6.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/55/EU IRÁNYELVE

(2014. április 16.)

az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek történő megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	Számos, az egész világra kiterjedő, nemzeti, regionális és magán elektronikus számlázási szabvány létezik és van jelenleg használatban a tagállamokban. A szabványok egyike sem uralkodó, és sokuk közt nincs átjárhatóság.

(2)

Közös szabvány hiányában a tagállamok az elektronikus számláknak a közbeszerzések területén való használatára ösztönzéskor vagy azok kötelezővé tételekor úgy döntenek, hogy saját műszaki megoldásokat fejlesztenek ki külön nemzeti szabványok alapján. Ezért a tagállamokban egymás mellett létező különböző szabványok száma egyre növekszik, és a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni.

(3)

A nem átjárható szabványok sokfélesége túlzottan bonyolult helyzetet, jogbizonytalanságot és működési többletköltségeket eredményez a különböző tagállamokban elektronikus számlákat használó gazdasági szereplők számára. A több tagállamra kiterjedő közbeszerzési tevékenységet végezni kívánó gazdasági szereplőket gyakran új elektronikus számlázási szabványnak való megfelelésre kötelezik minden egyes alkalommal, amikor egy új piacra belépnek. Mivel elriasztják a gazdasági szereplőket a több tagállamra kiterjedő közbeszerzési tevékenységektől, az elektronikus számlákra vonatkozó eltérő jogi és műszaki követelmények piacra lépési akadályokat képeznek a több tagállamra kiterjedő közbeszerzésekben, és akadályozzák a kereskedelmet. Korlátozzák az alapvető szabadságokat, és így közvetlen hatást gyakorolnak a belső piac működésére.

(4)	Az Unión belüli kereskedelem ezen akadályai valószínűleg gyarapodni fognak a jövőben, mivel egyre több nem átjárható nemzeti és magánszabványt dolgoznak ki, és mivel az elektronikus számláknak a közbeszerzések területén való használata egyre elterjedtebbé vagy kötelezővé válik a tagállamokban.

(5)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó számos jogi előírás és műszaki szabvány egymás melletti létezéséből és az átjárhatóság hiányából fakadó, a határokon átnyúló kereskedelmet gátló akadályokat meg kell szüntetni, vagy mérsékelni kell azokat. E célkitűzés elérése érdekében az elektronikus számla minimális adattartalmának szemantikai adatmodelljére vonatkozó közös európai szabványt (az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány) kell kidolgozni. A szabványban meg kell határozni és le kell írni azt a minimális adattartalmat, amelyet az elektronikus számláknak minden esetben tartalmazniuk kell, megkönnyítve ezáltal az elektronikus számlák különböző műszaki szabványok szerinti rendszerek közötti küldését és fogadását. E szabvány nem váltja fel a meglévő nemzeti műszaki szabványokat, és nem korlátozza azok alkalmazását, amennyiben azok nem ellentétesek ezen európai szabvánnyal, és lehetővé kell tenni, hogy azokat továbbra is használni lehessen, az európai szabvánnyal párhuzamosan.

(6)

A szemantikai átjárhatóság biztosítása és a jogbiztonság javítása révén ez az irányelv előmozdítja az elektronikus számlázás elterjedését a közbeszerzések területén, lehetővé téve ezáltal a tagállamoknak, az ajánlatkérő szerveknek, a közszolgáltató ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek, hogy jelentős előnyöket generáljanak megtakarítások, környezeti hatások és az adminisztratív terhek csökkenése formájában.

(7)

Az elektronikus számlázás előnyei a számla keletkeztetésének, küldésének, átadásának, fogadásának és feldolgozásának a teljesen automatizálttá tételével maximalizálhatóak. Ezért kizárólag a géppel olvasható, a fogadó által automatikusan és digitálisan feldolgozható számlákat lehet az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak megfelelőnek minősíteni. Egy egyszerű képfájlt nem szabad ezen irányelv értelmében elektronikus számlának tekinteni.

(8)

Az átjárhatóság célja annak lehetővé tétele, hogy az információkat a különböző üzleti rendszerekben koherensen lehessen megadni és feldolgozni, függetlenül attól, hogy e rendszerek milyen technológiát, alkalmazásokat vagy platformot használnak. A teljes átjárhatóság három különböző szintet foglal magában: a számla adattartalmát (szemantika), a használt formátumot vagy nyelvet (szintaxis) és a továbbítás módját. A szemantikai átjárhatóságba beletartozik egyrészt az, hogy az elektronikus számlának tartalmaznia kell bizonyos mennyiségű előírt információt, másrészt hogy a kicserélt információnak meg kell őriznie a pontos jelentését és egyértelműen érthetőnek kell lennie, függetlenül az információ fizikai megjelenésének vagy továbbításának módjától. A szintaktikai átjárhatóság azt jelenti, hogy az elektronikus számlában olyan formátumban kell feltüntetni az adatokat, amely lehetővé teszi a küldő és a fogadó fél közötti közvetlen adatcserét és az automatikus feldolgozást. A szintaktikai átjárhatóság kétféle módon biztosítható: közös szintaxis alkalmazásával vagy pedig a különböző szintaxisok közötti megfeleltetéssel.

(9)

Nagyszámú szintaxis van alkalmazásban. A szintaktikai átjárhatóságot egyre inkább megfeleltetéssel biztosítják. Ez a módszer akkor hatékony, ha a számla szemantikailag minden szükséges adatot tartalmaz, és azok jelentése egyértelmű. Mivel ez általában nem így van, intézkedésre van szükség a szemantikai átjárhatóság biztosítása érdekében. Az elektronikus számlázás további egyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében az egyik hosszú távú célként azt kell kitűzni, hogy csökkenjen a szintaxisok száma, lehetőleg a legáltalánosabban használtakra összpontosítva.

(10)	Az elektronikus számlázás szabványosítása továbbá kiegészíti az elektronikus közbeszerzés elterjedésére irányuló erőfeszítéseket, amelyeket a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) idevágó rendelkezései tükröznek.

(11)

Az Európai Tanács a 2012. június 28–29-i és a 2013. október 24-i következtetéseiben kijelentette, hogy elsősorban azokat az intézkedéseket kell kiemelten kezelni, amelyek a határokon átívelő online adásvételt és a közigazgatás modernizálását hivatottak továbbfejleszteni, egyebek mellett az elektronikus számlázásra való áttérés elősegítésével és annak gyors bevezetése révén.

(12)

Az Európai Parlament a 2012. április 20-i állásfoglalásában rámutatott arra, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt a piac nem egységes, kiemelte az elektronikus számlázás által biztosított jelentős előnyöket, és hangsúlyozta a jogbiztonság, az áttekinthető technikai környezet és a közös jogi követelményeken, üzleti eljárásokon és műszaki szabványokon alapuló nyitott és átjárható e-számlázási megoldások jelentőségét. Ezen okokból az Európai Parlament arra szólított fel, hogy az e-számlázást 2016-ra tegyék kötelezővé a közbeszerzések területén.

(13)	A 2010. november 2-i bizottsági határozattal (6) létrehozott, az elektronikus számlázással (e-számlázás) foglalkozó többoldalú európai fórum 2013 októberében egyhangúlag elfogadott egy, az elektronikus számlázás átjárhatóvá tételét támogató szemantikai adatmodell használatára vonatkozó ajánlást.

(14)

Ezt az irányelvet az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által fogadott és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), a 2014/24/EU irányelv, vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra kell alkalmazni. Ennek az irányelvnek kizárólag az azon gazdasági szereplő által kiállított elektronikus számlákra kell vonatkoznia, amellyel a közbeszerzési vagy koncessziós szerződést megkötötték (fővállalkozó). Amennyiben azonban a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 71. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 88. cikkének megfelelően az alvállalkozók közvetlen kifizetéséről rendelkeznek, a közbeszerzési dokumentumokban meghatározandó szabályozásnak ki kell terjednie az elektronikus számlák alvállalkozók kifizetésére való használatának a lehetőségére. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, amikor a szerződést gazdasági szereplők egy csoportjával kötik meg, ez az irányelv a csoport által vagy az egyes gazdasági szereplők által kiállított elektronikus számlákra alkalmazandó-e.

(15)

Ezen irányelv hatályának azokra a fizetséggel együtt járó koncessziós szerződésekre is ki kell terjednie, amelyek nyomán azon gazdasági szereplőnek, akinek a szerződést odaítélték, számlát kell kiállítania. A „koncesszió” fogalmát a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontja határozza meg. A koncessziós szerződések tárgya építési beruházás vagy szolgáltatás koncesszióba adás révén történő beszerzése, amelynek ellenértéke az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási jogának átadása vagy e jog átadása pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.

(16)

Ezen irányelv alkalmazása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkének hatálya alá tartozik. Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan (titkosnak minősített vagy különleges biztonsági intézkedésekkel járó) szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, amelyekre a 2014/23/EU irányelv 10. cikkének (6) bekezdése, a 2014/24/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése, valamint a 2014/25/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése alapján nem terjed ki az említett irányelvek hatálya. Ugyanezen feltételek mellett külön kizárást kell előírni ezen irányelvben az olyan (titkosnak minősített vagy különleges biztonsági intézkedésekkel járó) szerződések teljesítésének eredményeképpen kiállított elektronikus számlákra, amelyek a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartoznak.

(17)	Ezen irányelv fogalommeghatározásainak összhangban kell lenniük a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokkal.

(18)

A Bizottságnak alkalmaznia kell az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) vonatkozó rendelkezéseit, amikor felkéri az érintett európai szabványügyi szervezetet az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozására. Az 1025/2012/EU rendelet értelmében az ilyen felkérésről szóló bizottsági döntésre a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(19)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak az európai szabványügyi szervezetek keretében kidolgozott, meglévő műszaki előírásokon – pl. CEN (CWA 16356-MUG és CWA 16562-CEN BII) – kell alapulnia, és azokban figyelembe kell venni a nemzetközi szabványügyi szervezetek keretében kidolgozott egyéb vonatkozó műszaki előírásokat – pl. UN/CEFACT (CII v. 2.0) és ISO (az ISO 20022 módszertanon alapuló pénzügyi számla). Az érintett európai szabványügyi szervezetnek a szabványosítás iránti kérelem teljesítésekor figyelembe kell vennie a versenyképességi és innovációs keretprogram szakpolitikai támogató programja keretében végrehajtott nagyszabású kísérleti projektek eredményeit, továbbá más szerv vagy szervezet olyan e-számlázásra vonatkozó műszaki előírásait, amelyeket az üzleti világban széles körben alkalmaznak. Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak összhangban kell lennie a létező fizetési szabványokkal is a fizetések automatikus feldolgozásának lehetővé tétele érdekében.

(20)

Az érintett európai szabványügyi szervezet felkérésekor a Bizottságnak meg kell követelnie, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány technológiailag semleges legyen a verseny torzulásának elkerülése érdekében, összeegyeztethető legyen az elektronikus számlázásra vonatkozó nemzetközi szabványokkal a célból, hogy a harmadik országbeli szolgáltatóknak ne kelljen a piacra lépést gátló technikai akadályokkal megküzdeniük, és hogy az európai szolgáltatók könnyebben küldhessenek elektronikus számlát a harmadik országbeli vásárlók részére, továbbá meg kell követelnie azt is, hogy a szabvány megfeleljen a 2006/112/EK tanácsi irányelvnek (11). Mivel az elektronikus számlák személyes adatokat is tartalmazhatnak, a Bizottságnak azt is elő kell írnia, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban figyelembe vegye a személyes adatok védelmét, és a beépített adatvédelem, az arányosság és az adatminimalizálás elvét. E minimumkövetelmények mellett az érintett európai szabványügyi szervezethez intézett felkérésében a Bizottságnak az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány tartalmára vonatkozó további követelményeket is meg kell határoznia, és határidőt kell szabnia annak elfogadására.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások is részesülhessenek a közbeszerezésben alkalmazott elektronikus számlázás előnyeiből, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak lehetővé kell tennie, hogy könnyen érthető és alkalmazható, felhasználóbarát elektronikus számlázási rendszerek jöjjenek létre. E tekintetben azt is figyelembe kell venni, hogy különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisebb ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők korlátozott számú személyzettel és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek.

(22)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekben alkalmazzák azt. Ezért annak érdekében, hogy a magánszektorbeli gazdasági szereplők használhassák az új szabványt az egymással bonyolított üzleti ügyeik során, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szabványt úgy alakítsák ki, hogy azt ne csak a közbeszerzésben lehessen alkalmazni.

(23)

A különböző gazdasági ágazatokban kibocsátott számlák esetében szükség lehet az adott ágazatra jellemző információk feltüntetésére. Mindazonáltal bizonyos számú közös szabványelemet minden számlának tartalmaznia kell. Ezen elemek elengedhetetlenek annak ellenőrzéséhez, hogy a számla helyesen tükrözi-e az alapjául szolgáló ügyletet, és az arról való meggyőződéshez, hogy a számla jogi szempontból érvényes-e. A 2006/112/EK irányelv tartalmazza a héa megállapítása céljából szükséges elemek listáját. Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak összhangban kell lennie a számlaadatokra vonatkozó ezen alapelemekkel.

(24)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak meg kell határoznia különösen a kiegészítő értékesítői és beszerzői adatokra, a folyamatazonosítókra, a számlaattribútumokra, a számlán található tételek adataira, a szállítási információkra, valamint a fizetési adatokra és feltételekre vonatkozó szemantikai adatelemeket. Az elektronikus számla minimális adattartalmát minden elektronikus számlán fel kell tüntetni. Ez biztosítja az elektronikus számlázás világos és egységes alkalmazását.

(25)

Bár az elektronikus számla küldője számára továbbra is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a számla eredetiségét és adattartalmának sértetlenségét különböző módokon, többek között elektronikus aláírással garantálja, a 2006/112/EK irányelvnek való megfelelés érdekében az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány nem írhatja elő az elektronikus aláírás kötelező használatát.

(26)

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervekre és a közszolgáltató ajánlatkérőkre ne háruljanak túlzott költségek és terhek, az érintett európai szabványügyi szervezetet fel kell kérni, hogy állítson össze egy olyan, korlátozott számú szintaxisból álló listát, amely megfelel az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak. Indokolt, hogy az említett lista ne képezze az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány részét. A listára csak olyan szintaxisok kerülhetnek fel, amelyeket a gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szervek már széles körben és sikeresen alkalmaznak. A tagállamok általi végrehajtás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében az érintett európai szabványügyi szervezetet fel kell kérni, hogy dolgozzon ki megfelelő leképezési szabályokat az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványból kiindulva a listán feltüntetett összes szintaxisra vonatkozóan. A leképezési szabályok iránymutatást nyújtanak ahhoz, hogy a szabványt hogyan lehet különböző szintaxisokban megjeleníteni. E szabvány jellegű dokumentum célja, hogy kiegészítse az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt, valamint szintaxisok listáját.

(27)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány alkalmazásának megkönnyítése érdekében az európai szabványügyi szervezetet arra is fel kell kérni, hogy a továbbítás átjárhatóságára vonatkozóan dolgozzon ki iránymutatásokat. Indokolt, hogy az említett iránymutatások ne képezzék az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány részét, és ne kötelezzék az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket.

(28)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak a tagállamokban való bevezetését megelőzően megfelelően tesztelni kell a szabvány gyakorlati alkalmazását. E vizsgálatot a szabvány kidolgozása során kell elvégezni. E vizsgálatba be kell vonni a végfelhasználókat, és figyelembe kell venni különösen a gyakorlati szempontokat, a felhasználóbarát jelleget, és a vizsgálatnak bizonyítania kell, hogy a szabványt költséghatékony és arányos módon be lehet vezetni.

(29)

Amennyiben az érintett európai szabványügyi szervezet által kidolgozott, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a szabványnak megfelelő szintaxisok listája teljesíti a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezet számára tett felkérésében foglalt követelményeket, és amennyiben e szabványokat tesztelték, akkor az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számát és a szintaxisok listáját közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(30)

A szabvány és a szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására vonatkozóan ezen irányelvben foglalt előírások összhangban vannak az 1025/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel. Mindamellett, figyelembe véve ezen irányelv sajátosságait, helyénvaló előírni, hogy a szabvány hivatkozási számának és a szintaxislistának a közzétételére, közzé nem tételére vagy korlátozásokkal történő közzétételére vonatkozó határozatokat vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. Ez azonban nem sértheti az 1025/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását a harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogások tekintetében.

(31)

Az európai szabványügyi szervezetek rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják a szabványokat annak érdekében, hogy megfeleljenek a technológiai fejlődésnek. Mivel az IKT-ágazatban igen gyors a technológiai fejlődés, a Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy felkérje az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy vizsgálja felül és aktualizálja az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt e fejlődés figyelembevétele és az átjárhatóság folyamatos biztosítása céljából.

(32)

A szintaxislista felülvizsgálata és aktualizálása tekintetében a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el a technológiai fejlődésre vagy a piaci követelményekre való reagálás céljából. Összetettebb kiigazítások esetében a Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy felkérje az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy vizsgálja felül és aktualizálja a szintaxisok listáját.

(33)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a teljes körű és folyamatos átjárhatóság biztosítása érdekében figyelembe kell venni a technológiai fejlődést vagy korlátozni kell a használható szintaxisok számát, a számára lehetővé kell tenni, hogy felülvizsgálja a már közzétett szintaxisok listáját. Ennek során a Bizottságnak az érintett európai szabványügyi szervezet által összeállított, felülvizsgált és aktualizált szintaxislistát kell figyelembe vennie.

(34)

Az ezen irányelvben előírt átültetési határidő lejárta után, az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek köteleseknek kell lenniük elfogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak és a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő bármely szintaxisnak. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők ezért nem utasíthatnák el a fenti feltételeknek megfelelő elektronikus számlákat kizárólag azon az alapon, hogy azok nem felelnek meg az ezen irányelvben kifejezetten előírtaktól eltérő követelményeknek (például a nemzeti vagy ágazatspecifikus követelményeknek vagy bármilyen más további műszaki követelménynek). Mindazonáltal az elutasítás egyéb kötelező indokait, mint például a szerződéses feltételetekkel kapcsolatos indokok, ez a kötelezettség nem érintheti. A számla kiegyenlítése előtt az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek minden esetben biztosítani kell, hogy ellenőrizhessék, hogy az elektronikus számla megfelelően tükrözi-e az alapjául szolgáló üzleti tranzakciót (például, hogy a számla összege helyes-e), és hogy a számlát a megfelelő címzettnek állították-e ki. Az az előírás, hogy az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő elektronikus számla nem utasítható el, nem sérti a 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13).

(35)

Ennek az irányelvnek csak a számla címzettjeit, azaz az ajánlatkérő szerveket, a központi beszerző szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket kell köteleznie az elektronikus számlák elfogadására és feldolgozására. Ez az irányelv nem sértheti a számla küldőjének azon jogát, hogy eldöntse, hogy a számlát a nemzeti vagy más műszaki előírásokkal és az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal összhangban nyújtja-e be, vagy pedig papíralapon. Mindazonáltal ezen irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy úgy rendelkezzenek, hogy csak elektronikus számlát lehet benyújtani a közbeszerzés keretében. Amennyiben a küldő úgy dönt, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány szerinti számlát nyújt be, a címzettnek az átvételre és feldolgozásra vonatkozó kötelezettsége csak akkor alkalmazható, ha a számla a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistában szereplő szintaxisok valamelyike szerint készült. Ez nem sértheti a küldő azon jogát, hogy harmadik fél szolgáltatásait vegye igénybe ahhoz, hogy saját szintaxisát lefordítsa a listán szereplő szintaxisok valamelyikére.

(36)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatandó konzultációra, és a biztos 2013. november 11-én véleményt (15) nyilvánított. Az európai adatvédelmi biztos közzétette az elégséges adatvédelem ezen irányelv alkalmazásában való biztosítására vonatkozó ajánlásait. Az említett ajánlásokat az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozásakor és a személyes adatok feldolgozásakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek figyelembe kell venniük. Különösen azt kell tisztázni, hogy a meglévő adatvédelmi jogszabályok alkalmazandók az elektronikus számlázás terén is, és hogy a személyes adatok átláthatóság és elszámoltathatóság céljából történő közzététele során tiszteletben kell tartani az átláthatósági és elszámoltathatósági követelmények és a magánélet védelme közötti egyensúlyt.

(37)

Mivel a 2006/112/EK irányelv tartalmaz a számlázásra, és azon belül az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályokat, tisztázni kell az említett irányelvnek az ezzel az irányelvvel való viszonyát. Ezen irányelv célja és hatálya eltér a 2006/112/EK irányelvétől, így nem érinti az elektronikus számlák héa céljából történő alkalmazására vonatkozóan az abban meghatározott rendelkezéseket. Különösen a 2006/112/EK irányelv 232. cikke az üzleti partnerek közötti kapcsolattal foglalkozik, és célja annak biztosítása, hogy a küldő ne kényszeríthesse rá a számlabefogadóra az elektronikus számla alkalmazását. Ez azonban nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára bizonyos feltételek mellett előírják az elektronikus számlák elfogadását.

(38)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő módon felkészüljenek, és meghozzák azokat a technikai intézkedéseket, amelyek – az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány létrehozását és a szintaxisok listájának jóváhagyását követően – az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükségesek, valamint az elektronikus számlázás gyors megvalósításának szükségességét szem előtt tartva, indokoltnak tekinthető az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának és a szintaxisok listájának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 18 hónapos átültetési határidő. Ezen általános átültetési időszaktól eltérve, valamint az elektronikus számlázásnak az egyes ajánlatkérő szervek – mint a helyi és regionális ajánlatkérő szervek és a közvállalkozások – körében történő elterjesztése érdekében a tagállamok az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának és a szintaxisok listájának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 30 hónappal elhalaszthatják az ezen irányelvben meghatározott követelmények alkalmazását a központi szint alatti ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők esetében. Az ezen irányelvben meghatározott követelmények alkalmazásának elhalasztására vonatkozó lehetőség a központi beszerző szervekre nem alkalmazható.

(39)

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára megkönnyítse ezen irányelv követelményeinek a végrehajtását, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok teljes körű és rendszeres tájékoztatást kapjanak az érintett európai szabványügyi szervezetekben a szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásával kapcsolatosan végzett munka előrehaladásáról. Ez várhatóan lehetővé teszi, hogy a tagállamok megtegyék az ahhoz szükséges előkészületeket, hogy az elfogadott határidőkön belül teljesítsék a követelményeket.

(40)

Mivel az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők – amennyiben a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – elfogadhatják majd az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványtól eltérő szabványoknak megfelelő elektronikus számlákat csakúgy, mint a papíralapú számlákat, ezen irányelv nem keletkeztet további költségeket vagy terheket a vállalkozások számára, beleértve a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (16) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. Továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak minden intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a felhasználók és különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal járó költségeket minimalizálják abból a célból, hogy elősegítsék annak elterjedését az Európai Unió egész területén.

(41)

A tagállamoknak ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások, valamint a kisebb ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők igényeit, és az összes ajánlatkérő szerv és szervezet, valamint beszállító számára biztosítaniuk kell a szükséges támogatást, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt használni lehessen. Emellett képzési programokat kell biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

(42)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék azokat a technikai és eljárásbeli kiigazításokat, amelyeket a közbeszerzésben érintett valamennyi szereplőnek ezen irányelv sikeres végrehajtásának biztosítása céljából el kell végeznie, a tagállamok a lehetőség szerint valamennyi jogosult ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő és kis- és középvállalkozás számára elérhetővé teszik a strukturális alapok támogatását.

(43)

Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a szintaxislista összeállítására, korlátozására és felülvizsgálatára vonatkozó végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra. E hatáskört a 182/2011/EU rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni. A szintaxislistával kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel ezek rendeltetése az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány használatának a megkönnyítése, valamint az átjárhatóság és a technológiai fejlődésre való gyors reagálás biztosítása. Szintén a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal szembeni kifogásokkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására, mivel az említett jogi aktusok az elektronikus számlák elfogadására és feldolgozására vonatkozó kötelezettségekre is kihathatnak.

(44)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a különböző nemzeti szabályok és szabványok létezéséből eredő piaci akadályok és kereskedelmi korlátozások megszüntetését és az átjárhatóság biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet a 2009/81/EK irányelv, a 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra kell alkalmazni.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzést és a szerződés teljesítését titkosnak nyilvánították, illetve az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, és az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy az alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel garantálni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „elektronikus számla”: strukturált elektronikus formátumban kiállított, továbbított és fogadott számla, amely automatikusan és elektronikusan feldolgozható;

2. „az elektronikus számla minimális adattartalma”: olyan lényegi információelemek, amelyeket az elektronikus számlának kötelezően tartalmaznia kell a határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé tételéhez, beleértve a jogi megfelelés biztosításához szükséges információt is;

3. „szemantikai adatmodell”: strukturált és logikailag összefüggő feltétel- és jelentésrendszer, amely meghatározza az elektronikus számla minimális adattartalmát;

4. „szintaxis”: az elektronikus számlában foglalt adatok megjelenítésére szolgáló, géppel olvasható nyelv vagy dialektus;

5. „leképezési szabályok”: arra vonatkozó iránymutatások, hogy az elektronikus számlák szemantikai adatmodelljét hogyan lehet a különböző szintaxisokban megjeleníteni;

6. „ajánlatkérő szerv”: a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében és a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott ajánlatkérő szerv;

7. „központi szint alatti ajánlatkérő szerv”: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott, központi szint alatti ajánlatkérő;

8. „központi beszerző szerv”: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott központi beszerző szerv;

9. „közszolgáltató ajánlatkérő”: a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő;

10. „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szabvány;

11. „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány.

3. cikk

Európai szabvány létrehozása

(1) A Bizottság felkéri a megfelelő európai szabványügyi szervezetet az elektronikus számla minimális adattartalmának szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabvány (az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány) kidolgozására.

A Bizottság megköveteli, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány legalább a következő feltételeket teljesítse:

—	technológiailag semleges,

—	az elektronikus számlázásra vonatkozó megfelelő nemzetközi szabványokkal összeegyeztethető,

—	figyelembe veszi a személyes adatok 95/46/EK irányelvvel összhangban történő védelmének szükségességét, a beépített adatvédelmi megközelítést, valamint az arányosság, az adatminimalizálás és a célhoz kötöttség elvét;

—	összhangban van a 2006/112/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel;

—	lehetővé teszi a célszerű, felhasználóbarát, rugalmas és költséghatékony elektronikus számlázási rendszerek létrehozását;

—	figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások, valamint a központi szint alatti ajánlatkérők és a közszolgáltató ajánlatkérők sajátos igényeit;

—	használható a gazdasági szereplők közötti kereskedelmi ügyletekben.

A Bizottság felkéri az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy állítson össze egy korlátozott számú olyan szintaxisokból álló listát, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak, valamint hogy készítsen megfelelő leképezési szabályokat és a továbbítás átjárhatóságára vonatkozó iránymutatásokat az ilyen szabványok alkalmazásának elősegítése céljából.

A felkéréseket az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1)–(5) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A szabványt az érintett európai szabványügyi szervezet által való kidolgozása során, valamint a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tesztelni kell a végfelhasználók általi gyakorlati alkalmazás szempontjából. A Bizottság viseli az általános felelősséget a tesztelésért, és biztosítja, hogy annak során külön figyelembe vegyék a célszerűség és a felhasználóbarát jelleg kritériumát, valamint az esetleges végrehajtási költségeket, az (1) bekezdés második albekezdésének megfelelően. A Bizottság a tesztelés eredményéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő követelményeknek megfelelően kidolgozott elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány teljesíti az említett követelményeket, és ha az (1) bekezdés ötödik albekezdésében említett tesztelési szakasz befejeződött, a Bizottság az európai szabvány hivatkozási számát közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az (1) bekezdésben foglalt követelménynek megfelelően összeállított, korlátozott számú szintaxisból álló listával együtt. E közzétételre 2017. május 27-ig sort kell keríteni.

4. cikk

Az európai szabvánnyal szembeni hivatalos kifogások

(1) Amennyiben valamely tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a szintaxislista nem teljesíti maradéktalanul a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket, részletes indokolással tájékoztatja erről a Bizottságot, amely a következőkről határoz:

a)	közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal közzéteszi a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat és szintaxislistát az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)	fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat és szintaxislistát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve Lapjából.

(2) A Bizottság a webhelyén közzéteszi az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványról szóló információkat és a szintaxislistát, amelyekről az (1) bekezdésben említettek szerint határozat született.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett határozatról tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén kéri a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és szintaxislista felülvizsgálatát.

(4) Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határozatot a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

5. cikk

Az európai szabvány és a szintaxislista gondozása és továbbfejlesztése

(1) A technológiai fejlődés figyelembevétele és a közbeszerzésben alkalmazott elektronikus számlázások közötti teljes mértékű átjárhatóság folyamatos biztosítása érdekében a Bizottság:

a)	frissítheti vagy felülvizsgálhatja az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt;

b)	frissítheti vagy felülvizsgálhatja a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistát.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedés mellett dönt, felkérést intéz az érintett európai szabványügyi szervezethez. Az említett felkérést a 3. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az abban meghatározott határidők alkalmazása nélkül kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti frissítésre vagy felülvizsgálatra vonatkozóan a 4. cikk alkalmazandó.

(4) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett intézkedés mellett dönt, vagy a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, vagy pedig az érintett európai szabványügyi szervezethez intézett felkérés révén kell azt megvalósítania. Az említett felkérést a 3. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az abban meghatározott határidők alkalmazása nélkül kell megtenni.

6. cikk

Az elektronikus számla minimális adattartalma

Az elektronikus számla minimális adattartalma többek között a következőket foglalja magában:

a)	folyamat- és számlaazonosítók;

b)	számlázási időszak;

c)	az értékesítő adatai;

d)	a beszerző adatai;

e)	a kedvezményezett adatai;

f)	az értékesítő adóügyi képviselőjének adatai;

g)	a szerződés hivatkozási száma;

h)	szállítási információk;

i)	fizetési rendelkezések;

j)	jóváírásokra vagy terhelésekre vonatkozó információk;

k)	a számlán szereplő tételekre vonatkozó információk;

l)	a számla összege;

m)	a héa részletes lebontásban.

7. cikk

Az elektronikus számlák fogadása és feldolgozása

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők fogadják és dolgozzák fel az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett hivatkozási számú, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak, valamint a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett listán szereplő bármely szintaxisnak.

8. cikk

Adatvédelem

(1) Ez az irányelv nem érinti az adatvédelemre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

(2) Az uniós és nemzeti jog eltérő rendelkezéseire is figyelemmel, valamint a 95/46/EK irányelv 13. cikkében meghatározott mentességek és korlátozások sérelme nélkül az elektronikus számlák céljára szerzett személyes adatok kizárólag az említett célra, illetve az azzal összeegyeztethető célokra használhatók fel.

(3) A tagállamok a 95/46/EK irányelv 13. cikkében meghatározott mentességek és korlátozások sérelme nélkül biztosítják, hogy az elektronikus számlázás keretében gyűjtött személyes adatoknak az átláthatóság és az elszámoltathatóság céljából történő közzétételére vonatkozó szabályok összhangban legyenek a közzététel céljával és a magánélet védelmének elvével.

9. cikk

Elektronikus számlák alkalmazása héa céljából

Ez az irányelv nem érinti a 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2018. november 27-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok legkésőbb az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 18 hónapon belül elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elektronikus számlák fogadására és feldolgozására vonatkozó, a 7. cikkben foglalt kötelezettségnek megfeleljenek.

A tagállamok legkésőbb az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 30 hónappal elhalaszthatják az első albekezdésben említett követelmény alkalmazását a központi szint alatti ajánlatkérők és a közszolgáltató ajánlatkérők esetében.

A Bizottság az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának a közzétételekor az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti az első albekezdésben említett intézkedések hatálybaléptetésének végleges dátumát.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság megvizsgálja az ezen irányelv által a belső piacra és az elektronikus számlázás közbeszerzések területén való alkalmazására gyakorolt hatásokat, és a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a központi szint alatti ajánlatkérők számára előírt legkésőbbi halasztott határidőtől számított három éven belül jelentést nyújt be azokról az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentéshez adott esetben a további szükséges intézkedésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatot is csatolni kell.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 79., 2014.3.6., 67. o.

(2) 2013. november 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(6) A Bizottság 2010. november 2-i határozata az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum létrehozásáról (HL C 326., 2010.12.3., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11) A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(15) HL C 38., 2014.2.8., 2. o.

(16) A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

6.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/12

A BIZOTTSÁG 452/2014/EU RENDELETE

(2014. április 29.)

a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 216/2008/EK rendelet értelmében a kereskedelmi légiközlekedési tevékenységet végző légijárművek harmadik országbeli üzemeltetőinek meg kell felelniük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) alkalmazandó előírásainak.

(2)	A Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó terület felett átrepülő járatok harmadik országbeli üzemeltetőire nem vonatkoznak a 216/2008/EK rendelet előírásai.

(3)

A 216/2008/EK rendelet előírja, hogy amennyiben nincsenek megfelelő ICAO-előírások, a harmadik országbeli üzemeltetőknek a 216/2008/EK rendelet I., III., IV. és adott esetben Vb. mellékletében foglalt követelményeknek kell megfelelniük, feltéve, hogy ezek nem ellentétesek a harmadik országok nemzetközi egyezményekben rögzített jogaival.

(4)

A 216/2008/EK rendelet előírja, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) engedélyeket bocsásson ki, és az általa kibocsátott engedélyeket folyamatosan ellenőrizze. Ez az engedély az egyik előfeltétele annak, hogy egy uniós tagállam üzemeltetési engedélyt vagy ezzel egyenértékű dokumentumot adjon ki a tagállamok és a harmadik országok között fennálló légiközlekedési megállapodásoknak megfelelően.

(5)	Az engedélyek első kiadása és folyamatos ellenőrzése céljából az Ügynökség köteles értékeléseket végezni, és minden intézkedést meg kell tennie a felderített szabálytalanságok ismételt előfordulásának megakadályozása érdekében.

(6)

A harmadik országbeli üzemeltetők engedélyezési eljárása egyszerű, arányos, költséghatékony és eredményes kell legyen, és annak során figyelembe kell venni az ICAO Egyetemes Biztonságfelügyelet-ellenőrzési Programja, a földi ellenőrzések és az egyéb, a harmadik országbeli üzemeltetők biztonsági vonatkozású forrásai eredményeit.

(7)

A 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)szerinti üzemeltetési tilalom hatálya alá eső harmadik országbeli üzemeltetők értékelése magában foglalhatja az üzemeltető telephelyén folytatott helyszíni vizsgálatot is. Az Ügynökség a tilalom megszüntetésének céljából mérlegelheti vizsgálat végzését harmadik országbeli üzemeltetőnél.

(8)	Az átmenet megkönnyítése, valamint az Európai Unión belül a polgári légiközlekedés nagyfokú biztonsága érdekében a végrehajtási intézkedéseknek az ICAO égisze alatt elfogadott ajánlott gyakorlatokra és útmutatókra kell épülniük.

(9)

Elegendő időt kell biztosítani a légiközlekedési ágazat és az Ügynökség apparátusa részére, hogy alkalmazkodjanak az új szabályozási keretrendszerhez, illetve bizonyos feltételek mellett elismerjék azokat az üzemeltetési engedélyeket vagy egyenértékű dokumentumokat, amelyeket valamely tagállam a területére érkező, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatok számára adott ki.

(10)	Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz vélemény formájában benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában hivatkozott légijárművek azon harmadik országbeli üzemeltetői tekintetében, akik a Szerződés hatálya alá tartozó területre érkező, onnan induló vagy azon belül közlekedő kereskedelmi légi járatot üzemeltetnek, és megállapítja az ilyen üzemeltetők engedélyeinek kibocsátására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére, illetve visszavonására vonatkozó feltételeket, az engedélyek jogosultjainak jogait és kötelezettségeit, továbbá azon feltételeket, amelyek alapján a biztonság érdekében az üzemeltetés megtiltható, korlátozható vagy bizonyos feltételekhez köthető.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „alternatív megfelelési mód”: a megfelelés elfogadható eszközeire (AMC) alternatívát kínáló, vagy amennyiben az Ügynökség nem fogadott el elfogadható megfelelési eszközt, a 216/2008/EK rendeletnek és annak végrehajtási szabályainak való megfelelésre új megoldást javasló megfelelési mód;

2. „kereskedelmi légiszállítási tevékenység”: légijármű üzemeltetése utasok, áru vagy postai küldemények szállítása céljából díjazás vagy egyéb ellenérték fejében;

3. „repülés”: meghatározott repülőtérről meghatározott célrepülőtérre irányuló út;

4. „harmadik országbeli üzemeltető”: egy harmadik ország által kiállított üzembentartási engedély jogosultja.

3. cikk

Engedélyek

Harmadik országbeli üzemeltetők a Szerződés hatálya alá tartozó területre érkező, onnan induló, illetve azon belüli kereskedelmi légiszállítási tevékenységet csak abban az esetben végezhetnek, ha megfelelnek az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek, és rendelkeznek az Ügynökség által e rendelet 2. mellékletének megfelelően kibocsátott engedéllyel.

4. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik naptól alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve azok a tagállamok, amelyek e rendelet hatálybalépésekor nemzeti jogrendszerük alapján végzik az üzemeltetési engedélyek vagy azokkal egyenértékű dokumentumok kiadását, folytatják e gyakorlatot. A harmadik országbeli üzemeltetők mindaddig eleget tesznek az tagállam által kiadott engedélyben, illetve az azzal egyenértékű dokumentumban meghatározott jogoknak és kiváltságoknak, ameddig az Ügynökség határozatot nem hoz e rendelet 2. mellékletének megfelelően. A tagállamok kötelesek értesíteni az Ügynökséget az ilyen üzemeltetési engedélyek vagy az azokkal egyenértékű dokumentumok kiadásáról.

Attól fogva, hogy az Ügynökség egy adott harmadik országbeli üzemeltetőre vonatkozóan határozatot fogad el, illetve legfeljebb e rendelet hatálybalépését követő 30 hónap múltán egy tagállam a harmadik országbeli üzemeltető üzemeltetési engedélyének kibocsátásához szükséges biztonsági értékelést nem végezheti nemzeti jogrendszere alapján.

(3) Azon harmadik országbeli üzemeltetők, akik üzemeltetési engedéllyel vagy azzal egyenértékű dokumentummal rendelkeznek a hatálybalépés napján, a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül engedély iránti kérelemért folyamodnak az Ügynökséghez. A kérelemnek tartalmaznia kell a valamely tagállam által kiadott üzemeltetési engedély(ek)re vonatkozó információkat.

(4) A kérelem kézhezvételét követően az Ügynökség megvizsgálja a harmadik országbeli üzemeltető megfelelését az alkalmazandó követelményeknek. Ezt az értékelést az e rendelet hatálybalépését követő 30 hónapon belül el kell végezni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

1. MELLEKLET

TCO-RESZ

HARMADIK ORSZÁGBELI ÜZEMELTETŐK

I. SZAKASZ

Általános követelmények

TCO.100. Hatály

Ez a melléklet (a továbbiakban: a TCO-rész) az olyan harmadik országbeli üzemeltetők számára állapít meg követelményeket, akik a Szerződés hatálya alá tartozó területre érkező, onnan induló vagy azon belüli kereskedelmi légiszállítási tevékenységet végeznek.

TCO.105. A megfelelés módjai

Egy harmadik országbeli üzemeltető az Ügynökség által elfogadott AMC-től eltérő alternatív megfelelési módokat is alkalmazhat a 216/2008/EK rendeletnek (1) és a TCO-résznek való megfelelésre.

Ha egy harmadik országbeli engedélyköteles üzemeltető a 216/2008/EK rendeletnek és a TCO-résznek való megfelelés érdekében az Ügynökség által elfogadott AMC-től eltérő alternatív megfelelési módot kíván alkalmazni, annak bevezetése előtt tájékoztatnia kell erről az Ügynökséget, mellékelve az alternatív megfelelési mód részletes leírását. A leírásnak tartalmaznia kell minden releváns kézikönyv vagy eljárás módosítását, valamint egy olyan értékelést, amely bizonyítja, hogy a végrehajtási szabályok teljesülnek.

A harmadik országbeli üzemeltető az Ügynökség előzetes jóváhagyásával és a 2. melléklet (a továbbiakban: az ART-rész) ART.105. pontjában előírt értesítés kézhezvételét követően kezdheti alkalmazni az alternatív megfelelési módot.

TCO.110. Kockázatcsökkentő intézkedések

Ha az üzemeltető állama vagy a nyilvántartó állam értesítést küldött az Ügynökség által az ART.200. d) pontnak megfelelően azonosított, az ICAO-előírásoktól való eltérésekről, a harmadik országbeli üzemeltető a TCO-résznek való megfelelést szolgáló kockázatcsökkentő intézkedéseket javasolhat.

A harmadik országbeli üzemeltetőnek bizonyítania kell az Ügynökség felé, hogy ezek az intézkedések a kérdéses előírás által biztosítottal egyenértékű biztonsági szintet garantálnak.

TCO.115. Hozzáférés

A harmadik országbeli üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az Ügynökség vagy azon tagállam által felhatalmazott személy, amelynek területén légijárműve leszállt, beléphessen a légijármű fedélzetére akár előzetes értesítést követően, akár anélkül a következők céljából:

1.	a fedélzeten szállítandó dokumentumok és kézikönyvek ellenőrzése, a TCO-résznek való megfelelés vizsgálata; vagy

2.	a 965/2012/EK bizottsági rendelet (2) II. melléklete szerinti földi ellenőrzés elvégzése.

A harmadik országbeli üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a TCO-résznek való megfelelés vizsgálata céljából az Ügynökség által felhatalmazott személy beléphessen a tevékenységével összefüggő bármely létesítménybe, illetve betekintést nyerjen dokumentumaiba, az alvállalkozásba kiadott tevékenységek kapcsán is.

II. SZAKASZ

Légiközlekedési tevékenység

TCO.200. Általános követelmények

A harmadik országbeli üzemeltető köteles eleget tenni az alábbiaknak:

A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény mellékleteiben, különösen 1. mellékletében (Személyi alkalmasság), 2. mellékletében (Repülési szabályok), 6. mellékletének (A légijármű üzemeltetése) I. (Nemzetközi kereskedelmi légiszállítás – Repülőgépek) vagy III. részében (Nemzetközi üzemeltetés – Helikopterek), 8. mellékletében (A légijármű légialkalmassága), 18. (Veszélyes áruk) és 19. mellékletében (Repülésbiztonság-menedzsment) szereplő előírások;

2.	az Ügynökség által az ART.200. d) pontnak megfelelően elfogadott kockázatcsökkentő intézkedések;

3.	a TCO-rész vonatkozó követelményei; valamint

4.	az EU-ban alkalmazandó repülési szabályok.

A harmadik országbeli üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a Szerződés hatálya alá tartozó területre érkező, onnan induló vagy azon belül közlekedő légijármű üzemeltetése összhangban legyen az alábbiakkal:

1.	az üzembentartási engedély (AOC) és a kapcsolódó műszaki előírások; valamint

2.	az ezen rendelettel összhangban kiadott engedély és az ahhoz kapcsolódó előírásokban szereplő jogok és kiváltságok.

A harmadik országbeli üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az EU-ba érkező, onnan induló vagy azon belül közlekedő légijármű rendelkezzen olyan légialkalmassági bizonyítvánnyal (CofA), amelyet:

1.	a nyilvántartó állam; vagy

amennyiben az üzemeltető állam és a nyilvántartó állam a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 83bis cikkének megfelelően megállapodást kötött arról, hogy a légijármű légialkalmassági bizonyítványa (CofA) kiadásának felelőssége átruházásra kerül, az üzemeltető állama bocsátott ki vagy érvényesített.

A harmadik országbeli üzemeltető kérésre köteles az Ügynökség rendelkezésére bocsátani a TCO-résznek való megfelelés ellenőrzéséhez releváns minden információt.

A 996/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) sérelme nélkül a harmadik országbeli üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül köteles bejelenteni az Ügynökségnek az üzembentartási engedélye alapján üzemeltetett légijárművel kapcsolatos minden, az ICAO 13. mellékletében meghatározott repülési eseményt.

TCO.205. Navigációs, kommunikációs és légtérellenőrző berendezések

A harmadik országbeli üzemeltető a Szerződés hatálya alá tartozó terület légterében csak olyan légijárművet üzemeltethet, amely fel van szerelve az említett légtérben megkövetelt navigációs, kommunikációs és légtérellenőrző berendezésekkel.

TCO.210. A fedélzeten szállítandó dokumentumok, kézikönyvek és nyilvántartások

A harmadik országbeli üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a fedélzeten tartandó összes dokumentum, kézikönyv és nyilvántartás érvényes és naprakész legyen.

TCO.215. A dokumentumok, kézikönyvek és nyilvántartások rendelkezésre bocsátása

Az Ügynökség vagy a légijármű érkezési helye szerinti tagállam illetékes hatósága által meghatalmazott személy kérésére a légijármű parancsnoka ésszerű időn belül rendelkezésre bocsátja a fedélzeten tartandó dokumentumokat, kézikönyveket és nyilvántartásokat.

III. SZAKASZ

A harmadik országbeli üzemeltetők engedélyezése

TCO.300. Engedély iránti kérelem

Egy harmadik országbeli üzemeltető a TCO-rész szerinti kereskedelmi légiszállítási tevékenységet nem kezdheti meg addig, amíg kérelmezés útján meg nem szerezte az Ügynökség engedélyét.

Az engedély iránti kérelmet:

1.	legalább 30 nappal a tevékenység tervezett megkezdése előtt, valamint

2.	az Ügynökség által meghatározott formában és módon kell benyújtani.

A vonatkozó kétoldalú egyezmények sérelme nélkül a kérelmező köteles megadni az Ügynökségnek minden olyan információt, amely szükséges annak megítéléséhez, hogy a tervezett tevékenység a TCO.200. a) pontjának alkalmazandó követelményei szerint fog-e zajlani. Ezen információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

1.	a megfelelően kitöltött kérelem;

2.	a kérelmező hivatalos neve, cégneve, címe és levelezési címe;

3.	az üzemeltető állam által kibocsátott üzembentartási engedély másolata és a kapcsolódó műszaki előírások, vagy az azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy az engedélyes képes a tervezett tevékenység végzésére;

4.	a kérelmező érvényes cégalapítási okirata vagy cégbejegyzése vagy más olyan dokumentum, amelyet a gazdasági tevékenység székhelye szerinti ország cégbírósága állított ki;

5.	a tevékenység tervezett megkezdésének dátuma, típusa és földrajzi területe.

Szükség esetén az Ügynökség az üzemeltető állama vagy a nyilvántartó állam által kibocsátott egyéb releváns dokumentumot, kézikönyvet, illetve egyedi engedélyt is bekérhet.

Olyan légijárművek esetében, amelyeket nem az üzemeltető állama tart nyilván, az Ügynökség bekérheti a következőket:

1.	az így üzemeltetett összes légijármű bérleti szerződésének másolata; valamint

2.	adott esetben a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 83a. cikkének megfelelően az üzemeltető állama és a nyilvántartó állam között létrejött, a légijárműre vonatkozó megállapodás másolata.

TCO.305. Nem menetrend szerinti járatok – egyszeri értesítés

A TCO.300. a) ponttól eltérve a harmadik országbeli üzemeltető előre nem látható, működési szempontból közvetlenül szükséges és sürgős esetekben végezhet légimentést valamint menetrenden kívüli repülés(eke)t előzetes engedély nélkül is, amennyiben:

1.	a tervezett első ilyen repülés előtt az Ügynökség által meghatározott formában és módon értesíti az Ügynökséget;

2.	a kérelmezőre nem vonatkozik a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti működési tilalom; valamint

3.	az értesítés időpontjától számított 10 napon belül engedélyt kér az Ügynökségtől a TCO.300. pontnak megfelelően.

Az a) 1. pontban említett járatokat az értesítés időpontjától számítva legfeljebb hat egymást követő héten keresztül vagy az Ügynökség által az ART-rész alapján hozott határozat keltéig lehet üzemeltetni, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

Ilyen értesítést egy üzemeltető 24 havonta egyszer nyújthat be.

TCO.310. Az engedélyes kiváltságai

Az engedélyhez kapcsolódó előírások között fel kell sorolni az üzemeltető kiváltságait, amelyek nem léphetnek túl az üzemeltető állama által biztosított kiváltságokon.

TCO.315. Módosítások

Az engedély vagy az ahhoz kapcsolódó előírások feltételeinek bármely módosításához, kivéve az ART.210. c) pont alapján végzetteket, szükséges az Ügynökség előzetes engedélye.

Az előzetes engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli üzemeltető legalább 30 nappal a tervezett módosítás végrehajtása előtt benyújtja az Ügynökséghez.

A harmadik országbeli üzemeltető ellátja az Ügynökséget a TCO.300. pontban hivatkozott, a módosítás mértékére vonatkozó információval.

A módosítás iránti kérelem benyújtását követően a harmadik országbeli üzemeltető az Ügynökség által az ART.225. b) pontnak megfelelően előírt feltételek szerint folytatja az üzemeltetést.

Az ART.210. c) pont szerinti megállapodás alapján előzetes engedélyt nem igénylő módosításokat is be kell jelenteni az Ügynökségnek végrehajtásuk előtt.

TCO.320. Folyamatos érvényesség

Az engedély mindaddig érvényes, amíg:

1.	a harmadik országbeli üzemeltető folyamatosan megfelel a TCO-rész vonatkozó követelményeinek. A ténymegállapítások kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a TCO.325. pontban előírtak alapján szintén figyelembe veszik;

2.	az üzemeltető állama által kibocsátott üzembentartási engedély vagy az azzal egyenértékű dokumentum és adott esetben a kapcsolódó üzemeltetési előírások érvényesek;

3.	az Ügynökség a TCO.115. pontnak megfelelően hozzáfér a harmadik országbeli üzemeltető eszközeihez;

4.	a harmadik országbeli üzemeltetőre nem vonatkozik a 2111/2005/EK rendelet szerinti működési tilalom;

5.	az engedélyről nem mondtak le, azt nem függesztették fel és nem vonták vissza;

6.	a harmadik országbeli üzemeltető minden 24 naptári hónapban legalább egy a Szerződés hatálya alá tartozó területre érkező, onnan induló vagy azon belüli repülést végrehajt.

Lemondás vagy visszavonás esetén az engedélyt vissza kell juttatni az Ügynökséghez.

TCO.325. Ténymegállapítások

Az Ügynökség ART 230. pont szerinti ténymegállapításairól szóló értesítés kézhezvételét követően a harmadik országbeli üzemeltető köteles:

a)	megállapítani a meg nem felelés alapvető okát;

b)	elfogadható időn belül kidolgozni és benyújtani az Ügynökséghez a meg nem felelés alapvető okának orvoslására vonatkozó kiigazító intézkedési tervet;

c)	az Ügynökséggel az ART.230. e) 1. pont szerint egyeztetett időn belül az Ügynökség számára kielégítő módon bizonyítani, hogy a kiigazító intézkedési tervet végrehajtotta.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( HL L 79., 2008.3.19., 1. o.). A legutóbb a 2013. január 8-i 6/2013/EU bizottsági rendelettel (HL L 4., 2013.1.9., 34. o.) módosított rendelet.

(2) A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 996/2010/EU rendelete a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( HL L 295., 2010.11.12., 35. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

2. MELLÉKLET

ART-RÉSZ

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÜZEMELTETŐK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS HIVATALOS ELJÁRÁSOK

I. SZAKASZ

Általános rész

ART.100. Hatály

Ez a rész a tagállamok és az Ügynökség által követendő adminisztratív eljárások követelményeit határozza meg, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	a kereskedelmi légiszállítási tevékenységet folytató harmadik országbeli üzemeltetők engedélyeinek kiadása, fenntartása, megváltoztatása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása; valamint

b)	ezen üzemeltetők felügyelete.

ART.105. Alternatív megfelelési módok

Az Ügynökség értékeli a harmadik országbeli üzemeltetők által a TCO.105. b) ponttal összhangban javasolt alternatív megfelelési módokat a beterjesztett dokumentumok vizsgálata és szükség esetén a harmadik országbeli üzemeltető ellenőrzése révén.

Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy egy alternatív megfelelési mód összhangban áll a TCO-résszel, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt arról, hogy az alternatív megfelelési mód alkalmazható, és adott esetben ennek megfelelően módosítja a kérelmező engedélyét.

ART.110. Információcsere

Az Ügynökség köteles tájékoztatni a Bizottságot és a tagállamokat a következőkről:

1.	egy engedély iránti kérelem elutasítása;

2.	egy engedély biztonsági aggály miatti korlátozása, egy engedély felfüggesztése vagy visszavonása.

Az Ügynökség a TCO.305. pont szerinti értesítés kézhezvételét követő egy munkanapon belül tájékoztatja arról a tagállamokat.

Az Ügynökség köteles rendszeresen a tagállamok rendelkezésére bocsátani a kiadott, korlátozott, megváltoztatott, felfüggesztett vagy visszavont engedélyeket felsoroló naprakész listát.

A tagállamoknak értesíteniük kell az Ügynökséget, ha a 2111/2005/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedést szándékoznak foganatosítani.

ART.115. Nyilvántartások vezetése

Az Ügynökség megfelelő tárolást, hozzáférést és megbízható nyomon követést biztosító rendszert hoz létre a következők nyilvántartására:

1.	a személyzete képzésére, minősítésére és engedélyeire vonatkozó adatok;

2.	a harmadik országbeli üzemeltetőknek kiadott engedélyek, a tőlük kapott értesítések;

3.	az engedéllyel rendelkező harmadik országbeli üzemeltetők engedélyezési eljárásai és folyamatos ellenőrzése;

4.	ténymegállapítások, közösen megállapított korrekciós intézkedések és az intézkedések lezárásának időpontja;

5.	az alkalmazott végrehajtási intézkedések, beleértve az Ügynökség által a 216/2008/EK rendeletnek megfelelően kiszabott bírságokat;

6.	a 216/2008/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdése alapján az Ügynökség által előírt kiigazító intézkedések végrehajtása; valamint

7.	a 216/2008/EK rendelet 18. cikke d) pontja szerinti rugalmassági intézkedések alkalmazása.

Valamennyi nyilvántartást legalább 5 évig meg kell őrizni az alkalmazandó adatvédelmi jogra is figyelemmel.

II. SZAKASZ

Engedélyezés, ellenőrzés és végrehajtás

ART.200. Első értékelési eljárás – általános rész

Egy a TCO.300. pontnak megfelelő engedély iránti kérelem kézhezvételét követően az Ügynökség értékeli a harmadik országbeli üzemeltető megfelelését a TCO-rész vonatkozó követelményeinek.

Az első értékelést a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül vagy a repülések tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal kell elvégezni, attól függően, melyik a későbbi időpont.

Ha az első értékelés további értékelést vagy vizsgálatot tesz szükségessé, az értékelési időszakot meg kell hosszabbítani a további értékelés vagy vizsgálat időtartamával.

Az első értékelés alapját a következők képezik:

1.	a harmadik országbeli üzemeltető által benyújtott dokumentáció és adatok;

a harmadik országbeli üzemeltető repülésbiztonsági teljesítményére vonatkozó információk, beleértve a földi ellenőrzésekről szóló jelentéseket, az ARO.RAMP.145. c) pont alapján bejelentett információt, az elfogadott ipari szabványokat, a repülési események jegyzőkönyveit és a harmadik országbeli üzemeltető által foganatosított végrehajtási intézkedéseket;

3.	az üzemeltető állama vagy a nyilvántartó állam felügyeleti képességeire vonatkozó információk, beleértve a nemzetközi egyezmények vagy állami repülésbiztonság-értékelési programok alapján lefolytatott vizsgálatok eredményeit; valamint

4.	a 2111/2005/EK rendelet szerinti határozatok és vizsgálatok, illetve a 473/2006/EK (1) rendelet szerinti közös konzultációk.

Az Ügynökség a tagállamokkal konzultálva azonosítja azon ICAO-előírásokat, amelyektől való, az üzemeltető állama, vagy a nyilvántartó állam által azonosított eltérés esetén elfogadható a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása. Az Ügynökség akkor fogadja el a kockázatcsökkentő intézkedéseket, ha meggyőződött arról, hogy azok alkalmazása egyenértékű biztonsági szintet garantál azzal, amelyet a bejelentett eltéréssel érintett előírás biztosítana.

Ha az első értékelés során az Ügynökségben nem alakul ki megfelelő mértékű bizalom a harmadik országbeli üzemeltetővel és/vagy az üzemeltető államával szemben, akkor az Ügynökség:

1.	elutasítja a kérelmet, ha az értékelés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy a további értékelés sem vezetne az engedély kibocsátásához; vagy

2.	a szükséges mértékben további értékeléseket végez annak megállapítása érdekében, hogy a tervezett üzemeltetés összhangban lesz-e a TCO-rész vonatkozó követelményeivel.

ART.205. Első értékelési eljárás – működési tilalom alá eső harmadik országbeli üzemeltetők

Ha a 2111/2005/EK rendelet szerinti működési tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó üzemeltetőtől érkezik engedély iránti kérelem, az Ügynökség köteles elvégezni az ART.200. pontban leírt megfelelő értékelési eljárást.

Ha az üzemeltetőre azért vonatkozik működési tilalom, mert az üzemeltető állama nem gyakorolt megfelelő felügyeletet, az Ügynökség értesíti a Bizottságot arról, hogy az üzemeltető és az üzemeltető állama kapcsán további értékelést kell végezni a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően.

Az Ügynökség a következők teljesülése esetén végez vizsgálatot:

1.	a harmadik országbeli üzemeltető hozzájárul a vizsgálathoz;

2.	az a) és a b) pontban említett értékelések eredménye alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgálat eredménye kedvező lesz; valamint

3.	a vizsgálat elvégezhető a harmadik országbeli üzemeltető telephelyén oly módon, hogy az Ügynökség személyzetének biztonságát semmi sem veszélyezteti.

A harmadik országbeli üzemeltető vizsgálata magában foglalhatja az üzemeltető állama által gyakorolt felügyelet értékelését, ha bizonyított, hogy a kérelmező felügyeletében jelentős hiányosságok tapasztalhatók.

Az Ügynökségnek értesítenie kell a Bizottságot a vizsgálat eredményéről.

ART.210. Az engedély kiadása

Az Ügynökség az I. és II. függelékben meghatározottak szerint bocsátja ki az engedélyt, valamint a kapcsolódó előírásokat, amennyiben:

1.	meggyőződött arról, hogy a harmadik országbeli üzemeltető az üzemeltető állama által kibocsátott érvényes üzembentartási engedéllyel vagy azzal egyenértékű dokumentummal és ahhoz kapcsolódó üzemeltetési előírásokkal rendelkezik;

2.	meggyőződött arról, hogy az üzemeltető állama engedélyezte a harmadik országbeli üzemeltető számára az EU-t érintő járatok üzemeltetését;

meggyőződött arról, hogy a harmadik országbeli üzemeltető biztosítja:

i.	a TCO-rész vonatkozó követelményeinek való megfelelést;

ii.	az átlátható, megfelelő és időszerű kommunikációt a további értékelés és/vagy az Ügynökség által kezdeményezett vizsgálat érdekében; valamint

iii.	adott esetben egy megállapított meg nem felelés kapcsán megfelelő időn belül sikeres kiigazító intézkedést terjesztett elő;

4.	az üzemeltető állama vagy adott esetben a nyilvántartó állam által az üzemeltető és/vagy a légijármű felett gyakorolt, a vonatkozó ICAO szabványoknak megfelelő tanúsításban és felügyeletben nincs bizonyíték jelentős hiányosságokra; valamint

5.	a kérelmezőre nem vonatkozik a 2111/2005/EK rendelet szerinti működési tilalom.

Az engedély határozatlan időre szól.

Az engedélyhez csatolt előírások határozzák meg a harmadik országbeli üzemeltető jogosultságait és a számára engedélyezett tevékenységi kört.

Az Ügynökség megállapodik a harmadik országbeli üzemeltetővel a harmadik országbeli üzemeltetőt érintő, előzetes engedélyhez nem kötött módosítások köréről.

ART.215. Ellenőrzés

Az Ügynökség köteles értékelni:

1.	az általa engedélyezett harmadik országbeli üzemeltetőnek a TCO-rész vonatkozó előírásainak való folyamatos megfelelését;

2.	adott esetben a 216/2008/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Ügynökség által meghatározott kiigazító intézkedések végrehajtását.

Az értékelés során:

1.	figyelembe kell venni a harmadik országbeli üzemeltető által benyújtott, biztonsági szempontból releváns dokumentációt és adatokat;

figyelembe kell venni a harmadik országbeli üzemeltető repülésbiztonsági teljesítményére vonatkozó információkat, beleértve a földi ellenőrzésekről szóló jelentéseket, az ARO.RAMP.145. c) pont alapján jelentett információt, az elfogadott ipari szabványokat, a repülési események jegyzőkönyveit és a harmadik ország által foganatosított végrehajtási intézkedéseket;

3.	adott esetben figyelembe kell venni az üzemeltető állama vagy a nyilvántartó állam felügyeleti képességeire vonatkozó lényeges információt, beleértve a nemzetközi egyezmények vagy állami repülésbiztonság-értékelési programok alapján lefolytatott vizsgálatok eredményeit;

4.	figyelembe kell venni a 2111/2005/EK rendelet szerinti határozatokat és vizsgálatokat vagy a 473/2006/EK rendelet szerinti közös konzultációkat;

5.	adott esetben figyelembe kell venni a korábban végzett értékeléseket vagy vizsgálatokat; valamint

6.	az Ügynökség részére elegendő bizonyítékot kell gyűjteni arra az esetre, ha további intézkedésekre volna szükség, ideértve az ART.235. pontban említetteket is.

Az a) és a b) pontban meghatározott ellenőrzés körét a már kiadott engedélyek és/vagy elvégzett ellenőrzési tevékenységek alapján kell meghatározni.

Ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a harmadik országbeli üzemeltető biztonsági teljesítménye és/vagy az üzemeltető államának felügyeleti képessége a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény mellékleteiben meghatározott vonatkozó szintek alá csökken, az Ügynökség a szükséges mértékben további értékelést végez annak megállapítása érdekében, hogy a tervezett üzemeltetés a TCO-rész vonatkozó követelményeinek megfelelően fog-e zajlani.

Az Ügynökség köteles az ellenőrzés szempontjából lényeges minden biztonsági vonatkozású információt összegyűjteni és feldolgozni.

ART.220. Ellenőrzési program

Az Ügynökség köteles ellenőrzési programot kidolgozni és fenntartani az ART.215. pontban és adott esetben az ARO.RAMP-alrészben előírt ellenőrzések elvégzésére.

Az ellenőrzési program kialakítása során figyelembe kell venni a már elvégzett engedélyezési és/vagy ellenőrzési tevékenységek eredményeit.

Az Ügynökség legfeljebb 24 hónapos időközönként felülvizsgálja a harmadik országbeli üzemeltetőket.

Ez az időköz csökkenthető, ha valami arra utal, hogy a harmadik országbeli üzemeltető biztonsági teljesítménye és/vagy az üzemeltető államának felügyeleti képessége a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény mellékleteiben meghatározott vonatkozó szintek alá csökkent.

Az Ügynökség az időszakot legfeljebb 48 hónapra hosszabbíthatja, ha megállapította, hogy az előző ellenőrzési időszak alatt:

1.	nem volt arra utaló jel, hogy az üzemeltető államának felügyeleti hatósága ne látná el hatékonyan a felügyelete alá tartozó üzemeltetők felügyeletét;

2.	a harmadik országbeli üzemeltető folyamatosan és időszerűen bejelentette a TCO.315. pontban említett módosításokat;

3.	nem született az ART 230. b) pont szerinti 1. szintű megállapítás; valamint

4.	minden kiigazító intézkedést végrehajtottak az Ügynökség által az ART.230. e) 1. pontnak megfelelően elfogadott, illetve meghosszabbított időszak alatt.

Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell az ellenőrzési tevékenységek időzítését, beleértve a találkozók időpontjait.

ART.225. Módosítások

Amennyiben az Ügynökséghez egy módosítás előzetes engedélyezése iránti kérelem érkezik, az Ügynökség a módosítás tekintetében elvégzi az ART.200. pontban meghatározott megfelelő eljárást.

Az Ügynökség meghatározza a harmadik országbeli üzemeltető tevékenységére a módosítás során vonatkozó feltételeket, hacsak az engedély felfüggesztéséről nem határoz.

Az előzetes engedélyt nem igénylő módosítások esetében az Ügynökség az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében értékeli a harmadik országbeli üzemeltető által a TCO.315. pontnak megfelelően tett bejelentésben szereplő információkat. Meg nem felelés esetén az Ügynökség:

1.	értesíti a harmadik országbeli üzemeltetőt a meg nem felelésről, és módosított javaslatot kér a megfelelés érdekében; valamint

2.	1. vagy 2. szintű ténymegállapítás esetén az ART.230., illetve az ART.235. pontnak megfelelően jár el.

ART.230. Ténymegállapítások és kiigazító intézkedések

Az Ügynökség köteles egy olyan rendszert alkalmazni, amellyel a ténymegállapítások biztonsági jelentőségük szerint osztályozhatók.

Az Ügynökség 1. szintű ténymegállapítást bocsát ki, ha a 216/2008/EK rendelet és a TCO-rész vonatkozó követelményeinek vagy az engedély feltételeinek való jelentős mértékű meg nem felelést állapít meg, amely a biztonságot csökkenti vagy a repülésbiztonságot nagy mértékben veszélyezteti.

1. szintű ténymegállapítást vonnak maguk után – többek között – az alábbiak:

1.	az Ügynökség számára írásbeli kérést követően sem tették lehetővé rendes munkaidőben a TCO.115. b) pont rendelkezései szerint a harmadik országbeli üzemeltető létesítményeihez való hozzáférést;

2.	előzetes engedélyt igénylő változtatásokat hajtottak végre az ART.210. pont szerinti engedély nélkül;

3.	írásos bizonyíték meghamisításával szereztek engedélyt vagy tartották fenn annak érvényességét;

4.	jogellenes gyakorlatra vagy az engedély csalárd felhasználására utaló bizonyítékot találtak.

Az Ügynökség 2. szintű ténymegállapítást bocsát ki, ha a 216/2008/EK rendelet és a TCO-rész vonatkozó követelményeinek vagy az engedély feltételeinek való olyan meg nem felelést állapít meg, amely a biztonságot csökkentheti vagy a repülésbiztonságot veszélyeztetheti.

Ha ténymegállapításra kerül sor egy ellenőrzés során, az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai által előírt további intézkedések sérelme nélkül írásban tájékoztatja a harmadik országbeli üzemeltetőt, és kiigazító intézkedést kér a hiányosság alapvető okának megszüntetésére vagy kezelésére annak érdekében, hogy a feltárt meg nem felelés(ek) megismétlődését megakadályozzák.

2. szintű ténymegállapítás esetén az Ügynökség:

a harmadik országbeli üzemeltető számára a feltárt hiányosság jellegére tekintettel megfelelő időszakot biztosít a kiigazító intézkedés végrehajtására. Az időszak végén a hiányosság jellegétől függően az Ügynökség meghosszabbíthatja ezt az időszakot, ha újabb kiigazító intézkedési tervet fogadott el; valamint

értékeli a harmadik országbeli üzemeltető által javasolt kiigazító intézkedést és végrehajtási tervet. Ha az értékelés során azt állapítja meg, hogy ezek tartalmazzák az alapvető ok(ok) elemzését és azon intézkedés(eke)t, amely(ek) révén hatékonyan megakadályozható a meg nem felelés(ek) megismétlődése, akkor elfogadja a kiigazító intézkedést és a végrehajtási tervet.

Ha egy harmadik országbeli üzemeltető nem nyújt be az ART.230. e) 1. pontnak megfelelő elfogadható kiigazító intézkedési tervet, vagy nem hajtja végre a kiigazító intézkedést az Ügynökség által meghatározott illetve meghosszabbított időszakon belül, a ténymegállapítás súlyosságát 1. szintűre kell emelni, és az ART.235. a) pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

Az Ügynökség rögzíti valamennyi ténymegállapítását, és azokról értesíti az üzemeltető államát vagy a nyilvántartó államot.

ART.235. Az engedélyek korlátozása, felfüggesztése és visszavonása

Az alábbi esetekben az Ügynökség köteles minden egyéb végrehajtási intézkedés sérelme nélkül korlátozni vagy felfüggeszteni az engedélyt:

1.	1. szintű ténymegállapítás esetén;

2.	ha hiteles bizonyíték van arra, hogy az üzemeltető állama vagy adott esetben a nyilvántartó állam az üzemeltető és/vagy a légijármű tekintetében nem képes ellátni a vonatkozó ICAO-előírásoknak megfelelő hitelesítést és felügyeletet; vagy

3.	a 2111/2005/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedés van érvényben a harmadik országbeli üzemeltetővel szemben.

Az engedélyeket legfeljebb 6 hónapra lehet felfüggeszteni. A 6 hónapos időszak lejárta után az Ügynökség a felfüggesztést további 3 hónappal meghosszabbíthatja.

A felfüggesztést vagy korlátozást akkor lehet feloldani, ha az Ügynökség meggyőződött arról, hogy a harmadik országbeli üzemeltető és/vagy az üzemeltető állama sikeresen végrehajtotta a kiigazító intézkedést.

A felfüggesztés feloldásának mérlegelésekor az Ügynökség vizsgálatot végez a harmadik országbeli üzemeltetőnél, amennyiben az ART.205. c) pontban említett feltételek teljesülnek. Ha a felfüggesztés oka az üzemeltető állama vagy a nyilvántartó állam által a kérelmező felett gyakorolt felügyelet jelentős hiányossága volt, a vizsgálat keretében értékelhető, hogy az érintett felügyeletbeli hiányosságok megszűntek-e.

Az Ügynökség visszavonja az engedélyt, ha:

1.	a b) pontban hivatkozott időszak lejárt; vagy

2.	a harmadik országbeli üzemeltető tekintetében működési tilalom lép érvénybe a 2111/2005/EK rendelet alapján.

Ha az a) pontban említett korlátozást követően a 2111/2005/EK rendelet értelmében működési tilalom lép érvénybe egy harmadik országbeli üzemeltetővel szemben, az Ügynökség mindaddig fenntartja az engedély korlátozását, amíg a működési tilalom hatályos.

(1) A bizottság 473/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23, 8. o.)

I. függelék

II. függelék

6.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/39

A BIZOTTSÁG 458/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 29.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	A Vámkódexbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt az e rendelet mellékletében szereplő 1. tételről. Az e rendelet mellékletében szereplő 2. tételben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Hagyományos videokamera-felvevő kialakítású digitális készülék állóképek és videofilm felvételére és belső memórián vagy memóriakártyán történő rögzítésére.

A készülék egy 0,8 megapixeles töltéscsatolt eszközzel (CCD) és egy olyan, körülbelül 7 cm (2,7 hüvelyk) átlóméretű folyadékkristályos (LCD) típusú összecsukható képkeresővel ellátott, amely képek készítésekor, vagy képernyőként használható a felvett képek megjelenítéséhez.

A készülék a következő interfészekkel rendelkezik:

—	memóriakártya-foglalat,

—	összetett videokimenet,

—	hangkimenet,

—

USB.

Az állóképek felbontása legfeljebb 1 600 × 1 200 pixel (1,92 megapixel).

A készülék 50 képkocka/másodperc sebességgel képes legfeljebb 720 × 576 pixel felbontású videofilm rögzítésére.

A készülék a videofelvétel közben optikai ráközelítés (zoom) funkciót nyújt.

A bemutatás során az USB-csatlakozón keresztül fájlok nem továbbíthatóak automatikus adatfeldolgozó gépből a készülékbe.

8525 80 91

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja, valamint a 8525, a 8525 80 és a 8525 80 91 KN-kódok szövege határozza meg.

Tekintettel a készülék olyan objektív jellemzőire, mint a kialakítása és formája, az alacsony felbontású (0,8 megapixeles) CCD jelenléte, szabvány DVD videolemez minőségben video felvétele (720 × 576 pixel felbontás 50 képkocka/másodperc), és gyenge minőségű (legfeljebb 1,92 megapixel felbontású) állóképek felvétele, a készülék fő műveleti (célművelet) funkciója videofilm felvétele és rögzítése a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja értelmében (lásd még az Európai Unió Bírósága C-193/10. sz., KMB Europe kontra Hauptzollamt Duisburg ügyben 2010. december 9-én hozott ítéletének [EBHT 2010., I-12903. o.] 23–25. pontját.)

Az a tény, hogy a kamera 800 × 600 pixelnél kisebb felbontású videókat rögzít, nem változtatja meg a készülék fő műveleti (célművelet) funkcióját. Ezért a 8525 80 30 alszám alá digitális fényképezőgépként történő besorolása kizárt.

A készülék csak a televíziós kamera által továbbított hang és kép felvételére képes, és egy különleges szakértelemmel nem rendelkező felhasználó által a bemutatást követően a készülék egyszerű beállítása révén nem aktiválható a fájlok kamerába való továbbításának a lehetősége.

Ezért a készüléket, mint kizárólag a televíziós kamera által továbbított hang és kép felvételére képes videokamera-felvevőt, a 8525 80 91 KN-kód alá kell besorolni.

Hagyományos videokamera-felvevő kialakítású digitális készülék állóképek és videofilm felvételére és belső memórián vagy memóriakártyán történő rögzítésére.

A készülék egy 0,8 megapixeles töltéscsatolt eszközzel (CCD – Charge-Coupled Device) és egy olyan, körülbelül 7 cm (2,7 hüvelyk) átlóméretű folyadékkristályos (LCD) típusú összecsukható képkeresővel ellátott, amely felvételek készítésekor, vagy képernyőként használható a felvett képek megjelenítéséhez.

A készülék a következő interfészekkel rendelkezik:

—	memóriakártya-foglalat,

—	összetett videokimenet,

—	hangkimenet,

—

USB.

Az állóképek felbontása legfeljebb 1 600 × 1 200 pixel (1,92 megapixel).

A készülék 50 képkocka/másodperc sebességgel képes legfeljebb 720 × 576 pixel felbontású videofilm rögzítésére.

A készülék a videofelvétel közben optikai ráközelítés (zoom) funkciót nyújt.

A bemutatás során az USB-csatlakozón keresztül fájlok továbbíthatók az automatikus adatfeldolgozó gépből a készülékbe.

8525 80 99

Tekintettel a készülék olyan objektív jellemzőire, mint a kialakítása és formája, az alacsony felbontású (0,8 megapixeles) CCD jelenléte, szabvány DVD videolemez minőségben videó felvétele (720 × 576 pixel felbontás 50 képkocka/másodperc), és gyenge minőségű (legfeljebb 1,92 megapixel felbontású) állóképek felvétele, a készülék fő műveleti (célművelet) funkciója videofilm felvétele és rögzítése a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja értelmében (lásd még az Európai Unió Bírósága C-193/10. sz., KMB Europe kontra Hauptzollamt Duisburg ügyben 2010. december 9-én hozott ítéletének [EBHT 2010., I-12903. o.] 23–25. pontját.)

Mivel a készülék a beépített televíziós kamerától eltérő, más forrásból származó videofájlok rögzítésére is képes, a kizárólag a televíziós kamera által továbbított hang és kép felvételére képes videokamera-felvevőként történő besorolása a 8525 80 91 alszám alá kizárt.

Ezért a készüléket, mint más videokamera-felvevőt, a 8525 80 99 KN-kód alá kell besorolni.

6.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/43

A BIZOTTSÁG 459/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 29.)

az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló egyes rendeletek módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 953/2013/EU tanácsi rendelet (2) módosította a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét, továbbá a 8528 59 10, 8528 59 40 és 8528 59 80 KN-kódokat a 8528 59 20, 8528 59 31, 8528 59 39 és 8528 59 70 KN-kódokkal helyettesítette.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet által létrehozott Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazásának biztosítása érdekében elfogadott, az árucikkek besorolásáról szóló egyes bizottsági rendeletek már nem létező KN-kódokra hivatkoznak. Ezért ezeket a megfelelő, hatályos KN-kódok figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(3)	A Vámkódexbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt az e rendelet III. mellékletében szereplő tételről. Az e rendelet I., II., és IV. mellékletében előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 441/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) módosított 1156/2008/EK bizottsági rendelet (4) mellékletének helyébe az e rendelet I. mellékletében szereplő szöveg lép.

(2) A 441/2013/EU végrehajtási rendelettel módosított 1172/2008/EK bizottsági rendelet (5) mellékletének 1. tétele helyébe az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg lép.

(3) Az 1196/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletének helyébe az e rendelet III. mellékletében szereplő szöveg lép.

(4) A 698/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) mellékletének helyébe az e rendelet IV. mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Bizottság 2013. szeptember 26-i 953/2013/EU rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 263., 2013.10.5., 4. o.).

(3) A Bizottság 2013. május 7-i 441/2013/EU végrehajtási rendelete az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2013.5.15., 1. o.).

(4) A Bizottság 2008. november 20-i 1156/2008/EK végrehajtási rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 310., 2008.11.21., 9. o.).

(5) A Bizottság 2008. november 25-i 1172/2008/EK végrehajtási rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 317., 2008.11.27., 4. o.).

(6) A Bizottság 2011. november 17-i 1196/2011/EU végrehajtási rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 303., 2011.11.22., 12. o.).

(7) A Bizottság 2012. július 25-i 698/2012/EU végrehajtási rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 203., 2012.7.31., 34. o.).

I. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

(1)

Állóképek rögzítésére, lejátszására és megjelenítésére szolgáló készülék (ún. »digitális fényképkeret«), 17 cm hosszúsági, 12,9 cm szélességi és 12,3 cm magassági külső mérettel, a következő, egyetlen foglalatban elhelyezett összetevőkből:

—	folyadékkristályos (LCD) típusú színes kijelző 13 cm (5,1 hüvelyk) képernyőátmérővel és 320 × 240 képpont felbontással,

—	foglalat SIM-kártya (előfizető-azonosító modul) számára,

—	infravörös csatlakozó,

—	belső memória,

—	kezelőgombokkal.

A képek a készülék belső memóriájába egy kompatibilis készülékről (például mobiltelefonról, automatikus adatfeldolgozó gépről vagy digitális fényképezőgépről) infravörös jel segítségével, vagy pedig SIM-kártyán keresztül, multimédiás üzenettel (MMS) kerülnek.

A képek a készülékről infravörös jel segítségével is áttölthetők egy kompatibilis készülékre.

A készülék JPEG és GIF formátumú, legfeljebb 1024 × 728 képpont felbontású képek kezelésére képes.

A készülék a képeket egyenként vagy diavetítés formájában jeleníti meg.

Belső memóriája legfeljebb 50 kép tárolására képes.

8528 59 70

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 70 KN-kódok szövege határozza meg.

Mivel a készüléket a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja értelmében három funkció ellátására tervezték (képrögzítés, -lejátszás és -megjelenítés), úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.

Mivel a készülék képek megjelenítésére alkalmas, elsődleges funkciójának a monitorfunkciót kell tekinteni, amely a 8528 vtsz. alatt egyedi funkcióként meghatározott.

Az, hogy a készülék a jeleket nem közvetlenül külső forrásból jeleníti meg, nem zárja ki a 8528 vtsz. alá történő besorolást, hiszen az e vámtarifaszám szerinti monitorok különböző forrásokból származó különféle jelek fogadására lehetnek képesek (lásd még a HR Magyarázat 8528 vtsz.-hoz tartozó magyarázatának harmadik bekezdését).

Ezért a készüléket más monitorként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.

(2)

Állóképek és videofilmek rögzítésére, lejátszására és megjelenítésére, valamint hang rögzítésére és lejátszására szolgáló készülék (ún. »digitális képkeret«), 33 cm szélességi, 24,1 cm magassági és 4,1 cm mélységi külső mérettel, a következő, egyetlen foglalatban elhelyezett összetevőkből:

—	folyadékkristályos (LCD) típusú színes kijelző 25,4 cm (10 hüvelyk) képernyőátmérővel és 800 × 480 képpont felbontással,

—	128 MB tárolókapacitású belső memória,

—	memóriakártya-olvasó foglalatok,

—	beépített hangszórók,

—	két USB-csatlakozó,

—	kezelőgombokkal.

A következő formátumokat támogatja:

—	audió: MP3,

—	állókép: JPEG, GIF,

—	videó: MPEG1, MPEG4, MOV, AVI.

A memóriakártya-foglalatokba különböző típusú szilárd, nem felejtő tárolóeszközök illeszthetők.

A képek egyenként, diavetítés formájában vagy »miniatűrként« egyaránt megjeleníthetők.

8528 59 70

A készülék kialakításából és működési elvéből következően a készülék célja állóképek és videofilmek megjelenítése. Az állóképek és a videofilmek rögzítését a készülék másodlagos funkciójának kell tekinteni. Ennek megfelelően elsődleges funkciónak a monitorfunkciót kell tekinteni, amely a 8528 vtsz. alatt egyedi funkcióként meghatározott.

Az, hogy a készülék a jeleket nem közvetlenül külső forrásból jeleníti meg, nem zárja ki a 8528 vtsz. alá történő besorolást, hiszen az e vtsz. szerinti monitorok különböző forrásokból származó különféle jelek fogadására lehetnek képesek (lásd még a HR Magyarázat 8528 vtsz.-hoz tartozó magyarázatának harmadik bekezdését).

A készülék nem képes arra, hogy egy automatikus adatfeldolgozó gépről közvetlenül jelenítsen meg jeleket, mivel az USB-csatlakozó csak médiafájlok továbbítására szolgál. Következésképpen a 8528 51 00 és 8528 59 31 alszám alá történő besorolás kizárt.

Ezért a készüléket más monitorként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.”

II. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

(1)

Akkumulátorral működő, videofilmek lejátszására szolgáló, lézeres olvasórendszerből és színes, videomegjelenítő monitorból álló készülék (ún. »hordozható DVD-lejátszó«). Külső méretei: hossza 19 cm, szélessége 14,2 cm, magassága 3,7 cm; tömege 800 gramm.

A monitor folyadékkristályos (LCD) típusú, képernyőátmérője 21,6 cm (8,5 hüvelyk). A készülék összecsukható, monitora elforgatható.

A készülék beépített hangszórókkal van felszerelve.

A következő csatlakozókkal rendelkezik:

—	memóriakártya-olvasó foglalatok,

—	egy USB-port,

—	bemeneti és kimeneti csatlakozó összetett videojel továbbítására,

—	fejhallgató-csatlakozó.

Optikai (például CD, DVD) és félvezető (például USB flash memória) adathordozókon tárolt különböző hang- és videoformátumok olvasására alkalmas.

8528 59 70

Mivel a készüléket a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja értelmében két funkció ellátására tervezték (videolejátszás és -megjelenítés), úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.

A készülék kialakításából és elvéből adódóan és különösen amiatt, hogy a képernyő mérete lehetővé teszi videofilmek hosszabb időszakon át történő megtekintését, a készülék elsődleges funkciója videofilmek lejátszása.

Ezért a készüléket más monitorként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.”

III. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Hordozható, elemes, elektronikus képmegjelenítő szemüveg (ún. videoszemüveg), melynek mérete a szárak behajtott állapotában körülbelül 15 cm × 3,5 cm × 2,5 cm.

Az elektronikus készüléket szemüvegkerethez hasonló keretre szerelt két darab, egyenként 640 × 480 pixeles (virtuálisan egy 2 méter távolságból nézett, 80 hüvelykes képernyővel egyenértékű) folyadékkristályos kijelző (LCD) és hangfeldolgozó áramkörök alkotják.

A készülék a következő csatlakozókkal van felszerelve:

—	VGA-bemenet

—	audio-video (A/V) bemenet.

A készülék automatikus adatfeldolgozó berendezéshez (ADP) és készülékekhez, például videolejátszókhoz, televíziókészülékekhez vagy játékkonzolokhoz csatlakoztatható.

Virtuális 3-dimenziós videoképeket megjelenítő, szórakoztatóelektronikai termék.

8528 59 31

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 8528, 8528 59 és a 8528 59 31 KN-kódok szövege határozza meg.

Mivel a készülék nem foglal magában vevőegységet vagy televíziójelek vételére alkalmas egyéb hasonló eszközt, ezért televízió-vevőegységként a 8528 72 alszám alá történő besorolása kizárt.

A készülék 2 kis méretű (a bal és a jobb szem elé helyezett) LCD-kijelző segítségével egy 2 méter távolságból nézett, 80 hüvelykes képernyő látványával egyenértékű képet alkot. A készülék jellemzőiből adódóan – és különösen amiatt, hogy képes 3D-s képek megjelenítésére – szórakozási célokra, például televíziózásra, mozizásra vagy videojátékra szolgál. A termék a 8528 51 alszám alá nem sorolható be, mivel nem tekinthető kizárólag vagy elsősorban a 8471 vámtarifaszám alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos eszköznek.

Mivel a monitor az automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jeleket az automatikus adatfeldolgozó gépekkel való gyakorlati használat szintjének megfelelő mértékben képes megjeleníteni, alkalmasnak minősül automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jelek megfelelő mértékű funkcionalitással való megjelenítésére.

Ezért a monitort a 8528 59 31 KN-kód alá, automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jelek megfelelő mértékű funkcionalitással való megjelenítésére alkalmas, folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező, síkpanel megjelenítőként kell besorolni.”

IV. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

(1)

Gépjárművekbe szánt multifunkcionális készülék (ún. autós multimédia-központ), amely két fő komponensből áll:

—	egy CD/DVD-lejátszó egységgel kombinált rádióműsor-vevőkészülékből,

—	egy körülbelül 17,5 cm-es (7 hüvelykes) képátlójú és 16: 9-es képarányú, érintőképernyős, levehető, színes folyadékkristályos kijelzőből (LCD).

A készülék külső forrásból (például tolatókamerából) érkező videojelek vételére alkalmas csatlakozókkal van szerelve.

A készülékhez egy távirányító tartozik.

A készülékhez egy további megjelenítő is csatlakoztatható.

8528 59 70

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. c) és 6. általános szabály, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 70 KN-kódok szövegezése határozza meg.

A készüléket különféle funkciók (hanglejátszás, videolejátszás, rádióműsor-vétel, videokép-kijelzés), ellátására alakították ki, de – a készülék kialakítását és koncepcióját tekintve – ezek egyikéről sem mondható el, hogy a készülék meghatározó jellegét adná.

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3. c) általános szabályt alkalmazva a készüléket ezért más képernyőként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.

(2)

Gépjárművekbe szánt multifunkcionális készülék (ún. autós multimédia-központ), amelynek mérete körülbelül 17 × 5 × 16 cm.

Ugyanazon készülékházon belül tartalmaz egy rádióműsor-vevőkészüléket, egy audio- és videolejátszó egységet és egy körülbelül 8 cm-es (3,5 hüvelykes) képátlójú, színes folyadékkristályos kijelzőt (LCD).

A készülék külső forrásból (például tolatókamerából) érkező videojelek vételére alkalmas csatlakozókkal van szerelve.

A készülék USB memóriáról kép- és hanganyagok lejátszására is képes.

A készülékhez egy távirányító tartozik.

A készülékhez egy további megjelenítő is csatlakoztatható.

8528 59 70

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. c) és 6. általános szabály, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 70 KN-kódok szövegezése határozza meg.

A készülék nem képes arra, hogy egy automatikus adatfeldolgozó gépről közvetlenül jelenítsen meg jeleket, mivel az USB-csatlakozó csak USB-kulcson tárolt kép- és hanganyagok lejátszására szolgál. Következésképpen a 8528 51 00 és 8528 59 31 alszám alá történő besorolás kizárt.

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3. c) általános szabályt alkalmazva a készüléket ezért más képernyőként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.

(3)

Gépjárművekbe szánt multifunkcionális készülék (ún. autós multimédia-központ).

Ugyanazon készülékházon belül tartalmaz egy rádióműsor-vevőkészüléket, egy audio- és videolejátszó egységet, egy rádiónavigációs egységet és egy körülbelül 18 cm-es (7 hüvelykes) képátlójú, 16: 9-es képarányú színes folyadékkristályos kijelzőt (LCD).

A készülék külső forrásból (például tolatókamerából vagy DVBT tunerből) érkező videojelek vételére alkalmas csatlakozókkal van szerelve.

A készülék memóriakártyáról kép- és hanganyagok lejátszására is képes.

A készülékhez két távirányító tartozik.

A készülékhez egy további megjelenítő is csatlakoztatható.

8528 59 70

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. c) és 6. általános szabály, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 70 KN-kódok szövege határozza meg.

A készüléket különféle funkciók (hanglejátszás, videolejátszás, rádiónavigációs segítség, rádióműsor-vétel, videokép-kijelzés), ellátására alakították ki, de – a készülék kialakítását és koncepcióját tekintve – ezek egyikéről sem mondható el, hogy a készülék meghatározó jellegét adná.

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3. c) általános szabályt alkalmazva a készüléket más monitorként a 8528 59 70 KN-kód alá kell besorolni.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 133

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. május 6.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve (2014. április 16.) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 452/2014/EU rendelete (2014. április 29.) a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről ( 1 )	12
*	A Bizottság 453/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	27
*	A Bizottság 454/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 1066/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	29
*	A Bizottság 455/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	31
*	A Bizottság 456/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	33
*	A Bizottság 457/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	35
*	A Bizottság 458/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	39
*	A Bizottság 459/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló egyes rendeletek módosításáról	43
*	A Bizottság 460/2014/EU rendelete (2014. május 5.) a 823/2012/EU rendeletnek a ciflutrin hatóanyag jóváhagyásának lejárati időpontja tekintetében való módosításáról ( 1 )	51
	A Bizottság 461/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	53

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	35,3
	MK	96,5
	TN	109,1
	TR	97,3
	ZZ	84,6
0707 00 05	MA	35,6
	MK	51,1
	TR	133,0
	ZZ	73,2
0709 93 10	MA	70,8
	TR	113,2
	ZA	31,4
	ZZ	71,8
0805 10 20	EG	54,5
	IL	74,0
	MA	55,5
	TN	68,6
	TR	63,3
	ZZ	63,2
0805 50 10	MA	35,6
	TR	95,1
	ZZ	65,4
0808 10 80	AR	95,2
	BR	89,6
	CL	100,5
	CN	98,6
	MK	30,8
	NZ	137,8
	US	158,7
	ZA	110,2
	ZZ	102,7