1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/1

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/3

(1)

Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy tilos vontatott halászeszközöket használni a parttól számított 3 tengeri mérföld távolságon vagy az 50 méteres izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül elérhető.

(2)

A Bizottság valamely tagállam kérésére lehetővé teheti az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésétől való eltérést, feltéve, hogy teljesülnek a 13. cikk (5) és (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(3)

2016. június 2-án kérelem érkezett a Bizottsághoz, amelyben Görögország eltérést kérelmezett az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől a nyurgadurbincsnak (Spicara smaris) és a nagyszemű durbincsnak (Boops boops) a hajóról üzemeltetett kerítőhálókkal a görög felségvizeken folytatott halászata tekintetében.

(4)

A kérelem a Görögország által már engedélyezett halászati tevékenységeket érint, és olyan hajókra vonatkozik, amelyek több mint öt éve folytatnak ilyen halászatot, és amelyek a Görögország által elfogadott irányítási terv keretében végeznek tevékenységet.

(5)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2016 szeptemberében értékelte a Görögország által kérelmezett eltérést és a vonatkozó irányítási terv tervezetét.

(6)

Az irányítási tervet (a továbbiakban: görög irányítási terv) Görögország a 6719/146097/29–12–2016 sz. miniszteri határozattal 2016. december 29-én fogadta el az 1967/2006/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(7)

A Görögország által kért eltérés megfelel az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) és (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(8)

Görögországot egyedi földrajzi adottságok jellemzik egyrészt sajátos morfológiai szerkezete (több tengeren elterülő számos sziget), másrészt a célfajok elterjedési területe miatt (e fajok ugyanis kizárólag meghatározott helyszíneken és a part menti területek 50 méternél sekélyebb vizeiben fordulnak elő). A halászterületek ezért korlátozott kiterjedésűek.

(9)

A halászat nem folytatható más eszközökkel, mivel csak a hajóról üzemeltetett kerítőhálók rendelkeznek az ilyen fajta halászat végzéséhez szükséges műszaki jellemzőkkel.

(10)

Ezenkívül a halászat nem gyakorol jelentős hatást a tengeri környezetre, mivel a hajóról üzemeltetett kerítőhálók igen szelektív halászeszközök, nem érintkeznek a tengerfenékkel és nem telepíthetők a Posidonia oceanica fűágyakkal borított tengerfenéki területek felett.

(11)

A kérelem a hajóról üzemeltetett hagyományos kerítőhálókkal görög vizeken folytatott halászatot szabályozó irányítási terv 5. mellékletében felsorolt 244 hajóra vonatkozik. Tehát a kerítőhálós hajóflotta tevékenységi területének nagy kiterjedéséhez képest a Görögország által kért eltérés csak korlátozott számú hajót érint: ez a teljes görög halászflotta körülbelül 1,5 %-át teszi ki, a hajók összesített bruttó tonnatartalma pedig 1 697,72 BT.

(12)

Az említett hajók szerepelnek az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően a Bizottsághoz eljuttatott jegyzéken.

(13)

A görög miniszteri határozat és az irányítási terv az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően biztosítja, hogy a halászati erőkifejtés nem fog növekedni.

(14)

Az érintett halászati tevékenységek megfelelnek az 1967/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírt követelménynek, amely tiltja az ilyen élőhelyek felett folytatott halászatot. A kerítőhálókat a vízoszlopban vontatják, így azok nem érintkeznek a tengerfenékkel. Ezen túlmenően a Posidonia oceanica fűágyak Görögország parti tengerén elvégzett feltérképezése hozzájárul a Posidonia oceanica védelméhez.

(15)

Az 1967/2006/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt követelmény nem alkalmazandó, mivel vonóhálós hajókra vonatkozik.

(16)

A 9. cikk (3) bekezdésében a legkisebb szembőségre vonatkozóan meghatározott követelmények kapcsán a Bizottság tudomásul veszi, hogy a szóban forgó halászati tevékenység rendkívül szelektív, a tengeri környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható, és a 4. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik, és így Görögország az irányítási tervben az 1967/2006/EK rendelet 9. cikke (7) bekezdése alapján engedélyezte a rendelettől való eltérést.

(17)

A szóban forgó halászati tevékenység a parttól igen kis távolságra zajlik, ezért nem zavarja más hajók tevékenységét.

(18)

Az irányítási terv biztosítja, hogy az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletében említett fajok kifogott mennyisége minimális legyen, mivel a halászat a nyurgadurbincsra (Spicara smaris) és a nagyszemű durbincsra (Boops boops) irányul, amelyek nem szerepelnek az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletében, ráadásul e halászati tevékenységek rendkívül szelektívek.

(19)

A halászati tevékenységek igen szelektívek és nem irányulnak lábasfejűekre.

(20)

A görög irányítási terv rendelkezik a halászati tevékenységek felügyeletéről, így megfelel az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (2) 14. cikkében foglalt feltételeknek.

(21)

A görög irányítási terv rendelkezik a halászati tevékenységek felügyeletéről az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke (9) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően.

(22)

A kérelmezett eltérést ezért engedélyezni kell.

(23)

Indokolt előírni, hogy Görögország rendszeresen és a görög irányítási tervben szereplő felügyeleti tervnek megfelelően jelentést tegyen a Bizottságnak.

(24)

Az eltérés korlátozott időbeli hatálya következtében lehetőség nyílik gyors korrekciós intézkedések alkalmazására abban az esetben, ha a Bizottságnak benyújtott jelentés szerint a kiaknázott állományok védettségi helyzete rossz, és egyben arra is, hogy egy későbbi, kiigazított irányítási terv szilárdabb tudományos alapokra épüljön.

(25)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

a)

a görög irányítási terv 5. mellékletében szereplő lajstromszámmal rendelkeznek;

b)

több mint öt éve folytatnak ilyen halászatot; és

c)

rendelkeznek halászati engedéllyel, és tevékenységüket Görögország által az 1967/2006/EK rendelet 19. cikkének megfelelően elfogadott halászati irányítási terv keretében végzik.

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/6

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Coriobacteriaceae családba tartozó DSM 11798 mikroorganizmus-törzset tartalmazó készítmény új felhasználására vonatkozóan, valamint a sertésekre az 1016/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) megadott hatályos engedély feltételeinek módosítása iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat, valamint a módosítás iránti kérelmet alátámasztó vonatkozó adatokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, a Coriobacteriaceae családba tartozó DSM 11798 mikroorganizmus-törzset tartalmazó készítmény valamennyi madárfaj takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezésére, valamint a készítmény sertéseknél történő felhasználására megadott jelenlegi engedély feltételeinek módosítására, vagyis a felhasználás valamennyi trichotecén-mikotoxinra való kiterjesztésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. december 7-i véleményében (3) megállapította, hogy a Coriobacteriaceae családba tartozó DSM 11798 mikroorganizmus-törzset tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság elismerte, hogy a Coriobacteriaceae családba tartozó DSM 11798 mikroorganizmus-törzset tartalmazó készítmény képes a szennyezett takarmány deoxinivalenol(DON)-szintjének csökkentésére. Következtetése szerint a készítmény számos reprezentatív trichotecénben és más, azokkal azonos szerkezeti típusba tartozó mikotoxinban képes csökkenteni a 12,13-epoxid-csoport mennyiségét, a szennyezett takarmánnyal etetett állatfajtól vagy -kategóriától függetlenül. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló, az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(5)

Annak érdekében, hogy az adalékanyagot más trichotecénekkel is alkalmazni lehessen, módosítani kell az 1016/2013/EU végrehajtási rendeletet.

(6)

A Coriobacteriaceae családba tartozó DSM 11798 mikroorganizmus-törzset tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/10

(1)

Az (EU) 2015/2081 bizottsági végrehajtási rendelet (2) vámkontingenseket nyitott meg egyes Ukrajnából származó gabonafélék behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2015/2081 végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra a 09.4306 tételszámú vámkontingens mennyiségét 960 000 tonnában állapította meg.

(3)

A 09.4306 tételszámú vámkontingens keretében a 2017. május 19. brüsszeli idő szerint 13 óra és 2017. május 26. brüsszeli idő szerint 13 óra közötti időszakban benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiségeket. Ezért helyénvaló az érintett kontingens tekintetében igényelt mennyiségre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

A 09.4306 tételszámú, az (EU) 2015/2081 végrehajtási rendeletben meghatározott vámkontingens esetében indokolt továbbá felfüggeszteni a behozatali engedélyek kibocsátását a folyó kontingensidőszakra vonatkozóan.

(5)

Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/12

(1)

Az Európai Központi Banknak (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak beszámolóit, amelyek pénzneme az euro, az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és a Tanács által jóváhagyott független külső könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük.

(2)

A Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique külső könyvvizsgálójának, az Ernst & Young Bedrijfsrevisoren/Réviseurs d'Entreprises-nek a megbízatása a 2016. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnt. Ezért a 2017. pénzügyi évtől kezdődően külső könyvvizsgálókat szükséges kinevezni.

(3)

A Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique a Mazars Réviseurs d'entreprises/Mazars Bedrijfsrevisoren SCRL/CVBA-t választotta külső könyvvizsgálójául a 2017–2022. pénzügyi évekre,

(4)

Az EKB Kormányzótanácsa ajánlást tett arra, hogy a 2017–2022. pénzügyi évekre a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique külső könyvvizsgálójaként a Mazars Réviseurs d'entreprises/Mazars Bedrijfsrevisoren SCRL/CVBA -t nevezzék ki.

(5)

Az EKB Kormányzótanácsának ajánlása alapján az 1999/70/EK tanácsi határozatot (2) ennek megfelelően módosítani kell,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/14

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) felügyeleti feladatokkal az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (1) történő megbízása – az EKB bankfelügyeleti feladataival kapcsolatban szükséges határozatok nagy számára figyelemmel – kihívást jelent az EKB döntéshozatali folyamatának eredményessége és hatékonysága tekintetében.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése szerint valamennyi uniós intézménynek a Szerzõdésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint kell eljárnia. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 9.3. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB-nak két döntéshozó szerve van, a Kormányzótanács és az Igazgatóság.

(3)

A KBER Alapokmányának 11.6. cikke állapítja meg az Igazgatóság felelősségét az EKB folyó ügyeinek intézéséért. Ezzel kapcsolatban az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozattal (2) elfogadott eljárási szabályzatának (a továbbiakban: az eljárási szabályzat) 10.1. és 10.2. cikke megállapítja, hogy az EKB minden szervezeti egysége az Igazgatóság ügyvezető igazgatása alatt áll. Az eljárási szabályzat 13m.1. cikke szerint az Igazgatóság EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is.

(4)

Az 1024/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban az EKB-nak a rá ruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve kell ellátnia. A 25. cikk előírja továbbá, hogy az e feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet szervezetileg el kell különíteni az EKB egyéb személyzetétől, és az EKB-ra ruházott más feladatok végzésében részt vevő személyzettől eltérő jelentési csatornáknak kell vonatkozniuk rájuk. Az említett szervezeti elkülönítés – amely szerint az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat ellátó személyzet a felügyeleti testület elnökének tesz jelentést – végrehajtása az EKB/2014/39 határozattal (3) összhangban történt meg.

(5)

Az Igazgatóság felügyeleti határozatokkal kapcsolatos döntéshozatali hatáskörökkel nem rendelkezik. Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése létrehozta a felügyeleti testületet az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok tervezését és végrehajtását végző belső szervként. Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése szerint az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó előkészítési munkát a felügyeleti testület végzi el, és teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújt be a Kormányzótanácsnak, amelyek elfogadásra kerülnek, ha a Kormányzótanács azok ellen nem emel kifogást. A felügyeleti testület az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 129. cikkének (1) bekezdésével és a KBER Alapokmányának 9.3. cikkével összhangban nem az EKB döntéshozó szerve.

(6)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy valamely intézmény feladatai ellátásának lehetővé tétele érdekében hatáskör-átruházási eljárásra lehet szükség, figyelemmel azon döntések jelentős számára, amelyet az intézménynek el kell fogadnia. A Bíróság elismerte azt, hogy a döntéshozó szervek működőképességének biztosítása valamennyi intézményrendszer lényegi elvének felel meg (4). Ezért az intézményre ruházott hatásköröknek része az a jog, hogy az EUMSZ rendelkezéseinek betartásával bizonyos számú ilyen hatáskört az intézmény által meghatározott feltételeknek megfelelően átruházzon. Egy uniós intézmény ezért szervezési jellegű, valamint saját belső döntéshozó szerveire hatásköröket átruházó intézkedéseket hozhat, amennyiben ezek az intézkedések indokoltak és az arányosság elvét tiszteletben tartják.

(7)

Az EKB és döntéshozó szervei belső szervezete részeként szükség van egy hatáskör-átruházásra vonatkozó általános kerethatározatra. Azon jogi eszközök körébe, amelyek elfogadására felhatalmazás adható, beletartoznak a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (5) 2. cikkének 26. pontjában meghatározott felügyeleti határozatok vagy az eljárási szabályzat 17a.3. cikkében említett, felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó utasítások. Ennek az általános kerethatározatnak pontosítania kell a konkrét felügyeleti határozatok elfogadása vonatkozásában követendő eljárást, valamint meg kell határoznia az Igazgatóság és az EKB szervezeti egységei azon vezetőinek feladatkörét, amelyek döntéshozatali hatásköröket kapnak. Ez az általános kerethatározat nem érintheti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sértheti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(8)

E kereten belül a Kormányzótanácsnak a hatáskör-átruházási határozatokat ezzel az általános kerethatározattal és az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadnia. Ez megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatának, amely kimondja, hogy a hatáskör-átruházási határozatot azon eljárás szerint kell elfogadni, amelyet a végleges határozat átruházó hatóság általi meghozatala esetében alkalmazni kellene. A felügyeleti testület az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésével összhangban bármikor teljes mértékben kidolgozott határozattervezetet nyújthat be a Kormányzótanácsnak, amelyben javasolja valamely konkrét hatáskör-átruházási határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását. Az említett hatályon kívül helyezés vagy módosítás nem érintheti a már meghozott felhatalmazáson alapuló határozatokat. A hatáskör-átruházási határozat alkalmazási körén kívül eső kérdésekre vonatkozó határozatokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadni,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/18

(1)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek szerint valamely hitelintézetet, pénzügyi holdingtársaságot vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságot jelentős felügyelt szervezetnek kell minősíteni. A jelentőség meghatározásának kritériumait részletesebben a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (3) IV. része határozza meg.

(2)

A 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 39. cikke szerint valamely felügyelt szervezet akkor minősül jelentősnek, ha az Európai Központi Bank (EKB) az érintett felügyelt szervezethez intézett határozatban így határoz. Az említett rendelet 40. cikke szerint, ha egy vagy több felügyelt szervezet egy felügyelt csoport részét alkotja, a jelentőség meghatározásának kritériumait a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén kell meghatározni, és minden felügyelt szervezet e kritériumokkal összhangban minősül jelentősnek.

(3)

A 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 43. cikkének (3) bekezdése szerint az EKB a vonatkozó információk beérkezése után bármikor felülvizsgálhatja, hogy a jelentőség kritériumai teljesülnek-e.

(4)

A jelentőségre vonatkozó új határozatokat ki kell zárni e határozat hatálya alól. A jelentőségre vonatkozó határozat módosításának elfogadása nem érintheti az 1024/2013/EU rendelet 22. cikkének és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) III. része 2. címének alkalmazását.

(5)

A jelentőségre vonatkozó határozat olyan módosítása, amely megszünteti a jelentős felügyelt szervezetként vagy jelentős felügyelt csoportként történő minősítést, nem fogadható el felhatalmazáson alapuló határozat révén, amennyiben annak alapja a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 70. cikke.

(6)

Az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmuson belül az összes jelentős felügyelt szervezet tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként minden évben jelentős számú olyan határozatot kell elfogadnia, amely a jelentőségre vonatkozó meglevő határozatokat módosít. A döntéshozó szervei működőképességének biztosítása érdekében a jelentőségre vonatkozó határozatokat módosító határozatok elfogadásával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatra van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú határozatot. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elve, hogy biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (4). A jelentőségre vonatkozó határozatok módosításainak elfogadásával kapcsolatos döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében hatáskör-átruházási határozatra van szükség.

(7)

A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és meghatározott kritériumokon kell alapulnia. Noha a valamely felügyelt csoport jelentőségére vonatkozó határozatoknak része a jelentős felügyelt csoportba tartozó szervezetek listája, az említett meghatározott kritériumoknak utalniuk kell a jelentős felügyelt csoport összetételének módosulására vagy valamely jelentős felügyelt szervezet nevének változására, amelynek indokoltnak kell lennie és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(8)

Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) pontosítja a konkrét felügyeleti határozatok elfogadásakor követendő eljárást, valamint azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskörök átruházhatók. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(9)

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat elfogadásának e határozatban megállapított kritériumai nem teljesülnek, a jelentőségre vonatkozó határozat módosításait az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében és az EKB/2004/2 határozat (5) 13g. cikkében meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadni. Ez a határozat nem érintheti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sértheti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(10)

Az EKB felügyeleti határozatok az 1024/2013/EU rendelet 24. cikke szerint adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik, amelyet részletesen az EKB/2014/16 határozat (6) szabályoz. Adminisztratív felülvizsgálat esetében a felügyeleti testületnek figyelembe kell vennie a felülvizsgálati testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz a kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban történő elfogadásra,

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/21

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) a jelentős felügyelt szervezetek tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjával és a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (3) 93. és 94. cikkével összhangban felel annak biztosításáért, hogy e szervezetek vezető testületeinek tagjai megfeleljenek a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek.

(2)

A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 91. cikke előírja, hogy: a) a felügyelt szervezetek vezető testületei tagjainak mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, továbbá feladataik ellátásához elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lenniük, valamint a vezető testületnek az intézmény tevékenységeinek megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie; b) a vezető testület minden tagjának elegendő időt kell fordítania az intézménynél vállalt funkciói ellátására, és – figyelemmel az egyéni körülményekre és az intézmény tevékenységeinek jellegére, körére és összetettségére – a vezető testület valamely tagja által egy időben betölthető igazgatói tisztségek száma egy meghatározott számot nem léphet túl; c) a vezető testület minden egyes tagjának tisztességesen, befolyásolástól mentesen és önállóan kell cselekednie; és d) a felügyelt szervezetek a vezető testület vonatkozásában alkalmazzanak a sokszínűséget előmozdító politikát.

(3)

Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB-nak felügyeleti feladatainak ellátásakor a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és az irányelvek formájában megjelenő uniós joganyag esetében az azokat átültető nemzeti jogszabályokat is alkalmaznia kell. Az EKB-ra vonatkoznak az Európai Bankhatóság (EBH) által kidolgozott és az Európai Bizottság által az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 10–15. cikkével összhangban elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok is. Az EKB-nak törekednie kell arra, hogy megfeleljen az EBH által az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásoknak és ajánlásoknak, valamint az EBH által az említett rendeletnek megfelelően kidolgozott európai felügyeleti kódexnek.

(4)

Az Európai Bankhatóság EBA/GL/2012/06 iránymutatása (6) szerint egy adott tag alkalmasságának értékelésekor a jó üzleti hírnév és a tapasztalat kritériumának értékelésén túl a vezető testület működéséhez szükséges további fontos kritériumok értékelését is el kell végezni. Az értékelésnek ki kell terjednie a tagok esetleges összeférhetetlenségére, az arra való képességükre, hogy elegendő időt fordítsanak a funkció ellátására, arra, hogy a tagok képesek-e feladataikat függetlenül, más személyek illetéktelen befolyásától mentesen ellátni, a vezető testület általános összetételére, valamint a szükséges kollektív ismeretekre és szakértelemre. Ez nem érinti az intézmény vállalatirányítási rendszere végrehajtásának a 2013/36/EU irányelv 88. cikke alkalmazásában történő értékelését.

(5)

A 2013/36/EU irányelv 91. cikkét végrehajtó nemzeti jogon túlmenően az EKB szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatainak biztosítaniuk kell minden más alkalmazandó nemzeti jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelést is. Ezért annak értékelését, hogy valamely döntés elfogadható-e hatáskörátruházás révén, az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények teljesítése értékelésének sérelme nélkül kell végezni.

(6)

Az EKB-nak hatáskörrel rendelkező hatóságként minden évben jelentős számú szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot kell elfogadnia. A döntéshozatali folyamat megkönnyítésére az ilyen döntések elfogadásával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatot kell elfogadni. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (7).

(7)

A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni.

(8)

Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) meghatározza a felügyeleti vonatkozású hatáskör-átruházási határozatok elfogadásakor követendő eljárást, és azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskör átruházható. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljesen kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(9)

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat e határozatban megállapított kritériumai nem teljesülnek, a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatokat az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében és az EKB/2004/2 határozat (8) 13 g. cikkében meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadni.

(10)

Ha valamely tagot úgy tekintenek, hogy nem teljesíti a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kell elfogadni. Ezért a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásra elegendő időt kell hagyni olyan esetekben, amikor nem határozható meg előre, hogy felhatalmazáson alapuló határozat elfogadható-e. Emiatt, ha valamely illetékes nemzeti hatóság nem nyújtja be az EKB-hoz a felhatalmazáson alapuló határozat tervezetét a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat elfogadására az alkalmazandó nemzeti jogszabály szerint irányadó határidő letelte előtt 20 munkanappal, a határozatot a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kell elfogadni. Emellett, ha a szervezeti egységek vezetőinek az illetékes nemzeti hatóság által adott információk elégtelensége vagy az értékelés összetettsége miatt aggályaik vannak a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények tag általi teljesítésével kapcsolatban, újfent a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni,

a)

a jelentős felügyelt csoport a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén levő felügyelt szervezet;

b)

jelentős felügyelt csoporton belül a legnagyobb teljes eszközértékkel rendelkező hitelintézet, ha ez a szervezet eltér az a) pontban említett szervezettől;

c)

olyan jelentős felügyelt szervezet, amely nem képezi jelentős felügyelt csoport részét.

a)

azt mondja ki, hogy a tag nem felel meg a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek; vagy

b)

feltételeket tartalmaz, kivéve, ha ezek a feltételek annak biztosításához szükségesek, hogy a tag teljesítse a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, valamint a feltételekről írásbeli megállapodás született.

a)

a tag ellen bírósági szakban büntetőeljárás van folyamatban vagy első fokon vagy jogerősen bűncselekmény miatt elítélték; vagy

b)

a tag ellen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok vagy szabályozói rendelkezések be nem tartása miatt vizsgálat vagy végrehajtási cselekmény folyt vagy folyik, illetve a taggal szemben közigazgatási szankciót alkalmaznak vagy alkalmaztak.

a)

az illetékes nemzeti hatóság nem nyújtja be az EKB-hoz a felhatalmazáson alapuló határozat tervezetét a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat elfogadására az alkalmazandó nemzeti jogszabály szerint irányadó határidő eltelte előtt 20 munkanappal, vagy

b)

az információk elégtelensége vagy az értékelés összetettsége miatt a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kell elfogadni.

a)

Szakmai tapasztalat. A tagnak a feladatai ellátásához szükséges, elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie.

b)

Jó hírnév. A tagnak a felügyelt szervezet megbízható és prudens irányításának biztosítása érdekében mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie. Az arányosság elve nem vonatkozik a jó hírnév értékelésére.

c)

Esetleges összeférhetetlenség és függetlenség. A tagnak képesnek kell lennie a független eljárásra. Az esetleges összeférhetetlenség és függetlenség értékelése kiterjed a felügyelt szervezet összeférhetetlenség feltárására, mérséklésére, kezelésére vagy megelőzésére vonatkozó irányítási gyakorlatának értékelésére is.

d)

Időráfordítás. A tagnak képesnek kell lennie arra, hogy elegendő időt szenteljen a felügyelt szervezetbeli feladatai ellátására. Az értékelést több tényező is befolyásolhatja, így a tag által betöltött igazgatói tisztségek száma, a felügyelt szervezet tevékenységeinek jellege, léptéke és összetettsége, és egyéb releváns kötelezettségvállalások.

e)

Kollektív alkalmasság. A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság első értékelésekor értékelni kell a tag kollektív alkalmassági követelménynek való megfelelését, figyelembe véve a felügyelt szervezet irányításának folyamatos felügyeletét, illetve a vezető testület különösen összetétele és kollektív alkalmassági igényei vonatkozásában végzett önértékelését.

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/26

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) által felügyeleti feladatai ellátása során meghozandó jelentős számú határozat kezelésére meghatározott felhatalmazáson alapuló határozatok meghozatalára vonatkozó eljárás került kialakításra.

(2)

A hatáskör-átruházási határozat az Igazgatóság azon határozatának elfogadásakor lép hatályba, amellyel kijelöli egy vagy több szervezeti egység vezetőjét határozatoknak hatáskör-átruházási határozat alapján történő elfogadására.

(3)

A szervezeti egységek vezetőinek kijelölése során az Igazgatóságnak figyelemmel kell lennie a hatáskör-átruházási határozat fontosságára és azon címzettek számára, akiknek felhatalmazáson alapuló határozatot meg kell küldeni.

(4)

A felügyeleti testület elnökével konzultációra került sor azon szervezeti egységek vezetőit illetően, akikre a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok meghozatalára irányuló hatáskört át kell ruházni,

a)

a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság látja el;

b)

a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság látja el; vagy

c)

a főigazgató távollétében a helyettes főigazgató.

1.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/28

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) által felügyeleti feladatai ellátása során meghozandó jelentős számú határozat kezelésére meghatározott felhatalmazáson alapuló határozatok meghozatalára vonatkozó eljárás került kialakításra.

(2)

A hatáskör-átruházási határozat az Igazgatóság azon határozatának elfogadásakor lép hatályba, amellyel kijelöli egy vagy több szervezeti egység vezetőjét határozatoknak hatáskör-átruházási határozat alapján történő elfogadására.

(3)

A szervezeti egységek vezetőinek kijelölése során az Igazgatóságnak figyelemmel kell lennie a hatáskör-átruházási határozat fontosságára és azon címzettek számára, akiknek felhatalmazáson alapuló határozatot meg kell küldeni.

(4)

A felügyeleti testület elnökével konzultációra került sor azon szervezeti egységek vezetőit illetően, akikre a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok meghozatalára irányuló hatáskört át kell ruházni,

a)

a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság látja el;

b)

a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság látja el; vagy

c)

a főigazgató távollétében a helyettes főigazgató.

a)

a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság látja el;

b)

a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság látja el; vagy

c)

a főigazgató távollétében a helyettes főigazgató.