17.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/1

(1)

Egységes tájékoztatási követelmények létrehozása, valamint az egész Unióban való szolgáltatásnyújtás lehetőségének kihasználhatósága érdekében fontos meghatározni azt az információt, amelyről a befektetési vállalkozásoknak, piacműködtetőknek és amennyiben azt a 2014/65/EU irányelv előírja, a hitelintézeteknek értesíteniük kell székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságát, ha egy másik tagállamban befektetési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani vagy befektetési tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat végezni.

(2)

A befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, vagy a hozzáférést és kereskedést lehetővé tevő mechanizmusokat biztosítani kívánó befektetési vállalkozások, hitelintézetek vagy piacműködtetők által a székhely szerinti illetékes hatósággal közlendő információk köre és tartalma változó az útlevéllel kapcsolatos jogok célja és formája szerint. Az egyértelműség érdekében ezért e rendelet alkalmazásában helyénvaló meghatározni az útlevéllel kapcsolatos különböző típusú értesítések fogalmát.

(3)

Ugyanezen okokból fontos azon információ pontosítása is, amelyet a multilaterális kereskedési rendszert (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszert (OTF) működtető befektetési vállalkozásoknak vagy piacműködtetőknek be kell nyújtaniuk, amikor egy másik tagállam területén lehetővé kívánják tenni az ezen másik tagállamban letelepedett távoli felhasználók, tagok vagy résztvevők számára az említett rendszerekhez való hozzáférést és az azokon való kereskedést.

(4)

A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságának aktualizált információkat kell kapnia az útlevéllel kapcsolatos értesítés adatainak bármely változása esetén, beleértve a befektetési szolgáltatások és tevékenységek végzésére vonatkozó engedély visszavonását vagy törlését. Ennek az információnak biztosítania kell, hogy az említett illetékes hatóságok hatásköreiknek és feladataiknak megfelelő, tájékozott döntést tudjanak hozni.

(5)

A székhely szerinti tagállamban a befektetési vállalkozások nevének, címének és kapcsolattartási adatainak változását lényegesnek kell tekinteni és ezért a fióktelep adatainak változásával kapcsolatos értesítésként vagy a függő ügynök adatainak változásával kapcsolatos értesítésként kell azokat bejelenteni.

(6)

Fontos, hogy a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai együttműködjenek a pénzmosás veszélyének kezelése terén. Ez a rendelet és különösen a befektetési vállalkozás működési programjának közlése, megkönnyíti a fogadó tagállam illetékes hatósága számára a területén letelepedett fióktelep esetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére szolgáló rendszerek és ellenőrző mechanizmusok megfelelőségének értékelését és felügyeletét, beleértve a fióktelep pénzmosás ügyében illetékes tisztviselőjének készségeit, tudását és személyes megbízhatóságát.

(7)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a befektetési vállalkozásokra, a piacműködtetőkre és ha előírt, a hitelintézetekre alkalmazandó, a befektetési szolgáltatások és tevékenységek szabad nyújtásának gyakorlásával és a szabad letelepedésre vonatkozó jog gyakorlásával kapcsolatos értesítésekkel foglalkoznak. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, célszerű a 2014/65/EU irányelv II. címének III. fejezete által előírt információbejelentésre vonatkozó szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(8)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(9)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(10)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkével összhangban nyilvános konzultációt folytatott e szabályozástechnikai standardok tervezetéről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az említett rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

befektetési szolgáltatások szabad nyújtásához és tevékenységek szabad végzéséhez való jog a 2014/65/EU irányelv 34. cikkének (5) bekezdése szerint;

b)

a szabad letelepedéshez való jog a 2014/65/EU irányelv 35. cikkének (7) bekezdése szerint.

a)

a befektetési vállalkozás neve, címe és kapcsolattartási adatai a befektetési vállalkozásnál kijelölt kapcsolattartó személy nevével együtt;

b)

működési program, amely a következő elemeket tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető neve, címe és kapcsolattartási adatai a befektetési vállalkozásnál vagy a piacműködtetőnél kijelölt kapcsolattartó személy nevével együtt;

b)

a létrehozandó megfelelő mechanizmusok rövid leírása és az időpont, amikortól ezeket a mechanizmusokat biztosítják a fogadó tagállamban;

c)

az MTF vagy OTF üzleti modelljének rövid leírása, beleértve a kereskedett pénzügyi eszközök típusát, a résztvevők típusát, és az MTF vagy OTF távoli felhasználókat, tagokat vagy résztvevőket megcélzó marketingmódszerét.

a)

a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet neve, címe és kapcsolattartási adatai a székhely szerinti tagállamban, és a befektetési vállalkozásnál vagy hitelintézetnél kijelölt kapcsolattartó személy neve;

b)

azon fióktelep vagy függő ügynök neve, címe és kapcsolattartási adatai a fogadó tagállamban, amelytől dokumentumok szerezhetők be;

c)

a fióktelep vagy a függő ügynök irányításáért felelős személyek neve;

d)

elektronikus vagy egyéb hivatkozás azon nyilvános jegyzék helyére, ahová a függő ügynököt bejegyezték; és

e)

működési program.

a)

a nyújtandó befektetési szolgáltatások, tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások és pénzügyi eszközök listája;

b)

áttekintés, amely ismerteti, hogy a fióktelep vagy a függő ügynök hogyan járul hozzá a befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy csoport stratégiájához, és meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás csoport tagja-e, valamint hogy mik lesznek a fióktelep és a függő ügynök fő funkciói;

c)

az ügyfelek vagy partnerek azon típusának leírása, amellyel a fióktelep vagy függő ügynök kereskedni fog, valamint hogy a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet hogyan nyeri meg ezeket az ügyfeleket és partnereket és hogyan kereskedik velük;

d)

a fióktelep vagy függő ügynök szervezeti felépítésére vonatkozó következő információk:

e)

a fióktelep vagy a függő ügynök fő funkcióit ellátó egyének adatai, beleértve a fióktelep vagy függő ügynök napi szintű műveleteiért, a megfelelésért és a panaszok kezeléséért felelős egyéneket;

f)

a fióktelep vagy a függő ügynök műveletei szempontjából kritikus kiszervezési megállapodások részletei;

g)

a létrehozandó rendszerek és ellenőrző mechanizmusok összefoglaló adatai, többek között:

h)

mind a nyereség és veszteség, mind a cash flow előrejelző kimutatásai, egy kezdeti harminchat hónapos időszakra vonatkozóan.

a)

a fióktelep vagy a függő ügynök működésének megszüntetésére irányuló eljárásért felelős személy vagy személyek neve;

b)

a tervezett megszüntetés ütemterve;

c)

az üzleti tevékenységek megszüntetésének részletei és a javasolt eljárások, beleértve az ügyfélérdekek védelmének, a panaszok rendezésének és az esetlegesen fennálló kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozó részleteket.

17.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/6

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. március 31-én (2) vizsgálatot indított azt követően, hogy 2016. február 15-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a teljes uniós betonacél-termelés több mint 25 %-át teszi ki.

(2)

A Bizottság 2016. december 20-án az (EU) 2016/2303 végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) (3) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Fehérorosz Köztársaságból (a továbbiakban: Fehéroroszország vagy az érintett ország) származó egyes betonmegerősítő-rudak behozatalára.

(3)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), a panaszos és az egyetlen fehéroroszországi exportáló gyártó nyújtott be írásbeli beadványokat az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A Bizottság a meghallgatást kérő felek számára lehetővé tette a meghallgatást.

(4)

A fehéroroszországi exportáló gyártót és az uniós gyártókat is meghallgatták.

(5)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben módosította.

(6)

Az ideiglenes rendelet (124) és (133) preambulumbekezdésben említett, az eljárás ideiglenes szakaszában nem ellenőrzött kitöltött kérdőívek ellenőrzése céljából helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor a következő feleknél:

(7)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a betonacél rudak behozatalára (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosított ahhoz, hogy megtegyék a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiket. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság az Általános tájékoztató (18)–(24) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások fényében elemezte a kármutatókat, amely elemzésből kivette az olasz piacra vonatkozó adatokat; erről valamennyi felet tájékoztatták (újabb végső nyilvánosságra hozatal). Ezt követően a felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy megtegyék az újabb nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiket. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(8)

A mintavételi eljárásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (7)–(10) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(9)

A vizsgálati időszakkal és a figyelembe vett időszakkal kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében megállapított időszakokat.

(10)

Az ideiglenes rendelet (15)–(16) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a vizsgált termék a „Fehéroroszországból származó és jelenleg az ex 7214 10 00, ex 7214 20 00, ex 7214 30 00, ex 7214 91 10, ex 7214 91 90, ex 7214 99 10, ex 7214 99 71, ex 7214 99 79 és ex 7214 99 95 KN-kód alá tartozó egyes, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, kovácsolt, melegen hengerelt, melegen húzott vagy -extrudált, hengerlés után csavart is, de tovább nem megmunkált, valamint a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel rendelkező betonmegerősítő-rudak (a továbbiakban: betonacél rudak vagy érintett termék). Az érintett termék nem foglalja magában a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező vas vagy betonacél rudakat.”

(11)

A fehéroroszországi exportáló gyártó már a vizsgálat ideiglenes szakaszában rámutatott, hogy a panasz (amely két KN-kódot említ) és az eljárás megindításáról szóló értesítés (amely kilenc KN-kódot említ) – véleménye szerint – ellentmondásban áll egymással. Miután az ideiglenes rendelet erre vonatkozó magyarázatot tartalmazott, a fehéroroszországi exportőr megváltoztatta állításának jellegét, és egy további mondat felvételét kérte az érintett termék leírásába abból a célból, hogy világossá tegye: a köracél és más típusú, bevágásokkal, bordákkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező, az újabb hét KN-kód alá tartozó rudak nem tartoznak az érintett termékkörbe.

(12)

A panaszos másfelől – a fehéroroszországi társaság követelésével ellentétesen – azt állította, hogy a köracél és egyéb, mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudakat is a termékkörbe kell sorolni.

(13)

Alapos vizsgálatot követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett terméknek a panaszban és az eljárás megindításáról szóló értesítésben található meghatározása leíró része egyértelműen nem terjed ki a köracélra és egyéb, mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudakra, ebből következően ezek a rudak kívül esnek a termékkörön. Ezenkívül az érintett termékre vonatkozóan a dömpingszámítások és a kárelemzés céljára gyűjtött adatok között nem voltak a köracélra vagy a mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudakra vonatkozó adatok. A termékkör fogalommeghatározásának tehát egyértelművé kell tennie, hogy a köracél és a mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudak nem tartoznak az érintett termék körébe. A Bizottság ezért elfogadja a fehéroroszországi exportáló gyártó által az érintett termék leírásában javasolt változtatásokat. Ezen értékelés során a Bizottság ellenőrizte, hogy az ex 7214 99 71 és ex 7214 99 79 KN-kódok kizárólag a köracélra és a mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudakra vonatkoznak, és ennek nyomán kivette a rájuk való utalást a termékkör meghatározásából. A Bizottság azt az észrevételt is tette, hogy ezek a rudak hibásan kerültek az ideiglenes rendelet (62), (63), (65) és (103) preambulumbekezdésében szereplő adatok közé (uniós felhasználás, az érintett behozatalok volumene és piaci részesedése, importárak, valamint a harmadik országokból érkező behozatal), ezért ezeket az adatokat ennek megfelelően felülvizsgálta.

(14)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság a következőképpen pontosítja az érintett termék fogalmának meghatározását:

„Az érintett termék a Fehéroroszországból származó és jelenleg az ex 7214 10 00, ex 7214 20 00, ex 7214 30 00, ex 7214 91 10, ex 7214 91 90, ex 7214 99 10 és ex 7214 99 95 KN-kód alá tartozó egyes betonmegerősítő-rudak, vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy -extrudálva, hengerlés után csavarva is de tovább nem megmunkálva, a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel (a továbbiakban: érintett termék). A kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező vas vagy betonacél rudak és más hosszú termékek – köztük a köracél – ki vannak zárva a termékkörből.”

(15)

A dömpingszámítás részleteire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (19)–(55) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(16)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (56)–(59) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(17)

Ahogyan a (13) és (14) preambulumbekezdésben is szerepel, a köracél és a mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudak nem tartoznak az érintett termék körébe. Ezek a termékek jelenleg az ex 7214 99 71 és 7214 99 79 KN-kód alá tartoznak. Az ideiglenes rendelet (62), (63) és (65) preambulumbekezdése szerinti információk módosítva az alábbi táblázatban szerepelnek:

(18)

A fenti adatok kiigazítása semmiféle hatással nem volt a kárfelmérésre. Valójában a megfigyelt tendenciák ugyanazok maradtak, ezért a Bizottság megerősíti az általa az ideiglenes rendelet (62)–(66) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat.

(19)

Ahogy az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdésében is szerepel, a fehéroroszországi exportáló gyártó és a mintában nem szereplő egyik uniós importőr felvetette, hogy az uniós gyártók – állítólagosan – árrögzítést alkalmaznak egymás között és emiatt a károkozási adatok megbízhatatlanok. Ezt az állítást a fehéroroszországi vállalat az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő beadványában is kifejtette. A fehéroroszországi exportáló gyártó jelezte, hogy az olasz versenyhatóság (Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato; a továbbiakban: AGCM) egyes észak-olaszországi székhelyű vállalatokkal kapcsolatban kartellvizsgálatot folytat. Az egyik érintett vállalat szerepel az uniós gyártókból álló, a jelenlegi dömpingellenes vizsgálatban felvett mintában.

(20)

Ezen állítást követően a Bizottság tájékoztatást kért az AGCM-től, hogy értékelje, a szóban forgó tények befolyásolják-e – és ha igen, milyen mértékben – a jelenlegi dömpingellenes eljárásban az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó károkozási adatok megbízhatóságát.

(21)

Az ítélkezési gyakorlat szerint olyan helyzetben, amikor versenyellenes magatartással kapcsolatos vizsgálat van folyamatban a nemzeti versenyhatóság előtt, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy az uniós gazdasági ágazat – e magatartáson keresztül – hozzájárult-e az elszenvedett kárhoz, és meg kell állapítania, hogy a kár, amelyre a következtetéseit alapozza, nem a versenyellenes magatartásból származott-e. Ilyen helyzetben a Bizottság nem várhat addig, amíg az illetékes nemzeti hatóság lezárja a vizsgálatát, hanem a dömpingellenes vizsgálatokra vonatkozó eljárási szabályok szerint be kell kérnie a vonatkozó információkat a felektől és a nemzeti hatóságoktól, és meg kell vizsgálnia azokat (4).

(22)

Az alaprendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti megkeresés alapján az AGCM arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2015. október 21-én hivatalos vizsgálatot indított hat, betonmegerősítő-rudakat és hegesztett huzalt előállító olaszországi gyártó vonatkozásában az EUMSZ 101. cikkének állítólagos megsértése miatt (5). Az egyik érintett vállalat a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat mintájában szereplő olasz gyártó. Az AGCM 2016 szeptemberében két további olasz gyártóra is kiterjesztette az eljárást. Az összes rendelkezésre álló információ részletes áttekintését követően az AGCM kifogásközlést bocsátott ki, amelyet 2017. január 18-án közöltek az érintett vállalatokkal. A jelenleg vizsgált versenyellenes magatartás nyolc olasz vállalat közötti állítólagos információcserében és az árakkal kapcsolatos összejátszásban nyilvánul meg, amely e vállalatok tevékenysége tekintetében az értéklánc több fázisában is megjelenik – az alapanyagok megvásárlásától kezdve a termelési kapacitás szintjein és a tényleges gyártáson át egészen a kibocsátás értékesítéséig; minderre a 2010 és 2016 közötti időszakban kerülhetett sor. A keresleti és kínálati oldali jellemzői miatt a vizsgálat megindításáról szóló hivatalos határozat az érintett földrajzi piacot nemzetiként határozta meg.

(23)

Az AGCM által rendelkezésre bocsátott információk tanúsága szerint az e vizsgálattal érintett termék – betonacél rudak – átfedést mutat az antitrösztvizsgálat tárgyát képező termékekkel, ezenfelül az állítólagos kartell a teljes vizsgálati időszakban megvalósult. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a mintában szereplő olasz gyártó adatai a kárelemzés céljára nem megbízhatóak.

(24)

A Bizottság ezért az uniós felhasználást, az érintett behozatal volumenét és piaci részesedését, valamint a makro- és mikrogazdasági kármutatókat az olasz piacra vonatkozó adatok kizárásával elemezte. Az átláthatóság kedvéért az alábbiakban a releváns számadatok az olasz vállalatokat figyelmen kívül hagyva szerepelnek.

(25)

Makrogazdasági mutatók (táblázatok)

(26)

Mikrogazdasági mutatók (táblázatok – a bizalmas kezelés céljából az adatok indexálva vannak)

(27)

A fentiek alapján a Bizottság megjegyzi, hogy a kármutatók olaszországi adatok nélküli megállapítása gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adja, mint az egész uniós piacra vonatkozó – azaz az olaszországi adatokat is tartalmazó – számadatok. Ebből következően megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat az olasz piacra vonatkozó adatoknak a kárelemzésből való kizárását követően is olyan képet mutat, mint amely az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kárt szenvedett.

(28)

Ami az alákínálást illeti, a Bizottság először is megjegyzi, hogy az ideiglenes szakaszban megállapított alákínálási különbözet 4,5 % volt. A fenti (19)–(23) preambulumbekezdés megállapításainak fényében a Bizottság újra megvizsgálta az alákínálás fennállását. A Bizottság a mintában szereplő vállalatoktól származó adatok felhasználásával állapítja meg, hogy történt-e alákínálás. Ezért a Bizottság kizárta a mintában szereplő olasz gyártóra vonatkozó adatokat az alákínálás számításából. A mintában szereplő összes vállalat mínusz az olasz cég adatain alapuló alákínálási különbözet továbbra is jelentős: 4,4 %.

(29)

A fehéroroszországi exportáló gyártó azt is állította, hogy az alákínálás (és áron aluli értékesítés) kiszámítását nem szabad úgy végezni, hogy a mintában szereplő uniós gyártók valamennyi ügyletének árát összehasonlítják egymással, hanem csak azokat az ügyleteket kell összehasonlítani, amelyek versenyben állnak a fehéroroszországi behozatallal. Az alákínálás számítása rendszerint az érintett termék Unióba való dömpingelt behozatala alapján történik, amelyet összevetnek az uniós gazdasági ágazat összes hasonló értékesítésével. Figyelemmel azonban ezen ügy konkrét körülményeire és az érintett termék konkrét jellemzőire, a Bizottság úgy is kiszámította az alákínálási különbözetet, hogy az elemzést azon tagállamokra korlátozta, ahol a fehéroroszországi termékeket először értékesítették, azaz főként Hollandiára, Németországra, Lengyelországra és Litvániára. Ez a megközelítés azon a konzervatív feltételezésen alapszik, hogy a dömpingelt behozatal először ezekben a tagállamokban gyakorolt azonnali és közvetlen nyomást az uniós értékesítési árakra. Ebből következően a hatás más tagállamokra való későbbi átterjedését a Bizottság szándékosan figyelmen kívül hagyta. E forgatókönyv szerint a Bizottság a fehéroroszországi dömpingelt behozatal megfelelően korrigált, súlyozott átlagos értékesítési árait hasonlította össze a mintában szereplő uniós gyártók – az olaszországi székhelyű vállalatot kivéve – megfelelő, független vevőknek felszámított értékesítési áraival azon régiókban, ahol közvetlen versenyre került sor fehéroroszországi termékekkel. Így a Bizottság az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében megállapított 4,5 % helyett 2,8 %-os alákínálási különbözetet kapott eredményül.

(30)

Az e vizsgálattal érintett termék nyersanyagnak tekinthető, a nyersanyagok pedig igen árérzékeny termékek. Ebből következően a Bizottság megállapítja, hogy még egy 2,8 %-os alákínálási különbözet is jelentős és elengedő ahhoz, hogy az ideiglenes rendelet (83), (84) és (98) preambulumbekezdésében kifejtett áreróziót okozzon.

(31)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a fehéroroszországi exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy a fenti (19)–(23) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások valószínűleg továbbgyűrűző hatást gyakorolnak más tagállamokra, különösen Franciaországban, ahol az egyik olasz gyártó anyavállalatának erős piaci pozícióval rendelkező leányvállalata van. Az állítólagos olaszországi versenyellenes magatartás tekintetében ugyanakkor az AGCM az érintett földrajzi piacot nemzetiként határozta meg. Ezenfelül, az ügyiratból kiolvasható, (19)–(23) preambulumbekezdésben összegzett bizonyítékok önmagukban nem támasztják alá a szóban forgó állítást. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(32)

Az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (70)–(95) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(33)

A dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt hatására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(100) preambulumbekezdésében tett megállapításokat és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(34)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101) preambulumbekezdésében levont következtetést a Bizottság megerősíti.

(35)

A kapcsolatban álló felek számára történt értékesítésekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (102)–(103) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(36)

Ahogyan a (13) és (14) preambulumbekezdésben is szerepel, a köracél és a mélyedésekkel, kiemelkedésekkel nem rendelkező rudak nem tartoznak az érintett termék körébe. Az ideiglenes rendelet (103) preambulumbekezdése szerinti információk módosítva az alábbi táblázatban szerepelnek:

(37)

A fenti adatok kiigazítása semmiféle hatással nem volt az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében tett megállapításokra. Valójában a harmadik országokból érkező behozatalok árai a figyelembe vett időszak egésze alatt átlagban mindig magasabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál. Fehéroroszország volt az egyetlen exportáló ország, amelynek átlagárai az uniós gazdasági ágazaténál alacsonyabb szintet értek el a vizsgálati időszakban, vagyis abban az évben, amikor a Fehéroroszországból érkező behozatal a leggyorsabb volumennövekedést érte el. Ezért a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében szereplő megállapításait.

(38)

A harmadik országokból származó behozatalt illetően a fehéroroszországi exportáló gyártó nem értett egyet a Bizottság következtetésével, miszerint a harmadik országok egyedi piaci részesedése csak alig növekedett, ami alól egyedül Ukrajna jelentett kivételt. A fehéroroszországi exportáló gyártó a 2016. évre vonatkozó importstatisztikával támasztotta alá véleményét, mely időszak a vizsgálati időszak utánra esik. Ezenfelül rámutatott egy állítólagos ellentmondásra az ideiglenes rendelet 6.3.3. táblázatában közölt importadatok és az Eurostat elérhető statisztikái között.

(39)

Erre az állításra válaszul először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak utáni tendenciákat és adatokat rendszerint nem veszik figyelembe a kárelemzés és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elemzés során. Bár a Bizottság az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdésében elfogadta bizonyos, a vizsgálati időszak utáni adatok gyűjtését és felülvizsgálatát, erre az úgynevezett „héacsalási konstrukció” hatásával, az érintett termék kereslete és kínálata közötti, Lengyelország és a balti államok piacain állítólagosan később mutatkozó eltéréssel, valamint a vizsgálati időszakban a Fehéroroszországból érkező export volumenének – állítólagosan ebből a konstrukcióból fakadó – abnormálisan magas szintjével kapcsolatos állításokkal összefüggésben került sor.

(40)

Másodszor, a Bizottság nem alapozhatja a harmadik országokból származó behozatal hatásaival kapcsolatos megállapítását az érdekelt fél által közölt, a vizsgálati időszak utáni importadatokra, mivel csakis a figyelembe vett időszak (2012–2015) alatt megfigyelt tendenciákat kell elemeznie, mely időszakra vonatkozóan a vizsgálat során adatokat gyűjtött. A (39) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság ebben a vizsgálatban korlátozott mennyiségű vizsgálati időszak utáni adatot értékelt – egy rendkívüli helyzet, a héacsalási konstrukció megítélése céljából. Ebből következően az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésének megállapításait, amelyek a harmadik országok piaci részesedésében a figyelembe vett, 2015-ben záruló időszakban bekövetkezett változásokra vonatkoznak, a Bizottság megerősíti.

(41)

Még ha figyelembe vennék is a harmadik országokból származó behozatal vizsgálati időszak utáni alakulását, a szóban forgó behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt lehetséges hatására vonatkozó bizottsági következtetés semmit nem változna, mivel ezek az árak továbbra is magasabbak voltak, mint a Fehéroroszországból érkező behozatal árai.

(42)

Végül, az ideiglenes rendeletben közölt importadatok és az Eurostat statisztikái közötti állítólagos ellentmondást illetően megjegyzendő, hogy az utóbbi statisztikák az úgynevezett kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező rudak behozatali volumenét is tartalmazzák, amelyek nem tartoznak az ezen eljárás tárgyát képező termékkörbe, és nem szerepelnek az ideiglenes rendelet 6.3.3. táblázatában (6). A fentiek figyelembevételével a fehéroroszországi exportáló gyártónak a harmadik országokból érkező behozatal hatására vonatkozó állításait a Bizottság elutasítja.

(43)

A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(44)

A költségek alakulására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (105) preambulumbekezdésében levont következtetést a Bizottság megerősíti.

(45)

A fehéroroszországi exportáló gyártó beadványában megismételte az úgynevezett héacsalási konstrukció uniós piacra gyakorolt hatására vonatkozóan a vizsgálat ideiglenes szakaszában tett észrevételeket, és azt állította, hogy a Bizottság nem teljesítette az ügy kivizsgálására vonatkozó feladatát. Az exportáló gyártó szerint ez a konstrukció volt az elsődleges oka annak, hogy néhány uniós gyártónak pénzügyi nehézségei támadtak. E csalási konstrukció következtében két, lettországi és szlovákiai gyártó csődbe ment (2013 elején, illetve 2014 végén), és leállította a hasonló termék gyártását. Ezenkívül egy lengyelországi uniós gyártó – gépeinek továbbfejlesztése okán – 2014-ben 3 hónapra leállította a hasonló termék gyártását. Állítólagosan mindezen események együttesen vezettek oda, hogy elsősorban a lengyelországi és a balti piacokon 2013-tól kezdődően kínálati hiány alakult ki. Ezt az állítólagos rést töltötte volna be a fehéroroszországi export.

(46)

A fehéroroszországi exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy a héakonstrukció miatt a 2015-ös év (a vizsgálati időszak) „szokatlan év” volt abból a szempontból, hogy nagyon magas volt az érintett termék Unióba irányuló kivitelének volumene, és az exportvolumen már a vizsgálati időszak végén csökkenni kezdett, mely csökkenés a vizsgálati időszak után is folytatódott.

(47)

A Bizottság ezekre az állításokra reagálva először is áttekintette a fehéroroszországi statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott adatokat, és megjegyezte a következőket. Az exportáló gyártó Unióba irányuló exportja volumenének növekedése összefüggésben állt az exportáló gyártó oroszországi piacra irányuló kivitele volumenének csökkenésével. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, 2013 és 2015 között a fehéroroszországi exportáló gyártó jelentősen, mintegy 370 000 tonnával csökkentette az Oroszországba irányuló értékesítését, míg az uniós piacra történő értékesítését megközelítőleg ugyanennyivel, azaz 380 000 tonnával növelte.

(48)

Másodszor, a Bizottság értékelte a lengyel piacon és a balti államok piacain fennálló helyzetet. 2013-at illetően a lengyel piac és a balti államok piacai azzal szembesültek, hogy egy lengyelországi gyártó csökkentette, egy lettországi gyártó pedig le is állította a termelését. Ezenfelül, 2013. október 1-től a lengyel kormány fordított adózást vezetett be mintegy 40 acéltermékre – a korlátoktól és a csövektől a síkacél késztermékekig és betonacél rudakig, így kezelve a héacsalási konstrukció problémáját. A Fehéroroszországból az Unióba irányuló exportértékesítés elemzése megmutatta, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártó Lengyelországba és a balti államokba irányuló értékesítése változatlan maradt (110 000 tonna) 2012-höz képest. A Bizottság ebből következően megállapította, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártó nem használta ki az uniós termelésben 2013-ban mutatkozó állítólagos kínálati hiányt, továbbá hogy a piacon jelen lévő többi uniós gyártó – a meglévő készletekből vagy az exportértékesítés e piacokra való átirányításával – el tudta látni a piacot (7).

(49)

2014-et illetően, egy lengyelországi gyártó egy negyedévre leállította a termelést azért, hogy gépeit továbbfejlessze, egy szlovákiai gyártó pedig 2014 augusztusában leállította a termelését (a vállalat 2015. februárban csődöt jelentett). Az említett események következtében hiányzó mennyiséget mintegy 133 000 tonnára becsülik.

(50)

A Fehéroroszországból az Unióba irányuló exportértékesítés elemzése kimutatta, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártó Lengyelországba és a balti államokba irányuló értékesítése valóban mintegy 75 000 tonnával nőtt. Az exportáló gyártó ugyanakkor más uniós piacokra, például Németországba is növelte értékesítését – a lényegében minimális mennyiségről mintegy 120 000 tonnára. Ebből következően a Bizottság elutasítja azt az érvet, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártó csakis a Lengyelországban és a balti államokban fennálló rendkívüli piaci helyzet miatt növelte az uniós piacra való értékesítését, mivel a fehéroroszországi exportáló gyártó az uniós piac más részeibe – oda, ahol nem álltak fenn rendkívüli körülmények – is növelte értékesítését (sőt még gyorsabb ütemben).

(51)

Ami a vizsgálati időszakot illeti, a lettországi gyártó 2015 márciusában újraindult. A lengyelországi termelés visszaállt a normál szintre. A továbbiakban nem állt fönn tehát rendkívüli piaci helyzet az uniós piac e részeiben.

(52)

Ennek ellenére a fehéroroszországi exportáló gyártó még tovább növelte Lengyelországba irányuló értékesítését, a balti államokba irányuló értékesítését pedig 2014-hez képest fenntartotta. Sőt, a legnagyobb mértékű növekedés az uniós piac más részein (elsősorban Bulgáriában, Hollandiában és Németországban) következett be.

(53)

A Bizottság ebből következően megállapította, hogy a fehéroroszországi kivitel Európai Unióba irányuló növekedése nem az uniós piacon mutatkozó, kereslet-kínálat közötti eltérés, hanem az oroszországi piacon elvesztett volumen átirányítása miatt következett be. Ennélfogva az ideiglenes megállapításban szereplő, a héacsalási konstrukció hatásának nem megfelelő értékelésére vonatkozó állítás nem megalapozott, a Bizottság ezért elutasítja.

(54)

Az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdésének megfelelően a Bizottság a vizsgálati időszak utáni importvolument is értékelte. Az adatok tanúsága szerint a Fehéroroszországból származó behozatal némileg csökkent, de még mindig jóval a 2013-as szint felett volt, többé-kevésbé a 2014-es szinten. Ebből következően azt az érvet, hogy a Fehéroroszországból származó behozatal növekedése ideiglenes volt, és annak oka csupán az uniós piac bizonyos szegmenseit érintő rendkívüli piaci helyzet volt, a Bizottság elutasítja.

(55)

A héacsalási konstrukcióra és a vizsgálati időszak utáni fejleményekre vonatkozó újabb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (106)–(111) preambulumbekezdésében tett megállapításokat és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(56)

Mindent összefoglalva a Bizottság megítélése szerint az érdekelt felek által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően előterjesztett érvek egyike sem volt alkalmas arra, hogy megváltoztassa az ideiglenes következtetéseket, amelyek okozati összefüggést állapítottak meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között a vizsgálati időszakban. Ezért az ideiglenes rendelet (112)–(115) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(57)

A Bizottság megállapította, hogy az egyetlen egyéb tényező, amely hatással lehetett az uniós gazdasági ágazat helyzetére, a harmadik országokból származó behozatal volt, ahogyan ezt az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdése is rögzíti. A Bizottság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó behozatal nem tudta befolyásolni a fehéroroszországi dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, és a kár elsősorban akkor is a Fehéroroszországból érkező dömpingelt behozatalra vezethető vissza.

(58)

A fenti elemzés alapján – amely megkülönböztette és elkülönítette az összes ismert tényezőnek az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól –, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Fehéroroszországból érkező dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében vett jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (117)–(122) preambulumbekezdésében tett megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(60)

A fehéroroszországi exportáló gyártó beadványaiban azt állította, hogy a Bizottság az uniós érdek felmérése során nem vette figyelembe a balti államokban működő importőrök és felhasználók bizonyos problémáit. Állítása szerint logisztikai okok miatt (ilyenek például a vasúti összeköttetés vagy a tanúsítási előírások) a szóban forgó vállalatok számára Fehéroroszország a betonacél rudak kizárólagos beszerzési forrása.

(61)

E tekintetben a Bizottság megerősítette, hogy a balti államokban működő egyetlen együttműködő felhasználó bizonyos technikai problémákat tapasztalt az uniós gyártóktól érkező szállításokkal kapcsolatban (mely uniós gyártók egyike sem a balti államokban található). Másfelől ez a vállalat azt állította, hogy a Fehéroroszországból való beszerzéseket helyettesíteni tudták, és a vizsgálati időszak utáni időszakban ténylegesen helyettesítették is, Oroszországból – és bizonyos mértékig Ukrajnából – történt beszerzésekkel.

(62)

Ezenfelül a Bizottság igen csekély együttműködést tapasztalt a balti államokban található vállalatok részéről, ami azt jelzi, hogy ezek a vállalatok nem érzik úgy, hogy kedvezőtlenül érintenék őket az érintett termék fehéroroszországi importjával kapcsolatos esetleges dömpingellenes intézkedések.

(63)

A felhasználók és importőrök érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (123)–(131) és (134) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(64)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal utáni beadványában a panaszos azt állította, hogy az ideiglenes szakaszban javasolt dömpingellenes vám szintje (12,5 %) nem lenne elegendő, mivel az intézkedést a fehéroroszországi exportáló gyártó könnyen tompíthatná, lévén állami tulajdonú vállalat, amely nem piacgazdasággal rendelkező országban található, és állítólag kedvezően hozzáfér a nyersanyagként hasznosított, támogatott fémhulladékhoz.

(65)

Ezzel az állítással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a vámok esetleges visszanyerése csakis a visszanyerésre vonatkozó külön vizsgálat tárgyát képezheti az alaprendelet 12. cikke alapján, és előre nem befolyásolhatja az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingellenes intézkedések szintjét. Az e vizsgálatban rendelkezésre álló bizonyítékok ráadásul nem támasztják alá azt az állítást, miszerint a fehéroroszországi gyártó könnyen hozzáfér támogatott nyersanyaghoz; a Bizottság a valóságban azt állapította meg, hogy a vállalat a nyersanyagait túlnyomórészt Oroszországból és Ukrajnából szerzi be, mely országok piacgazdaságnak minősülnek.

(66)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal utáni beadványában a fehéroroszországi exportáló gyártó és a fehéroroszországi hatóságok megemlítették az Unióval való acélágazati együttműködés stratégiai fontosságát és azt, hogy az intézkedések kedvezőtlenül érinthetik Fehéroroszország uniós termelőeszköz-vásárlásait, a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatok hálózatának létrehozását az Unióban, és az európai pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködést.

(67)

Erre a kérdésre reagálva a Bizottság hangsúlyozza, hogy az intézkedések célja mindenképpen az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon. Az intézkedések nem büntető jellegűek. Ha az exportáló gyártó tartósan emeli árait, vagyis a dömping megszűnik, visszatérítést és időközi felülvizsgálatot kérhet. Ezért a Bizottság megítélése szerint a szóban forgó megfontolások az uniós érdek értékelése szempontjából nem relevánsak.

(68)

Összefoglalva, az érdekelt felek által felhozott érvek egyike sem támasztja alá azt, hogy olyan kényszerítő okok állnának fenn, amelyek az érintett termék Fehéroroszországból érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen szólnak. A független felhasználókra és importőrökre gyakorolt bárminemű kedvezőtlen hatást mérsékli az alternatív beszállítói források rendelkezésre állása. Ezenfelül, a dömpingellenes intézkedések uniós piacra gyakorolt összhatását mérlegelve úgy tűnik, hogy különösen az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatások meghaladják a többi érdekelt félre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat. Ebből következően a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (135)–(137) preambulumbekezdésében levont következtetéseket.

(69)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat vitatta a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához alkalmazott, az ideiglenes rendelet (143) preambulumbekezdésében megjelölt nyereségcélt. Ezeket az állításokat a végső nyilvánosságra hozatalt követően megismételték.

(70)

Az ideiglenes kárkülönbözet számításához használt nyereségcél 4,8 % volt. Ez a számadat egy igen hasonló termék, a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak 2012. évi haszonkulcsán alapszik; a Bizottság a Kínából származó, kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalával kapcsolatos dömpingellenes eljárásban is ezt a számot használta (8).

(71)

A panaszos beadványában vitatta a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakkal kapcsolatos vizsgálatban is használt ugyanezen nyereségcél alkalmazását, és azt állította, hogy maga a két termék és a piacaik is különbözőek. A panaszos a panaszban eredetileg javasoltnál még magasabb – 16 vagy 17 %-os –nyereségcél használatát javasolta, amely az uniós gyártók által 2006-ban elért, illetve „hosszú távon az erős acélágazat számára kívánatosnak” tartott nyereségszint (9).

(72)

Az ebben az eljárásban használt nyereségcél, amelyet a Bizottság a legmegfelelőbbnek talált, egy, az e vizsgálatban érintett termékhez nagyon hasonló, nagymértékben ugyanazon gyártólétesítményben gyártott termék vonatkozásában 2012-ben (amely a figyelembe vett időszakon belül van) az uniós gyártók által ténylegesen elért számadaton alapszik. A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a panaszos Eurofer 9,9 %-os nyereségcélt kért, amelyet egy hengerhuzalra vonatkozó vizsgálatban használtak, amely termék bizonyosan távolabb áll az érintett terméktől, mint a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak. Végül, a kárkülönbözet megállapításának célja a dömpingelt behozatal – nem pedig más tényezők, mint például a gazdasági válság – által okozott kár elhárítása. Míg az 1,3 %-os nyereséget, ami a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által elért egyetlen nyereség volt (10), a Bizottság a héacsalási konstrukció hatása miatt nem találta megfelelőnek, helyesebbnek tűnik az ágazat által ugyanazon időszakban elért haszonkulcs alkalmazása, amelyet egy nagyon hasonló termékkel kapcsolatos, a jelenlegivel a leginkább átfedésben lévő időszakra vonatkozóan lefolytatott dömpingellenes eljárás során ellenőriztek és megfelelőnek találtak. Ezért az uniós gazdasági ágazat állítását a Bizottság elutasítja.

(73)

A kárkülönbözet ideiglenes kiszámítása során a behozatalt követő költségek vonatkozásában 2 %-os kiigazítást használtak (11). Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő beadványában a fehéroroszországi exportáló gyártó azt állította, hogy ebben a konkrét ügyben magasabb, 4–6 %-os számot kell használni, mivel ez a kiigazítási mérték jobban tükrözné a behozatalt követő tényleges költségeket, amelyeket az importőröknek/felhasználóknak viselniük kell.

(74)

Ezen állítást követően a Bizottság részletesebben utánanézett a (6) preambulumbekezdésben említett együttműködő importőr és felhasználók által megadott behozatali és a behozatalt követő költségek mértékének és struktúrájának.

(75)

Az e vállalatoknál tett ellenőrző látogatások megállapításai alapján a Bizottság nem lát okot a kiigazítás mértékének megváltoztatására. Az importőr és az egyik felhasználó esetében a behozatalt követő tényleges költségek mértéke (az egész vizsgálati időszak átlagát tekintve) 2 % alatt van. A behozatalt követő költségek csak egyetlen vállalat (a német felhasználó) esetében magasabbak 2 %-nál – az állításban szereplő 4–6 %-os tartományon belül vannak. E vállalatnak ugyanakkor nem a szokásos behozatal utáni műveleteket kellett elvégeznie az érintett terméknek a vállalati raktárokból a belföldi gyártóhelyekre való elszállításával kapcsolatban. Ezek nem a szokásos behozatalt követő költségek, amelyeket az importőröknek általában viselniük kell, hanem a szóban forgó vállalat esetében nagyon is egyediek. Hangsúlyozni kell, hogy a kárkülönbözet-számítás céljából az exportárakat az uniós határparitáson állapítják meg (ezeket igazítják ki a behozatalt követő költségekkel), és az uniós gyártók gyártelepi áraival hasonlítják össze. A terméknek a felhasználók termelési helyére való szállításával kapcsolatos költségek ezzel összefüggésben nem relevánsak, ennélfogva figyelmen kívül kell őket hagyni. A Bizottság a fentiek alapján megerősíti, hogy a behozatalt követő költségeknek az ideiglenes szakaszban megállapított 2 %-os mértéke indokolt. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(76)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően mind a panaszos, mind a fehéroroszországi exportáló gyártó számos további kisebb kérdést felvetett a kárkülönbözet számításával kapcsolatban.

(77)

A panaszos jelezte, hogy a CIF-ár alákínálással és áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számítások céljára történő megállapítása nem alapulhat az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőrök felé érvényes transzferáron, hanem újra ki kell számítani a független viszonteladások adataiból. A Bizottság megerősíti, hogy a CIF-ár alákínálással és áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számítások céljára történő megállapítása az ideiglenes szakaszban ténylegesen a független viszonteladásokon alapszik.

(78)

A panaszos javasolt egy „alternatív” módszert a különböző típusú termékek közötti költségmegosztásra vonatkozóan, az alákínálás és az áron aluli értékesítés számításának céljára. Ezt a javaslatot azonban az ideiglenes intézkedések után tette, amikor már az összes kitöltött kérdőívet értékelték a helyszínen, és befejezték a számításokat. Mindenesetre a költségmegosztás ebben az ügyben lényegtelen a kárkülönbözet kiszámítása szempontjából, mivel a kárkülönbözetet a terméktípusonkénti gyártelepi árak, nem pedig a terméktípusonkénti költségek alapján állapították meg. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(79)

A panaszos azt is javasolta, hogy a kárkülönbözetet ne az egész vizsgálati időszak adataira, hanem a vizsgálati időszak egy kiválasztott negyedévének adataira alapítsák, ahol a különbözet „reprezentatívabb” lenne. A panaszos semmivel nem bizonyította azonban, hogy ebben az ügyben olyan különleges körülmények állnának fenn, amelyek indokolnák a Bizottság általános gyakorlatától, azaz attól való eltérést, hogy a kárkülönbözetet az egész vizsgálati időszakra alapozza. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(80)

A Bizottság úgy döntött, óvatosan jár el a kárkülönbözet számításával kapcsolatban. Figyelemmel arra, hogy egyes adatok a (19)–(23) preambulumbekezdésben közölt okok és az ügy sajátosságai miatt megbízhatatlanok, a Bizottság felülvizsgálta a kár megszüntetéséhez szükséges mérték számítását olyan módon, hogy kizárta a mintában szereplő olasz gyártó adatait, és a számítást a Hollandiában, Németországban, Lengyelországban és Litvániában történő értékesítésekre korlátozta. Ez a számítás a fenti (29) preambulumbekezdésben említett, 2,8 %-os alákínálási különbözetet eredményező alákínálási számítás tükörképe. Ezen az alapon a módosított kárkülönbözetet 10,6 %-ban állapították meg.

(81)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos vitatta a Bizottság által ebben az ügyben követett módszertant azon az alapon, hogy a Bizottság de facto leszűkítette a vizsgálat terjedelmét, ezáltal regionális vizsgálattá redukálta. A panaszos azt állította továbbá, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges fenti mérték nem szüntetné meg az egész uniós gazdasági ágazatnak okozott kárt. A panaszos megjegyezte továbbá, hogy a fehéroroszországi dömpingelt behozatalra 16 különböző tagállamban került sor, azaz sokkal többen, mint amennyit a Bizottság a kárkülönbözet megállapítása tekintetében alapul vett.

(82)

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Bizottság kárelemzését a teljes uniós gazdasági ágazat helyzetére alapozta, és megállapította, hogy Olaszország értékelésből való kivétele nem változtatja meg az elszenvedett kárról alkotott képet. Ami a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket illeti, bár a Fehéroroszországból történő behozatalra valóban több (ténylegesen 13) tagállamban került sor, a Bizottság a kár megszüntetésével kapcsolatos számításokat – a (29) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt – csak a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó adatokra alapozta, mely vállalatok a hasonló terméket sokkal kevesebb országban értékesítették. Ez nem érinti azt a minden érdekelt fél számára nyitva álló lehetőséget, hogy a kartellvizsgálat megállapításainak véglegesítése után – az akkori helyzet függvényében – időközi felülvizsgálatot kérjenek.

(83)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges végleges mértéket 10,6 %-ban állapítja meg.

(84)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kárkülönbözet szintjén.

(85)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a fehéroroszországi exportáló gyártó azt állította, hogy az ügy körülményei indokolják a vámmentes részmennyiségre vonatkozó intézkedések bevezetését, azaz azt, hogy a behozott első 200 000 tonna vámmentes lenne, továbbá hogy az intézkedések időtartamát két évre kell korlátozni.

(86)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömping az árdiszkriminációból fakad, ezért a dömping orvoslásának dömpingellenes vámokból vagy az árra vonatkozó kötelezettségvállalásból kell állnia. A fehéroroszországi exportőr által kért vámmentes kontingens nem tartalmaz az árra vonatkozó olyan elemet, amely megszüntetné a kárt okozó dömpinget, ezért nem elfogadható. Ebben az esetben az intézkedések alkalmazási idejének csökkentése sem indokolt. Ha a körülmények megváltoznak, a fehéroroszországi fél az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti kérheti az intézkedések felülvizsgálatát. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasítja. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a Bizottság felülvizsgálhatja a megállapításokat, ha a kartellvizsgálat megkérdőjelezi az e rendeletben tett végleges megállapításokat.

(87)

A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(88)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(89)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

17.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/21

(1)

A 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint az említett határozat alapján nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg az említett határozat 6. fejezetében foglalt általános adatvédelmi rendelkezéseket végre nem hajtották az adatátadásban érintett tagállamok területeinek nemzeti jogában.

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzését egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentés alapján kell elvégezni.

(3)

A 2008/616/IB tanácsi határozat melléklete 4. fejezetének 1.1. pontja szerint az érintett tanácsi munkacsoport által összeállított kérdőív valamennyi automatizált adatcserére vonatkozik, és amint egy tagállam úgy véli, hogy az adott adatkategória tekintetében teljesíti az adatcsere előfeltételeit, ki kell töltenie a kérdőívet.

(4)

Horvátország kitöltötte az adatvédelemre vonatkozó kérdőívet és a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére vonatkozó kérdőívet.

(5)

Horvátország sikeres kísérleti adatcserét hajtott végre Hollandiával.

(6)

Horvátországban értékelő látogatásra került sor, és erről a holland és román értékelő csoport értékelő jelentést készített, amelyet elküldött az érintett tanácsi munkacsoportnak.

(7)

A gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére vonatkozó kérdőív, értékelő látogatás és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentést benyújtották a Tanácsnak.

(8)

A Tanács – miután megállapította, hogy valamennyi tagállam, amelyre a 2008/615/IB határozat kötelező, egyetért – 2016. december 19-én megállapította, hogy Horvátország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt általános adatvédelmi rendelkezéseket.

(9)

Ennek megfelelően Horvátországnak jogosultnak kell lennie a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése tekintetében a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására.

(10)

A C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében (4) az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése jogellenesen írja elő követelményként, hogy az említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket egyhangúlag kell elfogadni.

(11)

Ugyanakkor a 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából.

(12)

mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Horvátországgal való automatizált adatcsere megindításáról annak érdekében, hogy az említett tagállam személyes adatokat adhasson és vehessen át a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerint.

(13)

Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(14)

Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

17.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/23

(1)

A bejelentést megelőző kapcsolatfelvételeket követően a francia hatóságok 2016. április 29-én szerkezetátalakítási támogatást jelentettek be az Areva-csoport javára, amelyet a francia állam általi két tőkeemelés formájában terveztek megvalósítani. A hatóságok 2016. május 27-i és 2016. július 6-i leveleikben kiegészítő információkat közöltek a Bizottsággal.

(2)

A Bizottság 2016. július 19-én kelt levelében tájékoztatta a francia hatóságokat, hogy e támogatás vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. A francia hatóságok 2016. szeptember 12-i levelükben közölték e határozattal kapcsolatos észrevételeiket a Bizottsággal.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) 2016. augusztus 19-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó támogatással kapcsolatban.

(4)

A Bizottság az előírt határidőn belül a következő harmadik felektől kapott észrevételeket: az Urenco, a Teollisuuden Voima Oyj (a továbbiakban: TVO), a Siemens, az Areva-csoport, és egy, anonimitását megőrizni kívánó harmadik fél. Ezeket továbbította a francia hatóságoknak, és lehetőséget biztosított számukra, hogy megtegyék saját észrevételeiket, amelyeket a Bizottság a 2016. október 18-i levélben kapott meg.

(5)

A francia hatóságok több kiegészítő észrevételt is benyújtottak a Bizottsághoz, 2016. november 30-án, majd december 7-én, 12-én, 21-én és 22-én.

(6)

A szerkezetátalakítási támogatást érintő eljárással egyidejűleg a francia hatóságok 2016. július 27-én 3,3 milliárd EUR értékű megmentési célú támogatást is bejelentettek a Bizottságnak, amely támogatást az Areva-csoport javára szóló két kölcsön formájában valósítanának meg, ezek egyikét az Areva SA anyavállalat (a továbbiakban: Areva SA) számára nyújtanák 2 milliárd EUR értékben, a másikat pedig a 100 %-ig a tulajdonában álló New Areva leányvállalat (a továbbiakban: New Areva) (3) számára 1,3 milliárd EUR összegben. E kölcsönöket arra szánták, hogy az e határozat tárgyát képező tőkeemelések során a két jogalany tőkerészévé alakítsák át. Az SA.46077. számon nyilvántartásba vett megmentési célú támogatás külön határozat tárgyát képezi.

(7)

Az Areva-csoportot tőzsdén jegyzik, és közvetlenül vagy közvetve a francia állam irányítja 86,52 %-ban. Anyavállalata, az Areva SA ugyanis a francia állam tulajdonában áll, közvetlenül 28,83 %-ban, közvetetten pedig az 54,37 %-ával rendelkező Atomenergetikai Bizottságon (a továbbiakban: CEA) és a 3,32 %-ával rendelkező Bpifrance Participations-on keresztül. Az Areva SA a tulajdonosa az Areva-csoport különböző leányvállalatainak, az irányítás alábbi 2. ábrán szereplő százalékos arányaiban.

(8)

Az Areva-csoport az atomenergia-piacon olyan tevékenységeket folytat, amelyek négy üzletágon keresztül a ciklus egészét lefedik; ezek a következők:

(9)

Egy további, kevésbé jelentős és még észszerűsítés alatt álló tevékenység a megújuló energiaforrásokkal áll kapcsolatban. E tevékenység az Areva-csoport 2015-ös forgalmának 1 %-át adta.

(10)

Sematikusan e négy üzletág két nagy, történetileg különálló és egymást kiegészítő tevékenységnek felel meg, ezek a következők: i. a nukleáris anyagok ciklusának irányítása, amely kiterjed a bányászatra, az előkészítő és a befejező tevékenységekre, és ii. a reaktorokkal kapcsolatos tevékenység. Az első tevékenységcsoportot a Cogema fejlesztette ki, a másodikat a Framatome, e társaságok 2001-es összeolvadása, azaz az Areva-csoport létrejötte előtt.

1. ábra

Az Areva-csoport tevékenységeinek sematikus ábrázolása

(11)

E két nagy egység közötti különbségtétel tartósan megmaradt az összeolvadt Areva-csoport vállalati struktúrájában, amint azt a 2. ábra is szemlélteti. A reaktorüzletágat így az Areva Nuclear Power (a továbbiakban: Areva NP, illetve a hajók hajtóműveit illetően a Société Technique pour l'Energie Atomique, azaz az Atomenergetikai Műszaki Társaság, a továbbiakban: Areva TA) viszi, míg a nukleáris üzemanyagciklust érintő tevékenység megoszlik az Areva Nuclear Cycle (a továbbiakban: Areva NC) és az Areva Mines nevű leányvállalat között: az előbbi felel a ciklus előkészítéséért és befejezéséért, az utóbbi a bányászatért. A nukleáris üzemanyag-kazetták előállítása, annak ellenére, hogy a nukleáris anyagciklushoz kapcsolódik, az Areva NP feladata, mivel erőteljes szinergia mutatkozik a kazetták és a reaktorok megtervezése között (5).

2. ábra

Az Areva-csoport egyszerűsített szervezeti ábrája 2014. december 31-én

(12)

2015. december 31-én az Areva-csoport 39 537 személyt foglalkoztatott. 2015-ben globális forgalma 8,2 milliárd EUR-t tett ki, a 2014-es 8,3 milliárd EUR-hoz képest. Mindazonáltal, az IFRS 5 szabványnak az elidegenítendő vagy megszüntetendő üzletágakra (6) történő alkalmazásában az Areva-csoport közzétett forgalma 4,2 milliárd EUR-nak felelt meg.

(13)

Az Areva-csoportnál felmerült nehézségek mindenekelőtt az atomenergia-piac drasztikus fordulatának következményeként, valamint a 2008 óta tartó romló gazdasági és pénzügyi konjunktúra eredményeként álltak elő. Az Areva-csoportot ezenfelül jelentős veszteségek érték az ipari projektek egy kis számában. Végül jövedelmezősége is visszaesett bizonyos felvásárlásoknak és egyes tevékenységek fejlesztésének köszönhetően.

(14)

Ami az első pontot illeti, a 2011-es fukusimai baleset az atomenergia-piacon gyors konjunkturális fordulatot eredményezett. Ettől kezdve egyes reaktorokat leállítottak, és bizonyos országok – például Németország és Svájc – az atomenergia-termelés leállítása mellett döntöttek. Az új erőműveket érintő projekteket például Kínában is háttérbe szorították. Ebből következően a hatás nem maradt el sem az üzemanyagok, sem a reaktorok piacán, ami az Areva-csoport eredményeinek romlásában is megmutatkozott.

(15)

A hosszú lejáratú finanszírozási források 2008-as pénzügyi válságnak köszönhető elmaradása, valamint a hatályos új prudenciális szabályok ráadásul bonyolultabbá tették az olyan tőkeintenzív projektek finanszírozását, mint amilyenek az atomerőművek.

(16)

Végül, a piac beszűkülése és az ennek következtében előálló túlkapacitás éppen akkor következett be, amikor az Areva-csoport úgy határozott, hogy korszerűsítésbe ruház be és jelentős működésiköltség-növekedéssel szembesült. Ez a helyzet közvetlenül érintette a pénzforgalmát, és adósságot kellett felvállalnia, hogy rövid távon finanszírozni tudja műveleteit. Ezzel egy időben, és figyelembe véve a piaci kilátások romlását, az Areva-csoportnak le kellett értékelnie eszközeit.

(17)

Ami a második pontot illeti, az Areva-csoport jelentős veszteségeket halmozott fel bizonyos ipari projektekkel összefüggésben, köztük elsősorban egy legújabb generációs atomerőmű olkiloutoi (finnországi), a TVO mint megbízó számára történő megépítésével kapcsolatban (a továbbiakban: OL3 projekt).

(18)

A projektet egy, az Areva-csoport (az Areva NP-n és leányvállalatán, az Areva GmbH-n keresztül), valamint a Siemens által 2003-ban létrehozott konzorcium (a továbbiakban: a konzorcium) vezette. A telep nagyjából kilenc évnyi késést halmozott fel; az Areva-csoportnál felmerülő többletköltségekben a záráskor megjelenő veszteségek 5,5 milliárd EUR-ra becsülhetők (7). Az Areva-csoport az Areva SA anyavállalaton keresztül tartozásokért való felelősségvállalási garanciát adott a megbízó TVO számára; e garancia érvényességét és hatályát mindazonáltal még tisztázni kell a francia hatóságok szerint.

(19)

Az OL3 projekt jelentős, a konzorcium és a TVO közötti választott bírósági eljárás tárgyát képezi, ebben mindegyik fél a másiknak tulajdonítja a késedelmeket és a teleppel kapcsolatos többletköltségeket. A felek több milliárd eurót követelnek egymástól kártérítésként. […] (*1).

(20)

A konzorcium és a TVO globális megállapodás tárgyalásába kezdett, amely szerződés formájában rögzítené a teljesítés új, előirányzott időpontját (8) és lezárná a választott bírósági jogvitát […] (9).[…].

(21)

A francia hatóságok részletesen ismertették továbbá az RJH projekttel (Jules Horowitz reaktor – egy, a CEA cadarache-i központjában éppen épített kutatóreaktorra vonatkozó projekt) és a […]-val-/vel (a(z) […] erőmű […] reaktorának korszerűsítése) összefüggő veszteségeket, amely projektek napjainkig több százmillió EUR veszteségért felelősek.

(22)

Végül a harmadik pontról szólva, az Areva-csoport pénzügyi egészsége is romlott a felvásárlások és a nem jövedelmező fejlesztési projektek folytán, amelyekre különösen a bányászat (például az Uramin társaság felvásárlása, amely közel […] EUR veszteséghez vezetett) és a megújuló energiaforrások területén került sor.

(23)

Mindezek eredményeként az Areva-csoport jelentős veszteségeket könyvelt el, amelyek teljes összege meghaladta a 9 milliárd EUR-t a 2011–2015-ös pénzügyi években. E veszteségek és az ipari eszközök korszerűsítéséhez (10) szükséges beruházások finanszírozására az Areva-csoport adósságot vállalt mind bankok felé (a továbbiakban: banki adósság), mind a tőkepiacon (a továbbiakban: kötvénykibocsátásból származó adósság). A hitelkeretének újbóli, 2016 elején történő lehívását követően adóssága 2016. január 5-én elérte a 9,4 milliárd EUR-t (11), ebből 6,0 milliárd EUR volt a kötvénykibocsátásból származó adósság.

(24)

Az Areva-csoport jövedelmezőségi kilátásait tekintve, tőkestruktúrája nem teszi lehetővé számára, hogy adósságait kiegyenlítse, ezért kezdeményeztek a francia hatóságok nagyfokú szerkezetátalakítást az Areva-csoportnál.

(25)

A francia hatóságok 2016. április 29-i bejelentésükben bemutatták a szerkezetátalakítási tervet, amely a 2014 novembere és a 2019 decembere közötti időszakra (a továbbiakban: szerkezetátalakítási időszak) szól, és amelynek célja az Areva-csoport versenyképességének helyreállítása és pénzügyi struktúrájának szanálása. E terv részeként az Areva-csoport tevékenységei a nukleárisanyag-ciklusra összpontosulnának. A tervhez ipari szerkezetátalakítási terv is társul, amelyet egy teljesítmény- és versenyképességi terv segítségével hajtanának végre; ennek célja 500 millió EUR nagyságrendű költségmegtakarítás 2018-ig a tevékenységi területeken. A terv jelentős pénzügyi szerkezetátalakítással is jár, amely elsődlegesen az Areva-csoport feltőkésítésével valósul meg.

(26)

A nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységek középpontba állítása a következőkre épül: i. az Areva-csoport minden más üzletágának elidegenítése, ii. a New Areva nevű jogalany létrehozása, amely átfogja a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket, és iii. a jelenlegi anyavállalaton, az Areva SA-n belül meglévő egyes kötelezettségek izolálása.

(27)

A következő leányvállalatok és üzletágak érintettek:

(28)

Ezenfelül az Areva-csoport rövid és középtávon gyakorlatilag minden tevékenységét felszámolja, amely a megújuló energiaforrásokkal és az energiatárolással kapcsolatos. Az Adwen társaság, amely tengeri szélerőművekkel foglalkozik, a spanyol Gamesa-csoporthoz kerül. A lebegő szélerőművek területén […]. A biomassza területén, […]. A koncentrált napenergiát illetően az Areva-csoport 2014-ben úgy döntött, hogy fokozatosan leállítja tevékenységét a folyamatban lévő projektek végrehajtásának lezárulásával. Végül az Areva-csoport kisebbségi részesedést tart meg egy, az energiatároláshoz szükséges elektrolízistechnológiák kifejlesztésével foglalkozó társaságban, és kismértékű kutatási és fejlesztési tevékenységet az áramlásos akkumulátorokat és a hidrogén üzemanyagcellákat érintően.

(29)

Az Areva NP jelenlegi tevékenységének elidegenítésére egyedi szabályok vonatkoznak, és azt egy sor feltételtől teszik függővé, amelyeket az EDF és az Areva-csoport között 2016. november 15-én létrejött részvényvásárlási megállapodás (share purchase agreement) ismertet.

(30)

Először is, megállapodtak abban, hogy az EDF-et védetté teszik bizonyos, jelenleg az Areva NP-hez kötődő kockázatokkal szemben. E kockázatok elsődlegesen az OL3 projekt folytatásához kapcsolódnak, de érintik egyúttal az Areva NP által előállított berendezések gyártásának nyomon követése során egyes telephelyeken – mint a Le Creusot, a Jeumont és a Saint-Marcel – feltárt anomáliákat (a továbbiakban: „alkatrészekre vonatkozó szerződések”). Ehhez az Areva és az EDF leányvállalathoz történő tevékenységkiszervezési mechanizmust (drop down) alkalmaztak, amelynek értelmében az Areva NP elsődleges tevékenységeit egy új jogalanyra (a továbbiakban: New Areva NP) ruházzák, amely vállalat az EDF-hez kerül majd. A régi Areva NP és rajta keresztül anyavállalata, az Areva SA megtartják az OL3 projektre vonatkozó szerződés teljesítésével kapcsolatos tevékenységeket […] (12).

(31)

Ezenfelül, az értékesítés csak bizonyos feltételek mellett valósulhat meg. E feltételek között szerepel, hogy […] a Flamanville 3 projekt nem mutathat olyan anomáliát, amely jelentősen költségesebbé teszi vagy késlelteti a projekt megvalósítását. […] a reaktortartályra […] egyedi validálási programot kell alkalmazni, miután 2014-ben a Flamanville 3-hoz hasonló egységen végzett tesztek nem megfelelő értékeket tártak fel, amelyeket a vártnál magasabb szénkoncentráció okozott (a továbbiakban: szénkiválás). Az Areva és az EDF kiegészítő intézkedéseket javasolt (a továbbiakban: igazolási program), amelyek további garanciákat biztosítanak a reaktortartályra e szénkiválási probléma ellenére jellemző megbízhatóság és biztonság igazolása során. E módosításokat a Nukleáris Biztonsági Hatóság (a továbbiakban: ASN) validálta (13). Az igazolási programban foglalt vizsgálatokat 2016 végéig folytatták le. Az Areva-csoport és az EDF 2016. december 16-án végleges jelentést nyújtott be a vizsgálatokról az ASN-nek, amely 5 hónapos határidőt tűzött az eredmények elemzésére és a végkövetkeztetéseinek közzétételére.

(32)

Az eredeti szerkezetátalakítási rend szerint a New Areva megőrzött volna egy 15 %-os stratégiai részesedést a New Areva NP-ben. A Bizottság részletes vizsgálatának keretében megfogalmazott kételyekre válaszul a francia hatóságok mindazonáltal vállalták, hogy az Areva-csoport reaktorüzletágból való tőkekivonása teljes lesz, ami azt jelenti, hogy az Areva SA-t és a New Arevát semmilyen tőke jellegű viszony nem fűzi többé a New Areva NP-hez a Bizottságnak bejelentett szerkezetátalakítási terv megvalósulásával.

(33)

Az Areva-csoport azért hozta létre a jelenleg a 100 %-ban az Areva SA tulajdonában álló New Areva társaságot, hogy összefogja a következőket:

(34)

2016. augusztus 30-án aláírták az Areva SA eszközeinek a New Arevába történő részleges apportjáról szóló szerződést, a New Arevához átkerült valamennyi kötvénytulajdonos hitelező hozzájárulását pedig 2016. szeptember 27-én szerezték meg. A New Areva létrehozását a részvényesek rendkívüli közgyűlése 2016. november 3-án hagyta jóvá.

(35)

Előírták, hogy ezen új jogalany tőkéjét a francia állam és harmadik fél befektetők 3 milliárd EUR-val emeljék meg. A francia állam ehhez 2,5 milliárd EUR-val, a harmadik fél befektetők pedig 500 millió EUR-val járulnak hozzá. A New Areva részvényeit a tranzakció előtt 2 milliárd EUR-ra értékelték; e jogalany tőkéjének tulajdonlása a következő nagyságrendek szerint alakul a műveletet követően: 40 % az Areva SA-hoz, 50 % közvetlenül a francia államhoz és 10 % harmadik fél befektetőkhöz kerül.

(36)

A szerkezetátalakításban úgy rendelkeznek, hogy az OL3 és a […] projekthez kapcsolódó kockázatokat közvetlenül vagy az Areva NP-n keresztül a jelenlegi anyavállalat, az Areva SA viselje. Ezenfelül, az Areva SA megtartja az Areva-csoport által jegyzett banki adósságot, másfelől a New Areva NP elidegenítésén és az üzemanyagciklushoz kapcsolódó üzletágak leányvállalatokhoz történő kiszervezésén keresztül megfosztják elsődleges tevékenységeitől.

(37)

Annak érdekében, hogy javítsa versenyképességét és üzemi tevékenységét az üzemanyagciklusra történő összpontosítását követően, az Areva-csoport teljesítmény- és versenyképességi terv végrehajtásába fogott.

(38)

Ennek eredményeként, jelentős erőfeszítésekkel 500 millió EUR költségmegtakarítás érhető el évente a New Arevánál.

(39)

A teljesítmény- és versenyképességi terv négy tengely köré szerveződik: i. a vásárlások szelektivitása, ii. az értékesítési csapat telepítésének javítása, iii. a termelékenység javítása (különösen önkéntes kilépési terven keresztül), és iv. a fizetések alakulásának ellenőrzése. Az első intézkedésekre 2015-ben került sor, a terv végrehajtása 2018-ig tart.

(40)

Az Areva-csoport igen nehezen tartható pénzügyi struktúrája kötelezően szerkezetátalakítást igényel.

(41)

A (27) és (28) preambulumbekezdésben felsorolt különböző leányvállalatok értékesítéséből származó bevétel az Areva-csoport likviditási szükségleteinek elsődleges finanszírozási forrása.

(42)

Az Areva-csoport emellett saját forrásokat is mobilizál, megközelítőleg [0–2 milliárd] EUR értékben, amely a következőképpen oszlik meg: a pénzállomány minimális küszöbének strukturális csökkentése [0–1 milliárd] EUR-val, és követelések engedményezései [0–1 milliárd] EUR erejéig. E műveleteket részletesen a (321) preambulumbekezdés ismerteti.

(43)

Mindazonáltal e források nem tűnnek elegendőnek az Areva-csoport tartozásainak kiegyenlítéséhez. A francia hatóságok ezért úgy becsülték, hogy az Areva-csoport sajáttőke-szükséglete 5 milliárd EUR. Az Areva-csoport szerkezetátalakítási terve tehát 5 milliárd EUR tőkeinjekciót ír elő, amelyet az elképzelések szerint a következőkre kell fordítani:

(44)

2016. április 29-én a francia hatóságok egyetlen szerkezetátalakítási támogatásként jelentették be az Areva SA-ban, illetve a New Arevában a francia állam által tervezett, összesen 4,5 milliárd EUR tőkeemelést. Az előírtak szerint e támogatást a francia állam saját forrásaiból finanszírozná.

(45)

A szerkezetátalakítási támogatások összeegyeztethetőségét a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (16) (a továbbiakban: iránymutatás) alapján kell elemezni. Az első vizsgálat végeztével a Bizottság kételyeket fogalmazott meg e támogatás iránymutatással való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(46)

A Bizottság megkérdőjelezte az Areva-csoport hosszú távú életképességének helyreállítási tervét alátámasztó feltevések valószerűségét.

(47)

Így a Bizottság megállapította, hogy a New Arevára vonatkozó alapforgatókönyv nem határozta meg egyértelműen, hogy a szerkezetátalakítás keretében tervezett különböző elidegenítések (köztük elsősorban a New Areva NP elidegenítése) milyen esetleges hatást gyakorolnak az üzemanyagciklushoz kapcsolódó üzletágakra a szinergiák elvesztése szempontjából. Ellentmondás mutatkozott a francia hatóságok azon állítását érintően, amely szerint ezek az elidegenítések csökkentik az átalakított szerkezetű Areva-csoport versenyképességét, ezért valódi kompenzációs intézkedésnek minősülnek.

(48)

A Bizottság arra is rámutatott, hogy a legrosszabb eset forgatókönyve nem tartalmazott olyan érzékenységi elemzést, amely egyértelműen bizonyította és rangsorolta volna az Areva-csoportot lehetségesen érintő elsődleges kockázati tényezőket.

(49)

A Bizottság emellett abban sem volt biztos, hogy a New Areva képes hosszú távú életképességét helyreállítani a legrosszabb eset forgatókönyvében szereplő kilátások mellett, mivel e forgatókönyv […] finanszírozási hiánnyal számol.

(50)

Ami az Areva SA-t illeti, a francia hatóságok által bejelentett előrejelzéseket még túlságosan nagyszámú bizonytalanság jellemzi, többek között a leányvállalatokhoz történő tevékenységkiszervezés forgatókönyvének számadatai vonatkozásában.

(51)

A francia hatóságok által bejelentett információkra tekintettel a Bizottság azt állapította meg, hogy a megfelelő tehermegosztás elve teljesülni látszik, mindazonáltal még pontosabb tájékoztatást kell adni a meglévő kisebbségi részvényesekkel való bánásmódról.

(52)

Ezzel szemben a Bizottságnak kétségei vannak az Areva-csoport szerkezetátalakításához való saját hozzájárulása felől. A francia hatóságok által szolgáltatott előrejelzések alapján úgy tűnik, az Areva-csoport elvben képes több mint 50 %-ban finanszírozni szerkezetátalakításának költségeit. Mindazonáltal, e saját hozzájárulások összegét illetően [9–11 milliárd] EUR-t tüntettek fel, ami magasabb, mint a [8–9 milliárdra] becsült finanszírozási igény, és ezt a különbséget nem indokolták kellőképpen. Ezenfelül, a saját hozzájárulásokat megteremtő több művelet, mint például a tervezett elidegenítések vagy a harmadik fél befektetőknek a New Areva tőkeemeléséhez való hozzájárulása még meglehetősen bizonytalan ahhoz, hogy azokat „ténylegesnek, vagyis valósnak” lehessen tekinteni.

(53)

A Bizottság elismerte, hogy az Areva-csoport által megvalósított különböző – teljes vagy részleges – elidegenítések érzékelhetően (50 %-kal) csökkentették tevékenységi körét, paraméterként a konszolidált forgalmat vagy az alkalmazottak számát alapul véve. Ezen elidegenítések versenyhatása mindazonáltal nem látható tisztán.

(54)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy nem kezelhető minden elidegenítés egyformán. Az olyan, viszonylag kis leányvállalatok, mint az Areva TA vagy a Canberra elidegenítése nem mérhető a tervezett támogatás nagyságrendjéhez.

(55)

Marad tehát a New Areva NP részleges elidegenítése, amely ezzel szemben nagyságrendileg már összevethető a támogatással, de az nem közvetlenül azokat a piacokat érinti, amelyeken az Areva-csoport jelentős pozícióval rendelkezik majd a szerkezetátalakítást követően. A Bizottság tehát megkérdőjelezte azt a két feltevést, amely alapján a francia hatóságok azt állították, hogy feltétlenül versenyt támogató intézkedésről van szó: először is, hogy erőteljes szinergiák állnak fenn a reaktorüzletág és az üzemanyagciklushoz kapcsolódó üzletágak között, ami azt jelenti, hogy a nukleáris piacon előnyt jelent integrált csoportként megjelenni; másodszor, hogy az Areva-csoport elveszíti az e szinergiákból eredő előnyt leányvállalata, a New Areva NP értékesítésével.

(56)

Különösen e második feltevést illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a 2015. július 20-án az EDF és az Areva-csoport által kötött megállapodás jegyzőkönyve szerint e két csoport úgy tűnik, szerződésesen újrateremti az eddig strukturálisan meglévő szinergiákat.

(57)

Különböző okokból a Bizottságnak kételyei voltak a New Areva NP elidegenítése által az Areva-csoport szerkezetátalakítást követő piaci versenypozíciójára gyakorolt hatásokat, ennélfogva e kompenzációs intézkedés elégséges voltát érintően.

(58)

Zárásként a Bizottságot meglepte a francia álláspont, amelynek értelmében nem voltak hajlandók vállalni az iránymutatásban megfogalmazott azon kötelezettséget, hogy a szerkezetátalakítási támogatást ne használják fel részesedésszerzésre. A Bizottság tehát felkérte a francia hatóságokat, hogy akkor foglaljanak bele ilyen műveleteket a szerkezetátalakítási tervbe, ha ezek teljes mértékben elengedhetetlenek az Areva-csoport hosszú távú életképességének helyreállításához.

(59)

Az Areva-csoport teljes mértékben egyetért a francia hatóságok által 2016. szeptember 12-én adott válaszokkal, amelyek kidolgozásában egyébként maga is részt vett.

(60)

A Bizottság által megfogalmazott kétségeket érintően az Areva-csoport lényegében a következőket hangsúlyozza:

(61)

Az Areva-csoport emellett hangsúlyozza a szerkezetátalakítási terv stratégiai jelentőségét az atomenergia-ágazat és az európai gazdaságok szempontjából: a támogatás közvetlenül munkahelyeket termet, olyan kulcsszereplője az atomenergia-ágazat fenntartásának, amely az ágazat értékláncának számos szegmensében megjelenik, döntő fontosságú az európai atomerőműpark megfelelő működése szempontjából.

(62)

Az Areva-csoport végül hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelelően halad, i. a Canberrát érintő elidegenítések lezárultak, az Areva Adwenben való részesedésének elidegenítésével kapcsolatos opciót lehívták, és ii. a kötvénytulajdonos hitelezők jóváhagyták az Areva SA eszközeinek a New Arevába történő részleges apportját, valamint a kötvénykibocsátásból származó adósság ezzel egyidejű átruházását a New Arevára. Ezenfelül a Hinkley Point C projekt kedvező fejlesztési kilátásaival elősegíti e terv megfelelő megvalósítását.

(63)

Az Urenco társaság a Németországi Szövetségi Köztársaság, Hollandia és az Egyesült Királyság közötti politikai együttműködés eredményeként jött létre. Az 1970-ben alapított vállalat különösen az urándúsítás szegmensében aktív, gyárai megtalálhatók a három alapító országban és az Egyesült Államokban egyaránt.

(64)

Miután átfogó képet adott a nukleáris anyagok értékláncáról, az Urenco érvelését három pontban foglalta össze: először is, a vizsgált támogatás jelentősen megerősíti az Areva-csoportot; ezenfelül, e támogatás versenytorzító hatása különösen érezhető lesz az urándúsítás piacán az Urenco és az e szegmensben aktív más versenytársak kárára; ebből következően a francia hatóságok által javasolt versenyjogi intézkedések elégtelenek és azokat szigorítani kell.

(65)

Ami az első pontot illeti, az Urenco megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv az Areva-csoport egyetlen tevékenységét illetően sem ír elő kapacitáscsökkentést a csoport pénzügyi nehézségei és azon túlkapacitás ellenére sem, amely a működése szerinti piacokat jellemzi. A New Areva tehát továbbra is ugyanazokkal az eszközökkel rendelkezik majd, mint a múltban a nukleáris anyagok ciklusában, ez pedig ideális helyzetbe hozza ahhoz, hogy erőteljes pozíciót tartson fenn e piacokon.

(66)

Ez annál is inkább hangsúlyos, minthogy az állami beavatkozás hozzájárul az újonnan alapított jogalanyok mérlegének szanálásához és tiszta lapot ad a múltbeli rossz irányítást feledtetve. A New Areva NP és a New Areva mozgástere visszaáll tehát, mind az új befektetések, mind a finanszírozáshoz jutás, mind az alkupozíció szempontjából. A New Areva versenytársainak viszont teljes mértékben maguknak kell viselniük múltbeli befektetéseik költségét, és csak saját nyereségüket fordíthatják a további fejlesztésekre.

(67)

Ami a második pontot illeti, az Urenco úgy látja, hogy a versenytorzulás tartósan érezhető lesz az urándúsítás szegmensében, amelyet túlkapacitás és a nagyon tőkeigényes projektek korlátozott száma jellemez.

(68)

Az Urenco szerint a világszintű dúsítási kapacitás érzékelhetően meghaladja a keresletet […]. Ez a túlkapacitás annál is inkább hátrányos, minthogy a keresletnövekedés egy része olyan országokhoz köthető, mint Kína vagy Oroszország, amelyek nagymértékben zártak a nyugati piaci szereplők előtt. Ami az ez utóbbiak számára elérhető keresletet illeti, az EDF villamos energiára/atomenergiára épülő parkja e kereslet jelentős hányadát képviseli, ezért tehát döntő, hogy az EDF és az Areva-csoport közötti megerősített kapcsolat ne csökkentse az EDF Urenco általi elérhetőségét.

(69)

A vizsgált támogatás ezenfelül lehetővé teszi az Areva-csoport számára, hogy tevékenységét fenntartsa a MOX üzemanyag területén, jóllehet ez az üzemanyag nem annyira versenyképes, mint a dúsított természetes urán. Az állami támogatás nélkül e tevékenység eltűnt volna, vagy veszített volna jelentőségéből, és megnyitotta volna a piacot az Areva-csoport versenytársai előtt (nevezetesen az EDF felé, amely keresletének [0–25] %-a elégíthető ki MOX üzemanyaggal).

(70)

Szanált mérlege azt is lehetővé teszi a New Areva számára, hogy a dúsítási szolgáltatások kereskedelmében (a továbbiakban: SWU) fejlődjön, amely tevékenységhez jelentős pénzügyi mozgástérre van szükség. Ez a […] piac hozzájárulhat a New Areva megerősítéséhez nem támogatott versenytársaival szemben, amelyek pénzügyi struktúrája tükrözi az ágazat meglehetősen tőkeigényes projektjeit és nem teszi lehetővé ilyen kockázatok felvállalását.

(71)

Végül az Urenco úgy véli, hogy a New Areva továbbra is élvezné az üzemanyagciklus piacain a vertikális integráció előnyeit.

(72)

A harmadik pontról szólva az Urenco kiemeli, hogy versenyjogi intézkedésekre kell javaslatot tenni mindazokon a piacokon, ahol az Areva a szerkezetátalakítást követően aktív lesz, annál is inkább, mivel e piacok többségén (bányászat, átalakítás és dúsítás) már jelenleg is túlkapacitás tapasztalható.

(73)

Az Urenco nem osztja a francia hatóságok álláspontját, amely szerint a reaktorüzletág elkülönítése szinergiaveszteséggel jár, amely érinti az üzemanyagokhoz kapcsolódó üzletágakat. Az, hogy számos nem integrált, mégis jól teljesítő piaci szereplő van (például az Urenco, a Cameco, a KAP), viszonylagossá teszi az ilyen szinergiák jelentőségét. Ráadásul e szinergiák csak az új reaktoroknak beszállított üzemanyag tekintetében jelentkeznek; […].

(74)

Másfelől, az EDF és a New Areva közötti stratégiai partnerség újrateremti az esetlegesen elveszett szinergiákat. A New Areva ugyanis stratégiai részesedéssel rendelkezik majd az EDF-fel közös leányvállalatban, amihez a két csoport közötti bizonyos szintű koordinációra lesz szükség, amelynek következtében az EDF esetleg a New Arevát részesítheti előnyben. Ezeknek ráadásul ugyanaz lesz a részvényesük a francia állam személyében. A fokozottabb együttműködés már meg is kezdődött, amint azt a Bizottság megjegyezte az eljárás megindításáról szóló határozatban. Végül a leválasztás hátrányait elsődlegesen a New Areva NP viseli majd, amelynek új kereskedelmi csapatokat kell kialakítania az üzemanyag-kazetták értékesítéséhez, míg a New Arevánál megmaradna a nukleáris üzemanyagciklus integrációjával járó minden előny.

(75)

Az előzőekre tekintettel az Urenco a következő versenyjogi intézkedéseket javasolja:

(76)

Az Urenco azt is szeretné, ha a francia hatóságok minden más, valamennyi szegmens esetében közös versenyjogi intézkedéssel élnének, amilyen például adott üzletág új belépőnek történő értékesítése, hogy csökkenjenek a New Areva üzemanyagciklusban való integráltságához kapcsolódó szinergiák. Végül az Urenco ragaszkodik ahhoz, hogy fontos a teljes vállalkozás felvásárlására vonatkozó tilalom betartása a szerkezetátalakítási időszakban, hacsak nem bizonyítható, hogy e felvásárlás elengedhetetlen az Areva-csoport életképességének helyreállításához.

(77)

A TVO finn villamosenergia-termelő társaság, amelyet 1969-ben hoztak létre, tulajdonosai pedig más finn villamosenergia-ágazati vállalatok, továbbá ipari vállalatok. A TVO az OL3 atomerőmű jövőbeli tulajdonosa, amely atomerőmű az európai nyomottvizes reaktor technológiájára (a továbbiakban: EPR) épül, és kivitelezése még folyamatban van. Az […] erőmű megépítéséről szóló szerződést 2003. december 18-án kötötték a konzorciummal. A teljesítés eredeti dátuma 2009. április 30. volt. Számos késedelmet követően a konzorcium jelenleg 2018 decemberét jelentette be a teljesítés idejeként.

(78)

A TVO hangsúlyozza az OL3 reaktor fontosságát a finn és az európai energiaágazatban. Ha az OL3 majd működésbe lép, 2020-ig Finnország teljes villamosenergia-termelésének 9 %-át adja, és a teljes villamosenergia-kereslet 14 %-át elégíti ki, lehetővé téve így Finnország energiafüggetlenségének növelését. Az OL3 projekt emellett előfutára az atomipar reneszánszának.

(79)

A projekt megvalósítása végső szakaszához érkezett. A külső építkezés majdnem teljesen lezárult, de egyes építési és telepítési munkálatokat még el kell végezni az erőmű belsejében, különösen a nukleáris kört (reaktort) illetően. Megközelítőleg 2 400 munkavállaló dolgozik a telepen. A TVO kiemeli, hogy az OL3 döntő szakaszhoz érkezett, azaz az üzembe helyezés folyamatához, amelynek lezárulta a teljesítés előirányzott időpontjához vezet. Ehhez a fázishoz a konzorcium folyamatos támogatására van szükség, mivel ők rendelkeznek az EPR-rel kapcsolatos ismeretekkel és szakértelemmel.

(80)

A TVO említést tesz a választott bírósági eljárásról is, amelyben szemben áll a konzorciummal. A konzorcium által követelt teljes összeg jelenleg megközelítőleg [0–5 milliárd] EUR, míg a TVO saját költségeiért és veszteségeiért [0–5 milliárd] EUR-t követel legutóbbi becslései szerint. A két fél által a választott bírósági eljárásban követelt teljes összeg tehát összesen mintegy [0–10 milliárd] EUR.

(81)

A TVO ezt követően kifejti, hogy értelmezése szerint az Areva-csoport szerkezetátalakítási terve mostantól a „B-tervre” épül, amely szerint a New Areva NP-t átruházzák az EDF-re, de előtte leválasztják az OL3 projektet és az annak teljesítéséhez szükséges forrásokat, egyúttal ebben a „vagyonkezelő struktúrában” hagyják az alkatrészekre vonatkozó szerződéseket és az Areva-csoport adósságának egy részét.

(82)

A TVO általánosságban támogatja az Areva-csoport francia állam általi feltőkésítését. Ugyanakkor a TVO aggályait fejezi ki a csoport szerkezetátalakítása következtében az OL3 projektet érintő esetleges kedvezőtlen következmények miatt. Közelebbről: a TVO felveti a kérdést, hogy a vagyonkezelő struktúra, amelybe az OL3 projektet elkülönítik, képes-e megőrizni a projekt sikeres véglegesítéséhez szükséges forrásokat. A vagyonkezelő struktúra ugyanis korlátozott erőforrásokkal rendelkezik majd, és ezekből kell fedeznie az elvben jelentős és most még nehezen számszerűsíthető adósságokat.

(83)

E vagyonkezelő struktúra pénzügyi forrásait a következők adják: 2 milliárd EUR tőkeemelés, 2,5 milliárd EUR a New Areva NP EDF-nek történő értékesítéséből származó bevétel, az Areva nem stratégiai üzletágainak értékesítéséből származó járulékos bevételek, továbbá az az árrész, amelyet a TVO-nak kell megfizetnie az Areva-csoport számára az OL3 projekt véglegesítéséért. E forrásokkal szemben a vagyonkezelő struktúra költségei a becslések szerint a következők: az OL3 projekt megvalósításának költségei és az ahhoz kapcsolódó biztosítékok, a banki adósság visszafizetése 3,4 milliárd EUR összegben, az esetlegesen az EDF-nek nyújtandó biztosíték az atomerőművekkel összefüggő szerződésekre, amely szerződések dokumentumai audit tárgyát képezik, a nem stratégiai eszközök értékesítéséhez kapcsolódó egyéb biztosítékok, valamint, ha a TVO megnyerné a folyamatban lévő választott bírósági eljárást, az ehhez kapcsolódó összeg [0–5 milliárd] EUR is lehet.

(84)

A TVO így kétségbe vonja az átalakított szerkezetű Areva azon képességét, hogy ki tudja küszöbölni az OL3 projekttel összefüggő kockázatokat és különösen, hogy fedezni tudja a megvalósítás költségeit, és kifejti e kétségek következményeit a szerkezetátalakítási támogatás iránymutatás szerinti elemzése, pontosabban a támogatás közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulása, az Areva-csoport hosszú távú életképességének helyreállítása és az először és utoljára elv teljesülése vonatkozásában.

(85)

Először is, a közös érdekű célkitűzést illetően a TVO egyetért Franciaország érvelésével, amely szerint a támogatás hozzájárul az Euratom-Szerződés és különösen annak 2. cikke d) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához. A TVO mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a Szerződés 2. cikkének b) és c) pontját is vizsgálni kell. Ami a 2. cikk c) pontját illeti, a támogatás segít megvalósítani az OL3 projektet, amely fontos projekt az európai villamosenergia-ágazat fejlesztése és a skandináv államok ellátásbiztonsága szempontjából. A 2. cikk b) pontjáról szólva, a nukleáris biztonsági célkitűzés azt foglalja magában, amint azt a nukleáris biztonságról szóló egyezmény 11. cikke kifejti, hogy „minden Szerződő Fél megteszi a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy megfelelő oktatásban, képzésben és átképzésben részesített, megfelelő létszámú képesített személyzet álljon rendelkezésre valamennyi biztonsággal kapcsolatos tevékenységhez minden nukleáris létesítményben vagy minden létesítmény számára, azok teljes élettartama alatt”. Tekintettel arra, hogy a TVO kapacitásai elsődlegesen az erőművek üzemeltetésére korlátozódnak, a TVO a konzorcium szakértelmét veszi igénybe az OL3 projekttel összefüggő tevékenységek biztonságának garantálásához. Márpedig, minden olyan szerkezetátalakítási terv, amely az OL3 projekt vagyonkezelő struktúrában történő izolálását foglalja magában, azzal a kockázattal járhat, hogy az Areva-csoport szakképzett személyzetét nem elegendő létszámban rendelik az OL3 projekthez, kiesik az Areva-csoport „back office” egysége Franciaországban és Németországban, elvész az Areva-csoport műszaki infrastruktúrája, és problémák adódhatnak a projekt alvállalkozóival.

(86)

Másodszor, az Areva-csoport hosszú távú életképességének helyreállítását érintően a TVO megkérdőjelezi, hogy az Areva SA-ban végrehajtott tőkeinjekció elegendő-e, a szerkezetátalakítási terv feltevései helytállóak-e, és ennélfogva, a támogatás képes-e garantálni az Areva SA hosszú távú életképességét.

(87)

Harmadszor, az először és utoljára elvet illetően, ha a szerkezetátalakítási terv nem garantálja, hogy az Areva-csoport képes lesz az OL3 projekt megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni, az újabb késedelmekkel összefüggő kártérítés formájában további kötelezettségek jelenhetnek meg. Új állami támogatást pedig nem hagyhatnak jóvá az először és utoljára elv értelmében.

(88)

Annak érdekében, hogy e kételyeket és kérdéses pontokat eloszlassák, a TVO szerint minden szerkezetátalakítási tervnek tartalmaznia kellene a következőket:

(89)

A Siemens az Areva-csoport két társaságával (Areva GmbH és Areva NP) az OL3 projekttel foglalkozó konzorcium tagja. Jóllehet az Areva-csoport felelős a projekt egy jelentősebb részéért, a konzorcium tagjai egyetemlegesen felelnek megbízójuk, a TVO felé a projekt teljesítéséért.

(90)

Jóllehet a Siemens-csoport teljes mértékben támogatja a francia állam Areva-csoport javára szóló beavatkozását, mindazonáltal több szinten is megfogalmaz fenntartásokat.

(91)

A Siemens először is megkérdőjelezi, hogy a támogatás elegendő-e az Areva SA által viselt kötelezettségvállalások és kockázatok fedezéséhez:

(92)

A Siemens ezek után felteszi a kérdést, hogy az OL3 projektet integrálni hivatott struktúra miként rendelkezik jogi, humán-, pénzügyi és operatív erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik a projekt teljesítését, ha a kivitelezéshez használt operatív tevékenységeket és eszközöket át kell helyezni a New Areva NP-hez, amelyet értékesíteni kívánnak az EDF számára. A projekt egy része megvalósításának majdhogynem elkerülhetetlen átirányítása a New Areva NP-hez azzal járhat, hogy […].

(93)

A Siemens végül aggódik amiatt, hogy a TVO blokkolja […] az Areva-csoport szerkezetátalakítását, amelynek célja, hogy az OL3 projektet egy egyedi struktúrába különítse el […].

(94)

A Siemens szerint ezeket a kockázatokat fedezhetik olyan kiegészítő mechanizmusok, mint i. a francia állam által folyósított kiegészítő pénzügyi eszközök, ii. az OL3 projekthez kötődő minden további kötelezettséget fedező állami garancia, vagy még iii. a francia állam kötelezettségvállalása, hogy a projekttel összefüggő minden további tőkeszükségletet fedeznek.

(95)

Figyelembe véve végül a Siemens és az Areva-csoport közötti egyetemleges felelősséget a konzorciumon belül, a Siemens attól tart, hogy olyan pénzügyi terheket rónak rá, amelyeket az Areva-csoport nem tud majd viselni, ami véleménye szerint ellentétes az iránymutatásban megfogalmazott tehermegosztási elvvel.

(96)

Egy utolsó harmadik fél, aki meg kívánta őrizni anonimitását, figyelmezteti a Bizottságot a vizsgált támogatás által generált versenytorzulásokra. E harmadik fél szerint a New Areva, de a New Areva NP is az állami beavatkozásnak köszönhetően megerősödik a szerkezetátalakítással.

(97)

Az állami támogatásban részesülő kedvezményezett vállalkozások jelentős előnyre tesznek szert a nukleáris ágazati versenyben. Az ágazatot rendkívül intenzív verseny és egyre nagyobb biztosítékok megkövetelése jellemzi.

(98)

Végül az anonim harmadik fél úgy véli, hogy a New Areva és a New Areva NP közötti jövőbeli együttműködés erőteljes szinergiákat teremt, amelyek eltérítik a versenyt.

(99)

Franciaország négy lépésben fogalmazza meg észrevételeit, igazodva a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett elsődleges kételyekhez. Először is, a francia hatóságok igyekszenek bizonyítani, hogy az állami támogatásnak minősíthető egyedüli intézkedés az Areva SA és a New Areva szintjén megvalósított tőkeemelés. Ezt követően választ adnak az üzleti tervet alátámasztó feltevések valószerűségére, a támogatási összeg arányosságára és a javasolt versenyjogi intézkedésekre vonatkozó bizottsági kételyekre.

(100)

A francia hatóságok először is jelzik, hogy annak lehetősége, hogy az Areva-csoport állami támogatásban részesít harmadik feleket azzal, hogy leányvállalatait túl alacsony áron értékesíti, i. ezen eljárás keretében nem releváns és ii. teljes mértékben elméletinek tűnik, minthogy az Areva-csoport arra törekszik, hogy az elidegenítésekből származó bevételt maximalizálja. Arra is rámutatnak, hogy az Areva-csoport nem részesül támogatásban a New Areva NP és az Areva TA elidegenítéséből, amelynek során minden bizonnyal sor kerül állami források mobilizálására, de piaci árakon.

(101)

Ami a New Areva NP-t illeti, a francia hatóságok kifejtik, hogy az EDF-en belül egyedi irányítási módot vezettek be az EDF érdekeinek védelmében. Ezen irányítás keretében független tisztségviselőkből álló munkacsoportot hoztak létre kifejezetten a New Areva NP felvásárlásával összefüggésben, hogy meggyőződjenek arról, hogy e művelet megfelel az EDF társadalmi érdekeinek és hogy független véleményt adjanak az EDF igazgatótanácsának. Az állam egyetlen képviselője sem vesz részt e munkacsoportban. Az EDF végül e munkacsoport munkája alapján fogadta el a felvásárlásról szóló határozatot, miután a munkacsoport értékmegállapítási tanulmányt rendelt meg a Société Générale banknál.

(102)

A francia hatóságok kifejtették azt is, hogy a leányvállalatokhoz történő tevékenységkiszervezés módszerét azért választották végül, hogy az EDF felvásárolhassa az Areva-csoport reaktorüzletágát. Ezen új elidegenítési módok a francia hatóságok szerint nem érintik a felek és tanácsadóik által a korábbi elidegenítési rendszer feltevése mellett végzett értékmegállapítást, amelynek eredménye: 2,5 milliárd EUR a saját tőke 100 %-áért. Az elidegenítés jogi szabályaitól függetlenül a gazdasági realitás nem változik az EDF vonatkozásában, amely megszerzi az Areva NP korábbi üzletágait, de nem vállalja az OL3 projekthez kötődő kockázatot. Az EDF emellett védettséget élvez az alkatrészekre vonatkozó szerződésekkel összefüggő kockázatokkal szemben. Ezeket a kockázatokat valóban nem vették figyelembe a 2016. januári értékmegállapítás során, de a felek által kitalált mentesítési mechanizmus révén a lényeg nem változik.

(103)

Ami az Areva TA-t illeti, az értékmegállapítási folyamat két szakaszra tagolódott a legújabb piaci gyakorlatok szerint: i. 2016 januárja és májusa között az Areva-csoport pénzügyi, operatív, jogi és adóügyi információkat adott át a vevői konzorciumnak, és több munkaértekezletet szervezett az Areva TA igazgatási csapatával; ii. a konzorcium ezt követően hozzáférést kapott egy „data room”-hoz és kérdezz-felelek útján információt tudott cserélni az Areva TA igazgatóságával. Ennek keretében az Areva-csoportot és a vevőt 12 jogi, banki tanácsadó és pénzügyi átvilágítással („due diligence”) foglalkozó szakértő segítette.

(104)

2016. augusztus 18-án a (27) preambulumbekezdésben bemutatott felvásárlói konzorcium az Areva TA értékpapírjait [0–2 milliárd] EUR-ra értékelő ajánlatot nyújtott be. Ez az értékmegállapítás a diszkontált cash flow módszeren („discounted cash flow”, a továbbiakban: DCF-módszer) alapult, amelyet a vevővel hitelesített feltevésekből kiinduló üzleti tervre alkalmaztak. Ezt az árat tartották meg a 2016. december 15-én aláírt adásvételi szerződésben.

(105)

A francia hatóságok tehát úgy vélik, hogy a végül elfogadott értékmegállapítás általánosan elismert módszerekre épül, a szokásos átvilágításokat követően.

(106)

A francia hatóságok először is bemutatják a New Areva naprakész pénzügyi irányvonalát. Ez az irányvonal kimondottan konzervatívnak ítélt feltevéseken alapul: i. az urán árának csökkenésével számol, […], ii. a bányászati tevékenység esetében szintén hanyatlást jelez előre, iii. további kockázatot vesz figyelembe a […]-val/-vel kapcsolatban, iv. a dúsítás és az átalakítás tekintetében szigorítja a költségcsökkentési tervet, v. a leányvállalathoz történő tevékenységkiszervezés rendszerének megvalósításához kapcsolódó költségeket [200–900 millió] EUR-ban rögzíti a 2016 és 2025 közötti időszakra. A legrosszabb eset forgatókönyvének feltevéseit hasonló logika mentén, szintén csökkenő tendenciát figyelembe véve módosították.

(107)

A francia hatóságok ezt követően az életképesség helyreállítását szolgáló tervvel kapcsolatos különböző bizottsági kérdésekre válaszoltak.

(108)

A francia hatóságok kifejtik, hogy figyelembe véve a nukleáris ágazat ciklusainak hosszát, az elsődleges szinergiaveszteségek lényegében az Areva-csoport pénzügyi irányvonalát (2016–2025) meghaladó időtávlatban jelentkeznek. A New Areva ugyanis az elkövetkezendő öt–tíz évre kellő számú megrendeléssel rendelkezik, ami garantál bizonyos fokú mozdulatlanságot piaci részesedéseinek alakulásában. Ez mindazonáltal valamennyi nukleárisanyag-beszállító közös jellemzője, mivel a beszállítási szerződések általában több évre szólnak, szokásosan öt–tíz évre az anyag típusától (nyers, átalakított, dúsított urán) és a megrendelő jellegétől függően. Ezzel szemben, az előirányzott különböző elidegenítések és különösen a New Areva NP értékesítése hosszabb távon fogják vissza a New Areva versenypozícióját.

(109)

Másfelől, az Areva-csoport teljesítmény- és versenyképességi tervet hajt végre, amely lehetővé teszi a New Areva NP elidegenítése által a strukturális költségeire gyakorolt rövidebb távú hatások elnyelését. Ami például a beszerzések tömegjellegének megszüntetését illeti, a szóban forgó tervnek éppen az a célja, hogy e területen nyereséget érjen el, amely kompenzálja a beszerzési volumen New Areva NP elidegenítését követő visszaesését. A legrosszabb esetre vonatkozó pénzügyi irányvonal mindazonáltal azt feltételezi, hogy a terv célkitűzéseit nem érik el, csak [50–100] %-ban, ezért érzékelhető lesz a negatív hatás.

(110)

A francia hatóságok és az Areva-csoport azonosították azokat az elsődleges kockázati tényezőket, amelyek érinthetik a New Areva jövőjét. Pontosították, hogy az alapforgatókönyv már most is igen konzervatív, ezért kevéssé valószínű, hogy a legrosszabb eset forgatókönyvének feltevései mind egyidejűleg megvalósulnak.

(111)

Az első ilyen tényező az euro/dollár átváltási árfolyam. […]. Havonta elemzik a kitettséget, és ennek alapján szerződéseket kötnek a fedezetekre, hogy biztosítsák a jövőben esedékes összegek egy minimális százalékát. Másfelől, bizonyos tevékenységek, mint a bányászat, részben természetesen védettek e kockázattal szemben: így a New Areva bányászati termelésének 50 %-ára Kanadában kerül majd sor, amelynek valutája a dollárhoz igazodik.

(112)

A második kockázat a […]. A legrosszabb eset forgatókönyve szerint a következmények összességében – [0–100 millió] EUR-t tesznek ki az operatív cash flow tekintetében a 2016–2025-ös időszakban. A francia hatóságok kifejtik, hogy az Areva-csoport már végrehajtott költségoptimalizálási és költségcsökkentési intézkedéseket, hogy mérsékelje e kockázat hatását: itt olyan működési javításokról van szó, amelyek célja […]. E fejlesztések szerepelnek a teljesítmény- és versenyképességi tervben, amely a 2018-ig tartó időszakra vonatkozik, […] kereshetők 2018 után, ha a kockázat bekövetkezne.

(113)

A harmadik azonosított kockázat a […] esetleges kudarcának következménye. Ez a kockázat kevéssé tűnik valószínűnek a francia hatóságok szemében, mivel […]. Mindazonáltal a […] kudarca súlyos hatással járna a New Areva bevételeire.

(114)

A New Areva pénzügyi irányvonala végül figyelembe vesz bizonyos veszélyeket […], amelyek mértéke aszerint változik, hogy az alapforgatókönyv vagy a legrosszabb eset forgatókönyve szerepelteti-e őket. Ezek a veszélyek [1–2 milliárd] EUR-t tesznek ki a legrosszabb eset forgatókönyve szerint a 2016–2025-ös időszakban, azaz [0–1 milliárd] EUR-val többet, mint az alapforgatókönyvben. A francia hatóságok rámutatnak arra, hogy a következő korrekciós intézkedéseket lehet végrehajtani: kiegészítő kereskedelmi vagy termelékenységi intézkedések (például a beszerzések optimalizálása és a bértömeg csökkentése) vagy a beruházási terv modulálása […].

(115)

A Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozat (151) preambulumbekezdésében megfogalmazott kételyekre válaszul a francia hatóságok kifejtik, hogy az alapforgatókönyv szerint a New Areva finanszírozási szükséglete […] jelentkezik majd. Márpedig az előírások szerint erre az időpontra a New Areva kellően jó pénzügyi mutatókkal kell rendelkezzen ahhoz, hogy a kötvénypiacra léphessen anélkül, hogy veszélyeztetné a vállalkozás „investment grade” jellegét.

(116)

Ami a legrosszabb eset forgatókönyvét illeti, a New Areva finanszírozási szükséglete […]. A francia hatóságok mindazonáltal kifejtik, hogy a New Areva összekapcsolhatja […], anélkül, hogy ez veszélybe sodorná a vállalkozás életképességének helyreállítását […].

(117)

A francia hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Areva SA nem folytat más tevékenységet, csak amelyek szerepelnek a Bizottsághoz benyújtott szerkezetátalakítási tervben. Ennek alapján úgy vélik, hogy az Areva SA rendelkezik majd a pénzügyi szükségleteit fedező forrásokkal.

(118)

A francia hatóságok megerősítik az OL3 projekt megvalósításával összefüggő, 2017 és 2025 között felmerülő költségekkel kapcsolatos feltevéseiket. Ezek az előrejelzések -[0–2 milliárd] EUR negatív pénzforgalmat mutatnak a figyelembe vett időszakban. […].

(119)

E feltevések alapján az Areva SA üzleti terve [0–500 millió] EUR likviditási többletet tüntet fel az időszak végére az alapforgatókönyvben és [0–100 millió] EUR-t a legrosszabb esetben. […].

(120)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy jelentős tartalékokat képeztek a veszteségekre és az eszközök értékvesztésére, és hogy a részvényárfolyam történelmi mélyponton van. A múltbeli irányításért viselt felelősséget tehát nagymértékben vállalják a kisebbségi részvényesek, részesedésükkel arányosan.

(121)

Másodszor, a francia hatóságok arra számítanak, hogy az Autorité des Marchés Financiers (Pénzügyi Piacok Felügyelő Hatósága, a továbbiakban: AMF) arra kötelezi majd az államot, hogy tegyen nyilvános részvény-visszavásárlási ajánlatot a kisebbségi részvényesek felé. A részvényeseknek javasolt árat az AMF fokozottan ellenőrzi, amely megbizonyosodik arról, hogy több kritériumnak megfelelő értékmegállapítási módszert követtek.

(122)

Ami az eljárás megindításáról szóló határozat (172) preambulumbekezdésében felvetett esetleges likviditástöbbletet illeti, a francia hatóságok úgy vélik, hogy az, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása érdekében mobilizált likvid eszközök meghaladják a szerkezetátalakítás költségét, önmagában nem jelenti azt, hogy a támogatás összege ne korlátozódna a szükséges minimumra. Az iránymutatás ugyanis alsó határt szab meg a saját hozzájárulásra, de sem felső határt nem állapít meg, sem nem ír elő matematikai összefüggést az állami támogatás összege és a szerkezetátalakítás költségei között.

(123)

Más szóval, a francia hatóságok úgy vélik, hogy egyértelműen meg kell különböztetni a két különálló jogi kritériumot, amelyek egyrészt a pénzügyi irányvonalra tekintettel az életképesség helyreállításához szükséges finanszírozás, és másrészt az állami támogatás szükséges minimumra korlátozása azon követelménnyel, amely szerint jelentős saját hozzájárulást kell fordítani a szerkezetátalakítási költségekre. Ezt az értelmezést a Bizottság határozathozatali gyakorlata (18) is mutatja, mivel a Bizottság korábban elfogadta, hogy a saját hozzájárulás meghaladja a szerkezetátalakítás költségét, anélkül, hogy ez a likviditástöbblet azt jelentené, hogy a támogatás nem korlátozódik a szükséges minimumra.

(124)

A francia hatóságok végül arra hivatkoznak, hogy az Areva-csoportnak likviditási tartalékkal kell rendelkeznie, ha a legrosszabb eset forgatókönyve valósulna meg.

(125)

A Bizottság által az Areva-csoport saját hozzájárulásának tényleges és valós jellegét illetően felvetett kétségekre válaszolva a francia hatóságok pontosítanak bizonyos információkat, és emlékeztetnek arra, hogy a Bizottság határozathozatali gyakorlatában elfogadta, hogy a jövőbeni eszközértékesítéseket saját hozzájárulásként számolják el, feltéve, hogy független szakértők becslik fel a javak piaci értékét (19).

(126)

A New Areva NP elidegenítését illetően a francia hatóságok emlékeztetnek a független értékmegállapítási gyakorlatok meglétére, amint azt a Bizottsághoz is benyújtották a bejelentés során. Franciaország azokra az elemekre is rámutatott, amelyekkel megállapítható, hogy a New Areva NP elidegenítése valós és tényleges: először is, a New Areva NP részvényeinek EDF általi megvásárlásáról szóló szerződést 2016. november 15-én aláírták; emellett az elidegenítésre irányadó felfüggesztő feltételek nem vonják kétségbe az elidegenítés biztos jellegét. A francia hatóságok így bizakodóak az ASN-nek a Flamanville 3 reaktortartályra vonatkozó igazolási programmal kapcsolatos következtetéseit illetően, mivel a programban szereplő valamennyi tesztet elvégezték, és ezek során nem tártak fel az EDF és az Areva-csoport előtt szabálytalanságokat. Másfelől, […] a TVO-val folytatott tárgyalás nem kérdőjelezi meg a New Areva NP elidegenítését, pusztán annak ütemezését érinti.

(127)

A Canberra elidegenítését illetően a francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy annak végrehajtása 2016. július 1-jétől hatályos.

(128)

Az Areva TA elidegenítése véglegesítés alatt áll, amint az e határozat (103)–(105) preambulumbekezdésében összefoglalt információkból következik.

(129)

Az Elta leányvállalatról szólva, az ECA-csoporttól egyoldalú vételi ígéret érkezett 2016. augusztus 4-én, és a vásárlásra 2016. december 1-jén került sor [0–10 millió] EUR áron.

(130)

Az előírások szerint az Areva-csoport Adwen leányvállalatában fennálló teljes részesedését elidegenítik; a Gamesa-csoport már 60 millió EUR alsó összeget lekötött erre a célra. Ezen elidegenítés tényleges megvalósulását 2017 január elejére várják.

(131)

Ezzel szemben a […] értékesítésekre […] előtt nem kerül sor.

(132)

Végül ami a harmadik fél befektetők New Areva tőkéjében fennálló részesedését illeti, a francia hatóságok kifejtik, hogy a JNFL és az MHI japán csoport […] érdeklődését fejezte ki […]. A tárgyalások a következőképpen állnak. Az MHI- és a JNFL-csoport kötelező ajánlatot […] tett a New Areva tőkéjének 5 %-ára, amelynek értékét 250 millió EUR-ban állapították meg. […].

(133)

A francia hatóságok szerint a New Areva NP elidegenítése különösen jelentős terjedelmű kompenzációs intézkedésnek tekinthető, mivel az Areva-csoport ezáltal feltétel nélkül kivonul számos piacról, amelyeken mostantól az EDF-csoport élénkíti majd a versenyt. A New Areva NP elidegenítésével az Areva-csoport megválik eszközeinek egyharmadától és forgalmának körülbelül felétől. Ezenfelül lemond mindazokról az előnyökről, amelyet az utóbbi tizenöt évben kialakított integrált modell nyújtott számára, ezáltal alapvető jelentőségű stratégiai fordulatot idéz elő. Ezen túlmenően az Areva-csoport lemond arról a pozitív pénzforgalomról, amelyet a New Areva NP generál az időszakban.

(134)

Ezen érvelés alátámasztására a francia hatóságok részletesen elemzik a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett különböző pontokat.

(135)

A francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy a „versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek kezelniük kell az erkölcsi kockázatokkal kapcsolatos aggályokat és a lehetséges torzulásokat azokon a piacokon, amelyeken a kedvezményezett tevékenykedik”, figyelembe véve „az érintett piac jellemzői[t]” (20).

(136)

Jelen esetben szerintük minden erkölcsi kockázat kizárt, mivel a múltbeli veszteségeket az Areva-csoport meglévő részvényesei viselték, köztük elsődlegesen az állam, tartalékképzésen és eszközök leértékelésén keresztül. Másfelől a szóban forgó piacok jellemzőire tekintettel az állami támogatás inkább fenntartja a hatékony versenyt, semmint korlátozza, mivel azon piacok túlnyomó része, amelyeken a New Areva majd megjelenik, oligopol struktúrájú, amit egy szereplő kiesése súlyosbít.

(137)

A francia hatóságok szerint a piaci helyzeteknek a támogatás elmaradása esetére szóló kontrafaktuális forgatókönyvben történő összehasonlítása egyértelműen mutatja, hogy csak az Areva-csoport fenntartása biztosítja, hogy a hatékony verseny fennmaradjon a piacokon.

(138)

Így a New Areva NP elidegenítése nagyon is elégséges kompenzációs intézkedés, annál is inkább, mivel rövid távon szinergiaveszteséggel jár az Areva-csoport számára, középtávon pedig a különösen jövedelmező fejlesztési kilátásokról való lemondással, amelyeket a következő 4.4.2. pont ismertet.

(139)

Az integrált Areva-csoport integrált értékesítési és marketingcsapattal rendelkezett, akik természetes uránt forgalmaztak, átalakítási és dúsítási, továbbá üzemanyag-kazetták tervezésével és gyártásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtottak, e termékek és szolgáltatások minden lehetséges kombinációjában. Az üzemanyag-kazetták előkészítő tevékenységekkel való integrálása az Areva-csoportot jelentős információs és kereskedelmi előnyhöz juttatta. A villamosenergia-termelők ugyanis általában egyetlen beszerzővel dolgoznak, aki az üzemanyagkazetta-beszerzést intézi. Mivel az üzemanyag-kazetták egymás között nagyon csekély mértékben helyettesíthetők, a kazetták beszállítója megkerülhetetlen partner a villamosenergia-termelő számára, ellentétben az előkészítő tevékenységeket folytató beszállítóval, amelynek termékei és szolgáltatásai helyettesíthetők.

(140)

A francia hatóságok a […] villamosenergia-termelő példáját hozzák fel, akinél az Areva-csoport egy üzemanyag-kazettákra vonatkozó ajánlattételi felhívás keretében bővíteni tudta értékesítéseit az előkészítő tevékenységhez köthető termékek és szolgáltatások irányában is. Ebből eredően 10 ügyfélből [5–10] az Areva NC és az Areva NP ügyfele is.

(141)

Másfelől, a New Areva NP tevékenységeinek elkülönítése bonyolítja a logisztika optimalizálását: a New Arevának a jövőben a New Areva NP üzemanyagkazetta-gyártóival úgy kell együtt dolgoznia, mint minden más amerikai és európai gyártóval, ezért elesik az optimális logisztikától, így megemelkednek például a szállítási költségek és csökken a dúsított urán termelésének egyenletessé tételére vonatkozó képessége.

(142)

A francia hatóságok kifejtik azt is, hogy a ciklus előkészítő szakasza termékeinek és szolgáltatásainak azok a beszállítói, akik üzemanyag-kazetták és reaktorok beszállítóira támaszkodnak, tagadhatatlan versenyelőnnyel rendelkeznek a ciklus elejével összefüggő ajánlatok vonatkozásában. Egy új erőmű vevője ugyanis általában megköveteli a kivitelezőtől, hogy ő szolgáltassa az első reaktormagot és az esetleges tölteteket. Minthogy az Areva-csoport előkészítő tevékenysége integrált volt az Areva NP-vel, a csoport automatikusan hozzáfért e kereslethez. Az Areva-csoport ezenfelül előnyösebb feltételeket tudott kialkudni az uránja számára, mivel az ilyen tárgyalásokra általában tőzsdén kívül, nyílt eljárás nélkül kerül sor. Végül, az ilyen típusú szerződések lehetővé teszik kereskedelmi kapcsolatok kiépítését nehezen hozzáférhető piacokon, például Kínában.

(143)

Ezt a versenyelőnyt mutatják az Areva-csoport által az OL3, a Taishan 1 és 2 reaktorok […] tekintetében tárgyalt szerződések. A Taishan 1 és 2 vonatkozásában például […]. Ilyen feltételeket nem lehetett volna kialkudni az integráció előnyei nélkül: összehasonlítva az Areva-csoport csak […] tudott szerződni.

(144)

Így a New Areva NP jövőbeni reaktorértékesítései mind kihagyott lehetőségek a New Areva számára, hogy optimális feltételek mellett értékesíthessen az előkészítő ciklushoz tartozó anyagokat. A francia hatóságok szerint a New Areva NP kedvező helyzetben lesz a […] projektek elnyeréséhez. A New Areva NP ezenfelül pályázhat a […] projektekre is. A nukleáris üzemanyagciklus tartama miatt e szinergiaveszteségek mindazonáltal csak azon időszak végét követően jelentkeznek, amelynek tekintetében az Areva-csoport a pénzügyi irányvonalat kijelölte.

(145)

E szinergiaveszteségek különösen láthatók egy reaktor élettartamának kezdetén, de annak fennmaradó részében is nyilvánvalóak lehetnek. Egyes villamosenergia-termelők ugyanis szívesen vesznek igénybe egységesített ajánlatot, amely átfogja az uránvásárlást, az átalakítási, a dúsítási és az üzemanyag-kazetta szolgáltatásokat, különösen azon reaktorok esetében, amelyeknek már tervbe vették a leállítását (az életciklusuk végén).

(146)

Végül, az integráció megszűnése bonyolítja az integrált üzletág fejlesztését a reprocesszált urán újrahasznosítása vonatkozásában, mivel ezen ágazat nagyfokú logisztikai koordinációt igényel az üzemanyag-kazetták beszállítója (a New Areva NP) és a reprocesszálási szolgáltatásokat nyújtó beszállító (New Areva) között.

(147)

Mindezek a szinergiaveszteségek a New Arevát sújtják a versenytársai előnyére. Azzal, ha az Areva-csoport integrált maradt volna, ideális helyzetben lett volna a várt piaci fellendülés előnyeinek kiaknázásához, különösen a birtokában lévő korszerűsített eszközök révén. Jelentős piac nyílik például a villamosenergia-termelőnek tett, az életciklusuk végéhez közeledő rektoraik kezeléséről szóló ajánlatok szegmensében. A várt szinergiaveszteségek miatt ugyanakkor a francia hatóságok és az Areva-csoport […].

(148)

Ezzel szemben, a New Areva versenytársai élhetnek az Areva-csoport szétdarabolása nyomán adódó lehetőségekkel, gondolva itt különösen az új reaktoroknak címzett üzemanyag-beszállításokra. A New Arevának meg kell küzdenie az integrált versenytársakkal, például a Rosatommal, vagy a vertikális integráció felé tartó KHNP-vel, Toshiba/Westinghouse-zal vagy CNNC-vel.

(149)

A New Areva NP elidegenítése […] lesz a New Areva kiégett fűtőelemek újrahasznosítása és kezelése terén folytatott tevékenységei vonatkozásában. A MOX értékesítései ugyanis attól függnek, hogy van-e a piacon könnyűvizes reaktorpark, amely MOX üzemanyag-kazettákkal működhet. Márpedig e park mérete attól függ, hogy a New Areva NP milyen erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy a jövőben kínálja és telepítse ezt a technológiát.

(150)

A villamosenergia-termelő azon döntése, hogy a reaktort MOX üzemanyagra állítja, azon múlik, hogy képes-e biztosítani a reaktora teljesítményét és a kapcsolódó költségeket. E két tényező pedig a reaktor tervezője, a kazetták tervezője és a MOX beszállítója közötti együttműködés minőségétől függ. Mostanáig ezt az együttműködést az Areva-csoport azon képessége tette lehetővé, hogy központosítottan tudott közvetíteni jogalanyai szerteágazó érdekei között.

(151)

Így a New Areva NP […] a MOX-ot használó reaktorok elszaporodásának előmozdítása érdekében, amennyiben […]. Mostanáig az egy csoporthoz tartozás csoporton belüli megállapodásokat tett lehetővé[…], sőt a két üzletág eltérő érdekeinek egyeztetését is. Ez nem így lesz a jövőben, tehát jelentős szinergiaveszteségeket lehet előre jelezni hosszú távon.

(152)

E szinergiaveszteségek a leszerelés és a logisztika szegmenseiben is érezhetők lesznek. A leszerelési tevékenységek szorosan kapcsolódnak a reaktorok tervezéséhez és a telepített bázisnak nyújtott szolgáltatáshoz. Ami a logisztikai tevékenységeket illeti, ezeket napjainkban az Areva NP két címen is ellátja: egyfelől a szennyezett karbantartási eszközök szállítása, másfelől az üzemanyag-kazetták szállítása terén. Félő, hogy e csoporton belüli szolgáltatásokat a New Areva NP vagy internalizálja, vagy megversenyezteti a jövőben.

(153)

A leszerelési és a logisztikai piac két dinamikus piac, amelyeken az Areva-csoport […].

(154)

A francia hatóságok átadták a Bizottságnak az EDF és az Areva-csoport közötti 2016. július 28-i megállapodás jegyzőkönyvét. E jegyzőkönyv 7. melléklete globális stratégiai és ipari partnerség megteremtéséről szól.

(155)

A francia hatóságok szerint e partnerség nem alkalmas az elveszett szinergiák újrateremtésére […].

(156)

[…] a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a New Areva NP és a New Areva között folyamatban van egy megrendelő/beszállító kapcsolat kiépítése. […].

(157)

Ebből következően semmilyen stratégiai partnerség nem tudja újra felépíteni a csoporton belüli múltbeli közvetítésben rejlő erőt és a korábbi szinergiákat.

(158)

Mindazonáltal, a Bizottság e ponttal kapcsolatos kifogásaira válaszul a francia hatóságok vállalták, hogy a szerkezetátalakítási időszakban az EDF irányítása alatt álló New Areva NP és a New Areva nem kötnek stratégiai partnerséget vagy olyan kereskedelmi együttműködésről rendelkező keretmegállapodást, amely együttműködésnek az lenne a célja, hogy a New Arevát részesítse előnyben azokban a helyzetekben, amikor a New Areva NP egy nukleárisanyag-beszállítóval integrált ajánlatot kíván tenni egy ügyfélnek a (344) és (347) preambulumbekezdésben meghatározott piacokon, azaz az üzemanyag-kazetták beszállításának és az új reaktorok kivitelezésének piacán. Ez a kötelezettségvállalás nem gátolja meg a New Arevát, sem a New Areva NP-t, hogy együttes ajánlatot tegyenek, feltéve, hogy a New Arevát kereskedelmi és műszaki kritériumok alapján választották ki.

(159)

Emlékeztetve az atomenergia területén a partnerségek jelentőségére, a francia hatóságok vállalják, hogy a szerkezetátalakítási időszakban az Areva-csoport (az Areva SA és a New Areva) és az irányítása alatt álló vállalatok tartózkodnak az olyan vállalatokban való közvetlen vagy közvetett részesedésszerzéstől, amelyek nem állnak már az irányításuk alatt, kivéve az Areva-csoport életképességének helyreállításához elengedhetetlen projekteket. Ez a kötelezettségvállalás nem vonatkozik a New Areva és a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló vállalkozások által megvalósított részesedésszerzésekre, amelyeknek célja i. olyan leszerelési alapok pénzügyi kezelése, amelyeket az Areva-csoportnak törvényi vagy rendeleti kötelezettség értelmében kezelnie kell; ii. az Areva-csoport alkalmazotti nyugdíjalapja; iii. likvid eszközeinek kihelyezése. Vállalták továbbá, hogy az Areva-csoport (az Areva SA és a New Areva) nem mutatja be a kapott támogatást versenyelőnyként, amikor termékeit és szolgáltatásait forgalmazza.

(160)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy az Areva SA képes lesz előirányzott szükségletei egészének finanszírozására.

(161)

Egyfelől pontatlan az a megállapítás, amely szerint az Areva-csoport az elfogadott szerkezetátalakítási rendszer révén veszélyeztetné az OL3 megfelelő véglegesítését. E projekt sikere lényeges a szerkezetátalakítással érintett valamennyi jogalany számára: az Areva SA számára egyértelműen, de a New Areva számára is (az üzemanyag-beszállítás tekintetében) és a New Areva NP számára is (ezen első EPR bemutatásának értéke miatt). Az Areva SA tehát minden szükséges operatív forrással rendelkezik majd, amelyek nem képezik leválasztás és a New Areva NP-be történő azonnali apport tárgyát, hogy megvalósítsa a projektet, és a TVO minden ilyen tárgyú kétségét el kell oszlatni.

(162)

A francia hatóságok különösen hangsúlyozzák […] az Areva NP és a New Areva NP közötti egyedi együttműködés meglétét, amelynek révén az Areva NP a New Areva NP-hez fordulhat, ha ez szükségesnek bizonyul […].

(163)

Egyrészt az Areva SA szükségleteit a francia hatóságok helyesen, konzervatív módon becsülték meg.

(164)

Ami az OL3 véglegesítésének költségeit illeti, az Areva-csoport becslése egyébként hasonló a TVO-éhoz, sőt, annál konzervatívabb, a […] kivételével, de a francia hatóságok vitatják a […], ami meglátásuk szerint nem hihető. A francia hatóságok nem tesznek észrevételt a Siemens becslésére, amely ezen az aggregációs szinten nem teszi lehetővé a részletes elemzést.

(165)

Ami az esetleges választott bírósági elmarasztalásból eredő kártérítést illeti, […].

(166)

A francia hatóságok szerint teljesen helytelen lenne és a szerkezetátalakítási támogatásokról szóló szabályok célkitűzésének és szellemének nem felelne meg, ha a támogatás összegét azért növelnék, hogy garantáljanak harmadik feleknek szóló kártérítést, amelyet adott esetben a támogatás kedvezményezettjével szemben indított jogvita keretében ítélnek meg a számukra. Először is, ez a típusú kockázat nem szerepel a legrosszabb eset megállapítása során figyelembe veendő kockázatok meghatározásában. Az iránymutatás ugyanis csak kereskedelmi és makrogazdasági tényezőkre hivatkozik. Másodszor, a támogatás e növelése ellentétes lenne az arányosság és a támogatási összeg szükséges minimumra korlátozódásának elvével. Harmadszor, a TVO és a Siemens érvei valójában arra mutatnak, hogy az állam garantálja az esetleges kötelezettjeik/egyetemlegesen felelős társkötelezettjeik fizetőképességét, ami a Siemensnek és a TVO-nak nyújtott állami támogatást jelentene. Márpedig a Bizottság kifejezetten elismerte, hogy a feltételezett jogvitákra szóló állami kezességvállalások állami támogatásnak minősülnek (21), és már kizárta ezek elvi összeegyeztethetőségét (22). Negyedszer, a Siemens és a TVO érvei nem következetesek, minthogy nem tartalmazzák a pozitív végeredmény lehetőségét a konzorcium tekintetében. Ötödször, kedvezőtlen választott bírósági döntés esetén, […].

(167)

Ami a […] illeti […]. A francia hatóságok több érvet hoznak fel.

(168)

A […] tárgyában […].

(169)

Másfelől, a szabályozási eredetű szénkiválási probléma rendezése folyamatban van az EDF meglévő parkjában. Az ASN engedélyezte a francia park valamennyi, Creusot-ban gyártott gőzgenerátorral üzemelő reaktorának újraindítását (ezek tekintetében azonosították korábban a szénkiválási problémát), és az Areva NP japán partnere által gyártott gőzgenerátorral működő tizenkét reaktorból nyolcét.

(170)

Mostanáig nem tártak fel rendellenességet a Taishan elsődleges hurka tekintetében. Mindenesetre, a szerződés kimondja, hogy az Areva-csoport szerződéses felelősségének felső határa [0–1 milliárd] EUR a taishani projekt esetében.

(171)

[…], minden igényhez bizonyítani kell a tényleges kárt, azaz adott alkatrész valódi biztonsági hibáját, amely az üzemzavar magas kockázatával jár.

(172)

Minden olyan alkalmat illetően, amikor felvetődött az Areva-csoport polgári jogi felelőssége, a francia hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy […].

(173)

A Siemens azon érvéről szólva, amely szerint az Areva SA előirányzott forrásai lehetővé kell tegyék a számára egy maximális elméleti összeg finanszírozását, amely minden elméletileg lehetséges kockázatot fedez, a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a Bizottság határozathozatali gyakorlatából felhozott példák, amelyekre a Siemens hivatkozik, mind a pénzügyi intézményeknek a gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott szerkezetátalakítási támogatások időszakában indított eljárásokra vonatkoznak. A Siemens által analógia útján előterjesztett ezen érvelés tehát a francia hatóságok szerint ebben az ügyben hatástalan. E hatóságok azt is kifejtik, hogy az iránymutatás értelmében vett legrosszabb forgatókönyv sem tudja lefedni az elméletileg lehetséges összes kockázatot, hanem a lehetséges események körén belül kell maradnia.

(174)

Végül, válaszul a Siemens azon érvére, amely szerint az Areva alultőkésítése szembe menne az iránymutatásban megfogalmazott megfelelő tehermegosztás elvével, a francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy ezen elv alkalmazása csak a részvényesekre és az alárendelt hitelezőkre vonatkozik, akiket nem kell ok nélkül védeni a támogatás hatásai révén.

(175)

Először is, a francia hatóságok kifejtik, hogy az Urenco nagymértékben hozzájárult a Fukusima óta az urándúsítás piacán jelentkező túlkapacitáshoz. Így az Urenco dúsítási világpiaci részesedése megduplázódott 2007 és 2015 között, míg az Areva-csoporté csökkent.

(176)

A francia hatóságok ezt követően rámutatnak arra, hogy a támogatás nem eredményez versenytorzulást, ellenkezőleg: hosszú távon hozzájárul az élénk versenyhez.

(177)

A logisztika és a leszerelés piacán az Areva-csoport viszonylag szerény jelenléte magyarázza, hogy a támogatás semmilyen versenytorzulással nem jár majd. Ehhez képest az Areva-csoport az egyetlen szereplő a világon, amely ipari léptékű reprocesszálási gyárat üzemeltet, ezért megmaradása e szegmensben nem ronthatja az egyébként sem létező versenyt.

(178)

A bányászat, az átalakítási és dúsítási szegmensekben igen koncentrált piaci struktúrák figyelhetők meg, ráadásul az Areva-csoport az egyetlen nagyléptékű európai csoport a bányászati és az átalakítási szegmensben. Az Areva-csoport eltűnése e szegmensekből versenyellenes következményekkel járna, és még fokozottabb koncentrációt mozdítana elő.

(179)

Ráadásul az Areva-csoportot az állami támogatás nem erősíti meg jogtalanul a dúsítás konkrét szegmensében. Először is, a francia hatóságok megjegyzik, hogy az Areva-csoport dúsítási szolgáltatásokkal összefüggő szerződéskötési kapacitása nem pénzügyi minősítéséhez igazodik, hanem sokkal inkább más jellemzőkhöz, többek között a beszállítási árhoz, a szerződési rugalmassághoz, a logisztika minőségéhez stb. Másodszor, az Areva-csoport dúsítással foglalkozó leányvállalata (a Société d'Enrichissement du Tricastin, a továbbiakban: SET) már jövedelmező és autonóm pénzügyi téren, […].[…], e tevékenység inkább az átalakított szerkezetű Areva-csoport életképességének helyreállításához járul hozzá, semmint a támogatás előnyeiből részesülne. Harmadszor, az Areva nem volt aktív az SWU-kereskedelemben legalább 10 éve, […].

(180)

A francia hatóságok a 2016. szeptember 12-i észrevételeikben kifejtett érvekre hivatkoznak, és emlékeztetnek arra, hogy az integrált modellhez kapcsolódó szinergiák elvesztése nem csak a ciklus elejéhez és végéhez kötődő tevékenységeket sújtja, de általában a reaktor életciklusához kötődő valamennyi tevékenységet. A New Areva NP elidegenítése tehát kielégítő kompenzációs intézkedésnek tekinthető. Az ugyanezen észrevételekben már kifejtett okokból, az EDF-fel létrehozandó stratégiai partnerség nem termeti újra ezeket a szinergiákat, és az, hogy az állam mindkét csoportban részvényes, ezen nem változtat semmit, mivel ezek független gazdasági jogalanyok, önálló döntéshozatali jogkörrel.

(181)

Ami közelebbről az Urenco által ajánlott különböző intézkedéseket illeti, a francia hatóságok a következőkre hivatkoznak:

(182)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az ezen eljárás tárgyát képező intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősíthetők-e.

(183)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(184)

E rendelkezés alapján a Bizottság úgy véli, hogy egy állami intézkedés állami támogatássá minősítése feltételezi, hogy a következő kumulatív feltételek teljesülnek, azaz: i. az intézkedést az állam ítéli oda vagy állami forrásból ítélik oda, ii. gazdasági előnyt juttat a kedvezményezettjének, iii. ez az előny szelektív, és iv. a szóban forgó intézkedés torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(185)

Jóllehet két, látszólag különálló beavatkozásról van szó, a Bizottság úgy véli, hogy az Areva SA, illetve a New Areva tőkeemelésében való állami részvételt egyetlen, az Areva-csoport számára nyújtott támogatásnak kell tekinteni. Az Areva-csoport nehézségeinek és eladósodottságának elemzéséből ugyanis az tűnik ki, hogy e csoport egészének szüksége van tőkére. Az, hogy ezen átfogó tőkésítési igény később megoszlik az Areva SA és a New Areva között, pusztán az Areva-csoport tőkésítésének végrehajtási módszere.

(186)

Ez a tőkésítés az államnak tudható be és állami forrásokból ered. E két tőkeemelést ugyanis közvetlenül az állam jegyzi saját forrásaiból.

(187)

E tőkeemelés gazdasági előnyhöz juttatja az Areva-csoportot. Egyfelől, e befektetés javítja az Areva-csoport helyzetét, minthogy lehetővé teszi számára adósságai jelentős részének fedezését. Másfelől, az Areva-csoport nem jutott volna ilyen tőkeösszeghez a szokásos piaci feltételek mellett, mivel egyetlen magánbefektető sem vállalt volna ilyen feltételekkel semmilyen tőkeemelést az Areva-csoportban, tekintettel annak rossz pénzügyi helyzetére. A két harmadik személy befektető, az MHI és a JNFL egyébként nem járulnának hozzá az Areva-csoport tőkéjéhez olyan módon, mint a francia állam, mivel befektetésük az átalakított szerkezetű Areva-csoport két jogalanya közül csak egyet érintene (New Areva) és kisebbségi […] összeg erejéig.

(188)

Az Areva-csoport számára juttatott előny így szelektív. Az állam e tőkeemelésben való részvétele ugyanis eseti intézkedés, amelynek az Areva-csoport a kizárólagos kedvezményezettje a szerkezetátalakítási szükségletei vonatkozásában.

(189)

Végül az állami jegyzéssel végrehajtott két tőkeemeléssel az Areva-csoport számára juttatott előny érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. A különböző piacokat ugyanis, amelyeken az Areva-csoport jelen van, az államok közötti jelentős kereskedelem jellemzi. E tekintetben a Bizottságnak már volt alkalma megállapítani, hogy az atomenergia-piac legalábbis európai léptékű (23). Ezenfelül az Areva-csoportnak juttatott előny olyan további pénzügyi forrásokat nyújt a számára, amelyek lehetővé teszik, hogy aktívan a piacon maradjon. Ennélfogva az intézkedés alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt.

(190)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy az Areva SA és a New Areva tőkéjének francia állam általi emelése az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak minősül, amelyet az Areva-csoport javára hajtanak végre 4,5 milliárd EUR összegben.

(191)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy az Areva-csoport által tervezett elidegenítések támogatásnak minősülhetnek, amennyiben azokra nem piaci áron kerül sor. Ebben az esetben szó lehet akár a felvásárlónak nyújtott támogatásról, ha a piaci árat visszaélésszerűen alacsonynak ítélik, akár az eladónak (Areva-csoport) nyújtott támogatásról, ha az ár visszaélésszerűen magasnak minősíthető – az eladónak nyújtott támogatás csak akkor releváns, ha az elidegenítés egy másik állami jogalanynak történik, amennyiben az államnak való betudhatósággal és az állami forrásokkal kapcsolatos kritérium teljesül. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az iránymutatás 63. pontja értelmében az eladónak (Areva-csoport) nyújtott támogatási elemet tartalmazó elidegenítések nem vehetők figyelembe a saját hozzájárulás kiszámításánál.

(192)

Ami az állami szerveken kívüli harmadik feleknek történő elidegenítéseket (Canberra, Elta, Adwen) illeti, a Bizottság elismeri, hogy az a forgatókönyv, amely szerint az Areva-csoport támogatást nyújt a felvásárlóinak a jogtalanul alacsony ár révén, valószerűtlen, mivel az Areva-csoportnak legfőbb érdeke, hogy maximalizálja az ezen elidegenítésekből származó bevételt. Ezenfelül ezekre az elidegenítésekre olyan versenyeljárások mellett kerül sor, amelyek során maximalizálható az Areva-csoport által elérhető ár.

(193)

Ezzel szemben, ami a New Areva NP és az Areva TA elidegenítését illeti, előzetesen nem zárható ki, hogy az EDF, illetve az Areva TA-t felvásárló állami konzorcium jogtalanul magas árat szab, hogy az Areva-csoportnak kedvezzen. Mindazonáltal a Bizottság megállapítja az 5.1.2.1. és 5.1.2.2. pontban alább kifejtett érvelés alapján, hogy ezekre az elidegenítésekre piaci árakon került sor, ami kizárja az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett gazdasági előny meglétét.

(194)

A New Areva NP-ben fennálló többségi részesedés EDF számára történő értékesítése nem képezte nyílt, átlátható és feltételhez nem kötött ajánlattételi felhívás tárgyát. Mindazonáltal az irányítási részesedések tőzsdén kívüli értékesítése szokásos gyakorlat a piacon. Ami a New Areva NP-t illeti, figyelembe kell venni tevékenységi körét és az atomerőművek üzemeltetésével fennálló kapcsolatait, amely körben nem szokásos piaci gyakorlat az irányítási részesedések ajánlattételi felhívás útján történő értékesítése. Másfelől mielőtt a részesedés értékesítésébe beleegyeztek volna, az ügyletben részes felek független szakértőhöz fordultak, hogy mindegyikük a saját szemszögéből meghatározza az eladási árat. Igaz ugyan, hogy végső soron az eladási ár a megegyező eladó és vevő tárgyalásának eredménye, továbbra is kijelenthető, hogy az ilyen szakértelem igénybevétele az árban való megegyezést megelőző tárgyalások során szintén szokásos piaci gyakorlat, amelyet egy körültekintő befektető alkalmaz (24).

(195)

Ami e szakvélemények tartalmát illeti, egy több kritériumra épülő megközelítésen alapuló, a részesedés értékét megállapító gyakorlat eredményeként az EDF pénzügyi tanácsadója, a BNP Paribas 2015. július 24-én a következő véleményt adta ki: „A fenti információk és a művelet fent említett jellemzői alapján úgy tűnik, hogy a most az EDF által a művelet keretében az Areva NP tőkéjének 100 %-áért kínált 2,7 milliárd EUR véleményünk szerint szigorúan pénzügyi szempontból véve észszerű az EDF számára”. Az EDF ezt követően a Société Générale bank szolgáltatásait vette igénybe, hogy megtárgyalják az előzetes audit szakaszát. A francia hatóságok a Bizottság előtt részletesen ismertették ennek az előzetes auditnak az eredményét; ez az ismertetés 2016 januárjában kelt, és abban a Société Générale validálja a felek között újratárgyalt, a saját tőke 100 %-áért nyújtott 2,5 milliárd EUR érték megállapítását.

(196)

A Société Générale által végzett értékmegállapítás igen részletes (127 oldalas elemzés), amely a pénzügyi területen általánosan elfogadott DCF-módszerre épül.

(197)

Először is, a Société Générale átdolgozta az EDF-fel az Areva-csoport által megvalósított üzleti tervet mind az öt, a New Areva NP célzott tevékenységi körébe felveendő üzletág tekintetében; ezek a következők: telepített bázis, üzemanyag-kazetták, gyártás, nagyléptékű projektek és egyéb (támogatási funkciók, kockázatok stb.). Ezek az üzleti tervek 2023-ig szólnak. A kiigazítások a New Areva NP számos projektjét érintő nagyszámú feltevésre vonatkoznak […] (25).

(198)

Ezen üzleti tervekből kiindulva az egyes üzletágak vállalati értékét DCF-módszerrel számították ki. A Société Générale erre a súlyozott átlagos tőkeköltséget (a továbbiakban: WACC) alkalmazza, amely minden üzletág esetében más, az egyes tevékenységekre jellemző sajátos kockázatok függvényében. E WACC-t viszonylag mélyreható CAPM (tőkeeszköz-árazási modell) módszerből kiindulva becsülték meg: az egyes üzletágak tekintetében a WACC-t azon országonként becsülik meg, amelyben a vállalat aktív, ezt követően e különböző földrajzi WACC-k alapján súlyozott WACC-t számítanak. A kockázatmentes hozamot több elismert forrásból származtatják, (SG Research, Bloomberg, Associés en finance) az országkockázati prémiumok a NYU Stern egyetemen dolgozó Damodaran professzor munkáin alapulnak, az adósság költsége pedig a hasonló vállalatok kötelezettségeinek kockázati felárára épül. E hasonló vállalatok, amelyeket a Société Générale választott ki az egyes üzletágakra jellemző különböző kritériumok alapján, az egyes tevékenységek bétájának meghatározására is szolgálnak. A hasonló vállalatok mintájában hét vállalatot az üzemanyagokhoz kötődő üzletágban jegyeznek, ötöt a telepített bázis üzletágban, hatot a gyártásban és hatot a nagyléptékű projektek területén. Az így nyert bétaértékeket a többtényezős Barra-modellből származó béta-előrejelzésekhez hasonlítva erősítik meg.

(199)

Az egyes üzletágak értékének DCF-módszeren alapuló elemzése egy 2023 utáni végső értéket is tartalmaz. Ezt az értéket a Gordon Shapiro módszere szerint, a tevékenység pénztermelési képessége tekintetében reprezentatívnak tekintett normatív pénzforgalmat alapul véve számították ki. Az üzletágak összessége vonatkozásában nulla értékű végtelen növekedési rátát feltételeztek.

(200)

E vállalati értékekre érzékenységi elemzést alkalmaztak, amelyek során variálták a WACC és az EBITDA-haszonkulcs paramétereket. Ezt követően az egyes üzletágak nettó adósságát kivonták a vállalati értékből, hogy abból megkapják a saját tőke értékét. E különböző üzletágakra irányadó számok összege adja meg a New Areva NP saját tőkéjének értékét. A Société Générale becslése szerint ezen értékmegállapításból […] EBITDA-szorzóra lehet következtetni. Az EBITDA e szorzója észszerűnek tűnik, amennyiben kisebb, mint a hasonló ügyletek esetében megfigyelt EBITDA-szorzók átlaga és mediánja; a Société Générale 19 – a New Areva NP különböző üzletágai szempontjából reprezentatív – tranzakcióból álló mintát alkalmazott.

(201)

A DCF-módszer tekintetében elfogadott különböző paraméterek, valamint az implicit EBITDA-szorzó értékét emellett alátámasztja a (198) preambulumbekezdésben említett, a hasonló vállalatokra vonatkozó tanulmányból nyert átlagokkal és mediánértékekkel való összevetés is.

(202)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megerősíti az eljárás megindításáról szóló határozatban már ismertetett azon megállapítást, hogy az EDF és tanácsadói által alkalmazott értékmegállapítási gyakorlat objektív, ellenőrizhető és megbízható rendelkezésre álló adatokon alapul, amelyek tükrözik a művelet elhatározásakor fennálló gazdasági helyzetet. Ezt a megállapítást a vizsgálat során egyik harmadik fél sem kérdőjelezte meg. Az ezen értékmegállapítási gyakorlatot követően felmerülő új elemek, például a leányvállalathoz való tevékenységkiszervezés alkalmazása, vagy az alkatrészekre vonatkozó szerződésekkel összefüggő kockázatok feltárása nem befolyásolják ennek eredményét, mivel az EDF gondoskodott arról, hogy teljes mértékben védett legyen e kockázatokkal szemben, a (30) preambulumbekezdésben bemutatott módon.

(203)

A saját tőke 100 %-a értékének 2,5 milliárd EUR-ban történő megállapítása alapján a Société Générale igazolta, hogy az EDF a beruházástól [0–20] %-os megtérülési rátát várhat a központi forgatókönyv szerint. A központi forgatókönyv […]-i kimenettel számol (a végső érték megadásához), és a kimeneti szorzó és bemeneti szorzó egyenlőségét feltételezi, azaz […] x EBIDTDA-t.

(204)

Ezt a belső megtérülési rátát össze kell vetni a sajáttőke-költségekkel, amelyeket súlyoznak a New Areva NP különböző ágazatai szerint. Jelen esetben a Société Générale számításai, amelyek a (198) preambulumbekezdésben felsorolt objektív kritériumokon alapulnak, a következő számokat jelzik az egyes üzletágak tekintetében: [0–10] % az üzemanyag, [0–10] % a telepített bázis, [0–20] % a nagyléptékű projektek, [0–10] % a gyártás vonatkozásában. Ezek a becslések komolynak tűnnek, mivel általánosan elfogadott forrásokon és módszereken alapulnak, és hasonlóak a más ügyekben a Bizottság által is használtakhoz, amelyeket adott esetben a Törvényszék is támogatott (26). E becsléseket súlyozva az egyes üzletágaknak a New Areva NP forgalmában képviselt részesedésével, adódik a [0–10] %-os súlyozott átlagos sajáttőke-költség. A New Areva NP-be való befektetéstől az EDF által várható belső megtérülési ráta tehát meghaladja a sajáttőke-költségeket a vizsgált ágazatban, többek között egyes, a Société Générale által (az évre és a kimeneti szorzóra vetítve) végzett érzékenységi elemzésekben figyelembe vett negatív forgatókönyvekben.

(205)

Figyelembe véve ezen objektív tényezőket, a Bizottság megállapítja, hogy a New Areva NP elidegenítése szokásos piaci feltételek mellett történik, és nem jelent gazdasági előnyt sem a felvásárló (EDF), sem az eladó (Areva-csoport) számára, tehát az állami támogatás megléte kizárható.

(206)

A francia hatóságok részletesen ismertették az Areva TA elidegenítési szabályait, és olyan bizonyítékokat nyújtottak be, amelyekkel igazolható volt a saját tőke 100 %-áért fizetendő [0–2 milliárd] EUR ár. E bizonyítékokat a […] pénzügyi tanácsadó irodájának tanulmánya foglalta össze, 2016. december 6-i dátummal.

(207)

Az előzetes audit keretében a felvásárló konzorcium elkészítette az Areva TA-ra vonatkozó saját üzleti tervét az eladó meglátásaiból kiindulva és azt kiegészítve a terv kidolgozására irányadó, saját legjobb ismeretei szerinti feltevésekkel.

(208)

A Bizottság felülvizsgálta az ezen értékmegállapítási gyakorlatban alkalmazott előirányzatokat és feltevéseket, és úgy véli, hogy az értékmegállapítás megfelel egy körültekintő befektető minőségi követelményeinek. Az értékmegállapítás objektív, ellenőrizhető és megbízható rendelkezésre álló adatokon alapul, amelyek tükrözik a műveletről szóló döntéskor fennálló gazdasági helyzetet.

(209)

Figyelembe véve ezen objektív tényezőket, a Bizottság megállapítja, hogy az Areva TA elidegenítése szokásos piaci feltételek mellett történik, és nem jelent gazdasági előnyt sem a felvásárló, sem az eladó (Areva-csoport) számára, tehát az állami támogatás megléte kizárható.

(210)

Az Areva SA és a New Areva tőkéjének állam általi emelése állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében, amelyet Franciaország egy, az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó területen aktív vállalkozásnak, az Areva-csoportnak kíván odaítélni.

(211)

Az Euratom-Szerződés létrehozza az Európai Atomenergia-közösséget a szükséges eszközök meghatározásával és az olyan célkitűzések elérését elősegítő kötelezettségek megállapításával, mint a nukleáris biztonság, az energiafüggetlenség, az energiaellátás sokfélesége és biztonsága (27).

(212)

Amint azt a Bizottság korábbi határozataiban (28) elismerte, a jól teljesítő atomenergia-ipar előmozdítása az Euratom-Szerződés és következésképpen az Unió lényeges célkitűzése. Amint az az Euratom-Szerződés preambulumában szerepel, a Bizottság, mint az Európai Atomenergia-közösség intézménye köteles arra, hogy megteremtse egy „olyan erőteljes atomenergia-ipar fejlesztésének a feltételeit, amely révén bővül az energiatermelés”. Ezt a kötelezettséget figyelembe kell venni, amikor a Bizottság értékelési hatáskörével él egy állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja, illetve 108. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyezésekor.

(213)

Az EUMSZ meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett egy támogatást összeegyeztethetőnek lehet nyilvánítani a belső piaccal. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy az egyes gazdasági területek fejlődését előmozdító állami támogatást a Bizottság engedélyezheti, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Tekintettel a szóban forgó intézkedés jellegére, a Bizottság megállapítja, hogy az megfelel-e az iránymutatásban foglalt, a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseknek, figyelembe véve az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett kétségeket, továbbá Franciaország és az érdekelt harmadik felek észrevételeit.

(214)

2014 végén, azaz az Areva-csoport szerkezetátalakítási időszakának kezdetekor a csoport – 244 millió EUR negatív saját tőkével rendelkezett. 2015-ben újabb veszteségek elkönyvelésével az Areva-csoport sajáttőke-helyzete tovább romlott. 2015. december 31-én az Areva-csoport saját tőkéje – 2,3 milliárd EUR-t tett ki.

(215)

A negatív saját tőke mellett az iránymutatás 20.a) pontjában említett feltétel teljesül. Az Areva-csoportot tehát nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kell tekinteni, amely jogosulttá teszi őt a szerkezetátalakítási támogatásra.

(216)

Az Euratom-Szerződés közös érdekű célkitűzésként említi meg a nukleáris biztonságot, az energiafüggetlenséget, az energiaellátás sokféleségét és biztonságát. Az Euratom-Szerződés 2. cikkének d) pontja előírja különösen, hogy az Atomenergia-közösség gondoskodik a Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról. Az Areva-csoport eltűnésének megakadályozásával a vizsgált támogatás hozzájárul e különböző célkitűzések megvalósításához.

(217)

A támogatás ugyanis lehetővé teszi az Areva-csoport fennmaradását, amely csoport az európai nukleáris ágazat kulcsszereplője. Az Areva-csoport az elsődleges európai szereplő az uránbányászat piacán, és az egyetlen az urándúsítás, az üzemanyagok újrahasznosítása és a MOX előállítása piacán. Rendelkezik bizonyos, a 2. cikk értelmében vett, „az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények” legjobb biztonsági feltételekkel történő üzemeltetéséhez szükséges kompetenciákkal, ideértve például az olyan telephelyeket és létesítményeket, mint a Comurhex II, a Hague és a Melox. Az Areva-csoport végül fontos európai szereplő a kutatóreaktorok számára szükséges nukleáris üzemanyagok és a besugárzásra szánt célanyagok gyártásában, amelyeket orvosi felhasználású radioizotópok előállításánál alkalmaznak.

(218)

Eltűnése tehát azonnali következményekkel járna a nukleáris biztonság, az energiafüggetlenség, az energiaellátás sokfélesége és biztonsága területén.

(219)

Az iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek mellett a szerkezetátalakítási támogatás hozzájárul a közös érdekű célkitűzéshez. Ez a helyzet, ha a támogatás célja a szociális nehézségek elkerülése vagy a piaci hiányosságok orvoslása, amelyek a vállalkozás piacról való kilépése és tevékenységei eltűnése esetén következnének be.

(220)

Az iránymutatás 44. pontjában felsorolt piaci hiányosságok közül az érintett piacok szerint a következők vonatkozhatnak erre az esetre: i. fennáll annak a kockázata, hogy egy fontos, nehezen helyettesíthető, más versenytárs számára nehezen átvehető szolgáltatás nyújtása megszakad, ii. egy adott ágazatban fontos rendszerszintű szerepet betöltő vállalkozás piacról való kilépésének potenciális negatív hatásai lennének, és iii. fontos műszaki tudás vagy tapasztalat visszavonhatatlan elvesztése. A (223)–(226) preambulumbekezdés vizsgálja az alábbiakban, hogy a támogatás milyen módon segít e kockázatok vagy káros következmények elkerülésében.

(221)

Másfelől, a piacról történő feltétel nélküli kilépéstől eltérő forgatókönyveket is kell a Bizottságnak értékelnie, köztük a felszámolást követően fennmaradó egyes tevékenységek állami támogatás nélküli folytatását. A Bizottságnak ugyanis meg kell győződnie arról, hogy a közös érdekű célkitűzéseket nem lehet-e ugyanígy elérni a támogatást nem tartalmazó kontrafaktuális forgatókönyvek szerint. Ez az elemzés e határozat 5.2.4. pontjában szerepel.

(222)

Ami az Areva-csoport piacokról való kilépésének következményeit illeti, a Bizottság a következőket állapítja meg.

(223)

mivel a bányászati tevékenység esetében az Areva-csoport az elsődleges európai piaci szereplő az ágazatban, a piacról való kilépése azzal a következménnyel járna, hogy Európa uránellátása elsősorban nem európai szereplőkön múlna, köztük orosz (Rosatom) és kazah (KAP) piaci szereplőkön, akik a piac [30–50] %-át képviselik (29). Egyetlen európai vagy akár nyugati szereplő (például a kanadai Cameco) sem tűnik képesnek arra, hogy bányászati kapacitásait fokozza az Unió ellátása sokféleségének és biztonságának garantálásával összefüggő célkitűzéshez mérten. Az Areva-csoport piacról való kilépése az urán árának emelkedéséhez is vezethet a piaci koncentráció miatt. Ebből a szempontból az Areva-csoport fontos rendszerszintű szerepet tölt be az európai uránellátás tekintetében.

(224)

Az átalakítási tevékenységek terén az Areva-csoport az utolsó európai aktív szereplő a piacon. A piacról való eltűnése súlyos hátrányos következményekkel járna. Először is, e kilépés veszélybe sodorná az Unió energiafüggetlenségét, mivel az uránátalakítás a nukleáris lánc elengedhetetlen eleme. Emellett csökkentené a verseny intenzitását ezen a már most is erőteljesen koncentrált piacon, ami többletköltségeket generálhat az európai villamosenergia-termelők és végső soron az európai fogyasztók számára. Ebből a szempontból az Areva-csoport fontos rendszerszintű szerepet tölt be az európai üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységekben, és kiválásával felmerülne egy lényeges szolgáltatás megszakadásának kockázata.

(225)

A dúsítási tevékenységek vonatkozásában az Areva-csoport a két egyedüli európai szereplő egyike az Urenco konzorcium mellett. Az európai piacon ténylegesen jelen levő egyetlen további szereplő az orosz Tenex (Rosatom-csoport). Az Areva-csoport tevékenységeinek eltűnése érintené a piaci struktúrát, amely már így is oligopol európai szinten, ami valószínűsíthetően növelné az árakat. Az Areva-csoport tehát a dúsítási tevékenységeit illetően szintén fontos rendszerszintű szerepet tölt be.

(226)

A kiégett fűtőelemek kezelése és újrahasznosítása terén az Areva-csoport a világon az egyetlen olyan szereplő, amely ipari léptékben alkalmazza a kiégett fűtőelemek újrahasznosításának és a könnyűvizes reaktorok számára MOX-szá alakításának technológiáját. Ezen eljárásoknak köszönhetően az Areva-csoport így a francia villamosenergia-termelés [0–25] %-át adó újrahasznosított üzemanyagot biztosít. Másfelől, Franciaország úgy döntött, hogy az Areva-csoportra bízza az újrahasznosítás ipari feladatát. Ez tehát a kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatos politika fontos láncszeme Franciaországban, és tágabban az Unióban. E körülmények között az Areva-csoport piacról való eltűnése súlyosan veszélyeztetheti a piac megfelelő működését az Unióban azzal, hogy fontos műszaki tudás vagy tapasztalat visszavonhatatlan elvesztésével járna, illetve hogy egy fontos, jelenleg más versenytárs által nehezen átvehető szolgáltatás nyújtása megszakadna.

(227)

A Bizottság megállapítja, hogy a francia hatóságok által bejelentett szerkezetátalakítási támogatás azzal, hogy megakadályozza az Areva-csoport és az üzemanyagciklushoz kötődő üzletágai eltűnését, lehetővé teszi olyan piaci hiányosságok orvoslását, amelyeket ez a kilépés okozna.

(228)

Ahhoz, hogy a szerkezetátalakítási támogatás hatékonyan hozzájáruljon a fent említett közös érdekű célkitűzések megvalósításához, igazolni kell, hogy a tervezett szerkezetátalakítás lehetővé teszi a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítását. Márpedig a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megkérdőjelezte az Areva-csoport hosszú távú életképességének helyreállítási tervét alátámasztó egyes feltevések valószerűségét.

(229)

Az Areva-csoport életképessége helyreállításának elemzését az átalakított szerkezetű Areva-csoportra kell alkalmazni, amely a jövőben két jogalanyból fog állni, melyek a következők: i. a New Areva és ii. az Areva SA. E két jogalany tevékenységei elválnak, könyvelésük elkülönül majd. Az Areva-csoport életképessége helyreállításának értékeléséhez tehát külön és egymást követően lehet elemezni e két jogalany mindegyikének üzleti tervét.

(230)

A francia hatóságok átadták a Bizottságnak a New Areva alapforgatókönyv és a legrosszabb eset forgatókönyve szerinti üzleti tervét. Az e forgatókönyvekhez kapcsolódó pénzügyi előrejelzéseket az alábbi 1. és 2. táblázat ismereti.

1. táblázat

A New Areva pénzügyi irányvonala (alapforgatókönyv)

2. táblázat

A New Areva pénzügyi irányvonala (legrosszabb eset forgatókönyve)