17.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/459 RENDELETE

(2017. március 16.)

a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére és 7. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 715/2009/EK rendelet megkülönböztetésmentes szabályokat állapít meg a földgázszállító rendszerekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozóan a földgáz belső piacának megfelelő működése érdekében.

(2)

Párhuzamos földgázszállító rendszereket kiépíteni a legtöbb esetben nem gazdaságos és nem hatékony. A földgázpiaci verseny feltétele éppen ezért az, hogy valamennyi rendszerhasználó átlátható és megkülönböztetésmentes módon férhessen hozzá a gázinfrastruktúrához. Az Unió nagy részén ugyanakkor a szállítási kapacitáshoz való egyenlő és átlátható hozzáférés hiánya továbbra is komoly akadályt állít a hatékony verseny útjába a nagykereskedelmi piacon. A tagállamonként eltérő nemzeti szabályozás ugyancsak gátolja a jól működő belső gázpiac létrejöttét.

(3)

Az Unió nagynyomású vezetékrendszerének nem kellően hatékony módon történő használata és a korlátozott hozzáférés szupobtimális piaci viszonyokhoz vezet. Az Unió földgázszállító rendszerein a korlátozottan rendelkezésre álló szállítókapacitások átláthatóbb, hatékony és megkülönböztetésmentes allokációs rendszerét kell kialakítani ahhoz, hogy a határkeresztező verseny tovább fejlődhessen, és további előrelépést lehessen elérni a piaci integráció terén. Az érdekelt felek következetesen támogatják az ilyen szabályok kidolgozását.

(4)

Az Unión belüli és kívüli rendszerhasználók közötti hatékony verseny kialakításának feltétele, hogy rugalmasan használhassák a meglévő szállítórendszereket a földgáz árjelzéseknek megfelelően történő szállítására. Csak az összekapcsolt szállítóhálózatok jól működő, valamennyi szereplő számára egyenlő hozzáférési feltételeket kínáló hálózata teheti lehetővé a gáz szabad áramlását az Unióban. Mindez pedig több szállítót vonz, fokozza a likviditást a kereskedési pontokon, valamint hozzájárul a hatékony árképzési mechanizmusok és következésképpen a kereslet-kínálat elvén alapuló, méltányos gázárak alkalmazásához.

(5)

A földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 984/2013/EU bizottsági rendelet (2) a harmonizáció szükséges fokát kívánta megvalósítani az egész Unióban. Az említett rendelet hatékony végrehajtásának további feltétele olyan díjrendszerek bevezetése, amelyek összhangban vannak az e rendeletben elővezetett kapacitásallokációs mechanizmusokkal, annak biztosítására, hogy a végrehajtás ne legyen hátrányos hatással a szállításirendszer-üzemeltetők bevételeire és pénzforgalmi pozícióira.

(6)

Ennek a rendeletnek a hatálya a 984/2013/EU rendeleténél bővebb, elsősorban a bővített kapacitás felkínálására vonatkozó szabályokkal, valamint pontosítja a nem megszakítható és a megszakítható kapacitás fogalommeghatározásához és felkínálásához, valamint az érintett szállításirendszer-üzemeltetők kapcsolt kapacitások felkínálására vonatkozó szerződési feltételei összehangolásának javításához kapcsolódó egyes rendelkezéseket. E rendeletnek a karbantartás összehangolásával és a kommunikáció szabványosításával kapcsolatos rendelkezéseit az (EU) 2015/703 bizottsági rendelettel (3) összefüggésben kell értelmezni.

(7)

Annak érdekében, hogy a rendszerhasználók egy integrált piacon élvezhessék a legnagyobb mértékben harmonizált kapacitásallokációs mechanizmusok előnyeit, ennek a rendeletnek vonatkoznia kell a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 32. cikke alól mentességet kapott jelentős új infrastruktúrák mentességgel nem érintett kapacitásaira, amennyiben e rendelet alkalmazása nem ássa alá ezeket a mentességeket, a kapacitás-összekapcsoláskor szem előtt tartva a rendszerösszekötők egyedi sajátosságait is.

(8)

Ez a rendelet nem érintheti az uniós és a nemzeti szintű versenyszabályok alkalmazását, különösen a korlátozó megállapodások (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) és az erőfölénnyel való visszaélés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke) tilalmát. A bevezetésre kerülő kapacitásallokációs mechanizmusokat úgy kell kialakítani, hogy el lehessen kerülni az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárását.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők a nem megszakítható kapacitás felkínálását maximálisan kihasználják, be kell tartani a termékhierarchiát, amelynek révén éves, negyedéves és havi megszakítható kapacitást csak akkor kínálnak fel, ha nem megszakítható kapacitás nem áll rendelkezésre.

(10)

Amennyiben valamely rendszer-összekötési pont két oldalán a szállításirendszer-üzemeltetők kapcsolt kapacitástermék-felkínálására vonatkozó feltételek lényegesen eltérnek, a rendszerhasználók számára a lekötött kapacitások értéke és hasznossága korlátozott lehet. Ezért az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (továbbiakban: az Ügynökség) és a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSOG) irányításával el kell indítani az uniós szállításirendszer-üzemeltetők kapcsolt kapacitástermékekre vonatkozó említett feltételei felmérésének és a lehetséges mértékig összehangolásának folyamatát, a feltételek közös sablonjának létrehozása céljával.

(11)

A bővített kapacitás felkínálásának egyszerűsített és harmonizált eljárása az ilyen kapacitás iránti esetleges piaci keresletre való reagálás céljából szükséges. Az említett eljárásnak a szállításirendszer-üzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok uniós határokon átnyúló tényleges együttműködése alapján a kereslet rendszeres felméréséből, majd pedig a tervezés és allokáció strukturált fázisából kell állnia. A kapacitás iránti piaci kereslet felmérése után meghozandó beruházási döntéseket gazdasági vizsgálatnak kell alávetni, gazdasági életképességük meghatározása céljából. Ennek a gazdasági vizsgálatnak viszont biztosítania kell, hogy a kapacitást igénylő rendszerhasználók felvállalják az igényükhöz kapcsolódó kockázatokat annak megelőzése érdekében, hogy a „foglyul ejtett” ügyfelek legyenek kitéve az ilyen beruházások kockázatának.

(12)

A kapacitásbővítésre vonatkozó szabványos projektek összefüggésében a kapacitásallokációt a szabványos aukciós allokációs eljárás keretében kell végezni az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség legmagasabb fokának biztosítása érdekében. A több tagállamot érintő nagy és összetett projektek esetében a szállításirendszer-üzemeltetők számára azonban meg kell engedni alternatív allokációs mechanizmusok igénybe vételét. E mechanizmusok célja, hogy – valós piaci kereslet esetében – biztosítsák a beruházások lehetővé tételéhez szükséges rugalmasságot, azonban a szomszédos országok között mindemellett össze kell hangolni őket. Amennyiben megengedett valamely alternatív allokációs mechanizmus, meg kell előzni a piaclezárást annak előírása révén, hogy a rövid távú kapacitáslekötésekre nagyobb kvótát különítsenek el.

(13)

Az összetett betáplálási-kiadási rendszerek kialakítása során, különösen azokban az esetekben, amikor léteznek ezeken az övezeteken át vezető – más piacokra szánt – fizikai gázáramok, a szállításirendszer-üzemeltetők eltérő szerződéses megközelítéseket hajtottak végre, a nemzeti szabályozó hatóságok pedig ilyeneket hagytak jóvá a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékek vonatkozásában, amelyek hatását az egész Unió összefüggésében kell értékelni.

(14)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak és szállításirendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük az e rendelet végrehajtására irányuló folyamatok harmonizálására vonatkozó legjobb gyakorlatokat és törekvéseket. Az Ügynökségnek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 7. cikke szerint eljárva biztosítaniuk kell, hogy a kapacitásallokációs mechanizmusok a lehető leghatékonyabb módon valósuljanak meg Unió-szerte az érintett rendszer-összekötési pontoknál.

(15)	Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK irányelv 51. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza a meglévő és a bővített kapacitás vonatkozásában a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat meghatározó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. E rendelet meghatározza a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés megfelelő módját a kapacitásértékesítés megkönnyítése érdekében, figyelembe véve a kapacitásallokációs mechanizmusokra vonatkozó általános kereskedelmi és műszaki szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a rendszer-összekötési pontokra vonatkozik. Az érintett nemzeti szabályozó hatóság döntésétől függően alkalmazható továbbá a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé történő kiadási pontokra. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a végfogyasztók és az elosztóhálózatok felé történő kiadási pontokra, a cseppfolyósföldgáz-terminálok és -termelő létesítmények felől való betáplálási pontokra, valamint a tároló létesítmények felől való betáplálási vagy a tároló létesítmények felé való kiadási pontokra.

(2) Az e rendeletnek megfelelően létrehozott szabványosított kapacitásallokációs mechanizmus magában foglalja az Unión belüli érintett rendszer-összekötési pontokra vonatkozó aukciós eljárást, valamint a felkínálandó és kiosztásra kerülő szabványos kapacitástermékeket. A bővített kapacitás felkínálásakor alternatív allokációs mechanizmusok is használhatóak, a 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

(3) Ez a rendelet a rendszer-összekötési pontok teljes műszaki és megszakítható kapacitására, valamint a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2.1. pontja szerinti többletkapacitásra és a bővített kapacitásra vonatkozik. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a tagállamok közötti rendszer-összekötési pontokra, amennyiben az érintett tagállamok valamelyikének a 2009/73/EK rendelet 49. cikke alapján eltérést engedélyeztek.

(4) A 30. cikk szerinti alternatív kapacitásallokációs mechanizmus alkalmazása esetén az érintett nemzeti szabályozó hatóságok eltérő döntésének hiányában a 8. cikk (1)–(7) bekezdését, a 11–18. cikket, a 19. cikk (2) bekezdését és a 37. cikket nem kell alkalmazni a kínálati szintekre.

(5) Implicit kapacitásallokációs módszerek alkalmazása esetén a nemzeti szabályozó hatóságok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 8–37. cikket.

(6) Az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárásának elkerülése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok – a rendszerhasználókkal folytatott konzultációt követően – dönthetnek úgy, hogy arányos intézkedésekkel korlátozzák annak lehetőségét, hogy egyetlen rendszerhasználó aránytalanul magas ajánlatokat tegyen a kapacitásokra a tagállamon belüli rendszer-összekötési pontokon.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 715/2009/EK rendelet 2. cikkében, az (EU) 2017/460 (6) (TAR NC) rendelet 3. cikkében és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „bővített kapacitás (kapacitásbővítés, kapacitásbővítmény)”: a műszaki kapacitás piaci alapú folyamatok révén történő, esetleges jövőbeni növekedése vagy – ha eddig a kapacitás nem létezett – az esetlegesen létrehozott olyan új kapacitás, amely felkínálható fizikai infrastruktúra-beruházás vagy hosszú távú kapacitásoptimalizálás révén, és amely ezt követően a gazdasági vizsgálat pozitív eredménye esetén allokálható, az alábbi esetekben:

a)	meglevő rendszer-összekötési pontokon;

b)	új rendszer-összekötési pont vagy pontok létrehozásával;

c)	korábban fel nem kínált fizikailag fordított áramlási irányú kapacitásként rendszer-összekötési ponton vagy pontokon;

2. „rendszer-összekötési pont”: két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert vagy egy betáplálási-kiadási rendszert és egy rendszerösszekötőt összekötő fizikai vagy virtuális pont, amennyiben e pontok a rendszerhasználók általi kapacitáslekötési eljárások alá tartoznak;

3. „alternatív allokációs mechanizmus”: a szállításirendszer-üzemeltetők által a feltételes keresleti igények teljesítése érdekében a kínálati szintre vagy a bővített kapacitásra eseti alapon kialakított és a nemzeti szabályozó hatóságok által jóváhagyott allokációs mechanizmus;

4. „szabványos kapacitástermék”: egy meghatározott rendszer-összekötési ponton adott időtávra rendelkezésre bocsátott, bizonyos szállításikapacitás-mennyiség;

5. „kínálati szint”: a hozzáférhető kapacitás és a bővített kapacitás szintjének összege, melyet egy rendszer-összekötési ponton az egyes éves szabványos kapacitástermékekre vonatkozóan felkínálnak;

6. „implicit allokációs módszer”: olyan kapacitásallokációs módszer, amelynél – adott esetben aukción keresztül – egyszerre kerül kiosztásra a szállítókapacitás és az annak megfelelő gázmennyiség;

7. „ajánlattételi forduló”: a rendszerhasználók ajánlatainak megtételére, módosítására és visszavonására rendelkezésre álló időszak;

8. „nagy árlépcső”: rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meghatározott állandó vagy változó összeg;

9. „bővített kapacitásra vonatkozó projekt”: meglevő rendszer-összekötési ponton a műszaki kapacitás növelésére vagy az előző bővítettkapacitási eljárásban történt kapacitásallokáció alapján új rendszer-összekötési pont létrehozására irányuló projekt;

10. „gazdasági vizsgálat”: a bővített kapacitásra vonatkozó projekt gazdasági életképességének értékelésére alkalmazott vizsgálat;

11. „bővítettkapacitási eljárás”: a bővített kapacitás iránti piaci kereslet felmérésére szolgáló eljárás, amelynek van egy nem kötelező erejű szakasza, amelyben a rendszerhasználók kifejezik és számszerűsítik bővített kapacitás iránti igényüket, valamint egy kötelező erejű szakasza, amelyben egy vagy több szállításirendszer-üzemeltető a rendszerhasználóktól a kapacitás szerződéses lekötésére vonatkozó, kötelező erejű kötelezettségvállalásokat kér;

12. „kapcsolt kapacitás”: nem megszakítható alapon, azaz a rendszer-összekötési pontok mindkét oldalán rendelkezésre álló betáplálási és kiadási ponti kapacitásnak megfelelő szabványos kapacitástermék;

13. „összekapcsolási és üzemeltetési megállapodás”: a rendszer-összekötési ponton történő gázátadással és/vagy -vételezéssel kapcsolatos feltételeket, üzemeltetési eljárásokat és rendelkezéseket meghatározó megállapodás azon szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők között, akiknek rendszerei egy adott rendszer-összekötési ponton egymáshoz kapcsolódnak az összekötött szállítórendszerek hatékony együttműködtethetőségének elősegítése céljából, az (EU) 2015/703 rendelet II. fejezetében meghatározottak szerint;

14. „rivális kapacitások”: olyan kapacitások, amelyek esetében a hálózat egyik pontján hozzáférhető kapacitás nem osztható ki a hálózat másik pontján a hozzáférhető kapacitás részben vagy teljes mértékben történő megvonása nélkül;

15. „aukciós naptár”: a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSOG) által minden naptári év januárjáig közzétett, a márciustól a következő naptári év februárjáig tartó időszakban sorra kerülő konkrét aukciókra vonatkozó információkat bemutató táblázat, amely tartalmazza az aukciókkal kapcsolatos összes fontos időpontot, ideértve az aukció kezdetének napját, valamint az időpontokkal érintett szabványos kapacitástermékeket;

16. „gáznap”: téli időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 5:00-től 5:00-ig, nyári időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 4:00-től 4:00-ig tartó időszak;

17. „napon belüli kapacitás”: az adott nap vonatkozásában a másnapi kapacitásaukciók lezárása után felkínált és allokált kapacitás;

18. „emelkedő áras aukció”: olyan aukció, amelynek során a rendszerhasználók egymást követő fordulókban meghirdetett, meghatározott árlépcsők szerint emelkedő árak mellett tehetnek ajánlatot az igényelt mennyiségekre;

19. „egyenáras aukció”: olyan aukció, amelynek során a rendszerhasználó egyetlen ajánlattételi fordulóban tesz ajánlatot az árra és a mennyiségre, és a sikeres ajánlatot benyújtó valamennyi rendszerhasználó a még elfogadott legalacsonyabb megajánlott árat fizeti az elnyert kapacitásért;

20. „kiinduló ár”: az aukción elfogadott legalacsonyabb ár;

21. „kis árlépcső”: rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meghatározott állandó vagy változó összeg, amely alacsonyabb, mint a nagy árlépcső;

22. „előszöri alulértékesítés”: akkor fordul elő, ha a második vagy az azt követő ajánlattételi fordulók végén a rendszerhasználók összesített igénye kisebb, mint a felkínált kapacitás;

23. „virtuális rendszer-összekötési pont”: két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert összekötő két vagy több rendszer-összekötési pont, melyek egyetlen kapacitásszolgáltatásban egyesülnek;

24. „f-tényező”: a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett vagy célbevételében az adott kínálati szint részét képező bővített kapacitáshoz kapcsolódó becsült növekmény jelenértéke (a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint), amelyet a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásainak jelenértékével (a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint) kell fedezni;

25. „túlnominálás”: a minimális nominálási követelményeknek megfelelő rendszerhasználók jogosultsága arra, hogy egy napon belül bármikor megszakítható kapacitást igényeljenek olyan nominálást adva le, amelynek következtében nominálásaik összege meghaladja az általuk lekötött kapacitást.

II. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI

4. cikk

A karbantartás összehangolása

Ha egy vezetéknek vagy a szállítóhálózat egy részének a karbantartása hatással van a rendszer-összekötési pontokon felkínálható szállítási kapacitás mennyiségére, akkor a szállításirendszer-üzemeltető(k) a karbantartási tervek kidolgozása során teljes mértékben együttműködik (együttműködnek) a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetővel (szállításirendszer-üzemeltetőkkel) a rendszer-összekötési pontok lehetséges gázforgalmára és a rendelkezésre bocsátható kapacitásra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében.

5. cikk

A kommunikáció szabványosítása

(1) A szállításirendszer-üzemeltetők összehangolják a szokásos kommunikációs eljárások, koordinált információs rendszerek és a kompatibilis elektronikus online kommunikációs eszközök, például közösen elfogadott adatcsere-formátumok és protokollok alkalmazását, továbbá megállapodnak az így közölt adatok kezelésére vonatkozó elvekről.

(2) A szokásos kommunikációs eljárások közé tartoznak különösen a rendszerhasználóknak a szállításirendszer-üzemeltetők aukciós rendszeréhez vagy a megfelelő lekötési platformhoz való hozzáférésével és az aukciós információk megtekintésével kapcsolatos eljárások. Az adatcsere időzítésének és a megosztandó adattartalomnak meg kell felelnie a III. fejezet rendelkezéseinek.

(3) A szállításirendszer-üzemeltetők által elfogadott szokásos kommunikációs eljárásoknak tartalmazniuk kell egy megvalósítási tervet és az alkalmazhatóság időszakát, amelynek összhangban kell lennie a 37. cikkben meghatározottak szerint kialakított lekötési platformmal (platformokkal). A szállításirendszer-üzemeltetők biztosítják az üzletileg érzékeny információk bizalmas kezelését.

6. cikk

A kapacitás kiszámítása és maximalizálása

(1) A rendszer sértetlensége, biztonsága és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével megállapított maximális műszaki kapacitást a rendszerhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

A kapcsolt kapacitáskínálat műszaki kapacitás optimalizálása révén történő maximalizálása érdekében a szállításirendszer-üzemeltetők a következő intézkedéseket alkalmazzák a rendszer-összekötési pontokon, kiemelt figyelmet fordítva azon rendszer-összekötési pontokra, ahol a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 2.2.3. pontjának (1) bekezdése szerinti szerződéses szűkület alakult ki: a szállításirendszer-üzemeltetők közös módszert alakítanak ki és alkalmaznak, meghatározva azokat a konkrét lépéseket, amelyeket az egyes szállításirendszer-üzemeltetőknek a megkívánt optimális szint elérése érdekében meg kell tenniük:

A közös módszernek magában kell foglalnia a műszaki kapacitások és a rendszer-összekötési pont két oldalán jelentkező eltérések alapos elemzését, valamint a kapcsolt kapacitáskínálat maximalizálásához szükséges konkrét intézkedéseket és a részletes ütemtervet, beleértve a lehetséges következményeket és a szabályozó hatóságnak a költségek megtérüléséhez, valamint a szabályozásban előírt rendszer módosításához szükséges jóváhagyásait. Ezek a konkrét intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan az érintett rendszerek más releváns pontjain és a végső fogyasztók ellátásának biztonsága szempontjából lényeges elosztóhálózatok pontjain, például a hálózatot a földgáztároló létesítményekkel, a cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményekkel, valamint a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott védett fogyasztókkal összekötő pontokon kínált kapacitást.

A szállításirendszer-üzemeltetők által elfogadott számítási módszertannak és kapacitás-rendelkezésrebocsátási szabályoknak kezelniük kell az olyan speciális helyzeteket, amelyekben a rendszerek közötti rivális kapacitások magukban foglalnak rendszer-összekötési pontokat és tárolók felé való kiadási pontokat.

Az alapos elemzésnek figyelembe kell vennie a 715/2009/EK rendelet 8. cikkében előírt, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv feltevéseit, a nemzeti beruházási terveket, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokból fakadó kötelezettségeket és a vonatkozó szerződéses kötelezettségeket.

Az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a műszaki kapacitás újraszámítása tekintetében dinamikus eljárás követnek, adott esetben a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2.2. pontjának (2) bekezdésében szereplő, többletkapacitásra alkalmazott dinamikus számítási módszerrel együttesen, és ennek keretében közösen meghatározzák a rendszer-összekötési pontonkénti újraszámítás megfelelő gyakoriságát, figyelembe véve a rendszer-összekötési pontok sajátos jellemzőit.

5.	A közös módszer alkalmazása során a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők egyeztetnek az adott rendszer-összekötési pontban konkrétan érintett más szállításirendszer-üzemeltetőkkel.

6.	A szállításirendszer-üzemeltetők a műszaki kapacitás újraszámítása során figyelembe veszik a rendszerhasználók által a várt jövőbeli forgalomról esetlegesen szolgáltatott információkat.

A szállításirendszer-üzemeltetők közösen értékelik és szükség esetén módosítják legalább a következő paramétereket:

1.	a szerződésben vállalt nyomásértékek;

2.	a keresleti-kínálati viszonyok alakulásának valamennyi releváns forgatókönyve, beleértve az alapul vett éghajlati feltételek részleteit és a szélsőséges forgatókönyveknek megfelelő hálózati konfigurációkat;

3.	fűtőérték.

(2) Ha a műszaki kapacitás optimalizálásának eredményeként a szállításirendszer-üzemeltetők részéről költségek merülnek fel, különösen, ha a költségek egyenlőtlenül oszlanak el a rendszer-összekötési pont két oldalán a szállításirendszer-üzemeltetők között, a szállításirendszer-üzemeltetők jogosultak a ténylegesen felmerülő költségeknek a 715/2009/EK rendelet 13. cikke és a 2009/73/EK irányelv 42. cikke szerint az illetékes szabályozó hatóságok által létrehozott szabályozási keret útján történő megtérítésére. A 713/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben egyeztetnek a rendszerhasználókkal az alkalmazott számítási módszerről és közös eljárásról.

(4) A rendszer-összekötési pontokon kínált kapcsolt kapacitás mennyiség (1) bekezdés szerinti eljárás következtében történő változásainak szerepelniük kell az Ügynökség 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2.1. pontjának (2) bekezdése szerint közzétett jelentésében.

7. cikk

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közötti információcsere

(1) A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők rendszeresen kicserélik egymással a releváns rendszer-összekötési pontokra vonatkozó nominálási, újranominálási, egyeztetési és megerősítési információkat.

(2) A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők információt cserélnek szállítóhálózataik karbantartásáról a rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitásának használatára vonatkozó döntéshozatal elősegítése érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők közötti adatcserére vonatkozó eljárást a megfelelő rendszer-összekötési megállapodásba kell belefoglalni.

III. FEJEZET

NEM MEGSZAKÍTHATÓ KAPACITÁS ESETÉBEN ALKALMAZOTT KAPACITÁSTERMÉKEK ALLOKÁCIÓJA

8. cikk

Az allokáció módszertana

(1) A 30. cikk szerinti alternatív allokációs módszertan alkalmazása kivételével a rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre bocsátott kapacitás allokációja aukciókon keresztül történik.

(2) Valamennyi rendszer-összekötési pont esetében azonos aukciós modellt kell alkalmazni. A releváns aukciós folyamatokat minden érintett rendszer-összekötési pontra vonatkozóan egyszerre kell elindítani. Az ugyanazon szabványos kapacitástermékre vonatkozó minden egyes aukciós folyamat keretében a többi aukciótól függetlenül kell a kapacitásallokációt végrehajtani, kivéve, ha bővített kapacitás kerül felkínálásra vagy ha a közvetlenül érintett szállításirendszer-üzemeltetők megállapodása és a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyása alapján rivális kapacitások allokációjára kerül sor. Bármelyik szomszédos és érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága véleményt nyilváníthat, amelyet az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie. Bővített kapacitás felkínálása esetén a független allokáció nem alkalmazandó az adott kínálati szintekre vonatkozó egyidejű aukciós eljárásokban, mivel ezek egymástól függenek, ugyanis csak egyetlen kínálati szint allokálható.

(3) A szabványos kapacitástermékeket logikus sorrendben kell felkínálni, kezdve az éves kapacitástermékekkel, folytatva az ugyanazon időszakra felkínált következő legrövidebb időtávra szóló kapacitástermékkel. A 11–15. cikkben szabályozott aukciókat ezen elvnek megfelelően kell időzíteni.

(4) A 9. cikk szabványos kapacitástermékekre vonatkozó és a 11–15. cikk aukciókra vonatkozó előírásait a rendszer-összekötési pontokon meghirdetett kapcsolt és nem kapcsolt kapacitásokra is alkalmazni kell.

(5) Az adott aukció keretében rendelkezésre bocsátott szabványos kapacitástermékekről a 11–15. cikk előírásai szerint, az aukciós naptárnak megfelelően kell tájékoztatást adni.

(6) Az egyes rendszer-összekötési pontokon a meglévő műszaki kapacitás legalább 20 %-ának megfelelő mennyiséget el kell különíteni, és a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell felkínálni. Ha a rendelkezésre álló kapacitás kisebb, mint a műszaki kapacitás elkülönítendő hányada, akkor a rendelkezésre álló teljes kapacitást el kell különíteni. Ezt a kapacitást a (7) bekezdés b) pontja szerint, míg az elkülönített kapacitás fennmaradó részét a (7) bekezdés a) pontja szerint kell felkínálni.

(7) A (6) bekezdés szerint elkülönített kapacitást a következő rendelkezéseknek megfelelően kell felkínálni:

a)	az egyes rendszer-összekötési pontok meglévő műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő mennyiséget legkorábban az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző ötödik gázévben tartott, a 11. cikkben szabályozott évente meghirdetett éves kapacitásaukción kell felkínálni; és

b)	az egyes rendszer-összekötési pontok meglévő műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő további mennyiséget először legkorábban a 12. cikkben előírt éves negyedévi aukción lehet felkínálni, amelyet az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző gázévben bonyolítanak le.

(8) Bővített kapacitás esetében az érintett rendszer-összekötési pont bővített műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő mennyiséget kell elkülöníteni és legkorábban az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző gázévben tartott, a 12. cikkben szabályozott negyedéves kapacitásaukción felkínálni.

(9) A (6) és (8) bekezdésnek megfelelően elkülönítendő pontos kapacitáshányadot az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti egyeztetés és a nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyásának függvényében kell meghatározni az egyes rendszer-összekötési pontokon. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a kapacitás nagyobb részének rövidebb időtávra történő elkülönítését az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárásának elkerülése érdekében.

(10) A nem piaci alapú eljárásokkal létrehozott és az olyan kapacitásokat, amelyekre a végleges beruházási döntést a rendszerhasználók előzetes kötelezettségvállalása nélkül hozták meg, hozzáférhető szabványos kapacitástermékként az e rendeletben meghatározott módon kell felkínálni és allokálni.

9. cikk

Szabványos kapacitástermékek

(1) A szállításirendszer-üzemeltetők éves, negyedéves, havi, napi és napon belüli időtávra szóló szabványos kapacitástermékeket kínálnak fel.

(2) Éves szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (október 1-jén kezdődő) gázév minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(3) Negyedéves szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (október 1-jén, január 1-jén, április 1-jén vagy július 1-jén kezdődő) negyedév minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(4) Havi szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (a hónap 1-jén kezdődő) naptári hónap minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(5) Napi szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egyetlen gáznapra igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(6) Napon belüli szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos gáznap kezdetétől ugyanazon gáznap végéig tartó időszakra igényelhető adott kapacitásmennyiség.

10. cikk

Az alkalmazott kapacitásegység

A felkínált kapacitást időegységre jutó energiaegységben kell kifejezni. A következő mértékegységek használhatók: kWh/óra vagy kWh/nap. A kWh/nap mértékegység használata esetén a gáznap során állandó áramlási sebességet kell feltételezni.

11. cikk

Évente meghirdetett éves kapacitásaukció

(1) Az éves kapacitásaukciókat évente egyszer tartják.

(2) Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciókban az éves szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani.

(3) Az aukció folyamán a meglevő kapacitás tekintetében legalább a következő 5 gázévre, de legfeljebb a következő 15 gázévre kell kapacitást felkínálni. Bővített kapacitás felkínálásakor az éves kapacitásaukciókon a kínálati szinteket legfeljebb az üzemszerű használat megkezdése utáni 15 évre lehet felkínálni.

(4) 2018-tól az évente meghirdetett éves kapacitásaukció minden évben július első hétfőjén kezdődik, hacsak az aukciós naptárban ez másként nem kerül meghatározásra.

(5) Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egyidejűleg részt vehetnek az egyes rendszer-összekötési pontokon lebonyolított egy vagy több aukción, és igényelhetnek szabványos kapacitástermékeket.

(6) Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

A – B – C + D + E – F

Ahol:

A a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;

B az A műszaki kapacitás 8. cikk (7) bekezdése szerint elkülönített mennyisége akkor, ha az évente meghirdetett éves kapacitásaukción a következő 5 évre kínálnak fel kapacitást; az A műszaki kapacitás 8. cikk (7) bekezdése szerint elkülönített mennyisége akkor, ha az évente meghirdetett éves kapacitásaukción az első 5 éven túli időszakra kínálnak fel kapacitást;

C a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;

D az adott évi többletkapacitás, ha van ilyen;

E az adott évre vonatkozó bővített kapacitás – ha van – az adott kínálati szint része;

F a 8. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban elkülönített bővített kapacitás (E) mennyisége, ha van ilyen.

(7) A felkínálandó kapacitás a 19. cikknek megfelelően kapcsolt vagy nem kapcsolt kapacitás lehet. Ez a 12–15. cikkben meghatározott valamennyi egyéb aukcióra is vonatkozik.

(8) A szállításirendszer-üzemeltetők az évente meghirdetett aukció kezdete előtt legalább egy hónappal értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő éves kapacitásaukción mennyi nem megszakítható kapacitást szándékoznak felkínálni az egyes évekre vonatkozóan.

(9) Az aukciók ajánlattételi fordulói az egyezményes koordinált világidő szerint 08:00-tól 17:00-ig (téli időszámítás esetén), illetve 07:00-tól 16:00-ig (nyári időszámítás esetén) tartanak a megfelelő gáznapokon. Az ajánlattételi fordulót minden gáznapon a 17. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint kell indítani és lezárni.

(10) Az aukción keresztül történő allokáció eredményeit egyidejűleg kell elérhetővé tenni az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználó számára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon.

Bővített kapacitás esetében a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásait, beleértve azt is, hogy a megismételt aukció 29. cikk (3) bekezdése szerinti feltételei teljesülnek-e, egyidejűleg kell elérhetővé tenni az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználó számára legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon. A gazdasági vizsgálat eredményét legkésőbb 2 munkanappal az ajánlattételi forduló lezárását követően egyidejűleg kell elérhetővé tenni az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználó számára.

(11) Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

12. cikk

Évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukció

(1) A negyedéves kapacitásaukciókat gázévenként négyszer tartják.

(2) Az évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukciókban a negyedéves szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani.

(3) A következő gázév negyedéveire szóló kapacitásokat minden negyedévre egyidejű aukciókon és minden egyes rendszer-összekötési pontra a következők szerint kell aukcióra bocsátani:

a)	az (október-december közötti) első negyedévtől a (július-szeptember közötti) negyedik negyedévig az évente meghirdetett első negyedéves kapacitásaukción;

b)	a (január-március közötti) második negyedévtől a (július-szeptember közötti) negyedik negyedévig az évente meghirdetett második negyedéves kapacitásaukción;

c)	az (április-június közötti) harmadik negyedévtől a (július-szeptember közötti) negyedik negyedévig az évente meghirdetett harmadik negyedéves kapacitásaukción;

d)	az utolsó (július-szeptember közötti) negyedévre az évente meghirdetett negyedik negyedéves kapacitásaukción.

A rendszerhasználók minden egyes évente meghirdetett negyedéves aukción valamennyi egyidejű aukción részt vehetnek.

(4) Ha az aukciós naptárban másként nincs meghatározva, az évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukció minden gázévben az alábbi napokon kezdődik.

a)	az évente meghirdetett első negyedéves kapacitásaukció augusztus első hétfőjén kezdődik;

b)	az évente meghirdetett második negyedéves kapacitásaukció november első hétfőjén kezdődik;

c)	az évente meghirdetett harmadik negyedéves kapacitásaukció február első hétfőjén kezdődik;

d)	az évente meghirdetett negyedik negyedéves kapacitásaukció május első hétfőjén kezdődik.

(5) Az évente meghirdetett összes éves kapacitásaukció során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

A – C + D

Ahol:

A a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;

C a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;

D az adott negyedévi többletkapacitás, ha van ilyen.

(6) A szállításirendszer-üzemeltetők az évente meghirdetett aukciók kezdete előtt két héttel értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő negyedéves kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni az egyes negyedévekre vonatkozóan.

(7) Az aukciók ajánlattételi fordulói az egyezményes koordinált világidő szerint 08:00-tól 17:00-ig (téli időszámítás esetén), illetve 07:00-tól 16:00-ig (nyári időszámítás esetén) tartanak a megfelelő gáznapokon. Az ajánlattételi fordulót minden gáznapon a 17. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint kell indítani és lezárni.

(8) Az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon.

(9) Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

13. cikk

Gördülő havi kapacitásaukciók

(1) A gördülő havi kapacitásaukciókat havonta egyszer tartják.

(2) A gördülő havi kapacitásaukciókban a havi szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani. Minden hónapban a következő naptári hónapra szóló havi szabványos kapacitásterméket lehet aukcióra bocsátani.

(3) A gördülő havi kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egy havi szabványos kapacitásterméket igényelhetnek.

(4) Ha az aukciós naptárban másként nincs meghatározva, a gördülő havi kapacitásaukciók esetében minden hónap harmadik hétfőjén kezdődik a következő hónapra szóló szabványos kapacitástermék aukciója.

(5) A gördülő havi kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

A – C + D

Ahol:

A a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;

C a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;

D az adott havi többletkapacitás, ha van ilyen.

(6) A szállításirendszer-üzemeltetők az aukció kezdete előtt egy héttel értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő gördülő havi kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni.

(9) Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

14. cikk

Gördülő másnapi kapacitásaukciók

(1) A gördülő másnapi kapacitásaukciókat naponta egyszer tartják.

(2) A gördülő másnapi kapacitásaukcióban minden gáznapon a következő napra szóló szabványos kapacitástermékek vesznek részt.

(3) A gördülő másnapi kapacitásaukciók során a napi szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitásokat a 18. cikk szerinti egyenáras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani. Minden nap a következő gáznapra szóló napi szabványos kapacitástermékek vesznek részt az aukcióban.

(4) A gördülő másnapi kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egy napi szabványos kapacitásterméket igényelhetnek.

(5) Minden nap az egyezményes koordinált világidő szerint 15:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 14:30-kor (nyári időszámítás esetén) kezdődik az ajánlattételi forduló.

(6) A gördülő másnapi kapacitásaukciók tárgyát képező napi szabványos kapacitástermékre a következők szerint lehet ajánlatot adni: benyújtás, visszavonás vagy módosítás az egyezményes koordinált világidő szerint 15:30-tól 16:00-ig (téli időszámítás esetén) vagy 14:30-tól 15:00-ig (nyári időszámítás esetén).

(7) A gördülő másnapi kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás minden nap a következőnek felel meg:

A – C + D

Ahol:

A a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;

C a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;

D az adott napi többletkapacitás, ha van ilyen.

(8) A szállításirendszer-üzemeltetők az ajánlattételi forduló indulásakor értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a gördülő másnapi kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni.

(9) Legkésőbb 30 perccel az ajánlattételi forduló lezárását követően az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről.

(10) Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

15. cikk

Napon belüli kapacitásaukciók

(1) A kapacitások rendelkezésre bocsátásától függően az érintett gáznapon óránként indul napon belüli kapacitásaukció, amelynek során a 18. cikk szerinti egyenáras algoritmusnak megfelelően kell a napon belüli kapacitásokat aukcióra bocsátani.

(2) Az első ajánlattételi forduló a legutóbbi másnapi aukció eredményeinek 14. cikk szerinti nyilvánosságra hozatalát közvetlenül követő egész órában indul (megszakítható kapacitás felkínálása esetén is). Az első ajánlattételi forduló az egyezményes koordinált világidő szerint 01:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 00:30-kor (nyári időszámítás esetén) zárul a gáznap előtt. Az elfogadott ajánlatok alapján történő allokáció az egyezményes koordinált világidő szerint 05:00-kor (téli időszámítás esetén) vagy 04:00-kor (nyári időszámítás esetén) lép hatályba az érintett gáznapon.

(3) Az utolsó ajánlattételi forduló az egyezményes koordinált világidő szerint 00:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 23:30-kor (nyári időszámítás esetén) zárul az érintett gáznapon.

(4) A rendszerhasználók az egyes ajánlattételi fordulók indulásától az adott ajánlattételi forduló lezárulásáig tehetik meg, vonhatják vissza vagy módosíthatják ajánlataikat.

(5) Az érintett gáznap egyes óráiban aukcióra bocsátott napon belüli kapacitás 4 órával az adott órát követően használható fel.

(6) Az érintett gáznapon minden egész órában kezdődik ajánlattételi forduló.

(7) Az egyes ajánlattételi fordulók időtartama az ajánlattételi forduló indulásától számított 30 perc.

(8) A napon belüli kapacitásaukció során felkínálandó kapacitás minden órában a következőnek felel meg:

A – C + D

Ahol:

A a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;

C a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;

D a többletkapacitás, ha van ilyen.

(9) A szállításirendszer-üzemeltetők a felkínált napon belüli nem megszakítható kapacitás mennyiségét a legutóbbi másnapi aukció lezárását követően, a 32. cikk (9) bekezdésének megfelelően teszik közzé.

(10) A szállításirendszer-üzemeltetők lehetőséget biztosítanak a másnapi aukcióban ajánlatot tevő rendszerhasználóknak arra, hogy az érvényesen tett, de el nem fogadott ajánlataikkal automatikusan részt vehessenek a soron következő napon belüli aukcióban.

(11) Ajánlat elfogadása esetén a szállításirendszer-üzemeltető az ajánlattételi forduló lezárulását követő 30 percen belül kiosztja a kapacitást.

(12) Az aukció eredményeit az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználó számára egyidejűleg kell elérhetővé tenni.

(13) Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat legalább naponta, a nap végén nyilvánosságra kell hozni.

16. cikk

Aukciós algoritmusok

(1) Ha egy aukció során több szabványos kapacitásterméket kínálnak fel, minden egyes szabványos kapacitástermék allokációját külön, a megfelelő allokációs algoritmus szerint kell elvégezni. A különböző szabványos kapacitástermékekre vonatkozó ajánlatokat egymástól függetlenül kell értékelni az aukciós algoritmus alkalmazása során.

(2) Az évente meghirdetett éves és negyedéves kapacitásaukciók, valamint a gördülő havi kapacitásaukciók esetében a 17. cikk előírásainak megfelelő emelkedő áras aukciós algoritmust és több ajánlattételi fordulót kell alkalmazni.

(3) A gördülő másnapi kapacitásaukciók és a napon belüli kapacitásaukciók esetében a 18. cikkben foglaltaknak megfelelő egyenáras aukciós algoritmust és egyetlen ajánlattételi fordulót kell alkalmazni.

17. cikk

Emelkedő áras aukciós algoritmus

(1) Az emelkedő áras aukciókban részt vevő rendszerhasználók a kiinduló ártól (P0) kezdődően emelkedő, egymást követő ajánlattételi fordulókban meghirdetett árak mellett tehetnek mennyiségi ajánlatokat.

(2) Az első ajánlattételi forduló 3 órán át tart, a hozzá tartozó ár a kiinduló árnak (P0) felel meg. Az utána következő ajánlattételi fordulók 1 órásak. Az ajánlattételi fordulók között 1 órás szüneteket kell tartani.

(3) Az ajánlatban a következőket kell meghatározni:

a)	az ajánlattevő rendszerhasználó;

b)	az érintett rendszer-összekötési pont és az áramlási irány;

c)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermék;

d)	árlépcsőnként az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermékhez tartozó igényelt kapacitásmennyiség;

e)	bővített kapacitás felkínálása esetén az adott kínálati szint.

(4) Az ajánlat akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a rendszerhasználó e cikk rendelkezéseinek megfelelően nyújtja be.

(5) A rendszerhasználók aukcióban való részvételének kötelező feltétele, hogy a rendszerhasználók az első ajánlattételi fordulóban mennyiségi ajánlatot tegyenek.

(6) A szállításirendszer-üzemeltetők lehetőséget biztosítanak a rendszerhasználóknak az árlépcsőnkénti automatikus ajánlattételre.

(7) Az adott ajánlattételi forduló lezárását követően az érvényes ajánlatok nem módosíthatók, vonhatók vissza vagy nyújthatók be másik változatban. Minden érvényes ajánlat a rendszerhasználó igényelt mennyiségű kapacitás meghirdetett áron való lekötésére vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásának minősül, feltéve, hogy az aukciós elszámolóár az adott ajánlattételi fordulóban meghirdetett árnak felel meg.

(8) Az egyes rendszerhasználók az adott aukcióban felkínált kapacitással egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre tehetnek ajánlatot az egyes ajánlattételi fordulókban. A (16) bekezdés hatálya alá tartozó esetek kivételével a rendszerhasználó adott ár mellett tett ajánlata az ugyanazon rendszerhasználó előző fordulóban tett ajánlata tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre vonatkozhat.

(9) Az ajánlattételi fordulókban szabadon lehet ajánlatokat benyújtani, módosítani és visszavonni, de az ajánlatnak minden esetben meg kell felelnie a (8) bekezdés előírásainak. Az érvényes ajánlatok addig maradnak érvényben, amíg azokat nem módosítják vagy vonják vissza.

(10) Rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meg kell határozni és az adott aukció előtt közzé kell tenni egy nagy árlépcsőt és egy kis árlépcsőt. A kis árlépcsőt úgy kell megállapítani, hogy a kis árlépcső egész számú többszörösével való emelés a nagy árlépcsővel való emelésnek feleljen meg.

(11) A nagy árlépcső meghatározása az aukciós folyamat hosszának a lehető legnagyobb mértékű lerövidítését szolgálja. A kis árlépcső alkalmazásának célja az aukció kiinduló árnál magasabb áron történő lezárása után fennmaradó eladatlan kapacitás mértékének lehetőségek szerinti minimalizálása.

(12) Ha az első ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye a felkínált kapacitásnál kisebb vagy azzal egyenlő, az aukció lezárul.

(13) Ha az első vagy az azt követő valamely ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye nagyobb, mint a felkínált kapacitás, akkor újabb ajánlattételi forduló indul az előző ajánlattételi fordulóban alkalmazott ár és a nagy árlépcső összegének megfelelő árral.

(14) Ha a második vagy az azt követő valamely ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye megegyezik a felkínált kapacitással, az aukció lezárul.

(15) Előszöri alulértékesítés esetén újabb ajánlattételi forduló indul csökkentett árral. Az újabb ajánlattételi fordulóban alkalmazandó ár megállapításához az előszöri alulértékesítést megelőző ajánlattételi fordulóban alkalmazott árat a kis árlépcsőnek megfelelő mértékben meg kell emelni. Ezt követően további ajánlattételi fordulók indulnak, az ár pedig minden fordulóban a kis árlépcsőnek megfelelő mértékben emelkedik egészen addig, amíg a rendszerhasználók összesített igénye megegyezik a felkínált kapacitással, vagy az alá süllyed, amely ponton az aukció lezárul.

(16) Az összes, kis árlépcsőt alkalmazó ajánlattételi fordulóban az egyes rendszerhasználók az előszöri alulértékesítést megelőző ajánlattételi fordulóban tett ajánlatuk tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre tehetnek ajánlatot. Egy adott kis árlépcsőre az egyes rendszerhasználók a megelőző kis árlépcsős ajánlattételi fordulóban tett ajánlatuk tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre tehetnek ajánlatot. Az egyes rendszerhasználók kis árlépcsőt alkalmazó ajánlattételi fordulókban tett ajánlatai az ugyanazon rendszerhasználó előszöri alulértékesítéshez vezető ajánlattételi fordulóban tett ajánlata tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál nagyobb mennyiségre vonatkozhatnak.

(17) Ha az előszöri alulértékesítéshez vezető ajánlattételi fordulóban alkalmazott árnál egy kis árlépcsővel alacsonyabb árat alkalmazó ajánlattételi fordulóban a rendszerhasználók összesített igénye nagyobb, mint a felkínált kapacitás, az aukció lezárul. Ilyenkor az előszöri alulértékesítéshez vezető fordulóban alkalmazott árat kell elszámolóárnak tekinteni, és az előszöri alulértékesítéshez vezető eredeti ajánlattételi fordulóban tett ajánlatokat kell elfogadni.

(18) Az adott aukcióban részt vevő rendszerhasználók igényét minden ajánlattételi forduló után a lehető legrövidebb időn belül, összesített formában közzé kell tenni.

(19) A (17) bekezdés hatálya alá tartozó esetek kivételével az aukció lezárásához vezető utolsó ajánlattételi fordulóban meghirdetett árat kell az adott aukció elszámolóárának tekinteni.

(20) A kapacitást az elszámolóár mellett érvényes mennyiségi ajánlatot benyújtó rendszerhasználók között kell elosztani az elszámolóár melletti mennyiségi ajánlataik szerint. Bővített kapacitás felkínálása esetén a bővített kapacitás allokációja a 22. cikk szerinti gazdasági vizsgálat eredményétől függ. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználók az adott aukcióhoz tartozó – az (EU) 2017/460 rendelet 24. cikkében meghatározott rögzített vagy mozgó ár módszer szerinti – elszámolóárat és az allokált kapacitás felhasználhatósága időpontjában alkalmazandó egyéb díjakat kötelesek fizetni.

(21) Minden lezárt aukciót követően közzé kell tenni az aukció végleges eredményeit, beleértve az allokált kapacitások összesítését és az elszámolóárat. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználókat tájékoztatni kell a részükre kiosztott kapacitásról, de a személyre szóló információkat csak az érintett felekkel szabad közölni. Bővített kapacitás allokációja esetén ez a bekezdés csak a legnagyobb kapacitásmennyiséget kínáló kínálati szint aukciós eredményeire vonatkozik, amelynek a 22. cikk (3) bekezdése szerinti gazdasági vizsgálata kedvező eredménnyel zárult.

(22) Ha egy emelkedő áras aukció nem fejeződik be az ugyanazon időszakra vonatkozó következő kapacitásaukció (aukciós naptár szerinti) kezdetéig, akkor az első aukció kapacitásallokáció nélkül lezárul. A kapacitást az ugyanazon időszakra vonatkozó következő aukción kell felkínálni.

18. cikk

Egyenáras aukciós algoritmus

(1) Az egyenáras aukciók során a rendszerhasználók egyetlen ajánlattételi fordulóban tesznek ajánlatot az árra és a mennyiségre.

(2) Egy rendszerhasználó legfeljebb 10 ajánlatot tehet egy adott aukció ajánlattételi fordulójában. Minden egyes ajánlatot a többi ajánlattól függetlenül kell kezelni. Az ajánlattételi forduló lezárulását követően fennmaradó ajánlatok nem módosíthatók vagy vonhatók vissza.

(3) Az ajánlatban a következőket kell meghatározni:

a)	az ajánlattevő rendszerhasználó;

b)	az érintett rendszer-összekötési pont és az áramlási irány;

c)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermék;

d)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermékhez tartozó igényelt kapacitásmennyiség, amely legfeljebb az adott aukción felkínált mennyiség;

e)	az a szabványos kapacitástermékhez tartozó legkisebb kapacitásmennyiség, amelynek adott algoritmus szerinti allokálását a rendszerhasználó hajlandó elfogadni abban az esetben, ha a d) pont szerinti igényelt kapacitásmennyiséget nem kapja meg;

f)	az ajánlati ár, amelyet a rendszerhasználó az igényelt kapacitásért hajlandó fizetni, és amely nem lehet kisebb az érintett szabványos kapacitástermékre vonatkozó kiinduló árnál. A kiinduló árnál alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatok nem fogadhatók el.

(4) A szállításirendszer-üzemeltető az egyes szabványos kapacitástermékekre adott ajánlatokat az ajánlati ár szerint rangsorolja úgy, hogy a legmagasabb ár kerül a rangsor élére.

(5) Az ajánlattételi forduló lezárását követően fennmaradó ajánlatok kötelező erejűek azokra a rendszerhasználókra nézve, akik részére legalább a (3) bekezdés e) pontja szerinti legkisebb igényelt mennyiségnek megfelelő kapacitás allokálásra került.

(6) Az ajánlatok (4) bekezdés szerinti rangsorolását követően – tekintettel a (7)–(10) bekezdésben foglaltakra is – a kapacitásallokációt az ajánlati ár szerint rangsorolt ajánlatok alapján kell végrehajtani. Sikeresnek tekintendő minden olyan ajánlat, amely esetében kapacitásallokációra kerül sor. Az allokációt követően a fennmaradó nem allokált kapacitás mennyiségét az allokált kapacitás mértékével le kell csökkenteni.

(7) A (6) bekezdés alkalmazását követően – tekintettel a (9) bekezdésben foglaltakra is – abban az esetben, ha egy rendszerhasználó ajánlatában a fennmaradó nem allokált kapacitást meghaladó mennyiség szerepel (a magasabb árat megajánló rendszerhasználók közötti kapacitásallokációt követően), az érintett rendszerhasználó részére allokált kapacitás a fennmaradó nem allokált kapacitásnak felel meg.

(8) A (7) bekezdés alkalmazását követően – tekintettel a (9) bekezdésben foglaltakra is – abban az esetben, ha két vagy több ajánlatban ugyanaz az ajánlati ár szerepel, és az ezen ajánlatokban igényelt kapacitás összesített mennyisége meghaladja a fennmaradó nem allokált mennyiséget, a fennmaradó nem allokált mennyiséget az egyes ajánlatokban szereplő igényelt mennyiségekkel arányosan kell kiosztani.

(9) Ha egy ajánlat esetében a (6), (7) vagy (8) bekezdés értelmében allokálandó mennyiség kisebb, mint a (3) bekezdés e) pontja szerinti legkisebb kapacitásmennyiség, az ajánlatot sikertelennek kell tekinteni, az allokációt pedig vagy a fennmaradó, (8) bekezdésben említett egyenlő árat tartalmazó ajánlatok között, vagy (esettől függően) a (6) bekezdés szerint, az ár szerinti rangsorban következő ajánlat javára kell elvégezni.

(10) Ha egy ajánlat esetében a (6), (7), (8) vagy (9) bekezdés értelmében allokálandó fennmaradó mennyiség nulla, akkor a további ajánlatok tekintetében nem kerül sor kapacitásallokációra. Ezeket az ajánlatokat sikertelennek kell tekinteni.

(11) Ha a kiinduló ár mellett a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor a legalacsonyabb még elfogadott megajánlott árat kell elszámolóárnak tekinteni. Minden más esetben az elszámolóár a kiinduló árnak felel meg. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználók az adott aukcióhoz tartozó – az (EU) 2017/460 rendelet 24. cikkében meghatározott rögzített vagy változó ár módszer szerinti – elszámolóárat és az allokált kapacitás felhasználhatósága időpontjában alkalmazandó egyéb díjakat kötelesek fizetni.

IV. FEJEZET

KAPACITÁSOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA RENDSZER-ÖSSZEKÖTÉSI PONTOKON

19. cikk

Kapcsolt kapacitástermékek

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közösen kínálnak kapcsolt kapacitástermékeket az alábbi elvek szerint:

1.	Amennyiben a rendszer-összekötési pont mindkét oldalán rendelkezésre áll nem megszakítható kapacitás, a rendszer-összekötési pont két oldalán rendelkezésre álló nem megszakítható vagy bővített kapacitást kapcsolt kapacitásként kell felkínálni;

2.	A szállításirendszer-üzemeltetők a szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitásokat a 37. cikk szerinti kapacitás lekötési platformon, a III. fejezetben meghatározott, alkalmazandó allokációs eljárásnak megfelelően kínálják fel;

3.	Az érintett szállításirendszer-üzemeltetők által az adott rendszer-összekötési ponton felkínálandó kapcsolt kapacitást egyetlen allokációs eljárás alkalmazásával kell lekötni;

4.	A rendszerhasználók a szállítási kapacitásra vonatkozó szerződéskötés időpontjától kezdődően betartják az érintett szállításirendszer-üzemeltetőkkel kötött szállítási szerződés(ek)ben rögzített feltételeket;

Ha egy rendszer-összekötési pont egyik oldalán bármely időszakra vonatkozóan több nem megszakítható kapacitás áll rendelkezésre, mint a másik oldalán, akkor a legtöbb nem megszakítható kapacitással rendelkező szállításirendszer-üzemeltető az aukciós naptárnak megfelelően nem kapcsolt kapacitástermékként kínálhatja fel a rendelkezésre álló többletkapacitás a rendszerhasználóknak a következő szabályok szerint:

a)	a rendszer-összekötési pont másik oldalára vonatkozó nem kapcsolt szállítási szerződés létezése esetén, a többletmennyiség nem kapcsolt alapon felkínálható a másik oldalra vonatkozó szállítási szerződés tárgyát képező mennyiség és a létező szerződés időtartama erejéig;

b)	amennyiben az ilyen többletkapacitás nem tartozik az (5) bekezdés a) pontja alá, legfeljebb egy évre kínálható fel;

6.	az (5) bekezdésnek megfelelően allokált nem kapcsolt kapacitás ekként használható fel és nominálható. A másodlagos piacon folytatott kereskedelemben is értékesíthető;

7.	a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők együttes nominálási eljárást alakítanak ki a kapcsolt kapacitásokra vonatkozóan, amely lehetővé teszi a rendszerhasználók számára, hogy egyetlen nominálást adjanak le a kapcsolt kapacitásuk gázáramára;

a kapacitások kapcsolt kapacitásként történő felkínálására vonatkozó kötelezettség – amennyiben lehetséges – a másodlagos kapacitáspiacokra is kiterjed. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az eredetileg kapcsolt kapacitásként allokált kapacitás csak kapcsolt kapacitásként értékesíthető újra a másodlagos piacon;

Ha két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert két vagy több rendszer-összekötési pont köt össze, akkor az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek egyetlen virtuális rendszer-összekötési pontra vonatkozóan kell felkínálniuk a rendszer-összekötési pontokban rendelkezésre álló kapacitást. Kettőnél több érintett szállításirendszer-üzemeltető esetében, mivel az egyik vagy mindkét betáplálási-kiadási rendszerben egynél több szállításirendszer-üzemeltető értékesíti a kapacitásokat, a virtuális rendszer-összekötési pontnak a lehetséges mértékig valamennyi érintett szállításirendszer-üzemeltető kapacitásait le kell fednie. Virtuális rendszer-összekötési pontot minden esetben csak a következő feltételek teljesülése esetén kell kialakítani:

a)	a virtuális rendszer-összekötési pont teljes műszaki kapacitása a virtuális rendszer-összekötési pontban egyesített rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitásainak az összegével egyenlő, vagy annál nagyobb;

b)	a virtuális rendszer-összekötési pont hozzájárul a rendszer gazdaságos és hatékony kihasználásához, ideértve – de nem kizárólagosan – a 715/2009/EK rendelet 16. cikkében foglalt szabályokat.

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megkezdik a szükséges elemzést, és működőképes virtuális rendszer-összekötési pontokat alakítanak ki legkésőbb 2018. november 1-jéig.

20. cikk

A kapcsolt kapacitástermékek legfontosabb feltételeinek összehangolása

(1) 2018. január 6-a előtt az ENTSOG az érdekeltekkel történő konzultációt követően elkészíti a szállításirendszer-üzemeltetők szállítási szerződése(i) kapcsolt kapacitástermékekre vonatkozó legfontosabb feltételeinek katalógusát. Az ENTSOG elemzi a meglévő szállítási szerződéseket, megjelölve és kategóriákba sorolva a legfontosabb feltételek közötti eltéréseket és azok okait, megállapításait pedig jelentésben teszi közzé.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés alapján az ENTSOG a rendszerhasználókkal történő konzultációt követően a jelentés közzététele után 6 hónappal elkészíti és közzéteszi a kapcsolt kapacitástermékek felkínálására vonatkozó legfontosabb feltételek sablonját, amely kiterjed minden olyan szerződéses rendelkezésre, amelyek tekintetében nincsenek nemzeti jogi elveken vagy ítélkezési gyakorlaton alapuló lényeges eltérések.

(3) Az Ügynökség további 3 hónapon belül – a nemzeti szabályozó hatóságok véleményét megfelelően figyelembe véve – véleményt nyilvánít a legfontosabb feltételek sablonjáról. Az ENTSOG az Ügynökség véleményének kézhezvételét követő legfeljebb 3 hónapon belül, a Ügynökség véleményét figyelembe véve saját internetes oldalán közzéteszi a legfontosabb feltételek sablonját.

(4) Miután megtörtént a legfontosabb feltételekre vonatkozó végső sablon közzététele, a szállításirendszer-üzemeltetők az új szerződések tárgyát képező kapcsolt kapacitástermékekre alkalmazhatják azt a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyásával.

21. cikk

Kapacitás-összekapcsolás meglévő szállítási szerződések esetében

(1) Azon rendszerhasználóknak, amelyek adott rendszer-összekötési pontokon nem kapcsolt kapacitásra vonatkozó szerződések szerződő felei, törekedniük kell arra, hogy szerződéses megállapodások („kapacitás összekapcsolási megállapodás”) keretében megegyezzenek a kapcsolt kapacitás kialakításáról, összhangban a 19. cikkben rögzített rendelkezésekkel. A szóban forgó rendszerhasználók és szállításirendszer-üzemeltetők jelentést tesznek az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak a meglévő szállítási szerződések szerződő felei által kötött kapacitás-összekapcsolási megállapodásról.

(2) A meglévő szállítási szerződésekben részes szállításirendszer-üzemeltetők a meglévő szállítási szerződésekben részes rendszerhasználóktól kapott meghívás esetén bármikor részt vehetnek a kapacitás-összekapcsolásról szóló megbeszéléseken.

(3) 2018. január 1-jétől a szállításirendszer-üzemeltetők a rendszer-összekötési pont egyik oldalán eltérő, nem kapcsolt kapacitással rendelkező rendszerhasználók részére díjmentes kapacitásátállítási szolgáltatást ajánlanak fel. Az ilyen kapacitásátállítási szolgáltatás a kapcsolt nem megszakítható kapacitás esetében az éves, negyedéves, havi kapacitástermékre alkalmazandó azon a rendszer-összekötési ponton, amelyet a rendszerhasználónak azért kell létesítenie, mert a rendszer-összekötési pont másik oldalán a szomszédos szállításirendszer-üzemeltető nem kínált elegendő nem kapcsolt kapacitást. Ezt a szolgáltatást megkülönböztetésmentesen kell nyújtani annak megakadályozása céljából, hogy a rendszerhasználók esetében többletdíj kerüljön felszámításra olyan kapacitásért, amellyel már rendelkeznek. Különösen a szerződések tárgyát képező kapcsolt kapacitások azon részéért történő kifizetést, amellyel a rendszerhasználók eltérő, nem kapcsolt kapacitásként már rendelkeznek, az esetleges aukciós felárra kell korlátozni. Ennek a szolgáltatásnak az ENTSOG általi kidolgozás alatt álló átállítási modellen kell alapulnia, melyet az érdekeltekkel és az Ügynökséggel történő egyeztetést követően legkésőbb 2017. október 1-jéig kell véglegesíteni. A végrehajtást a 37. cikkben említett kapacitáslekötési platform(ok) bevonása elősegítheti. E szolgáltatás igénybevételét évente jelenteni kell az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak.

(4) Ha az érintett rendszerhasználók megállapodnak a kapacitás-összekapcsolásról, a kapacitás-összekapcsolásról szóló tervezett megállapodásról az érintett felek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a rendszer-összekötési pont tekintetében érintett szállításirendszer-üzemeltetőket és a szóban forgó kapacitás átadása végrehajtásra kerül. A kapacitás-összekapcsolásról szóló megállapodást minden esetben a meglévő, vonatkozó szállítási szerződés szerinti feltételeket figyelembe véve kell megkötni. A kapacitás-összekapcsolásról szóló megállapodás megkötését követően a megállapodás tárgyát képező kapacitást kapcsolt kapacitásként kell kezelni.

(5) A kapacitás-összekapcsolásra vonatkozó megállapodások révén módosított meglévő kapcsolt kapacitásokra vonatkozó szállítási szerződések időtartama nem haladhatja meg az eredeti szállítási szerződések időtartamát.

(6) A kapcsolt kapacitások kialakítását a lehető legkorábbi időpontban végre kell hajtani. A nem kapcsolt kapacitásra vonatkozó meglévő szállítási szerződések lejáratuk időpontját követően nem újíthatók vagy hosszabbíthatók meg, illetve tarthatók fenn. Az ilyen szállítási szerződések tárgyát képező kapacitás a lejárat időpontjától kezdve szabadkapacitássá válik.

V. FEJEZET

BŐVÍTETT KAPACITÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

22. cikk

Gazdasági vizsgálat

(1) Az ebben a cikkben meghatározott gazdasági vizsgálatot a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság végzi el a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt minden egyes kínálati szintjére, miután az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásait beszerezték; a gazdasági vizsgálat a következő paraméterekből áll:

a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásainak jelenértéke, amelynek kiszámítása a következő paraméterek összegének diszkontálásával történik:

i.	a vonatkozó becsült referenciaárak és az esetleges aukciós felár, valamint az esetleges kötelező minimum prémium összege, megszorozva a szerződött kapacitásbővítmény mennyiségével;

ii.	az esetleges aukciós felár és az esetleges kötelező minimum prémium összege, megszorozva azon kapacitás mennyiségével, amelyet a kapacitásbővítménnyel együtt kötnek le;

b)	a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett vagy célbevételében az adott kínálati szint részét képező bővített kapacitáshoz kapcsolódó becsült növekmény jelenértéke, az érintett nemzeti szabályozó hatóság 28. cikk (2) bekezdésével összhangban történő jóváhagyásának megfelelően;

c)	az f-tényező.

(2) A gazdasági vizsgálat eredménye lehet:

a)	kedvező, amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott paraméter értéke legalább egyenlő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott paraméter f-tényezővel meghatározott hányadával;

b)	kedvezőtlen, amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott paraméter értéke alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott paraméter f-tényezővel meghatározott hányadánál.

(3) A kapacitásbővítésre vonatkozó projektet akkor lehet elindítani, ha a gazdasági vizsgálat a rendszer-összekötési pont mindkét oldalán kedvező eredménnyel zárul legalább egy, kapacitásbővítést tartalmazó kínálati szinten. Amennyiben a gazdasági vizsgálat több kínálati szinten zárul kedvező eredménnyel, a legnagyobb mértékű még kedvező gazdasági vizsgálatot eredményező kínálati szinthez tartozó kapacitásbővítési projektet kell megvalósítani. Abban az esetben, ha egy kínálati szinten sem tapasztalható kedvező eredmény, a kapacitásbővítésre vonatkozó speciális eljárást le kell zárni.

23. cikk

Az f-tényező

(1) A 22. cikkben említett gazdasági vizsgálat alkalmazásakor a nemzeti szabályozó hatóság az adott kínálati szintre meghatározza az f-tényező mértékét, a következők figyelembevételével:

a)	a 8. cikk (8) és (9) bekezdése szerint elkülönített műszaki kapacitás mennyisége;

b)	a kapacitásbővítési projekt piacra, szállító rendszerre vagy mindkettőre gyakorolt pozitív externáliái;

c)	a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásainak időtartama az eszköz hasznos gazdasági élettartamához viszonyítva;

d)	az a körülmény, hogy a kapacitásbővítésre vonatkozó projektben létrehozott kapacitáskereslet milyen mértékig maradhat fenn a gazdasági vizsgálatban figyelembe vett időtávon túl.

(2) Ha a gazdasági vizsgálat kedvező eredménnyel zárult, a kapacitásbővítéshez kapcsolódó beruházási költségeknek az irányadó nemzeti szabályokkal összhangban tükröződniük kell az engedélyezett vagy célbevétel növekedésében.

24. cikk

Egységes gazdasági vizsgálatban történő összevonás

(1) A kapcsolt kapacitástermékek kínálatának támogatására egy adott kínálati szintben érintett szállításirendszer-üzemeltetők egyedi gazdasági vizsgálati paramétereit egységes gazdasági vizsgálatba kell összevonni.

(2) Az egységes gazdasági vizsgálat a következő paraméterekből áll:

a)	a rendszerhasználók szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásainak jelenértéke, amely az érintett szállításirendszer-üzemeltetők 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékek összege:

b)	az érintett szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételében az adott kínálati szinthez tartozó kapacitásbővítéshez kapcsolódó becsült növekmény összege, amely az adott kínálati szinthez tartozó kapacitásbővítményre vezethető vissza;

c)	az f-tényező, amely a b) pontban meghatározott azon paraméter részesedését határozza meg, amelyet az a) pontban meghatározott paraméter fedez és amely fedezetet biztosít az egyes érintett szállításirendszer-üzemeltetők előre meghatározott egyéni részarányára.

(3) Az egységes gazdasági vizsgálat eredménye kedvező, amennyiben valamennyi mögöttes gazdasági vizsgálat a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kedvező eredménnyel zárul, figyelembe véve a bevételek (4) és (5) bekezdésnek megfelelően történő újraelosztását. Egyébként az egységes gazdasági vizsgálat eredménye kedvezőtlen.

(4) Amennyiben a bevételek újraelosztása esetlegesen a rendszerhasználók gazdasági vizsgálat kedvező eredményéhez szükséges szerződéses kapacitáslekötésre vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásainak csökkenéséhez vezethet, a szállításirendszer-üzemeltetők benyújthatják egy, a kapacitásbővítményből származó bevételek újraelosztására szolgáló mechanizmust az érintett nemzeti szabályozó hatóságokhoz koordinált jóváhagyásra.

(5) A bevételek újraelosztása a következőképpen végezhető el:

a)	az egyedi gazdasági vizsgálat paramétereinek egységes gazdasági vizsgálatba foglalása során;

amennyiben az egységes gazdasági vizsgálat eredménye kedvezőtlen, miközben a rendszerhasználók szerződéses kapacitásra vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásai meghaladják azt a minimumot, amely ahhoz szükséges, hogy fedezze az engedélyezett vagy célbevétel emelkedése egyedi jelenértékének növekedését az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közül legalább egy esetében.

25. cikk

A gazdasági vizsgálathoz kapcsolódó közzétételi követelmények

(1) Egy adott kapacitásbővítésre vonatkozó projekt tekintetében a szállításirendszer-üzemeltető(k)nek minden egyes kínálati szint vonatkozásában a következő információkat kell benyújtania (benyújtaniuk) az érintett nemzeti szabályozó hatóság(ok)hoz jóváhagyásra:

a)	a bővített kapacitás induló felkínálása időtávjára becsült, külön gazdasági vizsgálat esetében a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, míg egységes gazdasági vizsgálat esetében a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott paraméter kiszámításához használt referenciaárak;

b)	külön gazdasági vizsgálat esetében a 22. cikk (1) bekezdésének b)–c) pontjában, míg egységes gazdasági vizsgálat esetében a 24. cikk (2) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott paraméterek;

adott esetben az első aukcióban és lehetőség szerint minden olyan későbbi aukcióban alkalmazott, az (EU) 2017/460 rendelet 33. cikkének (4) bekezdésében említett kötelező minimum prémium értéktartománya minden egyes kínálati szintre és rendszer-összekötési pontra, amelyben a kapacitásbővítményt felkínálták, az (EU) 2017/460 rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság(ok) jóváhagyását követően az (1) bekezdésben meghatározott információkat az érintett szállításirendszer-üzemeltető(k)nek a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint közé kell tennie (tenniük).

26. cikk

Piaci kereslet felmérése

(1) Legalább minden páratlan évben közvetlenül az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után a szállításirendszer-üzemeltetők együttműködnek közös rendszer-összekötési pontjaik vonatkozásában a kapacitásbővítésekre vonatkozó piaci kereslet felmérésében és a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt műszaki vizsgálatainak elvégzésében. A piaci kereslet első felmérését 2017-ben, e rendelet hatálybalépésétől kezdve kell elvégezni.

(2) Legalább minden páratlan évben az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után legfeljebb 8 héttel a betáplálási-kiadási rendszer határának mindkét oldalán az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közös piacikereslet-felmérési jelentéseket készítenek, amelyek a betáplálási-kiadási rendszer legalább egy határán valamennyi rendszer-összekötési pontot lefednek. A piacfelmérési jelentésnek értékelnie kell a kapacitásbővítés iránt valamennyi rendszerhasználó részéről a (8) bekezdés szerint várható keresletet, és tartalmaznia kell, hogy a bővített kapacitásra vonatkozó projekt beindításra kerül-e.

(3) Legalább minden páratlan évben az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után legfeljebb 16 héttel a piaci kereslet felméréséről szóló jelentést a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén és lehetőség szerint angol nyelven közzé kell tenni az érintett szállításirendszer-üzemeltetők internetes oldalán.

(4) Az ENTSOG koordinálja és segíti a piaci kereslet felméréséről szóló jelentés elkészítését, beleértve a standard sablon biztosítását és a jelentéseknek az ENTSOG internetes oldalán történő közzétételét.

(5) Ha páros években az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után legfeljebb 8 héttel a rendszerhasználók kapacitásbővítés iránti igényt jelentenek be, az érintett szállításirendszer-üzemeltetők megállapodhatnak arról, hogy páros évben is elvégzik a piaci kereslet felmérését, feltéve, hogy:

a)	a 26–30. cikk szerinti eljárás az (1) bekezdésben említett következő keresletfelmérési ciklus kezdete előtt elvégezhető, és

b)	az aukciós naptárat betartják.

(6) A szállításirendszer-üzemeltetők a folyamatban levő piacikereslet-felmérésben mérlegelik az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után legfeljebb 8 héttel benyújtott, nem kötelező erejű keresleti igény megjelöléseket.

(7) A szállításirendszer-üzemeltetők a folyamatban levő piacikereslet-felmérésben figyelembe vehetik a (6) bekezdésben említett határidő után beérkezett nem kötelező erejű keresleti igény megjelöléseket, vagy pedig beépíthetik azokat a soron következő piacikereslet-felmérésbe.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben említett nem kötelező erejű keresleti igény megjelöléseknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)	annak két vagy több szomszédos betáplálási-kiadási rendszernek a megjelölését, amelyek között a kapacitásbővítés iránti igény – a rendszer-összekötési pont egyik vagy mindkét oldalán – kifejezésre kerül, valamint az igény kért irányát;

b)	azon gázév(ek), amely(ek)re nézve a kapacitásbővítmény iránti igényt megfogalmazták;

c)	az érintett betáplálási-kiadási rendszerek között igényelt kapacitásmennyiségét;

azokra a nem kötelező erejű keresleti igény megjelölésekre vonatkozó információk, amelyeket más szállításirendszer-üzemeltetőknek nyújtottak be vagy fognak benyújtani, amennyiben ezek az igények összefüggenek, ilyen például a több kapcsolódó rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló kapacitások iránti igény.

(9) A rendszerhasználóknak jelezniük kell, hogy keresletük a (8) bekezdés a)–d) pontjával kapcsolatban függ-e bármilyen feltételtől.

(10) A szállításirendszer-üzemeltetők a nem kötelező erejű keresleti igény megjelölésekre az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után 16 héten belül vagy a (7) bekezdésben foglaltak szerint a keresleti igény megjelölések kézhezvételét követő 8 héten belül válaszolnak. A válasznak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	figyelembe tudja-e venni a feltüntetett keresleti igényt a szállításirendszer-üzemeltető a folyamatban levő eljárásban; vagy

b)	a (7) bekezdésben foglaltak szerinti keresleti igény megjelölések esetében elegendőek-e azok a kapacitásbővítésre vonatkozó (5) bekezdés szerinti eljárás megindításának mérlegeléséhez; vagy

c)	a (3) bekezdés szerinti melyik piacikereslet-felmérési jelentésben fog megtörténni a jelzett keresleti igény felmérése, amennyiben a jelzett keresleti igény az a) vagy b) pont alapján nem vizsgálható, amit indokolni kell.

(11) A szállításirendszer-üzemeltető díjat számíthat fel a nem kötelező erejű keresleti igény megjelölés benyújtásából eredő tevékenységekért. Ezeknek a díjaknak tükrözniük kell a keresleti igény megjelölés benyújtásának adminisztratív költségeit, e díjakat az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak jóvá kell hagyniuk és a szállításirendszer-üzemeltetőnek közzé kell tennie saját internetes oldalán. Ezeket a díjakat a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek visszafizetni az adott rendszerhasználónak, ha a gazdasági vizsgálat legalább egy, a rendszer-összekötési ponton kapacitásbővítést tartalmazó kínálati szinten kedvező eredménnyel zárul.

(12) A piacikereslet-felmérési jelentésnek számításba kell vennie az összes alábbi szempontot:

a tízéves uniós hálózatfejlesztési tervben szerepel-e olyan fizikaikapacitás-hiány, amelynek révén egy adott régió ellátása elégtelen egy észszerű csúcsterhelési forgatókönyv esetében, és a szóban forgó rendszer-összekötési ponton kapacitásbővítmény felkínálása a hiányt megszüntetheti-e; vagy a nemzeti hálózatfejlesztési tervben szerepel-e konkrét és tartós fizikai szállítási követelmény;

ahol az összes kapacitás lekötése miatt nem áll rendelkezésre két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert összekötő, elérhető éves szabványos kapacitástermék az évente meghirdetett éves kapacitásaukción arra az évre, amelyben a kapacitásbővítményt első alkalommal felkínálható, illetve a 3 rákövetkező évben;

c)	ahol a rendszerhasználók kapacitásbővítésre vonatkozó nem kötelező erejű keresleti igény megjelölést adtak be több év vonatkozásában, és kimerítették az összes gazdaságilag hatékony eszközt a meglevő kapacitások maximális kihasználása érdekében.

(13) A piacikereslet-felmérési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a kapacitásbővítési projekt kezdeményezésére vonatkozó következtetés;

b)	a piacikereslet-felmérési jelentés közzétételének évében az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete után legfeljebb 8 héttel benyújtott, nem kötelező erejű keresleti igény megjelölések összesített mennyisége;

c)	a kapacitásbővítésre vonatkozó előző eljárásban a (6) bekezdésben említett határidőn túl benyújtott nem kötelező erejű keresleti igény megjelölések összesítése, amennyiben a keresleti igény megjelölés a kereslet korábbi felmérése során nem került figyelembevételre;

d)	a (7) bekezdésben említett határidőn túl benyújtott nem kötelező erejű keresleti igény megjelölések összesítése, amennyiben a szállításirendszer-üzemeltetők azoknak a folyamatban lévő piacikereslet-felmérésben való figyelembevétele mellett döntöttek;

e)	az egyes szomszédos betáplálási-kiadási rendszerek rendszer-összekötési pontjain a kapacitásbővítés várható mennyisége, iránya és időtartama;

f)	arra vonatkozó következtetés, hogy sor kerül-e a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt műszaki vizsgálatának elvégzésére, és ha igen, melyik rendszer-összekötési pontokon és melyik várható keresleti szinten;

g)	a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt, műszaki vizsgálatának és a 27. cikk (3) bekezdésében említett konzultációjának előzetes ütemterve;

h)	arra vonatkozó következtetés, hogy a (10) bekezdés szerint milyen esetleges díjak kerülnek bevezetésre;

i)	a (9) bekezdés szerinti feltételes keresleti igény megjelölések típusa, és azok összesített mennyisége, ha ez rendelkezésre áll;

j)	a szállításirendszer-üzemeltetők miként kívánják alkalmazni a 11. cikk (3) bekezdését a bővítési eljárás alatt az évente meghirdetett éves kapacitásaukción felkínált évek számának korlátozása vonatkozásában.

(14) A szállításirendszer-üzemeltetők és az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a piacikereslet-felmérési jelentés közzétételekor nyilvánosságra hozzák a kapacitásbővítésre vonatkozóan megindított projekt tekintetében illetékes kapcsolattartóik elérhetőségeit, és ezeket az információkat a projekt ideje alatt rendszeresen frissítik.

27. cikk

Tervezési fázis

(1) A tervezési fázis a piacikereslet-felmérési jelentés közzétételét követő napon kezdődik, ha a keresletfelmérési jelentésben a kapacitásbővítési projekt iránti igényt azonosítanak.

(2) Az érintett rendszer-összekötési ponton működő szállításirendszer-üzemeltetők a műszaki megvalósíthatóság és a piacikereslet-felmérési jelentések alapján elvégzik a kapacitásbővítési projektek műszaki vizsgálatát annak érdekében, hogy megtervezzék a kapacitásbővítési projektet és az összehangolt kínálati szinteket.

(3) A tervezési fázis kezdetét követően legfeljebb 12 héttel az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a projektjavaslat tervezetéről a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén és lehetőség szerint angol nyelven közös nyilvános konzultációt folytatnak, melynek időtartama legalább 1, legfeljebb 2 hónap. Az említett üzemeltetők minden észszerű lépést megtesznek a határon átnyúló koordináció biztosítása érdekében.

A konzultációnak legalább a következő elemekre ki kell terjednie:

a)	a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt leírása, költségbecsléssel együtt;

b)	a rendszer-összekötési ponton elérhető kapcsolt kapacitástermékek kínálati szintje;

c)	adott esetben, a kapott feltételes keresleti igény megjelölések alapján a szállításirendszer-üzemeltetők által javasolt alternatív allokációs mechanizmus, annak indokolásával együtt;

d)	a kapacitásbővítésre vonatkozó projekt előzetes ütemterve;

azok az általános feltételek, amelyeket a rendszerhasználóknak el kell fogadniuk a bővítettkapacitási eljárás kötelező kapacitásallokációs fázisában való részvételhez és a kapacitáshoz való hozzáféréshez, beleértve a rendszerhasználók által nyújtott biztosítékokat, és azt, hogy a kapacitás nyújtásának esetleges késedelme vagy a projekt félbeszakadása a szerződésben miként kerül szabályozásra;

f)	amennyiben a bővített kapacitásra vonatkozó projekt a rögzített áras megközelítést alkalmazza, az (EU) 2017/460 rendelet 24. cikkének b) bekezdésében ismertetett IND- és RP-elemek;

g)	a felhasználói kötelezettségvállalások szintje a 23. cikknek megfelelően alkalmazott f-tényező becsléseként kifejezve, amelyre a szállításirendszer-üzemeltetőkkel való konzultáció után az érintett nemzeti szabályozó hatóságok tesznek javaslatot, és a későbbiekben azt jóvá is hagyják;

h)	a 26. cikk (7) bekezdésének megfelelően kapott további keresletmegjelölések;

i)	az a körülmény, hogy a bővített kapacitás nyomán az adott vagy szomszédos betáplálási-kiadási rendszerekben vagy azonos gázszállítási útvonal mentén a le nem írt gázinfrastruktúra hasznosítása valószínűleg tartósan és jelentősen csökken-e.

(4) Az összehangolt kínálati szintek tervezésének folyamatában a szállításirendszer-üzemeltetők szorosan együttműködnek az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal és határokon átnyúló koordinációt is folytatnak annak érdekében, hogy a bővített kapacitást kapcsolt termékként lehessen felkínálni. A projektjavaslatnak és az összehangolt kínálati szint tervezésének figyelembe kell vennie a (3) bekezdésben előírt konzultáció eredményeit.

28. cikk

Jóváhagyás és közzététel

(1) A bővített kapacitással kapcsolatos projektre vonatkozó konzultációt követően és a tervezési szakasz 27. cikk szerinti véglegesítése után az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a bővített kapacitásra vonatkozó projekt vonatkozásában projektjavaslatokat nyújtanak be az érintett nemzeti szabályozó hatóságok általi koordinált jóváhagyásra. A projektjavaslatnak, melyet az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén és lehetőség szerint angol nyelven közzétesznek, tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)	valamennyi kínálati szint, amely tükrözi a bővített kapacitásra az érintett rendszer-összekötési pontokon a 27. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikkben előírt eljárások nyomán várható kereslet nagyságrendjét;

c)	a bővített kapacitásra vonatkozó projekt menetrendje, beleértve a 27. cikk (3) bekezdésében ismertetett konzultáció óta bekövetkezett változásokat, valamint a késedelmek megelőzését és a késedelmek hatásának minimumra szorítását szolgáló intézkedések;

d)	a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott paraméterek;

e)	az a körülmény, hogy a kapacitás szerződéses lekötése vonatkozásában szükség lehet-e az üzemszerű használat megkezdését követő legfeljebb 15 éves allokációs időtartamnak a 30. cikkel összhangban kivételesen legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítására;

f)	adott esetben a javasolt alternatív allokációs mechanizmus, annak a 30. cikk (2) bekezdése szerinti indokolásával együtt, illetve a szállításirendszer-üzemeltető által a kötelező fázisra a 30. cikk (3) bekezdése szerint jóváhagyott feltételek;

g)	amennyiben a bővített kapacitásra vonatkozó projekt a rögzített áras megközelítést alkalmazza, az (EU) 2017/460 rendelet 24. cikke b) pontjában ismertetett elemek.

(2) Attól számított 6 hónapon belül, hogy a teljes projektjavaslatot az említett szabályozó hatóságok közül az utolsó is kézhez vette, ezen érintett nemzeti szabályozó hatóságok koordinált határozatot tesznek közzé az (1) bekezdésben meghatározott projektjavaslatról a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén és lehetőség szerint angol nyelven. A határozatnak indokolást is magában kell foglalnia. A 6 hónapos határidő kezdetének meghatározása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatják egymást a projektjavaslat kézhezvételéről és annak teljességéről.

A nemzeti szabályozó hatóság döntésének előkészítése során mindegyik nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a többi érintett nemzeti szabályozó hatóság álláspontját. A nemzeti szabályozó hatóságok minden esetben figyelembe veszik a bővített kapacitásra vonatkozó projekttel kapcsolatban a versenyt vagy a gáz belső piacának eredményes működését érintő káros hatásokat.

Ha valamely érintett nemzeti szabályozó hatóság tiltakozik a benyújtott projektjavaslat ellen, erről haladéktalanul értesíti a többi érintett nemzeti szabályozó hatóságot. Ilyen helyzetben az összes érintett nemzeti szabályozó hatóság megtesz minden észszerű lépést az együttes munka és a közös megállapodás elérése érdekében.

Amennyiben az érintett nemzeti szabályozó hatóságok az első albekezdésben említett 6 hónapos határidőn belül nem tudnak megállapodásra jutni a javasolt alternatív allokációs mechanizmusról, az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárást követően dönti el, hogy melyik alternatív allokációs mechanizmust kell alkalmazni.

(3) Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok határozatának (2) bekezdés szerinti közzétételekor és a bővített kapacitás évente meghirdetett éves kapacitásaukción való felkínálása előtt legfeljebb 2 hónappal a szállításirendszer-üzemeltetők közösen a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén és lehetőség szerint angol nyelven értesítést tesznek közzé, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságok által jóváhagyott információk;

b)	a felkínált kapacitásra vonatkozó szerződés(ek) sablonja.

29. cikk

A bővített kapacitás aukcióra bocsátása

(1) A 27. cikkben előírt lépések megtétele után az érintett szállításirendszer-üzemeltetők szabványos kapcsolt termékként kínálják fel a bővített kapacitást a vonatkozó hozzáférhető kapacitással együtt az évente meghirdetett éves kapacitásaukción, főszabályként a 17. cikk előírásainak megfelelő emelkedő áras aukciókon, továbbá a 8. cikk (8) és (9) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően.

(2) A vonatkozó kínálati szintek aukcióját párhuzamosan és egymástól függetlenül kell lefolytatni, a 17. cikknek és a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Csak összehangolt kínálati szintek bocsáthatók aukcióra.

(3) Az esetleges aukciós felárak minimalizálása és a gazdasági vizsgálatnak a lehető legmagasabb kínálati szinten elért kedvező kimenetele érdekében egyetlen alkalommal új aukciót lehet indítani, ha:

a)	a (2) bekezdésben ismertetett aukció kezdete előtt a szállításirendszer-üzemeltetők legalább két kínálati szintet határoztak meg; és

b)	legalább egy kínálati szint eredménytelen volt és a gazdasági vizsgálatra kedvezőtlen eredményt hozott; és

c)	a legalacsonyabb sikertelen kínálati szintet követő következő legalacsonyabb kínálati szint gazdasági vizsgálata kedvező eredménnyel zárult, és azt legalább egy éves szabványos kapacitástermék vonatkozásában aukciós felárral számolták el.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, az új aukció a b) pontban említett legalacsonyabb sikertelen kínálati szintre indítható.

(4) Ha az új aukció nyomán a gazdasági vizsgálat nem zárul kedvező eredménnyel, a 17. cikk (20) és (21) bekezdésének megfelelően a c) pontban említett eredeti aukció allokációs eredményei érvényesek.

30. cikk

Az alternatív allokációs mechanizmusok elvei

(1) Egy alternatív allokációs mechanizmus az üzemszerű használat megkezdését követő legfeljebb 15 évre szólhat. Ha a 15 éves kapacitáslekötések alapján a gazdasági vizsgálat nem végezhető el, a nemzeti szabályozó hatóságok ezt az időtartamot kivételesen legfeljebb 5 évvel meghosszabbítják.

(2) Valamely alternatív allokációs mechanizmus a nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyásával akkor alkalmazható, ha a piaci kereslet 26. cikk szerinti felmérése vagy a 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott konzultáció alapján indokolt levonni azt a következtetést, hogy az emelkedő áras aukció alkalmatlan eszköz és hogy a bővített kapacitásra vonatkozó projekt mindkét alábbi feltételnek megfelel:

a)	kettőnél több betáplálási-kiadási rendszert érint és az allokációs eljárás alatt több rendszer-összekötési pont mentén kértek be ajánlatokat;

b)	egy évnél hosszabb időtartamra vonatkozó ajánlatokat kértek be.

(3) Valamely alternatív allokációs mechanizmus keretében a rendszerhasználók a szállításirendszer-üzemeltetők által a 28. cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyott projektjavaslatban meghatározott egy vagy több feltétellel feltételes ajánlatokat nyújthatnak be kapacitás szerződéses lekötésére:

a)	kapcsolódó kötelezettségvállalások vagy kötelezettségvállalások kizárása más rendszer-összekötési pontokon;

b)	valamely rendszer-összekötési ponton elérhető több eltérő éves szabványos kapacitástermékre vonatkozó kötelezettségvállalások;

c)	konkrét vagy minimális kapacitásmennyiség allokációjához kötött kötelezettségvállalások.

(4) Az alternatív allokációs mechanizmust az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a 28. cikk (2) bekezdése szerint hagyják jóvá. A mechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, de éves szabványos kapacitástermékek vonatkozásában lehetővé teheti a lekötés időtartamának vagy a nagyobb kapacitásmennyiségre szóló ajánlatnak az előnyben részesítését.

(5) Ha a lekötés időtartama vagy a nagyobb kapacitásmennyiségre szóló ajánlat előnyt élvez, a nemzeti szabályozó hatóságok a 8. cikk (8) bekezdésének alkalmazásakor döntenek minden egyes rendszer-összekötési ponton a műszaki kapacitás legalább 10 %-ának, de legfeljebb 20 %-ának megfelelő mennyiség elkülönítéséről. Az ilyen módon elkülönített kapacitásokat a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően kell felkínálni.

31. cikk

Átmeneti szabályok

Az e rendelet hatálybalépése előtt kezdeményezett, bővített kapacitásra vonatkozó projektek esetében a 26–30. cikk alkalmazandó, hacsak a szóban forgó projektek tekintetében az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok 2017. augusztus 1-je előtt meg nem adták a kapacitásallokációra vonatkozó megfelelő jóváhagyást.

VI. FEJEZET

MEGSZAKÍTHATÓ KAPACITÁS

32. cikk

Megszakítható szolgáltatások allokációja

(1) 2018. január 1-jétől a szállításirendszer-üzemeltetők csak egy napnál hosszabb tartamú, megszakítható kapacitásra vonatkozó szabványos kapacitástermékek kínálhatnak, ha a megfelelő havi, negyedéves vagy éves nem megszakítható kapacitásra vonatkozó szabványos kapacitásterméket aukciós felárral adták el, elfogyott vagy nem is szerepelt a kínálatban.

(2) Azokon a rendszer-összekötési pontokon, ahol a nem megszakítható kapacitás a másnapi kapacitásértékesítés során elfogyott vagy nem is szerepelt a kínálatban, a szállításirendszer-üzemeltetők megszakítható napi kapacitásterméket kínálnak fel mindkét irányban. Az egyirányú rendszer-összekötési pontokon, ahol csak egy irányban kerül felkínálásra nem megszakítható kapacitás, a szállításirendszer-üzemeltetők megszakítható napi kapacitásterméket kínálnak fel a másik irányban.

(3) Megszakítható kapacitás nem kínálható fel a felkínált nem megszakítható kapacitás terhére. A szállításirendszer-üzemeltetők nem különíthetnek el nem megszakítható kapacitásként felkínálható kapacitást megszakítható kapacitásként való felkínálás céljából.

(4) A napi termékek kivételével a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékek a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek időtartamával megegyező időtávokra szóló termékek formájában kínálhatók fel.

(5) A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a felkínált megszakítható kapacitások allokációja aukción keresztül történik.

(6) A napon belüli megszakítható kapacitások allokációja túlnominálási eljárás útján történik.

(7) Napon belüli megszakítható kapacitás allokációjára csak akkor kerülhet sor, ha már minden nem megszakítható kapacitás – akár műszaki kapacitás, akár többletkapacitás – elkelt.

(8) A napon-belülinél hosszabb időtávra szóló megszakítható termékek aukciója esetében a szállításirendszer-üzemeltetők az aukciós folyamat kezdete előtt közzéteszik a felkínált megszakítható kapacitás mennyiségét, amennyiben az ismert a számukra.

(9) A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a felkínált megszakítható kapacitást a megegyező időtávra szóló nem megszakítható kapacitás allokációját követő, de a rövidebb időtávra szóló nem megszakítható kapacitás aukciójának a kezdetét megelőző külön aukció keretében kell kiosztani.

(10) A felkínált megszakítható kapacitások aukcióját a nem megszakítható kapacitások esetében alkalmazottakkal megegyező felépítési elvek és időütemezés szerint kell lebonyolítani. A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a megszakítható kapacitások aukciójára vonatkozó pontos dátumokat az aukciós naptárban kell részletezni. Az évente meghirdetett éves, az összes negyedéves és az összes gördülő havi kapacitásaukció esetében a szállításirendszer-üzemeltetők az aukció kezdete előtt egy héttel értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő kapacitásaukción mennyi megszakítható kapacitást szándékoznak felkínálni. Amennyiben a nem megszakítható kapacitásra vonatkozó aukció a megszakítható aukciók kitűzött kezdőnapja előtt nem zárul le, a megszakítható aukciót legkésőbb a nem megszakítható kapacitásra vonatkozó aukció lezárása utáni következő munkanapon kell megnyitni. Ilyen esetekben a felkínált mennyiségek változását a megszakítható kapacitásra vonatkozó adott aukció kezdete előtt legalább 12 órával be kell jelenteni.

33. cikk

A megszakításról szóló értesítés és a megszakítás közötti minimális időintervallum

(1) A megszakítható kapacitások esetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közösen határozzák meg a megszakításról szóló értesítés és a megszakítás közötti minimális időintervallumot.

(2) Az adott gázórában történő megszakításról alaphelyzetben negyvenöt perccel az adott gázórára vonatkozó újranominálási ciklus kezdete után kell értesítést adni. Amennyiben két szállításirendszer-üzemeltető ennél rövidebb időintervallumot kíván alkalmazni a megszakításról szóló értesítés és a megszakítás között, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti bármely ilyen irányú megállapodás az illetékes nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyásának a függvénye.

34. cikk

A megszakítási folyamat összehangolása

A megszakítást kezdeményező szállításirendszer-üzemeltető értesíti az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőt. A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők a lehető legrövidebb időn belül értesítik az érintett rendszerhasználókat, kellő figyelmet fordítva ugyanakkor a tájékoztatás megbízhatóságára.

35. cikk

A megszakítási sorrend meghatározása

(1) Amennyiben egy rendszer-összekötési ponton a nominálások összege meghaladja az áramoltatható gázmennyiséget, a megszakítások végrehajtásának sorrendjét a megszakítható szállítási szerződéseken szereplő időbélyegző szerint kell megállapítani. Megszakítás esetén a korábban hatályba lépő szállítási szerződések elsőbbséget élveznek a későbbi időpontban hatályba lépő szállítási szerződésekkel szemben.

(2) Ha az (1) bekezdésben előírt eljárás alkalmazását követően két vagy több nominálás ugyanazon a helyen áll a megszakítási sorrendben, és a szállításirendszer-üzemeltető nem hajtja végre a megszakítást ezek mindegyike tekintetében, a nominált kapacitásokat arányosan kell csökkenteni.

(3) A különböző megszakítható kapacitásszolgáltatások Unión belüli eltéréseinek kiegyenlítése érdekében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők az e cikkben előírt közös eljárásokat minden rendszer-összekötési ponton egyedi alapon alkalmazzák és hangolják össze.

36. cikk

A megszakítás okai

A szállításirendszer-üzemeltetők a megszakítás okait vagy közvetlenül az általuk kötött megszakítható szállítási szerződésekben, vagy az azokat szabályozó általános szerződési feltételeikben rögzítik. A megszakítás oka lehet többek között – de nem kizárólagosan – a földgáz minősége, a nyomás, a hőmérséklet, az áramlás módja, a nem megszakítható szerződések alkalmazása, karbantartás, a különböző irányokban alkalmazott áramlási korlátozások, a közszolgáltatási kötelezettségek, illetve a szűkületkezelési eljárások alkalmazása miatti kapacitáscsökkentés.

VII. FEJEZET

KAPACITÁSLEKÖTÉSI PLATFORMOK

37. cikk

Kapacitáslekötési platformok

(1) A szállításirendszer-üzemeltetők e rendelet alkalmazása során egy vagy korlátozott számú közös, internetalapú lekötési platformon keresztül kínálják fel a kapacitást. E platformokat a szállításirendszer-üzemeltetők működtethetik önállóan vagy egy, a rendszerhasználókkal szemben szükség esetén a nevükben eljáró, megállapodás szerinti fél közreműködésével.

(2) A közös lekötési platformokra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a)	a kapacitásfelkínálásra és -allokációra minden esetben a III. fejezetben foglalt szabályok és eljárások vonatkoznak;

b)	a nem megszakítható kapcsolt kapacitás felkínálását illetően a IV. fejezetben foglaltaknak megfelelő folyamat kidolgozását kell előnyben részesíteni;

c)	a rendszerhasználók részére másodlagos kapacitásfelkínálási és -szerzési funkciókat kell biztosítani;

a lekötési platformok szolgáltatásainak használatához a rendszerhasználóknak el kell fogadniuk és be kell tartaniuk minden olyan alkalmazandó jogi és szerződéses előírást, amely a kapacitás szállítási szerződés alapján történő lekötését és igénybevételét szabályozza az adott szállításirendszer-üzemeltető hálózatán;

egy adott rendszer-összekötési pont vagy virtuális rendszer-összekötési pont kapacitása legfeljebb egy lekötési platform útján kínálható fel, de a szállításirendszer-üzemeltető különböző lekötési platformok segítségével több rendszer-összekötési ponton vagy virtuális rendszer-összekötési ponton is kínálhat fel kapacitást.

(3) E rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül valamennyi szállításirendszer-üzemeltető szerződéses megállapodásra jut valamely közös kapacitáslekötési platform adott rendszer-összekötési pontjai vagy virtuális rendszer-összekötési pontjai két oldalán elérhető kapacitások felkínálására történő használatáról. Ha e határidőn belül a szállításirendszer-üzemeltetők nem jutnak megállapodásra, a szállításirendszer-üzemeltetők a kérdést haladéktalanul felterjesztik az érintett nemzeti szabályozó hatóságokhoz. Ekkor a nemzeti szabályozó hatóságok a felterjesztéstől számított további 6 hónapon belül közösen kiválasztanak egy egységes kapacitáslekötési platformot, legfeljebb 3 éves időtartamra. Ha a nemzeti szabályozó hatóságok a felterjesztéstől számított 6 hónapon belül nem képesek közösen kiválasztani egy egységes kapacitáslekötési platformot, a 713/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó. Az Ügynökség határozatot hoz az adott rendszer-összekötési ponton vagy virtuális rendszer-összekötési ponton használandó egységes kapacitáslekötési platformról, legfeljebb 3 éves időtartamra.

(4) Amennyiben a rendszer-összekötési ponton vagy virtuális rendszer-összekötési ponton használandó egységes kapacitáslekötési platformot a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az Ügynökség választotta ki, a szállításirendszer-üzemeltetők szerződéses megállapodásra jutnak legkésőbb a (3) bekezdés utolsó mondatában említett, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az Ügynökség által történő kiválasztással érintett időtartam lejártáig használandó egységes kapacitáslekötési platformról. Ha nem születik szerződéses megállapodás, vissza kell térni a (3) bekezdés szerinti eljáráshoz.

(5) Az egy vagy korlátozott számú közös lekötési platform létrehozásának a rendszerhasználók számára meg kell könnyítenie és le kell egyszerűsítenie az Unió területén található rendszer-összekötési pontokon történő kapacitáslekötést. Az ENTSOG és az Ügynökség adott esetben elősegíti e folyamatot.

(6) Műszaki kapacitás bővítése esetén az allokációs eredményeket azon a kapacitáslekötési platformon kell közzétenni, amelyet a meglevő kapacitás aukcióra bocsátásra használnak, és ha jelenleg kapacitások nem léteznek és új kapacitást hoznak létre, az érintett szállításirendszer-üzemeltetők megállapodása szerinti egységes kapacitáslekötési platformon.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Végrehajtás nyomon követése

(1) Az Ügynökség 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti nyomonkövetési feladataiban történő támogatása érdekében az ENTSOG nyomon követi és elemzi, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők miként hajtották végre ezt a rendeletet, a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint. Az ENTSOG biztosítja különösen a szállításirendszer-üzemeltetőktől származó valamennyi vonatkozó információ teljességét és helytállóságát. Az ENTSOG az információkat 2019. március 31-ig nyújtja be az Ügynökségnek.

(2) A szállításirendszer-üzemeltetők 2018. december 31-ig benyújtják az ENTSOG-hoz az általa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez bekért információkat.

(3) Az ENTSOG és az Ügynökség megőrzik az érzékeny üzleti információk titkosságát.

(4) 2019. április 6-a előtt az Ügynökség monitoringfeladatai keretében beszámol a nem megszakítható kapacitások esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékekre vonatkozó szerződésekben kikötött feltételrendszerről, figyelemmel azoknak a hatékony hálózathasználatra és az uniós gázpiaci integrációra gyakorolt hatásaira. Az Ügynökséget az értékelésben az érintett nemzeti szabályozó hatóságok és a szállításirendszer-üzemeltetők segítik.

39. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 984/2013/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

40. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2) A Bizottság 984/2013/EU rendelete (2013. október 14.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 273., 2013.10.15., 5. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 113., 2015.5.1., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/460 rendelete (2017. március 16.) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 29. oldalát).

(7) Az Európai Parlament és Tanács 994/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 1. o.).

17.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/460 RENDELETE

(2017. március 16.)

az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2009/EK rendeletnek megfelelően létre kell hozni az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot, és az egész Unióra érvényes szabályokat kell megalkotni, amelyek célja a piaci integráció elősegítése, az ellátásbiztonság növelése és a gázhálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

(2)

E célkitűzések elérésének kulcslépése a szállítási tarifaszerkezetek és az azok meghatározására szolgáló eljárások átláthatóságának fokozása. Ezért meg kell határozni a szállítási rendszerüzemeltetők bevételeinek meghatározásával, valamint a különféle szállítási és nem szállítási rendszerhasználati díjak kiszámításával kapcsolatos információk közzétételi követelményeit. Ezeknek a követelményeknek hozzá kell segíteniük a rendszerhasználókat ahhoz, hogy jobban átlássák a szállítási szolgáltatások és nem szállítási szolgáltatások díjainak múltbeli változásait, jelenlegi mértékét és jövőbeli esetleges változásait. Emellett a szállítási díjakat megalapozó költségeknek érthetőknek kell lenniük a rendszerhasználók számára, és a rendszerhasználóknak képeseknek kell lenniük a szállítási díjak észszerű mértékű előrejelzésére. Az ebben a rendeletben rögzített átláthatósági követelmények tovább harmonizálják a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 3.1.2. a) pontjában megállapított szabályt.

(3)

A betáplálási/kiadási rendszer koncepciójának a 715/2009/EK rendelettel történő bevezetése után megszűnt a szállítási költségek egy konkrét útvonalhoz történő közvetlen kapcsolása, mivel a betáplálási és kiadási kapacitás külön is leköthetővé vált, és a rendszerhasználók bármely betáplálási pontról bármely kiadási pontra szállíttathatnak gázt. Ezzel összefüggésben a szállításirendszer-üzemeltető dönt a gáz szállítórendszeren keresztül történő áramoltatásának leghatékonyabb módjáról. Ezért ilyen rendszerekben a költségek díjban való megjelenítése és a kiszámíthatóság észszerű szintjének elérése és biztosítása érdekében a szállítási díjaknak a konkrét költségtényezőket használó referenciaár-módszertanon kell alapulniuk. A következetes és átlátható referenciaár-módszertan alkalmazása érdekében meg kell határozni az irányadó elveket. Elő kell írni a javasolt referenciaár-módszertannal kapcsolatos konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a javasolt referenciaár-módszertan eltér a kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertantól, ez utóbbinak kell a javasolt referenciaár-módszertannal való összehasonlítás alapját képeznie.

(4)

A tárolókba való be- és kitárolás tekintetében a szállítási díjak kétszeres felszámításának megelőzése érdekében ennek a rendeletnek meg kell határoznia egy díjkedvezmény-minimumot, elismerendő az ilyen infrastruktúráknak a rendszer rugalmasságához és az ellátásbiztonsághoz való általános hozzájárulását. Közvetlenül kapcsolt betáplálási/kiadási rendszerekben a két vagy több szállításirendszer-üzemeltető szállítórendszeréhez, vagy az egyidejűleg egy szállítási rendszerhez és egy elosztó hálózathoz közvetlen csatlakozással rendelkező tárolók lehetővé teszik a gáz közvetlenül kapcsolt rendszerek közötti szállítását. Amennyiben a tárolók betáplálási és kiadási pontjainál kedvezmény kerül alkalmazásra, azzal előnyhöz jutnak azok a rendszerhasználók, akik a tárolói betáplálási és kiadási pontokat a közvetlenül kapcsolt rendszerek közötti gáz szállítására használják, azon rendszerhasználókhoz képest, akik rendszer-összekötési pontokon kedvezmény nélkül kötnek le kapacitást, vagy a tárolót a gáz azonos rendszeren belüli szállításához veszik igénybe. Ennek a rendeletnek mechanizmusokat kell bevezetnie az ilyen megkülönböztetés megelőzésére.

(5)	Az ellátásbiztonság javítása érdekében kedvezmények nyújtását kell megfontolni az LNG-létesítmények betáplálási pontjai, valamint a tagállamok földgázszállító rendszereit jellemző elszigeteltség megszüntetése céljából kiépített infrastruktúra felé irányuló betáplálási és kiadási pontok esetében.

(6)

Egyes betáplálási/kiadási rendszerekben a szállításirendszer-üzemeltetők jelentősen nagyobb mennyiségű gázt szállítanak át más rendszerekbe, mint fogyasztási célból a saját betáplálási/kiadási rendszerükbe. Ezért a referenciaár-módszertanokba be kell építeni az ahhoz szükséges biztosítékokat, hogy az ilyen foglyul ejtett felhasználókat meg lehessen védeni a nagykereskedelmi tranzitáramlásokhoz kapcsolódó kockázatoktól.

(7)

A szállítási díjak rendszerhasználók számára létrehozott stabilitásának előmozdítása, a pénzügyi stabilitás támogatása, illetőleg a szállításirendszer-üzemeltetők bevételi és cash flow pozícióira jelentkező hátrányos hatások megelőzése érdekében meg kell határozni a bevételek egyensúlyba hozatalának elveit.

(8)

Ezenkívül szabályokat kell meghatározni a piaci alapon realizált bővített kapacitásra vonatkozó díjszabási elvekre, az (EU) 2017/459 bizottsági rendelet (2) 26–30. cikkében meghatározott eljárás szerint. Amennyiben a bővített kapacitás kiépítése nem indokolható szintű keresztfinanszírozást eredményez, mivel a mennyiségi kockázat nagy részének a foglyul ejtett felhasználók lennének kitéve, ennek a rendeletnek mechanizmusokat kell bevezetnie az ilyen jellegű kockázatok enyhítésére.

(9)

Ezt a rendeletet alkalmazni kell azon jelentős új infrastruktúrák nem mentesített részeire, amelyek a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 36. cikke szerint mentesültek ugyanazon irányelv 41. cikke (6), (8) és (10) bekezdésének alkalmazása alól. Olyan esetekben, amelyekben a rendszerösszekötők egyedi sajátosságai a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. cikke szerinti mentességgel vagy más módon elismerést nyertek, a nemzeti szabályozó hatóságoknak jogosultságot kell kapniuk eltérés engedélyezésére e rendelet olyan követelményeitől, amelyek az említett rendszerösszekötők hatékony működését veszélyeztetnék.

(10)

Ez a rendelet nem érintheti az uniós és a nemzeti szintű versenyszabályok alkalmazását, különösen a korlátozó megállapodások (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) és az erőfölénnyel való visszaélés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke) tilalmát. A bevezetendő szállítási tarifaszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy elkerülhetővé váljon az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő ellátási piacok lezárása.

(11)

E rendelet végrehajtása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak és szállításirendszer-üzemeltetőknek a bevált módszerek és törekvések figyelembevételével harmonizálniuk kell folyamataikat. A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkével összhangban az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének és a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó szabályokat Unió-szerte a lehető leghatékonyabban hajtsák végre.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK irányelv 51. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot, beleérve a referenciaár-módszertan alkalmazására, a kapcsolódó konzultációs és közzétételi követelményekre, illetve a szabványos kapacitástermékek kiinduló árainak számítására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a földgázszállító hálózatok minden betáplálási pontjára és minden kiadási pontjára vonatkozik, kivéve a III., V. és VI. fejezetet, a 28. cikket, a 31. cikk (2) és (3) bekezdését és a IX. fejezetet, amelyek csak a rendszer-összekötési pontokra vonatkoznak. A III., V. és VI. fejezet, a 28. cikk és a IX. fejezet a harmadik országokból érkező betáplálási pontokon vagy a harmadik országok felé irányuló kiadási pontokon alkalmazandó, vagy mindkettőn, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság döntést hoz az (EU) 2017/459 rendelet e pontokra történő alkalmazásáról.

(2) Azokra a tagállamokra, amelyek számára a 2009/73/EK irányelv 49. cikke alapján eltérést biztosítottak, ez a rendelet nem vonatkozik az adott eltérés időtartama alatt.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 715/2009/EK rendelet 2. cikkében, az (EU) 2017/459 rendelet 3. cikkében, a 312/2014/EU bizottsági rendelet (5) 3. cikkében, a 2015/703/EU bizottsági rendelet (6) 2. cikkében és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározások érvényesek. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „referenciaár”: az egyes betáplálási és kiadási pontokon alkalmazott éves, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermék ára, amely a szállítási kapacitásdíjak meghatározása során használatos;

2. „referenciaár-módszertan”: a referenciaár-képzéshez használt, a szállítási szolgáltatások bevételének azon részéhez alkalmazott módszertan, amely a kapacitásdíjakból térül meg;

3. „nem ársapka-szabályozás”: olyan szabályozási rendszer, mint a bevételsapka-szabályozás, a megtérülési ráta és a költség-plusz módszer, amely keretében a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett árbevétel igénye a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kerül meghatározásra;

4. „nem szállítási szolgáltatásból származó bevétel”: az engedélyezett vagy célbevétel azon része, amely a nem szállítási díjakból származik;

5. „szabályozási időszak”: az az időszak, amelyre az engedélyezett vagy célbevételre vonatkozó általános szabályok a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kerülnek meghatározásra;

6. „szállítási szolgáltatásból származó bevétel”: az engedélyezett vagy célbevétel azon része, amely a szállítási díjakból származik;

7. „szállítási díjak”: a rendszerhasználók által a részükre nyújtott szállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak;

8. „rendszeren belüli rendszerhasználat”: gáz szállítása egy betáplálási/kiadási rendszeren belül ugyanazon betáplálási/kiadási rendszerhez csatlakozó felhasználók részére;

9. „rendszereken átnyúló rendszerhasználat”: gáz szállítása egy betáplálási/kiadási rendszeren belül egy másik betáplálási/kiadási rendszerhez csatlakozó felhasználók részére;

10. „homogén pontcsoport”: olyan pontok csoportja, amelyek az alábbi típusok egyikébe tartoznak: betáplálási rendszer-összekötési pontok, kiadási rendszer-összekötési pontok, belföldi betáplálási pontok, belföldi kiadási pontok, tárolói betáplálási pontok, tárolói kiadási pontok, cseppfolyósított földgáz létesítmények (a továbbiakban: LNG-létesítmények) felől való betáplálási pontok, LNG-létesítmények felé való kiadási pontok, és termelő létesítmények felől való betáplálási pontok;

11. „engedélyezett bevétel”: adott szabályozási időszakon belül egy meghatározott periódusban a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott szállítási és nem szállítási szolgáltatásokért kapott bevételek, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető nem ársapka-szabályozás esetén jogosan szedhet be, és amelynek meghatározása a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint történik;

12. „szállítási szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető által a betáplálási/kiadási rendszeren belül szállítási célból nyújtott, szabályozott szolgáltatások;

13. „nem szállítási díjak”: a rendszerhasználók által a részükre nyújtott nem szállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak;

14. „célbevétel”: ársapka-szabályozás esetén egy adott szabályozási időszak meghatározott periódusán belül a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott szállítási szolgáltatásokból várható, a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően kiszámított bevételek és nem szállítási szolgáltatásokból származó bevételek összege;

15. „nem szállítási szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott, a szállítási szolgáltatásoktól és a 312/2014/EU rendeletben szabályozott szolgáltatásoktól eltérő szabályozott szolgáltatások;

16. „szorzó”: az éven belüli szabvány kapacitástermékek referenciaárának meghatározásakor az éves kiindulóár arányos részére alkalmazott tényező;

17. „ársapka-szabályozás”: olyan árszabályozási rendszer, amelyben a célbevételen alapuló legmagasabb szállítási díj meghatározása a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint történik;

18. „költségtényező”: a szállításirendszer-üzemeltető tevékenységét meghatározó tényező, amely korrelál az adott szállításirendszer-üzemeltető költségeivel, ilyen például a távolság vagy a műszaki kapacitás;

19. „betáplálási vagy kiadási pontcsoport”: egymás közelében található homogén pontok vagy betáplálási pontok vagy kiadási pontok csoportja, amelyek a referenciaár-módszertan alkalmazásában egy betáplálási pontnak vagy egy kiadási pontnak minősülnek;

20. „lehetséges gázáram”: egy betáplálási pont és egy kiadási pont olyan kombinációja, amely a valószínű kereslet-kínálati minták alapján tükrözi az átviteli rendszer használatát, és amelyre legalább egy csővezeték-útvonal lehetővé teszi a földgáznak a szállítórendszerbe áramlását az adott betáplálási ponton és a szállítórendszerből történő kiáramlását az adott kiadási ponton, tekintet nélkül arra, hogy az adott betáplálási és kiadási ponton kötöttek-e vonatkozó kapacitásszerződést;

21. „szezonális faktor”: az éven belüli keresletváltozást tükröző tényező, amely a megfelelő szorzóval együtt alkalmazható;

22. „rögzített fizetendő ár”: a 24. cikk b) pontja szerint kiszámított ár, amelyben a kiinduló ár nem kerül kiigazításra;

23. „díjidőszak”: az az időszak, amelyben a referenciaár adott szintje érvényes, amelynek legrövidebb tartama egy év, a leghosszabb tartama pedig a szabályozási időszak hossza;

24. „szabályozói számla”: a nem ársapka-szabályozás esetében legalább a szállítási szolgáltatásokból származó bevétel alul- vagy túlteljesülését összegző számla;

25. „aukciós felár”: az aukción elért elszámolóár és a kiinduló ár különbsége;

26. „mozgó fizetendő ár”: a 24. cikk a) pontja szerint kiszámított ár, amelyben a kiinduló ár kiigazításra kerül a bevételek egyensúlyba hozatala, az engedélyezett bevétel kiigazítása vagy a becsült szerződött kapacitás kiigazítása révén.

4. cikk

Szállítási és nem szállítási szolgáltatások és díjak

(1) Egy adott szolgáltatás szállítási szolgáltatásnak tekintendő, ha mindkét alábbi szempont teljesül:

a)	a szolgáltatás költségeit a műszaki vagy a becsült szerződött kapacitás és távolság mint költségtényező okozza;

b)	a szolgáltatás költségei azon infrastruktúrába történő beruházáshoz és azon infrastruktúra üzemeltetéséhez kapcsolódnak, amely része a szállítási szolgáltatással összefüggésben álló szabályozott eszközértéknek.

Amennyiben az a) és b) pontban meghatározott szempontok bármelyike nem teljesül, az adott szolgáltatás szállítási vagy nem szállítási szolgáltatásként sorolható be a szállításirendszer-üzemeltetővel (szállításirendszer-üzemeltetőkkel) vagy a nemzeti szabályozó hatósággal folytatott rendszeres konzultációk és a nemzeti szabályozó hatóság döntése alapján, a 26. és 27. cikkben meghatározottak szerint.

(2) A szállítási díjak meghatározásakor a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékekre előírt feltételeket figyelembe lehet venni.

(3) A szállítási szolgáltatások árbevételigényére a szállítási kapacitásdíjaknak kell fedezet biztosítaniuk.

Kivételes esetben, a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyása alapján a szállítási szolgáltatás árbevételigényének egy része az alábbi két mennyiségarányos díjjal is fedezhető, amelyeket egymástól függetlenül kell megállapítani:

mennyiségarányos díj, amely megfelel valamennyi következő kritériumnak:

i.	az elsősorban a gázáramlás mennyisége által meghatározott költségekre biztosít fedezetet;

ii.	számítása a becsült vagy múltbeli gázáramlás vagy mindkettő alapján történik, és azonos mértékű valamennyi betáplálási ponton, illetőleg azonos mértékű valamennyi kiadási ponton;

iii.	pénzben vagy természetben kifejezett;

kiegészítő bevétel-megtérítési díj, amely megfelel valamennyi következő kritériumnak:

i.	az árbevétel alul- vagy túlteljesülésének kezelése érdekében írták elő;

ii.	számítása a becsült vagy múltbeli kapacitásallokáció és gázáramlás, vagy mindkettő alapján történik;

iii.	a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontokon alkalmazzák;

iv.	alkalmazása azt követően történik, hogy a nemzeti szabályozó hatóság ellenőrizte a díj költségalapúságát és hatását a rendszer-összekötési pontok és a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontok közötti keresztfinanszírozásra.

(4) A nem szállítási szolgáltatási árbevételigényeket az adott nem szállítási szolgáltatásra vonatkozó nem szállítási díjakból kell megtéríteni. Ezek a díjak:

a)	költségalapúak, megkülönböztetésmentesek, objektívek és átláthatóak;

b)	az adott nem szállítási szolgáltatás kedvezményezettjei részére kerülnek felszámításra azzal a céllal, hogy minimalizálni lehessen akár a tagállamon belüli, akár az azon kívüli rendszerhasználók, illetve akár a két csoport közötti keresztfinanszírozást.

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság szerint egy adott nem szállítási szolgáltatás rendszerhasználók összességének javát szolgálja, az ilyen szolgáltatás költségét a rendszerhasználók összességének kell megtérítenie.

5. cikk

A költségallokáció értékelése

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető elvégzi a következő értékeléseket és azokat a 26. cikkben említett végleges konzultáció részeként közzéteszi:

az olyan szállítási szolgáltatási árbevételigényekhez kapcsolódó költségallokáció értékelése, amelyeket a szállítási kapacitásdíjakból kell megtéríteni, és amelyek alapját kizárólag a következő költségtényezők jelentik:

i.	a műszaki kapacitás; vagy

ii.	a becsült szerződött kapacitás; vagy

iii.	a műszaki kapacitás és a távolság; vagy

iv.	a becsült szerződött kapacitás és a távolság;

az olyan szállítási szolgáltatási árbevételigényekhez kapcsolódó költségallokáció értékelése, amelyeket a szállítási mennyiségarányos díjakból kell megtéríteni (ha léteznek ilyenek), és amelyek alapját kizárólag a következő költségtényezők jelentik:

i.	a gázáramlás mennyisége; vagy

ii.	a gázáramlás mennyisége és a távolság.

(2) A költségallokáció értékelésének ki kell térnie a rendszeren belüli és kívüli rendszerhasználat közötti keresztfinanszírozás mértékére, a javasolt referenciaár-módszertan alapján.

(3) A költségallokáció (1) bekezdés a) pontjában említett értékelését az alábbiak szerint kell elvégezni:

az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszeren belüli rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított kapacitásdíjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli kapacitásarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben – például EUR/MWh/napban – kerül meghatározásra, a következő képlet szerint:

Ahol:

Formula a rendszeren belüli rendszerhasználat után felszámított kapacitásdíjakból származó bevétel pénzegységben – például EUR-ban – meghatározva;

Formula a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszeren belüli betáplálási és rendszeren belüli kiadási pontokon vagy pontcsoportokon szerződött becsült napi átlagos kapacitások összege mértékegységben – például MWh/napban – meghatározva;

az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított kapacitásdíjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszereken átnyúló kapacitásarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben – például EUR/MWh/napban – kerül meghatározásra, a következő képlet szerint:

Ahol:

Formula a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után felszámított kapacitásdíjakból származó bevétel pénzegységben – például EUR-ban – meghatározva;

Formula a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszereken átnyúló betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon becsült napi átlagos szerződött kapacitások összege mérési egységben – például MWh/napban – meghatározva;

c)	az a) és b) pontban említett arányok közötti, százalékban meghatározott kapacitásvonatkozású költségallokációt összehasonlító mutatót a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(4) A költségallokáció (1) bekezdés b) pontjában említett értékelését az alábbiak szerint kell elvégezni:

az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszeren belüli rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított mennyiségarányos díjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli mennyiségarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben – például EUR/MWh/napban – kerül meghatározásra, a következő képlet szerint:

Ahol:

Formula a rendszeren belüli rendszerhasználat után felszámított mennyiségarányos díjakból származó bevétel pénzegységben – például EUR-ban – meghatározva;

Formula a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó forgalom-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszeren belüli betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon a becsült napi átlagos áramlások összege mérési egységben – például MWh-ban – meghatározva;

az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított mennyiségarányos díjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli mennyiségarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben – például EUR/MWh/napban – kerül meghatározásra, a következő képlet szerint:

Ahol:

Formula a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után felszámított mennyiségarányos díjakból származó bevétel pénzegységben – például EUR-ban – meghatározva;

Formula a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó forgalom-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszereken átnyúló betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon a becsült napi átlagos áramlások összege mérési egységben – például MWh-ban – meghatározva;

c)	az a) és b) pontban említett arányok közötti, százalékban meghatározott forgalomvonatkozású költségallokációt összehasonlító mutatót a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(5) A (3) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdés a) pontjában említett betáplálási pontokon beszedhető, a rendszeren belüli rendszerhasználathoz kapcsolódó a szállítási szolgáltatások után felszámított díj kiszámítása a következőképpen történik:

a rendszereken átnyúló rendszerhasználathoz nyújtott, az összes betáplálási ponton szállítási szolgáltatásra allokált kapacitások, illetve gázáramok mértéke egyező kell hogy legyen az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználathoz nyújtott szállítási szolgáltatásra allokált kapacitások, illetve gázáramok mértékével;

b)	az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott kapacitás, illetve gázáramok felhasználásával kell kiszámítani a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után a betáplálási pontokon beszedendő szállítási szolgáltatási díjat;

c)	a betáplálási pontokon megszerezhető összes szállítási szolgáltatásból származó bevétel és az e bekezdés b) pontja szerint számított eredmény különbsége megegyezik a rendszeren belüli rendszerhasználat után a betáplálási pontokon megszerezhető szállítási szolgáltatásból származó bevétellel.

(6) Amennyiben a távolságot a műszaki vagy becsült szerződött kapacitással vagy gázáramokkal együttesen használják költségtényezőként, a kapacitással súlyozott átlagos távolságot, illetve a mennyiséggel súlyozott átlagos távolságot kell használni. Amennyiben a (3) bekezdés c) pontjában említett kapacitás-, illetve a (4) bekezdés c) pontjában említett mennyiségarányos költségallokációt összehasonlító mutatók eredménye 10 százalék feletti, a nemzeti szabályozó hatóságnak indokolnia kell ezt az eredményt a 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntésben.

II. FEJEZET

REFERENCIAÁR-MÓDSZERTANOK

6. cikk

A referenciaár-módszertan alkalmazása

(1) A referenciaár-módszertant a nemzeti szabályozó hatóság a 27. cikkben meghatározottak szerint határozza meg vagy hagyja jóvá. Az alkalmazandó referenciaár-módszertan a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által a 26. cikk szerint lefolytatott rendszeres konzultációk megállapításaitól függ, a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint.

(2) A referenciaár-módszertan alkalmazásával jön létre a referenciaár.

(3) Ugyanazt a referenciaár-módszertant kell alkalmazni egy adott betáplálási/kiadási rendszer valamennyi betáplálási és kiadási pontjára, a 10. és 11. cikkben meghatározott kivételekkel.

(4) Az összes betáplálási és kiadási pontra alkalmazott referenciaár-módszertan kiigazítására csak a 9. cikk szerint, vagy az alábbiak közüli egy vagy több lépés következményeként kerülhet sor:

a)	a nemzeti szabályozó hatóság általi benchmark értékelés, amelynek révén az egy adott betáplálási vagy kiadási pontra vonatkozó referenciaárat úgy igazítják ki, hogy a kapott érték megfelel a versenyképes referenciaár-szintnek;

b)	a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által végzett kiegyenlítés, amelynek révén ugyanazt a referenciaárat alkalmazzák homogén pontok csoportján belül néhányra vagy az összes pontra;

a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által végzett átskálázás, amely során a referenciaárak valamennyi betáplálási vagy valamennyi kiadási ponton, vagy pedig mind a betáplálási, mind a kiadási pontokon kiigazításra kerülnek értéküknek egy konstanssal történő megszorzásával, értékükhöz egy konstans hozzáadásával vagy értékükből egy konstans levonásával.

7. cikk

A referenciaár-módszertan megválasztása

A referenciaár-módszertannak meg kell felelnie a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének és az alábbi követelményeknek. Céljai:

a)	a referenciaár-számítás reprodukálásának és a referenciaár pontos előrejelzésének lehetővé tétele a rendszerhasználók számára;

b)	a szállítási szolgáltatások nyújtása érdekében felmerült tényleges költségek figyelembevétele, figyelemmel a szállítóhálózat összetettségének szintjére;

c)	megkülönböztetésmentesség biztosítása és az indokolatlan keresztfinanszírozás megelőzése, ideértve az 5. cikkben meghatározott költségallokáció-értékelések figyelembevételét;

d)	annak biztosítása, hogy a különösen valamely betáplálási/kiadási rendszeren keresztül történő szállításhoz kapcsolódó jelentős mennyiségi kockázatokat ne hárítsák ezen betáplálási/kiadási rendszer végső felhasználóira;

e)	annak biztosítása, hogy a kapott referenciaárak ne torzítsák a határkeresztező kereskedelmet.

8. cikk

Kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertan

(1) A kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertan paraméterei a következők:

a)	a szállítási szolgáltatásból származó bevétel szállítási kapacitásdíjakból beszedendő része;

b)	a becsült szerződött kapacitás minden egyes betáplálási ponton vagy betáplálási pontcsoporton és minden egyes kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton;

c)	amennyiben a betáplálási pontok és a kiadási pontok lehetséges releváns gázáramokká kombinálhatók, a betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoportok és a kiadási pont vagy kiadási pontcsoportok közötti legrövidebb csővezeték-útvonal;

d)	a betáplálási pontok és kiadási pontok kombinációja, amennyiben egyes lehetséges releváns gázáramok esetében bizonyos betáplálási pontok és kiadási pontok kombinálhatók;

e)	a 30. cikk (1) bekezdése b) pontja v. alpontjának (2) pontja szerinti betáplálási-kiadási megoszlás 50/50.

Amennyiben a betáplálási pontok és kiadási pontok lehetséges gázárammá nem kombinálhatók, a betáplálási és kiadási pontok ezen kombinációját nem kell figyelembe venni.

(2) A referenciaár levezetése az alábbi egymást követő lépésekben történik:

az egyes betáplálási pontok vagy az egyes betáplálási pontcsoportok és az egyes kiadási pontok vagy az egyes kiadási pontcsoportok közti súlyozott átlagos távolságot az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani, szükség esetén figyelembe véve az (1) bekezdés d) pontjában említett kombinációkat:

valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klasztereire a kiadási pontok vagy kiadási pontcsoportok kapacitásának és az ettől a betáplálási ponttól vagy betáplálási pontcsoportoktól az egyes kiadási pontokig vagy kiadási pontcsoportokig mért távolságok szorzatainak összege, osztva az egyes kiadási pontokon a kapacitások összegével:

Ahol:

ADEn a súlyozott átlagos távolság valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klaszterére;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton;

DEn,Ex az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott adott betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoport és egy adott kiadási pont vagy kiadási pontcsoport között lévő távolság;

ii.

valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klasztereire az egyes belépési pontok vagy belépési pontcsoportok kapacitásának és az egyes betáplálási pontoktól vagy betáplálási pontcsoportoktól eddig a kiadási pontig vagy kiadási pontcsoportokig mért távolság szorzatainak összege, osztva az egyes betáplálási pontokon vagy betáplálási pontok klaszterén a kapacitások összegével:

Ahol:

ADEx a súlyozott átlagos távolság valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klaszterére;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

DEn,Ex az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott adott betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoport és egy adott kiadási pont vagy kiadási pontcsoport között lévő távolság;

a súlyozott költséget az egyes betáplálási pontokra vagy egyes betáplálási pontcsoportokra és az egyes kiadási pontokra vagy egyes kiadási pontcsoportokra az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani:

Formula

Ahol:

Wc,En valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontcsoportra eső költségek súlya;

Wc,Ex valamely kiadási pontra vagy kiadási pontcsoportra eső költségek súlya;

ADEn a súlyozott átlagos távolság valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klaszterére;

ADEx a súlyozott átlagos távolság valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klaszterére;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton.

a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az összes betáplálási ponton beszedendő részét és a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az összes kiadási ponton beszedendő részét a betáplálási-kiadási megoszlás alkalmazásával kell kiszámítani;

a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az egyes betáplálási pontokon vagy egyes betáplálási pontcsoportokon és az egyes kiadási pontokon vagy egyes kiadási pontcsoportokon beszedendő részét az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani:

REn = Wc,En × RΣEn

REx = Wc,Ex × RΣEx

Ahol:

Wc,En valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontcsoportra eső költségek súlya;

Wc,Ex valamely kiadási pontra vagy kiadási pontcsoportra eső költségek súlya;

REn a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontcsoporton megtérítendő része;

REx a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton megtérítendő része;

RΣEn a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból az összes betáplálási ponton megtérítendő része;

RΣEx a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból az összes kiadási ponton megtérítendő része;

a d) pontban kapott értékeket az alábbi megfelelő képletek szerint kell elosztani az egyes betáplálási pontokon vagy betáplálási pontcsoportokon és az egyes kiadási pontokon vagy kiadási pontcsoportokon becsült szerződött kapacitással:

Formula

Ahol:

TEn a referenciaár valamely betáplálási ponton vagy egy betáplálási pontcsoport minden egyes betáplálási pontján;

TEx a referenciaár valamely kiadási ponton vagy egy kiadási pontcsoport minden egyes kiadási pontján;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton.

9. cikk

Díjak kiigazítása a szállítórendszer tárolói betáplálási pontjain, a szállítórendszer tárolói kiadási pontjain, az LNG-létesítmények betáplálási pontjain és az elszigeteltséget megszüntető infrastruktúránál

(1) Legalább 50 %-os kedvezményt kell alkalmazni a szállítási kapacitásdíjakra a szállítórendszer tárolói betáplálási pontjain és a szállítórendszer tárolói kiadási pontjain, kivéve, illetve olyan mértékben, amennyiben valamelyik, egynél több átviteli vagy elosztó hálózathoz kapcsolódó tároló létesítményt egy rendszerösszekötési ponttal való versenyre használnak.

(2) Az LNG-létesítmények betáplálási pontjai, valamint a tagállamok földgázszállító rendszereit jellemző elszigeteltség megszüntetése céljából kiépített infrastruktúra felé irányuló betáplálási és kiadási pontok esetében az ellátásbiztonság javítása érdekében kedvezményt lehet nyújtani a megfelelő szállítási kapacitásdíjakra.

10. cikk

Egy tagállamon belüli betáplálási/kiadási rendszerekre vonatkozó szabályok több aktív szállításirendszer-üzemeltető esetében

(1) A 6. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamon belüli betáplálási/kiadási rendszereken belüli valamennyi szállításirendszer-üzemeltetőnek ugyanazt a referenciaár-módszertant kell együttesen alkalmaznia.

(2) Az (1) bekezdés alóli és a (3) bekezdés hatálya alá tartozó kivétellel kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóság dönthet:

a)	arról, hogy a betáplálási/kiadási rendszereken belüli egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön-külön alkalmazzák ugyanazt a referenciaár-módszertant;

a 6. cikk (3) bekezdése alóli kivételként a betáplálási/kiadási rendszerek összevonásának tervezésekor olyan köztes lépésekről, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett betáplálási/kiadási rendszereken belüli egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön-külön eltérő referenciaár-módszertanokat alkalmazzanak. Ilyen döntés esetén meg kell jelölni a köztes lépések alkalmazásának időtartamát. A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltetők ilyen köztes lépések végrehajtása előtt hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést végeznek.

Az eltérő referenciaár-módszertanok külön történő alkalmazása eredményeképpen az érintett szállításirendszer-üzemeltetők szállítási szolgáltatásból származó bevételeit megfelelően ki kell igazítani.

(3) Az azonos referenciaár-módszertan megfelelő közös alkalmazásának lehetővé tétele érdekében szállításirendszer-üzemeltetők között működő kiegyenlítő mechanizmust kell bevezetni.

A (2) bekezdés a), illetve b) pontjában említett döntést az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet meghozni:

a szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus az alábbi célokból jött létre:

i.	az érintett szállításirendszer-üzemeltetők szállítási szolgáltatásból származó bevételeire gyakorolt káros hatások megelőzése;

ii.	a rendszeren belüli és rendszereken átnyúló rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás elkerülése;

b)	az ilyen külön történő alkalmazás biztosítja, hogy a költségek megfeleljenek egy hatékonyan működő szállításirendszer-üzemeltető költségeinek.

(4) A (2) bekezdés a), illetve b) pontjában említett döntésben meghatározott időszak legfeljebb a 38. cikk (2) bekezdésében említett időponttól számított öt évig terjedhet. A nemzeti szabályozó hatóság az említett döntésben meghatározott időpont előtt megfelelő idővel dönthet a határidő meghosszabbításáról.

(5) A 26. cikk szerinti végleges konzultációval egyidejűleg a nemzeti szabályozó hatóság konzultációt folytat a (3) bekezdésben említett, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus elveiről és annak a díjszintekre gyakorolt hatásairól. A szállításirendszer-üzemeltetők közötti kiegyenlítő mechanizmust a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban kell alkalmazni és azt a konzultációra beérkezett hozzászólásokkal együtt közzé kell tenni.

(6) A 22. cikk (1) bekezdésében említett kiinduló árat az ott meghatározottak szerint kell kiszámítani. A (2) bekezdés alkalmazása esetén az alábbi két számítást kell elvégezni:

a)	minden egyes érintett szállításirendszer-üzemeltetőnek el kell végeznie a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott számítást;

b)	az a) pontban említett kapott értékek súlyozott átlagát a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott képlet szerint kell értelemszerűen kiszámítani.

(7) A 26. cikkben említett végleges konzultációt valamennyi szállításirendszer-üzemeltető közösen folytatja vagy a nemzeti szabályozó hatóság folytatja. A (2) bekezdés alkalmazásakor ezt a konzultációt az egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön folytatják, vagy a nemzeti szabályozó hatóság folytatja, a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint.

(8) A 29. és 30. cikkben említett információkat valamennyi érintett szállításirendszer-üzemeltető tekintetében összesítve kell közzétenni. A (2) bekezdés alkalmazása esetén a következő két lépést kell elvégezni:

a)	ezeket az információkat minden egyes érintett szállításirendszer-üzemeltető tekintetében egyedileg kell közzé tenni;

b)	a 30. cikk (1) bekezdése b) pontja v. alpontjának (2) pontjában említett, adott betáplálási/kiadási rendszerben alkalmazandó betáplálási-kiadási megoszlásra vonatkozó információkat a nemzeti szabályozó hatóság közzéteszi.

11. cikk

A több tagállamot lefedő betáplálási/kiadási rendszerekre vonatkozó szabályok több aktív szállításirendszer-üzemeltető esetében

Ugyanaz a referenciaár-módszertan alkalmazható együttesen vagy külön, vagy eltérő referenciaár-módszertanok alkalmazhatók külön, amennyiben a több tagállamot lefedő betáplálási/kiadási rendszerben több szállításirendszer-üzemeltető működik.

III. FEJEZET

KIINDULÓ ÁRAK

12. cikk

Általános rendelkezések

(1) A nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a referenciaárat kell kiinduló árként használni. A kiinduló árat az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében az ebben a fejezetben meghatározott módon kell kiszámítani. A kiinduló árat az éves és éven belüli, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében egyaránt az ebben a fejezetben meghatározott módon kell kiszámítani. A szorzók és szezonális faktorok 13. cikknek megfelelően meghatározott szintjei, és a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a 16. cikknek megfelelően meghatározott árkedvezmény szintjei a rendszer-összekötési pontokon eltérőek lehetnek.

(2) Amennyiben a díjidőszak és a gázév nem esik egybe, külön kiinduló árak alkalmazhatók:

a)	az október 1-jétől a folyamatban levő díjidőszak végéig tartó időszakra; valamint

b)	az folyamatban levő díjidőszakot követő díjidőszak kezdetétől szeptember 30-ig tartó időszakra.

(3) A 29. cikk szerint közzétett, vonatkozó kiinduló árak az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kötelező erejűek a következő gázévre vagy azon túl a rögzített fizetendő árak esetében, kivéve az alábbi eseteket:

a)	a havi és napi, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékekre vonatkozó árkedvezményt a díjidőszakon belül újraszámítják, ha a megszakítás 16. cikkben említett valószínűsége húsz százaléknál nagyobb mértékben változik;

b)	a referenciaár a díjidőszakon belül olyan rendkívüli körülmények miatt kerül újraszámításra, amelyek mellett a díjszintek kiigazításának elmaradása a szállításirendszer-üzemeltető működését veszélyeztetné.

13. cikk

A szorzók és szezonális faktorok szintje

(1) A szorzók szintje a következő tartományokba tartozhat:

a)	a negyedéves szabványos kapacitástermékek és a havi szabványos kapacitástermékek esetében a vonatkozó szorzó szintjének alsó küszöbértéke legalább 1, felső küszöbértéke legfeljebb 1,5;

a napi szabványos kapacitástermékek és a napon belüli szabványos kapacitástermékek esetében a vonatkozó szorzó szintjének alsó küszöbértéke legalább 1, felső küszöbértéke legfeljebb 3; megfelelően indokolt esetekben a vonatkozó szorzó lehet 1-nél kisebb, de a 0-ánál nagyobb érték, vagy nagyobb, mint 3.

(2) Amennyiben szezonális faktorokat alkalmaznak, a gázévre számított, megfelelő szabványos kapacitástermékekre alkalmazható szorzó és a releváns szezonális faktorok szorzatai számtani közepének ugyanabban a tartományban kell lennie, mint az (1) bekezdésben meghatározott vonatkozó szorzók szintje.

(3) 2023. április 1-jére a napi szabványos kapacitástermékekre és napon belüli szabványos kapacitástermékekre vonatkozó szorzók legmagasabb szintje nem haladhatja meg az 1,5-et, ha az Ügynökség 2021. április 1-ig a 713/2009/EK rendelettel összhangban ajánlást ad ki arról, hogy a szorzók legmagasabb szintjét e szintre kell csökkenteni. Ennek az ajánlásnak figyelembe kell vennie a szorzók és szezonális faktorok 2019. május 31. előtti és attól kezdődő használatára vonatkozó következő szempontokat:

a)	a lekötési magatartás változásai;

b)	a szállítási szolgáltatásból származó bevételre és annak beszedésére gyakorolt hatások;

c)	két egymást követő díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak szintjének különbsége;

d)	az éves és éven belüli szabványos kapacitástermékekre szerződött rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás;

e)	a határkeresztező forgalomra gyakorolt hatások.

14. cikk

Az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása szezonális faktorok hiányában

A kiinduló árat az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a következő módon kell kiszámítani:

a negyedéves szabványos kapacitástermékek, a havi szabványos kapacitástermékek és a napi szabványos kapacitástermékek esetében a következő képlet szerint:

Pst = (M × T / 365) × D

Ahol:

Pst az adott szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

M az adott szabványos kapacitásterméknek megfelelő szorzó szintje;

T a referenciaár;

D az adott szabványos kapacitástermék időtartama gáznapban kifejezve.

Szökőévek esetén a képletben szereplő konstans 365 helyett 366-ra módosítandó;

napon belüli szabványos kapacitástermékek esetében a következő képlet szerint:

Pst = (M × T / 8760) × H

Ahol:

Pst a napon belüli szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

M a megfelelő szorzó szintje;

T a referenciaár;

H a napon belüli szabványos kapacitástermék időtartama órában kifejezve.

Szökőévek esetén a képletben szereplő konstans 8760 helyett 8784-ra módosítandó;

15. cikk

Az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása szezonális faktorok mellett

(1) Szezonális faktorok alkalmazása esetén az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árát a 14. cikkben meghatározott vonatkozó képlet szerint kell kiszámítani, majd meg kell szorozni a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint számított megfelelő szezonális faktorral.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott módszertan alapját a becsült áramlásoknak kell képezniük, kivéve, ha a gázáramlás legalább egy hónapon keresztül 0. Ilyen esetben a módszertan a becsült szerződött kapacitáson alapul.

(3) A havi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a következő egymást követő lépésekben kell kiszámítani:

egy adott gázéven belüli egyes hónapokra a szállítási rendszer használatát a becsült áramlások vagy a becsült szerződött kapacitás alapján kell kiszámítani, az alábbiak felhasználásával:

i.	az egyedi rendszer-összekötési pontokra vonatkozó adatok, amennyiben a szezonális faktorok kiszámítása az egyes rendszer-összekötési pontokra történik;

ii.	a becsült áramlásokra vagy a becsült szerződött kapacitásra vonatkozó átlagos adatok, amennyiben a szezonális faktorok kiszámítása néhány vagy az összes rendszer-összekötési pontra történik;

b)	az a) pontban kapott értékeket összesíteni kell;

c)	a kihasználtsági arányt az a) pontban kapott egyes eredmények és a b) pontban kapott értékek hányadosa adja;

d)	a c) pontban említett egyes eredményeket 12-vel kell megszorozni. Amennyiben az eredmény 0, ezt az értékét ki kell igazítani a következő értékek közül az alacsonyabbra: 0,1 vagy a 0-tól különböző legkisebb számítási eredmény;

e)	a vonatkozó szezonális faktorok indulószintjét a d) pontban említett minden egyes eredmény azonos, 0 és 2 közötti hatványra emelésével kell kiszámítani;

f)	ki kell számítani az e) pontban meghatározott értékek és a havi szabványos kapacitástermékek szorzója szorzatainak számtani közepét;

az f) pontban meghatározott átlag értékét össze kell vetni a 13. cikk (1) bekezdésében említett tartománnyal az alábbiak szerint:

i.	ha az érték ebbe a tartományba esik, a szezonális faktorok szintje azonos az e) pontban kiszámított vonatkozó értékkel;

ii.	ha az érték a tartományon kívül esik, a h) pontot kell alkalmazni;

a szezonális faktorok szintjét az e) pontban említett vonatkozó eredmények értéke és az alábbiak szerint számított korrekciós együttható szorzataként kell kiszámítani;

i.	amennyiben az f) pont szerinti érték 1,5 feletti, a korrekciós együttható kiszámításához 1,5-et ezen értékkel kell elosztani;

ii.	amennyiben az f) pont szerinti érték 1 alatti, a korrekciós együttható kiszámításához 1-et ezen értékkel kell elosztani.

(4) A napi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek és a napon belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a (3) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott lépések értelemszerű elvégzésével kell kiszámítani.

(5) A negyedéves, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a következő egymást követő lépésekben kell kiszámítani:

a vonatkozó szezonális faktorok indulószintjének meghatározása az egyik alábbi módszer szerint:

i.	a negyedévet alkotó három hónap havi szezonális faktorai értékeinek számtani közepe;

ii.	nem több, mint a legnagyobb és nem kevesebb, mint a legkisebb a negyedévet alkotó három hónap havi szezonális faktorai közül;

b)	a (3) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott lépéseket kell értelemszerűen elvégezni, az a) pontban említett eredmények felhasználásával.

(6) Valamennyi éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a (3)–(5) bekezdésben említett számítások eredményei lefelé vagy felfelé egyaránt kerekíthetőek.

16. cikk

A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása

(1) A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának kiszámítása a vonatkozó, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek – esettől függően – 14. vagy 15. cikk szerint kiszámított kiinduló árának a 100 % és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott előzetesen meghatározott árkedvezmény szintje különbségével való megszorzásával történik.

(2) Az előzetesen meghatározott árkedvezményt a következő képletnek megfelelően kell kiszámítani:

Diex-ante = Pro × A × 100 %

Ahol:

Diex-ante az előzetesen meghatározott árkedvezmény szintje;

Pro a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék típusához tartozó megszakítási valószínűség együtthatója, amely a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően a 28. cikk szerint került meghatározásra vagy jóváhagyásra;

A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék becsült gazdasági értékének kifejezésére használt kiigazítási együttható, amely a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően a 28. cikk szerint került meghatározásra vagy jóváhagyásra, és amelyet minden egyes, néhány vagy az összes rendszer-összekötési pontra kiszámítanak, nem lehet 1-nél alacsonyabb.

(3) A (2) bekezdésben említett Pro együtthatót a felajánlott, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékenként minden egyes, néhány vagy valamennyi rendszer-összekötési pontra ki kell számítani a következő képlet szerint, a képlet alkotóelemeire vonatkozó előre jelzett információk alapján:

Formula

Ahol:

N a megszakítások D időszakban várható száma;

Dint az egyes megszakítások várható átlagos időtartama órában kifejezve;

D a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék vonatkozó típusának teljes időtartama órában kifejezve;

CAPav. int a megszakított kapacitás várható átlagos nagysága minden egyes megszakítás tekintetében, ahol ez az érték a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék adott típusával kapcsolatos;

CAP a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék vonatkozó típusa tekintetében a megszakítható kapacitás teljes nagysága.

(4) Az előzetesen meghatározott árkedvezmény (1) bekezdés szerinti alkalmazása helyett a nemzeti szabályozó hatóság dönthet utólagosan meghatározott árkedvezmény alkalmazásáról, amennyiben a rendszerhasználók a tényleges megszakítások bekövetkezése után kompenzációt kapnak. Az említett utólagos kedvezmény rendszer-összekötési pontokon csak akkor alkalmazható, amennyiben az előző gázévben nem volt fizikai szűkület miatti kapacitásmegszakítás.

A megszakítással érintett minden egyes napra fizetett utólagos kompenzáció összege a napi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának háromszorosa.

IV. FEJEZET

BEVÉTELEK EGYENSÚLYBA HOZATALA

17. cikk

Általános rendelkezések

(1) Amennyiben és amilyen mértékben a szállítási rendszerüzemeltető nem ársapka-szabályozás keretei között működik, a következő elveket kell alkalmazni:

a)	a szükséges beruházásokra figyelemmel a szállítási szolgáltatási árbevételek alul- vagy túlteljesülését a legkisebbre kell szorítani;

b)	a szállítási díjak szintjének biztosítania kell, hogy a szállításirendszer-üzemeltető a szállítási szolgáltatásból származó bevételeket időben megkapja;

c)	lehetőség szerint kerülni kell a két egymást követő díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak jelentős eltérését.

(2) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető ársapka-szabályozás keretében működik vagy a 24. cikk b) pontjában meghatározott, rögzített fizetendő ár megközelítést alkalmazza, a bevételek egyensúlyba hozatalára nem kerül sor és az árbevétel alul- vagy túlteljesülésével kapcsolatos valamennyi kockázatot kizárólag a kockázati prémium fedezi. Ilyen esetekben a 18. cikk, a 19. cikk (1)–(4) bekezdése és a 20. cikk nem alkalmazható.

(3) A 26. cikk szerinti rendszeres konzultációk követelményeinek megfelelően és a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti jóváhagyással a nem szállítási szolgáltatásból származó bevételek egyensúlyba hozatala az e fejezetben meghatározottak szerint értelemszerűen elvégezhető.

18. cikk

Árbevétel alul- vagy túlteljesülése

(1) A szállítási szolgáltatási árbevétel alul- vagy túlteljesülése:

RA – R

Ahol:

RA a szállítási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban ténylegesen realizált bevételek;

R a szállítási szolgáltatási árbevételigény.

A RA és R értékeit azonos díjidőszakra kell vonatkoztatni, és amennyiben a 10. cikk (3) bekezdésében említett szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus létrejön, ezt a mechanizmust is figyelembe kell venni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően számított különbség pozitív, az a szállítási szolgáltatásból származó bevételek túlteljesülését jelzi. Amennyiben ez a különbség negatív, az a szállítási szolgáltatásból származó bevételek alulteljesülését jelzi.

19. cikk

Szabályozói számla

(1) A szabályozói számla feltünteti egy adott díjidőszakra a 18. cikk (1) bekezdésében említett információkat és abban szerepelhetnek más információk is, például a várt és a tényleges költségösszetevők.

(2) A szállításirendszer-üzemeltető szállítási szolgáltatásból származó bevételének alul- vagy túlteljesülését a szabályozói számlán kell felvezetni, kivéve, ha a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint más szabályok kerülnek elfogadásra.

(3) Amennyiben – a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti döntés alapján – kapacitásértékesítés-ösztönző mechanizmusok kerülnek bevezetésre, csak a szállításirendszer-üzemeltetői árbevétel alul- vagy túlteljesülésének egy részét kell a szabályozói számlára felvezetni. Ilyenkor a fennmaradó részt a szállításirendszer-üzemeltető az esettől függően megtartja vagy kifizeti.

(4) Egy szállításirendszer-üzemeltető egy szabályozói számlát használ.

(5) A 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti döntéstől függően az esetlegesen megkeresett aukciós felár a (4) bekezdésben említett szabályozói számlától elkülönített külön számlára vezethető fel. A nemzeti szabályozó hatóság dönthet ezen aukciós felárnak a fizikai szűkület megszüntetésére, vagy – amennyiben a szállításirendszer-üzemeltető kizárólag nem ársapka-szabályozás alapján működik – a következő díjidőszak(ok) szállítási díjaira történő felhasználásáról a 20. cikkben meghatározottak szerint.

20. cikk

A szabályozói számla egyensúlyba hozatala

(1) A szabályozói számla teljes vagy részleges egyensúlyba hozatalát az alkalmazott referenciaár-módszertannal összhangban és emellett a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett díjjal kell elvégezni, ha az alkalmazásra kerül.

(2) A szabályozói számla egyensúlyba hozatalát a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében elfogadott szabályoknak megfelelően kell elvégezni egy adott egyensúlyba hozatali időszakra, vagyis arra az időszakra, amelyben a 19. cikkben említett szabályozói számla egyensúlyba hozatalra kerül.

(3) A szabályozói számla egyensúlyba hozatalának célja az árbevétel-alulteljesülés megfizetése a szállításirendszer-üzemeltető számára és az árbevétel-túlteljesülés visszafizetése a rendszerhasználók részére.

V. FEJEZET

A KAPCSOLT KAPACITÁS ÉS A VIRTUÁLIS RENDSZER-ÖSSZEKÖTÉSI PONTOKON RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KAPACITÁS ÁRAZÁSA

21. cikk

A kapcsolt kapacitás árazása

(1) A kapcsolt kapacitástermék kiinduló ára az adott terméket alkotó kapacitások kiinduló árának összege. A megfelelő betáplálási és kiadási kapacitás kiinduló árát a kapcsolt kapacitástermék felkínálásakor és az (EU) 2017/459 rendelet 37. cikkében említett közös kapacitáslekötési platform révén történő allokálásakor rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A kapcsolt kapacitástermék eladásából származó, a termék kiinduló árának megfelelő bevétel az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket illeti a következők szerint:

a)	a kapcsolt kapacitástermékre vonatkozó minden egyes ügylet után;

b)	a terméket alkotó kapacitások kiinduló árának arányában.

(3) A kapcsolt kapacitástermék eladásából származó aukciós felárat az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közötti megállapodásnak megfelelően kell elosztani, amit a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságoknak jóvá kell hagyni, az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete előtt legkésőbb három hónappal. Az összes érintett nemzeti szabályozó hatóság ilyen jóváhagyásának hiányában az aukciós felár az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket egyenlő mértékben illeti meg.

(4) Amennyiben az érintett rendszer-összekötési pont két tagállam szomszédos betáplálási/kiadási rendszereit köti össze, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak a (3) bekezdésben említett megállapodást az Ügynökségnek tájékoztatásul meg kell küldeniük.

22. cikk

A virtuális rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló kapacitás árazása

(1) A virtuális rendszer-összekötési pontokon felkínált nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló árát a következő megközelítések valamelyike szerint kell kiszámítani:

a)	a referenciaár alapján történő kiszámítás, amennyiben az alkalmazott referenciaár-módszertan lehetővé teszi a létrehozott virtuális rendszer-összekötési pont figyelembevételét;

a kiinduló árak súlyozott átlaga, ha ez az átlag a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó egyes rendszer-összekötési pontok referenciaára alapján kerül kiszámításra, amennyiben az alkalmazott referenciaár-módszertan nem teszi lehetővé a létrehozott virtuális rendszer-összekötési pont figyelembevételét, a következő képlet szerint:

Ahol:

Pst, VIP a virtuális rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló, adott nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

i a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó rendszer-összekötési pont;

n a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó egyes rendszer-összekötési pontok száma;

Pst, i az i rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló, adott nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

CAPi a műszaki kapacitás vagy adott esetben az előre jelzett szerződött kapacitás az i rendszer-összekötési ponton.

(2) A virtuális rendszer-összekötési ponton felajánlott kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló árát a 21. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

VI. FEJEZET

ELSZÁMOLÓÁR ÉS FIZETENDŐ ÁR

23. cikk

A rendszer-összekötési pontokon irányadó elszámolási ár kiszámítása

A rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló adott szabványos kapacitástermék elszámolóárát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Pcl = PR,au + AP

Ahol:

Pcl az elszámolóár;

PR,au a szabványos kapacitástermék irányadó kiinduló ára, amelyet a termék aukcióra bocsátásakor közzétettek;

AP az esetleges aukciós felár.

24. cikk

A rendszer-összekötési ponton fizetendő ár kiszámítása

A rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló adott szabványos kapacitástermék fizetendő árát a következő képletek szerint kell kiszámítani:

amennyiben a mozgó fizetendő ár megközelítést alkalmazzák:

Pflo = PR,flo + AP

Ahol:

Pflo a mozgó fizetendő ár;

PR,flo a szabványos kapacitástermék akkor irányadó kiinduló ára, amikor a terméket fel lehet használni;

AP az esetleges aukciós felár.

amennyiben a rögzített fizetendő ár megközelítést alkalmazzák:

Pfix = (PR,y × IND) + RP + AP

Ahol:

Pfix a rögzített fizetendő ár;

PR,y az éves szabványos kapacitástermék irányadó kiinduló ára, amelyet a termék aukcióra bocsátásakor közzétettek;

IND a választott mutató használatkor érvényes értékének és ugyanezen mutató a termék aukcióra bocsátásakor érvényes értékének aránya;

RP a szállítási díj szintje tekintetében a bizonyossági előnyt tükröző kockázati prémium, amely nem lehet 0-nál kisebb;

AP az esetleges aukciós felár.

25. cikk

A fizetendő ár megközelítések felajánlásának feltételei

(1) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető a nem ársapka-szabályozás keretében működik, a fizetendő ár megközelítések felajánlásának feltételei a következők:

csak meglevő kapacitások felkínálása eseteiben:

i.	a mozgó fizetendő ár megközelítést kell felajánlani;

ii.	a rögzített fizetendő ár megközelítést nem lehet felajánlani;

az ugyanazon aukción vagy egyazon alternatív allokációs mechanizmus keretében felkínált bővített kapacitás és meglevő kapacitás esetében:

i.	a mozgó fizetendő ár megközelítés felajánlható;

ii.

a rögzített fizetendő ár megközelítés felajánlható, amennyiben az alábbi feltételek közül egy teljesül:

(1)	az (EU) 2017/459 rendelet 30. cikkében meghatározott alternatív allokációs mechanizmust használják;

(2)	a projekt szerepel a közös érdekű projektek 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkében meghatározott uniós listáján.

(2) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető az ársapka-szabályozás alapján működik, felajánlható a mozgó fizetendő ár megközelítés vagy a rögzített fizetendő ár megközelítés, vagy mindkettő.

VII. FEJEZET

KONZULTÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

26. cikk

Rendszeres konzultáció

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető(k) egy vagy több konzultációt folytat(nak). Lehetőség szerint és az eredményesebb konzultációs folyamat megvalósítása érdekében a konzultációs dokumentumot angol nyelven kell közzétenni. A 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntést megelőző végső konzultációnak meg kell felelnie az e cikkben és a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, és annak során figyelembe kell venni a következő információkat:

a javasolt referenciaár-módszertan és a következő tételek ismertetése:

a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott indikatív információk, beleértve a következőket:

(1)	a rendszer műszaki paramétereihez kapcsolódó, felhasznált paraméterek indokolása;

(2)	az említett paraméterek megfelelő értékeire vonatkozó információk és az alkalmazott feltevések.

ii.	a szállítási kapacitásdíjak 9. cikk szerint javasolt kiigazításának értéke;

iii.	a konzultáció tárgyát képező indikatív referenciaárak;

iv.	a költségallokáció 5. cikkben meghatározott értékelésének eredményei, összetevői és részletei;

v.	a 7. cikknek megfelelően a javasolt referenciaár-módszertan értékelése;

vi.	amennyiben a javasolt referenciaár-módszertan eltér a 8. cikkben részletesen ismertetett, kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertantól, annak ez utóbbival való összehasonlítása, a iii. alpontban meghatározott információk kíséretében;

b)	a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának i., iv. és v. alpontjában meghatározott indikatív információk;

a szállítási és nem szállítási díjakra vonatkozó alábbi információk:

a 4. cikk (3) bekezdésében említett szállítási mennyiségarányos díjakra történő javaslattétel esetében:

(1)	azok meghatározásának módja;

(2)	az említett díjakból fedezendő, előre jelzett engedélyezett vagy célbevétel;

(3)	az indikatív szállítási mennyiségarányos díjak;

ii.

a rendszerhasználóknak nyújtott nem szállítási szolgáltatásokra történő javaslattételkor:

(1)	annak a nem szállítási szolgáltatási díjakra vonatkozó módszertana;

(2)	az említett díjakból fedezendő, előre jelzett engedélyezett vagy célbevétel;

(3)	a 17. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódó nem szállítási szolgáltatásból származó bevételek egyensúlyba hozatalának módja;

(4)	rendszerhasználóknak nyújtott nem szállítási szolgáltatások tekintetében az indikatív nem szállítási díjak;

d)	a 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott indikatív információk;

amennyiben a 24. cikk b) pontjában említett rögzített fizetendő ár megközelítés felajánlását mérlegelik ársapka-szabályozás mellett meglevő kapacitások tekintetében:

i.	a javasolt mutató;

ii.	a javasolt számítás, illetőleg hogyan használják fel a kockázati prémiumból származó bevételt;

iii.	a megközelítés mely rendszer-összekötési pont(ok) és mely díjidőszak(ok) tekintetében javasolt;

iv.	rendszer-összekötési ponton történő kapacitás felajánlásának eljárása, amennyiben a 24. cikkben említett rögzített és mozgó fizetendő ár megközelítés mindegyike javasolt.

(2) A 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntést megelőző végső konzultációnak legalább két hónapig kell tartania. Az (1) bekezdésben említett bármely konzultációra benyújtott konzultációs dokumentumok előírhatják, hogy a konzultációra benyújtott hozzászólásoknak magukban kell foglalniuk egy közzétételre alkalmas, nem bizalmas változatot.

(3) A konzultáció végét követő egy hónapon belül a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság – az (1) bekezdésben említett konzultációs dokumentumot közzétevő szervezettől függően – közzéteszi(k) a konzultáció során kapott hozzászólásokat és azok összefoglalóját. Lehetőség szerint és az eredményesebb konzultációs folyamat megvalósítása érdekében az összefoglalót angol nyelven célszerű elkészíteni.

(4) A későbbi rendszeres konzultációkat a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban kell lefolytatni.

(5) A Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatával (a továbbiakban: ENTSOG) folytatott konzultációt követően az Ügynökség elkészíti az (1) bekezdésben említett konzultációs dokumentum sablonját. A sablont a nemzeti szabályozó hatóságok és a szállításirendszer-üzemeltetők rendelkezésére kell bocsátani 2017. július 5-ig.

27. cikk

A nemzeti szabályozó hatóság rendszeres döntéshozatala

(1) A 27. cikk (4) bekezdése szerinti döntést megelőző, a 26. cikk szerinti végső konzultáció megindításakor a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető(k) továbbítja (továbbítják) az Ügynökségnek az összes konzultációs dokumentumot.

(2) Az Ügynökség a konzultációs dokumentum következő vonatkozásait elemzi:

a)	közzétételre került-e a 26. cikk (1) bekezdésében említett összes információ;

a 26. cikk alapján a konzultáció tárgyát képező elemek megfelelnek-e a következő követelményeknek:

(1)	a javasolt referenciaár-módszertan megfelel-e a 7. cikkben meghatározott követelményeknek;

(2)	a szállítási mennyiségarányos díjak meghatározására a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesülnek-e;

(3)	a nem szállítási díjak meghatározására a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesülnek-e.

(3) Az (1) bekezdésben említett konzultáció végét követő két hónapon belül az Ügynökség közzéteszi és megküldi a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy szállításirendszer-üzemeltetőnek – attól függően, hogy melyik szervezet tette közzé a konzultációs dokumentumot –, valamint a Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti elemzésének következtetéseit angol nyelven.

Az Ügynökség minden, az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezel.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság – a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint eljárva – a végső konzultáció végétől számított öt hónapon belül a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden tételről indokolással ellátott döntést hoz és azt közzéteszi. A közzétételkor a nemzeti szabályozó hatóság megküldi döntését az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

(5) A referenciaár-módszertanról a 26. cikk szerint folytatott végső konzultációból álló eljárást, a nemzeti szabályozó hatóság (4) bekezdésnek megfelelően hozott döntését, a díjak e döntés alapján történő kiszámítását és a díjak VIII. fejezet szerinti közzétételét e rendelet hatálybalépésétől lehet megindítani, és azt legkésőbb 2019. május 31-ig be kell fejezni. Az eljárásban figyelembe kell venni a II., III. és IV. fejezetben meghatározott követelményeket. A 2019. május 31-én irányadó díjidőszakra vonatkozó díjak az adott időszak végéig lesznek alkalmazandóak. Az eljárást 2019. május 31-étől kezdődően legalább ötévente meg kell ismételni.

28. cikk

Konzultáció az árkedvezményekről, szorzókról és szezonális faktorokról

(1) A 26. cikk (1) bekezdése szerinti végső konzultáció lefolytatásával egyidejűleg a nemzeti szabályozó hatóság konzultációt folytat valamennyi közvetlenül kapcsolódó tagállam nemzeti szabályozó hatóságaival és az érintett érdekeltekkel a következőkről:

a)	a szorzók szintje;

b)	adott esetben a szezonális faktorok szintje és a 15. cikkben meghatározott számítások;

c)	a 9. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikkben meghatározott árkedvezmények szintje.

A konzultáció végén a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (6) bekezdése a) pontjával összhangban indokolással ellátott döntést kell hozni az e bekezdés a)–c) pontjában említett vonatkozásokról. Valamennyi nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a közvetlenül kapcsolódó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak álláspontját.

(2) A későbbi konzultációkat az (1) bekezdésben említett döntés időpontjától kezdve minden díjidőszak vonatkozásában el kell végezni. Minden egyes konzultáció után és a 32. cikk a) pontjában meghatározottak szerint a nemzeti szabályozó hatóság az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett vonatkozásokról indokolással ellátott döntést hoz és tesz közzé.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett döntés meghozatalakor a szabályozó hatóság figyelembe veszi a konzultáció során kapott hozzászólásokat és a következő vonatkozásokat:

a szorzók tekintetében:

i.	a rövidtávú gázkereskedelem elősegítésének és a hatékony szállítórendszeri beruházásokra vonatkozó hosszú távú jelzések biztosításának egyensúlya;

ii.	a szállítási szolgáltatásból származó bevételre és annak beszedésére gyakorolt hatás;

iii.	a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás megelőzésének és a kiinduló árak költségeket megjelenítő jellege erősítésének szükségessége;

iv.	a fizikai és szerződéses szűkületi helyzetek;

v.	a határkeresztező áramlásokra gyakorolt hatás;

a szezonális faktorok tekintetében:

i.	az infrastruktúra gazdaságos és hatékony kihasználásának elősegítésére gyakorolt hatás;

ii.	a kiinduló árak költségeket megjelenítő jellege erősítésének szükségessége.

VIII. FEJEZET

KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

29. cikk

Az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt közzéteendő információk

A rendszer-összekötési pontok vonatkozásában és – amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság döntést hoz az (EU) 2017/459 rendelet alkalmazásáról – a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontok vonatkozásában – a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint – a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az átvitelirendszer-üzemeltető(k)nek az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt, a 31. és 32. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően a következő információkat kell közzétennie (közzétenniük):

nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében:

i.	a legalább az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kezdődő gázév végéig irányadó kiinduló árak;

ii.	az éven belüli szabványos kapacitástermékek kiinduló árára irányadó szorzók és szezonális faktorok;

iii.	a szorzók szintje tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság indokolása;

iv.	amennyiben szezonális faktorokat alkalmaznak, azok alkalmazásának indokolása;

megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében:

i.	a legalább az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kezdődő gázév végéig irányadó kiinduló árak;

ii.

a megszakítás valószínűségének értékelése, beleértve a következőket:

(1)	a felkínált valamennyi típusú, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék listája, beleértve a megszakítás valószínűségét és az alkalmazott árkedvezmény szintjét;

(2)	annak magyarázata, hogy a megszakítás valószínűségének kiszámítása az (1) pontban említett termékek egyes típusai tekintetében miként történik;

(3)	a megszakítás valószínűségének a (2) pontban említett becsléséhez felhasznált múltbeli vagy előre jelzett adatok.

30. cikk

A díjidőszak előtt közzéteendő információk

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az átvitelirendszer-üzemeltető(k)nek a díjidőszak előtt a 31. és 32. cikkben meghatározott követelmények szerint a következő információkat kell közzétennie (közzétenniük):

az alkalmazott referenciaár-módszertanban használt, a szállítási rendszer műszaki paramétereihez kapcsolódó, felhasznált paraméterekre vonatkozó információk, például:

i.	műszaki kapacitás a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések;

ii.	az előre jelzett szerződött kapacitás a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések;

iii.	a gázáram mennyisége és iránya a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések, így csúcsidőszakokban a gázáramra vonatkozó keresleti és kínálati forgatókönyvek;

iv.	a szállítórendszer szerkezetének bemutatása megfelelő részletességgel;

v.	a szállítórendszerre vonatkozó további műszaki információk, például a csővezetékek hossza és átmérője valamint a kompresszorállomások teljesítménye.

a következő információk:

i.	a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett vagy célbevétele vagy mindkettő;

ii.	az i. alpontban említett bevételek egyik évről a másikra történő változására vonatkozó információk;

iii.

a következő paraméterek:

(1)	a szabályozott eszközérték részét képező eszköztípusok és azok összesített értéke;

(2)	a tőkeköltség és kiszámításának módszertana;

(3)

tőkeköltségek, beleértve az alábbiakat:

a)	az eszközök indulóértékének meghatározására szolgáló módszerek;

b)	az eszközök újraértékelésére szolgáló módszertanok;

c)	az eszközök értéke alakulásának magyarázata;

d)	értékcsökkenési leírási időszakok és összegek eszköztípusonként;

(4)	működési költségek;

(5)	ösztönző mechanizmusok és hatékonysági célok;

(6)	inflációs mutatók;

iv.	szállítási szolgáltatásból származó bevétel;

a iv. alpontban említett bevétel tekintetében a következő arányok:

(1)	kapacitás-forgalom megoszlás, azaz a szállítási kapacitásdíjakból származó bevételek, illetve a szállítási mennyiségarányos díjakból származó bevételek megoszlása;

(2)	betáplálás-kiadás megoszlása, azaz a szállítási kapacitásdíjakból valamennyi betáplálási ponton, illetve a szállítási kapacitásdíjakból valamennyi kiadási ponton keletkező bevétel megoszlása;

(3)

A rendszeren belüli és a rendszereken átnyúló rendszerhasználat megoszlása, azaz a rendszeren belüli rendszerhasználatból származó, a betáplálási pontokon és kiadási pontokon keletkező, illetve a rendszereken átnyúló rendszerhasználatból származó, a betáplálási pontokon és kiadási pontokon keletkező, az 5. cikkben meghatározottak szerint számított bevétel megoszlása;

vi.

amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető a nem ársapka-szabályozás keretében működik, a szabályozói számla előző díjidőszakra vonatkozó egyensúlyba hozatalára vonatkozó következő információk:

(1)	a ténylegesen realizált bevétel, az engedélyezett árbevétel alul- vagy túlteljesülésének a szabályozói számlára, és adott esetben e szabályozói számlán belüli alszámlákra felvezetett része;

(2)	a bevétel egyensúlyba hozatalának időszaka és a végrehajtott ösztönző mechanizmusok;

vii.	az aukciós felár tervezett felhasználása.

a szállítási és nem szállítási díjakra vonatkozó következő információk, a kiszámításukra vonatkozó releváns információkkal együtt:

i.	a 4. cikk (3) bekezdésében említett szállítási mennyiségarányos díjak, ha azokat alkalmazzák;

ii.	a 4. cikk (4) bekezdésében említett, nem szállítási szolgáltatásokra vonatkozó, nem szállítási díjak;

iii.	a 29. cikkben nem említett pontokon irányadó referenciaárak és egyéb árak.

(2) Ezenkívül a szállítási díjak tekintetében a következő információkat kell közzétenni:

a következők magyarázata:

i.	az azonos típusú szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szállítási díjak előző időszakban és az információk közzétételével érintett időszakban irányadó szintjének eltérése;

ii.	az azonos típusú szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szállítási díjak előző időszakban és a szabályozói időszak hátralévő minden egyes időszakában irányadó szintjének becsült eltérése;

b)	legalább egy egyszerűsített, rendszeresen frissített díjmodell, a használatára vonatkozó magyarázatokkal együtt, amely lehetővé teszi a rendszerhasználók számára az aktuális díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak kiszámítását és azok díjidőszakon túli lehetséges alakulásának becslését.

(3) A 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.2. (1) pontjának a) alpontjában említett releváns pontok fogalommeghatározásából kizárt pontokon a becsült szerződött kapacitásra és a gázáram előre jelzett mennyiségére vonatkozó információkat kell közzétenni a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.2. (2) pontjában meghatározottak szerint.

31. cikk

A közzététel módja

(1) A 29. és 30. cikkben említett információkat a 32. cikkben meghatározottak szerint a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.1.1. (1) pontjának h) alpontjában említett platformon, az adott szervezet internetes oldalára mutató hivatkozáson keresztül kell közzétenni.

Az információkat ingyenesen és a felhasználásra vonatkozó korlátozásoktól mentesen hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A közzétételnek az alábbiak szerint kell történnie:

a)	felhasználóbarát módon;

b)	világosan, könnyen hozzáférhető módon, megkülönböztetésmentesen;

c)	letölthető formátumban;

d)	a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén, valamint – kivéve, ha a tagállam egyik hivatalos nyelve az angol – lehetőség szerint angolul is.

(2) A rendszer-összekötési pontokra vonatkozó következő információkat a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.1.1. (1) pontjának h) alpontjában említett platformon kell közzétenni:

a)	a 29. cikkben előírtak szerint, ezzel egyidejűleg a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek és a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árai;

b)	a 30. cikkben előírtak szerint, ezzel egyidejűleg a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségarányos díj, amennyiben alkalmazzák.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat a következő módon kell közzétenni:

a)	a (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak szerint;

angolul;

szabványosított táblázatban, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

i.	rendszer-összekötési pont;

ii.	a gázáramlás iránya;

iii.	az érintett szállításirendszer-üzemeltetők nevei;

iv.	a termék kezdő és végső időpontja;

v.	az a körülmény, hogy a kapacitás nem megszakítható vagy megszakítható-e;

vi.	a szabványos kapacitástermék megjelölése;

vii.

az irányadó kWh/h és a kWh/nap díj helyi pénznemben és EUR-ban, a következők figyelembevételével:

(1)	amennyiben az irányadó kapacitás mértékegység a kWh/h, az irányadó díjakra kWh/napban megadott adatok nem kötelező erejűek és fordítva;

(2)	amennyiben a helyi pénznem nem az EUR, az irányadó díjakra EUR-ban megadott információk nem kötelező erejűek.

Ezenkívül a 30. cikkben előírtakkal egyidejűleg a szabványosított táblázatnak minden egyes rendszer-összekötési pont tekintetében 1 GWh/nap/év áramlás valamennyi költségére vonatkozó szimulációt kell tartalmaznia helyi pénznemben és EUR-ban is, a vii. alpont (2) bekezdésének megfelelően.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett információk eltérnek az (1) bekezdésben említett vonatkozó információktól, az (1) bekezdésben említett információk irányadóak.

32. cikk

Közzétételi határidők

A 29. és 30. cikkben meghatározott információk közzétételére vonatkozó határidők az alábbiak:

a)	a 29. cikkben meghatározott információk vonatkozásában az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt legkésőbb harminc nappal;

b)	a 30. cikkben meghatározott információk vonatkozásában a vonatkozó díjidőszak kezdete előtt legkésőbb 30 nappal;

c)	a díjidőszak közben a 12. cikk (3) bekezdése szerint frissített, adott szállítási díjak esetében, a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint a jóváhagyás után azonnal.

A szállítási díjak minden egyes frissítéséhez csatolni kell az ezek szintjére vonatkozó változások indokát feltüntető információkat. Amennyiben a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni, a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek érintett típusaira vonatkozóan csatolni kell a 29. cikk b) pontjában említett frissített jelentést.

IX. FEJEZET

BŐVÍTETT KAPACITÁS

33. cikk

A bővített kapacitásra vonatkozó díjelvek

(1) A referenciaár az a minimumár, amelyen a szállításirendszer-üzemeltetők elfogadják a bővített kapacitás iránti igényeket. A gazdasági vizsgálat számításaihoz a referenciaárakat úgy kell levezetni, hogy a bővített kapacitási ajánlathoz kapcsolódó, vonatkozó feltevéseket be kell építeni a referenciaár-módszertanba.

(2) Amennyiben a bővített kapacitásra a 24. cikk b) pontjában meghatározott rögzített fizetendő ár megközelítés felkínálását mérlegelik, a 24. cikk b) pontjában említett kiinduló ár alapját az előre jelzett beruházás és a működési költségek képezik. A bővített kapacitás üzembe helyezése után az említett kiinduló árat az előre jelzett és a tényleges beruházási költségek közötti különbséggel arányosan ki kell igazítani, függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív.

(3) Amennyiben az összes bővített kapacitás referenciaáron történő allokációja nem termel elegendő bevételt ahhoz, hogy a gazdasági vizsgálat pozitív eredményt hozzon, az első aukción vagy a bővített kapacitás felajánlásával érintett alternatív allokációs mechanizmusban kötelező minimumfelárat lehet alkalmazni. Kötelező minimumfelár alkalmazható a későbbi aukciókon is, amennyiben az eredetileg felajánlott kapacitás továbbra sem került eladásra vagy olyan kapacitást ajánlottak fel, amelyet eredetileg az (EU) 2017/459 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint különítettek el. Az arra vonatkozó döntést, hogy a kötelező minimumfelárat alkalmazni kell-e és mely aukciókon, a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint kell meghozni.

(4) A kötelező minimumfelár szintjének lehetővé kell tennie a pozitív gazdasági vizsgálati eredményt az első olyan aukción vagy alternatív allokációs mechanizmuson felajánlott összes kapacitás allokációjával generált bevételekkel, amelyen a bővített kapacitást felajánlják. A kötelező minimumfelár szintjének tartományát – a várható allokált kapacitástól függően – be kell nyújtani az illetékes nemzeti szabályozó hatóságokhoz az (EU) 2017/459 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti jóváhagyásra.

(5) A nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott kötelező minimumfelárat hozzá kell adni a vonatkozó rendszer-összekötési ponton a kapcsolt kapacitástermékek referenciaárához, és azt kizárólag azokhoz a szállításirendszer-üzemeltetőkhöz lehet hozzárendelni, amelyek vonatkozásában a kötelező minimumfelárat az érintett nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyta. A kötelező minimumfelár hozzárendelésének alapelve nem érinti a 21. cikk (3) bekezdése vagy az érintett nemzeti szabályozó hatóságok más megállapodása szerinti esetleges további aukciós felár hozzárendelését.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

34. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett bevételének vagy célbevételének meghatározására használt módszertanok és paraméterek

(1) 2019. április 6-ig az Ügynökség jelentést tesz közzé a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének meghatározására használt módszertanokról és paraméterekről. A jelentésnek legalább a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett paramétereken kell alapulnia.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok az Ügynökség által meghatározott eljárás szerint benyújtják az Ügynökségnek a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének meghatározására használt módszertanokhoz és paraméterekhez kapcsolódó információkat.

35. cikk

Meglevő szerződések

(1) Ez a rendelet nem érinti azon szállítási díjak szintjét, amelyek 2017. április 6. előtt kötött szerződésekből vagy kapacitáslekötésekből erednek, amennyiben a szerződésekben vagy kapacitáslekötésekben nem irányozták elő a szállítási kapacitásdíjak és/vagy mennyiségarányos díjak szintjének az esetleges indexálás mértékét meghaladó változását.

(2) A szállítási díjakra vagy az (1) bekezdésben említett kapacitáslekötésekre vonatkozó szerződéses rendelkezések a lejáratuk után nem újíthatóak meg, nem hosszabbíthatóak meg és nem vihetőek át a következő időszakra.

(3) 2017. május 6-ig a szállításirendszer-üzemeltetők tájékoztatásul megküldik a nemzeti szabályozó hatóságnak az (1) bekezdésben említett szerződéseket vagy az esetleges kapacitáslekötésekkel kapcsolatos információkat.

36. cikk

Végrehajtás nyomon követése

(1) Az Ügynökség 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti nyomonkövetési feladataiban történő támogatása érdekében az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint nyomon követi és elemzi, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők miként hajtották végre ezt a rendeletet. Az ENTSOG biztosítja különösen a szállításirendszer-üzemeltetők által benyújtandó valamennyi vonatkozó információ teljességét és helytállóságát. Az ENTSOG az információkat az alábbi határidőkön belül nyújtja be az Ügynökségnek:

a)	2018. március 31-ig a VIII. fejezet követelményei vonatkozásában;

b)	2020. március 31-ig a rendelet minden más rendelkezése vonatkozásában.

(2) A szállításirendszer-üzemeltetők az alábbi határidőkön belül benyújtják az ENTSOG-hoz az általa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez bekért információkat:

a)	2017. december 31-ig a VIII. fejezet követelményei vonatkozásában;

b)	2019. december 31-ig a rendelet minden más rendelkezése vonatkozásában.

(3) A végrehajtás nyomon követésének az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ciklusát a Bizottság megfelelő felkérésére meg kell ismételni a következő években.

(4) Az ENTSOG-nak és az Ügynökségnek az érzékeny üzleti információk titkosságát meg kell őrizni.

(5) Az Ügynökség a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül jelentést tesz közzé a tagállamok referenciaár-módszertan alkalmazásáról.

37. cikk

Jogosultság eltérések engedélyezésére

(1) Az olyan rendszerösszekötőt üzemeltető szervezet kérésére, amely 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerint az említett irányelv 41. cikkének (6), (8) és (10) bekezdése szerinti mentességet vagy hasonló mentességet élvez, a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően együttesesen eltérést engedélyezhetnek ennek a szervezetnek e rendelet egy vagy több rendelkezésének alkalmazása alól, amennyiben az adott cikkek adott szervezetre történő alkalmazása az alábbi egy vagy több hátrányos következménnyel járna. Az alkalmazás:

a)	nem tenné lehetővé a hatékony gázkereskedelmet és versenyt;

b)	nem nyújtana ösztönzőket új kapacitásokra vagy a kapacitások meglévő szintjének fenntartására irányuló beruházásokra;

c)	észszerűtlenül torzítaná a határokon átnyúló kereskedelmet;

d)	torzítaná a versenyt más infrastruktúra-üzemeltetőkkel, akik a rendszerösszekötőéhez hasonló jellegű szolgáltatásokat kínálnak;

e)	nem volna megvalósítható, a rendszerösszekötők sajátos jellegét figyelembe véve.

(2) Az (1) bekezdés értelmében eltérést kérő szervezetnek kérését részletesen indokolnia kell, valamennyi alátámasztó dokumentummal együtt, beleértve adott esetben az azt igazoló költség-haszon elemzést, hogy az (1) bekezdés a)–e) pontjában előírt feltételek teljesültek.

(3) Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közösen értékelik az eltérés iránti kérelmet és azt szoros együttműködésben bírálják el. Amennyiben az érintett nemzeti szabályozó hatóságok eltérést engedélyeznek, döntésükben megjelölik annak időtartamát.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok értesítik az Ügynökséget és a Bizottságot az eltéréseket engedélyező döntésükről.

(5) A nemzeti szabályozó hatóságok az eltérést megvonhatják, ha az eltérést indokoló körülmények vagy mögöttes okok vagy azok egyike sem áll fenn, illetve az Ügynökség vagy a Bizottság arra vonatkozó indokolt ajánlása alapján, hogy az eltérést indokoltság hiányában vissza kell vonni.

38. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a hatálybalépéstől kell alkalmazni.

(3) A VI. és a VIII. fejezetet azonban 2017. október 1-től kell alkalmazni. A II., III. és IV. fejezetet 2019. május 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

(5) A Bizottság 312/2014/EU rendelete (2014. március 26.) a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 113., 2015.5.1., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

17.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/57

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/461 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 16.)

a hitelintézetekben tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozóan az érintett illetékes hatóságok között folytatott, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke szerinti konzultációs folyamat közös eljárásaira, formanyomtatványaira és mintadokumentumaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

A hitelintézetben tervezett közvetlen vagy közvetett befolyásolórészesedés-szerzésre vagy -növelésre vonatkozó bejelentések illetékes hatóságok általi precíz értékelésének biztosítása érdekében közös eljárásokat, formanyomtatványokat és mintadokumentumokat kell meghatározni abban az esetben, ha a részesedést szerezni kívánó személy másik tagállamban vagy ágazatban felügyelt szervezet, ilyen felügyelt szervezet anyavállalata vagy ilyen felügyelt szervezet felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy. A szóban forgó esetekben az érintett illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell egymással, és egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk a kért információt és minden egyéb lényeges információt.

(2)

A 2013/36/EU irányelv 14. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett irányelv 24. cikkében említett konzultációs folyamat a hitelintézet részvényeseinek és tagjainak a hitelintézeti tevékenység megkezdésének engedélyezése céljából történő értékelésére is vonatkozik. A közös eljárásoknak, formanyomtatványoknak és mintadokumentumoknak ezért akkor is lehetővé kell tenniük az érintett illetékes hatóságok közötti konzultációt, ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok értékelése a hitelintézet engedély iránti kérelme értékelésének képezi részét.

(3)

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése és információcseréjük hatékonyságának biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak kifejezetten a 2013/36/EU irányelv 24. cikkében említett konzultációs folyamatért felelős kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük, és az erre vonatkozó információt közzé kell tenniük weboldalukon.

(4)	Az illetékes hatóságok közötti, időben történő és hatékony együttműködés biztosítása érdekében konzultációs eljárásokat kell létrehozni, és azokhoz egyértelmű határidőket kell rendelni.

(5)	A konzultációs eljárásoknak alkalmasaknak kell lenniük annak biztosítására is, hogy az illetékes hatóságok adott esetben a kapott információk minőségére és lényegességére vonatkozó visszajelzések ösztönzésével együttműködjenek a folyamat tökéletesítésében.

(6)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös eljárásokat, formanyomtatványokat és mintadokumentumokat határoz meg a 2013/36/EU irányelv 24. cikkében említett, az alábbiak közötti konzultációs folyamat céljára:

a)	tervezett befolyásolórészesedés-szerzés vagy -növelés célpontját jelentő, meglévő hitelintézet illetékes hatósága, vagy hitelintézeti tevékenység megkezdésének engedélyezéséért felelős illetékes hatóság (a továbbiakban: megkereső hatóság);

b)	a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag érintett illetékes hatósága, amennyiben a részesedést szerezni kívánó fél a 2013/36/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozik (a továbbiakban: megkeresett hatóság).

2. cikk

Kijelölt kapcsolattartó pontok

A 2013/36/EU irányelv 24. cikkében meghatározott konzultációs folyamat alkalmazásában az érintett illetékes hatóságok – adott szervezeti egység vagy postafiók címének megadásával – kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az e rendelet szerinti konzultációs értesítések és egyéb közlemények továbbítására, és weboldalukon közzéteszik e kapcsolattartó pontok címét.

3. cikk

Konzultációs értesítés

(1) A megkereső hatóság a 2013/36/EU irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében említett bejelentés átvételét követően a lehető leghamarabb, de nem később, mint az említett irányelv 22. cikkének (2) bekezdése második albekezdésében említett értékelési időszak kezdetét követő 10 munkanapon belül konzultációs értesítést küld a megkeresett hatóságnak.

(2) Ha a 2013/36/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelés a hitelintézeti tevékenység megkezdése iránti kérelem értékelésének képezi részét, a megkereső hatóság az ilyen kérelem átvételét követően a lehető leghamarabb, de nem később, mint a 2013/36/EU irányelv 15. cikkében említett összes információ kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül konzultációs értesítést küld a megkeresett hatóságnak.

(3) A megkereső hatóság az (1) és (2) bekezdésben említett konzultációs értesítést írásban, postai úton, illetve fax vagy biztonságos elektronikus eszköz útján küldi meg, és címzettként a megkeresett hatóság kijelölt kapcsolattartó pontját tünteti fel.

(4) A megkereső hatóság az (1) és (2) bekezdésben említett konzultációs értesítést az I. mellékletben meghatározott mintadokumentum kitöltésével küldi el, amelyben megadja a tervezett részesedés főbb adatait és azokat az információkat, amelyeket a megkereső hatóság a megkeresett hatóságtól ezzel kapcsolatban kér.

4. cikk

Átvételi elismervény a konzultációs értesítésről

A megkeresett hatóság a 3. cikkben említett konzultációs értesítés átvételét követően két munkanapon belül átvételi elismervényt küld a megkereső hatóságnak.

5. cikk

A megkeresett hatóság válasza

(1) A konzultációs értesítésre írásban a II. mellékletben meghatározott formátum használatával, postai úton, illetve fax vagy biztonságos elektronikus eszköz útján kell válaszolni. Címzettként – a megkereső hatóság egyéb rendelkezése híján – a megkereső hatóság 2. cikkben említett kijelölt kapcsolattartó pontját kell feltüntetni.

(2) A megkeresett hatóság a konzultációs értesítés átvételét követően a lehető leghamarabb, de nem később, mint a konzultációs értesítés átvételét követően 20 munkanapon belül a megkereső hatóság rendelkezésére bocsátja:

a)	a konzultációs értesítésben kért összes lényeges információt, ideértve a részesedést szerezni kívánó személy részesedésszerzésével kapcsolatos véleményét vagy fenntartásait is;

b)	saját kezdeményezésére az összes alapvető információt.

(3) Amennyiben a megkeresett hatóság nem képes a (2) bekezdésben előírt határidő betartására, úgy erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot, megjelölve a késedelem indokolható okát és a válaszadás becsült időpontját. A megkeresett hatóság saját kezdeményezésére vagy a megkereső hatóság kérésére rendszeres visszajelzést ad az előrehaladásról.

(4) Amennyiben indokolt szükség esetén a megkeresett hatóság nem képes minden kért információt a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül rendelkezésre bocsátani:

a)	a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátja a már rendelkezésére álló információkat a II. mellékletben meghatározott formátum használatával;

b)	a hiányzó információkat azok megszerzését követően haladéktalanul és oly módon – egyebek mellett szóban – kell rendelkezésre bocsátania, amely biztosítja a szükséges intézkedések gyors megvalósítását.

(5) Amennyiben a kért információ átadására a (4) bekezdés b) pontjában megfelelően szóban kerül sor, azt – az érintett illetékes hatóságok egyéb megállapodása híján – ezt követően az (1) bekezdésnek megfelelően írásban meg kell erősíteni.

6. cikk

Konzultációs eljárások

(1) A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság a konzultációs értesítéssel és a válasszal kapcsolatos kommunikáció céljaira a 3. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott eszközök közül a leggyorsabbat használja, figyelembe véve a titoktartási megfontolásokat, a továbbításhoz szükséges időt, a továbbítandó üzenet volumenét és a megkereső hatóság információhoz való hozzáférésének egyszerűségét.

(2) A megkeresett hatóság által rendelkezésre bocsátott információnak a hatóság legjobb tudomása szerint hiánytalannak, pontosnak és naprakésznek kell lennie.

(3) A konzultációs értesítés kézhezvételét követően a megkeresett hatóság időben közli a megkereső hatósággal a kért információk pontosítására vonatkozó esetleges igényét.

A megkereső hatóság azonnal megadja a megkeresett hatóság által kért pontosításokat.

(4) Ha a kért információt a megkeresett hatóság tagállamának egy másik, a 2013/36/EU irányelv 24. cikke alkalmazásában illetékes hatóságnak nem minősülő hatósága birtokolja, akkor a megkeresett hatóság mindent megtesz azért, hogy azt haladéktalanul összegyűjtse és az 5. cikknek megfelelően megküldje a megkereső hatóságnak.

Ha a kért információt egy másik tagállam másik hatósága vagy a megkeresett hatóság tagállamának egy másik, a 2013/36/EU irányelv 24. cikke alkalmazásában illetékes hatóságnak minősülő hatósága birtokolja, akkor a megkeresett hatóság erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

(5) A megkeresett hatóságnak és a megkereső hatóságnak együtt kell működnie a valamely megkeresés végrehajtása során esetleg felmerülő nehézségek megoldásában.

(6) A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság visszajeleznek egymásnak a konzultációra okot adó értékelés kimeneteléről, adott esetben a kapott információ vagy más segítség hasznosságáról és az ilyen információ vagy segítség nyújtásakor felmerült problémákról.

(7) Amennyiben az értékelési időszak alatt új információ vagy további információ iránti igény merül fel, úgy a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság biztosítja, hogy minden alapvető és lényeges információ cseréjére sor kerüljön. E célra adott esetben az I. és a II. mellékletben meghatározott mintadokumentumok használhatók.

(8) A konzultációs folyamat során az illetékes hatóságok a nemzetközi felügyeleti együttműködés során szokásosan használt hivatalos uniós tagállami nyelvek valamelyikét használják, és e nyelvre vagy nyelvekre vonatkozó választásukat közzéteszik weboldalaikon. A közös hivatalos nyelvet használó tagállamok illetékes hatóságai vagy azok az illetékes hatóságok, amelyek megállapodnak egy másik hivatalos uniós tagállami nyelv használatáról, ezt a nyelvet is használhatják.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

Konzultációs értesítés – Mintadokumentum

[Az (EU) 2017/461 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke]

Dátum: …

FELADÓ:

Tagállam:

Megkereső hatóság:

Cím:

(A kijelölt kapcsolattartó pont elérhetősége)

Tel.:

E-mail:

Hivatkozási szám:

CÍMZETT:

Tagállam:

Megkeresett hatóság:

Cím:

(A kijelölt kapcsolattartó pont elérhetősége)

Tel.:

E-mail:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az (EU) 2017/461 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 3. cikkének megfelelően konzultációs értesítést küldünk az alábbiakban részletezett ügy vonatkozásában.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az értékelési eljárás [dátum]-án/-én befejeződik (2). Ezért hálásak lennénk, ha a kért információt és bármely más alapvető információt, ideértve a tervezett részesedésszerzéssel kapcsolatos esetleges véleményüket vagy fenntartásaikat e levél átvételétől számított 20 munkanapon belül rendelkezésünkre bocsátanák, illetve közölnék, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor jeleznék, hogy várhatóan mikor tudják megadni a kért segítséget.

A konzultációs értesítésre, az Önök válaszára és ezek feldolgozására a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) vonatkozik.

A tervezett részesedésszerzésre vonatkozó információk

A részesedést szerezni kívánó személy(ek), részvényes(ek) vagy tag(ok) megnevezése:

…

[Természetes személy esetében kérjük, adja meg a személy nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosító számát (amennyiben van ilyen) és címét. Jogi személy esetében kérjük, adja meg a jogi személy hivatalos nevét, központi irodájának hivatalos címét és (amennyiben eltérő) postacímét, valamint nemzeti azonosító számát (amennyiben van ilyen).]

A megkeresett hatóság tagállamában lévő érintett szabályozott szervezet(ek) neve és a részesedést szerezni kívánó személyhez, részvényeshez vagy taghoz fűződő kapcsolata:

…

[Ha a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag a 2013/36/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szervezet, akkor elég megadni a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag nevét. Ha a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag a 2013/36/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti kategóriába tartozó szabályozott szervezet, akkor ki kell fejteni a részesedést szerezni kívánó személynek, részvényesnek vagy tagnak a megkeresett hatóság tagállamában letelepedett érintett engedélyezett szervezethez fűződő kapcsolatát is.]

A célvállalkozás vagy az engedélyért folyamodó intézmény neve:

…

[Kérjük, adja meg a célvállalkozás/intézmény hivatalos nevét, központi irodájának hivatalos címét és (amennyiben eltérő) postacímét, valamint nemzeti azonosító számát (amennyiben van ilyen).]

A részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag által a célvállalkozásban vagy az engedélyért folyamodó intézményben jelenleg birtokolt, és megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett tulajdonrész nagysága:

…

[Kérjük adja meg a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag által a célvállalkozásban vagy az engedélyért folyamodó intézményben jelenleg birtokolt vagy megszerezni kívánt részvényekre vonatkozó információkat (amennyiben releváns, a tervezett részesedésszerzést megelőző és követő időszakra vonatkozóan egyaránt), köztük a következőket: i. a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag által a vállalkozásban birtokolt vagy megszerezni kívánt részvények – törzsrészvények, illetve egyéb részvények – száma és típusa (amennyiben releváns, a tervezett részesedésszerzést megelőző és követő időszakra vonatkozóan egyaránt), valamint e részvények névértéke; ii. a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag által a vállalkozásban birtokolt vagy megszerezni kívánt részvények által képviselt tulajdoni hányad (amennyiben releváns, a tervezett részesedésszerzést megelőző és követő időszakra vonatkozóan egyaránt); iii. amennyiben a tulajdoni hányadtól eltérő, a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag által a vállalkozásban birtokolt vagy megszerezni kívánt részvények által képviselt szavazati arány (amennyiben releváns, a tervezett részesedésszerzést megelőző és követő időszakra vonatkozóan egyaránt). Közvetett részesedésszerzés esetén ezt az információt értelemszerűen kell megadni.]

Az egyéb részt vevő hatóságok adatai:

…

[Ismertesse, hogy a megkereső hatóság a tárggyal összefüggésben tartott-e kapcsolatot vagy fog-e kapcsolatot tartani a megkeresett hatóság tagállamának más hatóságával vagy bármely más olyan hatósággal, amely a megkereső hatóság tudomása szerint komolyan érdekelt a megkeresés tárgyában]

[A megkereső hatóság által adott kiegészítő információ (adott esetben):

…

…]

A kért segítség típusa

Konkrétan kért információk:

…

[Kérjük, ismertesse részletesen a kért konkrét információkat, ideértve a vonatkozó dokumentumokat is. Ezen információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

—	amennyiben rendelkezésre áll, a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag vagy az érintett szabályozott szervezet érintett tisztviselőinek alkalmasságára (szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság) vonatkozó legfrissebb értékelés eredménye;

—	amennyiben rendelkezésre áll, a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag vagy az érintett szabályozott szervezet pénzügyi stabilitására vonatkozó legfrissebb értékelés eredménye, a kapcsolódó nyilvános vagy külső könyvvizsgálói jelentésekkel együtt;

—

amennyiben rendelkezésre áll, a részesedést szerezni kívánó személy, részvényes vagy tag vagy az érintett szabályozott szervezet irányítási struktúrájára, valamint igazgatási és számviteli eljárásaira, belsőkontroll-rendszerére, vállalatirányítására, csoportstruktúrájára stb. vonatkozó, a megkeresett hatóság által készített legfrissebb értékelés eredménye;

—	a tervezett részesedésszerzéssel vagy részvétellel kapcsolatban pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás korábbi vagy folytatódó elkövetésével vagy kísérletével kapcsolatos esetleges gyanút megalapozó okok létezése,

valamint a megkereső hatóság által kért bármely egyéb konkrét információ.]

Tisztelettel:

[aláírás]

(1) A Bizottság (EU) 2017/461 végrehajtási rendelete (2017. március 16.) a hitelintézetekben tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozóan az érintett illetékes hatóságok között folytatott, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke szerinti konzultációs folyamat közös eljárásaira, formanyomtatványaira és mintadokumentumaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 72., 2017.3.17., 57. o.).

(2) A 2013/36/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdése második albekezdésének vagy adott esetben az irányelv 15. cikkének megfelelően.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

II. MELLÉKLET

A megkeresett hatóság válasza – Mintadokumentum

[Az (EU) 2017/461 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikke]

Dátum: …

Általános információk

FELADÓ:

Tagállam:

Megkeresett hatóság:

Cím:

(A kijelölt kapcsolattartó pont elérhetősége)

Tel.:

E-mail:

A megkeresett hatóság hivatkozási száma:

CÍMZETT:

Tagállam:

Megkereső hatóság:

Cím:

(A kijelölt kapcsolattartó pont elérhetősége)

Tel.:

E-mail:

A megkereső hatóság hivatkozási száma:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az (EU) 2017/461 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 5. cikkének megfelelően feldolgoztuk az Önök [éééé.hh.nn]-án/-én kelt, fent jelzett hivatkozási számú konzultációs értesítését.

A jelen válasz a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik.

Kérjük, jelezze, ha nem biztos benne, hogy pontosan milyen információkat kell megadnia, vagy ha az értékelés valamely egyéb szempontja nem elég egyértelmű.

…

Kérjük, adja meg itt a kért információt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó releváns mellékletekre:

…

Ha van egyéb alapvető vagy egyéb információja, azt itt adja meg, vagy ismertesse, hogy azt miként fogja rendelkezésre bocsátani, vagy hivatkozzon az azt tartalmazó releváns mellékletekre:

…

[Ismertessen minden alapvető információt; ez lehet például a részesedést szerezni kívánó személy vagy az érintett szabályozott szervezet csoportstruktúrája vagy a pénzügyi stabilitására vonatkozó legfrissebb értékelések.]

Kérjük, ismertesse itt a tervezett részesedésszerzéssel kapcsolatos véleményét vagy fenntartásait:

…

Amennyiben a kért információk bármelyike nem állt rendelkezésre a válasz elkészítésekor, és az információ beérkezésének kivárása a válasz késedelmességéhez vezetett volna, kérjük, adja meg itt, melyek ezek az információk, és várhatóan mikor lesznek továbbíthatók:

…

Tisztelettel:

[aláírás]

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 72

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. március 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/460 rendelete (2017. március 16.) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2017/461 végrehajtási rendelete (2017. március 16.) a hitelintézetekben tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozóan az érintett illetékes hatóságok között folytatott, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke szerinti konzultációs folyamat közös eljárásaira, formanyomtatványaira és mintadokumentumaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	57
		A Bizottság (EU) 2017/462 végrehajtási rendelete (2017. március 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	66
		A Bizottság (EU) 2017/463 végrehajtási rendelete (2017. március 16.) az Izraelből származó baromfihúsra vonatkozóan az 1384/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2017. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	68
		HATÁROZATOK
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2017/464 határozata (2017. március 7.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez EU műveleti parancsnok kinevezéséről és a BiH/21/2014 határozat hatályon kívül helyezéséről (BiH/24/2017)	70
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 45/2016 határozata (2017. március 1.) megfelelőségértékelő testületeknek az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/465]	72
	*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 46/2016 határozata (2017. március 1.) megfelelőségértékelő testületeknek a távközlési eszközökre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/466]	74
	*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 47/2016 határozata (2017. március 1.) megfelelőségértékelő testületeknek az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/467]	76

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	184,2
	MA	98,3
	SN	196,7
	TN	182,1
	TR	96,3
	ZZ	151,5
0707 00 05	EG	241,9
	TR	178,3
	ZZ	210,1
0709 93 10	MA	46,4
	TR	135,9
	ZZ	91,2
0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28	EG	43,7
	IL	69,3
	MA	54,3
	TN	55,3
	TR	70,7
	ZZ	58,7
0805 50 10	TR	66,0
0805 50 10	ZZ	66,0
0808 10 80	CL	122,2
	CN	154,7
	US	105,5
	ZA	116,3
	ZZ	124,7
0808 30 90	AR	126,5
	CL	134,8
	CN	74,5
	TR	148,9
	ZA	113,6
	ZZ	119,7


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.