ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 193
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
58. évfolyam
2015. július 21.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1185 RENDELETE
(2015. április 24.)
a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást fejtenek ki a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható. |
|
(2) |
A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése szempontjából nagy jelentőségű termékekre, köztük a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a lakóépületek és kereskedelmi célú épületek fűtésére széles körben alkalmazott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit. |
|
(4) |
E rendelet szempontjából a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzői közül elsősorban az üzem közbeni energiafogyasztást, valamint az üzem közben kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségét indokolt lényeges paraméternek tekinteni. |
|
(5) |
Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a környezettudatos tervezés kapcsán meghatározott további paraméterekkel a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében nem szükséges foglalkozni. |
|
(6) |
A rendeletben foglalt szabályozás hatályát azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre indokolt kiterjeszteni, amelyek terv szerint szilárd tüzelőanyagokkal (biomasszával vagy fosszilis tüzelőanyagokkal) működtethetők. A rendelet hatálya alá indokolt vonni a közvetett folyadékmelegítő képességgel rendelkező szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket is. Ugyanakkor a nem fás biomasszával működő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket – sajátos műszaki jellemzőik miatt – nem indokolt e rendelet útján szabályozni. |
|
(7) |
Becslések szerint 2010-ben az Unióban a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 627 PJ (15,0 Mtoe) volt, amely 9,5 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátásának felel meg. Az előrejelzések azt mutatják, hogy külön beavatkozás nélkül a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 2030-ig 812 PJ-ra (19,4 Mtoe) fog nőni, amely 8,8 millió tonna CO2-kibocsátásnak felel meg. |
|
(8) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztása csökkenthető olyan meglévő, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(9) |
Becslések szerint a kérdéses termékkör 2010-ben egy év alatt mindösszesen 142 ezer tonna port (PM), 119 ezer tonna gáznemű szerves vegyületet (OGC) és 1,658 millió tonna szén-monoxidot (CO) bocsátott ki. A tagállamok által alkalmazott konkrét intézkedéseknek és a műszaki fejlődésnek köszönhetően e mennyiségek értéke 2030-ban várhatóan 94 ezer tonna, 49 ezer tonna és 1,433 millió tonna lesz. A nitrogén-oxidok (NOx) éves kibocsátása ugyanakkor külön intézkedés nélkül nőne, mert az új tervezésű egyedi helyiségfűtő berendezések nagyobb égési hőmérsékleten működnek. |
|
(10) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátása tovább csökkenthető olyan meglévő, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(11) |
Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények és az (EU) 2015/1186 (2) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt címkézési követelmények együttesen 2030-ig várhatóan éves szinten mintegy 41 PJ (0,9 Mtoe) megtakarítást fognak eredményezni az energiafogyasztásban, ami 0,4 millió tonna CO2-kibocsátásnak felel meg. |
|
(12) |
Az e rendeletben a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátásai vonatkozásában előírt követelményeknek köszönhetően 2030-ra éves szinten 27 ezer tonnával csökken a por (PM), 5 ezer tonnával a gáznemű szerves vegyületek (OGC), és 399 ezer tonnával a szén-monoxid (CO) kibocsátása. |
|
(13) |
Ez a rendelet különböző műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik. Egységes energiahatékonysági követelmények bevezetése esetén egyes technológiák kiszorulnának a piacról, ami kedvezőtlenül hatna a fogyasztókra. Emiatt az egyenlő piaci feltételeket az teremti meg, ha a környezettudatos tervezés területén minden egyes technológiára eltérő, az adott technológiában rejlő megtakarítási lehetőségekhez igazodó követelmények kerülnek bevezetésre. |
|
(14) |
A belső piac jobb működése és az érintett termékek környezetvédelmi jellemzőinek javulása érdekében a környezettudatos tervezés területén bevezetendő követelményeknek az Unió teljes egészében egységes módon kell szabályozniuk a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztására, valamint az általuk kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségére vonatkozó követelményeket. |
|
(15) |
Valós körülmények között a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysága kisebb a méréssel meghatározható energiahatékonyságnál. Annak érdekében, hogy a szezonális helyiségfűtési hatásfok közelebb legyen az energiafelhasználási hatásfokhoz, a gyártókat szabályozók alkalmazására kell ösztönözni. Ebből a célból a két érték közötti különbség figyelembevétele érdekében csökkentést kell alkalmazni. Ez a csökkentés bizonyos szabályozási lehetőségek alkalmazásával kiváltható. |
|
(16) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések funkcionalitását és megfizethetőségét, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. |
|
(17) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket olyan időütemezés szerint indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeiknek az e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Az időütemezés megállapítása során tekintettel kell lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek. |
|
(18) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket harmonizált szabványok szabályozzák, amelyek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikkének hatálya alá tartoznak. A jogbiztonság és a szabályozás egyszerűsítése érdekében helyénvaló, hogy a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatra kerüljenek, és visszatükrözzék a környezettudatos tervezés vonatkozásában e rendeletben megállapított követelményeket. |
|
(19) |
A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(20) |
A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. |
|
(21) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel. |
|
(22) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásainak további csökkentése érdekében a gyártóknak adatokat kell szolgáltatniuk a szétszereléshez, az újrafeldolgozáshoz és az ártalmatlanításhoz is. |
|
(23) |
Annak érdekében, hogy a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is. |
|
(24) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
b) |
a műszaki leírásuk alapján kizárólag kültéri használatra szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
c) |
azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál; |
|
d) |
azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik; |
|
e) |
a légfűtő berendezésekre; |
|
f) |
a szaunakályhákra. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2009/125/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely szilárd tüzelőanyagot közvetlenül hővé alakít át;
2. „nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
3. „zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon elzárhatók attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
4. „sütő-főző berendezés”: olyan, szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen egységen belül tartalmazza a szilárd tüzelésű helyiségfűtő berendezés, valamint az ételkészítés céljára szolgáló főzőtűzhely, sütő vagy mindkettő funkciójának ellátásához szükséges alkotóelemeket;
5. „égéstermék-elvezetés nélküli szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: minden olyan szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;
6. „kémény felé nyitott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;
7. „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés;
8. „légfűtő berendezés”: olyan, meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre tervezett, levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, kizárólag légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amelyben a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik abból a célból, hogy a berendezés a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;
9. „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;
10. „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;
11. „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;
12. „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;
13. „szilárd fosszilis tüzelőanyag”: minden olyan szilárd tüzelőanyag, amely nem biomassza, beleértve egyebek mellett az antracitot és a száraz összesülő kazánszenet, a kőszénkokszot, a félkokszot, a bitumenes kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, a fosszilis tüzelőanyagokból álló keveréket, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló keveréket; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ebbe a kategóriába tartozik;
14. „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen tüzelőanyag, amely a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés üzemeltetésére lehetőleg használandó;
15. „további alkalmas tüzelőanyag”: olyan, az optimális tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyag, amelyet a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésben használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók és a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki dokumentumokban vagy promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;
16. „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;
17. „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;
18. „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;
19. „névleges hőteljesítmény”, „Pnom ”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb, a gyártó nyilatkozata szerinti hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
20. „minimális hőteljesítmény”, „Pmin ”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a gyártó nyilatkozata szerinti legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;
21. „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;
22. „por”: a füstgáz gáznemű részében elszórtan található, különböző alakú, felépítésű és sűrűségű részecskék összessége;
23. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 3. pontjában található 1. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott másik modellével.
A II–V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés
(1) A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.
(2) A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a II. mellékletben megállapított követelményeket 2022. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.
(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.
4. cikk
A megfelelőség értékelése
(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.
(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 3. pontjában meghatározott információkat.
(3) Ha egy adott modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk számításos úton és/vagy más modellek adataiból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a műszaki dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a gyártók által elvégzett kísérleti vizsgálatok adatait. Ilyenkor a műszaki dokumentációban fel kell sorolni mindazokat a modelleket, amelyek az extrapoláció alapjául szolgáltak, valamint mindazokat a további modelleket, amelyekre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk előállítása ugyanígy történt.
5. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Indikatív referenciaértékek
A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.
7. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2024. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni különösen:
|
— |
annak indokoltságát, hogy a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra, valamint a por (PM), a gáznemű szerves vegyületek (OGC), a szén-monoxid (CO) és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására szigorúbb követelmények vonatkozzanak, |
|
— |
az ellenőrzési tűrések módosításának indokoltságát. |
(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy helyénvaló-e a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében bevezetni a harmadik fél általi tanúsítást, és e vizsgálat eredményeit legkésőbb 2018. augusztus 22-én a konzultációs fórum elé tárja.
8. cikk
Átmeneti rendelkezések
A tagállamok 2022. január 1-jéig engedélyezhetik azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra, a porkibocsátásra, a gáznemű szerves vegyületek kibocsátására, a szén-monoxid-kibocsátásra és a nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) A Bizottság 2015. április 24-i (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 20. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU 2012. október 25-i rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez
A II–V. melléklet alkalmazásában:
1. „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, „ηs”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;
2. „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
3. „porkibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott por 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben kifejezve, vagy a kibocsátott por mennyiségének legfeljebb négy égési sebesség figyelembevételével számított súlyozott átlaga a szárazanyag tömegegységére vetített g/kg mértékegységben kifejezve;
4. „szén-monoxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott szén-monoxid 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben kifejezve;
5. „OGC-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott gáznemű szerves vegyületek 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg C/m3 mértékegységben kifejezve;
6. „nitrogén-oxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott nitrogén-oxidok 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben, NO2-ban kifejezve;
7. „fűtőérték”, „NCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor bocsát ki abban az esetben, ha az égéstermékek nem térnek vissza a környezeti hőmérsékletre;
8. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és fűtőértékben kifejezett teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa;
9. „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
10. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
11. „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb”: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;
12. „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot”: a termék által a szilárd tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amennyiben ez a láng a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percig ég, kW-ban kifejezve;
13. „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;
14. „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás hatására kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;
15. „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
16. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
17. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;
18. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;
19. „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenti, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;
20. „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenti, amikor egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;
21. „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;
22. „egyállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan megválasztani leadott teljesítményét;
23. „kétállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes két különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
24. „sokállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes három vagy több különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
25. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
26. „más fosszilis tüzelőanyag”: a fosszilis tüzelőanyag az antracit és a száraz összesülő kazánszén, a kőszénkoksz, a félkoksz, a bitumenes kőszén, a barnaszén, a lignit, a tőzeg, valamint a fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikett kivételével;
27. „,más fás biomassza”: a fás biomassza a legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, a 14 %-nál kisebb nedvességtartalmú briketté préselt tüzelőanyag és a 12 %-nál kisebb nedvességtartalmú préselt faanyag kivételével;
28. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések egyazon védjeggyel vagy gyártónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;
29. „nedvességtartalom”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésben felhasznált tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
II. MELLÉKLET
A környezettudatos tervezés követelményei
1. A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek 2022. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:
|
2. A szennyező anyag-kibocsátásokra vonatkozó követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott por mennyisége (PM-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
|
b) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyisége (OGC-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
|
c) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyisége (CO-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
|
d) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége (NOx-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
3. Termékinformációs követelmények
|
a) |
2022. január 1-jétől fogva a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
|
b) |
2022. január 1-jétől fogva a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
1. táblázat
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
||||||||||||||||||
|
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs] |
||||||||||||||||||
|
Közvetlen hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||||||||||
|
Közvetett hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||||||||||
|
Tüzelőanyag |
Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!) |
További alkalmas tüzelőanyag(ok) |
η s [x%]: |
Kibocsátások helyiségfűtés során, a névleges hőteljesítményen (1) |
Kibocsátások helyiségfűtés során, a minimális hőteljesítményen (1) (2) |
|||||||||||||
|
PM |
OGC |
CO |
NOx |
PM |
OGC |
CO |
NOx |
|||||||||||
|
[x] mg/Nm3 (13 % O2) |
[x] mg/Nm3 (13 % O2) |
|||||||||||||||||
|
Tűzifa, legfeljebb 25 % nedvességtartalommal |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Préselt faanyag, 12 %-nál kisebb nedvességtartalommal |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Más fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Nem fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Antracit és száraz összesülő kazánszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Kőszénkoksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Félkoksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Bitumenes kőszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Barnaszén brikett, lignitbrikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Tőzegbrikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Más fosszilis tüzelőanyag |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékéből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Biomasszából és szilárd tüzelőanyagból álló más keverék |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
A kizárólag az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői |
||||||||||||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
||||||||||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (eredeti fűtőérték) |
||||||||||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x |
kW |
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
|||||||||||
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/n.a.] |
kW |
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív) |
ηth,min |
[x,x/n.a.] |
% |
|||||||||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
||||||||||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
||||||||||||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|||||||||||||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||||||||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||||||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/n.a.] |
kW |
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
|||||||||||||
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||||||||||
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
||||||||||||||||||
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|
||||||||||||||||
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|||||||||||||||||
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
|||||||||||||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
|||||||||||||||||
(1) PM: por, OGC: gáznemű szerves vegyületek, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok
(2) Csak az F(2) vagy az F(3) korrekciós tag alkalmazása esetén kell megadni.
III. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek.
2. Általános mérési és számítási követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket az optimális tüzelőanyagra és a II. mellékletben található 1. táblázatban megjelölt minden további alkalmas tüzelőanyagra meg kell vizsgálni. |
|
b) |
A névleges hőteljesítmény és a szezonális helyiségfűtési hatásfok gyártó által megadott értékeit egy tizedesjegyre kell kerekíteni. |
|
c) |
A szennyező anyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni. |
3. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A szezonális helyiségfűtési hatásfokot (ηS ) úgy kell meghatározni, hogy a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot (ηS,on ) korrigáljuk a teljesítményszabályozás, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, valamint az állandó gyújtóláng villamosenergia-fogyasztása miatti hatásokkal. |
|
b) |
A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval be kell szorozni. |
4. A kibocsátások meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a mérések során a kibocsátott por (PM), gáznemű szerves vegyületek (OGC), szén-monoxid (CO) és nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségét kell meghatározni, és a méréseket egymással, illetve a helyiségfűtési hatásfok mérésével egyidejűleg kell elvégezni, kivéve a porkibocsátás mérését abban az esetben, ha a mérés a 4. a) i. 2. vagy a 4. a) i. 3. pontban meghatározott módszerrel történik.
|
|
b) |
A névleges hőteljesítmény, a szezonális helyiségfűtési hatásfok és a szennyező anyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni. |
5. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát a következő összefüggés határozza meg: ηS = ηS,on – 10% + F(2) + F(3) – F(4) – F(5) ahol:
|
|
b) |
A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot a következőképpen kell meghatározni: ηS,on = ηth,nom ahol:
|
|
c) |
A beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, illetve számszakilag nem összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(2) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(2) korrekciós tag a 2. táblázat megfelelő sorából az alkalmazott szabályozási lehetőségnek megfelelően vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető. 2. táblázat Az F(2) korrekciós tag
F(2) értékét nullának kell tekinteni azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, amelyek a minimális hőteljesítményre beállított hőmérséklet-szabályozó mellett nem teljesítik a II. melléklet 2. pontjában foglalt szennyező anyag-kibocsátási követelményeket. Ezen a beállításon a hőteljesítmény nem lehet nagyobb a névleges hőteljesítmény 50 %-ánál. |
|
d) |
A beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(3) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(3) korrekciós tag a 3. táblázat megfelelő soraiból az alkalmazott szabályozási lehetőségeknek megfelelően vett értékek összegével egyenlő. 3. táblázat Az F(3) korrekciós tag
F(3) értékét nullának kell tekinteni azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, amelyek a minimális hőteljesítményre beállított hőmérséklet-szabályozó mellett nem teljesítik a II. melléklet 2. pontjában foglalt szennyező anyag-kibocsátási követelményeket. Ezen a beállításon a hőteljesítmény nem lehet nagyobb a névleges hőteljesítmény 50 %-ánál. |
|
e) |
A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe. 
A fenti összefüggésben:
|
|
f) |
Az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező F(5) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe. 
A fenti összefüggésben:
|
IV. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
|
1. |
A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá. A berendezést egy vagy több olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, amelynek jellemzői hasonlóak a gyártó által a III. melléklet szerinti mérésekhez felhasznált tüzelőanyag(ok) jellemzőihez. |
|
2. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
3. |
Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b) és a 2. c) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként megjelölt. |
|
4. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak. |
|
6. |
A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák. Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. |
V. MELLÉKLET
Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában
Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a kibocsátott por, szén-monoxid, gáznemű szerves vegyületek és nitrogén-oxidok mennyisége szempontjából legjobb technológia az alábbiak szerint írható le. E rendelet hatálybalépésének időpontjában egyetlen szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezést sem sikerült azonosítani, amely az 1–5. pontban található követelmények mindegyikét teljesítené. Ugyanakkor több olyan szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés is van, amely egyet vagy többet teljesít közülük.
|
1. |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértékei:
|
|
2. |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott por mennyiségének referenciaértékei:
|
|
3. |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségének referenciaértékei:
|
|
4. |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyiségének referenciaértékei:
|
|
5. |
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének referenciaértékei:
|
A fentiekből nem következik feltétlenül, hogy az 1–5. pontban meghatározott referenciaértékek egy adott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés esetében egyszerre elérhetők.
A pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 83 %, porkibocsátása 33 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 69 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 1 125 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 115 mg/m3 (13 % O2 mellett).
A pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 91 %, porkibocsátása 22 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 6 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 312 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 121 mg/m3 (13 % O2 mellett).
A sütő-főző berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 78 %, porkibocsátása 38 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 66 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 1 375 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 71 mg/m3 (13 % O2 mellett).
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/20 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1186 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. április 24.)
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak lényeges műszaki jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak. |
|
(2) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések azonos rendeltetésű típusainak energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat, és energiafelhasználásuk az Unió energiaigényének jelentős részét teszi ki. E berendezések energiafogyasztása jelentős mértékben csökkenthető. |
|
(3) |
A nem fás biomasszával működő egyedi helyiségfűtő berendezéseket – sajátos műszaki jellemzőik miatt – nem indokolt e rendelet útján szabályozni. |
|
(4) |
Összehangolt rendelkezéseket kell megállapítani a címkézés és az egységes termékinformációs követelmények tekintetében annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságának javítására, a végfelhasználók bátorítást kapjanak az energiahatékonyság szempontjából kedvező termékek vásárlására, és mindez hozzájáruljon a belső piac működéséhez. |
|
(5) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések jellemző használata – és ennek következtében energiafogyasztása – eltér más helyiségfűtési célú termékekétől, ezért e rendeletben a többi helyiségfűtési célú termékre vonatkozótól eltérő besorolási skálát indokolt megállapítani. |
|
(6) |
Az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezéseket a professzionális vásárlók vásárolják közvetlenül, nem pedig a végső fogyasztók, ezért e berendezések energiafogyasztásának címkézésére nem indokolt e rendeletben követelményeket megállapítani. |
|
(7) |
Az (EU) 2015/1188 bizottsági rendeletben (2) az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre meghatározott minimumkövetelmények teljes mértékben kihasználják az ilyen típusú termékek műszaki továbbfejlesztésében rejlő lehetőségeket. Ennek következtében nincs lehetőség az ilyen típusú termékek közötti további különbségtételre. Továbbá az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések nem helyettesíthetők közvetlenül más tüzelőanyaggal működő, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb egyedi helyiségfűtő berendezésekkel, így a címke nem volna képes elérni azt a célját, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a különböző termékek egymáshoz viszonyított hatékonyságáról. |
|
(8) |
A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló céllal összhangban támogatandó a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési célú berendezésekben történő hasznosítása. Ezért helyénvaló, hogy e rendelet az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében speciális megközelítést alkalmazzon, és bevezessen egy olyan „biomassza-címkézési tényezőt”, amely biztosítja, hogy az A++ osztályba a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések közül egyedül csak a pellettel fűtött berendezések kerülhessenek. |
|
(9) |
A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb számítási és mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a környezettudatos tervezés követelményeinek meghatározása céljából 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(10) |
E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani az egyedi helyiségfűtő berendezések termékcímkéinek tartalmára és kivitelére vonatkozóan. |
|
(11) |
E rendeletben rögzíteni kell az egyedi helyiségfűtő berendezések termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket. |
|
(12) |
E rendeletben meg kell határozni azon adatok körét, amelyeket a távértékesítés valamennyi formája esetén az egyedi helyiségfűtő berendezések reklámanyagaiban és műszaki promóciós anyagaiban minden esetben fel kell tüntetni. |
|
(13) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet rendelkezéseit a technológiai haladásra való tekintettel felül kell vizsgálni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan.
Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
b) |
a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
c) |
a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
d) |
a műszaki leírásuk alapján a meghatározott emberi hőkomfortérzet elérését és fenntartását konvekció vagy sugárzás révén biztosító beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
e) |
a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
f) |
azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál; |
|
g) |
azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik; |
|
h) |
irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre és sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
i) |
légfűtő termékekre; |
|
j) |
szaunakályhákra. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2010/30/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;
2. „szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a szilárd tüzelőanyagokkal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és sütő-főző berendezés;
3. „gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a gáznemű tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
4. „folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
5. „elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő előállításához a villamos Joule-hatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés;
6. „nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
7. „zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon elzárhatók attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
8. „sütő-főző berendezés”: olyan, szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen egységen belül tartalmazza a helyiségfűtő berendezés, valamint az ételkészítés céljára szolgáló főzőtűzhely, sütő vagy mindkettő funkciójának ellátásához szükséges alkotóelemeket;
9. „tüzelőanyaggal fűtött egyedi helyiségfűtő berendezés”: a nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, a zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és a sütő-főző berendezés;
10. „irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;
11. „sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;
12. „égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés”: minden olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést;
13. „kémény felé nyitott fűtőberendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy a kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;
14. „légfűtő berendezés”: kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;
15. „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezés;
16. „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;
17. „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;
18. „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;
19. „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, valamint a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;
20. „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen tüzelőanyag, amely a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezés üzemeltetésére lehetőleg használandó;
21. „szilárd fosszilis tüzelőanyag”: minden olyan szilárd tüzelőanyag, amely nem biomassza, beleértve egyebek mellett az antracitot és a száraz összesülő kazánszenet, a kőszénkokszot, a félkokszot, a bitumenes kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, a fosszilis tüzelőanyagokból álló keveréket, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló keveréket; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is e kategóriába tartozik;
22. „további alkalmas tüzelőanyag”: az optimális tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyag, amelyet a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezésben használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók és a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki dokumentumokban vagy promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;
23. „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;
24. „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;
25. „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;
26. „névleges hőteljesítmény”, „(Pnom )”: a helyiségfűtő berendezés közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb, a szállító nyilatkozata szerinti hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
27. „minimális hőteljesítmény”, „(Pmin )”: a helyiségfűtő berendezés közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a szállító nyilatkozata szerinti legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;
28. „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;
29. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek az V. mellékletben szereplő 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon szállító által forgalomba hozott másik modellével.
A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A szállítók kötelezettségei, ütemezés
(1) 2018. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; |
|
b) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; |
|
c) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal; |
|
d) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap; |
|
e) |
az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; |
|
f) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
g) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
(2) 2022. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezés el legyen látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; |
|
b) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; |
|
c) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal; |
|
d) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap; |
|
e) |
az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; |
|
f) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
g) |
az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
4. cikk
A kereskedők kötelezettségei
Az egyedi helyiségfűtő berendezéseket értékesítő kereskedők gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
az értékesítés helyén mindegyik egyedi helyiségfűtő berendezés elülső felületén kívül, jól látható módon el legyen helyezve a 3. cikknek megfelelően a szállítók által rendelkezésre bocsátott címke; |
|
b) |
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon egyedi helyiségfűtő berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladás vagy bérletre való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni; |
|
c) |
az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
d) |
az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
5. cikk
Mérési és számítási módszerek
A 3. és a 4. cikk alapján szolgáltatandó információkat a VIII. melléklet szerinti megbízható, pontos és megismételhető, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz igazodó mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani.
6. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A tagállamok az egyedi helyiségfűtő berendezések gyártó által megadott energiahatékonysági osztályával kapcsolatos követelmények teljesülését a IX. mellékletben előírt eljárással ellenőrzik.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2024. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban a rendelet alkalmazása alóli mentességek körének szűkítésére adódó lehetőségeket kell felmérni.
8. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezésekre 2018. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2018. április 1-jétől alkalmazandó.
(3) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre 2022. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2022. április 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
(2) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 76. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (2012. október 25.) 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–IX. melléklethez
A II–IX. melléklet alkalmazásában:
1. „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
2. „fűtőérték”, „NCV”: a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú, egységnyi mennyiségű tüzelőanyagból abban az esetben felszabaduló teljes hőmennyiség, ha a tüzelőanyag oxigén jelenlétében teljes mértékben elég, és az égéstermékek nem hűlnek le a környezeti hőmérsékletre;
3. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): az egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és fűtőértékben kifejezett teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa;
4. „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
5. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
6. „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb”: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;
7. „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot”: a termék által a gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amikor a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percen keresztül ez a láng ég, kW-ban kifejezve;
8. „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;
9. „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás révén kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;
10. „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
11. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
12. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;
13. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;
14. „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenti, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;
15. „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenti, amikor azt észleli, hogy egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;
16. „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;
17. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
18. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján az egyedi helyiségfűtő berendezés modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel, szállítónévvel vagy kereskedőnévvel forgalmazott modellektől;
19. „más fosszilis tüzelőanyag”: fosszilis tüzelőanyag az antracit és a száraz összesülő kazánszén, a kőszénkoksz, a félkoksz, a bitumenes kőszén, a barnaszén, a lignit, a tőzeg, valamint a fosszilistüzelőanyag-keverékből álló brikett kivételével;
20. „,más fás biomassza”: fás biomassza a legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, a 14 %-nál kisebb nedvességtartalmú, briketté préselt tüzelőanyag és a 12 %-nál kisebb nedvességtartalmú préselt faanyag kivételével.
21. „nedvességtartalom”: az egyedi helyiségfűtő berendezésben használt tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (2012. október 25.) 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
II. MELLÉKLET
Energiahatékonysági osztályok
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági osztályát energiahatékonysági mutatójuk alapján, az 1. táblázatnak megfelelően kell megállapítani.
1. táblázat
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági osztályai
|
Energiahatékonysági osztály |
Energiahatékonysági mutató (EEI) |
|
A++ |
EEI ≥ 130 |
|
A+ |
107 ≤ EEI < 130 |
|
A |
88 ≤ EEI < 107 |
|
B |
82 ≤ EEI < 88 |
|
C |
77 ≤ EEI < 82 |
|
D |
72 ≤ EEI < 77 |
|
E |
62 ≤ EEI < 72 |
|
F |
42 ≤ EEI < 62 |
|
G |
EEI < 42 |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági mutatóját a VIII. melléklet szerint kell meghatározni.
III. MELLÉKLET
A címke
|
1. |
Egyedi helyiségfűtő berendezések
|
|
2. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések címkéjének kivitele
Követelmények:
|
IV. MELLÉKLET
Termékismertető adatlap
|
1. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezés termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell:
|
|
2. |
Egyetlen termékismertető adatlap az egyedi helyiségfűtő berendezések ugyanazon szállító által szállított több modelljére is vonatkozhat. |
|
3. |
Az adatlapon feltüntetendő információk a címke – akár színes, akár fekete-fehér – másolata formájában is megadhatók. Ilyenkor külön fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek az 1. pontban felsoroltak közül a címkén nem szerepelnek. |
V. MELLÉKLET
Műszaki dokumentáció
Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja és a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti műszaki dokumentációjában szerepeltetni kell:
|
a) |
a szállító nevét és címét; |
|
b) |
a modellazonosítót; |
|
c) |
az alkalmazott harmonizált szabványok jelzetét, ha vannak ilyenek; |
|
d) |
ha a 2. táblázat szerint az optimális tüzelőanyag más fás biomassza, nem fás biomassza, más fosszilis tüzelőanyag vagy biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló más keverék, akkor a tüzelőanyag egyértelmű azonosításához szükséges részletességű leírást és a tüzelőanyagra vonatkozó műszaki szabvány vagy specifikáció megjelölését, ideértve a tüzelőanyag méréssel meghatározott nedvességtartalmának és hamutartalmának megjelölését, továbbá más fosszilis tüzelőanyag esetében a méréssel meghatározott illóanyag-tartalom megadását is; |
|
e) |
az alkalmazott más műszaki szabványok és előírások megjelölését, ha vannak ilyenek; |
|
f) |
a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nevét és aláírását; |
|
g) |
a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a 2. táblázatban, a gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a 3. táblázatban felsorolt, a VIII. mellékletnek megfelelően mért és számított műszaki paramétereket; |
|
h) |
a szállítók által vagy nevükben végzett vizsgálatok jegyzőkönyveit, ideértve a vizsgálatot végző testület nevét és címét is; |
|
i) |
minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet az egyedi helyiségfűtő berendezés összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni; |
|
j) |
az egyenértékű modellek jegyzékét, ha vannak ilyenek. |
Ezek az információk a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven alapuló intézkedések alapján elkészített műszaki dokumentáció adataival egységes szerkezetben is rendelkezésre bocsáthatók (1).
2. táblázat
A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki paraméterei
|
Modellazonosító(k): |
||||||||||
|
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs] |
||||||||||
|
Közvetlen hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||
|
Közvetett hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||
|
Tüzelőanyag |
Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!) |
További alkalmas tüzelőanyag(ok) |
||||||||
|
Tűzifa, legfeljebb 25 % nedvességtartalommal |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Préselt faanyag, 12 %-nál kisebb nedvességtartalommal |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Más fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Nem fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Antracit és száraz összesülő kazánszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Kőszénkoksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Félkoksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Bitumenes kőszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Barnaszén brikett, lignitbrikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Tőzegbrikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Fosszilis tüzelőanyag-keverékből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Más fosszilis tüzelőanyag |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékéből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Biomasszából és szilárd tüzelőanyagból álló egyéb keverék |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
||||||||
|
Az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői |
||||||||||
|
Szezonális helyiségfűtési hatásfok, η s (%-ban): |
||||||||||
|
Energiahatékonysági mutató (EEI) |
||||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (eredeti fűtőérték) |
||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
||
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív) |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
|
||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
|
|
|
||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
|||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A szállító neve és címe |
|||||||||
3. táblázat
A gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki paraméterei
|
Modellazonosító(k): |
||||||||||
|
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs] |
||||||||||
|
Közvetlen hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||
|
Közvetett hőteljesítmény: …(kW) |
||||||||||
|
Tüzelőanyag |
|
|
|
|||||||
|
A tüzelőanyag típusa |
[gáznemű/folyékony] |
[adja meg] |
||||||||
|
|
|
|
|
|||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (NCV) |
||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
||
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív) |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|
||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
|
||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
|||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A szállító neve és címe |
|||||||||
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (2009. október 21.) 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.)
VI. MELLÉKLET
Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)
|
1. |
A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell feltüntetni:
|
|
2. |
Az 1. pont alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni. |
VII. MELLÉKLET
Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk
|
1. |
E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában: a) „kijelző mechanizmus”: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is; b) „beágyazott megjelenítés”: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni; c) „érintőképernyő”: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője; d) „helyettesítő szöveg”: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van. |
|
2. |
A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. melléklet 2. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie. |
|
3. |
Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:
|
|
4. |
Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:
|
|
5. |
A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja vagy a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a „Termékismertető adatlap” szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie. |
VIII. MELLÉKLET
Mérések és számítások
|
1. |
Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–4. pontban meghatározott követelményeknek. |
|
2. |
Általános mérési és számítási követelmények
|
|
3. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági mutatójának és fogyasztásának meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
|
4. |
A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények
|
(1) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 24-i (EU) 2015/1185 bizottsági rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
IX. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 3. és 4. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelés értékelése céljából a tagállamok hatóságainak a következő ellenőrzési eljárást kell alkalmazniuk:
|
1. |
A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá. A készüléket olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, melynek jellemzői ugyanabba a tartományba esnek, mint a gyártó által a VIII. melléklet szerinti mérésekhez használt tüzelőanyag jellemzői. A vonatkozó követelmények egy adott modell esetében akkor tekinthetők teljesítettnek, ha:
|
|
2. |
Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b)–2. d) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a szállító a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként jelölt meg. A vonatkozó követelmények a modell esetében akkor tekinthetők teljesítettnek, ha:
|
Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell és a vele egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.
Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és a többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.
A tagállamok hatóságai a VIII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.
Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén vagy a termékismertető adatlapon megadott értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban szereplő értékek.
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/43 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1187 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. április 27.)
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyek jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak. |
|
(2) |
A rendeltetésükben egyenértékű helyiségfűtő berendezések, ezen belül pedig a szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat. Az Unión belül a szilárd tüzelésű kazánok által beltéri helyiségfűtés céljából felhasznált energia a teljes energiaigény jelentős részét teszi ki. A szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztása – egyebek mellett megfelelő hőmérséklet-szabályozók és napenergia-készülékek révén – jelentősen csökkenthető, ezért a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat indokolt szintén az energiafogyasztási címkézési követelmények hatálya alá vonni. |
|
(3) |
A kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokat, a gáznemű hőhordozó közeg melegítésére használt kazánokat, az 50 kW és az annál nagyobb elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű kazánokat (hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő kazánokat) és a nem fás biomasszával működő kazánokat különleges műszaki jellemzőik miatt nem indokolt e rendelet útján szabályozni. |
|
(4) |
A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonyságára vonatkozóan harmonizált címkézési és egységes termékinformációs rendelkezéseket indokolt megállapítani annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak e termékek energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználók pedig az energiahatékony termékek vásárlására, és javuljon a belső piac működése. |
|
(5) |
Annak érdekében, hogy a fogyasztóknak összehasonlítható információk álljanak rendelkezésére a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan, egy, a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) foglaltakkal összhangban lévő címkézési skálát indokolt bevezetni. Az említett rendeletben a megújuló energiaforrásból előállított energiára alkalmazott megközelítés követése nem mozdítaná elő a biomasszával működő kazánok energiahatékonyságának növekedését. A fosszilis tüzelőanyagokra alkalmazott megközelítés a biomassza esetében nem lenne összhangban a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatására vonatkozó célkitűzésével. Ezért e rendeletben célszerű a biomasszával működő kazánokra vonatkozóan olyan egyedi megközelítést alkalmazni, amely egy biomassza-címkézési tényező megfelelő szinten történő megállapításával biztosítja, hogy a biomasszával működő kondenzációs kazánok az A++ osztályba kerülhessenek. |
|
(6) |
A címkéken szereplő adatokat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési eljárásokkal indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények meghatározása céljából az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(7) |
E rendeletnek meg kell állapítania a szilárd tüzelésű kazánok címkéjének egységes tartalmi és formai követelményeit. |
|
(8) |
E rendeletnek meg kell határoznia a szilárd tüzelésű kazánok termékismertető és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket. |
|
(9) |
E rendeletnek meg kell határoznia az azon információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a szilárd tüzelésű kazánok bármely formában történő távértékesítése során, valamint a kapcsolódó reklámokban és műszaki promóciós anyagokban közölni kell. |
|
(10) |
Amennyiben a címke és a termékismertető dokumentumok a szállítótól kapott termékismertető adatlapok alapján készültek, biztosítani kell, hogy a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és hőmérséklet-szabályozókból álló csomag energiahatékonyságára vonatkozó információk könnyen hozzáférhetők legyenek a végfelhasználó számára. |
|
(11) |
Helyénvaló rendelkezni a rendelet rendelkezéseinek a technológiai fejlődés figyelembevételével történő felülvizsgálatáról, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézésére és kísérő termékismertetővel való ellátására vonatkozóan.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra; |
|
b) |
a gáznemű hőhordozó közeg, például gőz vagy levegő melegítésére és elosztására használt kazánokra; |
|
c) |
az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra; |
|
d) |
a nem fás biomasszával működő kazánokra. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2010/30/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „szilárd tüzelésű kazán”: egy vagy több szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéssel felszerelt olyan eszköz, amely egy vagy több zárt helyiség beltéri léghőmérséklete kívánt szintjének elérése és fenntartása céljából egy melegvíz-üzemű központi fűtési rendszert hővel lát el, és mindeközben a mért hőteljesítményének legfeljebb 6 %-a távozik veszteségként a környezetbe;
2. „melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer”: a központilag előállított hőnek az épületek és épületrészek zárt helyiségeinek fűtésére használt hőkibocsátó eszközök közötti elosztásához hőhordozó közegként vizet használó rendszer, ideértve a tömbfűtő rendszereket és a távfűtési hálózatokat is;
3. „szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés”: a szilárd tüzelésű kazán azon része, amely szilárd tüzelőanyag elégetésével a hőt termeli;
4. „mért hőteljesítmény”, „Pr ”: a szilárd tüzelésű kazánnak a zárt helyiségek optimális tüzelőanyaggal történő fűtése során leadott, a gyártó által megadott hőteljesítménye kW-ban;
5. „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;
6. „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;
7. „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;
8. „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;
9. „fosszilis tüzelőanyag”: a biomasszától különböző tüzelőanyag, beleértve az antracitot, a barnaszenet, a kokszot, a bitumenes kőszenet, továbbá e rendelet alkalmazásában a tőzeget is;
10. „biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán;
11. „nem fás biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként nem fás biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán, amelynek további alkalmas tüzelőanyagai között nem szerepel fás biomassza, fosszilis tüzelőanyag, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból készült keverék;
12. „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen szilárd tüzelőanyag, amely a szállító használati utasítása szerint a kazán üzemeltetésére lehetőleg használandó;
13. „további alkalmas tüzelőanyag”: olyan szilárd tüzelőanyag, amelyet a szállító használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű kazánban használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;
14. „kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amely egyszerre képes hőt és villamos energiát előállítani;
15. „kiegészítő fűtőberendezés”: a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó olyan másodlagos kazán vagy hőszivattyú, illetve az olyan másodlagos szilárd tüzelésű kazán, amely az elsődleges szilárd tüzelésű kazán mért hőteljesítményén felül jelentkező hőigény kielégítése céljából termel hőt;
16. „hőmérséklet-szabályozó”: az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat továbbítja a szilárd tüzelésű kazán interfészére, például központi feldolgozóegységére, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását;
17. „napenergia-készülék”: önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú;
18. „kizárólag napenergiával működő rendszer”: egy vagy több napkollektorral, napenergiával működő melegvíz-tároló tartályokkal, esetlegesen a kollektorkörben található szivattyúkkal, valamint egyéb alkatrészekkel felszerelt készülék, amely egy egységként kerül forgalomba, és esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
19. „napkollektor”: olyan eszköz, amely elnyeli a globális napsugárzást, és az így előállított hőenergiát átadja a rajta áthaladó folyadéknak;
20. „napenergiával működő melegvíz-tároló tartály”: egy vagy több napkollektor által előállított hőenergiát tároló melegvíz-tároló tartály;
21. „melegvíz-tároló tartály”: olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, ideértve az esetleges adalékanyagokat is, és – esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve – nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
22. „tartalék merülő fűtőbetét”: a Joule-hatáson alapuló ellenállásos melegítő, amely része a melegvíz-tároló tartálynak, és kizárólag a külső hőellátás megszakadása (ideértve a karbantartást is) vagy leállása esetén fejleszt hőt, vagy amely napenergiával működő melegvíz-tároló tartály része, és akkor fejleszt hőt, ha a napenergiával működő hőforrás nem elegendő az elvárt komfortszint eléréséhez;
23. „szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag”: a végfelhasználónak kínált olyan csomag, amely egy szilárd tüzelésű kazán, egy vagy több kiegészítő fűtőberendezés, egy vagy több hőmérséklet-szabályozó, illetve egy vagy több napenergia-készülék kombinációját tartalmazza;
24. „kombinált kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyet arra terveztek, hogy – a fűtési funkció mellett – adott időszakaszokban adott hőmérsékletű, mennyiségű és térfogatáramú meleg ivóvíz és szaniter meleg víz előállítása céljából hőt termeljen, és ehhez az ivóvizet, illetve a szaniter vizet külső csatlakozáson keresztül kapja.
A II–X. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A szállítók kötelezettségei és az ütemterv
(1) 2017. április 1-jétől kezdve a szilárd tüzelésű kazánokat önállóan vagy szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részeként forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 1.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével, és valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagban való használatra szánt szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú második címkével; |
|
b) |
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 1.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; |
|
c) |
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a IV. melléklet 1. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal, és valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagban való használatra szánt szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő második termékismertető adatlappal; |
|
d) |
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott elektronikus termékismertető adatlap; |
|
e) |
kérésre a tagállamok hatóságai és a Bizottság megkapja az V. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt; |
|
f) |
a szilárd tüzelésű kazán meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
g) |
a szilárd tüzelésű kazán meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró minden műszaki promóciós anyag utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
(2) 2019. szeptember 26-tól kezdve a szilárd tüzelésű kazánokat önállóan vagy szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részeként forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
valamennyi szilárd tüzelésű kazán rendelkezzen egy, a III. melléklet 1.2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; |
|
b) |
a szilárd tüzelésű kazánok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 1.2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke. |
(3) 2017. április 1-jétől kezdve a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag rendelkezzen a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; |
|
b) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; |
|
c) |
valamennyi, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag rendelkezzen a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal; |
|
d) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok valamennyi modelljéhez álljon a kereskedő rendelkezésére egy, a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő elektronikus termékismertető adatlap; |
|
e) |
kérésre a tagállamok hatóságai és a Bizottság megkapja az V. melléklet 2. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt; |
|
f) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés utaljon az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
g) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
4. cikk
A kereskedők kötelezettségei
(1) A szilárd tüzelésű kazánokat forgalmazó kereskedők gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
az értékesítés helyén kiállított szilárd tüzelésű kazánok külső borításának elülső oldalán – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott címke; |
|
b) |
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon szilárd tüzelésű kazánokat, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott információkkal forgalmazzák, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni; |
|
c) |
a szilárd tüzelésű kazánok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetések utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
d) |
a szilárd tüzelésű kazánok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
(2) A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokat forgalmazó kereskedők gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
a csomagok meghatározott modelljére vonatkozó ajánlatok tartalmazzák a csomag energiahatékonysági osztályát, és ennek érdekében a csomagon el legyen helyezve a szállító által a 3. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott címke és a szállító által a 3. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott termékismertető adatlap, mindkettő a csomag jellemzőinek megfelelően kitöltve; |
|
b) |
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló azon csomagokat, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott információkkal forgalmazzák, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni; |
|
c) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékek modelljeiből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó, annak energiafogyasztásával vagy vételárával kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetések utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára; |
|
d) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és annak konkrét műszaki paramétereit leíró műszaki promóciós anyagok utaljanak az adott modell energiahatékonysági osztályára. |
5. cikk
Mérési és számítási módszerek
A 3. és 4. cikkben említett információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető, a VIII. melléklet követelményeit kielégítő mérési és számítási módszerek alapján kell megadni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. Az energiahatékonysági mutatót a IX. mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.
6. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok esetében megadott energiahatékonysági osztály e rendeletben foglaltaknak való megfelelésének ellenőrzése céljából a tagállamok a X. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében legkésőbb 2022. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban azt kell értékelni, hogy indokolt-e előírni a vízmelegítési energiahatékonysági osztálynak a kombinált fűtőberendezések címkéin való feltüntetését.
8. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ezt a rendeletet 2017. április 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, 3. cikke (3) bekezdésének f) és g) pontját, 4. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontját, valamint 4. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontját azonban 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
(2) A Bizottság 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 239., 2013.9.6., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–X. melléklethez
A II–X. melléklet alkalmazásában:
1. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a szilárd tüzelésű kazánok és a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok egyazon védjeggyel, szállítónévvel vagy kereskedőnévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;
2. „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, „ηs ”: a szilárd tüzelésű kazán által kiszolgált, az adott fűtési idényhez tartozó helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa %-ban kifejezve;
3. „elektromos hatásfok”, „ηel ”: a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán által leadott elektromos teljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;
4. „égéshő”, „GCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;
5. „átváltási együttható”, „CC”: a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
6. „hőmérséklet-szabályozó adatlapja”: a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt, a hőmérséklet-szabályozókhoz mellékelendő termékismertető adatlap;
7. „kazán adatlapja”: szilárd tüzelésű kazánok esetében az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, a szilárd tüzelésű kazánoktól eltérő kazánok esetében pedig a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt, az ilyen típusú kazánokhoz mellékelendő termékismertető adatlap;
8. „napenergia-készülék adatlapja”: a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában előírt, a napenergia-készülékekhez mellékelendő termékismertető adatlap;
9. „hőszivattyú adatlapja”: a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt, a hőszivattyúkhoz mellékelendő termékismertető adatlap;
10. „kondenzációs kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyben rendes üzemi körülmények között és adott üzemi vízhőmérsékletek mellett az égéstermék vízgőztartalma részben kicsapódik, így a benne rejlő hő szintén fűtési célra hasznosul;
11. „más fás biomassza”: a következőktől különböző fás biomassza: legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, legalább 15 % nedvességtartalmú aprított fa, préselt faanyag pellet vagy brikett formájában, legfeljebb 50 % nedvességtartalmú fűrészpor;
12. „nedvességtartalom”: a szilárd tüzelésű kazánban használt tüzelőanyagban lévő nedvesség tömegének és a tüzelőanyag tömegének az aránya;
13. „más fosszilis tüzelőanyag”: a bitumenes kőszéntől, a barnaszéntől (ideértve a brikettet is), a koksztól, az antracittól és a fosszilis tüzelőanyag-keverékből készült brikettől különböző fosszilis tüzelőanyag;
14. „a maximális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax ”: a szilárd tüzelésű kazán mért hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;
15. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin ”: a szilárd tüzelésű kazánnak a figyelembe veendő részterheléshez tartozó villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;
16. „rásegítő fűtés”: a Joule-hatás elvén működő, elektromos ellenállást tartalmazó fűtőelem, amely kizárólag akkor termel hőt, ha arra a szilárd tüzelésű kazán vagy a melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer fagyásának megakadályozása céljából szükség van, illetve akkor, ha a külső hőellátás (például karbantartás alkalmával) leválasztásra kerül vagy meghibásodik;
17. „figyelembe veendő részterhelés”: automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítmény 30 %-án való működés, a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében pedig, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án üzemeltethetők, a mért hőteljesítmény 50 %-án való működés;
18. „készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás”, „PSB ”: a szilárd tüzelésű kazán energiafogyasztása készenléti üzemmódban a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés energiafogyasztása nélkül, kW-ban kifejezve;
19. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a szilárd tüzelésű kazán a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
20. „szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok”, „ηson ”:
|
a) |
automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 30 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga; |
|
b) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 50 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga; |
|
c) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok; |
|
d) |
kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok; |
21. „hatásfok”, „η”: a szilárd tüzelésű kazán által leadott hasznos hőteljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;
22. „hasznos hőteljesítmény”, „P”: a szilárd tüzelésű kazán hőhordozó közegnek átadott, kW-ban kifejezett hőteljesítménye;
23. „fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán”: optimális tüzelőanyagként fosszilis tüzelőanyagot vagy biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékét égető szilárd tüzelésű kazán;
24. „száraz égéshő”, „GCVmf ”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;
25. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek az V. melléklet 1. pontjában található 4. táblázatban felsorolt műszaki paraméterei megegyeznek egy másik, ugyanazon szállító által forgalomba hozott modellével.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
II. MELLÉKLET
Energiahatékonysági osztályok
A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysági osztályát energiahatékonysági mutatójuk alapján, az 1. táblázatnak megfelelően kell megállapítani.
A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysági mutatóját a IX. mellékletnek megfelelően kell meghatározni.
1. táblázat
Szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysági osztályai
|
Energiahatékonysági osztály |
Energiahatékonysági mutató (EEI) |
|
A+++ |
EEI ≥ 150 |
|
A++ |
125 ≤ EEI < 150 |
|
A+ |
98 ≤ EEI < 125 |
|
A |
90 ≤ EEI < 98 |
|
B |
82 ≤ EEI < 90 |
|
C |
75 ≤ EEI < 82 |
|
D |
36 ≤ EEI < 75 |
|
E |
34 ≤ EEI < 36 |
|
F |
30 ≤ EEI < 34 |
|
G |
EEI < 30 |
III. MELLÉKLET
Címkék
1. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK
1.1. 1. címke
|
a) |
A címkén a következő adatoknak kell szerepelniük:
|
|
b) |
A szilárd tüzelésű kazánok címkéjének kivitelére vonatkozó formai követelményeket e melléklet 3. pontja rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján megkapta az uniós ökocímkét, az uniós ökocímke másolatát is fel lehet tüntetni. |
1.2. 2. címke
|
a) |
A címkén az e melléklet 1.1.a) pontjában felsorolt adatoknak kell szerepelniük. |
|
b) |
A szilárd tüzelésű kazánok címkéjének kivitelére vonatkozó formai követelményeket e melléklet 3. pontja rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megkapta az uniós ökocímkét, az uniós ökocímke másolatát is fel lehet tüntetni. |
2. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNBÓL, KIEGÉSZÍTŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKBŐL, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÓKBÓL ÉS NAPENERGIA-KÉSZÜLÉKEKBŐL ÁLLÓ CSOMAGOK
A+++-tól G-ig terjedő energiahatékonysági osztályokba besorolt, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok
|
a) |
A címkén a következő adatoknak kell szerepelniük:
|
|
b) |
A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok címkéjének kivitelére vonatkozó formai követelményeket e melléklet 4. pontja rögzíti. Az A+++-tól D-ig terjedő energiahatékonysági osztályokba besorolt szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok esetében az A+++-tól G-ig terjedő skálából az E–G osztályok elhagyhatók. |
3. A SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK CÍMKÉJÉNEK KIVITELE
Követelmények:
|
a) |
A címke szélességének legalább 105 mm-nek, magasságának legalább 200 mm-nek kell lennie. Nagyobb méretben nyomtatott címkén a címke tartalmát méretarányosan kell felnagyítani. |
|
b) |
A háttérnek fehérnek kell lennie. |
|
c) |
Az alábbiakban a felhasználható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
|
d) |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
4. A SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNBÓL, KIEGÉSZÍTŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKBŐL, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÓKBÓL ÉS NAPENERGIA-KÉSZÜLÉKEKBŐL ÁLLÓ CSOMAGOK CÍMKÉJÉNEK KIVITELE
Követelmények:
|
a) |
A címke szélességének legalább 210 mm-nek, magasságának legalább 297 mm-nek kell lennie. Nagyobb méretben nyomtatott címkén a címke tartalmát méretarányosan kell felnagyítani. |
|
b) |
A háttérnek fehérnek kell lennie. |
|
c) |
Az alábbiakban a felhasználható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
|
d) |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
IV. MELLÉKLET
Termékismertető adatlap
1. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK
1.1. A szilárd tüzelésű kazán termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell a következő információkat:
|
a) |
a szállító neve vagy védjegye; |
|
b) |
a szállító által megadott modellazonosító; |
|
c) |
a modell II. mellékletnek megfelelően megállapított energiahatékonysági osztálya; |
|
d) |
a mért hőteljesítmény kW-ban kifejezett és egész számra kerekített értéke; |
|
e) |
az energiahatékonysági mutató IX. mellékletnek megfelelően meghatározott és egész számra kerekített értéke; |
|
f) |
a szezonális helyiségfűtési hatásfok VIII. mellékletnek megfelelően meghatározott, egész számra kerekített és %-ban kifejezett értéke; |
|
g) |
minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölése, amelyet a szilárd tüzelésű kazán összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni; |
|
h) |
kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében az elektromos hatásfok egész számra kerekített és %-ban kifejezett értéke. |
1.2. Egyetlen termékismertető adatlap ugyanazon szállító által szállított szilárd tüzelésű kazánok több modelljére is vonatkozhat.
1.3. Az adatlapon feltüntetendő információk a címke – akár színes, akár fekete-fehér – másolata formájában is megadhatók. Ilyenkor külön fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek az 1.1. pontban felsoroltak közül a címkén nem szerepelnek.
2. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNBÓL, KIEGÉSZÍTŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKBŐL, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÓKBÓL ÉS NAPENERGIA-KÉSZÜLÉKEKBŐL ÁLLÓ CSOMAGOK
A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok termékismertető adatlapján az energiahatékonysági mutató meghatározása céljából – az adott esetnek megfelelően – az 1. vagy a 2. ábrán jelzett információkat kell feltüntetni, beleértve a következőket is:
a) I: az elsődleges szilárd tüzelésű kazán energiahatékonysági mutatójának értéke;
b) II: a csomag részét képező elsődleges szilárd tüzelésű kazán és kiegészítő fűtőberendezések hőteljesítményének – az adott esetnek megfelelően – a 2., illetve a 3. táblázat szerinti súlyozására szolgáló tényező;
c) III: a 294/(11 · Pr) képlettel meghatározott érték, ahol Pr az elsődleges szilárd tüzelésű kazánra vonatkozik;
d) IV: a 115/(11 · Pr) képlettel meghatározott érték, ahol Pr az elsődleges szilárd tüzelésű kazánra vonatkozik.
2. táblázat
Az elsődleges szilárd tüzelésű kazán és a kiegészítő fűtőberendezés hőteljesítményének súlyozása e melléklet 1. ábrájának alkalmazásában (1)
|
Psup/(Pr + Psup) (2) |
II, csomag melegvíz-tároló tartály nélkül |
II, csomag melegvíz-tároló tartállyal |
|
0 |
0 |
0 |
|
0,1 |
0,30 |
0,37 |
|
0,2 |
0,55 |
0,70 |
|
0,3 |
0,75 |
0,85 |
|
0,4 |
0,85 |
0,94 |
|
0,5 |
0,95 |
0,98 |
|
0,6 |
0,98 |
1,00 |
|
≥ 0,7 |
1,00 |
1,00 |
3. táblázat
Az elsődleges kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán és a kiegészítő fűtőberendezés hőteljesítményének súlyozása e melléklet 2. ábrájának alkalmazásában (1)
|
Pr/(Pr + Psup) (3) |
II, csomag melegvíz-tároló tartály nélkül |
II, csomag melegvíz-tároló tartállyal |
|
0 |
1,00 |
1,00 |
|
0,1 |
0,70 |
0,63 |
|
0,2 |
0,45 |
0,30 |
|
0,3 |
0,25 |
0,15 |
|
0,4 |
0,15 |
0,06 |
|
0,5 |
0,05 |
0,02 |
|
0,6 |
0,02 |
0 |
|
≥ 0,7 |
0 |
0 |
1. ábra
Elsődleges szilárd tüzelésű kazánok esetében a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag termékismertető adatlapján feltüntetendő, a kínált csomag energiahatékonysági mutatóját meghatározó adatok
2. ábra
Elsődleges kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag termékismertető adatlapján feltüntetendő, a kínált csomag energiahatékonysági mutatóját meghatározó adatok
(1) A közbenső értékeket a két legközelebbi értékből kiindulva, lineáris interpoláció útján kell meghatározni.
(2) Pr az elsődleges szilárd tüzelésű kazánra vonatkozik.
(3) Pr az elsődleges szilárd tüzelésű kazánra vonatkozik.
V. MELLÉKLET
Műszaki dokumentáció
1. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK
A szilárd tüzelésű kazánok 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell:
|
a) |
a szállító nevét és címét; |
|
b) |
a modellazonosítót; |
|
c) |
az alkalmazott harmonizált szabványok jelzetét, ha vannak ilyenek; |
|
d) |
ha a 4. táblázat szerint az optimális tüzelőanyag más fás biomassza, nem fás biomassza, más fosszilis tüzelőanyag vagy biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló más keverék, akkor a tüzelőanyag egyértelmű azonosításához szükséges részletességű leírást és a tüzelőanyagra vonatkozó műszaki szabvány vagy specifikáció megjelölését, ideértve a berendezésben felhasznált tüzelőanyag méréssel meghatározott nedvességtartalma és hamutartalma, továbbá más fosszilis tüzelőanyag esetében a méréssel meghatározott illóanyag-tartalom megadását is; |
|
e) |
az alkalmazott más műszaki szabványok és előírások megjelölését, ha vannak ilyenek; |
|
f) |
a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nevét és aláírását; |
|
g) |
a 4. táblázatban megjelölt információkat (a táblázatban szereplő műszaki paramétereket a VIII. és a IX. melléklet követelményeinek megfelelő mérésekkel és számításokkal kell meghatározni); |
|
h) |
a szállítók által vagy nevükben végzett vizsgálatok jegyzőkönyveit, ideértve a vizsgálatokat végző testület nevét és címét is; |
|
i) |
minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a szilárd tüzelésű kazán összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni; |
|
j) |
az egyenértékű modellek jegyzékét, ha vannak ilyenek. |
Ezek az információk a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (1) alapuló intézkedések alapján elkészített műszaki dokumentációval egységes szerkezetben is rendelkezésre bocsáthatók.
4. táblázat
A szilárd tüzelésű kazánok és a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok műszaki paraméterei
|
Modellazonosító |
|||||||||
|
Tüzelési mód: [Kézi: a kazánt legalább x (2) liter űrtartalmú melegvíz-tároló tartállyal kell üzemeltetni/Automata: a kazánt legalább x (3) liter űrtartalmú melegvíz-tároló tartállyal ajánlott üzemeltetni] |
|||||||||
|
Kondenzációs kazán: [igen/nem] |
|||||||||
|
Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán: [igen/nem] |
Kombinált kazán: [igen/nem] |
||||||||
|
Tüzelőanyag |
Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!) |
További alkalmas tüzelőanyag(ok) |
|||||||
|
Tűzifa, nedvességtartalom ≤ 25 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Aprított fa, nedvességtartalom: 15–35 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Aprított fa, nedvességtartalom > 35 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Préselt faanyag pellet vagy brikett formájában |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Fűrészpor, nedvességtartalom ≤ 50 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Más fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Nem fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Bitumenes kőszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Barnaszén (a brikettet is beleértve) |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Koksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Antracit |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Fosszilis tüzelőanyag-keverékből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Más fosszilis tüzelőanyag |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Biomassza (30–70 %) és fosszilis tüzelőanyag keverékéből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló egyéb keverék |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|||||||
|
Az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői: |
|||||||||
|
Szezonális helyiségfűtési hatásfok, η s (%-ban): |
|||||||||
|
Energiahatékonysági mutató, EEI: |
|||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
|
Hasznos hőteljesítmény |
|
Hatásfok |
|||||||
|
A mért hőteljesítményen |
Pn (4) |
x,x |
kW |
|
A mért hőteljesítményen |
ηn |
x,x |
% |
|
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
Pp |
[x,x/n.a.] |
kW |
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
ηp |
[x,x/ n.a.] |
% |
|
|
Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán esetében: Elektromos hatásfok |
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|||||||
|
|
A mért hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|||||
|
A mért hőteljesítményen |
ηel,n |
x,x |
% |
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
elmin |
[x,xxx/ n.a.] |
kW |
|
|
|
A beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezésé, ha releváns |
[x,xxx/ n.a.] |
kW |
||||||
|
|
Készenléti üzemmódban |
PSB |
x,xxx |
kW |
|||||
|
|
|||||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A szállító neve és címe |
||||||||
|
|
|||||||||
2. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNBÓL, KIEGÉSZÍTŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKBŐL, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÓKBÓL ÉS NAPENERGIA-KÉSZÜLÉKEKBŐL ÁLLÓ CSOMAGOK
A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok 3. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell:
|
a) |
a szállító nevét és címét; |
|
b) |
a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag modelljének egyértelmű azonosításához szükséges leírást; |
|
c) |
az alkalmazott harmonizált szabványok jelzetét, ha vannak ilyenek; |
|
d) |
az alkalmazott más műszaki szabványok és előírások megjelölését, ha vannak ilyenek; |
|
e) |
a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nevét és aláírását; |
|
f) |
a következő műszaki paramétereket:
|
|
g) |
minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomag összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).
(2) A tartály térfogata = 45 × P r × (1 – 2,7/P r) vagy 300 liter, amelyik a nagyobb érték; a P r értékét kW-ban kell behelyettesíteni.
(3) A tartály térfogata = 20 × P r; a P r értékét kW-ban kell behelyettesíteni.
(4) Az optimális tüzelőanyag esetében P n = P r.
VI. MELLÉKLET
Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)
1. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK
1.1. A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell feltüntetni:
|
a) |
a modell II. mellékletnek megfelelően megállapított energiahatékonysági osztálya; |
|
b) |
a mért hőteljesítmény kW-ban kifejezett és egész számra kerekített értéke; |
|
c) |
az energiahatékonysági mutató IX. mellékletnek megfelelően meghatározott és egész számra kerekített értéke; |
|
d) |
kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében az elektromos hatásfok egész számra kerekített és %-ban kifejezett értéke. |
1.2. Az 1.1. pont alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni.
2. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNBÓL, KIEGÉSZÍTŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKBŐL, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÓKBÓL ÉS NAPENERGIA-KÉSZÜLÉKEKBŐL ÁLLÓ CSOMAGOK
2.1. A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell feltüntetni:
|
a) |
a modell II. mellékletnek megfelelően megállapított energiahatékonysági osztálya; |
|
b) |
az energiahatékonysági mutató egész számra kerekített értéke; |
|
c) |
az adott esetnek megfelelően a IV. melléklet 1. vagy 2. ábrája szerint információk. |
2.2. A 2.1. pont alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni.
VII. MELLÉKLET
Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk
|
1. |
E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában: a) „kijelző mechanizmus”: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is; b) „beágyazott megjelenítés”: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni; c) „érintőképernyő”: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője; d) „helyettesítő szöveg”: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van. |
|
2. |
A 3. cikkben meghatározott időütemezés szerint a szállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét, illetőleg csomag esetében a szállítók által a 3. cikk alapján rendelkezése bocsátott címke és termékismertető adatlapok alapján a körülményeknek megfelelően gondosan kitöltött, megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni. Ha a kijelzőn termék és csomag egyszerre jelenik meg, de csak a csomag ára van feltüntetve, akkor csak a csomag címkéjét kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. mellékletben meghatározott mérettel. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie. |
|
3. |
Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:
|
|
4. |
Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:
|
|
5. |
A szállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a „Termékismertető adatlap” szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie. |
VIII. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek és műszaki paramétereknek.
2. Általános mérési és számítási követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű kazánokat az optimális tüzelőanyaggal kell megvizsgálni. |
|
b) |
A szezonális helyiségfűtési hatásfok gyártó által megadott értékét egész számra kell kerekíteni. |
3. A szilárd tüzelésű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfokára vonatkozó általános követelmények
|
a) |
Az ηn és ηp hatásfokértékeket és a hasznos hőteljesítmény Pn és Pp értékeit – értelemszerűen – meg kell mérni. Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében az ηel,n elektromos hatásfok értékét is meg kell mérni. |
|
b) |
Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot úgy kell kiszámítani, hogy az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot korrigáljuk a hőmérséklet-szabályozás és a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás miatti hatásokkal, illetve kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében megnöveljük az elektromos hatásfok és a CC = 2,5 átváltási együttható szorzatával. |
|
c) |
A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval be kell szorozni. |
4. A szilárd tüzelésű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfokára vonatkozó különös követelmények
|
a) |
Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni: ηs = ηson – F(1) – F(2) + F(3) ahol:
|
|
b) |
Az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni:
|
|
c) |
Az F(2) számítása:
|
5. AZ ÉGÉSHŐ SZÁMÍTÁSA:
Az égéshőt (GCV) a száraz égéshőből (GCVmf ), az alábbi átalakítást elvégezve kapjuk meg:
GCV = GCVmf × (1 – M)
ahol:
|
a) |
a GCV és a GCVmf megajoule/kilogrammban értendő; |
|
b) |
M a tüzelőanyag nedvességtartalma arányszámként kifejezve. |
IX. MELLÉKLET
Az energiahatékonysági mutató számításának módszere
|
1. |
A szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonysági mutatóját (EEI) az optimális tüzelőanyagra kell kiszámítani, és egész számra kell kerekíteni az alábbiak szerint: EEI = ηson × 100 × BLF – F(1) – F(2) × 100 + F(3) × 100 ahol:
|
|
2. |
A szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiahatékonysági mutatóját (EEI) a IV. melléklet 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. |
X. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A tagállamok hatóságai a 3. és a 4. cikkben megállapított követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
|
1. |
A tagállami hatóságok a modell egyetlen darabját vetik vizsgálat alá. A vizsgálatot olyan tüzelőanyaggal kell vizsgálni, amelynek a jellemzői a szállító által a VIII. melléklet alapján elvégzett mérésekhez használt tüzelőanyag jellemzőivel egy tartományba esnek. |
|
2. |
A modell akkor teljesíti az alkalmazandó követelményeket, ha:
|
|
3. |
Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá. A három további darab egy vagy több, a szállító műszaki dokumentációjában egyenértékű modellként megjelölt modellhez is tartozhat. |
|
4. |
A modell akkor teljesíti az alkalmazandó követelményeket, ha az energiahatékonysági mutató átlaga a három további megvizsgált darabra nem kisebb 6 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
|
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak. |
A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a VIII. és a IX. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.
Az e melléklet 2. b) és 4. pontjában meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén és a termékismertető adatlapon megjelölt értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban található értékek.
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/76 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1188 RENDELETE
(2015. április 28.)
a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható. |
|
(2) |
A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése szempontjából nagy jelentőségű termékekre, köztük az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálat keretében elemezte a lakóépületek és kereskedelmi célú épületek fűtésére széles körben alkalmazott egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálat során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit. |
|
(4) |
E rendelet szempontjából az egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzői közül lényegesnek tekintett paraméter az üzem közbeni energiafogyasztás és az üzem közben kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége. |
|
(5) |
Az előkészítő vizsgálat azt mutatja, hogy a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a környezettudatos tervezés kapcsán meghatározott további paraméterekkel az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében nem szükséges foglalkozni. |
|
(6) |
A rendeletben foglalt szabályozás hatályát a terv szerint gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal vagy villamos energiával működtethető egyedi helyiségfűtő berendezésekre indokolt kiterjeszteni. A rendelet hatálya alá tartoznak azok az egyedi helyiségfűtő berendezések is, amelyek közvetett folyadékmelegítő funkcióval rendelkeznek. |
|
(7) |
Becslések szerint 2010-ben az Unióban az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 1 673 PJ (40,0 Mtoe) volt, amely 75,3 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátásának felel meg. Becslések szerint 2020-ban az Unióban az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 1 630 PJ (39,0 Mtoe) lesz, amely 71,6 millió tonna CO2 kibocsátásának felel meg. |
|
(8) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztása tovább csökkenthető olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(9) |
Becslések szerint 2010-ben az egyedi helyiségfűtő berendezések éves nitrogén-oxid-kibocsátása (NOx) 5 600 tonna kén-oxiddal (SOx) volt egyenértékű. A tagállamok által elfogadott konkrét intézkedéseknek és a műszaki fejlődésnek köszönhetően e mennyiségek értéke 2020-ban várhatóan 49 000 tonna SOx-egyenérték lesz. |
|
(10) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátása tovább csökkenthető olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(11) |
Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények és az (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) előírt címkézési követelmények 2020-ig várhatóan éves szinten körülbelül 157 PJ (3,8 Mtoe) összmegtakarítást fognak eredményezni az energiafogyasztásban, miközben ennek következtében a CO2-kibocsátás 6,7 millió tonnával csökken. |
|
(12) |
Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények 2020-ig várhatóan éves szinten 600 tonnával csökkentik a kibocsátás SOx-egyenértékben kifejezett mennyiségét. |
|
(13) |
Ez a rendelet különböző műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik. Egységes energiahatékonysági követelmények bevezetése esetén egyes technológiák kiszorulnának a piacról, ami kedvezőtlenül hatna a fogyasztókra. Emiatt az egyenlő piaci feltételeket az teremti meg, ha a környezettudatos tervezés területén minden egyes technológiára eltérő, az adott technológiában rejlő megtakarítási lehetőségekhez igazodó követelmények kerülnek bevezetésre. |
|
(14) |
A belső piac jobb működése és az egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzőinek javulása érdekében a környezettudatos tervezés területén bevezetendő követelményeknek az Unió teljes egészében egységes módon kell szabályozniuk az érintett termékek energiafogyasztására és az általuk kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére vonatkozó követelményeket. |
|
(15) |
Valós körülmények között az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysága kisebb a méréssel meghatározható energiahatékonyságnál. Annak érdekében, hogy a szezonális helyiségfűtési hatásfok közelebb legyen az energiafelhasználási hatásfokhoz, a gyártókat szabályozók alkalmazására kell ösztönözni. Ebből a célból a két érték közötti különbség figyelembevétele érdekében csökkentést kell alkalmazni. Ez a csökkentés bizonyos szabályozási lehetőségek alkalmazásával kiváltható. |
|
(16) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az egyedi helyiségfűtő berendezések funkcionalitását és megfizethetőségét, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. |
|
(17) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket olyan időütemezés szerint indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeiknek az e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Az időütemezés megállapítása során tekintettel kell lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek. |
|
(18) |
A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(19) |
A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. |
|
(20) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel. |
|
(21) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásainak további csökkentése érdekében a gyártóknak adatokat kell szolgáltatniuk a szétszereléshez, az újrafeldolgozáshoz és az ártalmatlanításhoz is. |
|
(22) |
Annak érdekében, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések és a termék egészét vagy egy szegmensét tekintve legfeljebb 120 kW névleges hőteljesítményű kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.
Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
b) |
emberek meghatározott hőkomfortérzetének elérését és fenntartását konvekció vagy hősugárzás által szolgáló beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
c) |
a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
d) |
azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál; |
|
e) |
légfűtő termékekre; |
|
f) |
szaunakályhákra; |
|
g) |
alárendelt fűtőberendezésekre. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2009/125/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;
2. „háztartási egyedi helyiségfűtő berendezés”: minden egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a kereskedelmi célú helyiségfűtő berendezést;
3. „gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
4. „folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: folyékony tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
5. „elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő előállításához a villamos Joule-hatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés;
6. „kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezés”: az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés;
7. „nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
8. „zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezetőt igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon el vannak zárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
9. „hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: valamennyi elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, az elektromos egyedi padlófűtő berendezést, az elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést, a láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést vagy az alárendelt fűtőberendezést;
10. „helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: hő felhalmozására nem szánt, meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre tervezett, az épület szerkezeteibe és burkolati rendszereibe nem beépített elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
11. „hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő egy belső hőszigetelt magrészben való tárolására és a betározás után több órával történő kibocsátására tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
12. „elektromos egyedi padlófűtő berendezés”: az épület szerkezeteibe vagy burkolati rendszereibe beépített állapotban való üzemeltetésre tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
13. „elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek hőkibocsátó elemét a fűtendő térrész felé kell irányítani úgy, hogy a kisugárzott hő a célszemélyeket közvetlenül melegítse, és amelynek rendes használata közben a hőkibocsátó elemet fedő rács hőmérséklete legalább 130 °C-kal emelkedik, és/vagy más felületek hőmérséklete 100 °C-kal nő;
14. „láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek fűtőeleme a fűtőberendezésen kívülről is látható, és amelynek hőmérséklete rendes használat esetén legalább 650 °C;
15. „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt elektromos egyedi helyiségfűtő termék;
16. „alárendelt fűtőberendezés” („slave egység”): elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem képes önálló működésre, és amelynek szüksége van egy, a termék részét nem képező, de ahhoz pilotvezetékekkel, vezeték nélkül, Power Line Communication (elektromos hálózaton történő adatátvitel) technológiával vagy egyéb egyenértékű technológiával csatlakozó, külső szabályozó „master” egység jeleinek fogadására a hőkibocsátás szabályozásához abban a helyiségben, ahol a termék található;
17. „irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;
18. „sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;
19. „sugárzócsöves fűtőrendszer”: több égővel ellátott olyan sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az egyik égő égéstermékei másik égőt táplálhatnak, és amelyből az égők égéstermékei egyetlen szellőztető ventilátor segítségével távoznak;
20. „sugárzócsöves fűtőrendszer »szegmense«”: a sugárzócsöves fűtőrendszer azon része, amely az önálló működéshez szükséges valamennyi elemet tartalmazza, és így a sugárzócsöves fűtőrendszer fennmaradó részétől elkülönítve is vizsgálható;
21. „égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés”: minden olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést;
22. „kémény felé nyitott fűtőberendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;
23. „légfűtő berendezés”: kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;
24. „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;
25. „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;
26. „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;
27. „névleges hőteljesítmény” (Pnom ): a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
28. „minimális hőteljesítmény” (Pmin ): a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;
29. „maximális folyamatos hőteljesítmény (Pmax,c )”: az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely hosszú ideig folyamatosan fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
30. „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;
31. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 3. pontjában szereplő 1., 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott másik modellével.
A II–V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés
(1) Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.
(2) Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a II. mellékletben megállapított követelményeket 2018. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.
(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.
4. cikk
A megfelelőség értékelése
(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.
(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 3. b) pontjában meghatározott információkat.
(3) Ha egy adott modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk tervezési számítások és/vagy más egyenértékű készülékek adataiból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a műszaki dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a gyártók által elvégzett kísérleti vizsgálatok adatait. Ilyenkor a műszaki dokumentációban fel kell sorolni mindazokat az egyenértékű modelleket, amelyekre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk előállítása ugyanígy történt.
5. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Indikatív referenciaértékek
A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező egyedi helyiségfűtő berendezések indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2019. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni különösen:
|
— |
annak indokoltságát, hogy a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására szigorúbb követelmények vonatkozzanak, |
|
— |
a ellenőrzési tűrések módosításának indokoltságát, |
|
— |
az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának meghatározására szolgáló korrekciós tényezők érvényességét, |
|
— |
harmadik fél általi tanúsítás bevezetésének helyénvalóságát. |
8. cikk
Átmeneti intézkedések
A tagállamok 2018. január 1-jéig engedélyezhetik azon egyedi helyiségfűtő berendezések forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra és a nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.
9. cikk
Hatályba lépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) A Bizottság 2015. április 24-i (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló irányelve az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 20. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez
A II–V. melléklet alkalmazásában:
1. „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, (ηs): az egyedi helyiségfűtő berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;
2. „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
3. „nitrogén-oxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott nitrogén-oxidok mg/kWhinput mértékegységben kifejezve, a GCV alapján meghatározva a gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, valamint a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében;
4. „fűtőérték”, „NCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor bocsát ki abban az esetben, ha az égéstermékek nem térnek vissza a környezeti hőmérsékletre;
5. „száraz égéshő”, „GCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzciója során keletkező hőmennyiséget is;
6. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): az egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa, ahol:
|
a) |
háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a teljes felvett energiamennyiséget az NCV-ből és/vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni; |
|
b) |
kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből, valamint a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni; |
7. „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
8. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
9. „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb”: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;
10. „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot”: a termék által a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amikor a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percen keresztül ez a láng ég, kW-ban kifejezve;
11. „kézi töltésszabályozás beépített termosztáttal”: a termékbe beépített, a tárolt hő mennyiségének módosítása érdekében a mag hőmérsékletét mérő és szabályozó, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;
12. „kézi töltésszabályozás beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet-visszacsatolással”: a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;
13. „elektronikus töltésszabályozás beltéri és/vagy külső hőmérséklet-visszacsatolással vagy az energiaszolgáltató által szabályozva”: a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, automatikusan működő érzékelő jelenlétére utaló kifejezés, vagy arra való utalás, hogy a berendezés töltési rendjét az energiaszolgáltató szabályozza;
14. „ventilátorral segített hőleadás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a hőteljesítmény hőigényhez való hozzáigazítása érdekében egy vagy több beépített, szabályozható ventilátorral van ellátva;
15. „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;
16. „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás révén kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;
17. „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
18. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
19. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;
20. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;
21. „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenteni, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;
22. „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenteni, amikor azt észleli, hogy egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;
23. „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;
24. „adaptív bekapcsolásszabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes előre meghatározni a melegedési folyamat megkezdésének optimális időpontját és beindítani a folyamatot annak érdekében, hogy a kívánt időpontra elérje a beállított hőmérsékletet;
25. „működési idő korlátozása”: a termék olyan funkciójára utaló kifejezés, amely egy előre beállított időtartam elteltével automatikusan inaktiválja a terméket;
26. „feketegömb-érzékelővel ellátva”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a levegő és a sugárzás hőmérsékletét méri;
27. „egyállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan megválasztani hőteljesítményét;
28. „kétállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes két különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
29. „sokállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes három vagy több különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
30. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
31. „sugárzócsöves rendszer hőteljesítménye”: a sugárzócsöves rendszer forgalomba hozott konfigurációját alkotó szegmensek együttes hőteljesítménye, kW mértékegységben kifejezve;
32. „sugárzócsöves rendszer szegmensének hőteljesítménye”: más sugárzócsöves rendszerszegmensekkel együtt sugárzócsöves rendszerkonfigurációt alkotó sugárzócsöves rendszerszegmens hőteljesítménye kW-ban kifejezve;
33. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „sugárzási hatásfok” (RFnom, illetve RFmin): a termék által az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény leadása közben tanúsított hőteljesítmény és a teljes energiabevitel százalékban kifejezett hányadosa, számítás szintjén az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény mellett leadott energia elosztva a tüzelőanyag fűtőértéke alapján meghatározott teljes energiabevitellel;
34. „burkolati szigetelés”: a kültéri körülmények közé is helyezhető termék köré a hőveszteségek csökkentése érdekében vont hőszigetelő burkolat vagy köpeny;
35. „burkolat hőveszteség-tényezője”: a terméknek a fűtendő zárt téren kívül elhelyezett része által elszenvedett, a szóban forgó rész burkolatának hőátbocsátási képessége által meghatározott hőveszteség százalékban kifejezve;
36. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely segítségével egy adott egyedi helyiségfűtő berendezésmodell megkülönböztethető az azonos márkájú vagy ugyanazon gyártó nevét viselő többi modelltől;
37. „nedvességtartalom”: az egyedi helyiségfűtő berendezésben használt tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.)
II. MELLÉKLET
A környezettudatos tervezés követelményei
1. A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények
|
a) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek 2018. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:
|
2. A szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó követelmények
|
a) |
A folyékony és a gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége 2018. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
3. Termékinformációs követelmények
|
a) |
2018. január 1-jétől az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
|
b) |
2018. január 1-jétől az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
1. táblázat
A gáztüzelésű és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
|||||||||||
|
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs] |
|||||||||||
|
Közvetlen hőteljesítmény: … (kW) |
|||||||||||
|
Közvetett hőteljesítmény: … (kW) |
|||||||||||
|
Tüzelőanyag |
|
|
Kibocsátások helyiségfűtés során (1) |
||||||||
|
NOx |
|||||||||||
|
A tüzelőanyag típusa |
[gáznemű/folyékony] |
[adja meg] |
[mg/kWhinput] (GCV) |
||||||||
|
|
|
|
|
||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (NCV) |
|||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
|||
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív) |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
|||
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
|||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|||||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|||||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
|||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Adaptív bekapcsolásszabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Működési idő korlátozása |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Feketegömb-érzékelővel ellátva |
[igen/nem] |
||||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
|
|||||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
||||||||||
2. táblázat
Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Mértékegység |
|
Hőteljesítmény |
|
A hőbevitel típusa (csak a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében – egyet jelöljön meg) |
||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
Kézi töltésszabályozás beépített termosztáttal |
[igen/nem] |
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
Kézi töltésszabályozás beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet-visszacsatolással |
[igen/nem] |
|
Maximális folyamatos hőteljesítmény |
Pmax,c |
x,x |
kW |
|
Elektronikus töltésszabályozás beltéri és/vagy külső hőmérséklet-visszacsatolással |
[igen/nem] |
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
|
|
|
Ventilátorral segített hőleadás |
[igen/nem] |
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
|
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Adaptív bekapcsolásszabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Működési idő korlátozása |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Feketegömb-érzékelővel ellátva |
[igen/nem] |
|||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
|||||
3. táblázat
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
|||||||||||||
|
[irányított sugárzásos/sugárzócsöves] |
|||||||||||||
|
Tüzelőanyag |
Tüzelőanyag |
|
|
Kibocsátások helyiségfűtés során (2) |
|||||||||
|
NOx |
|||||||||||||
|
A tüzelőanyag típusa |
[gáznemű/folyékony] |
[adja meg] |
|
mg/kWhinput (GCV) |
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|||||||||
|
A kizárólag az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői |
|||||||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|||||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (GCV) – csak a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések esetében (3) |
|||||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
|||||
|
Minimális hőteljesítmény |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
Minimális hőteljesítmény (a névleges hőteljesítmény százalékában) |
.. |
[x] |
% |
|
|
|
|
|
|||||
|
A sugárzócsöves rendszer névleges hőteljesítménye (ha értelmezhető) |
Psystem |
x,x |
kW |
|
|
|
|
|
|||||
|
A sugárzócsöves rendszer szegmenseinek hőteljesítménye (ha értelmezhető) |
Pheater,i |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A sugárzócsöves rendszer szegmenseinek a minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfoka (ha értelmezhető) |
ηi |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
Egyforma szegmensek száma |
n |
[x] |
[-] |
|
|
|
|
|
|||||
|
Sugárzási hatásfok |
|
|
|
|
Burkolati veszteségek |
|
|
|
|||||
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfok |
RFnom |
[x,x] |
[-] |
|
Burkolat hőszigetelési besorolása |
U |
|
W/(m2K) |
|||||
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfok |
RFmin |
[x,x] |
[-] |
|
Burkolat hőveszteség-tényezője |
Fenv |
[x,x] |
% |
|||||
|
Sugárzócsőszegmensek névleges hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfoka |
RFi |
[x,x] |
[-] |
|
A fűtött területen kívül elhelyezendő hőfejlesztő berendezés |
|
[igen/nem] |
|
|||||
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítményszabályozás típusa (egyet jelöljön meg) |
|||||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
|
|||||||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
|
|||||||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
||||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
||||||||||||
NOx = nitrogén-oxidok
NOx = nitrogén-oxidok
(3) Az irányított sugárzásos helyiségfűtő berendezések súlyozott hőhatásfoka alapértelmezés szerint 85,6 %.
III. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek.
2. Általános mérési és számítási követelmények
|
a) |
A névleges hőteljesítmény és a szezonális helyiségfűtési hatásfok gyártó által megadott értékeit a legközelebbi tizedesjegyre kell kerekíteni. |
|
b) |
A szennyezőanyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. |
3. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A szezonális helyiségfűtési hatásfokot (ηS ) úgy kell meghatározni, hogy a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot (ηS,on ) korrigáljuk a hőtárolás és a teljesítményszabályozás, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, valamint az állandó gyújtóláng villamosenergia-fogyasztása miatti hatásokkal. |
|
b) |
A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű átváltási együtthatóval (CC) be kell szorozni. |
4. A kibocsátások meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a mérések során a kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségét kell figyelembe venni. A kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének kiszámítása céljából a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid mennyiségének nitrogén-dioxidként kifejezett összegét kell figyelembe venni. |
5. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények
|
a) |
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát a következő összefüggés határozza meg: ηS = ηS,on – 10 % + F(1) + F(2) + F(3) – F(4) – F(5) a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát pedig a következő összefüggés: ηS = ηS,on – F(1) – F(4) – F(5) A fenti összefüggésben:
|
|
b) |
A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések kivételével valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében: ηS,on = ηth,nom A fenti összefüggésben:
Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésekre: ηS,on = ηS,th · ηS,RF A fenti összefüggésben:
Az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre ηS,th = 85,6 %. A sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre: ηS,th = (0,15 · ηth,nom + 0,85 · ηth,min ) – Fenv A fenti összefüggésben:
Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtendő beltéri helyiségben kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségek értéke 0 (nulla). Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtött területen kívül kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségeket kifejező mennyiség értéke a hőfejlesztő berendezés burkolatának hőátbocsátási képességétől függ az 4. táblázat szerint. 4. táblázat A hőfejlesztő berendezés burkolatának hőveszteség-tényezője
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések hőkibocsátási hatásfokát a következő összefüggés adja: 
A fenti összefüggésben:
RFS = 0,15 · RFnom + 0,85 · RFmin A fenti összefüggésben:
A sugárzócsöves rendszerekre: 
A fenti összefüggésben:
A fenti összefüggés csak akkor alkalmazható, ha a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek égői, sugárzócsövei és reflektorai azonos felépítésűek, mint egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hasonló alkatrészei, és a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek működési jellemzőit meghatározó beállítások azonosak egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés beállításaival. |
|
c) |
Az F(1) korrekciós tag a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőenergia tárolására és kivételére rendelkezésre álló lehetőségek, illetve a természetes és a ventilátorral segített konvekció útján megvalósuló hőelosztás közötti különbség által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást, valamint a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőenergia kivételére rendelkezésre álló lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatást fejezi ki. A hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: Ha a termék el van látva a 5. táblázatban felsorolt (egymást kölcsönösen kizáró) lehetőségek valamelyikével, akkor az F(1) korrekciós tag értékét az adott lehetőséghez tartozó mértékben meg kell növelni. 5. táblázat Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések F(1) korrekciós tagja
Ha a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés hőleadását ventilátor segíti, akkor F(1) értékéhez további 1,5 %-ot hozzá kell adni. A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 6. táblázat A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések F(1) korrekciós tagja
Az F(1) korrekciós tag értéke kétállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 2,5 %, sokállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 5 %. A hőtárolós elektromos fűtőberendezésektől és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) korrekciós tag értéke 0 (nulla). |
|
d) |
A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, illetve számszakilag nem összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(2) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(2) korrekciós tag a 7. táblázat megfelelő sorából vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető. 7. táblázat Az F(2) korrekciós tag
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(2) korrekciós tag nem vehető figyelembe. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
e) |
A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(3) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(3) korrekciós tag a 8. táblázat megfelelő soraiból vett értékek összegével egyenlő. 8. táblázat Az F(3) korrekciós tag
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
f) |
A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tag: Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe. Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciót a következőképpen kell meghatározni: A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tag kiszámítása: 
A fenti összefüggésben:
A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
|
|
g) |
Az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező F(5) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe. A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
Ha a termék nem rendelkezik állandó gyújtólánggal, akkor Ppilot értéke 0 (nulla). A fenti összefüggésben:
|
(1) A Bizottság 2008. december 17-i 1275/2008/EK rendelete a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 339., 2008.12.18., 45. o.).
IV. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
|
1. |
A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá. |
|
2. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
3. |
Ha a 2.a) vagy a 2.b) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az azzal egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2.c)–2.i) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként jelölt meg. |
|
4. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit. Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak. |
|
6. |
A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák. Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. |
V. MELLÉKLET
Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában
A rendelet hatálybalépésének időpontjában az egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége szempontjából legjobb technológia a következőképpen írható le:
|
1. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértékei
|
|
2. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségének referenciaértékei
|
A fentiekből nem következik feltétlenül, hogy az 1. és a 2. pontban meghatározott referenciaértékek egy adott egyedi helyiségfűtő berendezést egyszerre jellemeznek.
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/100 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1189 RENDELETE
(2015. április 28.)
a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható. |
|
(2) |
A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése szempontjából nagy jelentőségű termékekre, köztük a fűtőberendezésekre, ezen belül pedig a szilárd tüzelésű kazánokra, valamint a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagokra vonatkozóan. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően háztartásokban használt, illetve kereskedelmi célú szilárd tüzelésű kazánok műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit. |
|
(4) |
E rendelet szempontjából a szilárd tüzelésű kazánok környezetvédelmi jellemzői közül elsősorban az üzem közbeni energiafogyasztást, valamint az üzem közben kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségét indokolt lényeges paraméternek tekinteni. A szilárd tüzelésű kazánok éves energiafogyasztása 2030-ra várhatóan eléri az 530 petajoule-t („PJ”) (kb. 12,7 millió tonna olajegyenérték, „Mtoe”), továbbá az éves porkibocsátás 25 kilotonnára („kt”), a gáznemű szerves vegyületek éves kibocsátása 25 kt-ra, az éves szén-monoxid-kibocsátás pedig 292 kt-ra növekszik ugyanezen időszakban. A szilárd tüzelésű kazánoknak az energiahatékonyság növelését és a szervesanyag-kibocsátás csökkentését szem előtt tartó, a piacon várhatóan megjelenő új kialakításai miatt a nitrogén-oxidok kibocsátásának növekedésével lehet számolni. Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy a szilárd tüzelésű kazánok üzem közbeni energiafogyasztása és szennyező anyag-kibocsátása lényegesen csökkenthető. |
|
(5) |
Az előkészítő vizsgálatok tanúsága szerint továbbá a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a termékek környezettudatos tervezése kapcsán meghatározott további paraméterekkel a szilárd tüzelésű kazánok esetében nem szükséges foglalkozni. Különösen a dioxinok és a furánok kibocsátása nem bizonyult lényegesnek. |
|
(6) |
A kizárólag meleg ivóvíz és szaniter melegvíz biztosítása céljából hőt előállító kazánokat, a gáznemű hőhordozó közeg melegítésére és elosztására használt kazánokat, valamint az 50 kW és az annál nagyobb elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű kazánokat (hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő kazánokat) különleges műszaki jellemzőik miatt nem indokolt e rendelet útján szabályozni. A nem fás biomasszával működő kazánokat szintén nem indokolt e rendelet útján szabályozni, mert jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ európai szinten a környezettudatos tervezésükre vonatkozó követelmények szintjeinek meghatározásához, illetőleg mivel furán- és dioxin-kibocsátásuk miatt további jelentős környezeti hatásuk lehet. A nem fás biomasszával működő kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények meghatározásának indokoltságát a Bizottság e rendelet felülvizsgálatakor fogja újra értékelni. |
|
(7) |
A szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztása és szennyező anyag-kibocsátása csökkenthető olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(8) |
Az e rendeletben és az (EU) 2015/1187 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) előírt követelmények 2030-ra a becslések szerint együttesen évi mintegy 18 PJ (kb. 0,4 Mtoe) energiamegtakarítást, ennek megfelelően kb. 0,2 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást (CO2) fognak eredményezni, továbbá 10 kt-val csökken a porkibocsátás, 14 kt-val a gáznemű szerves vegyületek kibocsátása és 130 kt-val a szén-monoxid-kibocsátás. |
|
(9) |
A belső piac jobb működése és az érintett termékek környezetvédelmi jellemzőinek javulása érdekében a környezettudatos tervezés területén bevezetendő követelményeknek az Unió teljes egészében egységes módon kell szabályozniuk a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztására és szennyező anyag-kibocsátására vonatkozó követelményeket. |
|
(10) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják a szilárd tüzelésű kazánok funkcionalitását és megfizethetőségét, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. |
|
(11) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket olyan időütemezés szerint indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeiknek az e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Az időütemezés megállapítása során tekintettel kell lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek. |
|
(12) |
A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(13) |
A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. Bár a harmadik fél általi tanúsítás bevezetésének helyénvalóságát indokolt ugyanabban az időpontban megvizsgálni, amikorra azt a 813/2013/EU bizottsági rendelet (4) előírja, a környezettudatos tervezés követelményeinek hatálybalépése előtt sem kívánatosnak, sem megvalósíthatónak nem tűnik a szilárd tüzelésű kazánok megfelelőségértékelési eljárásának megváltoztatása. |
|
(14) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel. |
|
(15) |
A szilárd tüzelésű kazánok környezeti hatásainak további csökkentése érdekében a gyártóknak adatokat kell szolgáltatniuk a szétszereléshez, az újrafeldolgozáshoz és az ártalmatlanításhoz is. |
|
(16) |
Annak érdekében, hogy a szilárd tüzelésű kazánok teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is. |
|
(17) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A rendelet tárgya és hatálya
(1) Ez a rendelet a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) sérelme nélkül a legfeljebb 500 kilowatt (kW) mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg, ideértve az (EU) 2015/… felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke értelmében vett, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részét képező szilárd tüzelésű kazánokat is.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter melegvíz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra; |
|
b) |
a gáznemű hőhordozó közeg (például gőz vagy levegő) melegítésére és elosztására használt kazánokra; |
|
c) |
az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra; |
|
d) |
a nem fás biomasszával működő kazánokra. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2009/125/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „szilárd tüzelésű kazán”: egy vagy több szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéssel felszerelt olyan eszköz, amely egy vagy több zárt helyiség beltéri léghőmérséklete kívánt szintjének elérése és fenntartása céljából egy melegvíz-üzemű központi fűtési rendszert hővel lát el, és mindeközben a mért hőteljesítményének legfeljebb 6 %-a távozik veszteségként a környezetbe;
2. „melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer”: a központilag előállított hőnek az épületek és épületrészek zárt helyiségeinek fűtésére használt hőkibocsátó eszközök közötti elosztásához hőhordozó közegként vizet használó rendszer, ideértve a tömbfűtő rendszereket és a távfűtési hálózatokat is;
3. „szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés”: a szilárd tüzelésű kazán azon része, amely szilárd tüzelőanyag elégetésével a hőt termeli;
4. „mért hőteljesítmény”, „Pr”: a szilárd tüzelésű kazánnak a zárt helyiségek optimális tüzelőanyaggal történő fűtése során leadott, a gyártó által megadott hőteljesítménye kW-ban;
5. „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;
6. „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;
7. „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;
8. „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;
9. „fosszilis tüzelőanyag”: a biomasszától különböző tüzelőanyag, beleértve az antracitot, a barnaszenet, a kokszot és a bitumenes kőszenet, valamint e rendelet alkalmazásában a tőzeget is;
10. „biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán;
11. „nem fás biomasszával működő kazán”: optimális tüzelőanyagként nem fás biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán, amelynek további alkalmas tüzelőanyagai között nem szerepel fás biomassza, fosszilis tüzelőanyag, valamint biomassza és fosszilis tüzelőanyag keveréke;
12. „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen szilárd tüzelőanyag, amely a gyártó használati utasítása szerint a kazán üzemeltetésére lehetőleg használandó;
13. „további alkalmas tüzelőanyag”: olyan, az optimális tüzelőanyagtól eltérő szilárd tüzelőanyag, amelyet a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű kazánban használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;
14. „kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amely egyszerre képes hőt és villamos energiát előállítani;
15. „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, „ηs ”: a szilárd tüzelésű kazán által kiszolgált, az adott fűtési idényhez tartozó helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;
16. „por”: a füstgáz gáznemű részében elszórtan található, különböző alakú, felépítésű és sűrűségű részecskék összessége.
A II–V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés
(1) A szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.
(2) A szilárd tüzelésű kazánoknak a II. melléklet 1. és 2. pontjában megállapított követelményeket 2020. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.
(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.
4. cikk
A megfelelőség értékelése
(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.
(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 2. c) pontjában meghatározott információkat.
5. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Indikatív referenciaértékek
A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező szilárd tüzelésű kazánok indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.
7. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2022. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében megvizsgálja különösen, hogy mennyiben indokolt:
|
a) |
a rendelet hatályát kiterjeszteni a legfeljebb 1 000 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra; |
|
b) |
a rendelet hatályát kiterjeszteni a nem fás biomasszával működő kazánokra, és a környezettudatos tervezés területén az ilyen kazánok által jellemzően kibocsátott szennyező anyagok vonatkozásában követelményeket meghatározni; |
|
c) |
a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyság, illetőleg a por, a gáznemű szerves vegyületek és a szén-monoxid kibocsátása vonatkozásában szigorúbb követelményeket megállapítani 2020 utánra; valamint |
|
d) |
megváltoztatni az ellenőrzési tűréseket. |
(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy helyénvaló-e a szilárd tüzelésű kazánok esetében bevezetni a harmadik fél általi tanúsítást, és e vizsgálat eredményeit legkésőbb 2018. augusztus 22-én a konzultációs fórum elé tárja.
8. cikk
Átmeneti rendelkezés
A tagállamok 2020. január 1-jéig engedélyezhetik azon szilárd tüzelésű kazánok forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra, valamint a por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) A Bizottság 2015. április 27-i (EU) 2015/1187 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 43. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és Tanács 2012. október 25-i (EU) 1025/2012 rendelet az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
(4) A Bizottság 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 239., 2013.9.6., 136. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez
A II–V. melléklet alkalmazásában:
1. „szezonális helyiségfűtési kibocsátás”:
|
a) |
automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 30 %-ához tartozó kibocsátás súlyozott átlaga mg/m3-ben kifejezve; |
|
b) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 50 %-ához tartozó kibocsátás súlyozott átlaga mg/m3-ben kifejezve; |
|
c) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, a mért hőteljesítményhez tartozó kibocsátás mg/m3-ben kifejezve; |
|
d) |
kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez tartozó kibocsátás mg/m3-ben kifejezve; |
2. „fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán”: optimális tüzelőanyagként fosszilis tüzelőanyagot vagy biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékét égető szilárd tüzelésű kazán;
3. „szilárd tüzelésű kazán burkolata”: a szilárd tüzelésű kazánnak a szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés beépítésére kialakított része;
4. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a szilárd tüzelésű kazánok egyazon védjeggyel vagy gyártónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;
5. „kondenzációs kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyben rendes üzemi körülmények között és adott üzemi vízhőmérsékletek mellett az égéstermék vízgőztartalma részben kicsapódik, így a benne rejlő hő szintén fűtési célra hasznosul;
6. „kombinált kazán”: olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyet arra terveztek, hogy – a fűtési funkció mellett – adott időszakaszokban adott hőmérsékletű, mennyiségű és térfogatáramú meleg ivóvíz és szaniter melegvíz előállítása céljából hőt termeljen, és ehhez az ivóvizet, illetve a szaniter vizet külső csatlakozáson keresztül kapja;
7. „más fás biomassza”: a következőktől különböző fás biomassza: legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, legalább 15 % nedvességtartalmú aprított fa, pelletté vagy briketté préselt faanyag, legfeljebb 50 % nedvességtartalmú fűrészpor;
8. „nedvességtartalom”: a szilárd tüzelésű kazánban felhasznált tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában;
9. „más fosszilis tüzelőanyag”: a bitumenes kőszéntől, a barnaszéntől (a brikettet is ideértve), a koksztól, az antracittól, valamint a fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikettől különböző fosszilis tüzelőanyag;
10. „elektromos hatásfok”, „ηel ”: a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán által leadott elektromos teljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa %-ban kifejezve, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;
11. „égéshő”, „GCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;
12. „átváltási együttható”, „CC”: az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
13. „a maximális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax ”: a szilárd tüzelésű kazánnak a mért hőteljesítmény melletti villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;
14. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin ”: a szilárd tüzelésű kazánnak a figyelembe veendő részterhelés melletti villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;
15. „rásegítő fűtés”: a Joule-hatás elvén működő, elektromos ellenállást tartalmazó fűtőelem, amely kizárólag akkor termel hőt, ha arra a szilárd tüzelésű kazán vagy a melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer fagyásának megakadályozása céljából szükség van, illetve akkor, ha a külső hőforrás (például karbantartás alkalmával) leválasztásra kerül vagy meghibásodik;
16. „figyelembe veendő részterhelés”: automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítmény 30 %-án való működés, a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében pedig, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án üzemeltethetők, a mért hőteljesítmény 50 %-án való működés;
17. „készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás”, „PSB ”: a szilárd tüzelésű kazán energiafogyasztása a készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve, a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés energiafogyasztása nélkül;
18. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a szilárd tüzelésű kazán a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
19. „szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok”, „ηson ”:
|
a) |
automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 30 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga %-ban kifejezve; |
|
b) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 50 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga %-ban kifejezve; |
|
c) |
a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok %-ban kifejezve; |
|
d) |
kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok %-ban kifejezve; |
20. „hatásfok”, „η”: a szilárd tüzelésű kazán által leadott hasznos hőteljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa %-ban kifejezve, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;
21. „hasznos hőteljesítmény”, „P”: a szilárd tüzelésű kazán hőhordozó közegnek átadott, kW-ban kifejezett hőteljesítménye;
22. „hőmérséklet-szabályozó”: az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékeit és időzítését, és amely a releváns adatokat továbbítja a szilárd tüzelésű kazán interfészére, például a központi egységre, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását;
23. „száraz égéshő”, „GCVmf ”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;
24. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 2. pontjában található 1. táblázatban felsorolt műszaki paraméterei megegyeznek egy másik, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott modellével.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
II. MELLÉKLET
A környezettudatos tervezés követelményei
(1) A környezettudatos tervezés különös követelményei
A szilárd tüzelésű kazánoknak 2020. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:
|
a) |
a legfeljebb 20 kW mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 75 %-nál kisebb; |
|
b) |
a 20 kW-nál nagyobb mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 77 %-nál kisebb; |
|
c) |
a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 40 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb; |
|
d) |
a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 20 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 30 mg/m3-nél nagyobb; |
|
e) |
a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 500 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 700 mg/m3-nél nagyobb; |
|
f) |
a nitrogén-oxidokra vonatkozó, nitrogén-dioxidban kifejezett szezonális helyiségfűtési kibocsátás a biomasszával működő kazánok esetében nem lehet 200 mg/m3-nél, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében pedig 350 mg/m3-nél nagyobb. |
Ezeket a követelményeket a szilárd tüzelésű kazánoknak az optimális tüzelőanyag esetében és a további alkalmas tüzelőanyagok bármelyikének esetében egyaránt teljesíteniük kell.
(2) Termékinformációs követelmények
2020. január 1-jétől a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
a) |
a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak és a gyártók, azok meghatalmazott képviselői és az importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalainak tartalmazniuk kell:
|
|
b) |
a gyártók, azok meghatalmazott képviselői és az importőrök szakembereknek szánt szabad hozzáférésű internetes oldalain információkat kell szolgáltatni az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozóan; |
|
c) |
a 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
|
|
d) |
el nem távolítható jelöléssel a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán elektromos teljesítményét. |
A c) pontban meghatározott információk a 2010/30/EU irányelven alapuló intézkedések alapján elkészített műszaki dokumentáció adataival egységes szerkezetben is rendelkezésre bocsáthatók.
1. táblázat
A szilárd tüzelésű kazánok termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k) |
|||||||||||||
|
Tüzelési mód: [Kézi: a kazánt legalább x (1) liter űrtartalmú melegvíz-tároló tartállyal kell üzemeltetni/Automata: a kazánt legalább x (2) liter űrtartalmú melegvíz-tároló tartállyal ajánlott üzemeltetni] |
|||||||||||||
|
Kondenzációs kazán: [igen/nem] |
|
||||||||||||
|
Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán: [igen/nem] |
Kombinált kazán: [igen/nem] |
||||||||||||
|
Tüzelőanyag |
Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!) |
További alkalmas tüzelőanyag(ok) |
η s [x%]: |
Szezonális helyiségfűtési kibocsátások (4): |
|||||||||
|
PM |
OGC |
CO |
NOx |
||||||||||
|
[x] mg/m3 |
|||||||||||||
|
Tűzifa, nedvességtartalom ≤ 25 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Aprított fa, nedvességtartalom: 15–35 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Aprított fa, nedvességtartalom: > 35 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Pelletté vagy briketté préselt faanyag |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Fűrészpor, nedvességtartalom ≤ 50 % |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Más fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Nem fás biomassza |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Bitumenes kőszén |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Barnaszén (a brikettet is beleértve) |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Koksz |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Antracit |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Más fosszilis tüzelőanyag |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékéből (30–70 %) készült brikett |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
Biomassza és fosszilis tüzelőanyag más keveréke |
[igen/nem] |
[igen/nem] |
|
|
|
|
|
||||||
|
A kizárólag az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői |
|||||||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|||||
|
Hasznos hőteljesítmény |
|
Hatásfok |
|||||||||||
|
A mért hőteljesítményen |
Pn (3) |
x,x |
kW |
|
A mért hőteljesítményen |
ηn |
x,x |
% |
|||||
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
Pp |
[x,x/n.a.] |
kW |
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
ηp |
[x,x/n.a.] |
% |
|||||
|
Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán esetében: Elektromos hatásfok |
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|||||||||||
|
|
A mért hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|||||||||
|
A mért hőteljesítményen |
ηel,n |
x,x |
% |
|
A mért hőteljesítmény [30 %/50 %]-án, ha releváns |
elmin |
[x,xxx/n.a.] |
kW |
|||||
|
|
A beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezésé, ha van |
[x,xxx/n.a.] |
kW |
||||||||||
|
|
Készenléti üzemmódban |
PSB |
x,xxx |
kW |
|||||||||
|
|
|||||||||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
||||||||||||
|
|
|||||||||||||
(1) A tartály térfogata = 45 × Pr × (1 – 2,7/Pr ) vagy 300 liter, amelyik a magasabb érték; Pr értékét kW-ban kell behelyettesíteni.
(2) A tartály térfogata = 20 × Pr ; Pr értékét kW-ban kell behelyettesíteni.
(3) Az optimális tüzelőanyag esetében Pn = Pr
(4) PM: por, OGC: gáznemű szerves vegyületek, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok.
III. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–6. pontban meghatározott követelményeknek és műszaki paramétereknek.
2. Általános mérési és számítási követelmények
|
a) |
A szilárd tüzelésű kazánokat az optimális tüzelőanyagra és minden további, a II. melléklet 1. táblázatában megjelölt alkalmas tüzelőanyagra meg kell vizsgálni, azonban a 35 %-nál nagyobb nedvességtartalmú aprított fára vizsgált, az alkalmazandó követelményeknek megfelelő kazánokat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 15–35 % nedvességtartalmú aprított fára vonatkozó követelményeknek is, így ezeket nem kell a 15–35 % nedvességtartalmú aprított fára vizsgálni. |
|
b) |
A szezonális helyiségfűtési hatásfok és a szezonális helyiségfűtési kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni. |
|
c) |
A szilárd tüzelésű kazánokhoz tervezett szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéseket és az ilyen hőfejlesztő berendezések beépítésére tervezett kazánburkolatokat egymásnak megfelelő kazánburkolattal és hőfejlesztő berendezéssel kell vizsgálni. |
3. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
Az ηn és az ηp hatásfokértékeket és a hasznos hőteljesítmény Pn és Pp értékeit – ha releváns – meg kell mérni. Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében az ηel,n elektromos hatásfok értékét is meg kell mérni. |
|
b) |
Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot úgy kell kiszámítani, hogy az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot korrigáljuk a hőmérséklet-szabályozás és a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás miatti hatásokkal, illetve kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében megnöveljük az elektromos hatásfok és a CC = 2,5 átváltási együttható szorzatával. |
|
c) |
A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval be kell szorozni. |
4. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények
|
a) |
Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni. ηs = ηson – F(1) – F(2) + F(3), ahol:
|
|
b) |
Az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni:
|
|
c) |
Az F(2) számítása:
|
5. Az égéshő számítása:
Az égéshőt (GCV) a száraz égéshőből (GCVmf ), az alábbi átalakítást elvégezve kapjuk meg:
GCV = GCVmf × (1 – M),
ahol:
|
a) |
GCV és GCVmf megajoule/kilogramm-ban értendő; |
|
b) |
M a tüzelőanyag nedvességtartalma arányszámként kifejezve. |
6. Szezonális helyiségfűtési kibocsátások
|
a) |
A por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok kibocsátását a normál állapotú (0 °C hőmérsékletű és 1 013 millibar nyomású), 10 % oxigént tartalmazó száraz füstgáz viszonylatában kell kifejezni. |
|
b) |
A porra, a gáznemű szerves vegyületekre, a szén-monoxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkozó Es szezonális helyiségfűtési kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
|
|
c) |
A porkibocsátást gravimetriás módszerrel kell mérni, és értékébe a gáznemű szerves vegyületekből a füstgáz és a levegő keveredésekor keletkező szemcsés anyagot nem kell beleszámítani. |
|
d) |
A kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének számítása céljából a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid mennyiségének nitrogén-dioxidként kifejezett összegét kell figyelembe venni. |
IV. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
|
1. |
A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá. A berendezést egy vagy több olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, amelynek jellemzői ugyanabba a tartományba esnek, mint a gyártó által a III. melléklet szerinti mérésekhez felhasznált tüzelőanyag(ok) jellemzői. |
|
2. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
3. |
Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként megjelölt. |
|
4. |
Ha a 2. táblázatban felsorolt modellparaméterek vizsgálata valamennyi paraméter esetében mind a három további berendezésre megfelelést mutat, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti e rendelet II. mellékletének alkalmazandó követelményeit. |
|
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak. |
A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.
Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a gyártó vagy az importőr nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására.
2. táblázat
|
Paraméter |
Ellenőrzési tűrés |
|
η s szezonális helyiségfűtési hatásfok |
A meghatározott érték (1) nem kisebb 4 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
|
Porkibocsátás |
A meghatározott érték (1) nem nagyobb 9 mg/m3-nél nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
|
Gáznemű szerves vegyületek kibocsátása |
A meghatározott érték (1) nem nagyobb 7 mg/m3-nél nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
|
Szén-monoxid-kibocsátás |
A meghatározott érték (1) nem nagyobb 30 mg/m3-nél nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
|
Nitrogén-oxid-kibocsátás |
A meghatározott érték (1) nem nagyobb 30 mg/m3-nél nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél. |
(1) A meghatározott értékek számtani közepe abban az esetben, ha az illetékes hatóságok a 3. pont alapján három további berendezést is vizsgálat alá vetnek.
V. MELLÉKLET
Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában
Az e rendelet elfogadásának időpontjában a szilárd tüzelésű kazánok piacán hozzáférhető legjobb technológia indikatív referenciaértékei az alábbiak. E rendelet hatálybalépésének időpontjában egyetlen szilárd tüzelésű kazánt sem sikerült azonosítani, amely az 1. és a 2. pontban található követelmények mindegyikét teljesítené. Ugyanakkor több olyan szilárd tüzelésű kazán is van, amely egyet vagy többet teljesít közülük:
|
1. |
szezonális helyiségfűtési hatásfok: kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében 96 %, kondenzációs kazánok esetében 90 %, más szilárd tüzelésű kazánok esetében 84 %; |
|
2. |
szezonális helyiségfűtési kibocsátások:
|
Az 1. és a 2 a)–d) pontban meghatározott referenciaértékekből nem feltétlenül következik, hogy ezek az értékek egyetlen szilárd tüzelésű kazán esetében egyidejűleg elérhetők. A fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 81 %, a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 7 mg/m3, a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 2 mg/m3, a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 6 mg/m3, a nitrogén-oxidokra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása pedig 120 mg/m3.
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/115 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1190 RENDELETE
(2015. július 20.)
a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésére,
a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A „Tartós hajfestékek használata és a húgyhólyagrák kockázata” (Use of permanent hair dyes and bladder cancer risk) című tudományos tanulmány 2001-es közzétételét követően a kozmetikai termékek és a fogyasztóknak szánt nem élelmiszer jellegű termékek tudományos bizottsága, amelyet később a 2004/210/EK bizottsági határozat (2) értelmében a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (FCTB) váltott fel, arra a következtetésre jutott, hogy a hajfestékek használatához kapcsolódó potenciális kockázatok aggodalomra adnak okot. Az FCTB azt javasolta, hogy a Bizottság tegyen további lépéseket a hajfestékekben alkalmazott anyagok ellenőrzésére. |
|
(2) |
Az FCTB ezenfelül a hajfestő anyagok biztonsági értékelésére vonatkozó átfogó stratégiát is javasolt, amely meghatározza a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok lehetséges genotoxikus vagy karcinogén hatásának vizsgálatára vonatkozó követelményeket is. |
|
(3) |
Az FCTB véleményeinek ismeretében a Bizottság a tagállamokkal és az érdekeltekkel megállapodott a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok szabályozására irányuló átfogó stratégiáról, amelynek keretében az iparág a hajfestő anyagokra vonatkozó naprakész tudományos adatokat tartalmazó dossziékat nyújt be annak céljából, hogy az FCTB kockázatértékelést végezhessen. |
|
(4) |
Az FCTB, amelyet a 2008/721/EK bizottsági határozat (3) értelmében a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) váltott fel, értékelte azon egyes anyagok biztonságosságát, amelyekre vonatkozóan az iparág naprakész dossziékat nyújtott be. |
|
(5) |
Az FBTB-nek az egyes anyagok biztonságosságával kapcsolatos végleges véleményére tekintettel kilenc értékelt hajfestő anyag legnagyobb koncentrációját helyénvaló korlátozni, és ezeket az anyagokat fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő jegyzékbe. |
|
(6) |
Az FBTB elvégezte a hajfestékek oxidációs színezőanyagaiból a hajfestés során keletkező reakciótermékeknek a fogyasztói egészségre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozó kockázatelemzést, és 2010. szeptember 21-i véleményében – az addig rendelkezésre álló adatok alapján – nem jelezte, hogy komoly aggályai lennének az Európai Unióban jelenleg használt hajfestékek és reakciótermékeik genotoxicitásával, illetve karcinogenitásávál kapcsolatban. |
|
(7) |
Az FBTB a kockázatértékelések során figyelembe vette az egyes hajfestő anyagok szenzibilizáló potenciálját. A fogyasztóknak a hajfestékek és hajszínezők esetleges káros hatásairól való jobb tájékoztatása és a fogyasztók körében a hajfestékekkel és hajszínezőkkel szembeni szenzibilizáció veszélyének csökkentése érdekében az oxidációs hajfestékek és egyes, rendkívül vagy erősen szenzibilizáló anyagokat tartalmazó nem oxidációs hajfestékek címkéjén megfelelő figyelmeztetéseket kell elhelyezni. |
|
(8) |
A hajápolási terméknek az 1223/2009/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározása kizárja annak a szempillákon való alkalmazását. Ennek magyarázata, hogy egy kozmetikai termék hajon való alkalmazásának más a kockázati szintje, mint a szempillákon való alkalmazásnak. A tioglikolsav és sói szempillákon történő alkalmazásáról ezért külön biztonsági értékelést kellett végezni. |
|
(9) |
Az FBTB 2013. november 11-i, a tioglikolsavról és sóiról kiadott véleménye azt a következtetést vonta le, hogy az ezen anyagokat tartalmazó, szempilla-göndörítésre szánt termékek általános használata (vagyis személyes, a fogyasztók általi otthoni használata) nem ajánlott, mert egyéni használat során nagy a szemirritáció kockázata. Azonban szakmai használat esetén a tioglikolsav és sói akár 11 %-os koncentrációban is biztonságosak lehetnek, mert a szakember általi alkalmazás csökkenti a szemmel való érintkezés kockázatát. Az FBTB véleménye azt is kifejtette, hogy rendeltetésszerű használat esetén a tioglikolsav és sói 5 %-os koncentrációig biztonságosan alkalmazhatók szőrtelenítő termékekben. Az ilyen típusú kozmetikai termékek biztonságossága nagyban függ a kockázatok megfelelő kezelésétől, így például a figyelmeztetések és a részletes használati utasítások rendelkezésre állásától. |
|
(10) |
A tioglikolsav és sói tudományos értékelése alapján ezen anyagok használatát szempilla-göndörítő és szőrtelenítő termékekben indokolt engedélyezni. Azonban a fogyasztók általi egyéni használatban rejlő kockázatok elkerülése érdekében a szempillák göndörítésére szánt termékek használatát a szakiparra kell korlátozni. Annak érdekében, hogy a szakemberek tájékoztatni tudják a fogyasztókat a tioglikolsavat és annak sóit tartalmazó termékek szempillákon való alkalmazásának lehetséges káros hatásairól, valamint hogy csökkenjen a bőrszenzibilizáció kockázata e termékek esetében, az ilyen termékek címkéjén megfelelő figyelmeztetéseket kell elhelyezni. |
|
(11) |
Az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
A hajfestő anyagokra vonatkozó korlátozások alkalmazásáig elegendő időt kell hagyni ahhoz, hogy az ipar meg tudjon felelni a hajfestékekre és hajszínezőkre vonatkozó követelményeknek. A vállalkozásoknak e rendelet hatálybalépése után 12 hónapot kell biztosítani arra, hogy a követelményeknek megfelelő termékeket hozzanak forgalomba, valamint kivonják a piacról a nem megfelelő termékeket. |
|
(13) |
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1223/2009/EK rendelet III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
E rendeletet 2015. augusztus 10-től kell alkalmazni, kivéve a melléklet 2. pontjában szereplő rendelkezéseket, amelyek 2016. augusztus 1-jétől alkalmazandók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.
(2) A fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról szóló, 2004. március 3-i 2004/210/EK bizottsági határozat (HL L 66., 2004.3.4., 45. o.).
(3) A Bizottság 2008. szeptember 5-i 2008/721/EK határozata a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 241., 2008.9.10., 21. o.).
MELLÉKLET
Az 1223/2009/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2a. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
|
2. |
A melléklet az alábbi 288–296. bejegyzéssel egészül ki:
|
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/122 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1191 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. július 20.)
az Artemisia vulgaris L. egyszerű anyagként történő jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (5) bekezdésére, összefüggésben a 13. cikke (2) bekezdésével,
mivel:
|
(1) |
A Bizottsághoz 2013. április 26-án az 1107/2009/EK rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelő kérelem érkezett az Institut Technique de l'Agriculture Biologique (ITAB) vállalattól az Artemisia vulgaris L. egyszerű anyagként történő jóváhagyására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat. |
|
(2) |
A Bizottság felkérte tudományos segítségnyújtásra az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA, a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság a Bizottságnak 2014. augusztus 25-én technikai jelentést (2) nyújtott be a szóban forgó anyagról. A Bizottság 2015. január 27-én benyújtotta vizsgálati jelentését (3) és e rendelet tervezetét az Artemisia vulgaris L. jóváhagyásának megtagadásáról a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának. |
|
(3) |
A kérelmező által benyújtott dokumentáció szerint az Artemisia vulgaris L. megfelel a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkében szereplő meghatározás szerinti élelmiszerekre vonatkozó kritériumoknak. Az Artemisia fajokból származó alkoholtartalmú italok ugyanakkor szerepelnek az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. mellékletének B. részében, amely meghatározza az aromákban és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben természetes tartalomként jelen lévő bizonyos anyagok maximális értékét bizonyos fogyasztásra kész összetett élelmiszerekben, amelyekhez aromákat és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket adtak. Az 1334/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelően a B. részében felsorolt összetett élelmiszerekben a maximális szintek nem léphetők túl az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használatának eredményeként. Az Artemisia fajok ezért nem használhatók korlátozás nélkül élelmiszerként. |
|
(4) |
A Hatóság technikai jelentése megállapítja, hogy a tujonnak, az eukaliptolnak és a kámfornak való kitétel és a szert kezelő személyeket, más dolgozókat, a közelben tartózkodókat, a fogyasztókat és a nem célzott szervezeteket érintő kockázat tekintetében aggályok merültek fel. |
|
(5) |
A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság technikai jelentésével és a vizsgálati jelentéstervezettel kapcsolatban. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság körültekintően megvizsgálta. |
|
(6) |
A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat. |
|
(7) |
Következésképpen a Bizottság vizsgálati jelentésében nem került megállapításra, hogy az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. Ezért helyénvaló az Artemisia vulgaris L. egyszerű anyagként való jóváhagyásának megtagadása. |
|
(8) |
E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az Artemisia vulgaris L. egyszerű anyagként történő jóváhagyása érdekében további kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Egyszerű anyagként való jóváhagyás megtagadása
Az Artemisia vulgaris L. nem hagyható jóvá egyszerű anyagként.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) Outcome of the consultation with Member States and EFSA on the basic substance application for Artemisia vulgaris for use in plant protection as insecticide/repellent on orchards, vineyards and vegetables. (A tagállamokkal és az EFSA-val való konzultáció eredménye az Artemisia vulgaris-nak mint egyszerű anyagnak gyümölcsösöknél, szőlőültetvényeknél és zöldségeknél rovarölő/riasztó növényvédő szerként történő alkalmazására vonatkozó kérelemről). EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény) 2014:EN-644. 36. o.
(3) http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/?event=homepage
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/124 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1192 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. július 20.)
a QRD 460 terpenoid keverék hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében Hollandiához 2011. szeptember 14-én kérelem érkezett az AgraQuest Inc-tól (jelenleg: Bayer CropScience AG) a QRD 460 terpenoid keverék hatóanyagként való jóváhagyására vonatkozóan. A rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően Hollandia jelentéstevő tagállamként 2011. október 4-én a kérelem elfogadhatóságáról értesítette a Bizottságot. |
|
(2) |
A jelentéstevő tagállam 2013. július 30-án benyújtotta a Bizottságnak – és másolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) is eljuttatta – értékelőjelentés-tervezetét, amely azt vizsgálja, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. |
|
(3) |
A Hatóság eleget tett az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak. A referens tagállam által a kiegészítő információkról készített értékelés 2014 májusában aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában került benyújtásra a Hatósághoz. |
|
(4) |
2014. augusztus 26-án a Hatóság közölte a kérelmezővel, a tagállamokkal és a Bizottsággal arra vonatkozó következtetését, hogy a QRD 460 terpenoid keverék hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet (2) 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetéseit. |
|
(5) |
A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen. |
|
(6) |
2015. május 29-én a Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztette a QRD 460 terpenoid keverékre vonatkozó vizsgálati jelentést, valamint egy rendelettervezetet arra az esetre, ha a QRD 460 terpenoid keverék jóváhagyásra kerül. |
|
(7) |
Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata és különösen azoknak a felhasználásoknak a tekintetében, amelyeket megvizsgáltak és a Bizottság felülvizsgálati jelentésében részletesen ismertettek, megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért e jóváhagyási kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni. Ezért helyénvaló jóváhagyni a QRD 460 terpenoid keveréket. |
|
(8) |
Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni. |
|
(9) |
Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU végrehajtási rendelet (3) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatóanyag jóváhagyása
Az I. mellékletben meghatározott QRD 460 terpenoid keverék hatóanyag az ugyanabban a mellékletben foglalt feltételekkel jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.
3. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) EFSA Journal 2014;12(10):3816. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu
(3) A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).
I. MELLÉKLET
|
Közhasználatú név, azonosító szám |
IUPAC-név |
Tisztaság (1) |
Jóváhagyás dátuma |
Jóváhagyás lejárta |
Egyedi rendelkezések |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
QRD 460 terpenoid keverék CIPAC-szám: 982 |
A QRD 460 terpenoid keverék három összetevő keveréke:
|
Az egyes összetevők nominális koncentrációja a gyárilag előállított hatóanyagban a következő:
Az egyes összevetők minimális tisztasági foka a következő:
|
2015. augusztus 10. |
2025. augusztus 10. |
Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a QRD-460 terpenoid keverékről szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található következtetéseket. Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:
Az alkalmazási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell. A kérelmező megerősítő adatokat nyújt be az alábbiakról:
A kérelmező az információkat 2016. február 10-ig benyújtja a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Hatóságnak. |
(1) A hatóanyag azonosításával és specifikációjával kapcsolatos további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.
II. MELLÉKLET
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. része a következő bejegyzéssel egészül ki:
|
|
Közhasználatú név, azonosító szám |
IUPAC-név |
Tisztaság (1) |
Jóváhagyás dátuma |
Jóváhagyás lejárta |
Egyedi rendelkezések |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
„84 |
QRD 460 terpenoid keverék CIPAC-szám: 982 |
A QRD 460 terpenoid keverék három összetevő keveréke:
|
Az egyes összetevők nominális koncentrációja a gyárilag előállított hatóanyagban a következő:
Az egyes összevetők minimális tisztasági foka a következő:
|
2015. augusztus 10. |
2025. augusztus 10. |
Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a QRD-460 terpenoid keverékről szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található következtetéseket. Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:
Az alkalmazási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell. A kérelmező megerősítő adatokat nyújt be az alábbiakról:
A kérelmező az információkat 2016. február 10-ig benyújtja a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Hatóságnak.” |
(1) A hatóanyag azonosításával és specifikációjával kapcsolatos további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/128 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1193 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. július 20.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 20-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AL |
29,8 |
|
MA |
177,7 |
|
|
MK |
48,3 |
|
|
ZZ |
85,3 |
|
|
0707 00 05 |
TR |
137,2 |
|
ZZ |
137,2 |
|
|
0709 93 10 |
AR |
73,3 |
|
TR |
119,4 |
|
|
ZZ |
96,4 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
132,5 |
|
LB |
87,7 |
|
|
TR |
109,0 |
|
|
UY |
138,8 |
|
|
ZA |
137,4 |
|
|
ZZ |
121,1 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
95,4 |
|
BR |
102,7 |
|
|
CH |
142,8 |
|
|
CL |
134,5 |
|
|
NZ |
151,4 |
|
|
US |
151,6 |
|
|
UY |
155,7 |
|
|
ZA |
121,0 |
|
|
ZZ |
131,9 |
|
|
0808 30 90 |
AR |
98,8 |
|
CL |
140,6 |
|
|
NZ |
307,3 |
|
|
ZA |
121,5 |
|
|
ZZ |
167,1 |
|
|
0809 10 00 |
TR |
244,6 |
|
ZZ |
244,6 |
|
|
0809 29 00 |
CA |
1 187,7 |
|
TR |
229,1 |
|
|
ZZ |
708,4 |
|
|
0809 30 10, 0809 30 90 |
TR |
142,5 |
|
ZZ |
142,5 |
|
|
0809 40 05 |
BA |
77,4 |
|
IL |
133,1 |
|
|
ZZ |
105,3 |
|
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/130 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1194 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2015. július 20.)
a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az EN 12635:2002+A1:2008, az ipari, kereskedelmi és garázsajtókról és kapukról szóló szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, korlátozással ellátott közzétételéről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,
tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 22. cikke értelmében létrehozott bizottság véleményére,
mivel:
|
(1) |
Amennyiben valamely, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványt átültető nemzeti szabvány megfelel egy vagy több, a 2006/42/EK irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek, az ilyen szabvány szerint gyártott gép esetében vélelmezni kell, hogy az megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. |
|
(2) |
2010 decemberében az Egyesült Királyság hivatalos kifogást emelt az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által a 2006/42/EK irányelv szerinti harmonizálásra javasolt EN 12635:2002+A1:2008 „Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Beépítés és használat” szabvány ellen, amelynek hivatkozását először az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2009. szeptember 8-i számában (3) tették közzé. |
|
(3) |
A hivatalos kifogás indoka az EN 12453 „Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk – A gépi üzemeltetésű ajtók használati biztonsága. – Követelmények” hivatkozott szabvány hiányossága, vagyis hogy az EN 12635:2002+A1:2008 szabvány 5.1 Beépítés pontjában és D mellékletében a 2006/42/EK irányelv I. mellékletében szereplő alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények nem teljesülnek. |
|
(4) |
A hivatkozott EN 12453:2000 szabvány azonosított hiányosságai az alábbi pontokat érintik: 4.1.1. A zúzódási, nyíródási és behúzási pontokon okozott veszélyek, 4.2. A meghajtással vagy az energiaforrással kapcsolatos veszélyek, 4.4.3. Az ajtószárny túlfutása, 4.5. A használat típusának a kockázat szintjére gyakorolt hatása, 5.1.1. A zúzódási, nyíródási és behúzási pontokon okozott veszélyek elkerülése vagy e veszélyek elleni védelem és 5.5. A védelem minimális szintje. |
|
(5) |
Az EN 12635:2002+A1:2008 szabványnak a 2006/42/EK irányelv 22. cikke által létrehozott bizottság tagjaival együtt történt megvizsgálását követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szabvány nem teljesíti azokat az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyeket a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 1.1.2. A biztonság beépítésének alapelvei, 1.1.6. Ergonómia, 1.2.1. A vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága, 1.3.7. A mozgó részekkel kapcsolatos veszélyek, 1.3.8.2. A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek, 1.4.1. A védőburkolatokra és védőberendezésekre vonatkozó általános követelmények, 1.4.3. A védőberendezések különleges követelményei és 1.5.14. A gépbe való beszorulás veszélye pontjai írnak elő. |
|
(6) |
Tekintettel arra, hogy az EN 12635:2002+A1:2008 szabvány biztonsági elemeit tovább kell fejleszteni, valamint hogy nem történt még meg e szabvány megfelelő felülvizsgálata, az EN 12635:2002+A1:2008 szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét megfelelő figyelmeztetésnek kell kísérnie, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EN 12635:2002+A1:2008 „Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Beépítés és használat” szabvány hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában a mellékletben meghatározott korlátozással kell közzétenni.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 157., 2006.6.9., 24. o.
(2) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
(3) HL C 214., 2009.9.8., 1. o.
MELLÉKLET
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A 2006/42/EK IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA KERETÉBEN
(Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében harmonizált szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)
|
ESO (1) |
A harmonizált szabvány hivatkozása és címe (és a referenciadokumentum) |
Első közzététel a HL-ben |
A helyettesített szabvány hivatkozása |
A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés |
|
CEN |
EN 12635:2002+A1:2008 „Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Beépítés és használat” |
2009.9.8. |
— |
— |
|
Figyelmeztetés: Az 5.1. pontra és a D mellékletre tekintettel ez a közzététel nem érinti az EN 12453:2000 szabványra vonatkozó hivatkozást, amelynek alkalmazása alapján nem vélelmezhető a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 1.1.2., 1.1.6., 1.2.1., 1.3.7., 1.3.8.2., 1.4.1., 1.4.3. és 1.5.14. pontjában szereplő alapvető egészségvédelmi és biztonsági célkitűzéseknek való megfelelés. |
||||
|
1. megjegyzés: |
A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az európai szabványügyi szerv által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet. |
|
2. megjegyzés: |
Az új (vagy módosított) szabvány ugyanazzal az alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem. |
(1) ESO: európai szabványügyi szerv:
|
— |
CEN: Avenue Marnix 17, B-1000, Brussels, Tel. +32 25500811; fax + 32 25500819 (http://www.cen.eu) |
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/133 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/1195 HATÁROZATA
(2015. július 2.)
az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló (EU) 2015/298 határozat módosításáról (EKB/2015/25)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 33. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A (EU) 2015/774 európai központi banki határozat (EKB/2015/10) (1) létrehozza a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programot. Rendelkezni kell az EKB-nak a (EU) 2015/298 európai központi banki határozatban (EKB/2015/57) (2) foglalt, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programból származó jövedelme átmeneti elosztása érdekében. |
|
(2) |
Ezért az (EU) 2015/298 határozatot (EKB/2014/57) ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Módosítás
A (EU) 2015/298 határozat (EKB/2014/57) 1. cikkének d) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
„d) »az EKB értékpapírokból származó jövedelme«: értékpapíroknak az alábbiak keretében az EKB által történő megvásárlásából származó nettó jövedelem: i. az értékpapír-piaci program keretében az EKB/2010/5 határozat alapján; ii. a CCBPP3 keretében az EKB/2014/40 határozat alapján; iii. az ASBPP keretében az EKB/2014/45 határozat alapján; és iv. a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program keretében a (EU) 2015/774 európai központi banki határozat (3) (EKB/2015/10) alapján.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. július 2-án.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) Az Európai Központi Bank 2015. március 4-i (EU) 2015/774 határozata a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (EKB/2015/10) (HL L 121., 2015.5.14., 20. o.).
(2) Az Európai Központi Bank 2014. december 15-i (EU) 2015/298 határozata az Európai Központi Bank jövedelmének átmeneti elosztásáról (EKB/2014/57) (HL L 53., 2015.2.25., 24. o.).
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/134 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/1196 HATÁROZATA
(2015. július 2.)
az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló EKB/2010/21 határozat módosításáról (EKB/2015/26)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az EKB/2010/21 határozat (1) rendelkezik az Európai Központi Bank éves beszámolója elkészítésének szabályairól. |
|
(2) |
Tisztázni szükséges a nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek által kibocsátott, az EU/2015/774 európai központi banki határozat (2) (EKB/2015/10) által létrehozott, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program keretében megvásárolt értékpapírokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget, tekintettel ezeknek a 7.1. eszköztétel alatt történő jelentése biztosítására. |
|
(3) |
Ezen felül az EKB/2010/21 határozat I. melléklete további technikai módosításai is szükségessé váltak. |
|
(4) |
Ezért az EKB/2010/21 határozatot megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Módosítás
Az EKB/2010/21 határozat I. mellékletének helyébe ezen határozat melléklete lép.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. július 2-án.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) EKB/2010/21 határozat (2010. november 11.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról (HL L 35., 2011.2.9., 1. o.).
(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/774 határozata (2015. március 4.) a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (EKB/2015/10) (HL L 121., 2015.5.14., 20. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI
ESZKÖZÖK
|
|
Mérlegtétel |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
||||||||||||||||||||
|
1. |
Arany és aranyra szóló követelések |
Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy »leszállítás alatt«. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: a) felértékelési és leértékelési ügyletek; valamint b) az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el |
Piaci érték |
||||||||||||||||||||
|
2. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló, külföldi fizetőeszközben denominált követelések |
Euroövezeten kívül rezidens szerződő felekkel szembeni, devizában denominált követelések, beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat |
|
||||||||||||||||||||
|
2.1. |
Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben |
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
2.2. |
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök |
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
3. |
Devizában denominált, euroövezeti rezidensekkel szemben fennálló követelések |
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
4. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések |
|
|
||||||||||||||||||||
|
4.1. |
Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek |
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
4.2. |
Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás |
Névértéken |
||||||||||||||||||||
|
5. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére |
Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az (EU) 2015/510 iránymutatásban (1) (EKB/2014/60) meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek |
|
||||||||||||||||||||
|
5.1. |
Irányadó refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, heti gyakorisággal és általában egyheti lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
5.2. |
Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, havi gyakorisággal és általában háromhavi lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
5.3. |
Finomhangoló penziós műveletek |
Eseti alapon finomhangolás céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
5.4. |
Strukturális penziós műveletek |
Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
5.5. |
Aktív oldali rendelkezésre állás |
Egynapos likviditási lehetőség előre meghatározott kamatlábbal, elfogadható eszközök ellenében (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
5.6. |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek |
Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
6. |
Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, a 7. »Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai« (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-portfóliók kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek és egyéb követelések. Euroövezeti, nem hazai hitelintézeteknél vezetett levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb követelések és műveletek |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
7. |
Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai |
|
|
||||||||||||||||||||
|
7.1. |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok (ideértve a nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek vagy multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott, monetáris politikai célokból megvásárolt értékpapírokat is, függetlenül azok földrajzi helyétől). Finomhangolás céljából vásárolt EKB-kötvények |
|
||||||||||||||||||||
|
7.2. |
Egyéb értékpapírok |
A 7.1. »Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok« és a 11.3. »Egyéb pénzügyi eszközök« eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok: euróban denominált kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül tartott pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat). Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
||||||||||||||||||||
|
8. |
Euróban denominált államháztartási adósság |
Az EMU előtti időszakból származó, állammal szembeni követelések (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek) |
Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
9. |
Eurorendszeren belüli követelések |
|
|
||||||||||||||||||||
|
9.1. |
EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos követelések |
Az EKB-kötvények kibocsátásából eredő, az NKB-kal szemben fennálló eurorendszeren belüli követelések |
Bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
9.2. |
Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos követelések |
Az EKB/2001/29 határozat (2) alapján az EKB bankjegy-kibocsátásával kapcsolatos követelések |
Névértéken |
||||||||||||||||||||
|
9.3. |
Az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
10. |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást |
Névértéken |
||||||||||||||||||||
|
11. |
Egyéb eszközök |
|
|
||||||||||||||||||||
|
11.1. |
Euroövezetbeli érmék |
Euroérmék |
Névértéken |
||||||||||||||||||||
|
11.2. |
Tárgyi eszközök és immateriális eszközök |
Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver |
Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken |
||||||||||||||||||||
|
Az értékcsökkenési leírás az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt A hasznos élettartam az az időszak, amely során a tárgyi eszköz várhatóan a jogalany részére használat céljából rendelkezésére áll Az egyes lényeges tárgyi eszközök hasznos élettartamát rendszeresen felül lehet vizsgálni, amennyiben az elvárások eltérnek a korábbi becslésektől. A főbb eszközök állhatnak különböző hasznos élettartammal bíró összetevőkből. Az ilyen összetevők élettartamát egyénileg becsülik meg Az immateriális eszközök bekerülési értékének része az immateriális eszköz megszerzésének költsége is A többi közvetlen vagy közvetett költséget költségként kell elszámolni A kiadások tőkésítése: értékhatár alapján (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés) |
|||||||||||||||||||||||
|
11.3. |
Egyéb pénzügyi eszközök |
|
|
||||||||||||||||||||
|
11.4. |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötési nap és lejárati nap között) |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
||||||||||||||||||||
|
11.5. |
Aktív időbeli elhatárolások |
Bevétel, amely nem a tárgyidőszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok, azaz az értékpapírral megvásárolt, felhalmozott kamat |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
||||||||||||||||||||
|
11.6. |
Vegyes tételek |
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
12. |
Mérleg szerinti tárgyévi veszteség |
|
Névértéken |
FORRÁSOK
|
|
Mérlegtétel |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
||||||||
|
1. |
Forgalomban lévő bankjegyek |
Az EKB által kibocsátott eurobankjegyek az EKB/2010/29 határozat szerint |
Névértéken |
||||||||
|
2. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben |
A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tételek: eurobetétek az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelően |
|
||||||||
|
2.1. |
Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) |
Olyan hitelintézetek euroszámlái, amelyek szerepelnek a KBER Alapokmánya szerint tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek felsorolásában. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza |
Névértéken |
||||||||
|
2.2. |
Betéti rendelkezésre állás |
Egynapos, látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken |
||||||||
|
2.3. |
Lekötött betétek |
Betétgyűjtés a finomhangoló műveletekkel összefüggő likviditásszűkítés céljából |
Névértéken |
||||||||
|
2.4. |
Finomhangoló penziós műveletek |
Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek likviditásszűkítés céljából |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||
|
2.5. |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek |
Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek |
Névértéken |
||||||||
|
3. |
Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek |
Egyidejűleg végrehajtott fordított repoügyletekkel kapcsolatos repoügyletek a 7. »Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai« eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||
|
4. |
Kibocsátott EKB-kötvények |
Az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelő kötvények. Likviditásszűkítés céljából kibocsátott diszkont értékpapírok |
Bekerülési értéken Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
||||||||
|
5. |
Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
|
|
||||||||
|
5.1. |
Az állammal szembeni kötelezettségek |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
||||||||
|
5.2. |
Egyéb kötelezettségek |
Alkalmazottak, vállalatok és ügyfelek folyószámlái, beleértve azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól (lásd a 2.1. tételt a forrásoldalon); lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
||||||||
|
6. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
Más bankok, központi bankok, nemzetközi/nemzetek feletti szervezetek (beleértve az Európai Bizottságot) folyószámlái, lekötött betétei, látra szóló betétei (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat); egyéb betétesek folyószámlái. Egyidejűleg végrehajtott fordított repoügyletekkel kapcsolatos repoügyletek euróban denominált értékpapírok kezelése céljából. Az eurót be nem vezetett tagállamok központi bankjai TARGET2 számláinak egyenlege |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
||||||||
|
7. |
Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
Folyószámlák. Folyószámlák, repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |
||||||||
|
8. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
|
|
||||||||
|
8.1. |
Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek |
Folyószámlák. Folyószámlák, repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |
||||||||
|
8.2. |
Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel |
Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |
||||||||
|
9. |
Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése |
SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja |
Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |
||||||||
|
10. |
Eurorendszeren belüli kötelezettségek |
|
|
||||||||
|
10.1. |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek |
EKB-mérlegtétel, euróban denominálva |
Névértéken |
||||||||
|
10.2. |
Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
11. |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat |
Névértéken |
||||||||
|
12. |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
||||||||
|
12.1. |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötési nap és lejárati nap között) |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
||||||||
|
12.2. |
Passzív időbeli elhatárolások |
Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
||||||||
|
12.3. |
Vegyes tételek |
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
13. |
Céltartalékok |
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
14. |
Átértékelési számlák |
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
15. |
Tőke és tartalékok |
|
|
||||||||
|
15.1. |
Tőke |
Befizetett tőke |
Névértéken |
||||||||
|
15.2. |
Tartalékok |
A KBER Alapokmányának 33. cikke szerinti kötelező tartalékok, és a KBER Alapokmányának 48.2. cikke szerinti hozzájárulások azon tagállamok központi bankjai tekintetében, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték |
Névértéken |
||||||||
|
16. |
Mérleg szerinti tárgyévi nyereség |
|
Névértéken” |
(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(2) Az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló, 2010. december 13-i EKB/2010/29 határozat (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.).
IRÁNYMUTATÁSOK
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/147 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/1197 IRÁNYMUTATÁSA
(2015. július 2.)
a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló EKB/2010/20 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/24)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1., 14.3., és 26.4. cikkeire,
tekintettel az Európai Központi Bank Általános Tanácsának a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 46.2. cikkének második és harmadik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,
mivel:
|
(1) |
Az EKB/2010/20 iránymutatás (1) rögzíti a nemzeti központi bankok által végzett műveletek könyvvitelének és pénzügyi jelentéstételének egységesítéséhez szükséges szabályokat. |
|
(2) |
Szükséges tisztázni a nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek által kibocsátott, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló, az Európai Központi Bank (EU) 2015/774 határozatával (EKB/2015/10) (2) létrehozott program alapján vásárolt értékpapírokra vonatkozó pénzügyi jelentéstételt annak érdekében, hogy ezen állományok jelentése a 7.1. eszköztétel alatt történjen. |
|
(3) |
Ezenkívül az EKB/2010/20 iránymutatás IV. mellékletének további technikai jellegű módosításaira is szükség van. |
|
(4) |
Ezért az EKB/2010/20 iránymutatást megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítás
Az EKB/2010/20 iránymutatás IV. mellékletének helyébe ezen iránymutatás melléklete lép.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez az iránymutatás azon a napon lép hatályba, amelyen arról értesítést kapnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. július 2-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) Az Európai Központi Bank 2010. november 11-i EKB/2010/20 iránymutatása a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről (HL L 35., 2011.2.9., 31. o.).
(2) Az Európai Központi Bank 2015. március 4-i (EU) 2015/774 határozata a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (EKB/2015/10) (HL L 121., 2015.5.14., 20. o.).
MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI (2)
ESZKÖZÖK
|
Mérlegtétel (3) |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Hatály (4) |
||||||||||
|
1. |
1. |
Arany és aranyra szóló követelések |
Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy »leszállítás alatt«. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: a) felértékelési és leértékelési ügyletek; valamint b) az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el |
Piaci értéken |
Kötelező |
||||||||
|
2. |
2. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló, külföldi fizetőeszközben denominált követelések |
Euroövezeten kívül rezidens szerződő felekkel szembeni, devizában denominált követelések, beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat |
|
|
||||||||
|
2.1. |
2.1. |
Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben |
|
|
Kötelező |
||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
2.2. |
2.2. |
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök |
|
|
Kötelező |
||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
3. |
3. |
Devizában denominált, euroövezeti rezidensekkel szemben fennálló követelések |
|
|
Kötelező |
||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
4. |
4. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések |
|
|
|
||||||||
|
4.1. |
4.1. |
Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek |
|
|
Kötelező |
||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
4.2. |
4.2. |
Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás |
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
|
5. |
5. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére |
Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatásában (EKB/2014/60) (5) meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek |
|
|
||||||||
|
5.1. |
5.1. |
Irányadó refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, heti gyakorisággal és általában egyheti lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
5.2. |
5.2. |
Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, havi gyakorisággal és általában háromhavi lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
5.3. |
5.3. |
Finomhangoló penziós műveletek |
Eseti alapon finomhangolás céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
5.4. |
5.4. |
Strukturális penziós műveletek |
Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
5.5. |
5.5. |
Aktív oldali rendelkezésre állás |
Egynapos likviditási lehetőség előre meghatározott kamatlábbal, elfogadható eszközök ellenében (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
5.6. |
5.6. |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek |
Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
6. |
6. |
Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, a 7. »Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai« (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek és egyéb követelések. Euroövezeti, nem hazai hitelintézeteknél vezetett levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb követelések és műveletek, beleértve a rendkívüli likviditási segítségnyújtást. Az NKB által az eurorendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
7. |
7. |
Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai |
|
|
|
||||||||
|
7.1. |
7.1. |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok (beleértve a nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, vagy multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott, monetáris politikai célokból tartott értékpapírokat, függetlenül a földrajzi helytől). Finomhangolás céljából vásárolt EKB-kötvények |
|
Kötelező |
||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
7.2. |
7.2. |
Egyéb értékpapírok |
A 7.1. »Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok« és a 11.3. »Egyéb pénzügyi eszközök« eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok; euróban denominált kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül tartott pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat). Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
Kötelező |
||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
Kötelező |
||||||||||||
|
8. |
8. |
Euróban denominált államháztartási adósság |
Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek) |
Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
— |
9. |
Eurorendszeren belüli követelések+) |
|
|
|
||||||||
|
— |
9.1. |
Részesedés az EKB-ban+) |
Csak NKB-mérlegtétel Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
— |
9.2. |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések+) |
Csak NKB-mérlegtétel Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a Szerződés 30. cikke szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően |
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
|
— |
9.3. |
EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos követelések+) |
Csak EKB-mérlegtétel Az EKB kötvényeinek kibocsátásából eredő, az NKB-kkal szemben fennálló eurorendszeren belüli követelések |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
||||||||
|
— |
9.4. |
Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó követelések+), (1) |
Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszerbeli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételeként szolgáló könyvelési tétel, az EKB/2010/23 határozatban (6) meghatározottak szerint. Az EKB esetében: az EKB bankjegykibocsátásához kapcsolódó követelések, az EKB/2010/29 határozatban meghatározottaknak megfelelően |
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
|
— |
9.5. |
Az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó)+) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
|
||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||
|
9. |
10. |
Elszámolás alatti tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást |
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
|
9. |
11. |
Egyéb eszközök |
|
|
|
||||||||
|
9. |
11.1. |
Euroövezetbeli érmék |
Euroérmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátó |
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
|
9. |
11.2. |
Tárgyi eszközök és immateriális eszközök |
Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver |
Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken |
Ajánlott |
||||||||
|
|
Az értékcsökkenési leírás kulcsa:
A kiadások tőkésítése: értékhatár alapján (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés) |
|
|||||||||||
|
9. |
11.3. |
Egyéb pénzügyi eszközök |
|
|
Ajánlott |
||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||
|
9. |
11.4. |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötési nap és lejárati nap között) |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
||||||||
|
9. |
11.5. |
Aktív időbeli elhatárolások |
Bevétel, amely nem a tárgyidőszakban esedékes, de arra vonatkozik Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (azaz az értékpapírral megvásárolt, felhalmozott kamat) |
Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
||||||||
|
9. |
11.6. |
Vegyes tételek |
Előlegek, kölcsönök, egyéb kisebb tételek Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az »Átértékelési számlák« tételben a forrásoldalon). Hitelek kezelése megbízásos alapon. Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések. Nemzeti (euroövezeti) pénznem megfelelő címletű érmékben. Folyó kiadások (nettó felhalmozott veszteség), az előző évi veszteség (elhatárolás előtt). Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
Ajánlott |
||||||||
|
Átértékelési függő számlák Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
||||||||||||
|
Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések Piaci értéken |
Kötelező |
||||||||||||
|
Az eurorendszer hitelműveleteivel összefüggésben az eurorendszer szerződő feleinek nemteljesítéséből származó, fennálló követelések |
Fennálló követelések (nemteljesítésből) Névértéken/megtérítési értéken (a veszteségek elszámolása előtt/után) |
Kötelező |
|||||||||||
|
Az eurorendszer nemteljesítő szerződő felei által biztosított fedezet végrehajtásával összefüggésben érvényesített és/vagy megszerzett eszközök vagy követelések (harmadik felekkel szemben) |
Eszközök vagy követelések (nemteljesítésből) Bekerülési értéken (devizapiaci árfolyamon átszámítva a megszerzés időpontjában, amennyiben a pénzügyi eszközök külföldi fizetőeszközben denomináltak) |
Kötelező |
|||||||||||
|
— |
12. |
Mérleg szerinti tárgyévi veszteség |
|
Névértéken |
Kötelező |
||||||||
FORRÁSOK
|
Mérlegtétel (8) |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Hatály (9) |
||||||
|
1. |
1. |
Forgalomban lévő bankjegyek (7) |
|
|
Kötelező |
||||
|
|
Kötelező |
|||||||
|
2. |
2. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben |
A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tételek: eurobetétek a (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelően |
|
|
||||
|
2.1. |
2.1. |
Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) |
Olyan hitelintézetek euroszámlái, amelyek szerepelnek a KBER Alapokmánya szerint tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek felsorolásában. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
2.2. |
2.2. |
Betéti rendelkezésre állás |
Egynapos, látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
2.3. |
2.3. |
Lekötött betétek |
Betétgyűjtés a finomhangoló műveletekkel összefüggő likviditásszűkítés céljából |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
2.4. |
2.4. |
Finomhangoló penziós műveletek |
Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek likviditásszűkítés céljából |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||
|
2.5. |
2.5. |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek |
Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
3. |
3. |
Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek |
Egyidejűleg végrehajtott fordított repoügyletekkel kapcsolatos repoügyletek a 7. »Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai« eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái. Egy NKB által az eurorendszerhez történő csatlakozását megelőzően kezdeményezett monetáris politikai műveletekből eredő kötelezettségek/betétek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||
|
4. |
4. |
Kibocsátott kötvények |
Csak EKB-mérlegtétel – az NKB-k esetében átmeneti mérlegtétel. Az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelő kötvények. Likviditásszűkítés céljából kibocsátott diszkont értékpapírok |
Bekerülési értéken Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
5. |
5. |
Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
|
|
|
||||
|
5.1. |
5.1. |
Az állammal szembeni kötelezettségek |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
5.2. |
5.2. |
Egyéb kötelezettségek |
Alkalmazottak, vállalatok és ügyfelek folyószámlái, beleértve azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól (lásd a 2.1. »Folyószámlák« tételt a forrásoldalon); lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
6. |
6. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
Más bankok, központi bankok, nemzetközi/nemzetek feletti szervezetek (beleértve az Európai Bizottságot) folyószámlái, lekötött betétei, látra szóló betétei (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat); egyéb betétesek folyószámlái. Egyidejűleg végrehajtott fordított repoügyletekkel kapcsolatos repoügyletek euróban denominált értékpapírok kezelése céljából. Az eurót be nem vezetett tagállamok központi bankjai TARGET2 számláinak egyenlege |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
||||
|
7. |
7. |
Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
Folyószámlák, repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||
|
8. |
8. |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
|
|
|
||||
|
8.1. |
8.1. |
Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek |
Folyószámlák. Folyószámlák, repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||
|
8.2. |
8.2. |
Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||
|
9. |
9. |
Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése |
SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||
|
— |
10. |
Eurorendszeren belüli kötelezettségek+) |
|
|
|
||||
|
— |
10.1. |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek+) |
Csak EKB-mérlegtétel, euróban denominálva |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
— |
10.2. |
EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségek+) |
Csak NKB-mérlegtétel Az EKB kötvényeinek kibocsátásából eredő, az EKB-val szemben fennálló eurorendszerbeli kötelezettségek |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
||||
|
— |
10.3. |
Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek+), (7) |
Csak NKB-mérlegtétel. Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó kötelezettség, azaz beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszeren belüli egyenlegeket, a kompenzációs összeget és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tételt, az EKB/2010/23 határozatban meghatározottak szerint |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
— |
10.4. |
Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)+) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
|
||||
|
|
Kötelező |
|||||||
|
|
Kötelező |
|||||||
|
|
Kötelező |
|||||||
|
10. |
11. |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
10. |
12. |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
||||
|
10. |
12.1. |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötési nap és lejárati nap között) |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
||||
|
10. |
12.2. |
Passzív időbeli elhatárolások |
Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik |
Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
||||
|
10. |
12.3. |
Vegyes tételek |
Adószámlák (függőszámlák). Devizahitellel vagy garanciával fedezett számlák. Egyidejűleg végrehajtott fordított repoügyletekkel kapcsolatos repoügyletek hitelintézetekkel, a 11.3. »Egyéb pénzügyi eszközök« eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére. Kötelező betétek a tartalékok kivételével. Egyéb kisebb tételek. Jelenlegi nettó bevétel (nettó felhalmozott nyereség), az előző évi nyereség (felosztás előtt). Források kezelése megbízásos alapon. Ügyfelek aranybetétei. Forgalomban lévő érmék, ha NKB a törvényes kibocsátó. Nemzeti (euroövezeti) valutaegységekben denominált forgalomban levő bankjegyek, amelyek már nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban vannak, feltéve, hogy nem a »Céltartalékok« tétel alatt szerepelnek a forrásoldalon. Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó kötelezettségek |
Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken |
Ajánlott |
||||
|
Ügyfelek aranybetétei Piaci értéken |
Ügyfelek aranybetétei: kötelező |
||||||||
|
10. |
13. |
Céltartalékok |
|
|
Ajánlott |
||||
|
|
Kötelező |
|||||||
|
11. |
14. |
Átértékelési számlák |
Árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák aranyra, mindenfajta, euróban denominált értékpapírra, mindenfajta, külföldi pénznemben denominált értékpapírra, opciókra; kamatkockázati származékos ügyletekhez kapcsolódó piaci értékelési különbözetek; a deviza-árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák (mindenfajta nettó deviza pozíció, ideértve a devizaswapügyleteket, határidős devizaügyleteket és a különleges lehívási jogokat) Az egyes NKB-k általi, a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. »Részesedés az EKB-ban«+) tételben szereplő megfelelő összegekkel |
Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
||||
|
12. |
15. |
Tőke és tartalékok |
|
|
|
||||
|
12. |
15.1. |
Tőke |
Befizetett tőke – az EKB tőkéjét össze kell vonni a részt vevő NKB-k tőkerészesedéseivel |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
12. |
15.2. |
Tartalékok |
Jogszabály által előírt és egyéb tartalékok. Visszatartott nyereség Az egyes NKB-k általi, a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. »Részesedés az EKB-ban«+) tételben szereplő megfelelő összegekkel |
Névértéken |
Kötelező |
||||
|
10. |
16. |
Mérleg szerinti tárgyévi nyereség |
|
Névértéken |
Kötelező |
||||
(1) Összehangolandó tételek. Lásd az ezen iránymutatás (5) preambulumbekezdését.
(2) A forgalomban levő eurobankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásból származó, eurorendszeren belüli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezését és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben össze kell hangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.
(3) Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A »+)« jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.
(4) Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.
(5) Az Európai Központi Bank 2014. decemebr 19-i (EU) 2015/510 iránymutatása az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(6) Az Európai Központi Bank 2010. november 25-i EKB/2010/23 határozata azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2010/23) (HL L 35., 2011.2.9., 17. o.).
(7) Összehangolandó tételek. Lásd az ezen iránymutatás (5) preambulumbekezdését.
(8) Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A »+)« jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.
(9) Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.”
A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.
A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.
A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.
A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.
A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.