felhívás megfelelt az Altmark  (11) ügyben hozott ítéletben kimondott kritériumoknak.

(44)

Ugyanakkor a Bizottság szerint az Altmark ügyben hozott ítéletben megfogalmazott kritériumok nem teljesültek. Ahhoz, hogy egy közszolgáltatás ne minősüljön állami támogatásnak a következő négy kumulatív kritériumnak egyszerre kell teljesülnie: i. a kedvezményezett vállalkozásnak kell a közszolgálati kötelezettségeket végrehajtani és a kötelezettségeket egyértelműen meg kell határozni, ii. a kompenzáció kiszámításának az alapját képező paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni, iii. a kompenzáció nem haladhatja meg a közszolgálati kötelezettségek végrehajtásával keletkezett költségek egy részének vagy egészének a fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket valamint az észszerű nyereséget, iv. amennyiben a közszolgálati kötelezettségek teljesítésével megbízott vállalkozás kiválasztása nem ajánlati felhívás révén történik, a kompenzáció mértékét költségelemzés alapján kell meghatározni egy átlagos vállalkozást alapul véve, figyelembe véve a bevételeket és az e kötelezettség végrehajtására vonatkozó észszerű nyereséget. Noha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második kritérium teljesült, kétségét fejezte ki a következő három kritériummal kapcsolatban:

(45)

Az intézkedés esetében az Altmark ügy ítélkezési gyakorlatában megfogalmazott feltételek teljesülésével kapcsolatban a Bizottság által megfogalmazott kétségek miatt a Bizottság előzetes elemzésében úgy ítélte meg, hogy az intézkedés az ajánlattételi felhívás nyertesének előnyt biztosíthat, mely előny szelektív, mivel egyetlen vállalat, a CEB részesül belőle.

(46)

A versenyre gyakorolt hatással és a kereskedelem befolyásolásával kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hatással lehet a kereskedelemre és a versenyre, amennyiben az ajánlattételi felhívás nyertese, aki előnyt biztosító intézkedés kedvezményezettje, más villamosenergia-termelő eszközökkel és kapacitást kínáló beszállítókkal versenyez a verseny számára nyitott piacokon (villamos energia értékesítési piac, kiigazítási mechanizmus).

(47)

A Bizottság döntésében úgy ítélte meg, hogy az intézkedést az EUMSZ 107. cikkének fényében kell megítélni, amennyiben beigazolódik a kétsége az Altmark ügyben megfogalmazott ítélkezési gyakorlatban szereplő valamennyi kritérium teljesülésével kapcsolatban. Az intézkedést ez esetben a 2014. évi környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások (LDAEE) (15) szerint kell vizsgálni, amelyek kimondják, hogy milyen feltételekkel tekinthetők az energetikai támogatások az EUMSZ 107. cikke alapján a belső piaccal összeegyezethetőnek.

(48)

Másodlagos jelleggel, a Bizottság rámutatott arra, hogy amennyiben nem igazolódnak be a közszolgáltatási kötelezettség meghatározásával kapcsolatban megfogalmazott kétségei, a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabályról (2011) szóló bizottsági közlemény fényében kell vizsgálni az összeegyeztethetőséget.

(49)

A közös érdekű célkitűzéssel kapcsolatban a Bizottság kétségeket fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az intézkedés hozzájárul a közös cél szolgálatához, vagyis a villamosenergia-ellátás biztonságának a fenntartásához: egyrészt az intézkedés célja úgy tűnt, hogy nincs elég egyértelműen meghatározva (általános kapacitáshiány, keresleti csúcspontok), másrészt az intézkedés lehet, hogy nem korrigálja középtávon a szabályozás és a piac működési rendellenességeit, amelyek jelenleg Bretagne-ban akadályozzák a megfelelő mértékű beruházások megvalósulását.

(50)

Az intézkedés szükségessége nem eléggé bizonyított mivel nincsenek elegendően számszerűsítve az szezonális csúcsidőszakok vagy csúcsfogyasztási időszakok kapacitáshiányára vonatkozó adatok. Az intézkedés szükségessége egyébként megkérdőjelezhető a megfelelő helyi árak bevezethetősége alapján is, amelyek olyan árjelzéseket küldenek,a melyek ösztönzik a beruházásokat támogatás igénybevétele nélkül.

(51)

A Bizottságot nem sikerült meggyőzni arról, hogy az intézkedés megfelelő. Egyrészt úgy tűnik, hogy a francia hatóságok nem vizsgálták eléggé az alternatív intézkedéseket (a tarifazóna felbontása, kommunikáló mérők, a villamosenergia-elosztó hálózat megerősítése). Másrészt kétség merült fel az intézkedés korlátozó jellege miatt is, amely azokat a kapacitásszolgáltatókat célozza, akik az ajánlattételi felhívásban részt tudnak venni (az ajánlattételi felhívás egyetlen technológiatípusra a kombinált ciklusú gázturbinákra korlátozódott). Végül pedig az intézkedés nem ösztönözte a kereslettörlések kihasználását.

(52)

Az arányossággal kapcsolatban a Bizottságnak szintén kétségei vannak: az ajánlattételi felhívás korlátozó jellege akadályozhatta a versenytársakat a részvételben, ami révén csökkenthető lett volna a támogatás összege. Egyébiránt az intézkedés nem írt elő felzárkóztatási mechanizmust váratlan profitok esetén.

(53)

Végül pedig a Bizottság kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy az intézkedés alkalmas-e a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt nem kívánatos negatív hatások megelőzésére. Először, az intézkedés technológiai szempontból nem volt semleges. Zárt volt azon intézkedésekkel szemben, amelyek jellegüknél fogva szintén a kapacitás megfeleltetési probléma megoldását célozták: törlések, belső kapcsolódások, tárolási megoldások, és más technológiák (helyhez kötött turbinák). Másodszor, tekintettel arra, hogy a Direct Énergie lehetőséget kapott az előállított energia az EDF-nek történő értékesítésére 5 %-os leszámítolás mellett, ahelyett, hogy saját maga adta volna el, a Bizottságnak kétségei támadtak az EDF energiaszállítási piaci helyzetének az esetleges erősödése miatt.

(54)

A megnyitásra irányuló döntésre vonatkozó konzultáció ideje alatt a Bizottság 58 választ kapott az érdekelt felektől a Francia Államon kívül. E különféle válaszok alább téma szerint csoportosítva találhatók. Ezeket az intézkedés értékelésekor továbbítják.

(55)

Harminckilenc érdekelt fél véli úgy, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásának a veszélyét túl magasra becsülték a francia hatóságok. Még a 2012-ben tapasztalt rendkívül nagy hideg idején sem következet be áramszünet. Az energiaellátás kimaradásait, amelyek breton területen bekövetkezhettek, a hálózat működésén kívüli tényezők okozták (például kidőlt fák). Franciaországban az ismert utolsó nagy üzemzavar 1978-ban volt, akkor az ország háromnegyed része villamos energia nélkül maradt néhány órán át, de ez a helyzet azóta nem ismétlődött meg, mivel az RTE megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ilyen jellegű eset többet ne forduljon elő.

(56)

Az érdekelt felek más észrevételeikben pedig éppen az intézkedés közös érdekű céllal való összeegyeztethetőségét hangsúlyozzák. Közel húsz érdekelt fél szerint Bretagne ellátásának a biztonsága nem valós. Bretagne földrajzi helyzete sajátos, mivel a hálózat végén található és emellett a helyi villamosenergia-termelés alacsony, a fogyasztásnak csupán a 13,3 %-át fedezi (16). A termelőeszközparkjában továbbá nincsenek olyan alaperőművek, amelyek képesek önállóan fedezni a keresletet, ez pedig igazolná a CCG erőmű létesítését. Noha a régióban nő a megújuló forrásokból előállított energiatermelés, e források változékonysága miatt szükség van egy energiatermelő alaperőműre a keresleti csúcsidőszakokban az esetleges kapacitáshiányok áthidalása érdekében.

(57)

Egyes érdekelt felek szerint az intézkedés a hálózat rossz méretezése miatt nem szükséges a régióban. Észak-Bretagne 225kV-os vonalain erős torlódások vannak. Ezért több érdekelt fél szerint a Calan (Morbihan), Mûr-de-Bretagne és Plaine-Haute (Côtes d'Armor) villamos energia posztokat összekötő 225 kV-os föld alatti villamosenergia-vezeték jövőbeli megépítése várhatóan biztonságossá teszi Bretagne villamosenergia-ellátását, mivel ily módon további 700 MW hozható be Bretagne-ba és könnyebbé válik a régió megújuló energiával működő létesítményeiből származó villamos energia megfelelő szállítása (szárazföldön és tengeren). A 2017 novemberére tervezet üzembe helyezés révén kiegészíthető a régió villamos energia láncolata és tartósan biztosítható Bretagne északi és középső területeinek az ellátási biztonsága.

(58)

Megállapítják, hogy más francia régiók szintén villamos energia behozatalra szorulnak: Ile de France, Bourgogne-Franche-Comté és kisebb mértékben Pays de la Loire és Provence – Alpes Côte d'Azur (PACA) régió. E régiókban a hálózat erősítését célzó beruházásokat részesítették előnyben az új termelő erőmű létesítésével szemben. Például a PACA régió azt választotta, hogy három, 225 kV-os föld alatti villamos energia vezetékből álló biztonsági hálót hoz létre, mely révén ma ugyanolyan erős és megbízható villamos energia ellátással rendelkezik, mint Franciaország többi része (17).

(59)

Következésképpen több érdekelt fél ajánl „hálózat” megoldást: megítélésük szerint a Plaine Haute-Domloup 400kV-os vonal megduplázása vagy a 225 kV-os vonal megerősítése révén növelhető lenne a szállítási kapacitás, tehát elegendő mennyiségű villamos energia volna behozható az ellátás biztonsága érdekében. Ezzel az utolsó lehetőséggel kapcsolatban az ENGIE megjegyzi, hogy a 400 kV-os vonal megduplázása a szükséges igénynél jóval nagyobb szállítási kapacitást eredményezne, még hosszú távon is, ami kevéssé indokolttá teszi ezt a beruházást. A 225 kV-os vonal megerősítése tehát a tényleges igényeknek megfelelőbb lenne, de az érintett hálózat részt meg kellene erősíteni.

(60)

Több fél megítélése szerint a kereslet alakulása miatt az intézkedés nem szükséges az ellátás biztonságára irányuló cél eléréséhez.

(61)

Egyes érdekelt felek, akik támogatják a projektet, ezzel szemben Bretagne-ban várható népesség növekedésére vonatkozó előrejelzésre hivatkoznak, amely erős hőérzékenységgel társul, ily módon a várható keresletnövekedés kielégítése érdekében indokoltnak tartják az intézkedést.

(62)

Egyes érdekelt felek szerint a termelés növekedése nem teszi szükségessé az intézkedést:

(63)

Húsz érdekelt fél véleménye szerint éppen ellenkezőleg, a termelés alakulása az intézkedés megvalósítását indokolja. Öt érdekelt fél, akik támogatják a projektet, megemlítik, hogy jelenleg a Bretagne-ban termelő erőművek csak a brennilis-i és a dirinoni helyhez kötött turbinák. E felek szerint annál is inkább szükséges az intézkedés, mivel a helyhez kötött erőművek a ciklusuk vége felé járnak, mert legfeljebb 2023-ig maradnak termelésben. A tervezett bezárásuk miatt tehát megfelelő alternatívára van szükség. A CCG erőmű megépítését támogató három érdekelt fél emlékeztet arra, hogy ezeket a tüzelőanyaggal működő turbinákat legkésőbb 2023-ban környezetvédelmi okokból várhatóan leállítják, vagyis csak egy rövid távú megoldásról lehet szó, ami nem elégséges a régió ellátásbiztonságára irányuló cél eléréséhez.

(64)

Több érdekelt fél vitatja az intézkedés megfelelő jellegét:

(65)

A projektet támogató felek érvelése a következő:

(66)

A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.2.4. szakaszával összhangban az intézkedés ösztönző jellegű, amennyiben a kedvezményezettet a magatartása megváltoztatására ösztönzi az energiapiac működésének a javítása érdekében. A magatartásbeli változás támogatás hiányában nem történne meg.

(67)

Az ENGIE szerint az intézkedés negatív ösztönző hatással jár. A díj negatív gazdasági jelet generál a villamos energia piacon Franciaországban, mivel az erőművet arra ösztönzi, hogy a tényleges piaci igényeknél többet termeljen és ily módon más piaci szereplőket ellehetetlenítsen.

(68)

Több érdekelt fél is hangsúlyozta az arányosság hiányát:

(69)

Az ENGIE hangsúlyozza továbbá, hogy a landivisiau-i projekt 40 000 EUR2018/MW/év és 50 000 EUR2018/MW/év közötti összegű gázhálózatra való csatlakozási díjat kap, ami közel 100 millió eurós jövőbeli beruházást jelentő gázvezeték megerősítést hivatott kompenzálni. E díjazás 9,8 % (40 000 EUR/MW/év esetén a tarifa inflálódása nélkül) és 16,5 % (50 000 EUR/MW/év a tarifa inflálódásával) közötti belső megtérülési rátát gerjesztene (TRI projekt). Az ENGIE szerint ez egy nagyon magas díjazás lenne a CEB által vállalt nagyon alacsony kockázathoz képest, mivel a földgáz bekötési díj a francia állam által garantált bevétel a landivisiau-i CCG rendelkezésre állásán kívül más kockázata nincsen. Összehasonlításul, Franciaország kontinensen fekvő területén a tengeri szélerőmű létesítményekre vonatkozó ajánlattételi felhívás keretben az RTE bekötés megtérülése nem haladhatja meg a 7,25 %-os adózás előtti megtérülést (vagyis adózás után 5,5 %-ot). Ily módon a Landivisiau projekt adók kifizetése utáni megtérülése 9,8 % – 16,5 %, ami jócskán meghaladja e küszöbértékeket (19). Az ENGIE szerint 23 000 EUR/MW/év infláció nélküli gázbekötési díj elegendő lenne a 7,25 %-os adózás előtti megtérülési ráta biztosításához.

(70)

A versenyre gyakorolt hatást az érdekelt felek két szemszögből közelítették meg. Ellenzik a támogatásnak egyrészt a termelők közötti versenyre gyakorolt hatását, másrészt az alkalmazott technológiák közötti versenyre gyakorolt hatását, amely a legkevésbé szennyező energiaforrások rovására történik.

(71)

A potenciális versenytorzító hatással kapcsolatban az ENGIE úgy véli, hogy a támogatás elősegíti majd az EDF domináns helyzetének a megerősödését.

(72)

Az eljárás megindítására irányuló határozatában a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások megkövetelik, hogy a tervezett támogatási intézkedés jogtalanul ne erősítse a hagyományos piaci szolgáltató domináns helyzetét. Ily módon a Bizottság emlékeztetett arra, hogy Franciaországban „a villamos energia termelési és szolgáltatási piacok erősen koncentráltak és a hagyományos szolgáltató, az EDF a meghatározó szereplő, aki jelenleg a kiskereskedelmi piacnak hozzávetőleg a 85 %-át ellenőrzi és a villamosenergia-termelési piacnak pedig több mint a 90 %-át tartja kézben”  (19). Kiegészítő értéktöbblet fizetése egy kombinált ciklusú erőmű elmaradt megtérülésének a fedezésére Franciaországban versenytorzulást eredményezne, a már meglévő, de semmilyen támogatásban nem részesülő kombinált ciklusú gépparkkal szemben. Akadályozná továbbá azon új termelők piacra jutását, akik egyedül nem tudják megelőlegezni a villamos energia létesítmények működéséhez szükséges költségeket. Az esetleges beruházási szándékok villamos energia piacról történő elriasztásával a tervezett ajánlattételi felhívás révén nem lehet hatékonyan orvosolni a piacon tapasztalt hibát, ehelyett az EDF domináns pozíciója erősödik, mivel az egyetlen olyan termelő, aki elkerülheti a létesítményei burokba zárását a megtérülés jövőbeli elkerülhetetlen csökkenése ellenére. Az ENGIE megítélése szerint az EDF domináns pozíciója csak erősödhet a kötelezővé tett villamos energia vásárlási opciós mechanizmus révén. A CEB tehát arra kap ösztönzést, hogy inkább a régi szolgáltatónak értékesítse a megtermelt villamos energiát, mint a többi piaci szolgáltatónak.

(73)

Ezzel szemben több érdekelt fél kiemeli azt, hogy a Franciaországban kis piaci részesedésű, alternatív beszállító Direct Énergie-t előnyben részesítő intézkedés versenyre gyakorolt hatása korlátozott lesz.

(74)

Az intézkedésnek az alkalmazott technológiatípust potenciálisan torzító hatására vonatkozóan több érdekelt fél is kifogásolja az ajánlattételi felhívás keretében történt technológiaválasztást, ami szennyező termelésű erőmű támogatását eredményezi, és ily módon érintheti a megújuló energiák fejlesztését is.

(75)

Az francia hatóságok által az eljárás megindításáról szóló határozatra adott 2016. december 17-i válasz egyrészt az általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítésre, másrészt az intézkedésnek az energetikai és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozik.

(76)

Franciaország megjegyzi, hogy Bretagne-ban az ellátás biztonságának a veszélyeztetettségét egyértelműen megállapították a kínálat és a kereslet egyensúlyának a felügyeletére vonatkozó jelentések, valamint a hálózat kezelője (20) a kereslet-kínálat egyensúlyáról szóló előrevetített mérlegeiben. E veszélyek megerősítést nyertek a megfeleltetési tanulmányok és a valóság között bekövetkező hibák ellenére is.

(77)

A francia hatóságok szerint Bretagne egyrészt jelentős kapacitáshiánnyal küzd, ami azt eredményezi, hogy a villamos energiája nagy részét más régiókból hozza be. Másrészt Bretagne villamosenergia-fogyasztása sokkal gyorsabban nő, mint a francia fogyasztás, ami a demográfiai növekedésnek tudható be, és sokkal nagyobb regionális fogyasztási érzékenységet eredményez a hideghullámokkal szemben.

(78)

Egyébként Bretagne félsziget jellegű elhelyezkedése korlátozza a villamos energia szállításának a lehetőségeit, valamint a francia hatóságok szerint sérülékennyé teszi a hálózati feszültség fenntartását. A feszültség a villamos energia rendszer biztonságának az egyik fő paramétere. Mivel nagy távolságról kell Bretagne-ba szállítani a villamos energiát (Val de Loire és a Loire torkolata), a vezetékben közlekedő villamos áram feszültségcsökkenést okoz, ami a vezeték végén alacsonyabb, mint a kiindulóponton és ennek több következménye is van: az átviteli veszteségek növekedése, a helyi hullám minősége rosszabb.

(79)

A francia hatóságok hangsúlyozzák továbbá az üzemeltetési és beruházási döntéseket valamint Franciaországban és Bretagne-ban a villamos energia piacot befolyásoló hibákat: nincs a fogyasztás valós idejű irányítására alkalmas mérőrendszer; nincsenek differenciált árzónák, amelyek tükröznék a hálózati korlátokat; nem elégséges árjelzések magánbefektetőknek a villamosenergia-ellátás diverzifikálására való ösztönzésére; azon eshetőségek, amelyek hatással lehetnek a magánberuházások finanszírozási feltételeire. Továbbá, A piaci zóna Bretagne-ban történő bevezetése a francia hatóságok szerint nem felelne meg a rendes piaci feltételeknek, mert nem adna speciális árjelzéseket a magánbefektetőknek azokban az övezetekben, ahol a legnagyobb az igény.

(80)

Franciaország rámutat arra, hogy a megkülönböztetés-mentességre vonatkozó kötelezettség teljesül, mert a francia hatóságok szerint mindez nem a technológiákra, hanem a vállalkozásokra lesz hatással.

(81)

A kapacitás méretezésével kapcsolatban a francia hatóságok megjegyzik, hogy a kapacitáshiány súlyosbodik a Brennilisben és Dirinonban található helyhez kötött erőművek (320 MW) korai bezárása, valamint a Cordemais-ben található telephely (mindkét ágra 1 400 MW) kapacitásának környezetvédelmi okokra hivatkozva történő korlátozása miatt. A deficitet 200 MW és 600 MW között becsülik 2017 és 2020 között. Leállásuk legkésőbb 2023-ban biztosan megtörténik.

(82)

A francia hatóságok megítélése szerint az ajánlattételi felhívás nem lesz hatással az egyéb technológiákra irányuló beruházási döntésekre, mivel az intézkedés nem kívánja kompenzálni a használt technológiára külön jellemző speciális többletköltségeket (a földgáz hálózatok megerősítése) valamint az építési határidők kényszerét, amelyeket a többi technológia nem támogat.

(83)

Ugyanezen okokból Franciaország hangsúlyozza, hogy az ajánlattételi felhívás nem fokozza azon egyéb kapacitások esetében a „missing money-t” amelyeknél csupán az alkalmazott technológiára (CCG) többletköltségek kompenzálását célozza. Továbbá a négy helyhez kötött típusba tartozó erőmű 2023 körül történő bezárása miatt a landivisiau-i új CCG erőmű üzembe helyezése korlátozza a „missing money-ra” kifejtett hatást.

(84)

Az eljárás indításáról szóló határozat (76) pontjával ellentétben Franciaország úgy ítéli meg, hogy az intézkedés nem megkülönböztető jellegű. Elismerte, hogy az intézkedés nem volt technológiai szempontból semleges, mivel az ajánlati felhívás kötelezővé teszi a CCG technológia alkalmazását. Ugyanakkor Franciaország megítélése szerint a 2009/72/EK irányelvben előírt megkülönböztetés-mentesség teljesülése nem vonja maga után egy bizonyos technológia választásának a tilalmát, különösen egy termelési kapacitásra vonatkozó ajánlattételi felhívás keretében, mivel valamennyi vállalkozás hozzáférhet ehhez a technológiához.

(85)

A földgázhálózat megerősítésére irányuló beruházások megszűrik a földgázzal működő kiegészítő eszközök telepítését.

(86)

A francia hatóságok szerint először is egy felzárkóztatási mechanizmus bevezetés csökkentette volna a jelentkezők által remélt várható bevételeket a villamos energia piacon történő értékesítésnél és mechanikusan egy magasabb díjat kértek volna. Másodszor, a hatóságok hangsúlyozzák, hogy a CCG technológia esetében a termékek és a gáz ára közötti erős összefüggéseket figyelembe véve a projekt TRI-je viszonylag rugalmatlan a forgalom változásaival szemben. A francia hatóságok végül pedig gyakorlati okokat sorolnak fel: nehéz lenne utólag bevezetni ezt a mechanizmust, és a bevezetése jogbizonytalanságot eredményezne.

(87)

Továbbá a francia hatóságok megítélése szerint a pályázó befogadására alkalmas helyek száma elég nagy volt ahhoz, hogy ne zárjon ki egyetlen jelentkezőt sem. Az alkalmas zóna hozzávetőleg 2 000 km2 és 4 000 km2 közötti nagyságú szabad terület, míg egy CCG telep megépítéséhez 15 hektár szükséges. A jelentkezők választhattak volna más helyszíneket is a helyi urbanizációs terv módosításait kérve az ajánlattételi felhívásban meghatározott határidőkkel összeegyeztethető határidőkön belül. A francia hatóságok szerint az ajánlattételi felhívás egyetlen pályázóját sem akadályozta az, hogy nincs helyszín.

(88)

Franciaország a nyertes pályázó kiválasztásakor a környezeti kritériumok szerepét ahhoz viszonyítja, hogy egy jelentkezőnek hányféle lehetősége volt a környezetvédelmi kritérium esetében, hogy kielégítő értékelést kapjon. A hatóságok rámutatnak továbbá arra, hogy az Energiaszabályozási Bizottsághoz benyújtott három pályázati anyag erre a környezeti kritériumra azonos pontszámot kapott.

(89)

A technológiaválasztás potenciálisan megkülönböztető jellegére vonatkozóan a hatóság mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy Európában elterjedt és elérhető. A francia hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a számításba vett technológiákra (OCG (21), CCG, TAC) tekintettel nincsen egyetlen olyan jelentkező sem, aki kifejezetten a földgáz technológiára specializálódott volna, és aki az intézkedés miatt megkülönböztetettnek érezte volna magát. A technológiai semlegesség betartása tehát nem kérdőjelezhető meg.

(90)

A francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy az intézkedés elsődleges célja a biztonságos villamosenergia-ellátás Bretagne-ban két területen keresztül: egyrészt a kereslet és a kínálat közötti egyensúly biztosítása, másrészt az elektromos hálózati feszültség fenntartásának a biztosítása.

(91)

A francia hatóságok pontosítják, hogy a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt az az intézkedés biztosítja majd, amely hozzájárul a termelési kapacitások növeléséhez, mivel e kapacitásoknak a fogyasztási csúcsidőben mozgósíthatóknak kell lenniük mindenekelőtt a régió nyugati részén (a reaktív teljesítmény iránti kereslet és a kínálat összeegyeztetése).

(92)

A francia hatóságok végezetül megjegyzik, hogy az a tény, hogy a múltban nem tapasztalták egyszer sem az áramellátás megszakadását nem indok arra, hogy ne történjen semmilyen intézkedés a potenciális és azonosított veszélyek ellen.

(93)

A francia hatóságok először mennyiségi adatokkal indokolják az intézkedés szükségességét. A Brennelis-ben és Dirinonban található négy helyhez kötött erőmű valamint a cordemais-i telephelyen található fűtőolaj üzemű szakaszok bezárása esetén a maradvány kapacitáscsökkenés évente hozzávetőleg 200 MW és 600 MW között lenne 2017 és 2020 között. Az erőműveket legkésőbb 2023-ban le kell állítani.

(94)

Franciaország az intézkedés szükségességét továbbá a piaci rendellenességekkel indokolja, amelyet jól mutat az, hogy Bretagne-ban nincsen beruházás, hiába van rá igény a közösség részéről.

(95)

A francia hatóságok megítélése szerint a szükségesség nem egy breton árzóna létrehozására vonatkozik. Mindenekelőtt ez az egész Bretagne-t lefedő zóna nem segítené elő a hálózati feszültség fenntartására irányuló cél teljesülését ugyanezen zónában. Továbbá egy ilyen típusú, Bretagne nyugati részére korlátozott zóna, szállítási keresztmetszet hiányában Bretagne többi részével nem adna megfelelő árjelzéseket a beruházás elindulásához. Franciaország szerint ennek az övezetnek korlátozott a vonzereje, mivel túl kicsi a terület ahhoz, hogy vonzza a kis beszállítókat. Egyáltalán nem biztos, hogy az árzóna megmutatja egy termelőeszköz valós értékét Bretagne-ban és beruházást eredményez, mivel a hálózat keresztmetszeti adottságai csekélyek. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy ez a beruházás a közösség számára a legalacsonyabb költségű egy pontos ajánlattételi felhíváshoz képest. Végül pedig a hatóságok hangsúlyozzák, hogy milyen költségekkel jár egy speciális árzóna kialakítása Bretagne-ban: a nagykereskedelmi piacokon szükséges,kialakítások, a szállítási jogok megadása, tarifális közteherviselés (22) hogy ne a Bretagne-ban élő fogyasztókat büntessék. A megvalósítási határidők sem feltétlen felelnek meg annak az igénynek, hogy a breton rendszer biztonságos villamos energia ellátása a rövid időn belül valósuljon meg.

(96)

A francia hatóságok megjegyzik azt is, hogy a breton energiatermelés a szélerőműveknek köszönhetően, túlnyomó részt megújuló energiából áll. Az energiaellátás szünetelésének kezelése tehát egyre nagyobb tét Bretagne-ban, folyamatosan nő a rugalmas eszközök, úgymint a landivisiau-i CCG elérhetősége iránti igény.

(97)

Bretagne-ban a termelőeszköz építés jótékony hatással lehet az összes francia fogyasztóra a hálózat szűk keresztmetszeti időszakain kívül, csökkentve az ellátás összeomlásának a veszélyét, az által, hogy hozzájárul a vezetékveszteség csökkentéséhez és átfogóan növeli a kapacitás megfeleltetés mértékét.

(98)

Franciaország úgy véli, hogy az intézkedést az ellátás egész Bretagne-ban való összeomlásának az elkerülése iránti igény indokolja, amely nem lenne áthidalható csupán villamos energia vezetékek építésével.

(99)

A francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a brennilis-i és dirinoni telepek bezárását figyelembe véve a régió hőkapacitás érzékenysége alacsony lesz, körülbelül 100 MW. Ezzel összefüggésben a „hiányzó pénzre”gyakorolt hatás nagyon kicsi lesz.

(100)

A francia hatóságok szerint a díjazás megfelelő, mivel a kapacitás díjazása és mint ilyen, semmilyen ösztönzést nem nyújt a termeléshez.

(101)

A tarifazóna felbontása nem megfelelő a feszültség fenntartásának a biztosítása esetében, amint azt a (95) preambulumbekezdés is tartalmazza.

(102)

A francia hatóságok nem vitatják azt, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedés szelektív, ugyanakkor megítélésük szerint egyrészt a kiválasztott technológia a legalkalmasabb arra, hogy megfeleljen a meghatározott igénynek, így egy technológiailag semleges ajánlattételi felhívásban ezt választották volna, továbbá másrészt az intézkedés nem helyettesíti az ellátás biztonságához szükséges összes technológia kiegyensúlyozott és méltányos fejlesztését, ideértve a törléseket, az összeköttetéseket és a tárolást is.

(103)

Egyébként Franciaország szerint a 450 MW-os teljesítményt a fogyasztási csúcsok alatt tapasztalható kapacitáshiány kritériuma indokolja.

(104)

A technológia megfelelőségét ezt követően a speciális igények teljesítését célzó megkövetelt műszaki jellemzők mutatják ki: maximum tizenöt órás (álló gép) vagy két órás (működő gép) mobilizálási határidő; a kiigazítási ajánlatok minimális időtartama legfeljebb három óra (működés közben) vagy nyolc óra (állás esetén). A maximális időtartam miatt nem áll elő olyan kényszer, ami a beállítási ajánlatok aktiválását szükségessé teszi. A francia hatóságok fenntartják azt, hogy a többi technológia (nyitott ciklus, helyhez kötött erőmű) valamint a törlések nem alkalmasak megfelelő válaszlépésre e műszaki követelményekkel szemben.

(105)

A francia hatóságok szerint Franciaországnak nem róható fel az” hogy nem vett számításba a CCG-n kívül más technológiákat is az ajánlattételi felhívásban (23). A francia hatóságok az EUMSZ 194. cikkére hivatkoznak, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió által hozott rendelkezések nem befolyásolhatják a tagállamok energiaellátásuk általános szerkezetének a meghatározására irányuló jogát: a gázüzemű erőmű használatára irányuló választás nemzeti hatáskör és nem lehet az intézkedés összeegyeztethetetlenségének az indoka.

(106)

A törlésekre vonatkozóan a francia hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedés egyik célja a helyi tápfeszültség fenntartása, ami kizárólag helyi villamos energia bejuttatással tartható fenn, amit a törlési kapacitások nem tudnak teljesíteni.

(107)

A többi technológia nem lett volna elfogadható anélkül, hogy magasabb díjat kértek volna.

(108)

A CCG technológiát a feszültségszint fenntartása esetén a használat magas óraszáma igazolja. A helyhez kötött turbinák csak száz órán át versenyképesek: A gázellátási igények is indokolják e technológia használatát: a helyhez kötött turbinához 50 %-kal több gázra lenne szükség. Kétségtelen, hogy az OCG olcsóbb, mint a CCG viszont a magas gázellátási költségek a jobb hozamú gép használatát indokolják.

(109)

A törlések technológiája nem egyeztethető össze a több ezer órás működési igénnyel. Ez sem teszi lehetővé a termelési igény biztosítását. Ugyanez a megállapítás érvényes az időszakos megújuló energiával működő termelőegységekre is, mivel nem „irányítható” a termelés. A decentralizált tárolási technológiák túl magas beruházási költséggel járnak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a CCG-vel. Egy új összeköttetés nem lett volna elegendő ahhoz, hogy felvegye a versenyt a CCG technológiával, a tápfeszültség fenntartásának a problémája miatt.

(110)

Továbbá a szélerőművek és napelemek kapacitása túlságosan időszakos ahhoz, hogy versenyképes áron biztosítható legyen az elérhetőség. A meglévő vízenergia kapacitások is túlságosan időszakosak. A meglévő megújuló hőenergia termelési kapacitások már kapnak állami támogatást és nem pályázhattak volna velük az ajánlattételi felhívásban. A fosszilis hőenergia kapacitásokhoz 2023-ig nagyon nagy beruházásokra lenne szükség. A francia hatóságok szerint ezek az érvek alátámasztják a kiválasztott technológia megfelelő jellegét.

(111)

Franciaország hangsúlyozza, hogy a projekt megtérülése, amelyet az [5-10] %-os TRI-vel mérnek, alacsony szinten helyezkedik el az ilyen jellegű projektekhez a beruházók által megkövetelt megtérüléssel összehasonlítva.

(112)

A francia hatóságok erre vonatkozóan pontosították, hogy a felzárkóztatási mechanizmus bevezetéséhez túl késő és a bevezetése a bevételek csökkenéséhez vezet, ami miatt magasabb díjat kellene kérni, így a projekt megtérülésére gyakorolt hatást kioltaná.

(113)

Ezért Franciaország úgy véli, hogy az intézkedés arányos.

(114)

Franciaország szerint az intézkedés nem csökkenti az összekapcsolódási kapacitásokba való beruházásra irányuló ösztönzőket, nevezetesen Franciaország és Írország viszonylatában.

(115)

Az intézkedés nem jár továbbá azzal a veszéllyel, hogy tovább erősödik az EDF domináns pozíciója. A nyertesnek nagyobb érdeke fűződik majd ahhoz, hogy saját maga értékesítse a villamos energiát a piacon. A villamos energia EDF-nek történő értékesítése az (53) preambulumbekezdésben említett 5 %-os leszámítolással kevésbé előnyös, mint a 100 %-os piaci áron történő értékesítés. Vagyis ez jogilag lehetséges, de gazdaságilag kevéssé igazolt.

(116)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy nem magalapozott a projektnek a fogyasztás kisebb mértékű bővülésével indokolt megkérdőjelezése több érdekelt fél részéről. Azt hangsúlyozzák, hogy a villamosenergia-fogyasztás Bretagne-ban 9,9 %-kal nőtt 2006 és 2014 között, míg Franciaországban az átlagos növekedés csupán 2,9 % volt. A francia hatóságok említenek egy tanulmányt is, amely szerint Bretagne állítólag Franciaország harmadik legdinamikusabb régiója a villamosenergia-fogyasztás növekedése terén (24).

(117)

A francia hatóságok emlékeztetnek arra is, hogy a régió villamosenergia-fogyasztásának sajátos szerkezete, azaz a háztartási és szolgáltatóipari szektornak a fogyasztásban képviselt jelentős súlya miatt a régió fogyasztása érzékenyebben reagál a hideghullámokra. Bretagne ily módon 6,3 %-ot tesz ki a fogyasztási csúcs növekedéséből, míg az éves villamosenergia-fogyasztásból csupán 4,4 % a részaránya.

(118)

A lassabb gazdasági növekedés, a szabályozási környezet változása miatt bekövetkezett energiahatékonysági eredmények korlátozzák a kereslet bővülését, ami először 2014-ben stabilizálódott. Ezzel szemben a háztartások számának a dinamikus népességnövekedés miatt bekövetkezett növekedése, az életszínvonal növekedése, az információs és kommunikációs technológiák virágzása, az elektromos autók elterjedése és a hőszivattyúk térnyerése mind a keresletet ösztönzi. A Bretagne villamosenergia-fogyasztásának növekedésére irányuló legutóbbi előrejelzések továbbra is magasabb értékeket mutatnak az országos átlagnál a francia hatóságok szerint.

(119)

A francia hatóságok végül pedig jelzik, hogy a PEB-előrejelzések és a tényleges fogyasztás összehasonlítását azonos körben kell elvégezni. Ily módon a PEB-előrejelzések tartalmazták a hálózati veszteséggel összefüggő fogyasztást, amelyet nem vettek módszeresen figyelembe a Bizottságnak válaszoló egyesületek az összehasonlítások során. A francia hatóságok szerint ez a hiba az adatok megtévesztő olvasatát eredményezi. Egyébiránt a francia hatóságok úgy vélik, hogy több egyesület hibás értékeléseket vesz alapul, nevezetesen az ingadozó teljesítményű energiaforrások rendelkezésre állására vonatkozóan, mely értékelések nem helyettesíthetik az RTE által készített értékeléseket.

(120)

Amint azt a (68) preambulumbekezdés 2. pontja is kifejti, egyes érdekelt felek úgy vélik, hogy az intézkedés finanszírozása jogellenes, mert a CSPE kizárólag a megújuló energiák finanszírozására van fenntartva.

(121)

A francia hatóságok vitatják ezt az állítást, és a következőkkel érvelnek:

(122)

Végezetül pedig a francia hatóságok szerint a CSPE 2015 végén végrehajtott reformja nem módosította ezeket az útmutatásokat. Az intézkedés finanszírozása költségvetési hitelekből történik.

(123)

A (74) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően az ENGIE véleménye szerint az ajánlattételi felhívás az EDF-csoport domináns helyzetét fogja erősíteni, mert az EDF az egyetlen olyan energiatermelő, amely a megtérülés jövőbeli elkerülhetetlen csökkenése ellenére elkerülheti a létesítményei leállítását. Ezzel szemben a francia hatóságok szerint az energiatermelés piacán megjelenő új szereplő hozzájárul a verseny növeléséhez.

(124)

Több érdekelt fél szerint a projektről folytatott nyilvános vita nem volt elegendő. A francia hatóságok szerint viszont a nyilvános vitát felölelő eljárás kielégítő volt. Ily módon:

(125)

A francia hatóságok megítélése szerint nem megalapozott az egyik érintett fél állítása, miszerint az ajánlattételi felhívás nem volt átlátható, mivel a díj tárgyát nem határozták meg egyértelműen.

(126)

E fél szerint, míg a díj kizárólag a létesítmény elhelyezésével, a gáz bekötésével és az üzembe helyezés tervezett dátumával kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgált, egyes jelentkezők ajánlatukban kiegészítő kompenzációt kértek az erőmű megtérülésének az elmaradásáért. Egy ilyen kiegészítő díj nem felelne meg a követelménylistának és versenytorzulást eredményezne a meglévő kombinált ciklusú gépparkkal szemben, vagyis jogszabályokba ütközne.

(127)

A francia hatóságok emlékeztettek arra, hogy a nyertes pályázó számára csak a felajánlott díj összege fizethető ki. Minden pályázat, amely a fix díjon túl, amelynek tárgyát a követelménylista tökéletesen leírja, további kifizetést kér, nem megfelelő. Semmilyen kiegészítő kifizetés (értékkülönbözet) nem írható tehát elő és nem vehető figyelembe a díj kritériumának az értékelésekor. Erre a pontra emlékeztetett a CRE egy jelentkező által feltett kérdésre adott válaszban az ajánlattételi felhívásra irányuló eljárás keretében.

(128)

A francia hatóságok szerint ez a pont nem okozott értelmezési problémát az ajánlatot benyújtó pályázók számára. E pályázók a rossz gazdasági körülmények között be tudták illeszteni a létesítmény üzembe helyezésével összefüggő többletköltségeket az ajánlott díj összegébe.

(129)

Az állami támogatásokat az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg: „a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”.

(130)

E bekezdés alapján egy intézkedés állami támogatásnak minősítése a következő három feltétel együttes teljesülését feltételezi: a) az intézkedés az államnak betudható és állami forrásokból finanszírozzák, b) az intézkedés szelektív előnyt biztosít, amely bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását előnyben részesítheti; c) az intézkedés torzítja, vagy torzíthatja a versenyt, és kihathat a tagállamok közötti kereskedelemre.

(131)

Ahhoz, hogy egy pénzügyi intézkedés állami támogatásnak minősüljön, az államnak betudhatónak kell lennie, valamint közvetlenül vagy közvetve állami forrásokból kell származnia.

(132)

Jelen esetben a CEB-nek kifizetett díjazás a tervek szerint áthárul a villamos energia kiskereskedelmi árára a CSPE-n keresztül (lásd a (42) preambulumbekezdést).

(133)

Amint a Bizottság azt az eljárás megindításáról szóló határozatában is kifejtette, megállapította, hogy a CSPE egy állami forrásból állt, mivel „egy állam által előírt adó, amelyet egy állam által kijelölt entitás szed be és kezel a támogatási rendszer államilag meghatározott szabályok szerint történő kezelése céljából”. A Bíróság ítéletének megfelelően (25), a tagállam jogszabályaiban előírt kötelező hozzájárulásokból fedezett alapok, amelyeket e jogszabály szerint kezelnek és osztanak el, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami forrásnak tekinthetők akkor is, ha az állami hatóságtól különálló állami vagy magánszféra beli entitások kezelik és osztják el (26).

(134)

Végezetül pedig az intézkedés az államnak betudható, mivel az energiaügyért felelő miniszter tette közzé az ajánlattételi felhívásról szóló értesítést és választotta ki a jelentkezőt.

(135)

Ahhoz, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön, a kedvezményezett vállalkozás számára előnyt kell jelentenie, ami azt jelenti, hogy e vállalkozás nem kapta volna meg ezt az előnyt rendes piaci feltételek mellett, vagyis ha nincsen állami beavatkozás.

(136)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedés nem jelent gazdasági előnyt, mivel megfelel az Altmark  (27) ügyben hozott ítéletben kimondott összes kritériumnak. Az eljárás megindítására irányuló határozatában a Bizottság kétségeket fogalmazott meg e megítéléssel kapcsolatban, különösen azzal kapcsolatban, hogy vajon az első kritérium teljesült-e.

(137)

Az Altmark  (27) ügyben született ítélkezési gyakorlat fényében kell értékelni azt, hogy a kérdéses intézkedés előnyt nyújt-e a CEB-nek.

(138)

Az Altmark ügyben hozott ítéletében a bíróság úgy döntött, hogy „amennyiben az adott állami beavatkozást úgy kell tekinteni, mint a kedvezményezett vállalkozás által a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéseként nyújtott szolgáltatások ellenértékét képviselő ellentételezést, olyan módon, hogy ezek a vállalkozások ebből gyakorlatilag pénzügyi előnyhöz nem jutnak, és így nem kerülnek e beavatkozás folytán versenytársaiknál kedvezőbb helyzetbe, úgy az ilyen beavatkozás nem tartozik a Szerződés 92. cikke (1) bekezdésének hatálya alá” (28).

(139)

Emlékeztetőül, a francia hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedés nem jelent gazdasági előnyt, mivel megfelel az Altmark ügyben hozott ítéletben kimondott összes kritériumnak.

(140)

A Bíróság szerint (29) ahhoz, hogy egy közszolgáltatáshoz nyújtott kompenzáció ne minősüljön állami támogatásnak a következő négy kumulatív kritériumnak egyszerre kell teljesülnie:

(141)

Az első kritériummal kapcsolatban, noha elfogadott, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy mely szolgáltatások minősülhetnek közszolgálati kötelezettségnek (30), a Bíróság nemrégen emlékeztetett arra (31), hogy amennyiben vannak az uniós jogban speciális szabályok az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tartalmának és kiterjedésének a meghatározására, akkor a tagállamoknak ezeket be kell tartaniuk a mérlegelésnél, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásáért adott kompenzációk állami támogatásaira vonatkozó uniós szabályok alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 46. pontjával összhangban. E szabályok célja a jogszabályok általános összehangolása a szolgáltatások szabad mozgása és a szabad szolgáltatásnyújtás akadályainak a felszámolása érdekében. Az a tény, hogy e szabályok a Szerződés állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseitől eltérő egyéb rendelkezések jogalapjához igazodnak és elsődleges céljuk a belső piac megvalósítása, semmiben sem korlátozza, hogy megfeleljenek az Altmark ítélet első kritériumának.

(142)

Az érdekelt felek észrevételeinek és Franciaország által adott válaszoknak a fényében (5. szakasz) a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés nem felel meg az Altmark ügyben hozott ítéletben megfogalmazott a közszolgálati kötelezettséggé minősítésre vonatkozó első kritériumnak, mindenekelőtt az energiaszektorban, két okból.

(143)

Amint az a Bizottság kifejtette (32), nem lehet közszolgáltatási kötelezettségnek minősíteni azt a tevékenységet, amelyet a piac már megfelelő módon szolgáltat vagy szolgáltathat. Ebben az elemzésben figyelembe kell venni a tagállamok által végrehajtható, a piac működését célzó esetleges fejlesztéseket. Bár az ilyen változások lehetségesek, nem helyénvaló a közszolgálati kötelezettségre irányuló tevékenység minősítése. Jelen esetben tehát a piac működésképtelennek tekinthető, amennyiben nem küld elégséges árjelzéseket a helyi szintű beruházás elindításához. Ez a helyzet a rövid távra szóló piacok, például a kiegyenlítési piacok esetében, amelyek kiigazítási mechanizmusai a projekt időpontjában még nem adnak elégséges helyi árjelzést.

(144)

A technológiákra vonatkozó megkülönböztetés létezése nem teszi lehetővé a közszolgálati kötelezettségre irányuló szolgáltatássá minősítést. Jelen esetre vonatkozóan a villamos energia irányelv (33) 3. cikkének (2) bekezdése speciális feltételeket ír elő a liberalizált villamos energia ágazatban végrehajtandó közszolgálati kötelezettségre irányuló tagállami kapacitásra. Mindenekelőtt a 3. cikk (2) bekezdése speciális célokra (34) korlátozza a tagállamok lehetőségeit a közszolgálati kötelezettség végrehajtásában az energiaszektorban: „a tagállamok a villamos energia ágazatban érdekből előírhatnak olyan közszolgálati kötelezettségeket, amelyek működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgálati kötelezettségeket, amelyek a biztonságra, az ellátás biztonságát is beleértve, az ellátás folyamatosságára minőségére és árára, valamint a környezetvédelemre, beleértve az energiahatékonyságot, és az éghajlat védelmét, vonatkoznak.” Ugyanezen 3. cikk (2) bekezdése előírja továbbá, hogy az energiaszektorban a közszolgálati kötelezettségeknek „világosan meghatározottaknak, átláthatóaknak kell lenniük, és garantálniuk kell a nemzeti fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét a Közösség villamosenergia-ipari vállalkozásai számára”.

(145)

A Bizottság szerint a megkülönböztetés-mentesség kritériuma, amelyet a közszolgálati kötelezettség megléte keretében vizsgáltak, szigorúan értelmezendő. A Franciaország által közölt értesítésben az szerepel, hogy az ajánlattételi felhívás kizárólag kombinált ciklusú technológiát (35) alkalmazó villamosenergia-termelő létesítmény építésére és üzemeltetésére vonatkozik. Más szóval az ajánlattételi felhívés egyetlen technológiára (CCG) korlátozódott, kizárva a hagyományos OCG vagy TAC típusú technológiákat, amelyek szintén biztosíthatták volna a kért szolgáltatásokat a kedvezményezett erőműnek.

(146)

Amint a (84) és a (89) preambulumbekezdés is leírja, a francia hatóságok véleménye szerint az a tény, hogy az intézkedés technológiailag nem semleges, a 2009/72/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében nem jelent megkülönböztetést, amennyiben valamennyi vállalkozás számára elérhető a CCG technológia, ahogyan az összes hagyományos technológia is. A támogatási intézkedéseket tehát oly módon kell megtervezni, hogy a termelési kapacitások megfeleltetési problémájának megoldásában hatékonyan közreműködni képes összes termelési kapacitás szerepeljen az említett intézkedésekben, nevezetesen a különböző technológiákat alkalmazó termelők részvétele. Következésképpen Franciaország azon érvelése, mely szerint valamennyi vállalkozás hozzáférhet a CCG technológiához nem teszi lehetővé az intézkedés megkülönböztető jellegének a kizárását.

(147)

A Bizottság rámutat továbbá arra, hogy az ajánlattételi felhívás célja a villamos energia termelés növelése volt a régióban az ellátási biztonság fenntartása érdekében annak ellenére, hogy több termelő telephely bezárását tervezik, valamint a Bretagne-ban fennálló folyamatos tápfeszültség probléma megoldására irányult. E két cél teljesülése érdekében a követelménylistába több, a jövőbeli kedvezményezett erőmű által teljesítendő követelmény szerepelt. Ennek az erőműnek körülbelül 450 MW (+/- 10 %) aktív teljesítménnyel kellett rendelkeznie, Nyugat-Bretagne-ban kellett elhelyezkednie és bármikor rendelkezésre kellett állnia az RTE általi mozgósítás érdekében a kiigazítási mechanizmus révén. Ez utóbbi követelményre vonatkozóan a követelménylista szerint az erőműnek 15 órán belül az RTE által mobilizálhatónak kell lennie, amennyiben áll a gép, és két órán belül, amennyiben a gép működik, nem lehet kötelező maximális időtartam a kiigazítási ajánlatok aktiválására és a kiigazítási ajánlatok minimális időtartamát maximum három órában kellene megállapítani egy működő gép esetében és nyolc órában egy álló gép esetében. A feltételek biztosítani kívánják az erőmű reaktivitását és rugalmasságát és ily módon annak ellenőrzését, hogy az RTE mobilizálni tudja majd az erőművet egy pontos és időzített igény teljesítése érdekében, egyszerre biztosítva a tápfeszültség szintjét és a helyi egyensúlyt. Franciaország nem vitatja a (107) és (108) preambulumbekezdésben, hogy e feltételeket teljesíthette volna minden hagyományos erőmű CCG, OCG és TAC.

(148)

Hasonlóképpen, a különböző technológiák ajánlattételi felhívásban kitűzött céloknak való megfelelésére irányuló elemzés ahhoz a megállapításhoz vezet, hogy a három hagyományos technológia (CCG, OCG, TAC), bár eltérő hatékonysági feltételek mellett, de meg tudott volna felelni a francia hatóságok által megállapított igényeknek. Az ajánlattételi felhívásban ugyanakkor csak CCG típusú erőmű létesítése szerepel. A Bizottság megállapítja tehát, hogy az ajánlattételi felhívás megkülönböztető jellegű.

(149)

Ahogyan a (144) preambulumbekezdés emlékeztetett erre, a közszolgálati kötelezettségnek szükségszerűen megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. A bizonyos hagyományos technológiákkal szemben tapasztalt megkülönböztetés kizárja következésképpen az intézkedés közszolgálati kötelezettséggé minősítését.

(150)

Ezért nem fogadható el a Franciaország által a (84) preambulumbekezdésben kifejtett azon érvelés, mely szerint az intézkedés nem megkülönböztető jellegű más hagyományos technológiatípusokkal szemben. A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedés nem minősülhet közszolgálati kötelezettségnek. Ezért az Altmark ügyben alkalmazott ítélkezési gyakorlat első kritériuma nem teljesül.

(151)

Az intézkedés továbbá előnyt biztosít. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében előnynek számít az a gazdasági előny, amelyet egy vállalkozás nem kaphatott volna meg rendes piaci feltételek mellett, vagyis ha nincsen állami beavatkozás. Jelen esetben a konzorcium díjazásban részesült, amelyet nem rendes piaci feltételek mellett kap, hanem egy állami támogatásból származik. Következésképpen az intézkedés az ajánlattételi felhívás nyertesének nyújtott előnynek minősíthető.

(152)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében szelektívvé minősítéshez a támogatásnak „bizonyos vállalkozásokat vagy termeléseket” előnyben kell részesítenie. Jelen esetben az intézkedés kizárólag az ajánlattételi felhívás nyertesét érinti, vagyis szelektív.

(153)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés szelektív előnyt biztosít az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének fényében.

(154)

A 107. cikk (1) bekezdése értelmében a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások kizárólag akkor befolyásolják a versenyt, ha „bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítják a versenyt, vagy azzal fenyegetnek”. Egy állam által engedélyezett intézkedés akkor torzítja a versenyt, vagy fenyeget a verseny torzításával, amikor jellegénél fogva erősíti a kedvezményezett versenyhelyzetét a többi versenytárs vállalkozással szemben (36). A gyakorlatban az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett torzulás általánosan megállapított, amikor az állam egy vállalkozásnak pénzügyi előnyt nyújt egy olyan ágazatban, ahol van verseny (37). Jelen esetben az intézkedés jellegénél fogva erősíti a CEB konzorcium versenypozícióját a többi vállalkozáshoz képest oly módon, hogy megengedi a villamos energia termelési kapacitása növelését a többi versenytárshoz képest.

(155)

A vállalkozásoknak nyújtott köztámogatások kizárólag akkor minősülnek állami támogatásoknak, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha „befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet”. A köztámogatások tekinthetők úgy, hogy befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet abban az esetben is, ha a kedvezményezettek nem vesznek közvetlenül részt a határokon átnyúló kereskedelemben. A támogatás viszonylag kis jelentősége vagy a kedvezményezett vállalkozás viszonylag szerény mérete elvileg nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja (38). Jelen esetben a támogatás kedvezményezettje olyan előnyben részesül, amelyet a külföldi versenytársak nem kaphatnak meg a támogatás szelektív jellege miatt.

(156)

Egy támogatás versenyre gyakorolt hatása és a tagállamok közötti kereskedelemre kifejtett hatása jellemezhető úgy hogy az intézkedés egy európai szinten liberalizált ágazatban aktív vállalkozást támogat (39). Jelen esetben az energetikai ágazat is ilyen liberalizált ágazat.

(157)

Következésképpen az intézkedés érinteni fogja a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet.

(158)

Az említett okok miatt a Bizottság fenntartja azt, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás.

(159)

Az intézkedést még nem hajtották végre. Az erőmű üzembe helyezésekor fogják fizetni, […]-tól. Következésképpen az intézkedést e határozatot követően fogják végrehajtani. Ez tehát nem tekinthető jogellenesnek.

(160)

A szolgáltatás nem minősülhet közszolgálati kötelezettségnek a (144)–(147) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Következésképpen a Bizottság általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló közleménye jelen esetben nem alkalmazandó.

(161)

A Bizottság következésképpen értékeli a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.9. szakasza alapján vizsgálja az intézkedés összeegyeztethetőségét. A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 19–34. pontja szerint a kapacitásmegfeleltetés i. egy tagállamban egy adott időszakban a kereslet kielégítéséhez elegendőnek ítélt termelési szint, ii. a meghatározó szervezetek (például az átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (REGRT-E)) hagyományos statisztikai mutató alapján határozzák meg.

(162)

Az első kritériummal kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés valóban a Bretagne-ban keletkező kereslet kielégítésére elegendő termelés létrehozására irányul, mind mennyiségi (lásd a (166) preambulumbekezdést), mind minőségi ((174) preambulumbekezdés) szempontból.

(163)

A második kritériummal kapcsolatban a Bizottság szerint a CCG erőmű révén tett válaszlépés elégséges jellegét biztosító mutatókat kielégítő módon megvizsgálták (lásd a (168) preambulumbekezdést).

(164)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés hozzájárul egy közös érdekű cél megvalósulásához és szükséges, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.9.1. és 3.9.2. szakaszával összhangban, amennyiben megfelel a következő feltételeknek: i. a termelési kapacitások megfeleltetésének problémáját számszerűsíthető mutatóval kell meghatározni és az eredményeknek az REGRT-E elemzésével koherenseknek kell lenniük; ii. az intézkedésnek egy pontosan meghatározott célt kell követnie; iii. az intézkedésnek a probléma jellegére és okaira kell irányulnia, különös tekintettel a piac rendellenességeire, amelyek miatt a piac nem képes az igényelt kapacitást biztosítani; és iv. a tagállamnak más lehetőségeket is tervbe kellett vennie a probléma kezelésére.

(165)

A kapacitás megfeleltetés problémáját egyértelműen meghatározták és számszerűsítették. A kapacitásra irányuló beruházások hiányában a Brennelis-ben és Dirinonban található négy helyhez kötött erőmű valamint a cordemais-i telephelyen található fűtőolaj üzemű szakaszok 2017-re tervezett bezárása esetén a maradvány kapacitáscsökkenés évente hozzávetőleg 200 MW és 600 MW között lenne 2017 és 2020 között, amint azt a (81) preambulumbekezdés is tartalmazza. Noha szerepelt a tervek között, hogy meghosszabbítják ezeknek az erőműveknek az élettartamát, legkésőbb 2023-ban le kell állítani őket. Erre vonatkozóan a Bizottság rámutat arra, hogy Bretagne saját termelése alacsony, 2014-ben a fogyasztás 13,3 %-át tette ki, amelyből a megújuló energiák részaránya 11,8 % volt, és ezek a számok jól mutatják a nem változó termelés alacsony arányát. Ezek az adatok cáfolják egyes érintett felek érvelését (lásd az (55) preambulumbekezdést). Megerősítik viszont az érintett felek (61), (63) és (81) preambulumbekezdésben ismertetett érvelését.

(166)

A Bizottság szerint egyébként a tápfeszültség fenntartásával összefüggő veszélyt kielégítően megvizsgálták a francia hatóságok. Az RTE úgy döntött, hogy 2012 folyamán négy ízben speciális eszközt alkalmaz minden olyan esemény elleni küzdelem érdekében, amely Bretagne-ban a tápfeszültség összeomlásával függ össze. Ez az eszköz a fogyasztás tehermentesítésének a beindítására szolgáló rendszert takarja, amelyet a legkritikusabb időszakokban hoznak működésbe.

(167)

A francia hatóságok által bemutatott intézkedés szükségességének az alapját az RTE által az éves publikációs tevékenysége során készített tanulmányokból származó mennyiségi adatok jelentik (40).

(168)

Egyrészt az alkalmazott módszer megfelel az RTE előirányzott mérlegnek. Ez a módszer egy valószínűségszámítást alkalmazó megközelítésen alapul, amelyben a kínálat és a kereslet mennyiségét állítják egymással szembe az európai villamos energia rendszer működésének a szimulálásával órára bontva egy teljes évre vetítve. Bizonyos paraméterek, úgymint a géppark rendelkezésre állása az REGRT-E által végzett tanulmányok referenciaparaméterein alapulnak.

(169)

Másrészt a közölt adatok ténylegesen annak a mérlegnek a tartalmán alapulnak, amely igazolja, hogy i. a fogyasztás dinamikája 2,7-szer nagyobb mint az országos tendencia 2006 és 2012 között (a fogyasztás átlagos növekedése 1,6 % az elmúlt hat évben Bretagne-ban), ii. a fogyasztási csúcsok még érzékenyek az éghajlati körülményekre és magasabbak a franciaországi átlagos érzékenységnél, ami főként a régió fogyasztási szerkezetével magyarázható, mivel a háztartási és szolgáltatóipari szektor részaránya nagy, iii. a helyi termelőeszközök nem elegendőek, mivel a Bretagne-ban található termelőeszközök a régióban fogyasztott villamos energiának csupán a 13 %-át biztosítják (lásd a (166) preambulumbekezdést) és iv. a hálózaton végrehajtott fejlesztések részleges megoldást jelentenek a megfeleltetési problémára. A megtermelt energia és a fogyasztott energia közötti egyensúlyhiány sérülékennyé teszi a régió energiaellátásának a biztonságát mindenekelőtt a következő érzékeny pontokon: Észak-Bretagne, amely majdnem teljesen fedi Côtes d'Armor megyét, továbbá Saint-Malo és Dinard agglomerációk, amelyek ellátása megszakadna, ha a Domloup-Plaine Haute 44 kV-os vonal nem áll rendelkezésre, valamint teljes Bretagne régiót veszélyezteti az ellátás összeomlása mivel a termelő telepek és a fogyasztási központok távol vannak egymástól. Több RTE beruházás megvalósult, nevezetesen 2011 és 2013 között a nyugati régió egész területére kiterjedő kompenzációs eszközök, amelyek teljes kapacitása 1 150 MVAR (reaktív megavolt amper), a hideg időszakokban a szükséges teljesítmény biztosítása érdekében. Az RTE szerint e kompenzációs eszközöket ki kell egészíteni a landivisiau-i CCG bekötésével, az ellátás összeomlásának a veszélyével szemben szükséges biztonsági rés visszaállítása valamint a megfelelő „biztonsági háló” elérése érdekében (41).

(170)

Az intézkedés egy jól meghatározott célt is szolgál, a piaci hiányosságok megoldását, vagyis azt, hogy bár szükséges, még sincsen beruházás Bretagne-ban, mivel el kell elkerülni az egész régió villamosenergia-ellátásának az összeomlását, amelyre nem alkalmas az újabb villamos energia vezetékek építése, amint azt a (98) preambulumbekezdés is kifejti. A Bizottság elfogadja azt az érvelést, amely szerint a breton régió „missing money” miatt bűnhődik, ami a breton villamosenergia-hiány kontextusában nem eléggé növekvő árakkal magyarázható, és amint már szó volt róla a (101) és (95) preambulumbekezdésekben, a tarifazóna felbontása nem képes áthidalni. A kapacitásmechanizmus nem teszi lehetővé továbbá a régió speciális igényeinek a kielégítését (lásd a (177) preambulumbekezdést).

(171)

Ezek az információk kielégítően elmagyarázzák a Bizottság szerint, hogy miért nincsenek állami eredetű pénzügyi támogatás nélküli új kapacitásra irányuló beruházások.

(172)

Az intézkedés az azonosított probléma okait célozza, különös tekintettel a piac azon rendellenességére, amely megakadályozza a kért kapacitás biztosítását, két szinten. A CCG technológia választása révén egyszerre megoldható a teljesítményigény és a rendelkezésre állás iránti igény, a PEB-ben meghatározottak szerint. A CCG révén biztosítható az ellátás biztonsága és hozzájárul a villamos energia feszültségének a fenntartásához a régióban. Ezt a kérdést a (104) és azt követő preambulumbekezdések fejtik ki. A nem időszakos és a téli csúcsidőszakokban rendelkezésre álló termelés részaránya nagyon kicsi, ami veszélyes.

(173)

A folyamatos tápfeszültség fenntartásának a szükségességére vonatkozó indokolást illetően a Bizottság rámutat a villamosenergia-érzékenység létezésére, amelyet az RTE észlelt Észak-Bretagne-ban. Észak-Bretagne övezetét egy egyetlen körös 400 kV-os vezeték és két 225 kV-os vezeték látja el nyugaton a La Martyre állomásról. Ha megszakad az ellátás a Rennes és Saint-Brieuc vezetéken, a túlterhelés a két 225 kV-os vezetéken jelentkezik, amit súlyosbít a tápfeszültség csökkenése Rance övezetében. Ez a helyzet az egész zóna teljes ellátásának az elvesztésével fenyeget tehermentesítés hiányában Észak-Bretagne övezetében. Egyébként az egész nyugati övezet magas fogyasztása esetén, ha egyes erőművek nem állnak rendelkezésre vagy meghibásodás történik a hálózatban, Bretagne villamosenergia-ellátása célzottan megszakadhat és az egész régióban általánosan összeomolhat az ellátás.

(174)

A tagállam a törlések alkalmazásával, egy árzóna kialakításával vagy összekötő vezetékek létesítésével indokolta, hogy miért mellőzik más technológiák használatát (például a megújuló energiákat). A Bizottság szerint ezek közül az egyéni megoldások közül egyik sem tudja teljes mértékben kezelni a kiemelt kockázatokat és mindenekelőtt a hálózati feszültség csökkenésének a kockázatát, a (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(175)

Az összekötő vezetékek kizárólagos használatának mellőzésére vonatkozó indokolással kapcsolatban a Bizottság rámutat arra, hogy a hálózat végén elhelyezkedő Bretagne helyzete nem hasonlítható össze a hasonló jellegzetességeket mutató többi francia régióéval (PACA, Franche Comté, Pays de la Loire, Korzika). A villamosenergia-ellátást a más régiókkal létesített nagy számú összeköttetés biztosítja. A tápfeszültség fenntartása nem jelent problémát. Ráadásul nem a „hálózat végén” vannak, mint Bretagne. Az alacsony mértékben összekapcsolódott Korzika (42) a területén jelentős mennyiségű kapacitást kap.

(176)

A Bizottság 2016. november 8-án jóváhagyta a francia kapacitásmechanizmus projektet (43). Az erőmű kapacitásmechanizmusban való részvételét alapvetően az egyensúly visszaállításán keresztül vették tervbe, ami az erőmű összes bevételének csak egy nagyon kis részét fogja kitenni (az összes évi bevétel 1,5 %-a), e mechanizmusnak a projektre gyakorolt hatása és figyelembevétele az intézkedés értékelésénél korlátozott. Az egyensúly visszaállításán túlmenő kapacitási mechanizmusban való részvétel egyáltalán nem szerepel az üzleti tervben. Amennyiben ilyen jellegű részvételre kerül sor, az ebből származó díjazás összegével csökken a díj.

(177)

Egyébként a kapacitásmechanizmusokról szóló ágazati vizsgálatról szóló végső jelentésében (44) a Bizottság úgy vélte, hogy a termelési kapacitás megfeleltetésére vonatkozó helyi probléma esetén a kapacitási mechanizmus kiválasztása az érintett piac speciális jellemzőitől függ (45). Jelen esetben az, hogy Bretagne-ban van, helyi kereslet nem vonja közvetlenül maga után a Bretagne-ban található kínálat növekedését. A francia villamos energia piac szintén nem mutatja meg a helyi szintű kapacitás iránti keresletet. A kapacitáshiány rendkívül helyi jellege jelenleg nem oldható meg csupán a Franciaországban újonnan alkalmazott kapacitásmechanizmussal.

(178)

Ezért a Bizottság megítélése szerint a közérdekű célt szolgáló intézkedés, amely a villamosenergia-ellátás biztonságát hivatott biztosítani, valóban szükséges Franciaországban.

(179)

A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.9.3. szakasza előírja, hogy az intézkedésnek megfelelő beavatkozási eszköznek kell lennie a kitűzött közös érdekű cél eléréséhez. Ily módon ahhoz, hogy az intézkedés megfelelőnek minősüljön, a következő feltételeknek kell megfelelnie: i) a támogatásnak kizárólag a kapacitás rendelkezésre állási szolgáltatást kell ellentételeznie; ii) a támogatásnak megfelelő ösztönzőket kell biztosítania mind a meglévő termelők, mind pedig a jövőbeli termelők számára, továbbá helyettesíthető technológiákat, úgymint a kereslet vagy a tárolás kiigazítására szolgáló megoldásokat szolgáltatók számára; és iii) a támogatásnak figyelembe kell vennie, hogy az összeköttetési kapacitások milyen mértékben orvosolhatják a termelési kapacitások esetleges megfeleltetési problémáit.

(180)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy a díj kizár minden villamos energia eladással kapcsolatos díjazást. Ennek tartalma i. a [50 000-60 000]* EUR/MW/év kapacitás értékére vonatkozó feltétel, valamint a projekt földrajzi lokalizálásával összefüggő alábbi három feltétel: ii. a [20 000-40 000] EUR/MW/év többletköltség a gázszállításhoz kapcsolódóan, iii. 6 000 EUR/MW/év bekötéshez kapcsolódó többletköltség és iv. a 2 000 EUR/MW/év rendkívüli környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó többletköltség. Következésképpen a díj kihat a kapacitás díjazására és kizár minden villamos energia értékesítéssel kapcsolatos díjazást.

(181)

Továbbá noha a Bizottság úgy véli, hogy a támogatást megkülönböztető jellegű ajánlattételi felhívás lefolytatásával (lásd a (145) preambulumbekezdést) ítélték oda, megítélése szerint jogszerű, hogy a francia hatóságok az ajánlattételi felhívást kizárólag CCG típusú erőművekre tették közzé. E korlátozás oka a tápfeszültség fenntartására irányuló speciális igény kielégítő energetikai és környezetvédelmi feltételek mellett. A hőerőművek között és a szénalapú valamint tüzelőanyag technológiákon alapuló erőművekhez képest a földgáz üzemű erőművek kevésbé szennyezőek (lásd még a (102) preambulumbekezdést). Más gázüzemű erőműtípusokkal, mindenekelőtt az OCG erőművel szemben a CCG erőmű választása környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, amennyiben kizárólag földgáz üzemű, magas energetikai teljesítményű termelési módról van szó, mivel a fosszilis fűtőanyagok közül a legkevesebb CO2 -kibocsátással jár, ugyanakkor pedig biztosítja az azonosított piaci rendellenességek kezeléséhez szükséges rugalmasságot és reaktivitást.

(182)

A támogatásra irányuló intézkedés figyelembe veszi az összeköttetési kapacitásokat, de ez a lehetőség nem alkalmas arra, hogy kielégítően megoldja a szükséges tápfeszültség fenntartását. Továbbá az összeköttetések létesítése egy hosszú távú elképzelésből ered. Már készülnek az összekötési tervek a Franciaország és az Egyesült Királyság, Bretagne és Írország közötti összeköttetési kapacitás növelésére. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az intézkedés nem ellentétes az összeköttetések létesítése keretében Bretagne-on áthaladó áram növekedésével.

(183)

Ezen felül néhány alternatív intézkedés nem megfelelő:

(184)

A Bizottság szerint az EUMSZ 194. cikke, amelyre a francia hatóságok hivatkoznak ((105) preambulumbekezdés), nem mentesíti őket az állami támogatásokra vonatkozó hatályos szabályozás betartása alól, amennyiben e támogatásokat villamos energia termelőnek nyújtják.

(185)

Az előzőekben megfogalmazottakból az következik, hogy az intézkedés megfelelő a meghatározott közös érdekű cél eléréséhez.

(186)

A támogatás ösztönző hatását a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.2.4. szakaszában meghatározott feltételek alapján értékelik. E hatás akkor áll fenn, ha a támogatás a kedvezményezettet arra ösztönzi, hogy megváltoztassa a magatartását az energetikai piac működésének a javítása érdekében; olyan magatartásváltozás, amely a támogatás nélkül nem következne be.

(187)

A Bizottság rámutat arra, hogy a díj révén új kapacitásokra irányuló beruházásra kerülhet sor, amely a támogatás nélkül nem történne meg a breton piac sajátosságai miatt. A díj nélkül a projekt ily módon nem tenne lehetővé megfelelő megtérülést ((23) preambulumbekezdés). Mindezek fényében a Bizottság elutasítja az érdekelt felek érvelését, amelyet a (67) és (68) preambulumbekezdés tartalmaz.

(188)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés rendelkezik a megkövetelt ösztönző hatással.

(189)

A Bizottság mérlegeli a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.9.5. szakasza alapján az intézkedés arányosságát. Egy intézkedés akkor arányos, ha megfelel a következő feltételeknek: i. a kompenzáció révén a kedvezményezettek észszerű mértékű hozamot érnek el (feltételezve, hogy egyértelmű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapul a versenyeztetési eljárás), és ii. beépített mechanizmusokat tartalmaz a rendkívüli nyereség előállásának a megakadályozására.

(190)

E feltételeket a közölt üzleti terv alapján értékelik. Az üzleti terv feltételezéseit e határozat 2.6. szakasza tartalmazza.

(191)

A Bizottság rámutat először is arra, hogy a 20 éves időtartamra szükség van az észszerű [5-10] %-os TRI eléréséhez, összehasonlítva a tőke súlyozott átlagos költségével (lásd a következő preambulumbekezdést). Ha a projekt időtartama rövidebb, akkor a TRI alacsonyabb, ami nem szükséges a Bizottság által már elfogadhatónak ítélt TRI mértékét figyelembe véve. Ez az érv megcáfolja a (68)(1) preambulumbekezdésben kifejtett feltételezést.

(192)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a projekt TRI-je [5-10] %. Ennek a TRI-nek az arányosságát a tőke súlyozott átlagköltségével összehasonlítva értékelik. A projekt tőkéjének súlyozott átlagköltsége a speciális, nem diverzifikálható projektkockázatokat tükrözi. A Bizottság úgy véli, hogy a TRI értékelése egy összehasonlítható társaságpanel tőkéjének súlyozott átlagköltségével történő összehasonlítása révén elvégezhető, ahol az átlagköltség 2007 és 2016 között 6,6 %, ami közelít a projekt TRI-jéhez. A Bizottság megjegyzi tehát, hogy a TRI és a vonatkozó becsült tőke súlyozott átlagköltség tartomány közel áll egymáshoz, így az intézkedés arányossága kedvezően ítélhető meg.

(193)

Az arányosság megbízhatóságát a javasolt érzékenységi tanulmányok megerősítették. Készültek tanulmányok az esetleges késedelmi kötbérek, az infláció, egy esetleges végső érték figyelembevételének függvényében. Több árfeltételezést figyelembe vettek a tolling szerződés üzleti tervre gyakorolt hatásának a mérésére.

(194)

A rendkívüli nyereség kockázatának a megelőzésével kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a konzorcium által bemutatott üzleti terv szerkezetileg nem teszi lehetővé rendkívüli nyereség realizálását. A bevételek két fő alkotórészből állnak, az egyik a kapott díj, amely az erőmű rendelkezésre állásától függ és szerződésben állapodnak meg róla, így nem teszi lehetővé rendkívüli nyereség elérését. A másik a tolling szerződés alapján kapott díjazás, amely szintén szerződés tárgyát képezi és a konzorcium számára nem nyújt lehetőséget rendkívüli nyereség elérésére.

(195)

Végül pedig a Bizottság rámutat arra, hogy a konzorciumnak lehetősége lesz részt venni a kapacitási mechanizmusban a (25) preambulumbekezdésben leírt feltételek szerint. Mindazonáltal a kapacitási mechanizmusban való esetleges részvétellel járó díjazással csökken a díj összege. A dupla díjazás hiánya tehát úgy tűnik, hogy az intézkedés arányosságának az egyik meghatározó eleme.

(196)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a mechanizmus a céljával arányos.

(197)

A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások 3.9.6. pontjával összhangban ahhoz, hogy a támogatások összeegyeztethetőnek minősüljenek, a következő feltételeknek kell megfelelniük: i. minden alkalmas kapacitásbeszállító számára nyitottnak kell lenniük, amennyiben ez technikailag és fizikailag lehetséges; ii. nem csökkentik az összeköttetésekre irányuló beruházások ösztönzőit, nem akadályozzák a piacok csatolását; iii. nem ássák alá az intézkedés bevezetését megelőző beruházási döntéseket; iv. nem erősítik fölöslegesen a domináns pozíciókat; és v) az azonos műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező, alacsony CO2 kibocsátású termelőket részesítik előnyben.

(198)

Az első kritériumra vonatkozóan a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások (232) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a kapacitási mechanizmusban való részvétel „csak akkor korlátozható, ha a szükséges műszaki minőség nem elégséges a termelési kapacitások megfeleltetési problémájának a megoldására” (47). Jelen esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy bizonyos termelési kapacitások műszaki minősége, nevezetesen a CCG-ké egyértelműen alkalmasabb a kapacitások megfeleltetési problémájának a hatékony megoldására, mint más kapacitásoké, nevezetesen az OCG-ké és a TAC-ké. Pontosabban fogalmazva, ez utóbbi kapacitások műszaki minősége nem teszi lehetővé az energetikai hozam optimalizálását és ily módon a beruházási projekt gazdasági hozamáét sem, amennyiben a francia hatóságok által keresett termelőeszköz működési módjait és időtartamát figyelembe vesszük az azonosított kapacitásmechanizmus megfeleltetési probléma kezelése érdekében.

(199)

Jelen esetben a Bizottság megjegyzi, hogy nem minden hagyományos technológia rendelkezik azonos műszaki kapacitással ahhoz, hogy elég hatékonyan és működőképesen kezelje a követelménylista 3.3. bekezdésében azonosított összes igényt.

(200)

Az OCG-kkel való összehasonlítást illetően a Nemzetközi Energiaügynökség – Atomenergia Ügynökség „Projected Costs of Generating Electricity 2015 Edition” (Villamos energia generálási tervezett költségek 2015) tanulmányai kimutatták, hogy a CCG jelentősen gazdaságosabb villamosenergia-termelő eszköz, hosszú működési időtartamok esetén. Az e tanulmányban bemutatott villamos energia terelés referenciaköltségei ily módon azt mutatják, hogy egy Belgiumban vagy Németországban (48) épült OCG LCOE-je (49) egyértelműen magasabb a belga vagy német CCG erőművek LCOE-jénél. Ily módon EUR/MWh-ban kifejezve mind a beruházási, mind pedig az üzemeltetési-karbantartási költségek magasabbak egy OCG esetében, egy CCG-hez képest. E tanulmány következetéseit tartalmazza az alábbi táblázat:

Villamosenergia-termelési átlagos összköltséga

Table 3.9: Levelised cost of electricity for natural gas plants

(táblázat folytatás – jobb oldal)

(201)

Évi [3 000-6 500] óra becsült működési idő és évi hozzávetőleg 1 600 GWh éves termelés (52) alapján a Bizottság szerint az OCG-k műszaki minősége minden egyéb feltétel egyezése esetén és a CEB által kapott támogatás méretezésének a figyelembevételével kb. 60 millió euro és 190 millió euro közötti villamos energia előállítási költséggel járna, az évi 90 millió eurós forgalommal szemben. Az OCG alkalmazása következésképpen túlságosan megváltoztatta volna a projekt gazdasági egyensúlyát és megkérdőjelezte volna az életképességét. A Bizottság tehát megállapítja, hogy az OCG műszaki minőségének az elégtelenségére vonatkozóan, hogy nem képes a projekt életképességét biztosítani, következésképpen nem lenne alkalmas a kapacitástermelési probléma megoldására.

(202)

E tanulmányon túl a Bizottság rámutat arra, hogy az OCG-k magasabb termelési költségei az alacsonyabb energiahatékonysággal magyarázhatók. Egy OCG energiahatékonysága 40–55 %-kal alacsonyabb, mint egy CCG-é. Egy OCG-hez tehát legalább 40 %-kal több gázt kellett volna felhasználni, mint egy azonos teljesítményű CCG-hez (53).

(203)

A helyhez kötött erőművekkel való összehasonlítással kapcsolatban a Bizottság rámutat arra, hogy ez a technológia az OCG-khez hasonlóan jóval magasabb működési költséggel jár, mint a CCG. A helyhez kötött erőművek évi 200 óra működési időn túl (az OCG-k esetében 1 000 óra) e technológia drágább, mint a CCG. A helyhez kötött erőmű tehát kevésbé hatékony, mint az OCG 1 000 óra működési idő felett, vagyis jelen esetben is. A Bizottság miután megállapította, hogy egy OCG jelen működési körülmények között veszélyeztetné a projekt életképességét, ha minden egyéb feltétel azonos egyébként, a helyhez kötött erőmű alkalmazása csak a fortiori veszélyezteti a projekt életképességét.

(204)

Fontos továbbá figyelembe venni az értesítés tárgyát képező intézkedés esetében azt is, hogy milyen hatással van az energiahatékonyság a projekt átfogó költségeire. Ha jobb a hozam, akkor csökkenthető a létesítményhez vezetendő gáz mennyisége, ugyanakkora elektromos teljesítmény elérése céljából. Mivel az OCG energiahatékonysága alacsonyabb 40 %-nál és az újabb CCG-k esetében 55 % felett van, egy OCG-hez szükség lenne legalább 40 %-kal több gáz bevezetésére, mint egy azonos teljesítményű CCG esetében. Ez a pont lényeges a bretagne-i ajánlattételi felhívás esetében, ahol tervezik a gázhálózat fejlesztését, ami az állami támogatás odaítélését indokoló költségek egy részét képezi. Emlékeztetőül, a földgázszállításnak megfelelő díjrész a jelentkezőnek fizetett teljes díj 33 %-át teszi ki. Egy CCG jobb energiahatékonysága révén csökkenthető a szükséges gázbeviteli kapacitás és ily módon e projekt költségei is, amihez Bretagne-ban meg kell erősíteni a gázszállító rendszert.

(205)

Az intézkedés tehát nyitott azon kapacitásbeszállítók előtt, akik hatékonyan képesek orvosolni a Franciaország által azonosított kapacitás megfeleltetési problémát.

(206)

A második kritériumra vonatkozóan a Bizottság megjegyzi, hogy az intézkedés nem csökkenti az összeköttetésekre irányuló beruházási ösztönzőket és nem veszélyezteti a piacok csatolását. Már tanulmányoznak olyan összekötési terveket a Franciaország és az Egyesült Királyság között, amelyek 2022-re hivatottak növelni az összeköttetési kapacitást Bretagne és Írország között. Az intézkedés révén növelhető lesz a Bretagne-on áthaladó villamos energia az összeköttetések létesítése keretében.

(207)

A Bizottság rámutat továbbá arra, hogy az ajánlattételi felhívás szabályait úgy alkották meg, hogy lekerülhető legyen minden torzulás a CCG különböző piacokon való részvételében. A létesítménynek nem kell feltétlenül tartalékolnia teljesítménye egy részét a kiigazítási mechanizmusra. Amennyiben az erőmű időszakosan valamennyi teljesítményét értékesíti a villamos energia piacon és a maximális teljesítménye szintjén termel, nem szükséges ajánlatokat benyújtania az adott időszakra a kiigazítási mechanizmusra.

(208)

A Bizottság kiegészítésképpen megjegyzi, hogy a projekt bevételeinek a kiegyenlítésre szánt része elég alacsony (az éves bevételek körülbelül 1,5 %-a) és nem tekinthető ezért úgy hogy jelentős kockázat a kiigazítási piac számára.

(209)

A harmadik kritériumra vonatkozóan a Bizottság rámutat arra, hogy egy kombinált ciklusú erőműnek nyújtott támogatás, noha nem ez az egyetlen olyan technológia, amellyel biztosítható a tápfeszültség hosszú távon, az egyetlen olyan technológia, amely a legelfogadhatóbb hatékonysági feltételek mellett felel meg a tápfeszültség fenntartására irányuló igénynek, amint azt a (199)–(204) preambulumbekezdés is bemutatja.

(210)

A negyedik kritériumra vonatkozóan a Bizottság rámutat arra, hogy a CEB konzorciumot alkotó vállalkozások nem domináns szereplők a francia villamos energia piacon. Következésképpen az intézkedés nem erősíti a támogatás közvetlen kedvezményezettjének a pozícióját. Az intézkedés elősegíti a versenyt Franciaországban, a Direct Énergie, alternatív beszállító és termelő pozíciójára tekintettel. Ez a tényi gazolja továbbá a (73) preambulumbekezdésben ismertetett érvelést.

(211)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az intézkedés a domináns szolgáltató piaci helyzetének a megerősödésével összefüggő kockázatot tartalmaz.

(212)

A Bizottság rámutat arra, hogy az EDF, mint domináns szolgáltató jelentős piaci részesedéssel rendelkezik Franciaországban Az EDF a teljes villamos energia termelés 83,3 %-át és a Franciaországban telepített teljes kapacitás 89,4 %-át birtokolja (54). Az EDF páratlan termelő gépparkkal rendelkezik Franciaországban, mind nagyságát mind pedig a sokféleségét tekintve. Főként atomenergia és vízenergia előállításáról van szó.

(213)

Vagyis a CEB konzorciumnak két választása lesz. Vagy eladhatja a megtermelt villamos energiát a domináns piaci szereplőnek a piaci ár 95 %-áért (lásd a (11) preambulumbekezdést) vagy tolling szerződés formájában értékesíti a villamos energiát a (32) preambulumbekezdésben ismertetett szabályok szerint.

(214)

Amennyiben aktiválják ezeket a lehetőségeket, akkor erősíthetik a hagyományos szereplő piaci helyzetét, az által hogy rendelkezésére bocsátják az erőmű által megtermelt villamos energia mennyiségeket.

(215)

Ha a villamos energia generálás egyetlen piaci szereplő kezében van, az hozzájárul a nagybani piacok likviditáshiányához és bünteti az alternatív beszállítókat. Az EDF ellenőrzi Franciaország villamos energia termelésének több mint a 80 %-át. Jelen esetben ez az ellenőrzés fokozódna abban az esetben, ha szerződést köt a CEB konzorciummal, akár tolling szerződés, akár hosszú távú villamos energia vásárlási szerződés formájában. Az EDF megerősödött versenypozíciója hatással lenne a nagybani piacon versenyfeltételek mellett vásároló alternatív beszállítókra, kitéve őket mind a likviditásképtelenség mind pedig az áringadozások kockázatának. Ennek keretében az alternatív beszállítók saját termelési kapacitáshoz jutásuk révén elkerülhetnék az ilyen jellegű kockázatokat. A saját termelési kapacitáshoz jutást tehát biztosítani kell számukra.

(216)

Másodsorban, a termelésre vertikálisan integrálódott szereplő számára domináns pozíciója jelentős versenyelőnyt biztosít a villamosenergia-szolgáltatás terén. Figyelembe véve, hogy a termelési költségek jelentős részt tesznek ki a teljes szolgáltatási árból, a termelési kapacitás birtoklása jelentősen hat a kiskereskedelmi szolgáltatásra. Az EDF versenytársai egyáltalán nem, vagy csak kevés termelési kapacitással rendelkeznek az alapvető villamosenergia-szolgáltatás biztosítására ugyanolyan alacsony, változó termelési költséggel, mint az EDF gépparkja. Az EDF jelenlegi kiskereskedelmi piaci részesedése ugyanakkor körülbelül 86 % (55). Az EDF azon lehetősége, hogy tolling szerződést kössön, vagy megvásárolja az erőmű által termelt összes villamos energiát hosszú távú szerződés révén, növelné a kiskereskedelmi piaci keresletnek való megfelelési képességét. Az alternatív szolgáltatók saját termelési kapacitáshoz jutása révén tehát elkerülhető lenne a hagyományos szereplő domináns pozíciójának az erősödése a kiskereskedelmi piacon.

(217)

A Bizottság úgy véli, hogy az EDF nagybani és kiskereskedelmi piacon elfoglalt domináns pozíciójának erősödését hordozó kockázat kizárható lenne, ha a Bizottság kötelezné a francia hatóságokat, tegyék meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a támogatás kedvezményezettje nem köt szerződést e két szerződési mechanizmus egyike keretében sem olyan szolgáltatóval, aki a francia piacon a villamosenergia-termelési kapacitásoknak több mint a 40 %-ával rendelkezik.

(218)

Figyelembe véve a francia villamosenergia-piac igen sajátos jellemzőit, a 40 %-ra korlátozás mint feltétel arányos. Ennek révén elkerülhető a domináns szereplő piaci pozíciójának az erősödése, ami közvetetten a támogatási intézkedésből eredhetne a (214) preambulumbekezdésben említett szerződéses mechanizmusokon keresztül.

(219)

Figyelembe véve az ebben a szakaszban ismertetett tényeket, és amennyiben a (218) preambulumbekezdésben leírt feltétel teljesül, a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem befolyásolja a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet olyan módon, hogy megkérdőjelezze a közös érdekű cél megvalósítását.

(220)

Következésképpen a Franciaország által javasolt megoldásokat figyelembe véve a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés már nem fenyeget sem a verseny, sem a tagállamok közötti kereskedelem szükségtelen torzításával.

(221)

A hatóságoknak gondoskodniuk kell a támogatási szabályokra vonatkozó szöveg, az odaítélő egy vagy több hatóság személyének, a kedvezményezett személyének, az odaítélt támogatás formájának és összegének, az odaítélés dátumának, az érintett vállalkozástípusnak, a kedvezményezett helye szerinti régiónak, valamint a tevékenységei végzésére szolgáló fő gazdasági ágazatnak a közzétételéről.

(222)

Jelen esetben a francia hatóságok betartották a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott átláthatósági kötelezettségeket. A közzétett információk a támogatás odaítéléséről szóló határozatra, ennek végrehajtási szabályaira, az odaítélő hatóság személyére, a kedvezményezett személyére, az odaítélt támogatás formájára és összegére, az érintett vállalkozástípusra, a kedvezményezett helye szerinti régióra, valamint a tevékenységei végzésére szolgáló fő gazdasági ágazatra vonatkoznak.

(223)

A http://www.europe-en-france.gouv.fr/Centre-de-ressources/Aides-d-Etat/Regimes-d-aides oldal bemutatja az Európai Bizottság által jóváhagyott összes franciaországi támogatási rendszert, közöttük ezt az ajánlati felhívást is. A vállalkozásnak nyújtott támogatások éves összegét évente közzéteszik ugyanezen a honlapon.

(224)

Ezért a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásból erdő átláthatósági feltételek teljesülnek.

(225)

A Franciaország által a CEB konzorcium számára engedélyezett intézkedés támogatásnak minősül.

(226)

Az intézkedés összeegyeztethető lesz a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló 2014. évi iránymutatással, amint a francia hatóságok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a támogatás teljes ideje alatt a támogatás kedvezményezettje ne értékesítse az erőmű energiáját olyan szolgáltatónak, aki a villamosenergia-termelési kapacitásnak több mint a 40 %-ával rendelkezik a francia piacon akár tolling megállapodás útján, akár az erőmű által megtermelt villamos energiának a piaci ár 95 %-ával egyenlő áron történő értékesítésére irányuló hosszú távú szerződés útján.

13.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 235/32