15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/1

Feljegyzés az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló, 2003. december 15-én Rómában aláírt megállapodás 2014. május 1-jén lép hatályba.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/2

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. április 14.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak – annak 49. cikke (3) bekezdése tekintetében – az Európai Unió nevében történő megkötéséről

(2014/210/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírására – feltételezve annak későbbi megkötését – 2003. december 15-én került sor.

(2)	A megállapodás 54. cikkének (1) bekezdése értelmében a megállapodás az azon hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a szerződő felek értesítették egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

(3)	Az Unió kivételével mostanra a megállapodás minden szerződő fele – köztük azon tagállamok, amelyek a megállapodás aláírása idején az Unió tagjai voltak – letétbe helyezte a megerősítő okiratát.

(4)

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e tagállamok nem vesznek részt e határozat elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)	A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett.

(8)	A megállapodást a 49. cikke (3) bekezdésének tekintetében jóvá kell hagyni. A megállapodásnak a 49. cikk (3) bekezdése kivételével történő megkötéséről szóló külön határozat e határozattal párhuzamosan kerül elfogadásra (1),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást (2) a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja a megállapodásnak a 49. cikke (3) bekezdése tekintetében.

2. cikk

A Tanács elnöke az Európai Unió nevében megküldi a megállapodás (3) 54. cikkében előírt értesítéseket, és értesítést tesz az alábbiakról:

—

„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az »Európai Közösség« -re vagy »Közösség«-re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként vagy »Unió«-ként kell értelmezni.”

—

„A megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra mint különálló szerződő felekre, nem pedig mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen értesíti a közép-amerikai felet arról, hogy az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra, illetve Írországra mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvvel. Amennyiben az említett rendelkezések – a (21.) jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – már nem kötelezőek az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti a közép-amerikai felet a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyvnek megfelelően.”.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2014/211/EU határozata (Lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát).

(2) A megállapodást a HL L 111., 2014.4.15., 6. oldalán a 2014/211/EU határozattal együtt tették közzé.

(3) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/4

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. április 14.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak – annak 49. cikke (3) bekezdésének kivételével – az Európai Unió nevében történő megkötéséről

(2014/211/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírására – feltételezve annak későbbi megkötését – 2003. december 15-én került sor.

(2)	A megállapodás 54. cikkének (1) bekezdése értelmében a megállapodás az azon hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a szerződő felek értesítették egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

(3)	Az Unió kivételével mostanra a megállapodás minden szerződő fele – köztük azon tagállamok, amelyek a megállapodás aláírása idején az Unió tagjai voltak – letétbe helyezte a megerősítő okiratát.

(4)

A megállapodás 49. cikkének (3) bekezdése kötelezettségeket állapít meg a szerződő felek számára az illegális migránsok visszafogadására vonatkozóan. Következésképpen ez a rendelkezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik része V. címének és különösen 79. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, továbbá alkalmazandó az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv, valamint a Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv.

(5)	A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett.

(6)	A megállapodást a 49. cikke (3) bekezdésének kivételével jóvá kell hagyni. A megállapodásnak a 49. cikk (3) bekezdése tekintetében történő megkötéséről szóló külön határozat e határozattal párhuzamosan kerül elfogadásra (1),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja, a megállapodás 49. cikke (3) bekezdésének kivételével.

A megállapodás szövege e határozat mellékletében szerepel.

2. cikk

A Tanács elnöke az Európai Unió nevében megküldi a megállapodás (2) 54. cikkében előírt értesítéseket, és értesítést tesz az alábbiakról:

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2014/210/EU határozata (lásd e Hivatalos Lap 2 oldalát).

(2) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/6

FORDÍTÁS

POLITIKAI PÁRBESZÉDRŐL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: „a tagállamok”, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „a Közösség”,

egyrészről, valamint

A COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG,

A SALVADORI KÖZTÁRSASÁG,

A GUATEMALAI KÖZTÁRSASÁG,

A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG,

A NICARAGUAI KÖZTÁRSASÁG,

A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közötti hagyományos történelmi és kulturális kötelékeket és az ezek megerősítésére irányuló szándékot, a Felek közötti kapcsolatokat szabályozó, meglévő mechanizmusokra építve;

FIGYELEMBE VÉVE az elmúlt évtized alatt mindkét térségben bekövetkezett pozitív változásokat, amelyek lehetővé tették, hogy előmozdítsák a közös célokat és a kapcsolatok új, mélyebb, tartósabb és állandó szakaszba lépjenek annak érdekében, hogy választ adjanak a jelenlegi belső kihívásokra és nemzetközi eseményekre;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott demokratikus elvek és alapvető emberi jogok iránti tiszteletüket;

EMLÉKEZTETVE a jogállamiság és a jó kormányzás alapelve iránti elkötelezettségükre;

ALAPUL VÉVE a megosztott felelősség alapelvét és meggyőződve annak fontosságáról, hogy megelőzzék az illegális kábítószerek használatát, csökkentsék ezek káros hatásait, valamint kezeljék a kábítószerek és prekurzoraik illegális termesztésének, előállításának, feldolgozásának és kereskedelmének problémáját;

KIEMELVE elkötelezettségüket a szegénység megszüntetése; a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottság, a környezet megőrzése, védelme és a biológiai sokféleség szempontjait is magában foglaló méltányos és fenntartható fejlődés; valamint a közép-amerikai országoknak a világgazdaságba történő fokozatos integrációja célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kifejtett együttműködés iránt;

HANGSÚLYOZVA annak jelentőségét, melyet a Felek a politikai párbeszéd és a gazdasági folyamat megszilárdításához fűznek, amelyek alapját az 1984-ben kezdeményezett és 1996-ban Firenzében, illetve 2002-ben Madridban megújított San Jose-i párbeszéd jelenti;

KIEMELVE annak igényét, hogy megerősítsék az Európai Gazdasági Közösség, valamint a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti együttműködésről szóló, 1993-ban aláírt keretmegállapodás (a továbbiakban: az 1993. évi együttműködési keretmegállapodás) által szabályozott együttműködési programot;

ELISMERVE a közép-amerikai gazdasági integráció folyamatának előrehaladását, így például a közép-amerikai vámunió gyors létrehozása irányába tett erőfeszítéseket, a kereskedelmi vitarendezési mechanizmus hatálybalépését, a befektetések és szolgáltatások kereskedelméről szóló közép-amerikai szerződés aláírását, valamint annak igényét, hogy a közép-amerikai térségben elmélyítsék a regionális integráció, a regionális kereskedelemliberalizálás és gazdasági reform folyamatát;

TUDATÁBAN annak, hogy a fenntartható fejlődést mindkét régióban valamennyi érdekelt részvételével zajló fejlesztési partnerség révén kell előmozdítani, beleértve a civil társadalmat és a magánszektort is, összhangban a monterrey-i konszenzussal és a johannesburgi nyilatkozattal, valamint annak végrehajtási tervével;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy együttműködést kell kialakítani a migrációval kapcsolatos kérdésekben;

ELISMERVE, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem utalhat, és nem értelmezhető vagy magyarázható oly módon, hogy az korlátozza a Felek helyzetét a folyamatban lévő vagy jövőbeni két- vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások során;

HANGSÚLYOZVA a kölcsönös érdekek által érintett kérdésekben a nemzetközi fórumokon való együttműködésre irányuló akaratot;

SZEM ELŐTT TARTVA az 1999. évi riói csúcstalálkozó keretében az Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között kialakult stratégiai partnerséget, amelyet a 2002. évi madridi csúcstalálkozó megerősített; továbbá

FIGYELEMBE VÉVE a 2002. májusi madridi nyilatkozatot;

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. CÍM

A MEGÁLLAPODÁS ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ÉS HATÁLYA

I. cikk

Alapelvek

(1) A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.

(2) A Felek megerősítik a fenntartható fejlődés elősegítése és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása iránti elkötelezettségüket.

(3) A Felek megerősítik a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségüket.

2. cikk

Célkitűzések és hatály

(1) A Felek megerősítik kapcsolataik elmélyítése iránti közös célkitűzésüket a közöttük lévő politikai párbeszéd fejlesztése és együttműködésük fokozása révén.

(2) A Felek hasonlóképpen újra megerősítik azon döntésüket, mely a kereskedelemre, a befektetésekre és a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó együttműködés megerősítésére irányul.

(3) A Felek megerősítik az olyan feltételek kialakítása érdekében folytatott együttműködésre irányuló közös célkitűzésüket, amelyek alapján a dohai munkaprogram (melynek 2004 végére történő teljesítésére a Felek kötelezettséget vállaltak) eredményeire építve egy szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló, megvalósítható és kölcsönösen előnyös társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat folytathatnak egymással.

(4) E megállapodás végrehajtásának a politikai és társadalmi stabilitásra való törekvés, a regionális integrációs folyamat mélyítése, valamint a szegénység csökkentése révén elő kell segítenie e feltételek megteremtését a Közép-Amerikában létrehozott fenntartható fejlesztési kereten belül.

(5) E megállapodás a Felek közötti politikai párbeszédet és együttműködést szabályozza, és tartalmazza az alkalmazásához szükséges intézményi rendelkezéseket. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek pozícióját a folyamatban lévő vagy jövőbeni két- vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások során.

(6) A Felek vállalják, hogy – figyelembe véve a megállapodás hatálybalépése előtt elért fejlődést – rendszeresen értékelik az előrelépést.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

3. cikk

Célkitűzések

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy a San Jose-i párbeszédfolyamat közös nyilatkozataiban – különösen az 1984. szeptember 28–29-i San Jose-i, az 1996. március 21-i firenzei és a 2002. május 18-i madridi nyilatkozatban – lefektetett alapelvek alapján megerősítik rendszeres politikai párbeszédüket.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy a politikai párbeszéd magában foglalja a közös érdeklődésre számot tartó összes ügyet és bármilyen egyéb nemzetközi kérdést. E párbeszéd olyan új kezdeményezéseket segít majd elő, amelyek lehetőséget nyújtanak közös célok megvalósítására és közös álláspont kialakítására a következő területeken: regionális integráció, a szegénység csökkentése és társadalmi kohézió, fenntartható fejlődés, regionális biztonság és stabilitás, konfliktusmegelőzés és -megoldás, emberi jogok, demokrácia, jó kormányzás, migráció, a korrupció, a terrorizmus és a kábítószerek elleni küzdelem, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelme. Alapot nyújt továbbá kezdeményezések elfogadására, valamint a kialakításukra irányuló, együttműködést is magukban foglaló erőfeszítések és a latin-amerikai térség egészében történő fellépések támogatására.

(3) A Felek egyetértenek abban, hogy a megerősített politikai párbeszéd széles körű információcserét tesz lehetővé, és nemzetközi szinten fórumot biztosít a közös kezdeményezések vonatkozásában.

4. cikk

Mechanizmusok

A Felek megállapodnak arról, hogy politikai párbeszédüket a következő szinteken kell folytatni:

a)	adott esetben és mindkét Fél jóváhagyásával állam- és kormányfői szinten;

b)	miniszteri szinten, különösen a San Jose-i párbeszéd miniszteri találkozóinak keretében;

c)	magas beosztású tisztségviselők szintjén;

d)	a napi munkakapcsolatok szintjén;

a diplomáciai csatornák maximális igénybevételével.

5. cikk

Együttműködés a kül- és biztonságpolitika területén

A Felek – a lehető legnagyobb mértékben és érdekeikkel összhangban – összehangolják álláspontjukat és közös kezdeményezéseket tesznek a megfelelő nemzetközi fórumokon, valamint együttműködnek a kül- és biztonságpolitika területén.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS

6. cikk

Célkitűzések

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az 1993. évi együttműködési keretmegállapodásban meghatározott együttműködést meg kell erősíteni és más területekre is ki kell terjeszteni. A megállapodás célkitűzései a következők:

a)	a politikai és társadalmi stabilitás előmozdítása a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jó kormányzás révén;

b)	a regionális integráció folyamatának mélyítése a közép-amerikai országok között, hogy hozzájáruljanak a nagyobb gazdasági növekedéshez és a lakosság életminőségének fokozatos javulásához;

c)	a szegénység csökkentése, a szociális szolgáltatásokhoz és a gazdasági növekedés eredményeihez való kiegyensúlyozottabb hozzáférés elősegítése, valamint a fenntartható fejlődéssel összefüggésben megfelelő egyensúly biztosítása a gazdasági, társadalmi és környezeti elemek között.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködés során figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi fejlődéshez kapcsolódó átfogó szempontokat, így például a következő kérdéseket: a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések, az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok tiszteletben tartása, a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, a környezet megőrzése és védelme, a biológiai sokféleség, a kulturális sokféleség, valamint a kutatási és technológiai fejlődés előmozdítása. A regionális integrációt továbbá átfogó témaként kell kezelni, így e tekintetben az együttműködés során nemzeti szinten tett fellépéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a regionális integráció folyamatával.

(3) A Felek egyetértenek abban, hogy bátorítani kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja a Közép-Amerikában megvalósuló regionális integrációhoz való hozzájárulás és a Felek közötti régióközi kapcsolatok erősítése.

7. cikk

Módszertan

A Felek megállapodnak arról, hogy az együttműködést a következő eszközök alkalmazásával hajtják végre: technikai és pénzügyi segítségnyújtás, képzés, információcsere és szakértelem-átadás, találkozók, szemináriumok, kutatási projektek, illetve bármilyen egyéb olyan eszköz, amelyről az együttműködéssel, az elérendő célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel összefüggésben a Felek az ezen együttműködésre alkalmazandó normákkal és szabályozásokkal összhangban megállapodnak. Az együttműködésben érintett valamennyi szervezetnek átláthatóan és elszámoltathatóan kell kezelnie a forrásokat.

8. cikk

Együttműködés az emberi jogok, a demokrácia és a jó kormányzás területén

A Felek egyetértenek abban, hogy az e területen való együttműködés különféle intézkedéseken keresztül aktívan támogatja a kormányokat és a civil társadalom képviselőit, különösen a következő területeken:

a)	az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a demokratikus folyamat megszilárdítása, ideértve a választási folyamatok irányítását is;

b)	a jogállamiság, valamint a közügyek jó és átlátható irányításának megerősítése, a korrupció elleni helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott küzdelmet is beleértve; valamint

c)	az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének és hatékonyságának megerősítése.

9. cikk

Együttműködés a konfliktusmegelőzés terén

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés átfogó békepolitikát segít elő és tart fenn, amely a jelenlegi kihívásokkal szemben ösztönzi a demokratikus nemzetek közötti párbeszédet, ideértve a konfliktusmegelőzést és -megoldást, a béke helyreállítását és az igazságszolgáltatást az emberi jogokkal összefüggésben. E politika alapját a saját felelősség alapelve képezi, és elsősorban a regionális, szubregionális és nemzeti kapacitások fejlesztésére összpontosít. A konfliktusok megelőzése érdekében és amennyiben szükséges, valamennyi társadalmi csoport számára egyenlő politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeket biztosít, megerősíti a demokratikus legitimitást, elősegíti a társadalmi kohéziót és a közügyek hatékony irányítását, hatékony mechanizmusokat hoz létre a különböző csoportok közötti békés érdekegyeztetésre, valamint előmozdítja a tevékeny és szervezett civil társadalmat, különösen a meglévő regionális intézmények igénybevétele révén.

(2) Az együttműködési tevékenységek adott esetben magukban foglalhatják többek között a következőket: országspecifikus közvetítési, tárgyalási és egyeztetési folyamatokhoz nyújtott támogatás, a gyermekek, nők és idősek támogatása, valamint a gyalogsági aknák elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések.

(3) A Felek ugyancsak együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelmének megelőzése és az ez ellen folytatott küzdelem terén többek között azzal a céllal, hogy összehangolják a jogi, intézményi és rendőrségi együttműködés megerősítése érdekében kifejtett tevékenységüket, valamint begyűjtsék és megsemmisítsék az állampolgároknál lévő illegális kézi- és könnyűfegyvereket.

10. cikk

Együttműködés az állam- és a közigazgatás korszerűsítésének megerősítése terén

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a közép-amerikai országok közigazgatásának korszerűsítése és szakszerűbbé tétele, ideértve a közép-amerikai integrációból eredő decentralizáció és szervezeti változások folyamatainak támogatását is. Általánosságban cél a szervezeti hatékonyság növelése, a közforrások és az elszámoltathatóság átlátható kezelésének biztosítása, valamint a jogi és intézményi keretek javítása, amelynek alapjául többek között a Felek bevált módszerei, valamint az uniós politikák és eszközök fejlesztése révén nyert tapasztalat felhasználása szolgál.

(2) Ezen együttműködés többek között a következőket is magában foglalhatja: valamennyi közös érdeklődésre számot tartó területen a szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítését célzó programok, például közszolgáltatások nyújtása, a költségvetés összeállítása és végrehajtása, a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése.

11. cikk

Együttműködés a regionális integráció terén

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy az e területen folytatott együttműködés megerősíti a közép-amerikai térségen belüli regionális integráció folyamatát, különösen közös piacának fejlesztését és végrehajtását.

(2) Az együttműködés támogatja a közös intézmények létrehozását és megerősítését a közép-amerikai térségben, valamint elősegíti az érintett intézmények közötti szorosabb együttműködést.

(3) Az együttműködés előmozdítja továbbá a közös politikák fejlesztését és a jogi keret összehangolását – csak és kizárólag a közép-amerikai integrációs eszközök által szabályozott és a Felek által elfogadott mértékben – az olyan ágazati politikák terén is, mint a kereskedelem, vámügy, energiaügy, közlekedés, tájékoztatás, környezetvédelem és verseny, illetve a makrogazdasági politikák különböző területeken – így a monetáris politika, a fiskális politika és az államháztartás terén – történő koordinációját.

(4) Különösen magába foglalhatja többek között a kereskedelemhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást a következő esetekben:

a)	a működő közép-amerikai vámunió megszilárdításának és végrehajtásának érdekében nyújtott segítség;

b)	a régiók közötti kereskedelem fejlődési akadályainak csökkentése és megszüntetése érdekében nyújtott segítség;

c)	a vám- és tranziteljárások egyszerűsítése, korszerűsítése, összehangolása és integrációja terén való együttműködés, illetve segítségnyújtás a jogszabályok, normák és szakmai képzés fejlesztésével kapcsolatban; valamint

d)	a régión belüli közös piac megszilárdítása és működtetése folyamatának elmélyítése érdekében nyújtott segítség.

12. cikk

Regionális együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy az összes meglévő együttműködési eszközt felhasználják az Európai Unió és Közép-Amerika, illetve a Felek közötti együttműködés veszélyeztetése nélkül Közép-Amerika, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség más országai/régiói közötti aktív és kölcsönös együttműködést célzó tevékenységek előmozdítása érdekében olyan területeken többek között, mint a kereskedelem- és befektetésösztönzés; a környezetvédelem; a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése; a tudományos, műszaki és technológiai kutatás; az energiaügy; a közlekedés; a hírközlési infrastruktúra; a kultúra; a regionális fejlesztés és a földhasználat tervezése.

13. cikk

Kereskedelmi együttműködés

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy a kereskedelmi együttműködés előmozdítja a közép-amerikai országok világgazdaságba való integrációját. A kereskedelemhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás révén ugyancsak előmozdítja a régión belüli, valamint az Európai Unióval folytatott kereskedelem fejlődését és diverzifikációját a lehető legmagasabb szintre.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy integrált kereskedelmi együttműködési napirendet hajtanak végre annak érdekében, hogy a kereskedelem által nyújtott lehetőségeket a legjobban kihasználják; szélesítik azt a termelőbázist, mely a kereskedelemből haszonra tesz majd szert, ideértve a nagyobb piaci verseny által támasztott kihívások kezelését szolgáló mechanizmusok kidolgozását is; illetve kialakítják azokat a képességeket, eszközöket és technikákat, melyek ahhoz szükségesek, hogy minél előbb élvezni lehessen a kereskedelemből származó összes hasznot.

(3) Annak érdekében, hogy végrehajtsák az együttműködési napirendet és maximalizálják a kétoldalú, regionális vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások és megállapodások által nyújtott lehetőségeket, a Felek megállapodnak arról, hogy erősítik a regionális technikai kapacitásépítést.

14. cikk

Együttműködés a szolgáltatások terén

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szabályaival összhangban megerősítik együttműködésüket a szolgáltatások terén, figyelembe véve a szolgáltatások növekvő jelentőségét gazdaságuk fejlődése és diverzifikációja szempontjából. A fokozott együttműködés célja, hogy a fenntartható fejlődéssel összhangban javítsák a közép-amerikai szolgáltatási ágazat versenyképességét.

(2) A Felek meghatározzák azokat a szolgáltatási ágazatokat, amelyek az együttműködés középpontjában állnak majd. A tevékenységeket többek között – a nemzeti jogszabályok kellő figyelembevételével – a szabályozási környezethez, valamint a tőke- és technológiaforrásokhoz való hozzáféréshez kell igazítani.

15. cikk

Együttműködés a szellemi tulajdon terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a befektetés, a technológiaátadás, az információk terjesztése, a kulturális és kreatív tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tevékenységek, valamint a hozzáférés és az előnyök megosztásának ösztönzése a Felek által meghatározott területeken. Az együttműködés célja, hogy fejlesszék a jogszabályokat, rendeleteket és szakpolitikákat annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban előmozdítsák a szellemi tulajdonjog védelmét és érvényesítését.

16. cikk

Együttműködés a közbeszerzés terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a kölcsönös, megkülönböztetésmentes, átlátható – és amennyiben erről a Felek megállapodnak – nyílt (1) eljárások elősegítése a vonatkozó kormányzati és közbeszerzések tekintetében, és adott esetben minden szinten.

17. cikk

Együttműködés a versenypolitika terén

A Felek egyetértenek abban, hogy a versenypolitika terén folytatott együttműködés ösztönzi a versenyszabályok hatékony meghatározását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy Közép-Amerika és az Európai Unió piacán működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és jogbiztonságot.

18. cikk

Vámügyi együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a vámokhoz és a kereskedelem megkönnyítéséhez kapcsolódó intézkedések kidolgozása, valamint a Felek vámrendszereit érintő információcsere elősegítése a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében.

(2) A Felek egyetértésével az együttműködés magában foglalhatja többek között az alábbiakat:

a)	a nemzetközi standardok alapján az import és export dokumentáció egyszerűsítése és harmonizálása, az egyszerűsített nyilatkozatok használatát is beleértve;

b)	kockázatelemzés, a termékek behozatalára és forgalomba hozatalára vonatkozó egyszerűsített eljárások, a meghatalmazott kereskedői státus biztosítása, valamint elektronikus adatcsere és automatizált rendszerek használata révén a vámeljárások fejlesztése;

c)	az átláthatóságot, valamint a vámhatósági határozatok és ítéletek elleni fellebbezési eljárásokat javító intézkedések;

d)	a kereskedelmi közösséggel az import és export rendeletekről és eljárásokról folytatott rendszeres konzultációt elősegítő mechanizmusok.

(3) Az e megállapodás által létrehozott intézményi kereteken belül megvizsgálják a vámügyi kérdésekről szóló kölcsönös segítségnyújtási jegyzőkönyv elfogadását.

19. cikk

Együttműködés a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés terén

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés terén folytatott együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a kereskedelem fejlődése szempontjából, különös tekintettel a régión belüli kereskedelemre.

(2) A Felek egyetértésével az együttműködés előmozdítja a következőket:

technikai segítségnyújtási programok Közép-Amerikában annak biztosítására, hogy a szabványosítási, akkreditációs, minősítési és metrológiai rendszerek és struktúrák összeegyeztethetők a következőkkel:

—	nemzetközi szabványok;

—	az egészséget és biztonságot, a növények és állatok megőrzését, a fogyasztóvédelmet, valamint a környezetvédelmet érintő alapvető követelmények;

b)	az e téren folytatott együttműködés célja a piacra jutás megkönnyítése.

(3) A gyakorlatban az együttműködés a következőkre terjed ki:

szervezeti és technikai támogatás nyújtása regionális hálózatok és testületek létrehozásának előmozdítása, illetve a szakpolitikák összehangolásának növelése érdekében azzal a céllal, hogy ösztönözzék a nemzetközi és regionális szabványok használatával kapcsolatos közös megközelítést, tekintettel a műszaki előírásokra és a megfelelőségértékelési eljárásokra;

b)	valamennyi olyan intézkedés támogatása, amelynek célja a megfelelőségértékelés és a szabványosítás terén a Felek közötti szakadék áthidalása; valamint

c)	az átláthatóságot, a jó szabályozási gyakorlatot, illetve a termékekre és üzleti gyakorlatra vonatkozó minőségi szabványok elősegítését szolgáló valamennyi intézkedés támogatása.

20. cikk

Ipari együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az ipari együttműködés a közép-amerikai ipar és a magánszektorok modernizációjának és szerkezetátalakításának, valamint a gazdasági szereplők ipari együttműködésének elősegítésére irányul, a magánszektornak a környezetvédelmet biztosító feltételek mellett történő megerősítése céljából.

(2) Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a Felek által meghatározott prioritásokat. Figyelembe veszik az ipari fejlesztés regionális szempontjait, és adott esetben előmozdítják a nemzetek közötti partnerségeket. A kezdeményezések különösen arra irányulnak, hogy megfelelő keretet hozzanak létre az irányítás és a know-how fejlesztéséhez, valamint a piacok és az üzleti vállalkozásokra vonatkozó feltételek tekintetében az átláthatóság elősegítéséhez.

21. cikk

Együttműködés a kis- és közepes vállalkozások, valamint a mikrovállalkozások fejlesztése terén

A Felek megállapodnak arról, hogy előmozdítják a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások fejlődéséhez kedvező környezet kialakulását – a vidéki területeken található vállalkozásokat is ideértve –, különösen a következők révén:

a)	a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, valamint közös beruházások, közös vállalkozások és a meglévő horizontális programokon keresztül információs hálózatok létrehozásának ösztönzése;

b)	a finanszírozási csatornákhoz való hozzáférés elősegítése, információk nyújtása és az innováció ösztönzése.

22. cikk

Együttműködés a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az erdészet, valamint az állat- és növény-egészségügyi intézkedések terén

(1) A Felek kölcsönös együttműködésről állapodnak meg a mezőgazdaság terén azzal a céllal, hogy elősegítsék a fenntartható mezőgazdaságot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztést, az erdészetet, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést, valamint az élelmezésbiztonságot a közép-amerikai országokban.

(2) Az együttműködés a kapacitásépítés, az infrastruktúra és a technológiaátadás ösztönzésére irányul, többek között a következő kérdések kezelésével:

a)	állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezeti és élelmiszerminőségi intézkedések, figyelembe véve a Felek hatályos jogszabályait, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet és más érintett nemzetközi szervezetek szabályaival összhangban;

b)	a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása;

c)	a Felek mezőgazdasági politikájának fejlődését érintő információkat is magában foglaló kölcsönös információcsere;

d)	technikai segítségnyújtás a termelékenység javítása érdekében, valamint az alternatív terménytechnológiákkal kapcsolatos csere;

e)	tudományos és technológiai kísérletek;

f)	a mezőgazdasági termékek minőségének javítására, a termelői szövetségek kapacitásépítésére, valamint a kereskedelemösztönző tevékenységek támogatására irányuló intézkedések;

g)	a piacra jutást megkönnyítő állat- és növény-egészségügyi intézkedések végrehajtása érdekében a kapacitások erősítése, valamint megfelelő szintű egészségvédelem biztosítása a Kereskedelmi Világszervezet SPS megállapodásának rendelkezéseivel összhangban.

23. cikk

Együttműködés a halászat és az akvakultúra terén

A Felek megállapodnak arról, hogy gazdasági és műszaki együttműködést alakítanak ki a halászati és az akvakultúra ágazatban, különösen a fenntartható hasznosítás, valamint a halászati erőforrások kezelése és megőrzése vonatkozásában, amely a környezeti hatásvizsgálatot is magában foglalja. Az együttműködésnek a feldolgozóiparra és a kereskedelem megkönnyítésére is ki kell terjednie. A halászati ágazatban folytatott együttműködés a Felek közötti, illetve az Európai Közösség és egy vagy több közép-amerikai ország közötti kétoldali halászati megállapodások megkötéséhez és/vagy a Felek közötti többoldalú halászati megállapodások megkötéséhez vezethet.

24. cikk

Bányászati együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy a környezet megőrzésének szempontjait is figyelembe véve a bányászati együttműködés alapvetően a következőkre összpontosul:

a)	a Felek vállalkozásai részvételének előmozdítása a fenntartható hasznosítás és az ásványi anyagok kitermelése és felhasználása terén a Felek jogszabályaival összhangban;

b)	a bányászati feltárásra és kitermelésre vonatkozó információk, tapasztalatok és technológiák cseréjének előmozdítása;

c)	szakértői csereprogramok ösztönzése és közös kutatások folytatása a technológiai fejlesztés lehetőségeinek bővítése céljából;

d)	az e területen megvalósítandó beruházások előmozdítását szolgáló intézkedések kialakítása minden egyes közép-amerikai ország, valamint az Európai Unió és tagállamai jogszabályaival összhangban;

e)	a környezetvédelmi integritás és a közösségi környezetvédelmi felelősség előmozdítására irányuló intézkedések kialakítása.

25. cikk

Energiaügyi együttműködés

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy közös céljuk az együttműködés előmozdítása az energiaügy területén az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a vízenergia, a villamos energia, az olaj és gáz, a megújuló energiák, az energiatakarékos technológiák, a vidéki területek villamos energiával való ellátása és az energiapiacok regionális integrációja, többek között a Felek által meghatározott módon és nemzeti jogszabályaikkal összhangban.

(2) Az együttműködés többek között az alábbiakat foglalhatja magában:

a)	az energiapolitika kialakítása és tervezése a regionális jelentőségű összekapcsolt infrastruktúrákat is ideértve, az energiaellátás javítása és diverzifikációja, valamint az energiapiacok fejlesztése, a közép-amerikai országokon belül a szállítás, átvitel és elosztás megkönnyítését is beleértve;

b)	irányítás és képzés az energiaágazat területén, valamint a technológia és a know-how átadása;

c)	az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiák előmozdítása, valamint az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásainak tanulmányozása;

d)	az éghajlatváltozási kezdeményezések, valamint változtathatóságának támogatása érdekében a tiszta fejlesztési mechanizmus alkalmazásának előmozdítása;

e)	az atomenergia tiszta és békés célú felhasználásának kérdése.

26. cikk

Közlekedési együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés a következőkre összpontosul: a közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-rendszerek szerkezetátalakítása és korszerűsítése, a személyek és áruk mozgásának fejlesztése, valamint a városi, légi, tengeri, vasúti és közúti szállítási piacokhoz való jobb hozzáférés biztosítása azáltal, hogy a közlekedés irányítását működési és igazgatási szempontból finomítják, és ösztönzik a működtetéssel kapcsolatos magas szintű előírásokat.

(2) Az együttműködés magában foglalhatja a következőket:

a)	a Felek közlekedéspolitikájával kapcsolatos információcsere, főleg a városi közlekedésre és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint a közös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekre vonatkozóan;

b)	a vasutak, kikötők és repülőterek működtetése, az érintett hatóságok közötti megfelelő együttműködést is ideértve;

c)	a globális műholdas navigációs rendszer európai technológiájának átadásával és a városi tömegközlekedési központokkal kapcsolatos együttműködési projektek;

d)	a biztonsági és szennyezésmegelőzési szabványok fejlesztése, a nemzetközi szabványok jobb végrehajtására irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködést is beleértve.

27. cikk

Együttműködés az információs társadalom, az információtechnológia és a távközlés terén

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy az informatikai és kommunikációs technológia a modern társadalmak egyik legfontosabb ágazatát képezik, és döntő fontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában, valamint az információs társadalomba való problémamentes átmenetben. Az e téren folytatott együttműködés hozzájárul a digitális megosztottság csökkentéséhez és az emberi erőforrások fejlesztéséhez.

(2) Az e téren folytatott együttműködés célja a következők előmozdítása:

a)	az információs társadalom összes vonatkozásáról folytatott párbeszéd;

b)	a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban az informatikai és kommunikációs technológia szabályozási és szakpolitikai vonatkozásairól folytatott párbeszéd, a szabványokat is ideértve;

c)	a szabványok megfelelőségértékelésével és típusjóváhagyásával kapcsolatos információcsere.

d)	az új informatikai és kommunikációs technológiák terjesztése;

e)	az információs társadalommal összefüggő alkalmazások terén folytatott, informatikai és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos közös kutatási projektek és kísérleti projektek;

f)	a telematikai hálózatok és szolgáltatások összekapcsolódása és átjárhatósága;

g)	szakemberek cseréje és képzése;

h)	az e-kormányzás alkalmazásainak kidolgozása.

28. cikk

Audiovizuális együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy képzési, valamint audiovizuális fejlesztési, gyártási és elosztási tevékenységek révén elősegítik az együttműködést az audiovizuális ágazatban és általában a médiában, az oktatási és kulturális területet is beleértve. Az együttműködés a vonatkozó nemzeti szerzői jogi rendelkezésekkel és az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal összhangban valósul meg.

29. cikk

Együttműködés a turizmus terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a bevált gyakorlatok megszilárdítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a közép-amerikai térségben. Az együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy jobban kidolgozzák a stratégiákat annak érdekében, hogy a térséget versenyképes, több turisztikai úticéllal is rendelkező helyként pozícionálják és népszerűsítsék Európában.

30. cikk

Pénzügyi intézmények közötti együttműködés

A Felek megegyeznek abban, hogy igény szerint saját programjaik és jogszabályaik keretén belül elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

31. cikk

Együttműködés a befektetésösztönzés terén

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy saját hatáskörükön belül vonzó, tartós és kölcsönös befektetői környezet kialakítását segítik elő.

(2) Az együttműködés magában foglalhatja az alábbiakat:

a)	a befektetési jogszabályokkal és lehetőségekkel kapcsolatos információk cseréjét és terjesztését lehetővé tevő mechanizmusok ösztönzése;

b)	a két régióban eszközölt befektetések szempontjából kedvező jogi keret kialakítása, adott esetben az uniós tagállamok és a közép-amerikai országok között a befektetések védelméről szóló kétoldalú megállapodások elfogadása révén;

c)	egyszerűsített adminisztratív eljárások elősegítése;

d)	közös vállalkozási mechanizmusok kialakítása.

32. cikk

Makrogazdasági párbeszéd

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az együttműködés célja a makrogazdasági trendjeikkel és politikáikkal kapcsolatos információcsere elősegítése, valamint a makrogazdasági politikáknak a közös piac keretében történő koordinációjával kapcsolatos tapasztalatok megosztása.

(2) A Felek célja továbbá, hogy elmélyítsék a hatóságaik közötti párbeszédet a makrogazdasági témák tekintetében, amelyek a Felek megállapodása szerint magukban foglalhatják a monetáris politikát, a fiskális politikát, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

33. cikk

Statisztikai együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy a fő célkitűzés a statisztikák összegyűjtését és terjesztését is magukban foglaló jobb statisztikai módszerek és programok kidolgozása, amelyek a Felek közötti jobb összehasonlíthatóságot biztosító mutatók kidolgozására irányulnak, lehetővé téve ezáltal, hogy a Felek felhasználják egymás statisztikáit a termékek és szolgáltatások kereskedelme terén, és általánosságban bármely, e megállapodás által szabályozott területen, amellyel kapcsolatban statisztikákat lehet készíteni.

(2) Ezen együttműködés többek között magában foglalhatja a következőket: A közép-amerikai országok és az Európai Unió tagállamainak statisztikai intézetei, illetve az Eurostat közötti technikai adatcsere; az adatgyűjtés, -elemzés és -értelmezés javított és – adott esetben – összeegyeztethető módszereinek kidolgozása; valamint szemináriumok, munkacsoportok vagy statisztikai képzési programok szervezése.

34. cikk

Fogyasztóvédelmi együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés magában foglalhatja többek között és a lehető legnagyobb mértékben az alábbiakat:

a)	a kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztóvédelmi jogszabályok kölcsönös megértésének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan;

b)	a fogyasztóvédelmi rendszerekkel kapcsolatos információcsere ösztönzése.

35. cikk

Adatvédelmi együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban együttműködnek a személyes és más adatok feldolgozása során ezen adatok védelme érdekében.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a személyes adatok védelme terén annak érdekében, hogy növeljék a védelmi szintet, valamint a Felek nemzeti jogszabályaira kellő figyelemmel törekedjenek a személyes adatok szabad áramlásának lehetővé tételére.

36. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy a tudományos és technológiai együttműködést kölcsönös érdekeik figyelembevételével és szakpolitikáikkal összhangban kell folytatni, melynek céljai a következők:

a)	a tudományos és technológiai információk és tapasztalok cseréje regionális szinten, különösen a szakpolitikák és programok végrehajtása vonatkozásában;

b)	az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;

c)	a Felek tudományos közösségei közötti kapcsolatok előmozdítása;

d)	az üzleti szektor részvételének előmozdítása a Felek tudományos és technológiai együttműködésében, különösen az innováció elősegítésében;

e)	a Felek közötti innovációs és technológiaátadás ösztönzése, az e-kormányzást és a tisztább technológiákat is beleértve.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy a felsőoktatási intézmények, a kutatóközpontok és a termelőágazatok – különösen a kis- és középvállalkozások – bevonásával ösztönzik és erősítik a tudományos, kutatási, technológia-fejlesztési és innovációs folyamatokat.

(3) A Felek megállapodnak arról, hogy az ösztöndíjakat, valamint a diákok és a szakemberek cseréjét is beleértve elősegítik egyetemeik, kutatóintézeteik és termelőágazataik tudományos és technológiai együttműködését.

(4) A Felek megállapodnak arról, hogy a technológia előmozdítása, terjesztése és átadása érdekében erősítik a tudományos, technológiai és innovációs szervezetek közötti együttműködési kapcsolatokat.

37. cikk

Oktatási és képzési együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja az oktatás és a szakképzés fejlesztési módjainak meghatározása. Ennek érdekében különös figyelmet fordítanak a fiatalok, a nők, az idősek, az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok oktatáshoz való hozzájutására – a gyakorlati képzést, a felsőoktatást és a szakképzést is beleértve –, valamint az e téren megfogalmazott millenniumi fejlesztési célok megvalósítására.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy szorosabban együttműködnek az oktatás és szakképzés vonatkozásában, valamint a felső vezetés tudásszintjének emelése érdekében elősegítik az egyetemek és vállalkozások egymás közötti együttműködését.

(3) A Felek arról is megállapodnak, hogy különös figyelmet fordítanak a Felek szakmai testületei közötti állandó kapcsolatokat biztosító decentralizált műveletekre és programokra (ALFA, ALBAN, URB-AL, stb.), amelyek elősegítik a tapasztalatok és a technikai források összevonását és cseréjét. Ebben az összefüggésben az együttműködés a közép-amerikai országok egyedi igényeinek kezelése céljából oktatási és képzési fellépéseket és programokat is támogathat.

(4) A Felek elősegítik az őslakosok – saját nyelvükön is történő – oktatását.

38. cikk

A környezetvédelemmel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a környezet védelmét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. E vonatkozásban fontos a szegénység, a környezet, valamint a gazdasági tevékenységek környezeti hatásai közötti kapcsolat. Az együttműködésnek elő kell segítenie továbbá a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokban való hatékony részvételt is olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az elsivatagosodás és a vegyi anyagok kezelése.

(2) Az együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:

a)	a környezetromlás megelőzése; ennek érdekében az együttműködésnek ki kell terjednie a környezetileg fenntartható és/vagy tiszta technológiák átadásának kérdésére;

b)	a természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható kezelésének ösztönzése (a biológiai sokféleséget és a genetikai erőforrásokat is beleértve);

c)	a biológiai sokféleség nemzeti és regionális nyomon követésének ösztönzése;

d)	a környezetvédelmi jogszabályokkal és a Feleknél előforduló közös környezeti problémákkal kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere;

e)	a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok harmonizálásának elősegítése Közép-Amerikában;

f)	a környezetgazdálkodás erősítése valamennyi ágazatban és a kormányzat minden szintjén;

g)	a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatás, a kapacitásteremtés és az állampolgári részvétel erősítésének elősegítése;

h)	közös regionális kutatási programok ösztönzése.

39. cikk

Együttműködés a természeti katasztrófák terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a regionális kutatási, tervezési, nyomonkövetési, megelőzési, kezelési és rehabilitációs kapacitás erősítése, a jogi keret összehangolása, valamint az intézményi együttműködés és a kormányzati támogatás javítása révén a közép-amerikai térség természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése.

40. cikk

Kulturális együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy e téren növelni kell az együttműködést, valamint a Felek kulturális szervezetei között bővíteni kell a kulturális kötelékeket és kapcsolatokat.

(2) Cél a Felek közötti kulturális együttműködés előmozdítása, figyelembe véve és támogatva az Európai Unió tagállamainak kétoldalú rendszereivel fennálló szinergiákat.

(3) Az együttműködés a vonatkozó nemzeti szerzői jogi rendelkezésekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban valósul meg.

(4) Ezen együttműködés valamennyi kulturális területre kiterjedhet, többek között a következőket is beleértve:

a)	irodalmi művek fordítása;

b)	a kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és megújítása;

c)	kulturális események és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, valamint a művészek és szakemberek cseréje kulturális téren;

d)	a kulturális sokféleség – különösen az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok kulturális sokféleségének – előmozdítása;

e)	ifjúsági cserék;

f)	a kulturális örökséggel való illegális kereskedelem elleni küzdelem és e kereskedelem megelőzése;

g)	a kézműves és a kultúrával kapcsolatos iparágak előmozdítása.

41. cikk

Együttműködés az egészségügy terén

(1) A Felek megállapodnak az egészségügyi ágazatban folytatott együttműködésről azzal a céllal, hogy támogassák azokat az ágazati reformokat, amelyek a szegények érdekeit szolgáló és egyenlő egészségügyi szolgáltatásokat tesznek lehetővé, valamint olyan tisztességes pénzügyi mechanizmusokat segítsenek elő, amelyek javítják a szegények egészségügyi ellátáshoz való hozzájutását és élelmezésbiztonságát.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy az elsődleges megelőzés olyan ágazatok bevonását is szükségessé teszi, mint az oktatás, a vízellátás és a közegészségügy. Ebben a tekintetben a Felek célkitűzése, hogy a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében az egészségügyön túlmenő partnerségeket hozzanak létre és erősítsenek meg, így az AIDS, a malária, a tuberkulózis és egyéb járványok elleni küzdelemben. A civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel és a magánszektorral való partnerségek is szükségesek ahhoz, hogy a szexuális egészséget és jogokat a nemek közti különbségeket figyelembe vevő megközelítésben kezeljék, valamint a szexuális úton terjedő betegségek és nem kívánt terhességek megelőzése céljából együttműködjenek a fiatalokkal, feltéve, hogy e célkitűzések nem állnak ellentétben a jogi kerettel és az országok kulturális érzékenységével.

42. cikk

Társadalmi együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a társadalmi partnerek részvételének támogatásában az élet- és munkakörülményekről, a szociális védelemről és a társadalomba való beilleszkedésről folytatott párbeszédben. Különös figyelmet kell szentelni annak elkerülésére, hogy megkülönböztetést tegyenek az egyik Fél azon állampolgárainak kezelése során, akik a másik Fél területén jogszerűen tartózkodnak.

(2) A Felek elismerik a társadalmi fejlődés jelentőségét, amelynek a gazdasági fejlődéssel együtt kell járnia, és megállapodnak abban, hogy szakpolitikáikkal és alkotmányos rendelkezéseikkel összhangban kiemelten kezelik a foglalkoztatás, lakhatás és települések kérdését, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezménye (az úgynevezett alapvető munkaügyi előírások) által meghatározott munkahelyi alapelvek és jogok előmozdítását.

(3) A Felek a fenti területek közös érdeklődésre számot tartó bármely egyéb részén együttműködhetnek.

(4) A Felek – adott esetben és vonatkozó eljárásaikkal összhangban – e párbeszédet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és annak közép-amerikai megfelelőjével egyeztetve folytathatják.

43. cikk

A civil társadalom részvétele az együttműködésben

(1) A Felek elismerik a civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az együttműködés során, és támogatják a civil társadalommal folytatott eredményes párbeszédet.

(2) A felek jogi és igazgatási rendelkezéseire is figyelemmel, a civil társadalom:

a)	véleménye figyelembe vehető a politika kialakításának nemzeti szintű folyamatában, a demokratikus alapelveknek megfelelően;

b)	információkat kaphat és részt vehet a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal és ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őt érintő területek tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;

c)	amennyiben a Felek belső szabályai ezt lehetővé teszik, pénzügyi forrásokat kaphat, valamint a kritikus területeken a kapacitások kiépítése érdekében támogatásban részesülhet;

d)	részt vehet az őt érintő területeken folyó együttműködési programok végrehajtásában.

44. cikk

Együttműködés a nemek közötti egyenlőség terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti azon szakpolitikák, programok és mechanizmusok erősítését, amelyek a férfiak és nők egyenlő részvételének és lehetőségeinek biztosítására, javítására és kiterjesztésére irányulnak valamennyi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális ágazatban, ideértve adott esetben a nőket előnyös helyzetbe hozó intézkedések elfogadását is. Az együttműködés elősegíti továbbá annak megkönnyítését, hogy a nők az alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához szükséges valamennyi forráshoz hozzáférhessenek.

45. cikk

Az őslakosokkal és más közép-amerikai etnikai csoportokkal kapcsolatos együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés – a szegénység megszüntetése, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a kulturális sokféleség tiszteletben tartása céljainak keretében – hozzájárul az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok szervezeteinek létrehozásához, illetve a már meglévők erősítéséhez.

(2) A Felek – amellett, hogy rendszeresen figyelembe veszik az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok helyzetét – beillesztik szakpolitikáik kialakításába az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok különleges helyzetét, és megerősítik szervezeteik kapacitásait annak érdekében, hogy a Felek nemzeti és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban növeljék az e csoportokkal kapcsolatos fejlesztési együttműködés pozitív hatásait.

46. cikk

Az otthonuktól elszakadt népességcsoportokkal és a leszerelt harcosokkal kapcsolatos együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok érdekében folytatott együttműködés elősegíti alapvető szükségleteik kielégítését a humanitárius segítségnyújtás megszűnésétől a helyzetük hosszabb távú megoldásának elfogadásáig tartó időszakban.

(2) Ezen együttműködés többek között az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

a)	az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok önfenntartása és visszailleszkedésük a társadalmi-gazdasági környezetbe;

b)	a helyi befogadó közösségek és újratelepítési területek támogatása, az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok befogadásának és integrációjának elősegítésére;

c)	a fent megnevezett emberek támogatása a származási országukba vagy, ha a körülmények engedik, harmadik országba való önkéntes visszatérésben és letelepedésben;

d)	az érintettek támogatására irányuló műveletek személyes tulajdonuk vagy tulajdonjoguk visszaszerzésében, illetve segítségnyújtás a kérdéses személyek emberi jogainak megsértésével kapcsolatos ügyek jogi rendezésében;

e)	az ezen ügyekben érintett országok intézményi kapacitásainak megerősítése;

f)	a politikai, társadalmi és termelési életbe való beilleszkedés támogatása, adott esetben az egyeztetési folyamat részeként is.

47. cikk

Az illegális kábítószerek és a hozzájuk kapcsolódó bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködés

(1) A megosztott felelősség alapelve alapján a Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a közös erőfeszítések összehangolása és növelése annak érdekében, hogy megelőzzék és megfékezzék az illegális kábítószerek előállítását, kereskedelmét és fogyasztását. A Felek arról is megállapodnak, hogy törekednek az ilyen anyagok kereskedelméhez kapcsolódó bűnözés elleni küzdelemre, többek között a nemzetközi szervezetek és testületek közvetítőin keresztül. Más együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül, a Felek megállapodnak, hogy e célból az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség közötti, a kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmust is alkalmazzák.

(2) A Felek együttműködnek ezen a területen különösen a következők végrehajtása céljából:

a)	a kábítószer-használat megelőzésére irányuló programok, különösen a sérülékeny és nagy kockázatú csoportok esetében;

b)	a kábítószerfüggők képzésére, oktatására, kezelésére és rehabilitációjára, valamint a társadalomba való újra beilleszkedésükre irányuló projektek;

c)	az e téren hozott jogszabályok és tevékenységek összehangolását előtérbe helyező projektek a közép-amerikai országokban;

d)	közös kutatási programok;

e)	az alternatív fejlesztés – különösen a kistermelők legális terményei – ösztönzését és megszilárdítását célzó intézkedések és együttműködési tevékenységek;

f)	a prekurzorok és alapvető termékek kereskedelmének ellenőrzésére irányuló, az Európai Közösség és az illetékes nemzetközi szervek által elfogadottakkal egyenértékű intézkedések;

g)	az illegális kábítószerek terjesztésének csökkentését célzó intézkedések, ideértve az igazgatási ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos képzést is a vegyi prekurzorok átalakításának elkerülése érdekében, valamint az illegális kábítószerekhez kapcsolódó bűncselekmények ellenőrzése.

48. cikk

A pénzmosás és a hozzá kapcsolódó bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködés

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy megelőzzék pénzügyi rendszereik felhasználását az általánosságban büntetendő tevékenységekből és különösen a kábítószer-kereskedelemből származó pénzmosáshoz.

(2) Ezen együttműködés kiterjed az igazgatási és technikai segítségnyújtásra, amely a szabályozások kialakítására és végrehajtására, valamint a megfelelő előírások és mechanizmusok hatékony működésének biztosítására irányul. Az együttműködés elsősorban a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Európai Közösség és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM), illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadottakhoz hasonló, a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását teszi lehetővé. Ösztönözni kell a regionális szinten folytatott együttműködést.

49. cikk

Migrációs együttműködés

(1) A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció közös irányításának fontosságát. Az együttműködés erősítése céljából a Felek átfogó párbeszédet alakítanak ki a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésről, többek között az illegális migrációról, az embercsempészetről és emberkereskedelemről, valamint a menekültáramlásról. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiáiban.

(2) Az együttműködés elismeri, hogy a migráció olyan jelenség, amelyet különböző szempontok alapján kell megvizsgálni és megvitatni annak érdekében, hogy a vonatkozó alkalmazandó nemzetközi, közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban kezelni tudják. Az együttműködés különösen a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a)	a migráció alapvető okai;

a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezmény és az 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezéseinek végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó nem állampolgárokkal szembeni méltányos elbánás és beilleszkedésük, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések, valamint a migránsok emberi jogaival kapcsolatos összes alkalmazandó rendelkezés;

hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális bevándorlás ellen. E politikának emellett foglalkoznia kell a migránsok embercsempészetével és az emberkereskedelemmel, valamint azzal is, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;

e)	valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautaztatása, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

f)	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek kapcsán kibocsátott vízumok kérdése;

g)	a határellenőrzések területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a hatékonyabb gyakorlatot és a helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés nyújtásának biztosítása, figyelemmel az ilyen berendezések lehetséges kettős felhasználására is.

(3) Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek megállapodnak, hogy illegális migráns állampolgáraikat visszafogadják.. E célból:

—

Valamennyi közép-amerikai ország visszafogadja az Európai Unió valamely tagállamának területén illegálisan tartózkodó állampolgárait az érintett ország kérelmére és további formalitások teljesítése nélkül, állampolgárainak megfelelő személyazonosító dokumentumokat biztosít, valamint rendelkezésükre bocsátja az e célból szükséges adminisztratív eszközöket;

—

Az Európai Unió valamennyi tagállama visszafogadja valamely közép-amerikai ország területén illegálisan tartózkodó állampolgárait az érintett ország kérelmére és további formalitások teljesítése nélkül, állampolgárainak megfelelő személyazonosító dokumentumokat biztosít, valamint rendelkezésükre bocsátja az e célból szükséges adminisztratív eszközöket.

A Felek megállapodnak arról, hogy kérésre és a lehető legrövidebb időn belül megállapodást fogadnak el, amely az Európai Unió tagállamai és a közép-amerikai országok visszafogadással kapcsolatos egyedi kötelezettségeit szabályozza. E megállapodás továbbá a más országok állampolgárai és a hontalanok visszafogadását is szabályozza.

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés alatt az Európai Közösség, annak minden egyes tagállama és minden egyes közép-amerikai ország értendő.

50. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

A Felek megerősítik a terrorizmus elleni harc kiemelt jelentőségét és a nemzetközi egyezményekkel, a vonatkozó ENSZ-határozatokkal, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából. Ez az együttműködés különösen a következőképpen valósul meg:

a)	az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtása keretében;

b)	a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje révén; valamint

c)	a terrorizmus-ellenes eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos véleménycsere révén, ideértve a technikai kérdéseket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzése terén szerzett tapasztalatok cseréjét.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. cikk

Eszközök

(1) Az e megállapodásban felsorolt együttműködési célok elérése érdekében a Felek képességeik határain belül és saját csatornáikon keresztül megfelelő erőforrásokat bocsátanak rendelkezésre, beleértve a pénzügyi erőforrásokat is. Ebben az összefüggésben a Felek – figyelembe véve a közép-amerikai országok igényeit és fejlettségük szintjét – lehetőség szerint többéves programot fogadnak el és prioritásokat állapítanak meg.

(2) A Felek minden megfelelő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy elősegítsék és megkönnyítsék az Európai Beruházási Bank tevékenységét Közép-Amerikában, a bank eljárásaival és finanszírozási feltételeivel, valamint a Felek törvényeivel és rendeleteivel összhangban, illetékes hatóságaik hatáskörének sérelme nélkül.

(3) Az Európai Közösség és valamennyi közép-amerikai ország által aláírt keretegyezménnyel összhangban a közép-amerikai országok eszközöket és garanciákat nyújtanak az Európai Közösség szakértőinek, valamint adómentességet biztosítanak az együttműködési tevékenységek érdekében történő behozatalra.

52. cikk

Intézményi keret

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy továbbra is fenntartják a Közép-Amerika és az Európai Közösség közötti 1985. évi együttműködési megállapodás után létrehozott és az 1993. évi együttműködési keretmegállapodással fenntartott vegyes bizottságot.

(2) A megállapodás általános végrehajtásáért a vegyes bizottság felelős. Emellett minden olyan egyéb kérdést megvitat, amely befolyásolja a Felek közötti gazdasági kapcsolatokat, ideértve a Közép-Amerika egyes országaival fenntartott kapcsolatokat is.

(3) A vegyes bizottság üléseinek napirendjét közös megegyezéssel határozzák meg. A bizottság maga állapítja meg az üléseinek gyakoriságával és helyével, elnöklésével, valamint az esetlegesen felmerülő egyéb kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, és szükség esetén albizottságokat hoz létre.

(4) A civil társadalom gazdasági és társadalmi szervezeteivel folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében a vegyes bizottság mellett működő, a közép-amerikai integrációs rendszer konzultatív bizottsága (CC-SICA) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőiből álló vegyes tanácsadó bizottságot hoznak létre.

(5) A Felek arra bátorítják az Európai Parlamentet és az Közép-amerikai Parlamentet (Parlacen), hogy alkotmányos jogszabályaikkal összhangban e megállapodás keretében hozzanak létre interparlamentáris bizottságot.

53. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről – az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredően és hatáskörüknek megfelelően – a Közösségre vagy tagállamaira, illetve a Közösségre és tagállamaira, másrészről – hatáskörüknek megfelelően – a Costa Rica Köztársaságra, a Salvadori Köztársaságra, a Guatemalai Köztársaságra, a Hondurasi Köztársaságra, a Nicaraguai Köztársaságra és a Panamai Köztársaságra vonatkozik. A megállapodás a Felek területén működő bármely állami, regionális vagy helyi hatóság által hozott intézkedésre is alkalmazandó.

54. cikk

Hatálybalépés

(1) E megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

(2) Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.

(3) E megállapodás az (1) bekezdésnek megfelelően hatálybalépésétől kezdve az 1993. évi együttműködési keretmegállapodás helyébe lép.

55. cikk

Időtartam

(1) Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Ezzel összefüggésben, illetve az e megállapodás 2. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felek emlékeztetnek a 2002. május 17-i madridi nyilatkozatra.

(2) Bármely Fél írásos értesítést küldhet a másik Félnek arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.

56. cikk

A kötelezettségek teljesítése

(1) A Felek minden olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

(2) Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ennek megtétele előtt közölnie kell a vegyes bizottsággal a helyzet alapos vizsgálatához szükséges minden vonatkozó információt 30 napon belül azzal a céllal, hogy a Felek számára elfogadható megoldást találjon.

Az intézkedések kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglaltak érvényesülését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik a vegyes bizottságot és a másik Fél kérésére konzultációt folytatnak arról a vegyes bizottságban.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél – a nemzetközi jognak megfelelően – haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozhat a következő esetekben:

a)	e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása;

b)	e megállapodás az 1. cikk (1) bekezdésében említett lényeges elemeinek a másik Fél általi megsértése.

A másik Fél kérheti egy sürgős ülés keretében a Felek 15 napon belüli összehívását a helyzet alapos vizsgálata és a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

57. cikk

Jövőbeni fejlemények

(1) A Felek kölcsönösen megállapodhatnak e megállapodás kiterjesztéséről azzal a céllal, hogy a végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján megfelelő jogszabályaikkal összhangban szélesítsék vagy kiegészítsék annak hatályát egyes ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozó megállapodások megkötésével.

(2) Előzetesen semmilyen együttműködési lehetőség nem zárható ki. A Felek a vegyes bizottság révén megvizsgálhatják a közös érdeklődésre számot tartó együttműködés gyakorlati lehetőségeit.

(3) E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatokat tehet az együttműködés valamennyi területre történő kiterjesztésére, figyelembe véve az annak végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

58. cikk

Adatvédelem

E megállapodás alkalmazásában a Felek megállapodnak arról, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban magas szintű védelmet segítenek elő a személyes és más adatok feldolgozása során.

59. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételekkel, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság területén.

60. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, olasz, német, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Hecho en Roma, el

Udfærdiget i Rom den femtende december to tusind og tre.

Geschehen zu Rom am fünfzehnten Dezember zweitausendunddrei.

'Εγινε στη Ρώμη, στις δέκα πέντε Δεκεμβρίου dύο χιλιάδες τρία.

Done in Rome on the fifteenth day of December in the year two thousand and three.

Fait à Rome, le quinze décembre deux mille trois.

Fatto a Roma, addi' quindici dicembre duemilatre.

Gedaan te Rome, de vijftiende december tweeduizenddrie.

Feito em Roma, em quinze de Dezembro de dois mil e três.

Tehty Roomassa viidentenätoista päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattakolme.

Som skedde i Rom den femtonde december tjugohundratre.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

Pela República Portuguesa

Suomen tasavallan puolesta

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Por la República de Costa Rica

Por la República de El Salvador

Por la República de Guatemala

Por la República de Honduras

Por la República de Nicaragua

Por la República de Panamá

(1) A 2. cikk (5) bekezdése második mondatának megfelelően a „nyílt” nem értelmezendő „hozzáférés”-ként.

MELLÉKLET

EGYOLDALÚ UNIÓS NYILATKOZATOK

A bizottság és az Európai Unió Tanácsa nyilatkozata az illegális bevándorlók visszatérésére és visszafogadására vonatkozó záradékról (49. cikk)

A 49. cikk nem sérti a hatáskörök belső megosztását az Európai Közösség és tagállamai között a visszafogadási megállapodások megkötése tekintetében.

A bizottság és az Európai Unió tanácsa nyilatkozata a felek meghatározására vonatkozó záradékról (53. cikk)

E megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Közösség tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (adott esetben) nem értesíti a közép-amerikai Felet arról, hogy az Európai Közösség tagjaként kötelezett féllé vált az Európai Unióról szóló és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.

A politikai párbeszédről szóló II. címre vonatkozó közös nyilatkozat

A Felek megállapodnak abban, hogy Belize a Közép-Amerikai Integrációs Rendszer (SICA) teljes jogú tagjaként részt vesz a politikai párbeszédben.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/29

A TANÁCS 380/2014/EU RENDELETE

(2014. április 14.)

a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1284/2009/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. október 25-i 2010/638/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1284/2009/EU tanácsi rendelet (2) bizonyos korlátozó intézkedéseket vezetett be a Guineai Köztársasággal szemben, a 2009/788/KKBP tanácsi közös álláspontnak (3) megfelelően (amelynek helyébe a 2010/638/KKBP határozat lépett). Ezek az intézkedések magukban foglalták a technikai és pénzügyi segítség, valamint a katonai felszerelésekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtásának tilalmát, továbbá a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések beszerzésére, szállítására cagy kivitelére vonatkozó embargót.

(2)	2014. március 14-én a Tanács elfogadta a 2010/638/KKBP határozatot módosító 2014/213/KKBP határozatot (4) a fegyverembargó és a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések embargójának feloldásáról.

(3)

Ezen intézkedések feloldásának bizonyos aspektusai az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, ezért – különösen az intézkedéseknek a gazdasági szereplők által valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazása biztosítása céljából – a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges.

(4)	Az 1284/2009/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1284/2009/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk a), b) és c) pontját el kell hagyni.

2.	A 2., 3., 4. és 5. cikket el kell hagyni.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A 6. cikk (2) bekezdésében megállapított tilalom semmilyen felelősséget nem ró azon természetes és jogi személyekre, szervezetekre és testületekre, amelyek pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsátottak rendelkezésre, amennyiben nem tudtak arról, és nem volt ésszerű okuk arra gyanakodni, hogy tevékenységükkel a szóban forgó tilalmakat megszegik.”

4.	Az I. mellékletet el kell hagyni.

5.	A III. melléklet helyébe az e rendelethez csatolt mellékletben foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 280., 2010.10.26., 10. o.

(2) A Tanács 2009. december 22-i 1284/2009/EK rendelete a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 346., 2009.12.23., 26. o.).

(3) A Tanács 2009. október 27-i 2009/788/KKBP közös álláspontja a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 281., 2009.10.28., 7. o.).

(4) 2014/213/KKBP határozat (2014. április 14.) a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/638/KKBP határozat módosításáról, lásd e Hivatalos Lap 83 oldalát.

MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságok tájékoztató honlapjai és az Európai Bizottság értesítési címe

BELGIUM

http://www.diplomatie.be/eusanctions

BULGÁRIA

http://www.mfa.bg/en/pages/135/index.html

CSEH KÖZTÁRSASÁG

http://www.mfcr.cz/mezinarodnisankce

DÁNIA

http://um.dk/da/politik-og-diplomati/retsorden/sanktioner/

NÉMETORSZÁG

http://www.bmwi.de/DE/Themen/Aussenwirtschaft/aussenwirtschaftsrecht,did=404888.html

ÉSZTORSZÁG

http://www.vm.ee/est/kat_622/

ÍRORSZÁG

http://www.dfa.ie/home/index.aspx?id=28519

GÖRÖGORSZÁG

http://www.mfa.gr/en/foreign-policy/global-issues/international-sanctions.html

SPANYOLORSZÁG

http://www.exteriores.gob.es/Portal/es/PoliticaExteriorCooperacion/GlobalizacionOportunidadesRiesgos/Documents/ORGANISMOS %20COMPETENTES %20SANCIONES %20INTERNACIONALES.pdf

FRANCIAORSZÁG

http://www.diplomatie.gouv.fr/autorites-sanctions/

HORVÁTORSZÁG

http://www.mvep.hr/sankcije

OLASZORSZÁG

http://www.esteri.it/MAE/IT/Politica_Europea/Deroghe.htm

CIPRUS

http://www.mfa.gov.cy/sanctions

LETTORSZÁG

http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539

LITVÁNIA

http://www.urm.lt/sanctions

LUXEMBURG

http://www.mae.lu/sanctions

MAGYARORSZÁG

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/nemzetkozi_szankciok/

MÁLTA

https://www.gov.mt/en/Government/Government %20of %20Malta/Ministries %20and %20Entities/Officially %20Appointed %20Bodies/Pages/Boards/Sanctions-Monitoring-Board-.aspx

HOLLANDIA

www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/internationale-vrede-en-veiligheid/sancties

AUSZTRIA

http://www.bmeia.gv.at/view.php3?f_id=12750&LNG=en&version=

LENGYELORSZÁG

http://www.msz.gov.pl

PORTUGÁLIA

http://www.portugal.gov.pt/pt/os-ministerios/ministerio-dos-negocios-estrangeiros/quero-saber-mais/sobre-o-ministerio/medidas-restritivas/medidas-restritivas.aspx

ROMÁNIA

http://www.mae.ro/node/1548

SZLOVÉNIA

http://www.mzz.gov.si/si/zunanja_politika_in_mednarodno_pravo/zunanja_politika/mednarodna_varnost/omejevalni_ukrepi/

SZLOVÁKIA

http://www.mzv.sk/sk/europske_zalezitosti/europske_politiky-sankcie_eu

FINNORSZÁG

http://formin.finland.fi/kvyhteistyo/pakotteet

SVÉDORSZÁG

http://www.ud.se/sanktioner

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

https://www.gov.uk/sanctions-embargoes-and-restrictions

Az Európai Bizottság értesítési címe:

European Commission

Service for Foreign Policy Instruments (FPI)

EEAS 02/309

B-1049 Brussels

Belgium

E-mail: relex-sanctions@ec.europa.eu”

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/33

A TANÁCS 381/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 14.)

az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 208/2014/EU rendeletet.

(2)	További személyeket kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 208/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)	Ezenkívül módosítani kell a 208/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő három személy azonosító adatit.

(4)	A 208/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet I. mellékletében felsorolt személyeket fel kell venni a 208/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékbe.

2. cikk

A 208/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 66., 2014.3.6., 1. o.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel időpontja
19.	Serhiy Arbuzov	Születési dátum: 1976. március 24. Korábbi ukrán miniszterelnök.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	15.4.2014.
20.	Yuriy Ivanyushchenko	Születési dátum: 1959. február 21. Parlamenti képviselő, Régiók Pártja.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	15.4.2014.
21.	Oleksandr Klymenko	Születési dátum: 1980. november 16. Korábbi, bevételekért és díjakért felelős miniszter.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	15.4.2014.
22.	Edward Stavytskyi	Születési dátum: 1972. október 4. Korábbi ukrán tüzelőanyag és energiaügyi miniszter.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	15.4.2014.

II. MELLÉKLET

A 208/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő következő személyekre vonatkozó adatok helyébe az alábbi adatok lépnek:

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel időpontja
9.	Oleksandr Viktorovych Yanukovych	Születési dátum: 1973. július 10. A volt elnök fia, üzletember.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.
12.	Serhii Petrovych Kliuiev	Születési dátum: 1969. augusztus 19. Andrii Kliuiev testvére, üzletember.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.
14.	Oleksii Mykolayovych Azarov	Születési dátum: 1971. július 13. Azarov korábbi miniszterelnök fia.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/36

A BIZOTTSÁG 382/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 7.)

a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételére irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2003/71/EK irányelv összehangolja a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó előírásokat.

(2)

A 2003/71/EK irányelv előírja továbbá, hogy a tájékoztatóhoz kiegészítő jegyzéket kell közzétenni, amelyben meg kell említeni minden lényeges új tényezőt, a tájékoztatóban foglalt információra vonatkozó olyan lényegi hibát vagy pontatlanságot, amely befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, és amely a tájékoztató jóváhagyását követően és a nyilvános kibocsátás végleges lezárása, illetve a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése közül a későbbi időpontot megelőzően merült fel, vagy amelyet ekkor észleltek.

(3)

Az értékpapírokra és az értékpapírok kibocsátóira vonatkozó teljes körű információ közzététele elősegíti a befektetők védelmét. A kiegészítő jegyzéknek ezért tartalmaznia kell minden lényeges információt a kiegészítő jegyzék közzétételét kiváltó helyzetekkel kapcsolatban, és azt a 2003/71/EK irányelvvel, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelettel (2) összhangban szerepeltetni kell a tájékoztatóban.

(4)	A következetes harmonizáció biztosítása, a 2003/71/EK irányelvben megállapított követelmények pontos meghatározása és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének a figyelembevétele érdekében meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzététele szükséges.

(5)	Nem lehetséges az összes olyan helyzet meghatározása, amelyben a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzététele szükséges, mivel ez a kibocsátótól és az adott értékpapíroktól függhet. Ezért célszerű azon alapvető helyzeteket meghatározni, amelyekben kiegészítő jegyzék szükséges.

(6)

Az auditált éves pénzügyi beszámolók fontos szerepet játszanak a befektetési döntések során. Annak érdekében, hogy a befektetők a döntéseiket a legfrissebb pénzügyi információk alapján hozhassák meg, olyan kiegészítő jegyzék közzététele szükséges, amely tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok kibocsátóinak, valamint a tájékoztató jóváhagyását követően közzétett letéti igazolás esetén a mögöttes részvények kibocsátóinak új auditált éves pénzügyi beszámolóit.

(7)

Figyelembe véve azt, hogy a nyereség-előrejelzések és -becslések befolyásolhatják a befektetési döntéseket, a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok kibocsátóinak, valamint a tájékoztató jóváhagyását követően közzétett letéti igazolás esetén a mögöttes részvények kibocsátóinak kiegészítő jegyzéket kell közzétenniük, amelyben megjelölik a tájékoztatóban már szereplő nyereség-előrejelzésekben vagy -becslésekben közvetlenül vagy közvetetten felhasznált adatok változásait.

(8)

A kibocsátó fő részvényeseivel vagy ellenőrző szervezetével kapcsolatos információ bármely értékpapírtípus esetében elengedhetetlen a kibocsátó tájékozott értékeléséhez. A kibocsátó feletti ellenőrzés megváltozásával járó helyzet azonban különösen lényeges akkor, ha a kibocsátás tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt vagy letéti igazolást érint, mivel ezen értékpapírtípusok ára általában érzékenyebb az ilyen helyzetekre. Ezért kiegészítő jegyzéket kell közzétenni akkor, ha a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok kibocsátója, vagy letéti igazolás esetén a mögöttes részvények kibocsátója feletti ellenőrzésben változás következik be.

(9)

Fontos, hogy a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokra vagy letéti igazolásokra szóló nyitott ajánlatot értékelő potenciális befektetők összehasonlíthassák az ajánlat feltételeit az ajánlattételi időszakban tett nyilvános vételi ajánlatban szereplő vételárral vagy csereügylet feltételeivel. Ezenfelül a nyilvános vételi ajánlat eredménye is lényeges a befektetési döntés szempontjából, mivel a befektetőknek tudniuk kell, hogy az a kibocsátó feletti ellenőrzés megváltozásával jár-e. Az ilyen esetekben ezért kiegészítő jegyzék szükséges.

(10)

Ha a működő tőkéről tett nyilatkozat már nem érvényes, a befektetők nem képesek teljes körűen tájékozott befektetési döntést hozni a kibocsátó közeljövőben várható pénzügyi helyzetéről. Lehetővé kell tenni a befektetők számára, hogy befektetési döntéseiket újraértékeljék az arra vonatkozó új információk alapján, hogy a kibocsátó milyen mértékben fér hozzá készpénzhez és egyéb likvid erőforrásokhoz kötelezettségei teljesítése céljából. Az ilyen esetekben ezért kiegészítő jegyzék szükséges.

(11)

Egyes helyzetekben a tájékoztató jóváhagyását követően egy kibocsátó vagy ajánlattevő úgy dönt, hogy az értékpapírokat a tájékoztatóban foglaltaktól eltérő tagállamokban bocsátja ki, vagy engedélyt kér az értékpapíroknak a tájékoztatóban foglaltakon kívüli egyéb tagállamok szabályozott piacaira történő bevezetésére is. Az egyéb tagállamokban történő kibocsátással, vagy az ottani szabályozott piacokra történő bevezetéssel kapcsolatos információk fontosak ahhoz, hogy a befektető a kibocsátó értékpapírjainak bizonyos szempontjait értékelhesse, így ilyenkor kiegészítő jegyzék szükséges.

(12)	A kibocsátó szervezet pénzügyi helyzetét vagy tevékenységét valószínűleg befolyásolja egy jelentős pénzügyi kötelezettségvállalás. Ezért lehetővé kell tenni a befektetők számára, hogy a tájékoztató kiegészítő jegyzékében további információt kapjanak a kötelezettségvállalás következményeiről.

(13)	Egy kibocsátási program összesített névértékének emelkedése a kibocsátók finanszírozási igényét, vagy az értékpapírjaik iránti kereslet növekedését jelzi. Ezért a tájékoztatóban szereplő kibocsátási program összesített névértékének emelkedése esetén kiegészítő jegyzéket kell közzétenni.

(14)	Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozási technikaistandard-tervezeteken alapul.

(15)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikaistandard-tervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályozási technikai standardokat fogalmaz meg azon helyzetek meghatározására, amelyekben kötelező a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzététele.

2. cikk

A kiegészítő jegyzék kötelező közzététele

A tájékoztató kiegészítő jegyzékét az alábbi helyzetekben kell közzétenni:

az alábbiak bármelyike új auditált éves pénzügyi beszámolót tesz közzé:

1.	olyan kibocsátó, amelynek tájékoztatója a 809/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal kapcsolatos;

2.	a 809/2004/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok esetében mögöttes részvény vagy egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírok kibocsátója;

3.	mögöttes részvény kibocsátója, amelynél a tájékoztatót a letéti igazolásokra vonatkozóan a 809/2004/EK rendelet X. vagy XXVIII. mellékletében meghatározott sémának megfelelően állítják össze;

az alábbiak bármelyike a tájékoztatóban már szereplő nyereség-előrejelzés vagy -becslés módosítását teszi közzé:

1.	olyan kibocsátó, amelynek tájékoztatója a 809/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal kapcsolatos;

2.	a 809/2004/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztató esetében mögöttes részvény vagy egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírok kibocsátója;

3.	mögöttes részvény kibocsátója, amelynél a tájékoztatót a letéti igazolásokra vonatkozóan a 809/2004/EK rendelet X. vagy XXVIII. mellékletében meghatározott sémának megfelelően állítják össze;

az alábbiak bármelyike feletti ellenőrzésben változás következik be:

1.	olyan kibocsátó, amelynek tájékoztatója a 809/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal kapcsolatos;

2.	a 809/2004/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztató esetében mögöttes részvény vagy egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírok kibocsátója;

3.	mögöttes részvény kibocsátója, amelynél a tájékoztatót a letéti igazolásokra vonatkozóan a 809/2004/EK rendelet X. vagy XXVIII. mellékletében meghatározott sémának megfelelően állítják össze;

bármely harmadik fél új, a 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyilvános vételi ajánlatot tesz, és a vételi ajánlat eredménye az alábbiak bármelyikére vonatkozik:

1.	olyan kibocsátó tőkéje, amelynek tájékoztatója a 809/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal kapcsolatos;

2.	a 809/2004/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztató esetében mögöttes részvény vagy egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírok kibocsátójának tőkéje;

3.	mögöttes részvény kibocsátójának tőkéje, amelynél a tájékoztatót a letéti igazolásokra vonatkozóan a 809/2004/EK rendelet X. vagy XXVIII. mellékletében meghatározott sémának megfelelően állítják össze;

a 809/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal, valamint az olyan átváltható vagy becserélhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban, amelyek a rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, a tájékoztatóban szereplő, működő tőkéről tett nyilatkozat olyan módon változik meg, hogy a működő tőke a kibocsátó jelenlegi követelményeihez mérten elégségessé vagy elégtelenné válik;

f)	egy kibocsátó az értékpapírokat a tájékoztatóban foglaltakon kívül egy vagy több további tagállam egy vagy több további szabályozott piacán be kívánja vezetni, vagy egy vagy több tagállamban kíván nyilvános ajánlatot tenni;

új jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásra kerül sor, amely valószínűleg a 809/2004/EK rendelet 4a. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős bruttó változást eredményez, és a tájékoztató a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában említett részvényekkel és egyéb, a részvénnyel egyenértékű átruházható értékpapírokkal, valamint a rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos;

h)	a kibocsátási program összesített névértéke emelkedik.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(2) A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/40

A BIZOTTSÁG 383/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 2.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Beurre de Bresse [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Beurre de Bresse” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Beurre de Bresse” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 2-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 335., 2013.11.16., 22. o.

Melléklet

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek

1.5. osztály Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

FRANCIAORSZÁG

Beurre de Bresse (OEM)

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/42

A BIZOTTSÁG 384/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 3.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Crème de Bresse [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Crème de Bresse” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a ”Crème de Bresse” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 335., 2013.11.16., 16. o.

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek

1.4. osztály. Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

FRANCIAORSZÁG

Crème de Bresse (OEM)

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/44

A BIZOTTSÁG 385/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 3.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Elbe-Saale Hopfen ([OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére (1),

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Németország kérelmét a „Elbe-Saale Hopfen” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Elbe-Saale Hopfen” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 3-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 345., 2013.11.26., 24. o.

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek

1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

NÉMETORSZÁG

Elbe-Saale Hopfen (OFJ)

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/46

A BIZOTTSÁG 386/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 14.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. március 27-i 329/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára,

mivel:

(1)	A 329/2007/EK rendelet IV. melléklete az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság meghatározásai alapján felsorolja a személyeket, jogalanyokat és szerveket.

(2)	A 329/2007/EK rendelet V. melléklete felsorolja azokat a személyeket, jogalanyokat és szerveket, akikre és amelyekre – a Tanács által a szankciós listára történő felvételüket követően – az említett rendelet értelmében a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása vonatkozik.

(3)

2014. április 14-én a Tanács a szankcióbizottság meghatározása alapján úgy határozott (2), hogy módosítja azon személyek, jogalanyok és szervek listáját, akikre vagy amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztását alkalmazni kell, és egy jogalanyt töröl a IV. mellékletből. A IV. mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	2014. április 14-én a Tanács továbbá úgy határozott, hogy egy személyt töröl az V. mellékletből. Az V. mellékletet ezért módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 329/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)	A IV. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

(2)	Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 14-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője

(1) HL L 88., 2007.3.29., 1. o.

(2) A Tanács 2014. április 14-i 2014/212/KKBP határozata a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát).

I. MELLÉKLET

A 329/2007/EK rendelet IV. mellékletében a „B. Jogi személyek, jogalanyok és szervek” részben a „Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation” szöveg az alábbiak szerint módosul:

„(16)

Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation (más néven a) Chosun Yunha Machinery Joint Operation Company; b) Korea Ryenha Machinery J/V Corporation; c) Ryonha Machinery Joint Venture Corporation; d) Ryonha Machinery Corporation; e) Ryonha Machinery; f) Ryonha Machine Tool; g) Ryonha Machine Tool Corporation; h) Ryonha Machinery Corp; i) Ryonhwa Machinery Joint Venture Corporation; j) Ryonhwa Machinery JV; k) Huichon Ryonha Machinery General Plant; l) Unsan; m) Unsan Solid Tools; és n) Millim Technology Company). Címe: a) Tongan-dong, Central District, Pyongyang, DPRK; b) Mangungdae- gu, Pyongyang, DPRK; c) Mangyongdae District, Pyongyang, DPRK. Egyéb információ: e-mail cím: a) ryonha@silibank.com; sjc-117@hotmail.com; és b) millim@silibank.com. Telefonszám: a) 850-2-18111; b) 850-2-18111-8642; és c) 850-2-18111-381-8642. Fax: 850-2-381-4410. Megjelölés időpontja: 2013.1.22.”

II. MELLÉKLET

A 329/2007/EK rendelet V. mellékletében az „A. A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogi személyek, jogalanyok és szervek listája” részben a következő bejegyzést el kell hagyni:

Név (és esetleges névváltozatok)

Azonosító információk

Okok

„1.

CHANG Song-taek (más néven: JANG Song-Taek)

Születési ideje:

1946.2.2. vagy 1946.2.6. vagy 1946.2.23. (Észak-Hamgjong tartomány)

Útlevélszám (2006-ban): PS 736420617

A Nemzeti Védelmi Bizottság tagja. A Koreai Munkáspárt igazgatási osztályának igazgatója.”

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/48

A BIZOTTSÁG 387/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 14-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	64,0
	TN	117,5
	TR	93,7
	ZZ	91,7
0707 00 05	MK	58,5
	TR	124,3
	ZZ	91,4
0709 93 10	MA	44,0
	TR	96,8
	ZZ	70,4
0805 10 20	EG	47,3
	IL	67,5
	MA	40,7
	TN	46,6
	TR	62,2
	ZZ	52,9
0805 50 10	MA	35,6
	TR	65,8
	ZZ	50,7
0808 10 80	AR	96,5
	BR	88,0
	CL	101,3
	CN	98,6
	MK	26,7
	NZ	138,0
	US	175,3
	ZA	130,1
	ZZ	106,8
0808 30 90	AR	98,5
	CL	147,3
	CN	82,0
	ZA	98,5
	ZZ	106,6

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/50

A TANÁCS 2014/48/EU IRÁNYELVE

(2014. március 24.)

a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A tagállamok 2005. július 1-jétől alkalmazzák a 2003/48/EK tanácsi irányelvet (3), amely alkalmazásának első három évében, a hatálya által meghatározott határokon belül hatékonynak bizonyult. Az alkalmazásáról szóló első, 2008. szeptember 15-i bizottsági jelentésből kitűnik azonban, hogy nem felel meg teljes mértékben a Tanács 2000. november 26–27-i ülésén egyhangúlag elfogadott következtetésekben meghatározott célkitűzéseknek. Az említett irányelv nem terjed ki különösen a kamatozó értékpapírokkal egyenértékű egyes pénzügyi eszközökre és a kamatozó értékpapírok közvetett birtoklására szolgáló egyes módokra.

(2)

A 2003/48/EK irányelv céljának hatékonyabb megvalósítása érdekében először a haszonhúzók személyazonosságának és illetőségének meghatározására szolgáló információk minőségét kell javítani. E tekintetben a kifizetőnek fel kell használnia mind a születés helyét és idejét, mind amennyiben ilyen létezik, a tagállamok által kibocsátott adóazonosító számot vagy azzal egyenértékű azonosítót. A 2003/48/EK irányelv nem kötelezi a tagállamokat az adóazonosító számok bevezetésére. E tekintetben a közös számlákra és más megosztott haszonhúzásra vonatkozó információkat szintén javítani kell.

(3)

A 2003/48/EK irányelv hatálya csak a közvetlenül az Unióban illetőséggel rendelkező természetes személyeknek teljesített kamatkifizetésekre terjed ki. Ezek a személyek így egy közbenső szervezet vagy jogi konstrukció közbeiktatásával megkerülhetik a 2003/48/EK irányelvet, különösen akkor, ha az adott szervezet vagy jogi konstrukció olyan joghatóság alá tartozik, ahol az e szervezet vagy jogi konstrukció számára fizetett jövedelem adóztatása nem biztosított. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott pénzmosás elleni intézkedésekre is tekintettel ezért helyénvaló a kifizetőket arra kötelezni, hogy az olyan szervezetek és jogi konstrukciók részére történő kifizetések esetén, amelyek olyan országokban vagy területen telepedtek le, vagy rendelkeznek tényleges ügyvezetési hellyel, ahol a 2003/48/EK irányelv vagy az azzal azonos vagy egyenértékű céllal hozott intézkedések nem alkalmazandók, az átláthatósági („look-through”) megközelítést alkalmazzák. E kifizetőknek fel kell használniuk az ilyen szervezetek vagy jogi konstrukciók tényleges haszonhúzójáról vagy haszonhúzóiról számukra már rendelkezésre álló információkat annak biztosítása érdekében, hogy a 2003/48/EK irányelv alkalmazandó legyen, amikor az így azonosított haszonhúzó olyan természetes személy, akinek illetőség szerinti tagállama nem azonos a kifizető letelepedés szerinti tagállamával. A kifizetőket sújtó adminisztratív terhek csökkentése érdekében létre kell hozni az ezen intézkedésben érintett harmadik országok és joghatóságok szervezeteinek és jogi konstrukcióinak indikatív jegyzékét.

(4)

A 2003/48/EK irányelvnek az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplő közvetítésével végzett kamatkifizetés útján történő megkerülését szintén meg kell akadályozni. E célból egyértelműen meg kell határozni a gazdasági szereplők felelősségét akkor, amikor tudatában vannak annak, hogy a 2003/48/EK irányelv területi hatályán kívül eső területen letelepedett szereplő részére teljesített kamatkifizetés olyan természetes személy számára történik, akiről tudják, hogy egy másik tagállamban tartózkodási hellyel rendelkezik, és aki ügyfelüknek tekinthető. Ilyen esetekben az említett gazdasági szereplőket úgy kell tekinteni, mint akik kifizetőként járnak el. Ez nagyban elősegítené a pénzügyi intézmények, nevezetesen a fiókok, leányvállalatok, társult vagy holding vállalkozások nemzetközi hálózatának igénybevételével történő, a 2003/48/EK irányelv megkerülését célzó esetleges visszaéléseket.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy további pontosításokra van szükség azon kötelezettség tekintetében is, amely szerint a kamatok szerzésekor kifizetőként kell eljárni. Különösen az e kötelezettséggel terhelt közvetítő szervezeteket kell egyértelműen meghatározni. A 2003/48/EK irányelv rendelkezéseit minden olyan szervezetnek és jogi konstrukciónak alkalmaznia kell, amely nem esik tényleges adóztatás alá, a részére upstream gazdasági szereplő által fizetett kamatjövedelem jóváírásakor. Egy, az egyes tagállamok ilyen szervezeteiről és jogi konstrukcióiról szóló indikatív jegyzék meg fogja könnyíteni az új rendelkezések végrehajtását.

(6)

A 2003/48/EK irányelv alkalmazásáról szóló első jelentésből kiderül, hogy az megkerülhető olyan pénzügyi eszközök segítségével, amelyek – a kockázati szint, a rugalmasság és a meghatározott megtérülés tekintetében – egyenértékűek a követelésekkel. Biztosítani kell ezért, hogy az említett irányelv hatálya ne csak a kamatra, hanem az azzal lényegében egyenértékű jövedelemre is kiterjedjen.

(7)	Hasonlóképpen, azon életbiztosítási szerződéseket, amelyek hozamgaranciát tartalmaznak, vagy amelyek hozama több mint 40 %-ban függ a 2003/48/EK irányelv hatálya alá tartozó, követelésekből származó jövedelemtől vagy azzal egyenértékű jövedelemtől, be kell vonni az említett irányelv hatálya alá.

(8)

Az Unió területén letelepedett befektetési alapokat illetően, a 2003/48/EK irányelv hatálya jelenleg csak a – többek között a 85/611/EGK tanácsi irányelvet (5) hatályon kívül helyező és felváltó – 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) megfelelően engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) közvetítésével szerzett jövedelemre terjed ki. A nem ÁÉKBV-ből származó egyenértékű jövedelem csak abban az esetben tartozik a 2003/48/EK irányelv hatálya alá, ha a nem ÁÉKBV-k jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, és ezért a kamat szerzésekor kifizetőként járnak el. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi befektetési alapra vagy formára – függetlenül azok jogi formájától – ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, a 2003/48/EK irányelvbe a 85/611/EGK irányelvre történő hivatkozás helyett azok valamely tagállam joga szerinti bejegyzésére vagy a valamely tagállam joga alá tartozó alapszabályukra vagy létesítő okiratukra való hivatkozást kell beépíteni. Ezenkívül, az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződés figyelembevételével biztosítani kell számukra az egyenlő elbánást.

(9)

A nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában letelepedett befektetési alapokat illetően egyértelművé kell tenni, hogy az irányelv valamennyi ilyen alapból származó kamatra vagy azzal egyenértékű jövedelemre kiterjed, függetlenül azok jogi formájától vagy attól, hogy azokat hogyan helyezik el a befektetőknél.

(10)

Pontosítani kell a kamatkifizetés fogalommeghatározását annak biztosítása érdekében, hogy ne csak a követelésekbe történő közvetlen befektetéseket, hanem a közvetett befektetéseket is figyelembe vegyék az ilyen eszközökbe fektetett vagyon százalékos arányának kiszámításakor. Ezen túlmenően, annak érdekében, hogy a kifizetők számára megkönnyítsék a 2003/48/EK irányelv alkalmazását a más országban letelepedett kollektív befektetési vállalkozásokból származó jövedelem esetében, egyértelműen meg kell határozni, hogy a vagyon összetételének az ilyen vállalkozásokból származó bizonyos jövedelmek kezelése céljából történő kiszámítására a letelepedés szerinti európai uniós vagy Európai Gazdasági Térség-beli tagállamban megállapított szabályok vonatkoznak.

(11)

Mind az „igazolási” eljárás, amely lehetővé teszi az egyik tagállamban adóilletőséggel rendelkező haszonhúzó számára, hogy egy, a 2003/48/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében említett tagállamban kapott kamatkifizetésre kivetett forrásadó alól mentesüljön, mind a haszonhúzó illetősége szerinti állam számára történő önkéntes adatközlés alternatív eljárása rendelkezik bizonyos érdemekkel. Az önkéntes adatközlés eljárása azonban kisebb terhet jelent a haszonhúzó számára, ezért helyénvaló, hogy az eljárás megválasztásának lehetőségével a haszonhúzók rendelkeznek.

(12)

A tagállamoknak megfelelő statisztikai adatokat kell nyújtaniuk a 2003/48/EK irányelv alkalmazásáról azon információk minőségének javítása érdekében, amelyek a Bizottság számára ahhoz szükségesek, hogy elkészíthesse az említett irányelv alkalmazásáról szóló, a Tanács elé háromévente terjesztendő jelentést.

(13)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve az Európai Unió érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(14)	A 2003/48/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(15)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen azon, megtakarításokból származó kamatjövedelem tényleges adóztatásának biztosítását, amely rendszerint valamennyi tagállamban az illetőséggel rendelkező személyek adóztatás alá eső jövedelmének részét képezi, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)	A 2003/48/EK irányelvet módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/48/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásához szükséges feladatokat a belföldön letelepedett vagy adott esetben ott tényleges ügyvezetési hellyel rendelkező kifizetők vagy más gazdasági szereplők elvégezzék, függetlenül a kamatkifizetést eredményező követelés kötelezettjének letelepedési helyétől.”

A következő cikk kerül beillesztésre:

„1a. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)	»gazdasági szereplő«: hitelintézet vagy pénzügyi intézmény vagy bármilyen más, szakmai tevékenysége keretében eljárva rendszeresen vagy alkalmanként az ezen irányelv szerinti kamatkifizetést teljesítő vagy jóváíró jogi vagy természetes személy;

»tényleges ügyvezetési hely«: jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet esetében az a cím, amelyen a szervezet tevékenységének mint egésznek a folytatásához szükséges, legfontosabb ügyvezetési döntéseket meghozzák. Ha az ilyen döntéseket több országban vagy joghatóság alá tartozó területen hozzák meg, akkor azt a címet kell tényleges ügyvezetési helynek tekinteni, amelyen az – ezen irányelv értelmében vett – kamatkifizetést eredményező eszközökkel kapcsolatos legfontosabb ügyvezetési döntések többségét meghozzák;

»tényleges ügyvezetési hely« vagyonkezelő társaság vagy egyéb jogi konstrukció esetében:

a jogi konstrukció eszközeinek kezeléséhez kapcsolódó legfontosabb ügyvezetési döntésekért elsődlegesen felelős természetes személy, – vagyonkezelő társaság esetében a vagyonkezelő – állandó címe. Ha egynél több természetes személy rendelkezik ilyen elsődleges felelősséggel, akkor az – ezen irányelv értelmében vett – kamatkifizetést eredményező eszközökhöz kapcsolódó legfontosabb ügyvezetési döntések többségéért elsődlegesen felelős személy állandó címét kell tényleges ügyvezetési helynek tekinteni, vagy

ii.

az a cím, amelyen a jogi konstrukció eszközeinek kezeléséért elsődlegesen felelős jogi személy – vagyonkezelő társaság esetében a vagyonkezelő – a jogi konstrukció ilyen eszközeivel kapcsolatos legfontosabb ügyvezetési döntések többségét meghozza. Ha a legfontosabb ügyvezetési döntéseket több országban vagy joghatóság alá tartozó területen hozzák meg, akkor azt a címet kell tényleges ügyvezetési helynek tekinteni, amelyen az – ezen irányelv értelmében vett – kamatkifizetést eredményező eszközökkel kapcsolatos legfontosabb ügyvezetési döntések többségét meghozzák;

d)	»tényleges adóztatás alá esik«: azt jelenti, hogy egy szervezet vagy jogi konstrukció illetőséggel nem rendelkező tagjainak tulajdonítható teljes jövedelem vagy e jövedelem egy része – beleértve a kamatkifizetést – után adóköteles.”

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A haszonhúzó fogalmának meghatározása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában, és a (2)–(4) bekezdés sérelme nélkül, »haszonhúzó«: bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek kamatot írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá, azaz, ha:

a)	a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kifizetőként jár el;

egy jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet nevében jár el, és a kamatot kifizető vagy jóváíró gazdasági szereplővel közli az adott szervezet nevét, jogi formáját, letelepedési helyének címét és amennyiben az más országban vagy joghatóság alá tartozó területen található, a szervezet tényleges ügyvezetési helyének címét;

c)	egy jogi konstrukció nevében jár el, és a kamatot kifizető vagy jóváíró gazdasági szereplővel közli az adott konstrukció esetleges nevét, jogi formáját, tényleges ügyvezetési helyének címét, és az 1a. cikk c) pontjában említett jogi vagy természetes személy nevét; vagy

d)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közli a kifizetővel e haszonhúzó személyazonosságát.

(2) Amennyiben egy kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy lehetséges, hogy a kamatban részesülő természetes személy vagy akinek a kamatot jóváírják, nem a haszonhúzó, továbbá az (1) bekezdés a), b) pontja vagy c) pontja nem vonatkozik az említett természetes személyre, köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó személyazonosságának a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a szóban forgó természetes személyt kell haszonhúzónak tekintenie.

(3) Amennyiben egy, a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1), 2. cikkének hatálya alá is tartozó gazdasági szereplő kamatot fizet vagy ír jóvá olyan szervezet vagy jogi konstrukció részére, amely nem esik tényleges adóztatás alá, és amely az ezen irányelv 7. cikkében említett területen és az ezen irányelv intézkedéseivel azonos vagy azokkal egyenértékű intézkedéseket előíró megállapodások és rendelkezések területi hatályán kívüli országban vagy joghatóság alá tartozó területen telepedett le vagy ott rendelkezik tényleges ügyvezetési hellyel, az e bekezdés második-ötödik albekezdését kell alkalmazni.

A kifizetés közvetlenül a gazdasági szereplő tagállamától eltérő tagállamban illetősséggel rendelkező és a 2005/60/EK irányelv 3. cikkének 6. pontjában a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges tulajdonosaként meghatározott természetes személy javára történt kifizetésnek vagy jóváírásnak minősül. Ezen természetes személy személyazonosságát az említett irányelv 7. cikke, valamint 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedésekkel összhangban kell megállapítani. Ez a természetes személy ezen irányelv alkalmazásában is haszonhúzónak tekintendő.

Az első albekezdés alkalmazásában az I. melléklet indikatív jegyzékében említett szervezet- és jogikonstrukció-kategóriákat tényleges adóztatás alá nem esőnek kell tekinteni.

Az első albekezdésben említett gazdasági szereplő a szervezet vagy jogi konstrukció nevében eljáró bármely természetes személy által, különösen az (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban közölt információk felhasználásával – kivéve abban az esetben, ha a gazdasági szereplő annál megbízhatóbb információk birtokában van, és azok alapján a kapott tájékoztatás helytelennek vagy e bekezdés alkalmazása céljából nem teljesnek tekinthető – megállapítja a szervezet vagy jogi konstrukció jogi formáját és letelepedési helyét, illetve adott esetben a tényleges ügyvezetési helyét.

Amennyiben egy szervezet vagy jogi konstrukció nem tartozik az I. mellékletben említett egyik kategóriába sem, vagy ha azon kategóriákba tartozik, de saját állítása szerint tényleges adóztatás alá esik, az első albekezdésben említett gazdasági szereplő az általánosan ismert tények alapján, illetve a szervezet vagy jogi konstrukció által benyújtott, vagy a 2005/60/EK irányelvvel összhangban hozott ügyfél-átvilágítási intézkedések keretében rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok alapján állapítja meg, hogy a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges adóztatás alá esik-e.

(4) Ha egy szervezetet vagy jogi konstrukciót a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban a kamat kifizetésekor vagy ilyen kifizetés jóváírásakor kifizetőnek tekintenek, a kamatkifizetés az alábbi természetes személyek számára esedékes kamatkifizetésnek minősül, aki(ke)t ezen irányelv alkalmazásában haszonhúzónak kell tekinteni:

minden olyan természetes személy, akit a kamatkifizetést eredményező eszközökből származó jövedelem vagy ilyen kifizetést képviselő más eszközök megilletnek, amikor a szervezet vagy jogi konstrukció a kifizetést megkapja vagy amikor a kifizetést a nevében jóváírják, az e jövedelemre való jogosultsága arányában;

a kamatkifizetést eredményező eszközökből származó jövedelem vagy az ilyen kifizetést képviselő más eszközök bármely része tekintetében, ha az a) pontban említett természetes személyek egyike sem jogosult arra, amikor a szervezet vagy jogi konstrukció a kifizetést megkapja vagy amikor a kifizetést a nevében jóváírják, akkor minden olyan természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve hozzájárult a szóban forgó szervezet vagy jogi konstrukció eszközeihez, függetlenül attól, hogy ez a természetes személy jogosult-e a szervezet vagy jogi konstrukció eszközeire vagy jövedelmére;

ha a kamatkifizetés kézhezvétele vagy jóváírása időpontjában az a) vagy a b) pontban említett természetes személyek sem együttesen, sem külön-külön nem jogosultak a kamatkifizetést eredményező eszközökből származó teljes jövedelemre vagy az ilyen kifizetést képviselő összes egyéb eszközre, akkor – az ezen jövedelemre való jogosultsága arányában – minden olyan természetes személy, aki egy későbbi időpontban jogosulttá válik az ilyen kamatkifizetést eredményező eszközök egészére vagy egy részére vagy más, a kamatkifizetést képviselő eszközökre. Az adott természetes személy részére esedékesnek minősülő teljes összeg nem haladhatja meg a szervezet vagy jogi konstrukció által kapott vagy számára jóváírt kamatkifizetés teljes összegét, az összeg azon részének levonása után, amelyet e bekezdéssel összhangban az a) vagy a b) pontban említett természetes személy számára írtak jóvá.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).”"

a 3. és 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A haszonhúzók személyazonossága és illetősége

(1) Saját területén belül minden tagállam elfogadja azokat az eljárásokat és biztosítja azok alkalmazását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és azok illetőségének a 8–12. cikk alkalmazásában történő azonosítását.

Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított minimumszabályoknak.

(2) A kifizető a haszonhúzó személyazonosságát az alábbi minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek a következőképpen változnak attól függően, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a haszonhúzó között:

a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető különösen a letelepedése szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 2005/60/EK irányelv alapján a rendelkezésére álló információk felhasználásával megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll;

a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyokra vagy szerződéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből, lakcíméből, születési helyéből és idejéből, valamint – a (4) bekezdésben említett listával összhangban – a haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából vagy azzal egyenértékű azonosítójából áll. A 2015. július 1. előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vagy szerződéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan csak abban az esetben kell megadni a születési időt és helyet, ha ilyen adóazonosító szám vagy azzal egyenértékű azonosító nem áll rendelkezésre.

Az első albekezdés b) pontjában említett adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány vagy – adott esetben a (4) bekezdésben említett listában foglaltak szerint – bármely más hivatalos azonosító okmány alapján állapítják meg. Amennyiben ezekben az okmányokban az említett adatok nincsenek feltüntetve, azokat a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani.

(3) Amennyiben a haszonhúzó egy ország illetékes hatósága által a kifizetés időpontját megelőző – vagy egy olyan későbbi időpontot megelőző, amikor a kifizetés a haszonhúzó számára esedékessé válik – három éven belül kiállított illetőségigazolást mutat be önkéntesen, úgy kell tekinteni, hogy az adott országban rendelkezik illetőséggel. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy a haszonhúzó abban az országban rendelkezik illetőséggel, ahol állandó lakóhelye található. A kifizető a haszonhúzó állandó lakóhelyét a következő minimumszabályok alapján állapítja meg:

a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó aktuális állandó lakóhelyét különösen a letelepedése szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 2005/60/EK irányelv alapján, a rendelkezésére álló legjobb információk felhasználásával állapítja meg;

a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyokra vagy szerződéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó aktuális állandó lakóhelyét a (2) bekezdés első albekezdése b) pontjában megállapított azonosítási eljárással meghatározott lakóhely alapján állapítja meg, amelyet a kifizető rendelkezésére álló legfrissebb dokumentáció alapján naprakésszé kell tenni.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetekben, amennyiben a haszonhúzók valamely tagállam által kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt vagy más, személyazonosságot igazoló hivatalos személyazonosító okmányt mutatnak be, és kijelentik, hogy egy harmadik országban rendelkeznek illetőséggel, az illetőséget az azon harmadik ország illetékes hatósága által a kifizetés időpontját megelőző – vagy egy olyan későbbi időpontot megelőző, amikor a kifizetés a haszonhúzó számára esedékessé válik – három éven belül kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amely a haszonhúzó állítása szerint a lakóhelye. Ilyen igazolás bemutatásának hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az útlevelet, a hivatalos személyazonosító igazolványt vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította. Azon haszonhúzók esetében, amelyekre vonatkozóan a kifizetőnek olyan hivatalos dokumentumok állnak rendelkezésére, amelyek bizonyítják, hogy – diplomáciai státusukhoz vagy más nemzetközileg elismert szabályokhoz kapcsolódó előjogaik következtében – állandó lakóhelyüktől eltérő országban rendelkeznek illetőséggel, az illetőséget a kifizető rendelkezésére álló említett dokumentumok felhasználásával kell megállapítani.

(4) Minden, adóazonosító számot vagy azzal egyenértékű azonosítót kibocsátó tagállam 2014. december 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az említett szám vagy azonosító felépítéséről és formátumáról, valamint a kiadott azonosító számokra vonatkozó információkat tartalmazó hivatalos dokumentumokról. A tagállamok tájékoztatják továbbá a Bizottságot, ha e tekintetben bármilyen változás történik. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a kapott információk alapján összeállított listát.

4. cikk

Kifizetők

(1) A valamely tagállamban letelepedett gazdasági szereplő, aki közvetlenül a haszonhúzó javára kamatot fizet ki vagy kamatot ír jóvá, ezen irányelv alkalmazásában kifizetőnek minősül.

E bekezdés alkalmazásában lényegtelen, hogy az érintett gazdasági szereplő a jövedelmet eredményező követelés vagy értékpapír kötelezettje vagy kibocsátója, vagy a kötelezett vagy a kibocsátó vagy a haszonhúzó által a jövedelem kifizetésével vagy a jövedelem jóváírásával megbízott gazdasági szereplő.

A valamely tagállamban letelepedett gazdasági szereplőt ezen irányelv alkalmazásában szintén kifizetőnek kell tekinteni a következő feltételek teljesülése esetén:

a gazdasági szereplő kamatot fizet ki, vagy ilyen kifizetést ír jóvá egy másik, a 7. cikkben említett területen és az ezen irányelv intézkedéseivel azonos vagy azokkal egyenértékű intézkedéseket előíró megállapodások és rendelkezések területi hatályán kívül letelepedett gazdasági szereplő javára – az első gazdasági szereplő állandó telephelyét vagy leányvállalatát is ideértve –, és

az első gazdasági szereplő a rendelkezésére álló információk alapján okkal feltételezi, hogy a második gazdasági szereplő a jövedelem kifizetését vagy egy ilyen kifizetés jóváírását közvetlenül egy olyan haszonhúzó javára fogja végrehajtani, aki az első gazdasági szereplő tudomása szerint – a 3. cikkre tekintettel – egy másik tagállamban illetőséggel rendelkező természetes személy.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett feltételek teljesülése esetén az első gazdasági szereplő által teljesített vagy jóváírt kifizetés közvetlenül az első albekezdés b) pontjában említett haszonhúzó javára teljesített vagy jóváírt kifizetésnek minősül.

(2) Kifizetőnek kell tekinteni a kamat kifizetésekor vagy ilyen kifizetés jóváírásakor azt a valamely tagállamban tényleges ügyvezetési hellyel rendelkező szervezetet vagy jogi konstrukciót, amely nem esik tényleges adóztatás alá a közvetlen adókra vonatkozó, a szervezet vagy jogi konstrukció ezen tényleges ügyvezetési helye szerinti államban, a letelepedési helye szerinti tagállamban vagy minden olyan országban vagy joghatóság alá tartozó területen alkalmazandó általános szabályok alapján, amelyben más módon adóügyi illetőséggel rendelkezik.

E bekezdés alkalmazásában a II. melléklet indikatív jegyzékében említett szervezet- és jogikonstrukció-kategóriákat tényleges adóztatás alá nem esőnek kell tekinteni.

Amennyiben egy szervezet vagy jogi konstrukció nem tartozik a II. mellékletben említett egyik kategóriába sem, vagy ha a melléklet hatálya alá tartozik, de saját állítása szerint tényleges adóztatás alá esik, a gazdasági szereplő az általánosan ismert tények alapján, illetve a szervezet vagy jogi konstrukció által benyújtott, vagy a 2005/60/EK irányelvvel összhangban hozott ügyfél-átvilágítási intézkedések keretében rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok alapján állapítja meg, hogy a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges adóztatás alá esik-e.

A valamely tagállamban letelepedett gazdasági szereplő, aki az ebben a bekezdésben említett olyan szervezet vagy jogi konstrukció javára fizet ki vagy ír jóvá kamatot, amelynek tényleges ügyvezetési helye a gazdasági szervezet letelepedési helye szerinti államtól eltérő tagállamban található, tájékoztatja letelepedése szerinti tagállamának illetékes hatóságát az alábbiaknak a 2. cikk (3) bekezdése negyedik albekezdésében említett információk vagy más rendelkezésre álló információk felhasználásával történt megállapításáról:

i.	a szervezet vagy jogi konstrukció neve, ha rendelkezésre áll;

ii.	jogi formája;

iii.	tényleges ügyvezetési helye;

iv.	a szervezetnek vagy jogi konstrukciónak kifizetett vagy részére jóváírt kamatnak a 8. cikkel összhangban megállapított teljes összege;

v.	az utolsó kamatkifizetés időpontja.

Az e bekezdés első albekezdésében említett szervezetek vagy jogi konstrukciók számára történt kamatkifizetés vagy kamatjóváírás haszonhúzójának tekintendő természetes személyeket a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt szabályokkal összhangban kell meghatározni. Ha a 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, akkor amennyiben egy természetes személy egy későbbi időpontban válik jogosulttá az ilyen kamatkifizetést eredményező eszközökre vagy más, a kamatkifizetést képviselő eszközökre, úgy a szervezetnek vagy jogi konstrukciónak a tényleges ügyvezetésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága rendelkezésére kell bocsátania a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott információkat. A szervezetnek vagy jogi konstrukciónak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot továbbá a tényleges ügyvezetési helyével kapcsolatos mindennemű változásról.

Az ötödik albekezdésben említett kötelezettségek a szervezet vagy jogi konstrukció számára történt utolsó kamatkifizetés vagy -jóváírás dátumától vagy azon legutolsó időponttól számított 10 évig maradnak hatályban, amikor a természetes személy jogosulttá vált az ilyen kamatkifizetést eredményező eszközökre vagy más, a kamatkifizetést képviselő eszközökre, attól függően, hogy melyik időpont esik későbbre.

Abban az esetben, ha a 2. cikk (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni, ha a szervezet vagy jogi konstrukció más tagállamba helyezi át tényleges ügyvezetésének helyét, akkor az első tagállam illetékes hatósága megosztja az alábbi információkat az új tagállam illetékes hatóságával:

i.	a szervezet vagy jogi konstrukció számára történt azon kamatkifizetés vagy -jóváírás összege, amelyre az érintett eszközökre vonatkozó korábbi jogosultság továbbra sem terjed ki;

ii.

a szervezet vagy jogi konstrukció számára történt utolsó kamatkifizetés vagy -jóváírás időpontja vagy azon legutolsó időpont, amikor a természetes személy jogosulttá vált az ilyen kamatkifizetést eredményező eszközök egészére vagy egy részére vagy más, a kamatkifizetést képviselő eszközökre, attól függően, hogy melyik időpont esik későbbre.

Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szervezet vagy jogi konstrukció bizonyítékkal tud szolgálni arra vonatkozóan, hogy az alábbi esetek valamelyike vonatkozik rá:

a)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának i. és iii. alpontjában vagy e) pontjának i. és iii. alpontjában meghatározott kollektív befektetési vállalkozás vagy más kollektív befektetési alap, illetve forma;

b)	nyugdíj- vagy biztosítási szolgáltatásokat nyújtó intézmény, vagy ilyen intézmény által a vagyoni eszközeinek kezelésével megbízott vállalkozás;

c)	az adóügyi illetősége vagy tényleges ügyvezetési helye szerinti tagállamban alkalmazandó eljárások alapján elismerték, hogy a közvetlen adózásra vonatkozó általános szabályok alapján mentesíteni kell a tényleges adóztatás alól, mivel kizárólag közhasznú jótékonysági célokat szolgál;

d)	olyan haszonhúzói társulás, amelynek vonatkozásában a kifizetést teljesítő vagy jóváíró gazdasági szereplő a 3. cikknek megfelelően meghatározta valamennyi haszonhúzó személyazonosságát és illetőségét, és ezért a gazdasági szereplő az e cikk (1) bekezdése szerinti kifizetőként jár el.

(3) A (2) bekezdésben említett azon szervezetek, amelyek hasonlóak a (2) bekezdés nyolcadik albekezdése a) pontjában említett kollektív befektetési vállalkozásokhoz vagy más kollektív befektetési alapokhoz, illetve formákhoz, választhatják azt a lehetőséget, hogy ezen irányelv alkalmazásában ilyen vállalkozásként, alapként, illetve formaként kezeljék őket.

Amennyiben egy szervezet él az e bekezdés első albekezdésében említett választási lehetőséggel, a tényleges ügyvezetési helye szerinti tagállam igazolást állít ki erről. A szervezet bemutatja az igazolást a kamatot kifizető vagy jóváíró gazdasági szereplőnek. Ez esetben a gazdasági szereplő mentesül a (2) bekezdés negyedik albekezdésében foglalt kötelezettségek alól.

Ezen irányelv hatékony alkalmazásának biztosítása céljából a tagállamok a saját területükön tényleges ügyvezetési hellyel rendelkező szervezetek számára megállapítják az e bekezdés első albekezdésében említett választási lehetőség részletes szabályait.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A kamat fogalmának meghatározása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában »kamat«:

valamennyi, követeléshez kacsolódó, számlára kifizetett vagy arra jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy ad-e jogot a kötelezett nyereségéből való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből származó jövedelmek, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat is; a késedelmi kamatokból származó jövedelmek nem tekintendők kamatnak;

bármely típusú értékpapírhoz kapcsolódó, kifizetett, megszerzett vagy számlán jóváírt bármely jövedelem, kivéve, ha a jövedelem közvetlenül kamatkifizetésnek minősül az a), c), d) vagy e) ponttal összhangban, és amennyiben

i.	a tőke megtérülésére vonatkozóan a kibocsátás időpontjában meghatározott feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra, hogy a befektető a futamidő végén legalább a befektetett tőke 95 %-át visszakapja, vagy

ii.	a kibocsátás időpontjában meghatározott feltételek legalább 95 %-os kapcsolatot teremtenek az értékpapírból származó jövedelem és az a), c), d) vagy e) pontban említett típusú kamat, illetve jövedelem között;

c)	az a) pontban említett követelések átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat és a b) pontban említett értékpapírok átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor keletkezett vagy tőkésített valamennyi jövedelem;

az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett kifizetésekből közvetlenül vagy közvetve többek között a 4. cikk (2) bekezdésében említett szervezeten vagy jogi konstrukción keresztül juttatott jövedelmek, ha azokat a következők osztják ki:

olyan kollektív befektetési vállalkozások vagy más kollektív befektetési alapok, illetve formák, amelyeket a tagállamok valamelyikében vagy az Európai Gazdasági Térségnek az Unióhoz nem tartozó országaiban érvényes jogszabályoknak megfelelően az említett kategóriákba tartozókként nyilvántartásba vettek, vagy amelyek ezen államok vagy országok kollektív befektetési alapokra vagy formákra vonatkozó joga alá tartozó alapszabállyal vagy létesítő okirattal rendelkeznek. Ez független az adott vállalkozások, alapok vagy formák jogi formájától, és független attól is, hogy a részesedéseik megvásárlása, átruházása vagy visszavásárlása egy meghatározott befektetői csoportra korlátozódik-e;

ii.	a 4. cikk (3) bekezdése szerinti választási lehetőséggel élő szervezetek;

iii.

a 7. cikkben említett területen kívül, valamint az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett bármely kollektív befektetési alap vagy forma. Ez független az adott alap vagy forma jogi formájától, és független attól is, hogy a részesedéseinek megvásárlása, átruházása vagy visszavásárlása egy meghatározott befektetői csoportra korlátozódik-e;

a következő vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok vagy formák részesedéseinek átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor szerzett jövedelmek, amennyiben ezek eszközeik több mint 40 %-át közvetlenül vagy közvetve más ilyen vállalkozásokon, befektetési alapokon illetve formákon, vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteken vagy jogi konstrukciókon keresztül az e bekezdés a) pontjában említett követelésekbe vagy az e bekezdés b) pontjában említett értékpapírokba fektetik be:

olyan kollektív befektetési vállalkozások vagy más kollektív befektetési alapok, illetve formák, amelyeket a tagállamok valamelyikében vagy az Európai Gazdasági Térségnek az Unióhoz nem tartozó országaiban érvényes, kollektív befektetési alapokra, illetve formákra vonatkozó jognak megfelelően az említett kategóriákba tartozókként nyilvántartásba vettek, vagy amelyek ezen államok vagy országok joga alá tartozó alapszabállyal vagy létesítő okirattal rendelkeznek. Ez független az adott vállalkozások, alapok vagy formák jogi formájától, és független attól is, hogy a részesedéseik megvásárlása, átruházása vagy visszavásárlása egy meghatározott befektetői csoportra korlátozódik-e;

ii.	a 4. cikk (3) bekezdése szerinti választási lehetőséggel élő szervezetek;

iii.

a 7. cikkben említett területen kívül, valamint az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett bármely kollektív befektetési alap vagy forma. Ez független az adott alap vagy forma jogi formájától, és független attól is, hogy részesedéseinek átruházása, beváltása vagy visszavásárlása egy meghatározott befektetői csoportra korlátozódik-e.

E pont alkalmazásában nem tekintendők az a) pontban említett követelésnek vagy a b) pontban említett értékpapírnak a vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák azon eszközei, amelyeket az adott vállalkozás, szervezet, jogi konstrukció, befektetési alap vagy forma az általa kötött megállapodások, szerződések vagy más jogi dokumentáció értelmében a befektetési céljai megvalósítása érdekében biztosítékként köteles tartani, és amelyeknek a befektető nem részes fele és nem rendelkezik törvényes jogokkal;

életbiztosítási szerződésből származó haszon, amennyiben:

i.	a szerződés hozamgaranciát tartalmaz, vagy

ii.	a szerződés tényleges teljesítménye több mint 40 %-ban függ az a), b), c), d) és e) pontban említett kamattól vagy jövedelemtől.

E pont alkalmazásában az életbiztosítási szerződésből származó haszonnak kell tekinteni azt a többletet, amelyet az életbiztosító által az életbiztosítási szerződés lejáratát megelőzően teljesített visszafizetések vagy részösszeg-visszafizetések képeznek, valamint az életbiztosító által teljesített bármely kifizetést azon összegen felül, amelyet az életbiztosítónak ugyanazon életbiztosítási szerződés alapján összesen befizetettek. Amennyiben az életbiztosítást részben vagy egészben harmadik félre ruházzák át, az átruházott szerződés értékének az életbiztosító részére befizetett teljes összegen felüli többletét szintén az életbiztosítási szerződésből származó haszonnak kell tekinteni. A kizárólag nyugdíjat vagy legalább öt éven keresztül fizetett fix összegű életjáradékot nyújtó életbiztosítási szerződésből származó haszon csak akkor tekinthető életbiztosításból származó haszonnak, ha az az ötéves időszak lejárta előtt teljesített visszafizetés vagy ezen időtartamon belüli átruházás egy harmadik félre. A kizárólag haláleset, rokkantság vagy betegség esetén kifizetett összeget nem kell az életbiztosítási szerződésből származó haszonnak tekinteni.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy a szabályaikkal összhangban bejegyzett vagy a joguk alá tartozó alapszabállyal vagy létesítő okirattal rendelkező kollektív befektetési vállalkozások vagy más kollektív befektetési alapok, illetve formák esetében az első albekezdés e) pontjában szereplő jövedelmeket csak olyan mértékben tekintik kamatkifizetésnek, amennyiben az ilyen jövedelem az első albekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti kamatkifizetésekből közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségnek felel meg.

Az első albekezdés f) pontjának ii. alpontját illetően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a hozam összetételétől függetlenül a kamatkifizetés meghatározásába tartozónak tekintik az olyan hasznot is, amelyet az adott állambeli illetőségű életbiztosító fizetett ki vagy amely ilyen biztosítótól származik.

Amennyiben valamely tagállam él a második vagy a harmadik albekezdésben említett egyik vagy mindkét választási lehetőséggel, erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a lehetőség igénybevételének tényét, és – a közzététel napjától számított hatállyal – a választás a többi tagállamra is kötelező érvényű.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik a kifizetett, megszerzett vagy jóváírt jövedelem összegére vonatkozó információval, a teljes kifizetett összeget kamatnak kell tekinteni.

Az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik az átruházáskor, beváltáskor vagy visszavásárláskor felhalmozódott vagy tőkésített kamat vagy jövedelem összegére vonatkozó információval, a teljes kifizetett összeget kamatnak kell tekinteni.

Az (1) bekezdés első albekezdésének d) és e) pontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik az említett albekezdés a), b) és c) pontja értelmében vett kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatnak kell tekinteni.

Az (1) bekezdés első albekezdésének f) pontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik az életbiztosítási szerződésből származó haszon összegére vonatkozó információval, a teljes kifizetett összeget kamatnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik információval a követelésekbe, értékpapírokba, illetve az említett pont meghatározása szerinti részesedésekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40 % felettinek kell tekinteni. Amennyiben nem tudja meghatározni a haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részesedés átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából eredő jövedelemnek.

Az (1) bekezdés első albekezdése f) pontjának ii. alpontja esetében, amennyiben egy kifizető nem rendelkezik információval az említett albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja értelmében vett kamatkifizetésekhez kapcsolódó hozamszázalékról, akkor azt 40 % felettinek kell tekinteni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kamatot a 4. cikk (2) bekezdésében említett szervezet vagy jogi konstrukció számára fizetik ki vagy egy ilyen szervezet vagy jogi konstrukció számláján írják jóvá, akkor azt a 2. cikk (4) bekezdésében említett természetes személy számára esedékes kamatnak kell tekinteni. Szervezet esetében ez csak akkor alkalmazandó, ha a szervezet nem élt a 4. cikk (3) bekezdésében említett választási lehetőséggel.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének c) és e) pontja tekintetében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a területükön lévő kifizetők évesítsék az egy évet meg nem haladó időszakra vonatkozó kamatot vagy egyéb megfelelő jövedelmet, és ezt az éves szinten megállapított kamatot vagy egyéb megfelelő jövedelmet kamatként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik átruházás, beváltás vagy visszavásárlás.

(6) Az (1) bekezdés első albekezdésének d) és e) pontjától eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kamat fogalmából kizárnak bármely, az említett rendelkezésekben szereplő, ezen államok joga alá tartozó alapszabállyal vagy létesítő okirattal rendelkező vállalkozásoktól, szervezetektől vagy befektetési alapoktól, illetve formáktól eredő jövedelmet, amennyiben az ilyen vállalkozásoknak, szervezeteknek, befektetési alapoknak, illetve formáknak az említett albekezdés a) pontjában említett követelésekbe vagy az említett albekezdés b) pontjában említett értékpapírokba való közvetlen vagy közvetett befektetései nem haladják meg eszközeik 15 %-át.

A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kamat fogalmából kizárják azon kamatkifizetéseket, amelyeket a 4. cikk (2) bekezdésében említett, területükön tényleges ügyvezetési hellyel rendelkező szervezetek vagy jogi konstrukciók számára fizettek ki vagy ezek számláin írtak jóvá, amennyiben az ilyen szervezeteknek vagy jogi konstrukcióknak az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett követelésekbe vagy az említett albekezdés b) pontjában említett értékpapírokba való befektetései nem haladják meg eszközeik 15 %-át. Szervezet esetében ez csak akkor alkalmazandó, ha a szervezet nem élt a 4. cikk (3) bekezdésében említett választási lehetőséggel.

Amennyiben valamely tagállam él az első és második albekezdésben említett egyik vagy mindkét választási lehetőséggel, arról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a választás tényét, és – a közzététel napjától számított hatállyal – a választás a többi tagállamra is kötelező érvényű.

(7) Az (1) bekezdés első albekezdése e) pontjában és f) pontjának ii. alpontjában, valamint a (3) bekezdésben említett 40 %-os küszöb 2016. január 1-jétől 25 %-ra változik.

(8) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában, valamint a (6) bekezdésben említett százalékos arányt az érintett vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák működését szabályozó dokumentációban meghatározott befektetési politika, befektetési stratégia vagy célkitűzések alapján kell meghatározni.

E bekezdés alkalmazásában a dokumentáció az alábbiakat tartalmazza:

a)	az érintett vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák alapszabálya vagy létesítő okirata;

b)	az érintett vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák által kötött és egy gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátott megállapodások, szerződések vagy egyéb jogi dokumentációk; valamint

c)	az érintett vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák által vagy nevében kiadott és a befektetők rendelkezésére bocsátott prospektusok és hasonló dokumentumok.

Amennyiben a dokumentáció nem határoz meg befektetési politikát vagy befektetési stratégiát és célokat, a százalékos arányt az érintett vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák eszközeinek tényleges összetétele alapján kell meghatározni, az azon időpontot megelőző legutolsó számviteli időszakuk elején vagy az első féléves jelentés időpontjában, valamint ezen időszak végén meglévő eszközök átlaga alapján, amikor a kifizető a haszonhúzó javára a kamatot kifizeti vagy jóváírja. Az újonnan létrehozott vállalkozások, szervezetek, befektetési alapok, illetve formák eszközeinek tényleges összetételét a működésük kezdetének időpontjában és a működést szabályozó dokumentációban foglaltak szerinti első eszközértékelés időpontjában meglévő eszközök átlaga alapján kell meghatározni.

Az eszközök összetételét az azon tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térségnek az Unióhoz nem tartozó azon országában alkalmazandó szabályok szerint kell meghatározni, amelyben a kollektív befektetési vállalkozást vagy más kollektív befektetési alapot, illetve formát mint ilyet bejegyezték, vagy amelyiknek a jogszabályai az alapszabályra vagy létesítő okiratra vonatkoznak. Az ilyen módon meghatározott összetétel a többi tagállamra nézve kötelező érvényű.

(9) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett jövedelmet csak akkor kell kamatnak tekinteni, ha az adott jövedelmet eredményező értékpapírokat 2014. július 1-jén vagy azt követően bocsátották ki először. Az ezen időpont előtt kibocsátott értékpapírokat nem kell figyelembe venni az említett albekezdés e) pontjában és a (6) bekezdésben említett százalékok megállapításakor.

(10) Az életbiztosítási szerződésből származó hasznot csak akkor kell az (1) bekezdés első albekezdésének f) pontjának megfelelően kamatnak tekinteni, ha a hasznot eredményező életbiztosítási szerződést első ízben 2014. július 1-jén vagy azt követően kötötték meg.

(11) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*2) megfelelően engedélyezett ÁÉKBV-ktől eltérő, bejegyzett kollektív befektetési vállalkozások részesedéseinek átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából származó, az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjának i. alpontjában említett jövedelmet csak akkor tekintik kamatnak, ha az e vállalkozások számára 2014. július 1-jén vagy azt követően vált esedékessé.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).”;"

a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Kifizető általi információszolgáltatás

(1) Amennyiben a haszonhúzó a kifizetőétől eltérő tagállamban bír illetőséggel, a kifizető által a letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága részére kötelezően szolgáltatott információ legalább a következőket tartalmazza:

a)	a haszonhúzó 3. cikknek megfelelően megállapított személyazonossága és illetősége, vagy – haszonhúzói társulás esetén – az 1. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó valamennyi haszonhúzó személyazonossága és illetősége;

b)	a kifizető neve és címe;

c)	a haszonhúzó bankszámlaszáma, illetve ennek hiányában a kamatkifizetést eredményező követelés vagy ezt a kifizetést eredményező életbiztosítási szerződés, értékpapír vagy részesedés meghatározása;

d)	a (2) bekezdés szerinti kamatkifizetésre vonatkozó információk.

Amennyiben a haszonhúzó lakóhelye a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kifizető tényleges ügyvezetési helye szerintitől eltérő tagállamban található, az ilyen kifizető benyújtja a tényleges ügyvezetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságának az e bekezdés első albekezdése a)–d) pontjában meghatározott információkat. A kifizető ezenkívül jelenti az alábbiakat is:

i.	az általa kapott vagy javára jóváírt azon teljes kamatösszeg, amelyet a haszonhúzói számára esedékessé váló kamatnak kell tekinteni;

ii.	amennyiben egy természetes személy a 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint haszonhúzóvá válik, azon összeg, amelyet e természetes személy számára esedékesnek kell tekinteni, valamint az így megállapított esedékesség időpontja.

(2) A kifizető által a kamatkifizetés tekintetében kötelezően szolgáltatott információk minimális adattartalma a következő kamatkategóriákat különbözteti meg:

a)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: a kifizetett vagy jóváírt kamat összege;

b)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: vagy a kifizetett, megszerzett vagy számlán jóváírt jövedelem, vagy a kifizetés teljes összege;

c)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) vagy e) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: vagy az említett pontokban említett kamat vagy jövedelem összege, vagy az átruházásból, beváltásból vagy visszavásárlásból eredő jövedelmek teljes összege;

d)	6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: vagy az említett pontban említett jövedelem összege, vagy a kifizetett teljes összeg;

e)	a 6. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetében: az 1. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó egyes haszonhúzókat megillető kamat összege;

f)	amennyiben egy tagállam él a 6. cikk (5) bekezdése szerinti választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat vagy egyéb megfelelő jövedelem összege;

a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: vagy az említett rendelkezésnek megfelelően számított haszon, vagy a kifizetés teljes összege. Amennyiben – harmadik félre történő átruházás esetén – a kifizetőnek nem áll rendelkezésére az adományozott értékre vonatkozó információ: az életbiztosítónak az életbiztosítási szerződés alapján befizetett összegek együttesen.

A kifizető tájékoztatja a letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, vagy – a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kifizető esetében – a tényleges ügyvezetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amikor az e bekezdés első albekezdésének b), c), d) és g) pontja szerinti teljes összegekről jelentést tesz.

(3) Haszonhúzói társulás esetén a kifizető tájékoztatja a letelepedési helye szerinti vagy – a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kifizető esetében – a tényleges ügyvezetésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy az egyes haszonhúzók tekintetében bejelentett összeg a haszonhúzókat együttesen megillető teljes összeg, a haszonhúzónak járó rész vagy egyenlő rész.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik a kifizetők számára, hogy csak a következő információkat szolgáltassák:

a)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontja szerinti kamatkifizetések esetében: a kamat vagy jövedelem teljes összege;

b)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) vagy e) pontja szerinti kamatkifizetések esetében: az ilyen kifizetésekhez kapcsolódó átruházásból, beváltásból vagy visszavásárlásból eredő jövedelmek teljes összege;

a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja szerinti kamatkifizetések esetében: vagy az olyan haszon, amelyről a kifizető az ezen irányelv végrehajtásához szükségesektől eltérő jogszabályi rendelkezések alapján más módon, akár közvetlenül, akár adóügyi képviselőjén vagy egy másik tagállam illetékes hatóságán keresztül nem tájékoztatta a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságát, vagy pedig az ilyen kifizetéseket eredményező életbiztosítási szerződések alapján kifizetett teljes összeg.

A kifizető tájékoztatást ad arról, hogy az e bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontja szerinti teljes összegekről tesz-e jelentést.”

A 9. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gazdasági szereplő illetősége szerinti tagállam illetékes hatósága megküldi a 4. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett információt azon másik tagállam illetékes hatóságának, amelyben a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges ügyvezetési helye található.

(1b) Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kifizető a tényleges ügyvezetését másik tagállamba helyezte át, az első tagállam illetékes hatósága megküldi az új tagállam illetékes hatóságának a 4. cikk (2) bekezdésének hetedik albekezdésében említett információt.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tájékoztatásnak automatikusan, évente legalább egyszer, a kifizető vagy gazdasági szereplő tagállama adóévének végét követő hat hónapon belül kell megtörténnie, és az érintett év során történt alábbi eseményekre kell kiterjednie:

i.	minden kamatkifizetés;

ii.	minden olyan eset, amikor természetes személyek a 2. cikk (4) bekezdése szerint haszonhúzóvá váltak;

iii.	a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kifizetők tényleges ügyvezetési helyének minden változása.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 17. cikk (2) és (3) bekezdésében említett időponttól kezdődő átmeneti időszak alatt, valamint a 13. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel Luxemburg és Ausztria nem köteles a II. fejezet rendelkezéseit alkalmazni.

Ezen országok azonban a II. fejezetnek megfelelően a többi tagállamtól kapnak információt.

Az átmeneti időszak alatt ezen irányelv célja az, hogy biztosítsa az egyik tagállamban illetőséggel bíró természetes személy haszonhúzók számára kifizetett, valamely másik tagállamban keletkező, megtakarításokból származó kamatjövedelem minimális tényleges adóztatását.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az átmeneti időszak végén Luxemburg és Ausztria köteles alkalmazni a II. fejezet rendelkezéseit és köteles megszüntetni a 11. és 12. cikk szerinti forrásadónak és a bevétel megosztásának alkalmazását. Amennyiben az átmeneti időszak alatt Luxemburg vagy Ausztria a II. fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja, nem alkalmazza tovább a 11. és 12. cikk szerinti forrásadót és a bevétel megosztását.”

A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a haszonhúzó nem a kifizető letelepedése szerinti tagállamban bír illetőséggel, vagy a 4, cikk (2) bekezdése szerinti kifizető esetében, ha annak tényleges ügyvezetési helye nem ott található, a 10. cikkben említett átmeneti időszak alatt Luxemburg és Ausztria az átmeneti időszak első három évében 15 %-os, a következő három évben 20 %-os, azt követően pedig 35 %-os forrásadót vet ki a kamatra.

(2) A kifizető a következőképpen állapítja meg a forrásadót:

a)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: a kifizetett vagy jóváírt kamat összegére;

b)	a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: a kifizetett, megszerzett vagy jóváírt jövedelmek összegére;

a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) vagy e) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: vagy az ezekben a pontokban említett kamat vagy jövedelem összegére, vagy a haszonhúzó által viselt azonos hatású fizetési kötelezettség kivetésével az átruházásból, beváltásból vagy visszavásárlásból eredő jövedelem teljes összegére;

d)	6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: az abban a pontban említett jövedelem összegére;

e)	a 6. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetében: az 1. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó valamennyi haszonhúzót megillető kamat összegére. A teljes megadóztatott összeg nem haladhatja meg a szervezet vagy jogi konstrukció által kapott vagy részére jóváírt kamat összegét;

f)	amennyiben egy tagállam él a 6. cikk (5) bekezdése szerinti választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat vagy egyéb megfelelő jövedelem összegére;

a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja szerinti kamatkifizetés esetében: az említett rendelkezésnek megfelelően számított haszon összegére. A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kifizetők csak az olyan haszonra vessenek ki forrásadót, amelyről a kifizető vagy annak adóügyi képviselője az ezen irányelv végrehajtásához szükségesektől eltérő jogszabályi rendelkezések alapján még nem tájékoztatta a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságát.

Amikor a kifizető átutalja a forrásadóból származó bevételt az illetékes hatóságnak, tájékoztatja azt a forrásadó által érintett haszonhúzók számáról, az illetőségük szerinti tagállamoknak megfelelő besorolásban.”

b)	a (3) bekezdésben a „(2) bekezdés a) és b) pontjának” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b) és c) pontjának” szövegrész lép;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az átmeneti időszak alatt a forrásadót kivető tagállamok előírhatják, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett, tényleges ügyvezetési hellyel más tagállamban rendelkező szervezetnek vagy jogi konstrukciónak kamatot kifizető vagy jóváíró gazdasági szereplőt az említett szervezet vagy jogi konstrukció helyett kifizetőnek tekintsék, és az erre a kamatra kivesse a forrásadót, kivéve, ha a szervezet vagy jogi konstrukció hivatalosan hozzájárult ahhoz, hogy nevét, jogi formáját, tényleges ügyvezetésének helyét és a neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét a 4. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően közöljék.”

10.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Forrásadó-eljárás alóli kivételek

(1) A 11. cikknek megfelelően forrásadót kivető tagállamok előírják a következő eljárások alkalmazását annak érdekében, hogy a haszonhúzó a forrásadó alóli mentességet kérelmezhesse:

egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a haszonhúzó számára, hogy kifejezetten meghatalmazza a kifizetőt, hogy a II. fejezetnek megfelelően információt szolgáltasson; e megbízás kiterjed az e kifizető által a haszonhúzó részére jóváírható minden kamatra; ilyen esetekben a 9. cikket kell alkalmazni.

b)	egy olyan eljárás, amely biztosítja, hogy ne vessenek ki forrásadót, amennyiben a haszonhúzó bemutat kifizetőjének egy, az illetősége szerinti tagállam illetékes hatósága által a nevére kiállított és a (2) bekezdésnek megfelelő igazolást.

(2) A haszonhúzó kérelmére az illetősége szerinti tagállam illetékes hatósága igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:

a)	a haszonhúzó neve, lakcíme és adóazonosító száma vagy azzal egyenértékű egyéb azonosítója, valamint születési helye és ideje;

b)	a kifizető neve és címe;

c)	a haszonhúzó bankszámlaszáma vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító jele.

Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.”

11.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a haszonhúzónak jóváírt kamatra a kifizető tagállamában forrásadót állapítanak meg, akkor a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam a haszonhúzó részére a nemzeti jogának megfelelően beszámítást biztosít a levont adónak megfelelő összeg erejéig.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben a 11. cikkben említett forrásadón kívül a haszonhúzónak jóváírt kamatot bármely más típusú forrásadó is terheli, és a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam a nemzeti jogának vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek megfelelően az ilyen forrásadóra vonatkozóan beszámítást biztosít, akkor az ilyen egyéb forrásadót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazása előtt be kell számítani.”

12.	A 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az „a mellékletben” szöveg helyébe az „a III. mellékletben” szöveg lép.

13.	A 18. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság háromévenként jelentést tesz a Tanácsnak ezen irányelv működéséről a IV. mellékletben meghatározott statisztikai adatok alapján, amelyeket minden tagállam benyújt a Bizottság számára.”

14.

A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„18a. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a 18b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében intézkedéseket fogadhat el a következők tekintetében:

a)	a kifizetők által a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), d) és e) pontja alkalmazásában történő megfelelő kezeléshez szükséges információk beszerzéséhez igénybe vehető adatszolgáltatók meghatározása;

b)	a 9. cikkben említett elektronikus információcseréhez szükséges közös formátumok és gyakorlati intézkedések meghatározása;

c)	az irányelv megfelelő alkalmazását elősegítő igazolások és egyéb dokumentumok közös formájának meghatározása, különös tekintettel a forrásadót kivető tagállamok által kiállított dokumentumokra, amelyeket a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam használ a 14. cikk alkalmazásában.

(2) A Bizottság a közvetlenül érintett tagállamok kérésére frissíti a III. mellékletben szereplő jegyzéket.

18b. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”;

15.	A melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok 2016. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok a Bizottság számára haladéktalanul megküldik e rendelkezések szövegét.

Ezeket a rendelkezéseket az irányelv hatálybalépésének naptári évét követő harmadik naptári év első napjától kezdődően alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. TSAFTARIS

(1) HL C 184. E., 2010.7.8., 488. o.

(2) HL C 277., 2009.11.17., 109. o.

(3) A Tanács 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (HL L 157., 2003.6.26., 38. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(5) A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

MELLÉKLET

A 2003/48/EK irányelv melléklete a következőképpen módosul:

1.	A melléklet számozása III. mellékletre változik.

A következő melléklet kerül beillesztésre I. mellékletként:

„I. MELLÉKLET

A 2. cikk (3) bekezdése alkalmazásában tényleges adóztatás alá nem esőnek tekintendő szervezet- és jogikonstrukció-kategóriák indikatív jegyzéke

Azon szervezetek és jogi konstrukciók, amelyek letelepedési vagy tényleges ügyvezetési helye az ezen irányelvnek a 7. cikkben meghatározott területi hatályán kívül eső és a 17. cikk (2) bekezdésében található felsorolásban nem szereplő országban található vagy ilyen joghatóság alá tartozik:

Országok és joghatóságok	Szervezetek és jogi konstrukciók kategóriái
Antigua és Barbuda	International business company
Anjouan (Comore-szigetek)	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság (trust) International business company
Bahamák	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Foundation International business company
Bahrain	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott pénzügyi vagyonkezelő társaság
Barbados	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company International Society with Restricted Liability
Belize	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Bermuda	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Mentesített társaság
Brunei	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company International trust International Limited Partnership
Cook-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International trust International company International partnership
Costa Rica	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Társaság
Dzsibuti	Mentesített társaság Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Dominika	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Fidzsi-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Francia-Polinézia	Société (Társaság) Société de personnes (Személyegyesítő társaság) Société en participation (Közös vállalat) Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Grenada	International business company Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Guam	Társaság Egyéni vállalkozás Partnership Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Guatemala	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Fundación (Alapítvány)
Hong Kong	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Zártkörű részvénytársaság
Kiribati	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Labuan (Malajzia)	Offshore company Malaysian offshore bank, Offshore limited partnership Offshore trust
Libanon	Az off-shore társaságok rendszeréből részesülő társaságok Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Libéria	Külföldi illetőségű társaság Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Makaó	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Fundação (Alapítvány)
Maldív-szigetek	Társaság Személyegyesítő társaság Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Észak-Mariana-szigetek	Foreign sales corporation Offshore banking corporation Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Marshall-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Mauritius	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Global business company categories 1 and 2
Mikronézia	Company Partnership Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Nauru	Trust/nominee company Company Partnership Egyéni vállalkozás Külföldi végakarat Külföldi vagyon A kormánnyal egyeztetett egyéb gazdasági formák
Új-Kaledónia	Société (Társaság) Société civile (Civil társaság) Société de personnes (Személyegyesítő társaság) Közös vállalat Elhunyt személy hagyatéka Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Új-Zéland	Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Niue	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Panama	Fideicomiso (Helyi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság) és külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Fundación de interés privado (Alapítvány) International business company
Palau	Company Partnership Egyéni vállalkozás Képviseleti iroda Credit union (Pénzügyi szövetkezet) Cooperative Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Fülöp-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Puerto Rico	Estate Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International banking entity
Saint Kitts és Nevis	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Foundation Mentesített társaság Mentesített korlátolt felelősségű nemzetközi személyegyesítő társaság
Saint Lucia	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Saint Vincent és Grenadine-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
São Tomé és Príncipe	International business company Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Szamoa	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International trust International company Offshore bank Offshore insurance company International partnership Limited partnership
Seychelles-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Szingapúr	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Salamon-szigetek	Company Partnership Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Dél-Afrika	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Tonga	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Tuvalu	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Provident fund
Egyesült Arab Emirátusok	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Offshore company
Az Amerikai Egyesült Államok Delaware állama	Korlátolt felelősségű társaság
Az Amerikai Egyesült Államok Wyoming állama	Korlátolt felelősségű társaság
Amerikai Virgin-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Mentesített társaság
Uruguay	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Sociedad Anónima Financiera de Inversión
Vanuatu	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Mentesített társaság International company

Azon szervezetek és jogi konstrukciók, amelyek letelepedési vagy tényleges ügyvezetési helye a 17. cikk (2) bekezdésében felsorolt országban található vagy ilyen joghatóság alá tartozik, és amelyekre a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékű rendelkezéseknek az érintett ország vagy joghatóság alá tartozó terület által történő elfogadásáig a 2. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni:

Országok és joghatóságok	Szervezetek és jogi konstrukciók kategóriái
Andorra	Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság
Anguilla	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Aruba	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Stichting Particulier Fonds
Brit Virgin-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Társaság
Kajmán-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Mentesített társaság
Guernsey	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Társaság Alapítvány
Man-sziget	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Társaság
Jersey-szigetek	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Társaság Alapítvány
Liechtenstein	Anstalt (Helyi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság) és külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Stiftung (Alapítvány)
Monaco	Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Fondation (Alapítvány)
Montserrat	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság International business company
Holland Antillák	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Stichting Particulier Fonds
San Marino	Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Fondazione (Alapítvány)
Svájc	Külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság Alapítvány
Turks- és Caicos-szigetek	Mentesített társaság Betéti társaság Helyi vagy külföldi jog által szabályozott vagyonkezelő társaság”.

A következő melléklet kerül beillesztésre II. mellékletként:

„II. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdése alkalmazásában tényleges adóztatás alá nem esőnek tekintendő szervezetek és jogi konstrukciók kategóriáinak indikatív jegyzéke.

Országok

Szervezetek és jogi konstrukciók kategóriái

Megjegyzések

Az EU valamennyi tagállama

Európai gazdasági egyesülés (EGE)

Belgium

—	Société de droit commun/maatschap (polgári jogi vagy kereskedelmi társaság jogi személyiség nélkül)

—	Société momentanée/tijdelijke handelsvennootschap (Jogi személyiség nélküli társaság, amely egy vagy több konkrét kereskedelmi ügylettel foglalkozik)

—	Société interne/stille handelsvennootschap (Jogi személyiség nélküli társaság, amelyen keresztül egy vagy több személy olyan tevékenységekben rendelkezik érdekeltséggel, amelyeket az ő nevükben egy vagy több másik személy irányít)

Csak akkor tartozik ide, ha a számára kamatot fizető vagy jóváíró, az upstream gazdasági szereplő nem állapította meg valamennyi haszonhúzójának személyazonosságát és illetőségét; egyéb esetekben a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontja alá tartozik.

Ezek a »társaságok« (amelyek nevét francia és holland nyelven adják meg) nem rendelkeznek jogi személyiséggel, és adózási szempontból az átláthatósági megközelítést kell rájuk alkalmazni.

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Bulgária

—	Дружество със специална инвестиционна цел (Különleges célú befektetési társaság)

—	Инвестиционно дружество (Befektetési társaság, a 6. cikk hatálya nem terjed ki rá)

A szervezet mentesül a társasági adó alól

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Kivéve, ha a vagyonkezelő bizonyítani tudja, hogy a vagyonkezelő társaság Bulgáriában jövedelemadó fizetésére kötelezett

Cseh Köztársaság

—	Veřejná obchodní společnost (veř. obch. spol. or v.o.s.) (Személyegyesítő társaság)

—	Sdružení (Társulás)

—	Komanditní společnost

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Dánia

—	Interessentskab (Közkereseti társaság)

—	Kommanditselskab (Betéti részvénytársaság)

—	Kommanditaktieselskab/Partnerselskab

—	Partrederi

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Németország

—	Gesellschaft bürgerlichen Rechts (Polgári jogi társaság)

—	Kommanditgesellschaft – KG, offene Handelsgesellschaft – OHG (Kereskedelmi személyegyesítő társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Észtország

—	Seltsing (Személyegyesítő társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Írország

–	Személyegyesítő és befektetési társaság

Ír illetőségű vagyonkezelő, amely a célvagyonból származó jövedelem után adózik általánosságban. Ha azonban a haszonhúzó vagy a vagyonkezelő nem ír illetőségű, csak az ír jövedelemforrásokból származó célvagyon adóköteles.

Görögország

—	Ομόρρυθμος εταιρεία (OE) (Közkereseti társaság)

—	Ετερόρρυθμος εταιρεία (EE) (Betéti társaság)

A személyegyesítő társaságok a társasági adó hatálya alá tartoznak. A személyegyesítő társaságok nyereségének legfeljebb 50 %-át azonban az egyéni tagok által fizetett személyi adókulcs alapján adóztatják.

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Spanyolország

—

A felosztott nyereségre vonatkozó adó hatálya alá tartozó szervezetek:

—	Sociedad civil con o sin personalidad jurídica (Polgári jogi társaság, jogi személyiséggel vagy anélkül),

—	Herencias yacentes (Elhunyt személy hagyatéka),

—	Comunidad de bienes (Közös tulajdon).

—	Egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek külön gazdasági egységet vagy külön eszközcsoportot alkotnak (a Ley General Tributaria 35. cikkének (4) bekezdése).

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Franciaország

—	Société en participation (Közös vállalat)

—	Société ou association de fait (De facto társaság)

—	Indivision (Közös tulajdon)

—

Fiducie

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Olaszország

–	Minden polgári jogi társaság és ennek megfelelő szervezet

A polgári jogi társaság kategóriájába tartozik: »società in accomandita semplice«, »società semplici«, associazioni (társulások) művészek vagy szellemi szabadfoglalkozásúak számára művészetük vagy szakmájuk gyakorlására, jogi személyiség nélkül, »società in nome collettivo«, »società di fatto« (nem szabályszerű vagy de facto társaságok) és »società di armamento«

–	A korlátozott számú részvényes tulajdonában levő, fiskális átláthatóságot választó vállalatok

Az »átlátható adózási« rendszert olyan korlátolt felelősségű társaságok vagy szövetkezeti társaságok választhatják, amelyek tagjai természetes személyek (a TUIR 116. cikke).

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Kivéve, ha a vagyonkezelő dokumentált bizonyítékkal tud szolgálni arról, hogy a vagyonkezelő társaság olaszországi illetőségű, és ott tényleges társasági adózás alá esik.

Ciprus

—	Συνεταιρισμός (Személyegyesítő társaság)

—	Σύνδεσμος vagy σωματείο (Társulás)

–	Συνεργατικές (Szövetkezet)

Csak a tagokkal bonyolított ügyletek.

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

A ciprusi joghatóság alatt létrehozott vagyonkezelő társaságok a nemzeti jog szerint átlátható szervezetnek minősülnek.

Lettország

—	Pilnsabiedrība (Közkereseti társaság)

—	Komandītsabiedrība (Betéti társaság)

—	Biedrība un nodibinājums (Társulás és alapítvány)

—	Lauksaimniecības kooperatīvs (Mezőgazdasági szövetkezet)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Litvánia

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Luxemburg

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Magyarország

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Magyarország a nemzeti szabályok alapján »szervezetnek« ismeri el a vagyonkezelő társaságokat.

Málta

—	Soċjetà In Akkomandita (»en commandite« személyegyesítő társaság), amelynek tőkéje nem oszlik részvényekre

—	Arrangement in participation (»en participation« társulás)

—	Soċjetà Kooperattiva (Szövetkezeti társaság)

Azok az »en commandite« társaságok, amelyeknek tőkéje részvényekre oszlik, a társasági adó hatálya alá tartoznak.

Hollandia

—	Vennootschap onder firma (Közkereseti társaság)

—	Commanditaire vennootschap (Zárt betéti társaság)

A közkereseti társaságok, a zárt betéti társaságok, valamint az EGE-k adózás szempontjából átláthatóak.

—	Vereniging (Társulás)

—	Stichting (Alapítvány)

A verenigingen (társulások) és a stichtingen (alapítványok) adómentesek, amennyiben nem folytatnak üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet.

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Ausztria

—	Offene Gesellschaft (OG) (közkereseti társaság)

—	Offene Handelsgesellschaft (OHG) (kereskedelmi személyegyesítő társaság)

—	Kommanditgesellschaft (KG) (betéti társaság)

—	Gesellschaft nach bürgerlichem Recht (polgári jogi személyegyesítő társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Lengyelország

—	Spólka jawna (Sp. j.) (Közkereseti társaság)

—	Spólka komandytowa (Sp. k.) (Betéti társaság)

—	Spólka komandytowo-akcyjna (S.K.A.) (Betéti részvénytársaság)

—	Spólka partnerska (Sp. p.) (Szakmai személyegyesítő társaság)

—	Spólka cywilna (s.c.) (polgári jogi társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Portugália

—	Polgári jogi társaságok, amelyek nem kereskedelmi társasági formában működnek

—	Meghatározott szakmai tevékenységet folytató, társasági formában működő cégek, amelyeknél valamennyi partner az adott szakmában képesítéssel rendelkező személy.

—	A kizárólag olyan eszközökkel rendelkező társaságok, amelyeket egy családi csoport ellenőriz, vagy amelyek teljes mértékben legfeljebb öt személy tulajdonában vannak;

–	A Madeirai Nemzetközi Kereskedelmi Központban működési engedéllyel rendelkező, a társasági adó alól mentesülő vállalatok (az EBF 33. cikke)

Az EBF 33. cikke, amely a 2000. december 31. előtt bejegyzett vállalatokra vonatkozik, 2011. december 31-ig biztosít a társasági adó alóli mentességet

–	Nem társasági formában működő társulások

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

A portugál jogszabályok csak azokat a vagyonkezelő társaságokat ismerik el, amelyeket jogi személyek külföldi jog alapján a Madeirai Nemzetközi Kereskedelmi Központban hoztak létre.

Románia

—	Association (társulás)

—	Cooperative (Szövetkezet)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Szlovénia

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Szlovák Köztársaság

—	Verejná obchodná spoločnosť (Közkereseti társaság)

—	Komanditná spoločnosť (Betéti társaság)

—	Združenie (Társulás)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Finnország

—	avoin yhtiö/öppet bolag (Személyegyesítő társaság)

—	kommandiittiyhtiö/kommanditbolag (Betéti társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Svédország

—	handelsbolag (Közkereseti társaság)

—	kommanditbolag (Betéti társaság)

—	enkelt bolag (Egyszerű személyegyesítő társaság)

—	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, külföldi jogi szabályozás alatt

Egyesült Királyság

—	Közkereseti társaság

—	Betéti társaság

—	Korlátolt felelősségű társaság

A közkereseti társaságok, a betéti társaságok; a korlátolt felelősségű társaságok adózás szempontjából átlátható szervezetek.

–	Befektetési társaság (amelynek tagjai meghatározott vagyoni részesedésre jogosultak)

Gibraltár (1)

–	Vagyonkezelő társaság vagy más hasonló jogi konstrukció, helyi vagy külföldi jogi szabályozás alatt

A vagyonkezelő társaságok jövedelme az 1992. évi jövedelemadó-szabályzat szerint mentesül az adóztatás alól, ha:

a)	a vagyonkezelő társaságot külföldi illetőségű személy hozta létre vagy ilyen személy nevében hozták létre, valamint

a jövedelem

—	Gibraltár területén kívül keletkezik vagy onnan származik, vagy

—	vagyonkezelő társasághoz folyik be, és amennyiben közvetlenül a haszonhúzó számára folyt volna be, a jövedelemadó-rendelet alapján mentesülne az adóztatás alól.

Ez a szabály nem alkalmazandó, ha a vagyonkezelő társaságot 1983. július 1. előtt hozták létre, és annak szabályzata a haszonhúzók köréből kifejezetten kizárja a gibraltári illetőségű személyeket.

A szöveg a következő IV. melléklettel egészül ki:

„IV. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL ÉVENTE A BIZOTTSÁG RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTANDÓ STATISZTIKAI CÉLÚ ADATOK JEGYZÉKE

1. Gazdasági tételek

1.1. Forrásadó:

Ausztria és Luxemburg esetében (ameddig a III. fejezetben meghatározott átmeneti rendelkezéseket alkalmazzák) a forrásadóból származó, megosztott adóbevétel teljes éves összege, a haszonhúzók illetőségi tagállama szerinti bontásban.

Ausztria és Luxemburg esetében (ameddig a III. fejezetben meghatározott átmeneti rendelkezéseket alkalmazzák), a 11. cikk (5) bekezdése szerint kivetett forrásadóból származó, más tagállamokkal megosztott adóbevétel teljes éves összege.

A forrásadóból származó teljes adóbevételre vonatkozó adatokat, a haszonhúzó illetőségi tagállama szerinti bontásban, ugyancsak el kell küldeni a fizetési mérlegre vonatkozó statisztika elkészítéséért felelős nemzeti intézménynek.

1.2. A kamatkifizetések/értékesítésekből származó haszon összege:

Az információszolgáltatásban részt vevő, vagy a 13. cikk szerinti önkéntes adatközlést választó tagállamok esetében, a saját területükön belül kifizetett azon kamat összege, amely a 9. cikk szerinti információszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik, a haszonhúzók illetőségi tagállama vagy függő és társult területe szerinti bontásban.

Az információszolgáltatásban részt vevő, vagy a 13. cikk szerinti önkéntes adatközlést választó tagállamok esetében, a saját területükön értékesítésből eredő jövedelem összege, amely a 9. cikk szerinti információszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik, a haszonhúzó illetőségi tagállama vagy függő és társult területe szerinti bontásban.

Az információszolgáltatásban résztvevő, vagy az önkéntes adatközlési mechanizmust választó tagállamok esetében, az információszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó kamatkifizetések összege, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően kamattípusok szerinti bontásban.

A kamatkifizetések és értékesítésből eredő jövedelmek teljes összegére vonatkozó adatokat, a haszonhúzók illetőségi tagállama szerinti bontásban, a fizetési mérlegre vonatkozó statisztika elkészítéséért felelős nemzeti intézmény számára is meg kell küldeni.

1.3. Haszonhúzók:

Valamennyi tagállam esetében, a más tagállamban vagy függő és társult területen illetőséggel rendelkező haszonhúzók száma, az illetőségi tagállam vagy függő és társult terület szerinti bontásban.

1.4. Kifizetők:

Valamennyi tagállam esetében, az ezen irányelv alkalmazásában az információszolgáltatás vagy a forrásadó által érintett kifizetők száma (a küldő tagállam szerint).

1.5. Jóváíráskori kifizetők:

Valamennyi tagállam esetében, azon jóváíráskori kifizetők száma, akik a 6. cikk (4) bekezdése értelmében vett kamatkifizetésekben részesültek. Ez egyaránt vonatkozik a küldő tagállamokra, amelyekben a kamatot az egy másik tagállamban tényleges ügyvezetéssel rendelkező jóváíráskori kifizetőnek kifizették, és a fogadó tagállamokra, amelyek területén az említett szervezetek vagy jogi konstrukciók találhatók.

2. Technikai tételek

2.1. Nyilvántartások:

Az információszolgáltatásban részt vevő, vagy a 13. cikk szerinti önkéntes adatközlést választó tagállamok esetében, a küldött és kapott nyilvántartások száma. Egy nyilvántartás egy kifizetést jelent egy haszonhúzó számára.

2.2. Feldolgozott/javított nyilvántartások:

Azon szintaktikailag nem megfelelő nyilvántartások száma és százalékos aránya, amelyek feldolgozásra alkalmasak.

Azon szintaktikailag nem megfelelő nyilvántartások száma és százalékos aránya, amelyek feldolgozásra nem alkalmasak.

A fel nem dolgozott nyilvántartások száma és százalékos aránya.

A kérésre javított nyilvántartások száma és százalékos aránya.

Az automatikusan javított nyilvántartások száma és százalékos aránya.

A sikeresen feldolgozott nyilvántartások száma és százalékos aránya.

3. Választható tételek:

3.1.

A tagállamok esetében, a szervezetek vagy jogi konstrukciók számára teljesített kamatkifizetések összege, amely a 4. cikk (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik, a szervezet tényleges ügyvezetésének tagállama szerinti bontásban.

3.2.

A tagállamok esetében, a szervezetek vagy jogi konstrukciók értékesítésből származó jövedelmének összege, amely a 4. cikk (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik, a szervezet létesítésének tagállama szerinti bontásban.

3.3.

Az adott országban illetőséggel rendelkező adóalanyoktól a számukra kifizetett kamat után beszedett adó teljes éves összegének felosztása aszerint, hogy a kamat belföldi vagy külföldi kifizetőktől származik-e.”.

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikkének (3) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság az a tagállam, amely Gibraltár külkapcsolataiért felelős.”

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/79

A TANÁCS 2014/212/KKBP HATÁROZATA

(2014. április 14.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. április 22-i 2013/183/KKBP határozatra (1) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. április 22-én elfogadta a 2013/183/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács a 2013/183/KKBP határozat 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban elvégezte a 2013/183/KKBP határozat II. és III. mellékletében szereplő, és a határozat 13. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 15. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének felülvizsgálatát. A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy egy, a II. mellékletben felsorolt személy és egy, szintén a II. mellékletben felsorolt szervezet kivételével az érintett személyeknek és szervezeteknek a továbbiakban is a határozatban foglalt intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(3)	Emellett az I. mellékletben szereplő egyik szervezetre vonatkozófoglalt bejegyzést a II. mellékletből el kell hagyni.

(4)	Továbbá, a 22. cikket módosítani kell.

(5)	Emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra vonatkozó 1718 (2006) sz. határozata alapján létrehozott szankcióbizottság 2013. december 31-én frissítette a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékét.

(6)	A 2013/183/KKBP határozat I. és II. mellékletében foglalt, személyek és szervezetek jegyzékét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/183/KKBP határozat a következőképpen módosul:

A 22. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 13. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában és a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett intézkedéseket rendszeres időközönként, de legalább 12 havonta felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határoz, hogy ezen intézkedések alkalmazásának feltételei már nem teljesülnek, azok az érintett személyek és szervezetek tekintetében hatályukat vesztik.”

2.	A 2013/183/KKBP határozat I. és II. melléklete az e határozat mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 111., 2013.4.23., 52. o.

MELLÉKLET

A 2013/183/KKBP határozat I. mellékletébe a következő cím kerül beillesztésre:

„A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek jegyzéke és a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek és szervezetek jegyzéke.”.

A 2013/183/KKBP határozat I. mellékletében „A. A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek jegyzéke” alcím helyébe a következő alcím lép:

„A.	Személyek”.

Az alábbi személyekre vonatkozó, a 2013/183/KKBP határozat I. mellékletében szereplő bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek:

	Név	Egyéb ismert név	Születési idő	A jegyzékbe vétel dátuma	Egyéb információk
„1.	Chang Myong- Chin	Jang Myong-Jin	Születési idő: 1968. február 19.; Alternatív születési idő: 1965 vagy 1966	2013.1.22.	A szohei műholdfellövő állomás igazgatója és annak a fellövőközpontnak a vezetője, ahonnan 2012. április 13-án és december 12-én műhold fellövésére került sor.
2.	Ra Ky'ong-Su	Ra Kyung-Su	Születési idő: 1954. június 4.; Útlevélszám: 645120196	2013.1.22.	Ra Ky'ong-Su a Tancson Kereskedelmi Bank (Tanchon Commercial Bank, TCB) tisztviselője. Ebben a minőségében tranzakciókat segített elő a TCB javára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tancson Kereskedelmi Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, a ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk értékesítése terén.
3.	Kim Kwang-il		Születési idő: 1969. szeptember 1.; Útlevélszám: PS381420397	2013.1.22.	Kim Kwang-il a Tancson Kereskedelmi Bank (Tanchon Commercial Bank, TCB) tisztviselője. Ebben a minőségében tranzakciókat segített elő a TCB és a Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat (Korea Mining Development Trading Corporation, KOMID) javára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tancson Kereskedelmi Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, a ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk értékesítése terén. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.”

A 2013/183/KKBP határozat I. mellékletében „B. A 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek jegyzéke” alcím helyébe a következő alcím lép:

„B.

Szervek”

Az alábbi szervekre vonatkozó, a 2013/183/KKBP határozat I. mellékletében szereplő bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek:

Név

Egyéb ismert név

Hely

A jegyzékbe vétel dátuma

Egyéb információk

„1.

Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation

Chosun Yunha Machinery Joint Operation Company; Korea Ryenha Machinery J/V Corporation; Ryonha Machinery Joint Venture Corporation; Ryonha Machinery Corporation; Ryonha Machinery; Ryonha Machine Tool; Ryonha Machine Tool Corporation; Ryonha Machinery Corp; Ryonhwa Machinery Joint Venture Corporation; Ryonhwa Machinery JV; Huichon Ryonha Machinery General Plant; Unsan; Unsan Solid Tools és Millim Technology Company

Tongan-dong, Central District, Phenjan, KNDK; Mangungdae- gu, Phenjan, KNDK; Mangyongdae District, Phenjan, KNDK.

E-mail cím: ryonha@silibank.com; sjc-117@hotmail.com és millim@silibank.com

Telefonszám: 850-2-18111; 850-2-18111-8642 és 850 2 18111-3818642

Faxszám: 850-2-381-4410

2013.1.22.

A Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation anyavállalata a Korea Ryonbong General Corporation. A Korea Ryonbong General Corporation egy védelmi konglomerátum, amelynek fő tevékenységi körébe tartozik a KNDK védelmi ipari cégei részére történő beszerzések és az ország katonai jellegű értékesítéseinek támogatása; a vállalatot a szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe.”

Az alább felsorolt személyeket és szervezeteket törölni kell a 2013/183/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékből:

Személyek

1.	Chang Song-taek

Szervezetek

1.	Korea Complex Equipment Import Corporation

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/83

A TANÁCS 2014/213/KKBP HATÁROZATA

(2014. április 14.)

a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/638/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. október 25-én elfogadta a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/638/KKBP határozatot (1).

(2)	A Guineai Köztársaságban bekövetkezett fejlemények fényében a fegyverembargót és a belső elnyomásra használható felszerelésekre vonatkozó embargót el kell törölni.

(3)	A 2010/638/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/638/KKBP határozat 1. és 2. cikkét el kell hagyni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt, Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 280., 2010.10.26., 10. o.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/84

A TANÁCS 2014/214/KKBP HATÁROZATA

(2014. április 14.)

a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. április 22-én elfogadta a 2013/184/KKBP határozatot (1).

(2)	A 2013/184/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2015. április 30-ig meg kell hosszabbítani.

(3)	A 2013/184/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/184/KKBP határozat a következőképpen módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Ezt a határozatot 2015. április 30-ig kell alkalmazni. Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács megítélése szerint e határozat céljait nem sikerült megvalósítani, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt, Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2013/184/KKBP határozata (2013. április 22.) a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2010/232/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2013.4.23., 75. o.).

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/85

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. április 14.)

az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról

(2014/215/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretén belül fejlődnek. Az Unió és Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodás 1998. március 1-jén lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és a gazdasági együttműködés a 2009. november 23-án elfogadott EU–Ukrajna társulási menetrend keretében további fejlődésen ment keresztül. Egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló, az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásról (a továbbiakban: társulási megállapodás) 2007–2011 között tárgyalások folytak, és 2012-ben parafálták. 2013. november 21-én az ukrán miniszteri kabinet úgy döntött, hogy felfüggeszti a társulási megállapodás aláírását. Ugyanakkor, az ukrán kormány 2014. februári lemondását követően a jelenlegi ukrán kormány kinyilvánította a társulási megállapodás közeljövőben történő aláírására vonatkozó szándékát. Az Ukrajnáról szóló 2014. március 6-i nyilatkozatában az Európai Tanács jelezte, hogy a lehető leggyorsabban alá kívánja írni a társulási megállapodás valamennyi politikai fejezetét, továbbá egyoldalú intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy Ukrajna érdemben profitálni tudjon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kínálta előnyökből.

E célból a Bizottság 2014. március 11-én európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el.

(2)

A jelenlegi politikai válság rendkívül hátrányosan érinti Ukrajna már egyébként is ingatag gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ukrajnának pillanatnyilag egy rendkívül gyenge és gyorsan romló fizetési mérleggel és költségvetési helyzettel kell megküzdenie, és közben a gazdaság újra a recesszió irányába tart. Az Oroszország által nyújtott 15 milliárd USD összegű támogatási csomag tényszerű felfüggesztése és a Gazprom társaság által korábban biztosított kedvezményes gázáraknak – a bejelentettek szerint – 2014 áprilisától kezdődő kivezetése csak tovább fogják súlyosbítani a helyzetet. Ezen körülmények között fennáll a komoly kockázata annak, hogy Ukrajna fizetésképtelenné válik.

(3)

Az előző kormány lemondását követően az ukrán parlament 2014. február 22-én kinevezte az új ideiglenes elnököt, majd február 27-én az új kormányt. Jóllehet újra hatályba helyezték a 2004-es ukrán alkotmányt és 2014. május 25-re elnökválasztást hirdettek, Ukrajna nem tudott visszatérni a politikai stabilitáshoz, mivel szuverenitását és területi integritását az Oroszországi Föderáció nemrégiben megsértette.

(4)

Ezen körülmények között Ukrajna a nemzetközi hitelezők és donorok sürgős pénzügyi támogatására szorul. Tekintettel arra, hogy amennyiben e pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló határozatot a Parlament és a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 212. cikkével összhangban a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadná el, az Unió által Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásának (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) gyors folyósítására 2014 első felében nem lenne lehetőség és az így nem jelentene megoldást Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteire. Éppen ezért indokolt az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az EUMSZ 213. cikke alapján elfogadott tanácsi határozat alapján nyújtani.

(5)

A támogatás sürgőssége azzal magyarázható, hogy Ukrajnának a más nemzetközi pénzügyi intézmények és kétoldalú donorok által nyújtott források, valamint a 2002/639/EK tanácsi határozat (1) alapján, illetve a 646/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2) alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás mellett azonnali szüksége van forrásokra.

(6)	Az Ukrajnában jelenleg zajló válság indokolttá teszi az EUMSZ 213. cikke szerinti sürgős eljárás kivételes alkalmazását. Ez, az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozat nem érinti a makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos többi jövőbeli műveletet.

(7)

Az ukrán kormány lemondása óta az Unió több alkalommal hangot adott az iránti elkötelezettségének, hogy támogatja az új ukrán kormányt a helyzet stabilizálására és a reformok megvalósítására irányuló céljai tekintetében. Az Unió egyúttal jelezte, egy nemzetközi támogatási csomaggal összefüggésben – feltéve, ha Ukrajna egyértelműen elkötelezett a reformok iránt – kész teljes mértékben támogatni a nemzetközi közösség és a nemzetközi pénzügyi intézmények és különösen az Nemzetközi Valutaalap (IMF) erőfeszítéseit Ukrajna azonnali pénzügyi szükségleteinek kielégítése céljából. Az Unió által Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség összhangban van az Uniónak az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében meghirdetett politikájával.

(8)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltételekhez és célhoz nem kötött, fizetésimérleg-támogatásra irányuló rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségletének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(9)	Az ukrán hatóságok és az IMF között várhatóan rövid időn belül megállapodás születik egy gazdasági programról, amelyet az IMF-fel kötött finanszírozási megállapodás fog támogatni.

(10)

Ukrajna fizetési mérlegének drámaian romló helyzetére tekintettel a Bizottság 2014. március 5-én támogatási csomagot jelentett be, amelynek a javaslatban szereplő uniós makroszintű pénzügyi támogatás is részét képezte. A csomagot az Európai Tanács a 2014. március 6-i rendkívüli ülésén jóváhagyta. A csomag 2014–2020 közötti időszakra összesen 11 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást tartalmaz, amelynek legfeljebb 1,565 milliárd EUR összegben ugyanezen időszak alatt az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből, a Szomszédsági Beruházási Keretből, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből és a közös kül- és biztonságpolitika költségvetéséből folyósított vissza nem térítendő támogatás is részét képezi.

Amint megállapodás születik az IMF-programról, sor kerülhet a 2002/639/EK határozat, illetve a 646/2010/EU határozatalapján nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítására.

(11)	Mivel Ukrajna az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, ezért uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak minősül.

(12)

Tekintettel arra, hogy Ukrajna drámaian romló külső finanszírozási szükséglete várhatóan jelentősen meghaladja majd az IMF és más multilaterális intézmények által nyújtott források összegét, az Unió által Ukrajnának nyújtani szándékozott sürgős, uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető a pénzügyi stabilizáció támogatása iránt Ukrajna részéről megfogalmazott kérésre. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Ukrajna gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját támogatja, és kiegészíti az IMF-hitelmegállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(13)	Indokolt, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Ukrajna fenntartható külső finanszírozási helyzetének visszaállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása legyen.

(14)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Ukrajna fennmaradó külső finanszírozási szükségletének előzetes becslése alapján határozták meg, figyelembe véve az ország saját forrásokból történő finanszírozási képességét, és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi továbbá az Unió és a más támogatók közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi ukrajnai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(15)	A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelemmel összefüggésben Ukrajna által tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás konkrét célja az ukrán államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható növekedés és a költségvetési konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előfeltételek megvalósulását és az említett célkitűzések teljesítését is.

(19)

Az Uniónak az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(20)	Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül történik.

(21)	A makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(22)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság irányítása alá tartozik. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(23)	Ezen határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell gyakorolni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Ukrajna gazdasági stabilizációjának és reformjainak támogatása céljából az Unió legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának (a továbbiakban: „uniós makroszintű pénzügyi támogatás”). A támogatás hozzájárul Ukrajna sürgős – a kormány IMF által támogatott gazdasági programjában meghatározott – fizetésimérleg-szükségleteinek fedezéséhez.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában kell Ukrajna rendelkezésére bocsátani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása és azok Ukrajnának történő továbbhitelezése céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel. A hitel maximális futamideje 15 év.

(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen az IMF és Ukrajna között kötött megállapodásokkal és megegyezésekkel, illetve a gazdasági reform tekintetében az európai szomszédságpolitika keretében az EU–Ukrajna társulási menetrendben meghatározott legfontosabb elvekkel és célokkal.

(4) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(5) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás az ezen határozat 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított egy évig áll rendelkezésre. A rendelkezésre állási időszak – a Bizottság javaslata alapján – a Tanács határozatával meghosszabbítható.

(6) Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási szükséglete az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna ténylegesen tiszteletben tartsa a demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

A Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

E cikket a 2010/427/EU tanácsi határozattal (4) összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1) A Bizottság az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik az ukrán hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket az e feltételek teljesítésére vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásba kell foglalni.

Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és megegyezésekkel, köztük az Ukrajna által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2) E feltételek mindenekelőtt az ukrán államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, egyebek mellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználásával összefüggésben. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló méltányos kereskedelem fejlesztése, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és az ukrán hatóságok között kötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4) A Bizottság rendszeres időközönként meggyőződik arról, hogy továbbra is teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Ukrajna gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1) A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást két hitelrészletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát az egyetértési megállapodásban kell meghatározni. Kivételesen, amennyiben a körülmények szükségessé teszik, az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyetlen hitelrészletben is rendelkezésre bocsátható.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban tartalékot kell képezni.

(3) A hitelrészletek folyósításáról Bizottság dönt, feltéve, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

a)	a 2. cikkben meghatározott előfeltétel;

b)	a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény;

c)	az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek megadott időkereten belüli teljesítése.

Amennyiben második részlet is szerepel majd a tervekben, annak rendelkezésére bocsátására legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4) A (3) bekezdésben említett feltételek nem teljesülése esetén a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az Ukrán Nemzeti Banknak kell kifizetni.

(6) A támogatás folyósítása az IMF-programról való megállapodást követően azonnal megkezdődik.

5. cikk

(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, árfolyam- vagy kamatkockázatokban vagy más üzleti kockázatban.

(2) Ha a körülmények megengedik és amennyiben Ukrajna kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3) Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és Ukrajna kérelmezi, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti hiteleit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban kell elvégezni, és azok nem eredményezhetik az adott hitel futamidejének meghosszabbítását vagy a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőkeösszeg növekedését.

(4) Az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Ukrajna viseli.

(5) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével (7) összhangban kell végrehajtani.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3) Az ukrán hatóságokkal kötendő egyetértési megállapodásnak és hitelmegállapodásnak rendelkeznie kell:

annak biztosításáról, hogy Ukrajna rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosításáról, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírásáról, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (8), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10);

c)	a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazásáról ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)	a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket; és

annak biztosítása, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy Ukrajna az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciót követ el, illetve olyan más jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság – működési értékelés révén – felügyeli az Ukrajna által alkalmazandó, a támogatás szempontjából releváns pénzügyi szabályok, igazgatási eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megfelelőségét.

7. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1) A Bizottság minden év június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat előző évi végrehajtásáról, illetve a végrehajtás értékeléséről szóló jelentést. A jelentésben a Bizottság:

a)	megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)	értékeli Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)	megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Ukrajna aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletei felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2) Az 1. cikk (5) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, értékelve a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2002. július 12-i 2002/639/EC határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű kiegészítő pénzügyi támogatásról (HL L 209., 2002.8.6., 22. o.)

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 646/2010/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., 2010.7.14., 1. o.).

(3) A Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(4) A Tanács 2010. július 26-i 2010/427/EU határozata az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(5) A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(8) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(9) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/91

A TANÁCS 2014/216/KKBP VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 14.)

az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 2014/119/KKBP határozatot.

(2)	További személyeket kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/119/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)	Ezenkívül módosítani kell a 2014/119/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékben szereplő három személy azonosító adatait.

(4)	A 2014/119/KKBP határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat I. mellékletében felsorolt személyeket fel kell venni a 2014/119/KKBP határozat mellékletében szereplő jegyzékbe.

2. cikk

A 2014/119/KKBP határozat melléklete az e határozat II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 66., 2014.3.6., 26. o.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel időpontja
19.	Serhiy Arbuzov	Születési dátum: 1976. március 24. Korábbi ukrán miniszterelnök.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.4.15.
20.	Yuriy Ivanyushchenko	Születési dátum: 1959. február 21. Parlamenti képviselő, Régiók Pártja.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.4.15.
21.	Oleksandr Klymenko	Születési dátum: 1980. november 16. Korábbi, bevételekért és díjakért felelős miniszter.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.4.15.
22.	Edward Stavytskyi	Születési dátum: 1972. október 4. Korábbi ukrán tüzelőanyag és energiaügyi miniszter.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.4.15.

II. MELLÉKLET

A 2014/119/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékben szereplő következő személyekre vonatkozó adatok helyébe az alábbi adatok lépnek:

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel időpontja
9.	Oleksandr Viktorovych Yanukovych	Születési dátum: 1973. július 10. A volt elnök fia, üzletember.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.
12.	Serhii Petrovych Kliuiev	Születési dátum: 1969. augusztus 19., Andrii Kliuiev testvére. Üzletember	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.
14.	Oleksii Mykolayovych Azarov	Születési dátum: 1971. július 13. Azarov korábbi miniszterelnök fia.	Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt álló személy.	2014.3.6.

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/94

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 11.)

a juhhimlő leküzdését célzó 2013. évi bulgáriai és 2013. és 2014. évi görögországi biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2014) 2334. számú dokumentummal történt)

(Csak a bolgár és a görög nyelvű szöveg hiteles)

(2014/217/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)	A juhhimlő a juhok és a kecskék fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkenti a juh- és kecsketartás jövedelmezőségét, és megzavarja mind az Unión belüli kereskedelmet, mind a harmadik országokba irányuló exportot.

(2)	A juhhimlő megjelenésekor számolni kell annak a veszélyével, hogy a kórokozó az érintett tagállamon belül más juh- és kecsketartó gazdaságokra, illetve – az élő állatok és a belőlük készült termékek kereskedelmén keresztül – más tagállamokra és harmadik országokra is átterjed.

(3)	A 92/119/EGK tanácsi irányelv (2) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a juhhimlő megjelenése esetén a tagállamoknak a vírus továbbterjedésének megelőzése és a betegség felszámolása érdekében haladéktalanul végre kell hajtaniuk.

(4)

A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 84. cikke szerint az Unió költségvetését terhelő kiadási kötelezettségvállalásokat meg kell előznie egy, az intézmény vagy az intézménytől kapott átruházott hatáskörrel rendelkező hatóságok által elfogadott olyan finanszírozási határozatnak, amely megállapítja a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(5)

A 2009/470/EK határozat meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek a különleges állat-egészségügyi intézkedésekhez – köztük a biztonsági intézkedésekhez – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A határozat 3. cikke szerint a tagállamok egyes, a juhhimlő felszámolását célzó intézkedések költségeinek fedezésére pénzügyi hozzájárulásban részesülnek.

(6)	A 2009/470/EK határozat 3. cikkének (6) bekezdése meghatározza, hogy a tagállam költségeinek hány százalékát fedezheti uniós pénzügyi hozzájárulás.

(7)	A juhhimlő felszámolására irányuló biztonsági intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás kifizetését a 349/2005/EK bizottsági rendelet (4) szabályozza.

(8)	Bulgáriában 2013-ban, Görögországban pedig 2013-ban és 2014-ben észlelték a juhhimlő megjelenését. Bulgária és Görögország a 92/119/EGK irányelvnek megfelelően intézkedéseket hozott a betegség megfékezésére.

(9)	Bulgária és Görögország hatóságai az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretein belül tájékoztatták a Bizottságot és a többi tagállamot a betegség bejelentésére és felszámolására irányadó uniós szabályozással összhangban bevezetett intézkedéseikről és azok eredményeiről.

(10)	Bulgária és Görögország hatóságai tehát a 2009/470/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdésében és a 349/2005/EK rendelet 6. cikkében előírt intézkedések tekintetében eleget tettek technikai és igazgatási kötelezettségeiknek.

(11)	Az uniós hozzájárulás pontos összege egyelőre nem határozható meg. Az érintett tagállamok által rendelkezésre bocsátott legfrissebb adatok szerint kártalanításra és operatív intézkedésekre Bulgáriában mintegy 79 186,33 EUR, Görögországban mintegy 1 484 304,16 EUR összeget fordítottak.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által Bulgáriának és Görögországnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás

(1) Az Unió legfeljebb 40 000 EUR összegben pénzügyi hozzájárulást nyújt Bulgáriának azon költségek fedezéséhez, amelyek a tagállamnak a juhhimlő felszámolása érdekében a 2009/470/EK határozat 3. cikkének (2) és (6) bekezdése alapján 2013-ban meghozott intézkedései során felmerültek.

(2) Az Unió legfeljebb 700 000 EUR összegben pénzügyi hozzájárulást nyújt Görögországnak azon költségek fedezéséhez, amelyek a tagállamnak a juhhimlő felszámolása érdekében a 2009/470/EK határozat 3. cikkének (2) és (6) bekezdése alapján 2013-ban és 2014-ben meghozott intézkedései során felmerültek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulások végleges összegét egy, a 2009/470/EK határozat 40. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint később elfogadandó határozatban kell megállapítani.

2. cikk

Kifizetések

Az 1. cikk (2) bekezdésében előírt uniós pénzügyi hozzájárulás keretében az EU 2014. évi általános költségvetésének 17 04 04 költségvetési sora terhére első részletként 310 000 EUR összeget ki kell fizetni Görögországnak.

3. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a címzettje a Bolgár Köztársaság és a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 11-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2) A Tanács 1992. december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., 1993.3.15., 69. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(4) A Bizottság 2005. február 28-i 349/2005/EK rendelete a 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 55., 2005.3.1., 12. o.).

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/96

Helyesbítés a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. április 10-i 368/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 108., 2014. április 11. )

A 33. oldalon, az aláírásban:

a következő szövegrész:

„Joaquín ALMUNIA”

helyesen:

„Siim KALLAS”

15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/96

Helyesbítés az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végleges elfogadásához

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 51., 2014. február 20. )

Az I/171–I/173. oldalon:

a következő szövegrész:

„Differenciált előirányzatok”

helyesen:

„Nem differenciált előirányzatok”.

Az I/267. oldalon, az 1 2 alcím alatt, a megjegyzésekben:

a következő szövegrész:

„3,7 %-os átalányalapú csökkentést…”

helyesen:

„3 %-os átalányalapú csökkentést”.

Az I/484–I/493. olalon:

a következő szövegrész:

„Differenciált előirányzatok”

helyesen:

„Nem differenciált előirányzatok”.

Az I/528–I/530. oldalon, a 2 2 3 8 és a 2 2 3 9 jogcím kivételével:

a következő szövegrész:

„Differenciált előirányzatok”

helyesen:

„Nem differenciált előirányzatok”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 111

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. április 15.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Feljegyzés az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás hatálybalépéséről	1
		2014/210/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak – annak 49. cikke (3) bekezdése tekintetében – az Európai Unió nevében történő megkötéséről	2
		2014/211/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak – annak 49. cikke (3) bekezdésének kivételével – az Európai Unió nevében történő megkötéséről	4
		Politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság között	6
		RENDELETEK
	*	A Tanács 380/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1284/2009/EU rendelet módosításáról	29
	*	A Tanács 381/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 14.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról	33
	*	A Bizottság 382/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 7.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételére irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	36
	*	A Bizottság 383/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Beurre de Bresse [OEM])	40
	*	A Bizottság 384/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 3.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Crème de Bresse [OEM])	42
	*	A Bizottság 385/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 3.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Elbe-Saale Hopfen ([OFJ])	44
	*	A Bizottság 386/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 14.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról	46
		A Bizottság 387/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	48
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2014/48/EU irányelve (2014. március 24.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról	50
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2014/212/KKBP határozata (2014. április 14.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról	79
	*	A Tanács 2014/213/KKBP határozata (2014. április 14.) a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/638/KKBP határozat módosításáról	83
	*	A Tanács 2014/214/KKBP határozata (2014. április 14.) a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP határozat módosításáról	84
		2014/215/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról	85
	*	A Tanács 2014/216/KKBP végrehajtási határozata (2014. április 14.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat végrehajtásáról	91
		2014/217/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. április 11.) a juhhimlő leküzdését célzó 2013. évi bulgáriai és 2013. és 2014. évi görögországi biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2014) 2334. számú dokumentummal történt)	94

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. április 10-i 368/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 108., 2014.4.11. )	96
*	Helyesbítés az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végleges elfogadásához ( HL L 51., 2014.2.20. )	96