16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/1

(1)

A 2014/107/EU irányelvvel (3) módosított 2011/16/EU tanácsi irányelv (4) 27 tagállamban 2016. január 1-jétől, Ausztriában pedig 2017. január 1-jétől alkalmazandó. Ez az irányelv hajtja végre az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardot az Unióban, biztosítva ezáltal azt, hogy sor kerüljön a pénzügyi számlák tulajdonosaira vonatkozó adatoknak azon tagállam részére való szolgáltatására, amelyben a számlatulajdonos illetőséggel rendelkezik.

(2)

A 2011/16/EU irányelv kiköti, hogy amennyiben a számlatulajdonos köztes szervezet, a pénzügyi intézmény köteles megvizsgálni e szervezet tulajdonosi struktúráját, azonosítani annak tényleges tulajdonosait, és adatokat szolgáltatni róla. Az irányelv alkalmazásának e fontos eleme az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján a tényleges tulajdonosok azonosítása céljából szerzett, a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkon (a továbbiakban: AML-információk) alapszik.

(3)

A 2011/16/EU irányelvben meghatározott átvilágítási eljárások pénzügyi intézmények általi végrehajtásának hatékony nyomon követése érdekében az adóhatóságoknak hozzá kell férniük az AML-információkhoz. Ilyen hozzáférés hiányában e hatóságok nem tudnák nyomon követni, megerősíteni és ellenőrizni, hogy a pénzügyi intézmények helyesen alkalmazzák-e a 2011/16/EU irányelvet azáltal, hogy megfelelően azonosítják a köztes szervezetek tényleges tulajdonosait, és adatokat szolgáltatnak róla.

(4)

A 2011/16/EU irányelv a tagállamok közötti információcsere és közigazgatási együttműködés egyéb formáira is kiterjed. Amennyiben az adóhatóságok az adózás területén folytatott közigazgatási együttműködés keretében hozzáférnek az (EU) 2015/849 irányelv alapján a szolgáltatók által birtokolt AML-információkhoz, úgy felkészültebben tudják majd teljesíteni a 2011/16/EU irányelv szerinti kötelezettségeiket, továbbá hatékonyabban tudnak fellépni az adókijátszással és az adócsalással szemben.

(5)

Ezért szükséges gondoskodni arról, hogy a 2011/16/EU irányelv helyes alkalmazásának nyomon követéséhez kapcsolódó feladataik ellátása, valamint az említett irányelv által biztosított közigazgatási együttműködés valamennyi formájának működése érdekében az adóhatóságok hozzáférhessenek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és mechanizmusokhoz.

(6)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ez az irányelv kiköti, hogy az adóhatóságok személyes adatokhoz való hozzáférését jogszabályban kell rögzíteni, ez azonban – az érintett tagállam alkotmányos rendjének sérelme nélkül – nem jelent okvetlenül parlament által elfogadott jogi aktust. Az ilyen jogszabálynak azonban világosnak és pontosnak kell lennie, alkalmazásának pedig az irányelv hatálya alá tartozó személyek számára egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie, összhangban az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

(7)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést és annak a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek melletti hatékony nyomon követését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(8)

A 2011/16/EU irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények által végzendő ügyfél-átvilágítási eljárás már kezdetét vette, és az első információcseréket 2017 szeptemberére kell lezárni. Ezért annak érdekében, hogy az említett irányelv alkalmazásának a hatékony nyomon követése ne szenvedjen késedelmet, indokolt előírni, hogy e módosító irányelv a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018. január 1-jére hatályba lépjen és átültetésre kerüljön.

(9)

A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/4

(1)

Az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (2) III. melléklete megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyek a mezőgazdasági termékek ökológiai termelése tekintetében a 834/2007/EK rendeletben meghatározott termelési rendszerekkel és ellenőrzési intézkedésekkel egyenértékűnek elismert termelési rendszereket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak.

(2)

A Koreai Köztársaság tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy illetékes hatósága egy ellenőrző szerv elismerését visszavonta, három másik ellenőrző szervet pedig felvett az általa elismert ellenőrző szervek jegyzékére.

(3)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete megállapítja azon illetékes ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki.

(4)

A Bizottsághoz kérelem érkezett az „A CERT European Organization for Certification S.A.” részéről az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékre való felvételére vonatkozóan, és azt a Bizottság megvizsgálta. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az A és a D termékkategória vonatkozásában az „A CERT European Organization for Certification S.A.” szervezetet indokolt elismerni Albánia, Azerbajdzsán, Bhután, Belarusz, Chile, Kína, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyiptom, Etiópia, Grenada, Grúzia, Indonézia, Irán, Jamaica, Jordánia, Kenya, Kazahsztán, Libanon, Marokkó, Moldova, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek, Pakisztán, Szerbia, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Tajvan, Tanzánia, Ukrajna, Uganda és Dél-Afrika tekintetében.

(5)

A „Bioagricert S.r.l.” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében Indonéziára és Szenegálra, az A és a D termékkategória tekintetében Albániára és Bangladesre, az E termékkategória tekintetében pedig Albániára és Thaiföldre.

(6)

A „Caucacert” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a vállalat neve hibásan jelent meg, ezért azt „Caucascert”-re kell javítani.

(7)

A „CCPB Srl” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A, a B, a D, az E és az F termékkategória tekintetében Grúziára, Iránra, Jordániára és Szaúd-Arábiára, a B termékkategória tekintetében Kínára, Irakra, Malira, a Fülöp-szigetekre és Szíriára, a C termékkategória tekintetében Marokkóra és Tunéziára, az E termékkategória tekintetében Tunéziára, az E és az F termékkategória tekintetében pedig Kínára, Egyiptomra, Irakra, Libanonra, Marokkóra, Malira, a Fülöp-szigetekre, San Marinóra, Szíriára és Törökországra.

(8)

A „CERES Certification of Environmental Standards GmbH” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A, a B és a D termékkategória tekintetében Örményországra, az A és a D termékkategória tekintetében Belaruszra, Malawira, Sierra Leonéra, Szomáliára és Tádzsikisztánra, a B termékkategória tekintetében pedig Guatemalára, Hondurasra, Nicaraguára és Salvadorra.

(9)

A „Control Union Certifications” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A, a B, a C, a D, az E és az F termékkategória tekintetében Burundira, Szomáliára és Dél-Szudánra, a B és a C termékkategória tekintetében Angolára, Belaruszra, Dzsibutira, Eritreára, a Fidzsi-szigetekre, Libériára, Nigerre, Csádra és Koszovóra, a B, a C és a D termékkategória tekintetében pedig a Kongói Demokratikus Köztársaságra és Madagaszkárra.

(10)

Az „Ecocert SA” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát a B termékkategória tekintetében Mozambikra, C termékkategória tekintetében pedig Bangladesre, Chilére, Hongkongra, Hondurasra, Perura és Vietnamra.

(11)

Az „Ecocert SA” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy leányvállalata, az „ECOCERT IMO Denetim ve Belgelendirme Ltd. Ști” az elismerése szerinti egyik harmadik országban sem foglalkozik már tanúsítással. Ezért az „ECOCERT IMO Denetim ve Belgelendirme Ltd. Ști” szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(12)

A Bizottsághoz kérelem érkezett az „Ekoagros” részéről az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékre való felvételére vonatkozóan, és a Bizottság megvizsgálta e kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében Oroszországra, az A és a B termékkategória tekintetében Belaruszra és Ukrajnára, az A és a D termékkategória tekintetében Tádzsikisztánra, az A és az F termékkategória tekintetében pedig Kazahsztánra.

(13)

A „Florida Certified Organic Growers and Consumers, Inc. (FOG), DBA as Quality Certification Services (QCS)” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében Jamaicára és Vietnamra, a D termékkategória tekintetében pedig Ecuadorra.

(14)

Az „IMOswiss AG” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében az Egyesült Arab Emírségekre, az A és a D termékkategória tekintetében Burundira, a B termékkategória tekintetében Mexikóra és Perura, a C termékkategória tekintetében pedig Bruneire, Kínára, Hongkongra, Hondurasra, Madagaszkárra és az Egyesült Államokra. Ezenfelül az „IMOswiss AG” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tanúsítási tevékenységét beszüntette Azerbajdzsánban, Grúziában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Oroszországban és Tádzsikisztánban. Ezért e szervezetet az említett országok vonatkozásában törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(15)

A „Kiwa BCS Öko-Garantie GmbH” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében Zambiára, a B termékkategória tekintetében Laoszra, Mianmarra/Burmára és Thaiföldre, a C termékkategória tekintetében Hongkongra, Indonéziára és Srí Lankára, a C és az E termékkategória tekintetében pedig Bangladesre.

(16)

A „Mayacert” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében Kolumbiára, a Dominikai Köztársaságra és Salvadorra, az A és a D termékkategória tekintetében Belize-re és Perura, a B termékkategória tekintetében pedig Guatemalára, Hondurasra és Nicaraguára.

(17)

A „OneCert International PVT Ltd” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében Bangladesre, Kínára, Ghánára, Kambodzsára, Laoszra, Mianmarra/Burmára, Ománra, Oroszországra és Szaúd-Arábiára.

(18)

Az „Oregon Tilth” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az E termékkategória tekintetében Mexikóra.

(19)

Az „Organic Certifiers” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében Indonéziára.

(20)

Az „Organska Kontrola” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy e szervezet elismerésének földrajzi hatályát indokolt kiterjeszteni a B termékkategória tekintetében minden országra.

(21)

A „QC&I GmbH” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az elismerése szerinti egyik harmadik országban sem foglalkozik már tanúsítással. Ezért e szervezet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(22)

A „Suolo e Salute srl” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében a Dominikai Köztársaságra és Egyiptomra, a D termékkategória tekintetében pedig a Dominikai Köztársaságra.

(23)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében a Tajvanra történő minden hivatkozás a Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu Független Vámterületre való hivatkozásként értendő.

(24)

Ezért az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(25)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

1.

a III. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul;

2.

a IV. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/14

(1)

A Lallemand SAS vállalat az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint kérelmet nyújtott be, amelyben a 226/2007/EK (2), az 1293/2008/EK (3), a 910/2009/EK (4), a 911/2009/EK (5), az 1120/2010/EU (6) és a 212/2011/EU (7) bizottsági rendeletben, valamint a 95/2013/EU (8) és a 413/2013/EU (9) bizottsági végrehajtási rendeletben megadott engedélyek jogosultja nevének módosítását kéri.

(2)

A kérelmező állítása szerint a Danstar Ferment AG a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M és a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 takarmány-adalékanyagok forgalmazási jogának jog szerinti tulajdonosa. A kérelmező megfelelő adatokkal támasztotta alá kérelmét.

(3)

Az engedély jogosultjának javasolt módosítása kizárólag adminisztratív jellegű, és nem vonja maga után az érintett adalékanyagok újbóli értékelését. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értesítést kapott a kérelemről.

(4)

Annak érdekében, hogy a Danstar Ferment AG gyakorolhassa forgalmazási jogait, a szóban forgó engedélyek feltételeit meg kell változtatni.

(5)

A 226/2007/EK, az 1293/2008/EK, a 910/2009/EK, a 911/2009/EK, az 1120/2010/EU és a 212/2011/EU rendeletet, valamint a 95/2013/EU és a 413/2013/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Mivel a 226/2007/EK, az 1293/2008/EK, a 910/2009/EK, a 911/2009/EK, az 1120/2010/EU és a 212/2011/EU rendelet, valamint a 95/2013/EU és a 413/2013/EU végrehajtási rendelet e rendelet általi módosításának haladéktalan alkalmazása biztonsági szempontból nem indokolt, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni a meglévő készletek felhasználására.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

1.

a címben a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe a „Danstar Ferment AG” kifejezés lép;

2.

a melléklet 2. oszlopában a „Lallemand SAS” kifejezés helyébe „a Danstar Ferment AG képviseletében a Lallemand SAS” kifejezés lép.

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/18

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a diréz-oxid engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó diréz-oxid valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

2016. május 25-i véleményében (2) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) arra a megállapításra jutott, hogy a diréz-oxid a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati, sem az emberi egészségre, és hogy a megfelelő védintézkedések mellett nem merülhetnek fel a felhasználókat érintő biztonsági problémák.

(5)

A Hatóság továbbá megállapította, hogy a diréz-oxid nem jelent több kockázatot a környezet számára, mint a réz egyéb forrásai és valamennyi állatfaj esetében hatékony rézforrásnak tekinthető. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelet 21. cikkével létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)

A kérelemben szereplő adalékanyag neve diréz-oxid. Azonban az adalékanyag Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) szerinti neve réz(I)-oxid. A Hatóság réz-oxidról szóló véleményében (3) szereplő ajánlással összhangban az adalékanyagot réz(I)-oxidnak kell nevezni.

(7)

A réz(I)-oxid értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/22

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2016. december 12-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy természetes személyt felvesz az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listára, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/24

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/26

(1)

A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)

Az első részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/28

(1)

A 2007/884/EK határozat (2) alapján az Egyesült Királyság felhatalmazást kapott arra, hogy 2010. december 31-ig 50 %-ra korlátozza a bérbevevővel vagy lízingbe vevővel szemben a nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsik bérlése vagy lízingje után előzetesen felszámított héa levonására vonatkozó jogot. Az Egyesült Királyságot arra is felhatalmazást kapott, hogy ne ellenérték fejében adott szolgáltatásnyújtásként kezelje az adóalany által üzleti célból bérelt vagy lízingelt autó magáncélú használatát. Az említett intézkedések (a továbbiakban: eltérő intézkedések) megszüntették annak szükségességét, hogy a bérbevevő vagy lízingbe vevő nyilvántartást vezessen a szolgálati autóval megtett kilométerekről, és hogy adót számoljon el az ilyen autók esetében a ténylegesen megtett magáncélú kilométerek alapján.

(2)

A 2007/884/EK határozatot a 2011/37/EU végrehajtási határozat (3) és a 2013/681/EU végrehajtási határozat (4) módosította, és ez utóbbi az eltérő intézkedések hatályvesztésének időpontját 2016. december 31-éig elhalasztotta.

(3)

Az Egyesült Királyság a Bizottság által 2016. március 14-én iktatott levelében felhatalmazást kért az eltérő intézkedések időbeli hatályának meghosszabbítására.

(4)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2016. június 28-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot az Egyesült Királyság kérelméről. A Bizottság 2016. június 28-án kelt levelében értesítette az Egyesült Királyságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(5)

A 2007/884/EK határozat 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság benyújtotta a Bizottságnak a határozat alkalmazásáról szóló – a százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő – jelentést. Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információkból kitűnik, hogy a levonási jog 50 %-ra való korlátozása továbbra is megfelel a tényleges körülményeknek az érintett járművek üzleti, illetve nem üzleti célú használatának arányát illetően.

(6)

Ezért indokolt felhatalmazni az Egyesült Királyságot arra, hogy további meghatározott időtartamra, nevezetesen 2019. december 31-ig folytassa az eltérő intézkedések alkalmazását.

(7)

Amennyiben az Egyesült Királyság úgy véli, hogy 2019 után is további meghosszabbításra van szükség, legkésőbb 2019. április 1-jéig be kell nyújtania a Bizottsághoz egy – az alkalmazott százalék felülvizsgálatára is kiterjedő – jelentést a meghosszabbításra vonatkozó kérelemmel együtt.

(8)

Az eltérő intézkedések időbeli hatálya meghosszabbításának elhanyagolható hatása lesz a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegére, ezért nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héaból származó saját forrásaira.

(9)

A 2007/884/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/30

(1)

2016. március 29-én Hollandia a 2003/96/EK irányelv 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyt kért arra, hogy az elektromos járműveknek szolgáltatott villamos energia kapcsán csökkentett adómértéket alkalmazzon. A Bizottság kérésére Hollandia kiegészítő információkat nyújtott be 2016. április 6-án, június 20-án és augusztus 18-án.

(2)

A csökkentett adómérték rendeltetése, hogy az elektromos járművek meghajtásához igénybe vett villamos energia árának csökkentése révén ösztönözze e járművek használatát.

(3)

Az elektromos járművek használata során nem keletkeznek olyan légszennyező kibocsátások, mint a benzin, a dízelolaj vagy az egyéb fosszilis tüzelők égetésekor, így az hozzájárul a városok levegőminőségének javításához. Továbbá, az elektromos járművek használata azáltal is csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ha a felhasznált áramot megújuló energiaforrásokból állítják elő. Ennélfogva ez az intézkedés várhatóan hozzájárul az Unió környezetvédelmi, egészségügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseihez.

(4)

Hollandia kifejezetten kérte, hogy a csökkentett adómértéket mind az üzleti, mind a nem üzleti célú használatra szánt elektromos járműveknek szolgáltatott villamos energia kapcsán alkalmazhassa, olyan töltőállomásokon is, amelyek nem nyilvánosak.

(5)

Hollandia azt kérte, hogy a villamos energia csökkentett adómértéke csak azon töltőállomások tekintetében legyen alkalmazandó, ahol a villamos energiát közvetlenül az elektromos járművek feltöltésére használják fel, és hogy ne legyen alkalmazandó az akkumulátorok cseréje révén szolgáltatott a villamos energiára.

(6)

A csökkentett adómérték alkalmazása a töltőállomásokon az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia kapcsán javítja a nyilvános töltőállomások gazdasági életképességét Hollandiában, ezáltal vonzóbbá teszi az elektromos járművek használatát és hozzájárul a levegő minőségének javításához.

(7)

Figyelemmel az elektromos járművek egyelőre korlátozott számára, valamint arra, hogy a töltőállomásokon az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia adómértéke meg fogja haladni a 2003/96/EK irányelv 10. cikkében az üzleti felhasználás kapcsán előírt minimum szintet, az intézkedés fennállása idején vélhetően nem vezet a verseny torzulásához, és nem fogja hátrányosan befolyásolni a belső piac megfelelő működését.

(8)

A nem üzleti célú töltőállomásokon az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia adómértéke jóval meg fogja haladni a nem üzleti felhasználás kapcsán a 2003/96/EK irányelv 10. cikkében előírt minimum szintet.

(9)

A 2003/96/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban a 19. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyek korlátozott időre szólhatnak. Hollandia négy éves időtartamra kérte az engedélyt, hogy annak időszaka kellően hosszú legyen a gazdasági szereplőknek a szükséges beruházások megtételére való ösztönzéséhez.

(10)

Ez a határozat nem érinti az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírások alkalmazását,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/32

(1)

Az Európai Központi Banknak (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak a beszámolóit, amelyek pénzneme az euro, az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és a Tanács által jóváhagyott független külső könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük.

(2)

A Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland jelenlegi külső könyvvizsgálóinak megbízatása a 2015. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért a 2016. pénzügyi évtől kezdődően külső könyvvizsgálókat szükséges kinevezni.

(3)

A Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland a Mazarst választotta külső könyvvizsgálójaként a 2016–2020. pénzügyi évekre.

(4)

Az EKB Kormányzótanácsa ajánlást tett arra, hogy a 2016–2020-as pénzügyi évekre a Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland külső könyvvizsgálójaként a Mazarst jelöljék ki.

(5)

Az EKB Kormányzótanácsának ajánlását követően az 1999/70/EK tanácsi határozatot (2) ennek megfelelően módosítani kell,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/34

(1)

A 2007/305/EK (2), a 2007/306/EK (3) és a 2007/307/EK (4) bizottsági határozat határozza meg az Ms1 × Rf1 (ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ1-4) hibrid olajrepce, az Ms1 × Rf2 (ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ2-5) hibrid olajrepce és a Topas 19/2 (ACS-BNØØ7-1) olajrepce, valamint az azokból előállított termékek (a továbbiakban: géntechnológiával módosított anyag) forgalomból történő kivonásának szabályait. Az említett határozatokat azt követően fogadták el, hogy az engedélyes Bayer CropScience AG jelezte a Bizottságnak, hogy nem áll szándékában kérelmet benyújtani az említett, géntechnológiával módosított anyag engedélyének az 1829/2003/EK rendelet 8. cikke (4) bekezdése első albekezdésének, 11. cikkének, 20. cikke (4) bekezdésének és 23. cikkének megfelelő megújítása iránt.

(2)

Mindhárom határozat ötéves kezdeti átmeneti időszakot írt elő, amelynek során az említett, géntechnológiával módosított anyagot legfeljebb 0,9 % arányban tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket és takarmányokat forgalomba lehetett hozni, feltéve, hogy az anyag jelenléte véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen. Az említett átmeneti időszak célja az volt, hogy figyelembe lehessen venni azt a tényt, hogy a géntechnológiával módosított anyag néha kis nyomokban azt követően is jelen lehet az élelmiszer- és takarmányláncokban, hogy a Bayer CropScience AG a géntechnológiával módosított szervezetekből származó magvak értékesítésének beszüntetése mellett döntött, még ha meg is tett minden intézkedést az említett, géntechnológiával módosított anyag jelenlétének elkerülésére.

(3)

A 2012/69/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) az említett, géntechnológiával módosított anyag forgalomból való kivonását követően szerzett tapasztalatok fényében mindhárom határozatot módosította, és az átmeneti időszakot 2016. december 31-ig meghosszabbította. Tekintettel arra hogy a beszámolók szerint a géntechnológiával módosított anyag előfordulásának szintje nagyon alacsony volt, a szóban forgó határozat a géntechnológiával módosított anyag élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulásának megengedett szintjét 0,1 tömegszázalékra csökkentette.

(4)

A 2007/305/EK, a 2007/306/EK és a 2007/307/EK határozat egy olyan intézkedéssorozatot is meghatározott, amelyet a Bayer CropScience AG vállalatnak végre kellett hajtania a szóban forgó, géntechnológiával módosított anyag forgalomból való tényleges kivonásának érdekében, valamint beszámolási kötelezettséget írt elő a Bayer CropScience AG számára.

(5)

A Bayer CropScience AG 2013 decemberében és 2016 márciusában arról számolt be, hogy a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezetek jelenlétének megakadályozására a 2007/305/EK, a 2007/306/EK és a 2007/307/EK határozatnak megfelelően hozott intézkedések ellenére az elmúlt években nyomokban még mindig felfedezték azokat olajrepce-termékekben. A géntechnológiával módosított szervezetek nyomokban való tartós jelenléte egyrészt az olajrepcefajták biológiai jellemzőivel magyarázható, mivel azok még hosszú ideig nyugalmi állapotban maradhatnak, másrészt a magvak betakarításakor alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokkal, amelyek az olajrepce véletlenszerű kiszóródását eredményezhették, amelynek mértékét a 2007/305/EK, a 2007/306/EK és a 2007/307/EK határozat, valamint a 2012/69/EU végrehajtási határozat elfogadásakor nehéz volt megbecsülni. A nyomokban előforduló, géntechnológiával módosított szervezetek mennyisége egyre csökkent.

(6)

E háttér-információk alapján helyénvaló további három évvel, azaz 2019. december 31-ig meghosszabbítani az átmeneti időszakot, hogy az Ms1 × Rf1, az Ms1 × Rf2 és a Topas 19/2 olajrepcefajta még meglévő nyomait teljes mértékben ki lehessen vonni az élelmiszer- és takarmányláncból.

(7)

A szóban forgó, géntechnológiával módosított anyag kivonásának további előmozdítása érdekében az is helyénvaló, ha a Bayer CropScience AG folytatja a 2007/305/EK, a 2007/306/EK és a 2007/307/EK határozat szerint előírt belső program végrehajtását, és adatokat gyűjt – mint ahogy azt korábban önkéntes alapon tette is – a szóban forgó anyagnak az Unióba Kanadából, azon egyetlen országból behozott olajrepcetermékekben való előfordulásáról, amelyben az említett olajrepcefajtákat kereskedelmi célokra termesztik. A Bayer CropScience AG vállalatnak 2019. január 1-jéig mindkét szempontról be kell számolnia a Bizottságnak.

(8)

A Bayer CropScience AG vállalatnak biztosítania kell, hogy a tanúsított referencia-szaporítóanyagok folyamatosan rendelkezésre álljanak, hogy az ellenőrző laboratóriumok elemzéseket végezhessenek az átmeneti időszakban.

(9)

A 2007/305/EK, a 2007/306/EK és a 2007/307/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A címzett a termesztés és vetőmag-szaporítás tekintetében belső programot hajt végre annak érdekében, hogy biztosítsa az ACS-BNØØ4-7 olajrepce, az ACS-BNØØ1-4 olajrepce és az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ1-4 olajrepce-hibridkombináció forgalomból való tényleges kivonását, valamint adatokat gyűjt a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezeteknek az Unióba Kanadából behozott olajrepce-szállítmányokban való előfordulásáról.

A címzett 2019. január 1-jéig beszámol a Bizottságnak e program végrehajtásáról, valamint a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezeteknek az Unióba Kanadából behozott olajrepce-szállítmányokban való előfordulásáról.”

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   Az ACS-BNØØ4-7 olajrepcét, az ACS-BNØØ1-4 olajrepcét vagy az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ1-4 olajrepce-hibridkombinációt tartalmazó, abból álló, illetve abból előállított anyagnak az 1829/2003/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 20. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulása 2019. december 31-ig megengedett, feltéve, hogy az előfordulás:

(2)   A címzett gondoskodik arról, hogy az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ1-4 olajrepce tanúsított referencia-szaporítóanyaga rendelkezésre álljon az American Oil Chemists Society-n keresztül a következő internetcímen: https://www.aocs.org/attain-lab-services/certified-reference-materials-(crms).”

3.

A mellékletet el kell hagyni.

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A címzett a termesztés és vetőmag-szaporítás tekintetében belső programot hajt végre annak érdekében, hogy biztosítsa az ACS-BNØØ4-7 olajrepce, az ACS-BNØØ2-5 olajrepce és az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ2-5 olajrepce-hibridkombináció forgalomból való tényleges kivonását, valamint adatokat gyűjt a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezeteknek az Unióba Kanadából behozott olajrepce-szállítmányokban való előfordulásáról.

A címzett 2019. január 1-jéig beszámol a Bizottságnak e program végrehajtásáról, valamint a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezeteknek az Unióba Kanadából behozott olajrepce-szállítmányokban való előfordulásáról.”

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   Az ACS-BNØØ4-7 olajrepcét, az ACS-BNØØ2-5 olajrepcét vagy az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ2-5 olajrepce-hibridkombinációt tartalmazó, abból álló, illetve abból előállított anyagnak az 1829/2003/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 20. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulása 2019. december 31-ig megengedett, feltéve, hogy az előfordulás:

(2)   A címzett gondoskodik arról, hogy az ACS-BNØØ4-7 × ACS-BNØØ2-5 olajrepce tanúsított referencia-szaporítóanyaga rendelkezésre álljon az American Oil Chemists Society-n keresztül a következő internetcímen: https://www.aocs.org/attain-lab-services/certified-reference-materials-(crms).”

3.

A mellékletet el kell hagyni.

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/38

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy India jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) az Indiában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvéleményben megállapítást nyert, hogy a joghatósági szinten alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az Indiában engedélyezett központi szerződő felek, amelyek számos terület tekintetében jogilag kötelező érvényű követelményeket jelentő belső szabályokat és eljárásokat fogadtak el, megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A vállalati értékpapírokat és származtatott pénzügyi eszközöket elszámoló és az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület (Securities and Exchange Board of India, SEBI) (a SEBI-rendszer) felügyelete alá tartozó, Indiában engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények közé tartozik az értékpapír-szerződésekre vonatkozó, 1956. évi törvény (SCRA-rendelet) és az értékpapír-szerződésekre (tőzsde és elszámoló társaságok) vonatkozó, 2012. évi rendeletek (a rendeletek), amelyeket 2012 júniusában az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület az SCRA-rendelettel és az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestületről szóló törvénnyel (a SEBI-törvény) rá ruházott hatáskörök gyakorlása során fogadott el. Az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület 2013. szeptember 4-én körlevelet (a körlevél) adott ki, amelyben elfogadta a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott elveket és előírta a pénzügyi piaci infrastruktúrák számára, ideértve az elszámoló társaságokat is, azok betartását.

(7)

Az SCRA-rendelet és a rendeletek meghatározták az elszámolási mechanizmusokra, mint a központi kormányzat és az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület által elismert elszámoló társaságokra (recognised clearing corporation, RCC) vonatkozó engedélyezési rendszert. A kérelmező elszámolási mechanizmusnak az elszámolási mechanizmus tisztességes működésének és a befektetők védelmének biztosítását célzó, konkrét követelményeknek kell megfelelnie. A központi kormányzat vagy az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület emellett feltételekhez kötheti az elismert elszámoló társaságok működését. Az elismert elszámoló társaságoknak belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyeket a központi kormányzat és az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület az elismert elszámoló társaságoknak szóló engedély megadását megelőzően értékel, és amelyeknek a minden elismert elszámoló társaságra alkalmazandó feltételekkel összhangban kell lenniük. Az elismert elszámoló társaságok belső szabályai és eljárásai nem módosíthatók az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület előzetes jóváhagyása nélkül. Ezen túlmenően az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület elfogadhatja az elismert elszámoló társaságok belső szabályait konkrét kérdéseket illetően, illetve szükséges vagy sürgős esetben módosíthatja azok belső szabályait. Ezenfelül az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület az elismert elszámoló társaságok belső szabályainak és eljárásainak vagy az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület által kiadott iránymutatások megsértése esetén bírságot szabhat ki.

(8)

Az Indiában engedélyezett, államkötvényeket, pénzpiaci eszközöket és devizapiaci ügyleteket elszámoló, valamint az Indiai Központi Bank (Reserve Bank of India – RBI) (az RBI-rendszer) felügyelete alá tartozó központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények a következők: a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló, 2007. évi törvény és a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló, 2008. évi rendeletek. Az Indiai Központi Bank felhatalmazza a jogalanyokat, hogy elszámolóházat (a továbbiakban: engedélyezett elszámolóházak) működtessenek, feltéve, ha megfelelnek az előírt feltételeknek. Ezenfelül az Indiai Központi Bank bizonyos feltételekhez kötheti az engedélyt, amely mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételek teljesülnek. A fizetési és elszámolási rendszerekről szóló törvény értelmében az engedélyezett elszámolóházak belső szabályokat és eljárásokat fogadnak el, és kötelességük azokkal összhangban működtetni az elszámolóházat.

(9)

Ezen túlmenően a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló törvény felhatalmazza az Indiai Központi Bankot általános iránymutatások vagy konkrét engedélyezett elszámolóházaknak szóló iránymutatások kiadására. Az engedélyezett elszámolóházaknak az iránymutatások mindkét típusának meg kell felelniük. Az Indiai Központi Bank 2013. július 26-án közzétette „A pénzügyi piaci infrastruktúrák szabályozására és felügyeletére vonatkozó szakpolitikai dokumentumot”, amelyben megállapítást nyert, hogy valamennyi engedélyezett elszámolóháznak meg kell felelnie a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek.

(10)

Ez a határozat kizárólag az elismert elszámoló társaságokra és az engedélyezett elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségére vonatkozik, nem pedig a nyersanyagpiacon elszámolási szolgáltatásokat nyújtó és a Tőzsdén Kívüli Határidős Piacok Bizottsága (Forward Markets Commission) által szabályozott és felügyelt központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerre.

(11)

Az Indiában engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az alapelvek (az elsődleges szabályok), amelyeknek az elismert elszámoló társaságoknak és az engedélyezett elszámolóházaknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Indiában történő nyújtását, a következők: a) a SEBI-rendszer keretében az SCRA-rendeletben és a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést előíró, 2013. szeptember 4-i körlevéllel kiegészített rendeletekben meghatározott elismert elszámoló társaságokra vonatkozó alapelvek, valamint b) az RBI-rendszer keretében, a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló, 2007. évi törvény és a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló, 2008. évi rendeletek, a pénzügyi piaci infrastruktúrák szabályozására és felügyeletére vonatkozó szakpolitikai dokumentummal együtt, amely előírja a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Indiában a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az elismert elszámoló társaságoknak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestülethez. Az RBI-rendszer keretében az engedélyezett elszámolóházaknak működésük során meg kell felelniük belső szabályaiknak és eljárásaiknak. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Indiában a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az elismert elszámoló társaságok és engedélyezett elszámolóházak milyen módon fogják teljesíteni a szóban forgó előírásokat. Ezen túlmenően az elismert elszámoló társaságok és engedélyezett elszámolóházak belső szabályai és eljárásai további rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kiegészítik az elsődleges szabályok egyes szempontjait. Az elismert elszámoló társaságoknak és engedélyezett elszámolóházaknak a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályai és eljárásai az elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra nézve jogilag kötelező érvényűek.

(12)

Az Indiában székhellyel rendelkező, elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó központi szerződő felekben való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(13)

Azon pénzügyi piac, ahol az Indiában engedélyezett elismert elszámoló társaságok és engedélyezett elszámolóházak végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az a piac, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Indiában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az Indiában székhellyel rendelkező elismert elszámoló társaságokban és engedélyezett elszámolóházakban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(14)

Az Indiában székhellyel rendelkező, elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az Indiában elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra alkalmazandó elsődleges szabályok, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályokkal és eljárásokkal kiegészítve csökkentik az Indiában fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(15)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az indiai jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott elismert elszámoló társaságok és engedélyezett elszámolóházak megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(16)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében India jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(17)

Az elismert elszámoló társaságok felügyelete az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület hatáskörébe tartozik. Az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület elfogadhatja az elismert elszámoló társaságok belső szabályait konkrét kérdéseket illetően, vagy módosíthatja azok belső szabályait, ami ugyanolyan hatással jár, mintha az érintett elismert elszámoló társaság fogadta volna el vagy módosította volna azokat. Ezen túlmenően az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület a köz, a kereskedelem, a befektetők vagy az értékpapírpiac érdekében utasítást adhat ki az elismert elszámoló társaságoknak. Az elismert elszámoló társaságokat az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület vizsgálat, ellenőrzés és audit alá vonhatja, és azoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület számára üzleti tevékenységeikről. Az SCRA-rendelet az elismert elszámoló társaságok belső szabályainak és eljárásainak vagy az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület által kiadott utasításoknak a megsértése esetére bírság kiszabását írja elő. Végül az elismert elszámoló társaságok engedélyeit a központi kormányzat vagy az Indiai Értékpapír- és Tőzsdetestület a köz vagy a kereskedelem érdekében visszavonhatja.

(18)

Az engedélyezett elszámolóházak felügyeletét az Indiai Központi Bank hajtja végre. Az Indiai Központi Bank tájékoztatást kérhet engedélyezett elszámolóházaktól és vizsgálatot folytathat telephelyükön, valamint ellenőrzéseket hajthat végre. Ezen túlmenően az Indiai Központi Bank bizonyos körülmények között utasítást adhat ki az engedélyezett elszámolóházaknak annak érdekében, hogy felhagyjanak helytelen magatartásukkal és hajtsák végre az adott helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. Ezenfelül az Indiai Központi Bank a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló törvényben foglalt rendelkezések és a rendeletek, végzések, illetve az Indiai Központi Bank által kiadott utasítások be nem tartása esetén bírságot szabhat ki. Végezetül az Indiai Központi Bank visszavonhatja az engedélyezett elszámolóház működtetésére irányuló engedélyt abban az esetben, ha az engedélyezett elszámolóház megsérti a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, a fizetési és elszámolási rendszerekről szóló rendeleteket, a végzéseket, illetve az Indiai Központi Bank által kiadott utasításokat, illetőleg nem felel meg az engedély megadásával kapcsolatos feltételeknek.

(19)

Meg kell tehát állapítani, hogy az Indiában engedélyezett elismert elszámoló társaságok és engedélyezett elszámolóházak tekintetében a jogi és felügyeleti keretrendszer folyamatosan biztosítja a hatékony felügyeletet és érvényesíthetőséget.

(20)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében India jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(21)

A harmadik országbeli központi szerződő felek kérelmezhetik az RBI-rendszer keretében az „engedélyezett elszámolóházként” való engedélyezésüket, ami lehetővé teszi a harmadik országbeli központi szerződő felek számára, hogy ugyanazt az elszámolási szolgáltatást nyújthassák, mint az Indiában székhellyel rendelkező központi szerződő felek. A harmadik országbeli központi szerződő felek mentesülhetnek Indiában bizonyos, az elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra alkalmazandó követelmények alól, feltéve, hogy megfelelnek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek, valamint hogy az Indiai Központi Bank és a harmadik országbeli felügyeleti hatóság együttműködési megállapodást kötött. Az engedély iránti kérelem értékelése a harmadik országbeli felügyeleti hatóság által biztosított információkon alapulhat.

(22)

Meg kell tehát állapítani, hogy India jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(23)

Ez a határozat az elfogadásakor az Indiában alkalmazandó, az elismert elszámoló társaságokra és engedélyezett elszámolóházakra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az elismert elszámoló társaságokkal és engedélyezett elszámolóházakkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(24)

Az Indiában engedélyezett központi szerződő felekre Indiában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(25)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/42

(1)

A 648/2012/EU rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, valamint jelentéstételi kötelezettséget ír elő ezekre az ügyletekre. A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja értelmében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. Ennélfogva bármely származtatott ügylet, amelynek végrehajtására a szabályozott piaccal nem egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor, a 648/2012/EU rendelet alkalmazásában tőzsdén kívüli származtatott ügyletként osztályozható.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban egy harmadik országbeli piac akkor tekinthető egyenértékűnek valamely szabályozott piaccal, amennyiben az megfelel a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű követelményeknek, továbbá folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esik a szóban forgó harmadik országban.

(3)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország piacát a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékűnek lehessen tekinteni, az alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeknek és felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja ezért annak ellenőrzése, hogy Szingapúr jóváhagyott tőzsdéire vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűek-e a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel, és hogy az említett piacok folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek-e. Az e határozat elfogadásának napján tőzsdeként jóváhagyott piacokat ennélfogva a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékű piacként kell meghatározni.

(4)

A jóváhagyott tőzsdékre vonatkozó szingapúri jogi keretrendszer a következőket tartalmazza: az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény (Securities and Futures Act – SFA), az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó, 2005. évi rendeletek (piacok), az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó, 2005. évi rendeletek (a jóváhagyott tőzsdék, a jóváhagyott elszámolóházak és a jóváhagyott holdingtársaságok vállalatirányítása), az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó, 2005. évi rendeletek (befektetési ajánlatok) (részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó, 2004. évi rendeletek (a tevékenység engedélyezése és folytatása), valamint az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény 321. szakasza értelmében a Szingapúri Monetáris Hatóság (Monetary Authority of Singapore – MAS) által kiadott iránymutatások, ideértve a piacok szabályozásáról szóló, SFA 02-G01. sz. iránymutatást és a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kritériumokról szóló, FSG-G01. sz. iránymutatást is. A piacok szabályozásáról szóló iránymutatás meghatározza a jóváhagyott tőzsdékre vonatkozó kötelezettségeket, például a tisztességes, rendezett és átlátható piac működtetésére vonatkozó kötelezettséget. Az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény 321. szakaszának (5) bekezdése értelmében a felelősség meglétének vagy hiányának megállapítását kérő bármely fél hivatkozhat valamely iránymutatás be nem tartására polgári és büntetőeljárásban egyaránt. Ezenfelül a 334. szakasz (1) bekezdése és a 335. szakasz felhatalmazza a Szingapúri Monetáris Hatóságot, hogy szabjon ki bírságot a jóváhagyott tőzsdére, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tőzsde felelős valamely iránymutatás megsértéséért. Ezen túlmenően néhány, az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény követelményeit tovább részletező üzleti és jegyzési szabály valamennyi jóváhagyott tőzsde vonatkozásában külön szabálykönyvben is megjelent. Az üzleti és jegyzési szabályokat, valamint azok módosításait végrehajtásukat megelőzően be kell nyújtani a Szingapúri Monetáris Hatósághoz. Az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény szankciókat határoz meg olyan esetekre, amelyekben az üzleti és jegyzési szabályok nem felelnek meg a Szingapúri Monetáris Hatóság által meghatározott követelményeknek. Az említett törvény értelmében az üzleti szabályok jogilag kötelező érvényűek a jóváhagyott tőzsdére és tagjaira nézve, így azokat folyamatosan be kell tartani.

(5)

A Szingapúrban jóváhagyott tőzsdékre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények olyan eredményre vezetnek, amelyek egyenértékűek a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel az alábbi területeken: engedélyeztetési eljárás, a fogalommeghatározásokra vonatkozó követelmények, a jóváhagyott tőzsdékhez való hozzáférésre, a szervezetre, a felső vezetésre, a pénzügyi eszközök szabályozott piacra történő bevezetésére, illetve azok szabályozott piacról való felfüggesztésére vagy eltávolítására, a jóváhagyott tőzsdékre vonatkozó szabályoknak való megfelelés nyomon követésére és az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények.

(6)

A 2004/39/EK irányelv értelmében a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények kizárólag a szabályozott piacokra bevezetett részvényekre alkalmazandók. Annak ellenére, hogy Szingapúr jóváhagyott tőzsdéin engedélyezett a részvényekkel való kereskedés, a Bizottság úgy véli, hogy az említett követelmények értékelése nem releváns e határozat alkalmazásában, tekintve, hogy célja az, hogy ellenőrizze a harmadik országbeli piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűségét a szóban forgó piacokon végrehajtott származtatott ügyletek tekintetében.

(7)

Meg kell tehát állapítani, hogy a Szingapúrban jóváhagyott tőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek.

(8)

A Szingapúrban jóváhagyott tőzsdék a Szingapúri Monetáris Hatóság, a Szingapúri Monetáris Hatóságról szóló törvény 3. szakasza értelmében létrehozott közjogi hatóság felügyelete alá tartoznak. A Szingapúri Monetáris Hatóság a tőkepiaci tevékenységek elsődleges szabályozó testülete Szingapúrban. Az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény 46. szakasza felhatalmazza a Szingapúri Monetáris Hatóságot, hogy a szóban forgó törvény által meghatározott konkrét kérdéseket illetően adjon ki iránymutatást a jóváhagyott tőzsdéknek a befektetők védelmének, a tisztességes, rendezett és átlátható piacok működésének, a tőkepiacok integritásának és stabilitásának, valamint a Szingapúri Monetáris Hatóság által bevezetett feltételeknek vagy korlátozásoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A Szingapúri Monetáris Hatóság hatáskörrel rendelkezik jogilag kötelező érvényű felszólítások, iránymutatások, szabályzatok, szakpolitikai állásfoglalások és gyakorlati felhívások közzétételére. A Szingapúri Monetáris Hatóság az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény vagy másodlagos joga rendelkezéseinek (ideértve a felszólításokat és iránymutatásokat is) megsértése esetén bírságot szabhat ki vagy megrovást adhat ki. A Szingapúri Monetáris Hatóság kulcsfontosságú tisztviselőket is távozásra szólíthat fel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az a köz érdekét szolgálja. Végezetül a Szingapúri Monetáris Hatóság helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálat útján felügyeli a jóváhagyott tőzsdék kockázatkezelési gyakorlatát és kockázatellenőrzését.

(9)

Meg kell tehát állapítani, hogy a jóváhagyott tőzsdék folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak Szingapúrban.

(10)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkében meghatározott feltételeket ezért úgy kell tekinteni, hogy azok teljesülnek a szingapúri jóváhagyott tőzsdék vonatkozásában.

(11)

Ez a határozat az elfogadásakor a szingapúri jóváhagyott tőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a jóváhagyott tőzsdékkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését. A Bizottságnak különösen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazandóvá válásának fényében kell felülvizsgálnia e határozatot.

(12)

A szingapúri jóváhagyott tőzsdékre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti annak a lehetőségét, hogy a Bizottság bármikor meghatározott felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az érintett fejlemények szükségessé teszik az e határozattal biztosított egyenértékűség Bizottság általi újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/45

(1)

A 648/2012/EU rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, valamint jelentéstételi kötelezettséget ír elő ezekre az ügyletekre. A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja értelmében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. Ennélfogva bármely származtatott ügylet, amelynek végrehajtására a szabályozott piaccal nem egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor, a 648/2012/EU rendelet alkalmazásában tőzsdén kívüli származtatott ügyletként osztályozható.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban egy harmadik országbeli piac akkor tekinthető egyenértékűnek valamely szabályozott piaccal, amennyiben az megfelel a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű követelményeknek, továbbá folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esik a szóban forgó harmadik országban.

(3)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország piacát a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékűnek lehessen tekinteni, az alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeknek és felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy a Japán pénzügyieszköz-tőzsdéire és árutőzsdéire vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűek-e a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel, és hogy az említett piacok folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek-e. Az e határozat elfogadásának napján pénzügyieszköz-tőzsdeként és árutőzsdeként engedélyezett piacokat ennélfogva a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékű piacként kell meghatározni.

(4)

A pénzügyieszköz-tőzsdékre és árutőzsdékre vonatkozó japán jogi keretrendszer a következő jogszabályokat foglalja magában: a pénzügyi eszközökről és a tőzsdéről szóló, 2006. évi törvény (Financial Instruments and Exchange Act – FIEA), amely létrehozza a pénzügyieszköz-tőzsdékre vonatkozó szabályozási keretet, valamint az árualapú származtatott termékekre vonatkozó, 2009. évi törvény (Commodity Derivatives Act – CDA), amely az árutőzsdék szabályozási és felügyeleti keretét biztosítja. Az árucikken alapuló származtatott ügyleteket az árutőzsdén, a pénzügyi eszközökön alapuló származtatott ügyleteket pedig a pénzügyieszköz-tőzsdén jegyzik. A pénzügyieszköz-tőzsdékre vonatkozó szabályokat részletezi a pénzügyi instrumentumokról és a tőzsdéről szóló törvény végrehajtását elrendelő végzés, valamint a Kabinetiroda által kiadott, a pénzügyieszköz-tőzsdékre vonatkozó rendelet, míg az árutőzsdékre vonatkozó szabályok részletes leírását az árualapú származtatott termékekről szóló törvény végrehajtását elrendelő végzés és az árualapú származtatott termékekről szóló törvény végrehajtását elrendelő rendelet foglalja magában. Ezenfelül az árutőzsdék és a pénzügyieszköz-tőzsdék viszonylag széles körű önszabályozó hatáskörrel rendelkeznek bizonyos követelmények tekintetében. A pénzügyieszköz-tőzsdék önszabályozó hatásköre mindenekelőtt a pénzügyi eszközök tőzsdei jegyzékbe vételével, illetve jegyzékből való törlésével kapcsolatos üzleti szabályokra, kereskedelmi megállapodásokra és a tagsággal összefüggő követelményekre terjed ki. A működési szabályokat jóváhagyásra be kell nyújtani Japán miniszterelnöke részére (a pénzügyi eszközökről és a tőzsdéről szóló törvény 81. cikke). Az árutőzsde önszabályozó hatáskörét az önszabályozási bizottság vagy az önszabályozási osztály gyakorolja. Az árutőzsde piaci szabályai meghatározzák a kereskedelmi szabályokat és a tagsági követelményeket, amelyek mindegyikét jóváhagyásra be kell nyújtani a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium részére. Az önszabályozásra vonatkozó szabályok jogilag kötelező érvényűek a tőzsdékre nézve.

(5)

A Japánban engedélyezett tőzsdékre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények olyan eredményre vezetnek, amelyek egyenértékűek a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel az alábbi területeken: engedélyeztetési eljárás, a fogalommeghatározásokra vonatkozó követelmények, a tőzsdékhez való hozzáférésre, a szervezetre, a felső vezetésre, a pénzügyi eszközök szabályozott piacra történő bevezetésére, illetve azok szabályozott piacról való felfüggesztésére vagy eltávolítására, a megfelelés nyomon követésére és az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények.

(6)

A 2004/39/EK irányelv értelmében a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények kizárólag a szabályozott piacokra bevezetett részvényekre alkalmazandók. Annak ellenére, hogy a pénzügyieszköz-tőzsdéken engedélyezett a részvényekkel való kereskedés, a Bizottság úgy véli, hogy az említett követelmények értékelése nem releváns e határozat alkalmazásában, tekintve, hogy célja az, hogy ellenőrizze a harmadik országbeli piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűségét a szóban forgó piacokon végrehajtott származtatott ügyletek tekintetében.

(7)

Meg kell tehát állapítani, hogy a japán pénzügyieszköz-tőzsdékre és árutőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek.

(8)

Az árutőzsdék a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium felügyelete alatt működnek. Az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvény meghatározza a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium felügyeleti hatáskörére vonatkozó keretrendszert. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium mindenekelőtt jóváhagyja az árutőzsde piaci szabályait, közvetítési szerződéseire, vitarendezésére vagy a piaci tranzakciók felügyeleti bizottságára vonatkozó szabályait, illetve azok módosításait. Ezen túlmenően a tisztességes kereskedelem és a befektetők védelme érdekében a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium elrendelheti az árutőzsdék számára, hogy módosítsák létesítő okiratukat, egyéb szabályaikat vagy vállalati módszereiket, illetve hozzák meg a szükséges intézkedéseket üzleti tevékenységük javítása érdekében. Amennyiben egy árutőzsde nem gyakorolja kellő mértékben önszabályozó hatáskörét és nem hozza meg a szükséges intézkedéseket a tisztességes kereskedelem és a befektetők védelmének biztosítása érdekében, úgy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium visszavonhatja az engedélyét vagy felfüggesztheti a tőzsde tevékenységeinek egészét vagy egy részét. A pénzügyieszköz-tőzsdék a japán miniszterelnök felügyelete alatt állnak, aki hatáskörrel ruházza fel Japán pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökségének (Japan Financial Services Agency – JFSA) biztosát. A pénzügyi eszközökről és a tőzsdéről szóló törvény V. fejezetének 5. szakasza meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó japán ügynökség rendelkezésére álló felügyeleti intézkedéseket. Mindenekelőtt amennyiben a pénzügyieszköz-tőzsde megsért valamilyen törvényt vagy szabályozást, úgy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó japán ügynökség visszavonhatja az engedélyét, vagy felfüggesztésre vonatkozó végzést adhat ki a pénzügyieszköz-tőzsde tevékenységeinek egésze vagy egy része tekintetében. Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó japán ügynökség elrendelheti a pénzügyieszköz-tőzsde számára, hogy módosítsa létesítő okiratát, működési szabályait, a közvetítési szerződésekre vonatkozó szabályait vagy egyéb szabályokat, illetőleg kereskedelmi gyakorlatot, illetve hozzon meg egyéb, a felügyelet céljából szükséges intézkedéseket. A pénzügyieszköz-tőzsdék létesítő okiratainak tartalmazniuk kell az üzleti szabályaik tagok általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Amennyiben a pénzügyieszköz-tőzsdék nem látják el hatékonyan a piacfelügyeletet, úgy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó japán ügynökség végrehajtási intézkedéseket hozhat, ideértve az engedély visszavonását vagy a tevékenység felfüggesztését is.

(9)

Meg kell tehát állapítani, hogy a pénzügyieszköz-tőzsdék és az árutőzsdék tekintetében Japánban folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(10)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkében meghatározott feltételeket ezért úgy kell tekinteni, hogy azok teljesülnek a Japánban engedélyezett pénzügyieszköz-tőzsdék és árutőzsdék vonatkozásában.

(11)

Ez a határozat az elfogadásakor a Japánban alkalmazandó, pénzügyieszköz-tőzsdékre és árutőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie az e piacokkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését. A Bizottságnak különösen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazandóvá válásának fényében kell felülvizsgálnia e határozatot.

(12)

A japán pénzügyieszköz-tőzsdékre és árutőzsdékre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti annak a lehetőségét, hogy a Bizottság bármikor meghatározott felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az érintett fejlemények szükségessé teszik az e határozattal biztosított egyenértékűség Bizottság általi újraértékelését. Az ilyen újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/48

(1)

A 648/2012/EU rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, valamint jelentéstételi kötelezettséget ír elő ezekre az ügyletekre. A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja értelmében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. Ennélfogva bármely származtatott ügylet, amelynek végrehajtására a szabályozott piaccal nem egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor, a 648/2012/EU rendelet alkalmazásában tőzsdén kívüli származtatott ügyletként osztályozható.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban egy harmadik országbeli piac akkor tekinthető egyenértékűnek valamely szabályozott piaccal, amennyiben megfelel a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű követelményeknek, továbbá folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esik a szóban forgó harmadik országban.

(3)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország piacát a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékűnek lehessen tekinteni, az alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeknek és felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az ausztrál pénzügyi piacokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűek-e a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel, és hogy az említett piacok folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek-e. Az e határozat elfogadásának napján Ausztráliában pénzügyi piacokként engedélyezett piacokat ennélfogva a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékű piacként kell meghatározni.

(4)

A 2001. évi gazdasági társasági törvény (Corporations Act) az az elsődleges jogszabály, amely az ausztrál piaci engedélyezési rendszeren (Australian market licencing, a továbbiakban: AML) és a piaci integritás szabályainak rendszerén (Market Integrity Rules, a továbbiakban: MIR-ek) belül jogi úton érvényesíthető szabályokat határoz meg a pénzügyi piacok vonatkozásában. A pénzügyi piacok működtetése Ausztráliában engedélyhez kötött. A gazdasági társasági törvény létrehoz egy szabályalkotási rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottság (Australian Securities and Investments Commission, a továbbiakban: ASIC) a piaci szereplőkre, piaci résztvevőkre, egyéb pénzügyi szervezetekre, valamint a pénzügyi piacokon forgalmazott pénzügyi termékekre alkalmazandó MIR-eket fogadjon el. A további követelményeket a gazdasági társasági törvény keretében elfogadott másodlagos vagy felhatalmazáson alapuló eszközök határozzák meg, ideértve a 2001. évi gazdasági társasági rendeleteket (Corporations Regulations). Végül, az ASIC szabályozási iránymutatást bocsát ki, amely részletesen kifejti, miként teljesíthetik az engedélyesek a gazdasági társasági törvény vonatkozó rendelkezéseit, ideértve az AML-lel rendelkezőkre alkalmazandó bizonyos követelményeket, amelyek értelmében megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a piacok működtetésére és biztosítaniuk kell a piacok tisztességes, rendezett és átlátható működését, valamint az értékelendő kritériumok közé tartozó egyéb követelményeket. A szabályozási iránymutatás betartásának elmulasztása az ASIC által végzett végrehajtási intézkedést von maga után.

(5)

A jogszabályokban, MIR-ekben és a szabályozási iránymutatásban meghatározott, az Ausztráliában engedélyezett pénzügyi piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények olyan eredményeket hoznak, amelyek egyenértékűek a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel az alábbi területeken: engedélyeztetési eljárás, a fogalommeghatározásokra vonatkozó követelmények, az elismert tőzsdékhez való hozzáférésre, a szervezetre, a felső vezetésre, a pénzügyi eszközök kereskedésbe történő bevezetésére, illetve kereskedésének felfüggesztésére és azok kereskedésből való törlésére, az elismert tőzsdékre vonatkozó szabályoknak való megfelelés nyomon követésére és az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények.

(6)

A 2004/39/EK irányelv értelmében a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények kizárólag a szabályozott piacokra bevezetett részvényekre alkalmazandók. Annak ellenére, hogy az ausztráliai pénzügyi piacokon engedélyezett a részvényekkel való kereskedés, a Bizottság úgy véli, hogy az említett követelmények értékelése nem releváns e határozat alkalmazásában, tekintve, hogy célja az, hogy ellenőrizze a harmadik országbeli piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűségét a szóban forgó piacokon végrehajtott származtatott ügyletek tekintetében.

(7)

Meg kell tehát állapítani, hogy az Ausztráliában engedélyezett pénzügyi piacokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jelentős eredményeket hoznak.

(8)

Az ASIC az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottságról szóló 2001. évi törvény (a továbbiakban: az ASIC-törvény) értelmében létrehozott közigazgatási szerv, amely az ausztrál pénzügyi piacokra vonatkozó jognak megfelelő igazságszolgáltatásért és végrehajtásért felel. Az ASIC szabályozási és végrehajtási hatásköre magában foglalja a feltételezett jogsértések kivizsgálását, szabálysértési figyelmeztetések kibocsátását, polgári jogi szankciók kezdeményezését a bíróságok előtt, valamint büntetőeljárások megindítását. Az ASIC továbbá jogosult a pénzügyi piacok előzetes értesítés nélküli ellenőrzésére. Ez magában foglalja a nyilvántartások, feljegyzések és dokumentumok betekintésére vonatkozó jogot. Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter írásos útmutatót bocsáthat ki valamely pénzügyi piaci szereplő számára annak érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplő megfelelő intézkedéseket tegyen a rá mint pénzügyi piaci engedélyesre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítására, amennyiben a miniszter úgy véli, hogy az említett kötelezettségek nem teljesülnek (lásd a gazdasági társasági törvény 794A. cikkét). Ha a pénzügyi piac nem felel meg az említett utasításban foglaltaknak, az ASIC bírósághoz fordulhat a megfelelés elrendelésének céljával (lásd a gazdasági társasági törvény 794A. cikkét). Az ASIC jogosult továbbá valamely szervezet számára (ideértve az engedélyezett piacok piaci szereplőit és résztvevőit is) a bizonyos pénzügyi termékekkel vagy pénzügyi termékek bizonyos kategóriáival foglalkozó személyek védelmére vonatkozó utasítást adni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez szükséges vagy a közérdeket szolgálja (lásd a gazdasági társasági törvény 798J. cikkét). Emellett az ASIC eljárásokat kérelmezhet vagy kezdeményezhet szabályozási és vizsgálati intézkedéseinek végrehajtására. Az ASIC bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság elrendelje az ASIC szabályozási és vizsgálati jogkörei alapján hozott intézkedéseinek való megfelelést (lásd az ASIC-törvény 70. cikkét). Ezenfelül, amennyiben egy szervezet nem felel meg a gazdasági társasági törvénynek megfelelően kibocsátott valamely utasításnak, az ASIC kérelmezheti a bíróságnál az említett utasításnak való megfelelés elrendelését. Az ASIC végezetül együttműködési és az információmegosztásra vonatkozó jegyzőkönyveket írt alá minden egyes érintett piaci szereplővel, hogy ily módon megkönnyítse a piac és a piaci szereplők felügyeletét a MIR-ek keretében.

(9)

Meg kell tehát állapítani, hogy a pénzügyi piacok tekintetében Ausztráliában folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(10)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkében meghatározott feltételeket ezért úgy kell tekinteni, hogy azok teljesülnek az Ausztráliában engedélyezett pénzügyi piacok vonatkozásában.

(11)

Ez a határozat az elfogadásakor az ausztráliai pénzügyi piacokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a pénzügyi piacokkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését. A Bizottságnak különösen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazandóvá válásának fényében kell felülvizsgálnia e határozatot.

(12)

Az ausztráliai pénzügyi piacokra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti annak a lehetőségét, hogy a Bizottság bármikor meghatározott felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az érintett fejlemények szükségessé teszik az e határozattal biztosított egyenértékűség Bizottság általi újraértékelését. Az ilyen újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/51

(1)

A 648/2012/EU rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, valamint jelentéstételi kötelezettséget ír elő ezekre az ügyletekre. A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja értelmében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. Ennélfogva bármely származtatott ügylet, amelynek végrehajtására a szabályozott piaccal nem egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor, a 648/2012/EU rendelet alkalmazásában tőzsdén kívüli származtatott ügyletként osztályozható.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkével összhangban egy harmadik országbeli piac akkor tekinthető egyenértékűnek valamely szabályozott piaccal, amennyiben megfelel a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű követelményeknek, továbbá folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esik a szóban forgó harmadik országban.

(3)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország piacát a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékűnek lehessen tekinteni, az alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeknek és felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy a Kanada elismert tőzsdéire vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűek-e a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel, és hogy az említett piacok folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek-e. Az e határozat elfogadásának napján elismert tőzsdeként engedélyezett tőzsdéket ennélfogva a 2004/39/EK irányelv értelmében szabályozott piaccal egyenértékű piacként kell meghatározni.

(4)

A Kanadában engedélyezett elismert tőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények struktúrája háromszintes. Az első szint tartományi és területi jogszabályokból áll, amelyek meghatározzák azokat az általános követelményeket, amelyeknek a kereskedési helyszínek működtetőinek meg kell felelniük, amennyiben egy tartományban vagy területen tevékenységet kívánnak folytatni. Az elismert tőzsdékre alkalmazandó konkrétabb és részletesebb követelményeket a második szintet alkotó nemzeti eszközök határozzák meg. Az egyes tartományok és területek értékpapírpiaci szabályozó hatóságai által elfogadott nemzeti eszközök olyan területekre terjednek ki, mint a méltányos hozzáférés és átláthatóság, klíring- és elszámolási rendszerek, jelentéstételi és nyilvánosságra hozatali követelmények. A harmadik szintet az elismerésre vonatkozó rendelkezések alkotják. Ezek az érintett értékpapírpiaci szabályozó hatóságok által kerülnek kibocsátásra minden egyes elismert tőzsde esetében, és tartalmazzák mindazokat a működési feltételeket, amelyeket minden elismert tőzsdének teljesítenie kell. A bármely értékpapírpiaci szabályozó hatóság által kibocsátott elismerésre vonatkozó rendelkezések jogerővel bírnak, és az azokban meghatározott feltételek bármilyen módon történő megsértése az értékpapírjog és az árutőzsdei határidős ügyletekre vonatkozó jog megsértését jelenti.

(5)

A Kanadában elismert tőzsdékre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények számottevő eredményeket hoznak, amelyek egyenértékűek a 2004/39/EU irányelv III. címében meghatározott követelményekkel az alábbi területeken: engedélyeztetési eljárás, a fogalommeghatározásokra vonatkozó követelmények, az elismert tőzsdékhez való hozzáférésre, a szervezetre, a felső vezetésre, a pénzügyi eszközök kereskedésbe történő bevezetésére, illetve kereskedésének felfüggesztésére és azok kereskedésből való törlésére, az elismert tőzsdékre vonatkozó szabályoknak való megfelelés nyomon követésére és az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények.

(6)

A 2004/39/EK irányelv értelmében a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények kizárólag a szabályozott piacokra bevezetett részvényekre alkalmazandók. Annak ellenére, hogy a Kanadában engedélyezett elismert tőzsdéken engedélyezett a részvényekkel való kereskedés, a Bizottság úgy véli, hogy az említett követelmények értékelése nem releváns e határozat alkalmazásában, tekintve, hogy célja az, hogy ellenőrizze a harmadik országbeli piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények egyenértékűségét a szóban forgó piacokon végrehajtott származtatott ügyletek tekintetében.

(7)

Meg kell tehát állapítani, hogy a Kanadában engedélyezett elismert tőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények a 2004/39/EK irányelv III. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű eredményeket hoznak.

(8)

Az értékpapírpiaci szabályozó hatóságok felelnek a joghatóságukon belül engedélyezett elismert tőzsdék szabályozásáért és felügyeletéért. Az említett hatóságok felügyeleti hatásköre magában foglalja többek között a kereskedésre, valamint az elismert tőzsdék tevékenysége folytatásának módjára vonatkozó döntési jogosultságot. Emellett az elismert tőzsdék az elismerésükre vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek alapján kötelesek jelenteni az értékpapírpiaci szabályozó hatóságok felé, ha fennáll annak gyanúja, hogy a résztvevők és azok ügyfelei megsértették az értékpapírjogot, továbbá kötelesek az értékpapírpiaci szabályozó hatóságok felé rendszeresen beszámolni vizsgálataik és fegyelmi intézkedéseik aktuális állásáról. Az elismert tőzsdék felügyeleti kötelezettségeik ellátásához saját vizsgálati és végrehajtási személyzettel rendelkeznek, amely folyamatosan nyomon követi a kereskedést, és a kereskedéssel kapcsolatos helyszíni dokumentumalapú vizsgálatot végez a résztevőknél. Az értékpapírpiaci szabályozó hatóságok továbbá szankcionálási hatáskörrel rendelkeznek az értékpapírjog (jogalkotási aktusok, nemzeti eszközök, szabályok és elismerésre vonatkozó rendelkezések) elismert tőzsdék általi megsértésének esetén. A szankciók bírságokat, elmarasztalásokat, az elismerésre vonatkozó rendelkezések visszavonását vagy a bejegyzés felfüggesztését foglalják magukban, illetve olyan további feltételek meghatározását, amelyeket az elismert tőzsdéknek az értékpapírjognak való megfelelés érdekében teljesíteniük kell.

(9)

Meg kell tehát állapítani, hogy az említett pénzügyi piacok tekintetében Kanadában folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(10)

A 648/2012/EU rendelet 2a. cikkében meghatározott feltételeket ezért úgy kell tekinteni, hogy azok teljesülnek a Kanadában engedélyezett elismert tőzsdék vonatkozásában.

(11)

Ez a határozat az elfogadásakor Kanadában alkalmazandó, elismert tőzsdékre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie az elismert tőzsdékkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését. A Bizottságnak különösen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazandóvá válásának fényében kell felülvizsgálnia e határozatot.

(12)

A kanadai elismert tőzsdékre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti annak a lehetőségét, hogy a Bizottság bármikor meghatározott felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik az e határozattal biztosított egyenértékűség Bizottság általi újraértékelését. Az ilyen újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/54

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5)

Új-Zélandnak az ott engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartoznak az Új-Zélandi Központi Jegybank 1989. évi törvényének 5C. része (a továbbiakban: az elsődleges szabályok) és azon végzések, amelyekkel a központi szerződő feleket kijelölt elszámolási rendszerként engedélyezik (a továbbiakban: kijelölési végzések). Az elsődleges szabályok és a kijelölési végzések meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket a központi szerződő feleknek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy Új-Zélandon elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező központi szerződő felek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezését a főkormányzó a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter tanácsa alapján és az Új-Zélandi Központi Jegybank és a pénzügyi piaci felügyeleti hatóság együttes ajánlásával összhangban hajtja végre (a továbbiakban együttesen: együttes szabályozók). A központi szerződő felek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezése feltételekhez köthető. A kijelölési végzések jóváhagyják a kijelölt elszámolási rendszer meghatározott belső szabályait és eljárásait, amelyek azokat a követelményeket tartalmazzák, amelyeknek a kijelölt elszámolási rendszereknek meg kell felelniük, és amelyek összhangban vannak az együttes szabályozóknak az általuk közzétett magas szintű szakpolitikájával. Az Új-Zélandi Központi Jegybank 1989. évi törvénye értelmében a kijelölt elszámolási rendszereknek meg kell felelniük az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó releváns nemzetközi standardoknak, ideértve a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions – IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott elveket. Az együttes szabályozók kiadták „A kijelölt elszámolási rendszerek kijelölése és felügyelete” elnevezésű szakpolitikai állásfoglalást, amely előírja a kijelölt elszámolási rendszerek számára a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(6)

Az Új-Zélandon engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az elsődleges szabályokban meghatározott alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek az elszámolási rendszereknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Új-Zélandon történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Új-Zélandon a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó a kijelölt elszámolási rendszereknek be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az együttes szabályozók jóváhagyása céljából. Az említett belső szabályok és eljárások, valamint az azokat jóváhagyó kijelölési végzések jelentik Új-Zélandon a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kijelölt elszámolási rendszerek milyen módon fognak megfelelni a szóban forgó előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az együttes szabályozók értékelik, hogy a kijelölt elszámolási rendszer eleget tesz-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. A rendszernek kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyezését követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak a rendszerre nézve és nem módosíthatók, ha az együttes szabályozók kifogást emelnek az előirányzott módosítás ellen.

(7)

Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező kijelölt elszámolási rendszerekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(8)

Azon pénzügyi piac, ahol az Új-Zélandon engedélyezett, kijelölt elszámolási rendszerek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Új-Zélandon elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az Új-Zélandon székhellyel rendelkező, kijelölt elszámolási rendszerekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(9)

Az Új-Zélandon székhellyel rendelkező, kijelölt elszámolási rendszerekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályok és eljárások, csökkentik az Új-Zélandon fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(10)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező kijelölt elszámolási rendszerek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(11)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(12)

Az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerek felügyeletét az együttes szabályozók hajtják végre. Az együttes szabályozók tájékoztatást kérhetnek a kijelölt elszámolási rendszerektől és résztvevőiktől, valamint a válaszadás megtagadása esetén szankciókat szabhatnak ki. Az együttes szabályozók visszavonhatják a kijelölt elszámolási rendszer engedélyét. Az együttes szabályozók nyomon követik, hogy a kijelölt elszámolási rendszerek megfelelnek-e a kijelölt elszámolási rendszerként való engedélyhez kapcsolódó feltételeknek. E feltételek közé tartozhatnak a következő követelmények: a lényeges eseményekről értesíteni kell az együttes szabályozókat (például a rendszer kockázatkezelési keretrendszerének való meg nem felelésről vagy annak változtatásairól, illetve a pénzügyi forrásokra vonatkozó politikáról), rendszeresen jelentést kell küldeni az együttes szabályozók részére és közzé kell tenni az információkat, többek között a releváns nemzetközi standardok (a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek) tekintetében saját magukra vonatkozóan elvégzett értékeléseket. Az együttes szabályozók rendszeresen összeülnek a kijelölt elszámolási rendszerek felső vezetésével és felülvizsgálhatják az engedélyt, valamint további feltételekhez köthetik, illetve visszavonhatják azt, amennyiben a kijelölt elszámolási rendszerek nem felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek.

(13)

Meg kell tehát állapítani, hogy az Új-Zélandon engedélyezett kijelölt elszámolási rendszerek tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(14)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(15)

A harmadik országbeli központi szerződő felek azzal a feltétellel működhetnek Új-Zélandon, ha a rájuk és a résztvevőikre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer jogilag kellőképpen kidolgozott. Emellett a harmadik országbeli központi szerződő feleknek hatékony felügyelet alá kell tartozniuk, amely biztosítja a hatályos jogi és felügyeleti keretrendszernek való megfelelést. Egyetértési megállapodás köthető az Új-Zélandi Központi Jegybank és a központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatósága között.

(16)

Meg kell tehát állapítani, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében Új-Zéland jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(17)

Ez a határozat az elfogadásakor az Új-Zélandon alkalmazandó, kijelölt elszámolási rendszerekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az új-zélandi kijelölt elszámolási rendszerekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(18)

Az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó új-zélandi jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/57

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5)

A Japánban engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények a következő jogszabályokat foglalják magukban: a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó 2006. évi törvény (Financial Instruments and Exchange Act – FIEA), amely létrehozza az értékpapírokat és származtatott termékeket elszámoló szervezetekre vonatkozó felügyeleti keretet, valamint az árualapú származtatott termékekre vonatkozó 2009. évi törvény (Commodity Derivatives Act – CDA), amely a tőzsdei árukat elszámoló szervezetek felügyeleti keretét biztosítja. A jelen határozat csak az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvényben az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozóan meghatározott rendszerre terjed ki. Az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvény meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy Japánban elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. Az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei részére az illetékes miniszter ad ki engedélyt. Az illetékes miniszter feltételeket szabhat az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei számára történő engedély kiadásához. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium minisztere az illetékes az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében, amelyek csak az említett minisztériumot érintő nyersanyagpiacoknak nyújtanak elszámolási szolgáltatásokat. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium minisztere az illetékes az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében, amelyek csak az említett minisztériumot érintő nyersanyagpiacoknak nyújtanak elszámolási szolgáltatásokat. Az egyéb árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében a fent említett mindkét minisztérium miniszterei illetékesek.

(6)

Ezenfelül 2014 novemberében a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium közzétette „A tőzsdei áruk elszámoló szervezeteinek felügyeletére vonatkozó alapvető iránymutatást” (a továbbiakban: az iránymutatás), amely részletezi az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteivel kapcsolatos felügyeleti keretrendszert, figyelembe véve a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket, továbbá mindenekelőtt azt, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek milyen módon kell megfelelniük az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvénynek. Az iránymutatás végrehajtását az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső szabályai és eljárásai biztosítják.

(7)

Az elsődleges szabályoknak megfelelően az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső üzleti szabályokat – az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetének belső szabályait és eljárásait – kell elfogadniuk, amelyek megfelelnek a hatályos törvényeknek és rendeleteknek, valamint lehetővé teszik a származtatott ügyletek megfelelő és biztonságos végrehajtását. A belső üzleti szabályok azt is biztosítják, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek pénzügyi helyzete megfelelő a tőzsdei áruk elszámolásának végrehajtásához; az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek tervezett bevételére és ügyviteli kiadásaira vonatkozó várakozások kedvezőek; az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek személyzete elegendő tudással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően és megbízhatóan hajtsa végre a tőzsdei áruk elszámolását; valamint, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei struktúrájának és rendszerének kialakítása megfelelő ahhoz, hogy az elszámolás megfelelően működjön. Az említett belső szabályokat és eljárásokat az illetékes miniszternek kell jóváhagynia, és azok az illetékes miniszter kifogása esetén nem módosíthatók.

(8)

Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények így kétszintű struktúrát alkotnak. Az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozóan az elsődleges szabályokban meghatározott alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat (együttesen: az elsődleges szabályok), amelyeknek az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Japánban történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Japánban az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek jóváhagyásra be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az illetékes miniszternek. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Japánban az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kérelmező árupiaci ügyletek elszámoló szervezete milyen módon fogja teljesíteni a szóban forgó előírásokat az iránymutatásnak megfelelően. Emellett az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső szabályai és eljárásai az elsődleges szabályokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium értékeli, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei eleget tesznek-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az illetékes miniszter általi jóváhagyást követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire nézve.

(9)

A Japánban székhellyel rendelkező, árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(10)

Azon pénzügyi piac, ahol a Japánban engedélyezett, árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Japánban elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 2 %-át. Következésképpen az árupiaci ügyletek Japánban székhellyel rendelkező elszámoló szervezeteiben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(11)

Az árupiaci ügyletek Japánban székhellyel rendelkező elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteire vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályok és eljárások, csökkentik a Japánban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(12)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az árupiaci ügyletek ott engedéllyel rendelkező elszámoló szervezetei megfelelnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(13)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(14)

Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteinek felügyelete a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium – a saját kompetenciájukba eső területeken – hatáskörébe tartozik, az egyes minisztériumok illetékességi körén belül. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium elrendelheti az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei és klíringtagjai számára, hogy jelentést vagy iratokat nyújtsanak be eszközeikről vagy üzleti tevékenységükről. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium vizsgálatokat is folytathat az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteit és klíringtagjait illetően, ideértve a könyveket és dokumentumokat, vagy egyéb, a tevékenységükhöz kapcsolódó elemet. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, amennyiben szükségesnek és helyénvalónak tartja az elszámolási szolgáltatások megfelelő és megbízható teljesítménye érdekében, elrendelheti az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei számára, hogy módosítsák létesítő okiratukat, üzleti és egyéb szabályaikat, változtassanak vállalati módszereiken vagy hozzák meg a szükséges intézkedéseket üzleti tevékenységük vagy vagyoni helyzetük javítása érdekében. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium továbbá fegyelmi eljárást is indíthat és pénzbírságot szabhat ki az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire, amennyiben azok nem tartják be az alkalmazandó előírásokat.

(15)

Meg kell tehát állapítani, hogy az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezetei tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(16)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(17)

A harmadik országbeli központi szerződő felek kérelmezhetik az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteként való engedélyezést, ami lehetővé teszi számukra, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtsanak Japánban, mint amilyen szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek az érintett harmadik országban. Japán pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynöksége (Japan Financial Services Agency – JFSA) hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy olyan árucikkeket jelöljön ki a nyersanyagpiac felett joghatósággal rendelkező miniszterrel folytatott konzultációt követően, amelyekkel a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó japán törvény (Financial Instruments and Exchange Act – FIEA) értelmében kereskedni lehet a pénzügyi instrumentumok piacán (Financial Instruments Market – FIM). Amennyiben harmadik országbeli központi szerződő felek ilyen kijelölt ügyleteket számolnak el, amellyel a pénzügyi instrumentumok piacán kereskednek, a központi szerződő fél kérelmezhet „külföldi központi szerződő félre” vonatkozó engedélyt Japán pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökségénél, lehetővé téve számára, hogy az engedélye alapján a harmadik országban nyújtott szolgáltatásokkal azonos szolgáltatásokat nyújtson Japánban is. A kérelemért folyamodó harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazott kritériumok hasonlóak a japán elszámoló szervezetekre alkalmazott kritériumokhoz, de a harmadik országbeli központi szerződő fél mentesül egyes, a Japánban engedélyezett belföldi központi szerződő felekre vonatkozó követelmények alól, amennyiben olyan illetékes harmadik országbeli hatóság által kiállított, egyenértékű engedéllyel rendelkezik, mely hatósággal a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség együttműködési megállapodást kötött. Azon harmadik országbeli központi szerződő feleknek, amelyek nem a pénzügyi instrumentumok piacán való kereskedésre kijelölt ügyleteket számolnak el, Japán árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvénye értelmében engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumhoz, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztériumhoz. Az engedély iránti kérelem mérlegelése során a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium fontolóra veszi a központi szerződő fél harmadik országban jellemző engedélyezési státusát.

(18)

Meg kell tehát állapítani, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19)

Ez a határozat az elfogadásakor a Japánban alkalmazandó, az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is nyomon kell követnie az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteivel kapcsolatos japán jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20)

A Japánban engedélyezett központi szerződő felekre Japánban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy – az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal együttműködésben – az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(21)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/61

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5)

Brazíliának az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartoznak a következők: a 2001. március 27-i10 214. sz. törvény és az azon alapuló, a Nemzeti Monetáris Tanács (CMN) által kiadott állásfoglalások, a Brazil Központi Bank (BCB) által kiadott körlevelek és a Brazil Értékpapír- és Tőzsdebizottság (CVM) által kiadott utasítások. Mindenekelőtt a 3 081. sz. állásfoglalással módosított 2 882. sz. állásfoglalás szabályozza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók tevékenységeit, meghatározza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók működésére alkalmazandó elveket és feljogosítja a Brazil Központi Bankot, hogy szabályozza, engedélyezze és felügyelje az elszámolóházakat és elszámolási szolgáltatókat.

(6)

A Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók részére a Brazil Központi Banknak kell az elszámolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt kiadni. Annak mérlegelése során, hogy elszámolóházként vagy elszámolási szolgáltatóként engedélyezzen valamely szolgáltatót, a Brazil Központi Banknak figyelembe kell vennie a brazil fizetési rendszer stabilitását, rendes működését és fejlesztését. A Brazil Központi Bank az ilyen engedély megadását megelőzően vagy követően részletesen meghatározhat „általa megfelelőnek ítélt feltételeket”, figyelembe véve a pénzügyi rendszer stabilitását és az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók kockázatát és eredményességét. Az elszámolási rendszerek volumenétől és jellegétől függően a Brazil Központi Bank megállapításai szerint a brazil finanszírozási rendszer erejére és zökkenőmentes működésére nézve kockázatot jelentő, rendszerszintű jelentőségű rendszert működtető elszámolóházakra a többi elszámolóház és elszámolási szolgáltató szabályaitól eltérő szabályok vonatkozhatnak.

(7)

A Brazil Központi Bank különböző intézkedéseket fogadott el a 2 882. sz. állásfoglalás végrehajtása és annak érdekében, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók megfeleljenek a fizetési rendszerre alkalmazandó értékeknek, elveknek és szabályoknak. Mindenekelőtt a 3 057. sz. körlevél tartalmazza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók működésére vonatkozó részletes szabályozást és számos követelményt határoz meg, amelyeknek meg kell felelniük, többek között tőkekövetelményeket, átláthatósági előírásokat, kockázat-ellenőrzési intézkedéseket és működési követelményeket. A Brazil Központi Bank közzétette a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (Committee on Payment and Settlement Systems – CPSS) (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions – IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott, pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek elfogadásával kapcsolatos, 25 097. sz. szakpolitikai állásfoglalást, amelyet követően a Brazil Központi Bank az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók felügyelete és ellenőrzése során alkalmazza a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket.

(8)

A 3 057. sz. körlevél értelmében az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják a valamennyi releváns követelménynek való megfelelést és a feladataikhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontra kiterjednek, ideértve a hitel-, likviditási és működési kockázatok kezelésére szolgáló biztosítékokat. Az említett belső szabályokat és eljárásokat az engedélyezési eljárás során be kell nyújtani a Brazil Központi Bankhoz, amelyeket az először értékel. Ezen túlmenően a Brazil Központi Banknak a belső szabályok és eljárások lényeges változtatásait is jóvá kell hagynia. A belső szabályok és eljárások nem lényeges változásairól a változások végrehajtását követő harminc napon belül tájékoztatni kell a Brazil Központi Bankot, amelyek ellen a Brazil Központi Bank kifogást emelhet.

(9)

A Brazíliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. A 10 214. sz. törvényben foglalt alapelvek és az annak értelmében elfogadott állásfoglalások, körlevelek és utasítások rögzítik azokat a magas szintű előírásokat (együttesen: az elsődleges szabályok), amelyeknek az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Brazíliában történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Brazíliában a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak jóváhagyásra vagy kifogás mellőzésére be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat a Brazil Központi Bankhoz. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Brazíliában a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelyeknek részletes leírást kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók milyen módon fogják teljesíteni a szóban forgó előírásokat. A Brazil Központi Bank értékeli, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók eleget tesznek-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. A belső szabályok és eljárások a Brazil Központi Bank jóváhagyását követően az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra nézve jogilag kötelező erejűvé válnak.

(10)

Az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra Brazíliában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(11)

Azon pénzügyi piac, ahol a Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az a piac, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Brazíliában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 3 %-át. Következésképpen az elszámolóházakban és elszámolási szolgáltatókban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(12)

A Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó elsődleges szabályok, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályokkal és eljárásokkal kiegészítve csökkentik a Brazíliában fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(13)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedélyezett elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(14)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Brazília jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(15)

A Brazil Központi Bank folyamatosan nyomon követi az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények betartását. A Brazil Központi Bank ezenfelül több eszközzel rendelkezik e megfelelés biztosítására. A Brazil Központi Bank mindenekelőtt tájékoztatást kérhet az elszámolóházaktól és elszámolási szolgáltatóktól, figyelmeztetéseket adhat ki és szükség esetén kérheti, hogy szabályaikon bizonyos módosításokat hajtsanak végre. Ezenfelül a Brazil Központi Bank pénzbírságot szabhat ki az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra az általuk alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények be nem tartása esetén, valamint jogában áll visszavonni engedélyüket.

(16)

Meg kell tehát állapítani, hogy a Brazíliában engedélyezett elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Brazília jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

Az olyan harmadik országban engedélyezett központi szerződő felek, amelyben a jogi és felügyeleti keretrendszer hasonló eredményeket biztosít, mint a Brazíliában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer és amely megfelel a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek, továbbá a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozóan egyenértékű szabályozással rendelkezik, és amelyben a központi szerződő felek hatékony felügyelet hatálya alá tartoznak, szolgáltatásokat nyújthatnak Brazíliában. Az elismerés megadásához továbbá együttműködési megállapodás megkötésére van szükség a Brazil Központi Bank és a kérelmező központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes hatósága között.

(19)

Ezért úgy tekintendő, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(20)

Ez a határozat az elfogadásakor a Brazíliában alkalmazandó, az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az elszámolóházakkal és az elszámolási szolgáltatókkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21)

Az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó brazil jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/65

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központnak az ott engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartozik a 2004. évi szabályozási törvény és a 2012. évi piacokról szóló törvény (a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ rendeletei). Ezeket egészíti ki a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságának szabálykönyve, amely az engedélyezett piaci intézményekre vonatkozó modult tartalmaz.

(6)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban székhellyel rendelkező központi szerződő felek számára a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága ad engedélyt engedélyezett piaci intézményként történő működésre. A jelen határozat csak az azokra az engedélyezett piaci intézményekre alkalmazandó rendszerhez kapcsolódik, amelyek a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban elszámolóház működtetését jelentő engedélyezett pénzügyi szolgáltatást végeznek. Az elszámolásra vonatkozó engedélyezésükhöz az engedélyezett piaci intézményeknek a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága és annak szabálykönyve által meghatározott konkrét követelményeket kell teljesíteniük. Az engedélyezett piaci intézményeknek biztonságosan és hatékonyan kell működtetniük az elszámolási mechanizmust és prudens módon kell kezelniük az üzleti tevékenységükkel és műveleteikkel összefüggő kockázatokat, továbbá elegendő pénzügyi, humán- és rendszererőforrással kell rendelkezniük.

(7)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ rendeletei teljes mértékben végrehajtják a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek keretében rögzített nemzetközi standardokat.

(8)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ rendeletei alapján az engedélyezett piaci intézményeknek el kell fogadniuk a valamennyi releváns követelménynek való megfelelést biztosító és az elszámolási és kiegyenlítési rendszereik megfelelő szabályozásához szükséges belső szabályokat és eljárásokat. Az engedélyezett piaci intézményekre vonatkozó 5.6. szabály értelmében az engedélyezett piaci intézmények belső szabályainak és eljárásainak tartalmazniuk kell konkrét rendelkezéseket, többek között nemteljesítésre vonatkozó szabályokat. Az említett belső szabályokat és eljárásokat, valamint azok bármely módosítását a végrehajtásukat megelőzően be kell nyújtani a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságához. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága elutasíthatja a javasolt szabályokat vagy kérheti azok módosításait. A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ rendeletei keretében az engedélyezett piaci intézmények belső szabályai jogilag kötelező érvényűek és a tagokkal és egyéb résztvevőkkel szemben érvényesíthetőek.

(9)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett piaci intézményekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága szabálykönyvében és a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ rendeleteiben foglalt alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat (együttesen: az elsődleges szabályok), amelyeknek az engedélyezett piaci intézményeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatásoknak a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az engedélyezett piaci intézményekre vonatkozó, az üzletviteli szabályokról szóló 5.6. szabály értelmében az engedélyezett piaci intézményeknek ki kell dolgozniuk és a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságához jóváhagyásra be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat azok végrehajtását megelőzően. A hatóság azokat megakadályozhatja, illetve megtagadhatja. Ezek a belső szabályok és eljárások alkotják a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban a követelmények második szintjét.

(10)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett piaci intézményekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(11)

Azon pénzügyi piac, ahol a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett piaci intézmények végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. 2011 óta a származtatott ügyletek vonatkozásában minimális volt a kereskedés vagy elszámolás. Következésképpen a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(12)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az említett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést előíró belső szabályaik és eljárásaik, csökkentik a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(13)

Ezért meg kell állapítani, hogy a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedélyezett piaci intézmények megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(14)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(15)

Az engedélyezett piaci intézmények felügyeleti hatóságaként a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága nyomon követi az alkalmazandó szabályoknak való megfelelés biztosítása céljából a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban működő engedélyezett piaci intézményeket. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága átfogó engedélyezési és szankcionálási jogkörökkel rendelkezik az engedélyezett piaci intézmények tekintetében: többek között jogosult visszavonni az engedélyezett piaci intézmények engedélyét, továbbá jogosult szankciókat alkalmazni azokkal szemben. A napi szintű felügyeletet a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága látja el. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága folyamatos kockázatkezelési ciklust fogad el, amely a kockázatok azonosítását, értékelését, rangsorolását és csökkentését is magában foglalja. A 2004. évi szabályozási törvény feljogosítja a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságát törvényeinek és szabályainak végrehajtására. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága jogkörrel rendelkezik arra nézve, hogy szabálysértés gyanúja esetén vizsgálatokat folytasson, továbbá arra, hogy ellenőrzést hajtson végre, kötelező jelleggel megkapja a könyveket és nyilvántartásokat, illetve felkérjen bizonyos személyeket arra, hogy eskü alatt vagy egyéb megerősítés mellett nyilatkozatot tegyenek. A Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága többek között pénzbírságot szabhat ki, nyilvános elmarasztalást adhat ki és eltilthat bizonyos személyeket attól, hogy a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban folytassanak tevékenységeket.

(16)

Meg kell tehát állapítani, hogy a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban engedélyezett piaci intézmények tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban származtatott ügyletek elszámolását végezni szándékozó harmadik országbeli központi szerződő feleknek a Dubai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságánál kell az elismerést kérniük. Az elismerési modul meghatározza az elismerésre vonatkozó kritériumokat és eljárást.

(19)

Az elismerés megadásához a központi szerződő fél székhelye szerinti joghatóságnak kellőképpen kidolgozott, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerhez hasonló szabályozási kerettel kell rendelkeznie. A harmadik országbeli központi szerződő fél által benyújtott kérelem jóváhagyásának előzetes feltétele továbbá, hogy a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ és a harmadik országbeli illetékes hatóságok együttműködési megállapodást kössenek egymással.

(20)

Meg kell tehát állapítani, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(21)

Ez a határozat az elfogadásakor a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban alkalmazandó, az engedélyezett piaci intézményekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az engedélyezett piaci intézményekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(22)

A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központban az ott engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(23)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/68

(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az Egyesült Arab Emírségek jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki azokat, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5)

Az Egyesült Arab Emírségeknek az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartoznak az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága (UAE Securities and Commodities Authority – SCA) által kiadott rendeletek (a továbbiakban: a rendeletek). A rendeletek alkotják azokat a követelményeket, amelyeket a központi szerződő feleknek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy az Egyesült Arab Emírségekben elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. Ezek közé tartozik a 2005. évi 157\R. sz. határozat, amely meghatározza az elszámoló ügynökség fogalmát és az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatóságának 2015. évi 11. sz. testületi határozata, amely a központi szerződő felekre vonatkozó követelményeket rögzíti. Az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező központi szerződő feleknek az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága által kiadott engedéllyel kell rendelkezniük.

(6)

Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága szabályozást (az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatóságának 2015. évi 11. sz. testületi határozata) adott ki, amelyben előírja, hogy az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő feleknek meg kell felelniük a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek.

(7)

A rendeletek értelmében a központi szerződő feleknek belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják a valamennyi releváns követelménynek való megfelelést és a feladataikhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontra kiterjednek, ideértve a hitel-, likviditási és működési kockázatok kezelésére szolgáló biztosítékokat. Az említett belső szabályokat és eljárásokat az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatóságának jóvá kell hagynia. Továbbá ezek a belső szabályok és eljárások nem módosíthatók, ha az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága kifogást emel az előirányzott módosítás ellen. Emellett a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak kiszámítására vonatkozó módszertant és a központi szerződő fél által használt stresszteszt-forgatókönyveket az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatóságának jóvá kell hagynia.

(8)

Az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. A rendeletekben foglalt alapvető elvek, mindenekelőtt az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatóságának 2015. évi 11. sz. testületi határozata, rögzítik azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások nyújtását az Egyesült Arab Emírségekben. Ezek a rendeletek alkotják az Egyesült Arab Emírségekben a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. A központi szerződő felek belső szabályai és eljárásai jelentik az Egyesült Arab Emírségekben a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét. Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága értékeli, hogy a központi szerződő felek eleget tesznek-e a rendeleteknek és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága általi jóváhagyást követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak a központi szerződő félre nézve.

(9)

Az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(10)

Azon pénzügyi piac, ahol az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az a piac, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben az Egyesült Arab Emírségekben elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(11)

Az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó rendeletek, amelyeket kiegészítenek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályaik és eljárásaik, csökkentik az Egyesült Arab Emírségekben fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(12)

Meg kell tehát állapítani, hogy az Egyesült Arab Emírségek jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(13)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében az Egyesült Arab Emírségek jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(14)

Az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felek felügyelete az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága hatáskörébe tartozik. Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága jogosult folyamatosan nyomon követni a központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények betartását. Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága információt kérhet a központi szerződő féltől, helyszíni vizsgálatot hajthat végre, utasításokat bocsáthat ki a prudenciális követelmények vagy gyakorlatok – a pénzügyi piacok zavartalan működését befolyásoló – megsértésének vagy esetleges megsértésének orvoslására, és elrendelheti a központi szerződő feleknek, hogy tegyenek belsőkontroll- és kockázat-ellenőrzési intézkedéseket. Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága elmozdíthatja továbbá a vezetőséget, meghatározott bizottságok egyes tagjait, vagy a központi szerződő fél egyéb alkalmazottait. Emellett az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága visszavonhatja a központi szerződő fél engedélyét. Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága továbbá fegyelmi eljárást is indíthat és pénzbírságot szabhat ki a központi szerződő félre, amennyiben az nem tartja be az alkalmazandó jogilag kötelező érvényű előírásokat.

(15)

Meg kell tehát állapítani, hogy az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felek tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(16)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében az Egyesült Arab Emírségek jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(17)

Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Nyersanyagpiaci Hatósága elismerhet olyan központi szerződő feleket, amelyek olyan harmadik országban engedélyezettek, amelynek jogi és felügyeleti keretrendszere hasonló eredményeket biztosít, mint az Egyesült Arab Emírségekben alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer. Emellett a harmadik országbeli központi szerződő feleknek hatékony felügyelet alá kell tartozniuk, amely biztosítja a hatályos jogi és felügyeleti keretrendszernek való megfelelést. Az elismerés megadásához továbbá egyetértési megállapodás megkötésére van szükség az Egyesült Arab Emírségek és a kérelmező központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatósága között.

(18)

Ezért úgy tekintendő, hogy az Egyesült Arab Emírségek jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19)

Ez a határozat az elfogadásakor az Egyesült Arab Emírségekben alkalmazandó, a kijelölt szerződéses piacokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az Egyesült Arab Emírségekben lévő központi szerződő felekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20)

Az Egyesült Arab Emírségekben engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó egyesült arab emírségekbeli jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(21)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

16.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/71

(1)

Az (EU) 2016/2122 bizottsági végrehajtási határozatot (3) a Bizottság azt követően fogadta el, hogy Dánia, Németország, Magyarország, Hollandia, Ausztria és Svédország (a továbbiakban: „érintett tagállamok”) gazdaságaiban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték, és az érintett tagállamok illetékes hatósága a 2005/94/EK tanácsi irányelvben (4) előírtaknak megfelelően védő- és megfigyelési körzeteket hozott létre.

(2)

Az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy az érintett tagállamok által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(3)

A H5N8 altípusba tartozó madárinfluenza további németországi, magyarországi és hollandiai előfordulásait, valamint franciaországi és lengyelországi kitörését követően a Bizottság az (EU) 2016/2219 bizottsági végrehajtási határozattal (5) módosította az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat mellékletét annak érdekében, hogy az abban felsorolt területek tükrözzék az uniós járványügyi helyzet alakulását és azt, hogy az említett tagállamok illetékes hatóságai újabb védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki a 2005/94/EK irányelvvel összhangban.

(4)

Az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozatot módosító (EU) 2016/2219 végrehajtási határozat elfogadása óta Németország értesítette a Bizottságot, hogy egy olyan, fogságban élő madarakat tartó gazdaságban észlelték a H5N8 altípusba tartozó madárinfluenza kitörését, amely kívül esik az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg felsorolt azon területeken, ahol baromfit vagy egyéb fogságban élő madarakat tartanak, és ezt követően Németország meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve az érintett gazdaság körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását.

(5)

Emellett az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozatot módosító (EU) 2016/2219 végrehajtási határozat elfogadása óta Franciaország értesítette a Bizottságot, hogy olyan gazdaságokban észlelték a H5N8 altípusba tartozó madárinfluenza további előfordulásait, amelyek kívül esnek az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg felsorolt azon területeken, ahol baromfit tartanak, és ezt követően Franciaország meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve az érintett gazdaságok körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását.

(6)

Továbbá az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozatot módosító (EU) 2016/2219 végrehajtási határozat elfogadása óta Magyarország is a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza újabb kitöréseiről értesítette a Bizottságot. Figyelembe véve a magyar járványügyi helyzet alakulását, ki kell terjeszteni a tagállam által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően létrehozott, jelenlegi védő- és megfigyelési körzetek területét.

(7)

A Bizottság megvizsgálta a Németország, Franciaország és Magyarország által a 2005/94/EK irányelvvel összhangban hozott intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a gazdaságoktól, ahol a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését megállapították.

(8)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében – a 2005/94/EK irányelvvel összhangban – a Magyarországon, Franciaországban és Németországban létrehozott védő- és megfigyelési körzetek mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség. Az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat mellékletében felsorolt, e tagállamok területén fekvő körzetek jelenlegi jegyzékét ennek megfelelően módosítani kell.