ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.302.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 302

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. november 13.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1127/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Montasio [OEM])

1

 

*

A Bizottság 1128/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplő egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyásáról (Morbier [OEM])

7

 

*

A Bizottság 1129/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Fal Oyster (OEM)]

14

 

*

A Bizottság 1130/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Maccheroncini di Campofilone (OFJ)]

16

 

*

A Bizottság 1131/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Poperingse hopscheuten/Poperingse hoppescheuten [OFJ])

18

 

*

A Bizottság 1132/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Stelvio/Stilfser (OEM)]

20

 

*

A Bizottság 1133/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Kaki Ribera del Xúquer [OEM])

22

 

*

A Bizottság 1134/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Caballa de Andalucía (OFJ)]

27

 

*

A Bizottság 1135/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Prosciutto Toscano [OEM])

29

 

*

A Bizottság 1136/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a dimoxistrobin, az oxamil és a petoxamid hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

34

 

 

A Bizottság 1137/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

36

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/648/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 6.) a géntechnológiával módosított MON89034 × 1507 × NK603 (MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2013) 4719. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

38

 

 

2013/649/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 6.) a MON 810 (MON-ØØ81Ø-6) kukoricából előállított pollen forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2013) 4743. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

44

 

 

2013/650/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 6.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON88017 × 59122 (MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7) kukoricát, négy, három különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 × MON88017 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON89034 × 1507 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7], MON89034 × MON88017 × 59122 [MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON 88017 × 59122 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) és négy, két különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1], MON89034 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON88017 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON 88017 × 59122 [MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2013) 4755. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

47

 

 

2013/651/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 8.) Portugáliában, egy tőkés récéket tartó gazdaságban alacsony patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási terv, valamint az érintett baromfik és az azokból származó termékek mozgására vonatkozó bizonyos intézkedések jóváhagyásáról (az értesítés a C(2013) 7310. számú dokumentummal történt)

53

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/1


A BIZOTTSÁG 1127/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Montasio [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 355/2011/EK rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Montasio” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A kérelem célja a termékleírás módosítása az előállítás módjának pontosabb meghatározása érdekében.

(3)

A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Montasio” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 148., 1996.6.21., 1. o.

(3)  HL L 98., 2011.4.13., 6. o.


I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Montasio” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosításait:

1.   módosítás

Az alábbi mondat helyébe: „A sajt előállításához használt tej maximum négy egymást követő, esti és reggeli fejésből származhat” a következő mondat lép: „A tejnek az első fejéstől számított negyvennyolc órán belül végzett, egymást követő fejésekből kell származnia.”

A 48 órás időtartamon belül kinyert tejet eredetileg csak hagyományos módszerrel fejték le, összesen 4 alkalommal. Az automatizált fejés bevezetésével lehetségessé vált ennél több egymást követő fejést is elvégezni 48 órás időtartamon belül. Ezért az időtartamra vonatkozó feltétel változatlansága mellett módosult a fejések számára vonatkozó előírás. Műszaki és tudományos szempontból az automatizált fejőberendezések használata nem befolyásolja a tej minőségi tulajdonságait; az így nyert tej összetétele – a zsírtartalom és a fehérjefrakció tekintetében – statisztikailag hasonló a hagyományos fejéssel nyert tejéhez. A berendezések még javítják is a tejelő szarvasmarhák egészségét, mert az automatizált rendszerek elkerülik a kiugró laktációs időszakokban a csupán napi két fejés kiváltotta stresszt. Azáltal, hogy naponta kettőnél többször fejtenek le jelentős tejmennyiségű tejet, a tőgyet és a tőgybimbókat kevesebb terhelés éri, javul a tej mikrobiológiai minősége és csökken a tőgygyulladás gyakorisága.

Az automatizált rendszerek alkalmazásának köszönhetően ugyanakkor javul a tej reológiai viselkedése, azaz alvadási képessége is: az alvadék egyrészről gyorsabban reagál az alvasztóenzimek hatására, másrészről jobban ellenáll az alvadékdaraboló mechanikus behatásának.

2.   módosítás

Jelenlegi megszövegezés: „A »Montasio« OEM védjegy alatt forgalmazott tej nem kezelhető pasztörizációs eljárással, és a foszfatáz-próbának egyértelműen pozitív eredménnyel kell járnia.”

Módosított szöveg: „A »Montasio« OEM védjegy alatt forgalmazott tej nem kezelhető pasztörizációs eljárással. A hőkezelésen keresztülment és a »Montasio« OEM előállítására szolgáló tej elemzése során a foszfatáz-próbán egyértelműen pozitív reakciónak kell mutatkoznia.”

Az önellenőrzést végző sajtkészítő üzemek évek óta rendszeresen ellenőrzik a tej minőségét, napról napra feljegyezve a tej hőmérsékletének változásait. Az ellenőrző szervezet ezért továbbra is alkalmazza a foszfatáz-próbát mint elemzési módszert annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a termékleírás előírásait. Az ellenőrzést kockázatelemzés alapján végzik el.

3.   módosítás

Jelenlegi megszövegezés: „A »Montasio« OEM-mel ellátott sajt előállítása a következő egymást követő műveletekkel történik:

06)

hevítés 42–48 °C-ra és keverés a tűzről levéve összesen 20–30 percig;”

Javasolt megszövegezés:

06)

„hevítés 42–48 °C-ra és az alvadék darabolása a tűzről levéve legalább 10 percig;”

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a két művelet (a hevítés és a tűzről levett alvadék ezt követő darabolása) nagy mértékben függ az adott technikai és technológiai feltételektől.

Ami a berendezéseket illeti, a „Montasio” sajt készítésével foglalkozó sajtüzemek vagy speciális (1–1,5 tonnás) rézüstöket, vagy pedig 3,5–8 tonna űrtartalmú, több funkciót szolgáló acélüstöket használnak.

A két eltérő típusú üst használata meghatározó tényező az alvadékmassza hevítési idejének szempontjából, mivel a gőzzel történő hevítés sebessége nagy mértékben eltér az átalakulási folyamat saját sebességétől.

Ami a tűzről levett alvadék darabolását illeti, aminek során a tejsavó egy része kiválik az alvadék-masszából, ez a folyamat az elért maximális hőmérséklettől és a massza hűlésének gyorsaságától függ, ez utóbbi pedig maga is változik az alkalmazott üst típusától, az egyes üstökben feldolgozott mennyiségtől, az alvadék szemcseméretétől, valamint a hőmérsékletváltozások és a keverés hatására eltávozó víz mennyiségétől függően.

Az alvadéknak a formázáshoz történő kimerése ugyanakkor a művelethez szükséges idő, illetve az automatizáció fokának függvényében előbbre kerülhet vagy későbbre tolódhat.

Példának okáért, ha az alvadékot a formázóasztal fölé helyezett nagyméretű acélüstből mérik ki az asztalra, a kimerés művelete ugyanolyan mennyiség esetében jóval kevesebb időt igényel, mint a rézüstből, lenvászon kendőbe történő kézi kimerés.

Figyelembe véve a tényt, hogy az alvadék kimerésének optimális pillanatát az üzemek szakemberei napi értékelési kritériumok, valamint saját személyes tapasztalataik és ismereteik stb. alapján határozzák meg, szükségesnek bizonyul minimális időtartamot megjelölni a hevítésre és a tűzről levett alvadék darabolására.


II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„MONTASIO”

EK-szám: IT-PDO-0317-0995-2012.4.26.

OFJ () OEM (X)

1.   Elnevezés

„Montasio”

2.   Tagállam

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Montasio” tehéntejből készült, közepes vagy hosszú érlelésű, hengeres formájú, egyenes vagy majdnem egyenes oldalú sajt, sík vagy enyhén domború lapokkal. Nem pasztörizált tejből készül, kizárólag természetes tejoltó vagy megengedett kultúrák felhasználásával. Érlelési ideje legalább 60 nap, nedvességtartalmát az érlelési időszak 10. és 60. napján mintavétellel ellenőrzik. Az érlelési időszak hatvanadik napján a „Montasio” OEM sajtnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: maximális nedvességtartalma legfeljebb 36,72 %; zsírtartalom a szárazanyagban: legalább 40 %; tömege: 6–8 kg; átmérője: 30–35 cm; oldala: maximum 8 cm; kérge: sima, szabályos és rugalmas; a sajttészta: tömör, enyhén lyukacsos; színe: természetes, enyhén szalmasárga; aromája: jellegzetes; íze: kellemes, a hosszú érlelésű „Montasio” esetében némi pikáns jelleggel.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)

A „Montasio” OEM sajt a földrajzi területen belül elhelyezkedő tehenészetekből származó tejből készül.

A tenyésztett fajták elsősorban a Bruno Alpina, a Pezzata Rossa Italiana és a Pezzata Nera.

A tejhez semmilyen tartósítószert nem adnak hozzá és nem végezhető rajta hőkezelés, a 4 °C minimális hőmérsékletre történő visszahűtéstől eltekintve.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A szarvasmarhák takarmánya bruttó 75–85 %-ban gabonafélékből, szárított és friss takarmányból, valamint silótakarmányból áll. A fennmaradó bruttó 15–25 %-ot takarmánykoncentrátumok és fehérjék alkotják. Ásványianyag- és vitaminkiegészítők használata megengedett. A takarmány 60 %-a az előállítás földrajzi területéről származik. Tilos minden olyan takarmánytípus – például mocsaras vagy nagy forgalmú közutak mentén elhelyezkedő földekről származó takarmányok – felhasználása, amelyeket a sajtkészítő hagyomány a sajt érésére károsnak tekint. Nem alkalmazhatók továbbá takarmányként zöldségek, gyümölcsök és repce, a rizsfeldolgozás melléktermékei, állati eredetű lisztek, állatgyógyászati célú ipari takarmányok, friss, nedves vagy silózott cukorrépapép, a sör- és szeszesitalgyártás melléktermékei, silótakarmányok (a silószéna és a silókukorica kivételével), továbbá a gyümölcsök, a cukorrépa, a sör és a szeszesitalok feldolgozásából visszamaradt erjesztett anyagok.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A teljes előállítási folyamatot (a szarvasmarha tenyésztése és a tej előállítása, alvasztás, az alvadék feldolgozása, formázás, lecsepegtetés, sózás és érlelés) a 4. pontban körülírt földrajzi területen kell végezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A termék azonosítása a származást igazoló jelöléssel történik: a jellegzetes dombornyomású sajtformán el kell helyezni a sajtüzem kódját, a megye betűjelét és az előállítás dátumát (év, hónap, nap). A Montasio OEM „eredetvédjegye” a ferde irányban, egyenesen és fejjel lefelé elhelyezkedő „Montasio” feliratból áll (1. ábra).

A szóban forgó „eredetvédjegyet” a szövetkezetbe tömörült vagy önálló üzemek összes termékén el kell helyezni, amennyiben a terméket a termékleírásnak megfelelően állították elő.

Image

1) A „Montasio” eredetmegjelölés beégetett védjegye és a PDM rövidítést tartalmazó címke

2) A gyártás hónapja/3) A gyártás napja/4) A sajtüzem kódja/5) A megye betűjele/VI) A gyártás éve

Az eredetmegjelölés logója egy nagybetűvel írt, stilizált M betűből és az alatta látható „MONTASIO” feliratból áll. A logó előállításához minden esetben a „HORATIO” betűtípust kell használni. A logónak meg kell felelnie a 2. ábra arányainak (például 8 cm szélesség 6 cm hosszúság esetén).

Image

Amennyiben a teljes előállítási folyamat, a tej előállításától a legalább 60 napos érlelési időszak végéig a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében hegyvidéknek minősülő területen történik, ideértve a „Montasio” OEM sajt előállítási területét is, a sajton elhelyezhető a „hegyvidéki termék” feliratot tartalmazó címke. E származás feltüntetése érdekében a sajt oldalán el kell helyezni a PDM feliratot tartalmazó címkét, ami a „prodotto della montagna” (hegyvidéki termék) felirat rövidítése.

A 100 napot meghaladó érlelési idejű „Montasio” OEM sajtba – az összes szövetkezetbe társult vagy önálló termelő kérésére – a sajt ellenőrzését követően a Consorzio per la Tutela del Formaggio Montasio (a Montasio sajt védelméért felelős konzorcium) a sajt oldalának megfelelő területére beégetheti az eredetmegjelölés logóját (2. ábra).

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Montasio” OEM előállítási területe: Friuli-Venezia Giulia tartományban: a tartomány teljes területe. Veneto tartományban: Belluno és Treviso megyék teljes területe, valamint Padova és Venezia megyék területének egy része, az alábbiaknak megfelelően: „a terület Treviso és Padova megye határvonalainak metszéspontjától Padova megye mentén folytatódik, egészen a Serenissima (Velence felé vezető) autópályáig. Ugyanezen vonal mentén halad tovább a Brenta folyó autópályahídjáig, majd a szóban forgó folyó mentén, egészen a torkolatig.”

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A természeti tényezők az előállítási terület éghajlati feltételeihez kapcsolódnak. A terület zömmel hegyvidéken és hegyvidék lábánál terül el, ahol mindig is hegyi legelők és rétek helyezkedtek el, ami befolyásolja a tejelő szarvasmarhák táplálásához használt takarmányok minőségét.

A „Montasio” sajt szerepel San Daniele és Udine 1773/1775-ös kereskedelmi árjegyzékeiben. Ez azt igazolja, hogy a „Montasio” sajt kereskedelmi forgalomban volt, azaz nem csak saját otthoni fogyasztásra készülő helyi termék volt. A Montasio előállítási területhez való erős kötődését alátámasztja az az erőteljes lökés, amelyet a sajtgyártás a szövetkezeti formák létrejöttében jelentett. A „Montasio” sajt és speciális előállítási technikája gyorsan elterjedt Friuli tartományban és Veneto tartomány keleti részén. Ennek oka nem csak az emberi tényező és az eszközök (például a tejüzemek kialakulása vagy a Scuola per Tecnici Caseari – sajttechnikusképző iskola – megalapítása) voltak, amelyek következtében a hatvanas évekre több mint 650 sajtüzem működött, hanem maga az a környezet is, amelyben a technika kezdetben elterjedt.

Az előállítási terület jellemzőivel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Olaszország keleti területét mindig is csapadékos tavasz és ősz jellemezte és jellemzi mind a mai napig, ami elősegítette a rétek terjedését és a szarvasmarha takarmányának alapját képező gabonák termesztését (búza és árpa). Idővel fontos szerephez jutott a kukoricatermesztés, illetve a kukorica friss és silózott takarmányként történő felhasználása is. A közelmúltban az előállítási területen fejlődésnek indult a szója – mint fehérjekiegészítő – termesztése is.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Montasio” sajt fő jellegzetessége a hosszú/közepes érlelésre való kiváló alkalmassága. Az olasz sajtok között a „Montasio”-t a félkemény sajtok közé sorolják, de mivel érlelési időszaka akár a 36 hónapot is elérheti, a hosszú érlelésű kemény sajtok igen ritka kategóriájában is szerepel.

A „Montasio” másik jellegzetessége a sajtforma egyedi mérete.

A „Montasio” OEM termékleírásában továbbra is szerepel a tej pasztörizálásának tilalma, amely ennek köszönhetően maximális mértékben megőrzi az előállítás területén termelt tej spontán baktériumösszetételét.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A hosszú/közepes érlelésre való alkalmasság a „lágy” tejkezelési technológia alkalmazásának eredménye. A felhasznált tejkultúrák adagolása kis mennyiségekben történik (megközelítőleg 1 %), a hevítés hőmérséklete nem túl magas (42–48 °C között), a savó elválasztása és a préselés közepes keménységet adnak a sajttésztának, melynek nedvességtartalma két hónaposan (a sajt forgalmazásához szükséges minimális százaléknak megfelelően) megközelítőleg 36 %.

A környezet, amelyben a „Montasio” sajt előállítása kialakult, olyan mikrobiológiai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek kedveznek a sajt kialakulásának és elterjedésének. A „Montasio” sajtot termofil baktériumflóra jellemzi, amely lehetővé tette, és most is lehetővé teszi ennek az egyedülálló sajtnak a létrejöttét, mely frissen is fogyasztható (jelenleg legalább 2 hónap érlelési időt írnak elő, mivel a sajt nem pasztörizált tejből készül), de akár 36 hónapos érlelésre is alkalmas; a sajt érzékszervi jellemzői, állaga, íze és illata az idő előrehaladtával fokozatosan átalakul, elsősorban éppen az előállítási területen található rétek és legelők baktériumállományának köszönhetően.

Két hónapos érlelést követően a „Montasio” a közepesen kemény sajtok jellemzőit hordozza, kifinomult íze az elkészítéséhez felhasznált tejére emlékeztet. Az érlelési időszak későbbi szakaszában, az ízanyagok koncentrálódásával a „Montasio” íze egyre markánsabb, enyhén csípős lesz, tésztája pedig megkeményszik és jobban morzsolódik.

Az állattenyésztési technikák fejlődésével, a növénytermesztés racionalizálásával és az egyre higiénikusabb fejési módszerek bevezetésével szükségessé vált a tejben kizárólag a sajtkészítési folyamatot elősegítő, a „Montasio” előállításának kedvező mikroorganizmusok elszaporítása. Ezért kezdték használni az előállítási területről származó tejből kifejlődött (gömb alakú baktériumokban gazdag és pálcika alakúakban szegény) tejoltókat, ami azóta elterjedt gyakorlattá vált.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

[510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés]

A Minisztérium a „Montasio” OEM módosítása iránti kérelemnek az Olasz Köztársaság 2011. november 21-i, 271. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást. A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege itt tekinthető meg:

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy közvetlenül a Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali (az olasz agrár-, élelmezés- és erdészeti politikai minisztérium) honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” („Uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/7


A BIZOTTSÁG 1128/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplő egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyásáról (Morbier [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta a Franciaország által az 1027/2009/EK rendelettel (2) módosított 1241/2002/EK bizottsági rendelettel (3) bejegyzett „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyása iránt benyújtott kérelmet.

(2)

A kérelmet abból a célból nyújtották be, hogy a termékleírás a termék leírása, a származás igazolása, az előállítás módja, a címkézés, a nemzeti előírások és az eredetmegjelölés ellenőrzéséért felelős szervek tekintetében pontosításra kerüljön.

(3)

A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése harmadik francia bekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 283., 2009.10.30., 34. o.

(3)  HL L 181., 2002.7.11., 4. o.


I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának következő módosítását:

1.1.   A termék leírása

Érzékszervi jellemzők

A termék fizikai jellemzőinek pontosabb leírása érdekében a sajt valamennyi tulajdonságát megvizsgálták:

A fekete csík esetében a „folyamatos” szövegrészt megelőző „szép” szót szubjektív jellege miatt el kell hagyni.

A héj esetében a „sima és egynemű” szavak helyébe az „érdes, szabályos külsejű, só és víz keverékéből álló bevonat (franciául: »morge«) borítja, látható rajta a sajtforma lenyomata” szövegrész lép. A szín esetében „a héj színe pedig a világosszürke és a narancsos bézs közötti lehet” szövegrész helyébe a „Színe bézstől narancssárgáig terjedhet, narancssárgás barna, narancssárgás piros, illetve narancssárgás rózsaszín árnyalatokkal” szövegrész lép.

A sajttészta esetében a szöveg kiegészül a „homogén” szóval, és pontosítja, hogy a sajttészta puha „tapintású”. A repedezettség leírása valósághűbb: az „esetenként enyhén repedezett” helyébe a „gyakran elszórtan ribizli nagyságú nyílások vagy kisméretű, lapos lyukak találhatók benne” szövegrész lép. A leírás kiegészül azzal, hogy a sajttészta „a szájban kevéssé tapadós”, valamint „sima textúrájú”.

Az íz esetében az „íze enyhén krémes; Illata markáns, gyümölcsös és átható” szövegrészek helyébe a következő szöveg lép: „Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik. Ízvilága harmonikus.”

Analitikai jellemzők

A (szárazanyag százalékában kifejezett) zsírtartalom esetében a leírás legalább 58 %-os értéket előíró rendelkezéssel egészül ki a túlságosan száraz, nem tipikus sajtok előállításának az elkerülése érdekében.

1.2.   A származás igazolása

„A termék földrajzi területről való származását igazoló elemek” szakasz szövegét egységesítették, és ez többek között a termék és előállítási feltételei nyomon követhetőségére vonatkozó jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza.

Ez a szakasz emellett többletinformációkkal, valamint a sajtok nyomon követhetőségének a garantálását lehetővé tévő nyilvántartásokra és jelentéstételi dokumentumokra vonatkozó rendelkezésekkel egészült ki.

1.3.   Az előállítás módja

A tej termelése

Fajták:

Az ellenőrzések megkönnyítése érdekében pontosították a fajták típusát, a helyi fajták mérésére vonatkozó kötelezettséget pedig kiterjesztették a „tejelő csordára” és „a gazdaság területén található összes tejelő tehénre”. Az „igazolhatóan a két fajta keresztezéséből született utódok” szintén elfogadottak. A két tiszta vérvonalú fajta, valamint keresztezésük történelmileg helyi fajtának számít. A keresztezés nem gyakorol érzékelhető hatást a termék sajátosságaira.

Legeltetésre használt terület:

„A csordát a helyi szokásnak megfelelően kell tartani” mondatot törölték, mivel túl általános, és nem teszi lehetővé az ellenőrzést.

A leírás „A »Morbier« előállítása céljából legeltetésre használt területnek tekintendő az a füves terület, ahol tartósan legalább három különböző növényfaj található, köztük legalább egy pázsitfűfélével és egy hüvelyessel” mondattal egészül ki annak érdekében, hogy a természetes legelők, valamint a növényzet sokféleségét kihasználó legeltetés kerüljön előtérbe.

A legelők gondozása és módosítások:

A legelők növényzete sokféleségének a megőrzése érdekében a termékleírás a nitrogéntartalmú műtrágya hektáronként és évente 50 egységre való korlátozásával egészült ki. Ugyanebből a célból szerepel a következő engedélyezett szerves trágyák felsorolása: trágya, hígtrágya, trágyalé és stabilizált szennyvíziszap. A tej minőségével kapcsolatos problémák elkerülése érdekében a szerves trágya kijuttatásának időpontja után kevesebb mint négy héttel a takarmánytermő terület bármely hasznosítása (legeltetés vagy kaszálás) tilos.

Legeltetés:

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat fenntartása érdekében a legeltetés kötelező: „A tejelő tehenek a hóolvadás után – és amint azt a talaj felhajtóereje lehetővé teszi – legelnek. A legeltetési idényben a tejtermelésben érintett tejelő tehenek egyedenként legalább 20 ár legelőterületet használnak.”

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja:

„A takarmányok eltarthatóságának javítására kizárólag a nátrium-klorid engedélyezett” annak elkerülése érdekében, hogy a takarmányok tulajdonságai megváltozzanak.

A nem kívánatos csírák kialakulásának elkerülése érdekében a takarmány nedvesítése tilos.

A zöldtakarmány erjedésének elkerülése érdekében „A kiegészítő zöldtakarmányozás esetén a zöldtakarmányt tisztított vályúkba adagolják, és azt az állatok a kaszálást követő legfeljebb négy órán belül elfogyasztják.” Hasonlóképpen „Cukorrépát – eldarabolás esetén – mindennap készítenek.”

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat fenntartása érdekében „A tejelő tehenek takarmányadagjába évente és egyedenként – a csordára vetítve – átlagosan legfeljebb 1 800 kg koncentrátum kerülhet (ideértve a szárított növényeket is).”

Az erjesztett takarmányokra vonatkozó tilalom általánossá válik, a „tejelő tehenek” helyett kiterjed a „tejelő csordára (a tejelő tehenekre, a szárazra állított tehenekre, valamint leválasztást követően az utánpótlás céljából tartott állatokra)”.

Arról is rendelkeznek azonban, hogy bizonyos feltételek mellett ezzel a takarmányfajtával másik, jól elkülönített csordát is lehessen takarmányozni.

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat megőrzése érdekében géntechnológiával módosított takarmány alkalmazása tilos.

A tej minőségromlásának elkerülése érdekében „A tejelő csorda takarmányozása során tilos olyan takarmány alkalmazása, amely kedvezőtlenül befolyásolja a tej illatát vagy ízét.”

A fejés

A tej természetes flóráját meg kell őrizni. A napi fejések számának növelése kedvezőtlenül befolyásolja a tej természetes flóráját. A napi egy fejés a mikroflórák egyensúlyának felborulásához vezet. „A fejést naponta kétszer, reggel és este végzik. Az egyik fejés elhagyása tilos. A tej természetes flórájának megóvása érdekében a felhasznált termékek kizárólag rendellenesség megállapítása esetén tartalmaznak fertőtlenítőszert.”

A feldolgozás

Feldolgozott tej:

A tejet naponta kell fejni, és – a helyi hagyomány szerinti határidőknek megfelelően – rövid időn belül fel kell dolgozni.

Ezt a tejet ellenőrizhetősége érdekében külön kell választani a többi tejtől.

„A »Morbier« sajt előállítására szolgáló helyiségekbe csak az e termékleírásnak megfelelő, illetve a régió többi OEM-termékéhez szánt tej kerülhet be, amennyiben a nyomon követhetőség lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a »Morbier« sajt előállítása céljából ténylegesen feldolgozott tej megfelel ennek a termékleírásnak”. A régión belüli többi OEM termékleírásának megfelelő tej mikroflórája összeegyeztethető a „Morbier” sajtéval. A szóban forgó többi OEM tejtermelői ugyanis ismertek, és a gazdaságaikból származó tej ugyanazoknak az alapvető szabályoknak tesz eleget, mint a „Morbier” OEM: a tejelő teheneknek a területen található füvön és szénán alapuló takarmányozása, legeltetés, a tej korlátozott eltarthatósági ideje stb. Ezáltal megőrizhető az előállító üzemben kialakított mikroflóra. A sem a „Morbier” termékleírásának, sem a többi OEM termékleírásának nem megfelelő tej ugyanezt nem garantálja. A különböző sajtok előállítása ezenfelül természetesen vagy térben (más előállítási lánc keretében), vagy időben (egymást követő időszakokban) egymástól függetlenül történik.

Feldolgozás:

A „Részleges fölözés, beoltás, tejsavbaktérium, só, valamint az alvadék öblítésére használt víz hozzáadása kivételével a tejből való mindennemű kivonás és az ahhoz történő hozzáadás tilos, a gyártási folyamat során is” mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A részleges fölözés kivételével a tejből való mindennemű kivonás vagy az ahhoz történő hozzáadás tilos, az előállítási folyamat során pedig a következők kivonása vagy hozzáadása megengedett: – só (nátrium-klorid), – oltóenzim, – átoltással vagy közvetlen beoltással adagolt, nemesített baktériumkultúrák, – víz, – növényi szén (carbo medicinalis vegetalis).”

A termékleírás pontosítja, hogy technológiai és hagyományőrzési okok miatt „A sajt előállítását rozsdamentes acélból vagy rézből készült sajtkádban kell végezni.”.

Az alvadékdarabok mérete törlésre került, ugyanis nem ellenőrizhető, és a termékre sajátosan nem jellemző.

A termékleírás pontosítja a laktózmentesítés feltételeit, valamint a sajtkádban kialakítandó hőmérsékleti viszonyokat.

„A tömböket enyhe préseléssel alakítják ki” mondat törlésre került, mert nem technológiai előírásról van szó.

A termékleírás pontosítja, hogy a növényi szén felvitelét „kézzel” kell végezni annak érdekében, hogy a „Morbier” e fontos előállítási szakaszában a sajtkészítéssel kapcsolatos szakismeret megnyilvánulhasson. A hagyományos, fából készült sajtformák és a lenvászon használata engedélyezett, ugyanis ezeket az anyagokat ebben az ágazatban hagyományosan alkalmazzák.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a „Morbier” sajtot szárazon kell megsózni, vagy sófürdőbe kell tenni, és a sófürdő vegyi úton történő tisztítása tilos. Ez a fontos technológiai szakasz az előző termékleírásból kimaradt.

Az érlelés

Az érlelés folyamatát a fa segíti elő a legjobban, mivel szabad áramlást biztosít a víznek és a sónak, és így szabályozza azok eloszlását. A fa emellett a földrajzi területtel való kapcsolatot is erősíti azáltal, hogy kedvez a felületi mikroflórának. A termékleírás tehát a következő mondattal egészül ki: „A sajt érlelése falemezeken történik.” E lemezek származására vonatkozóan nincs előírás.

Az érleléshez jelenleg rozsdamentes acélt használó sajtüzemek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése céljából a termékleírás azonban a következő átmeneti intézkedést javasolja: „Ettől eltérően a »Morbier« előállításához 2006. január 1. előtt használt rozsdamentes acél alátétek cseréjükig, de legkésőbb 2014. december 31-ig használhatók.”

A termékleírás kiegészül azzal, hogy az érlelés legalább 45 napon keresztül, „a ciklus megszakítása nélkül” történik.

A termékleírás pontosítja a következőt: „A forgalmazás előtti raktározás során az érett sajtot pozitív hőmérsékleten kell tárolni.”.

1.4.   Címkézés

Az „INAO” nemzeti szimbólum használatára vonatkozó kötelezettség megszűnt. A termékleírás kiegészült azzal, hogy az Európai Unió „OEM” szimbólumát kell használni. A gyártó elérhetőségének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség helyébe az érlelőüzem elérhetőségének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség lépett.

A termékleírás pontosítja, hogy a valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

1.5.   Nemzeti előírások

A „Nemzeti előírások” között célszerűnek bizonyult „a fontosabb ellenőrizendő tételek”, valamint a referenciaértékek és az értékelési módszerek feltüntetése.

1.6.   Egyéb

A termékleírás feltünteti az előállítási feltételek ellenőrzésében részt vevő szervek elérhetőségét és különösen a csoportosulás által ellenőrző szervként választott tanúsító szerv elérhetőségét. Az Institut National de l’Origine et de la Qualité már nem szerepel ebben a szakaszban.


II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„MORBIER”

EK-szám: FR-PDO-0205-0933-2011.12.29.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés

„Morbier”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Morbier” nyers tehéntejből készült, préselt, nyers állagú, lapos, 30–40 cm átmérőjű, henger alakú, 5–8 cm magas, 5–8 kg tömegű, sík felületű és enyhén domborodó aljú sajt.

A sajt belsejében, középen, vízszintes, folyamatos fekete csík látható, amely végighúzódik a sajtszelet teljes keresztmetszetén.

Héja természetes, érdes, szabályos külsejű, só és víz keverékéből álló bevonat (franciául: „morge”) borítja, látható rajta a sajtforma lenyomata. Színe bézstől narancssárgáig terjedhet, narancssárgás barna, narancssárgás piros, illetve narancssárgás rózsaszín árnyalatokkal. Sajttésztája homogén, színe az elefántcsont és a halványsárga közötti lehet, gyakran elszórtan ribizli nagyságú nyílások vagy kisméretű, lapos lyukak találhatók benne. A sajt puha tapintású, lágy és olvadós, a szájban kissé tapadós, sima és finom textúrájú. Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik. Ízvilága harmonikus. 100 gramm teljesen kiszárított sajt minimális zsírtartalma 45 gramm. A (szárazanyag százalékában kifejezett) zsírtartalmának 58–67 % között kell lennie. A sajt érlelésére a gyártástól számított legalább 45 napon keresztül, a ciklus megszakítása nélkül kerül sor.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Morbier” előállításához használt tej kizárólag a 46. számú „Montbéliarde” fajtatípusú tehenektől, a 35. számú francia „Simmental” fajtatípusú tehenektől vagy igazolhatóan a két fajta keresztezéséből született utódokból álló tejelő csordától származhat.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja a vegetációs időszak teljes időtartama alatt legelt fűből, a téli időszakban pedig szintén a földrajzi területen betakarított szénából vagy sarjúszénából áll.

A földrajzi terület és a termék közötti szoros kapcsolatnak a – földrajzi területre jellemző takarmányozással történő – garantálása érdekében a kiegészítő takarmány mennyisége tejelő tehenenként évente legfeljebb 1 800 kg. A gazdaságban tejelő tehenenként legalább egy hektárnyi területet kell legeltetésre használni.

A hagyományos legeltetési gyakorlat megőrzése érdekében tilos olyan gazdálkodási rendszerek alkalmazása, amelyekben minden takarmányt a vályúba helyeznek. A tejelő tehenek a hóolvadás után – és amint azt a talaj felhajtóereje lehetővé teszi – legelnek. A legeltetési idényben a tejtermelésben érintett tejelő tehenek egyedenként legalább 20 ár legelőterületet használnak. Ezek a korlátozások azt jelentik, hogy a takarmány legalább 70 %-a a földrajzi területről származik.

A tejelő csorda erjesztett takarmánnyal – legyen szó akár annak silózott, akár más fajtájáról – történő táplálása az év egésze során tilos, tekintettel azokra a technológiai kockázatokra, amelyek az ilyen takarmány alkalmazásával összefüggésben a sajt előállítása és érlelése során felmerülhetnek.

A takarmányozás hagyományos jellegének megőrzése érdekében a gazdaságban kizárólag géntechnológiával nem módosított termékből származó nyersanyag és kiegészítő takarmány használata engedélyezett.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a földrajzi területen végzik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb betűmérettel legalább megegyező nagyságú betűmérettel – fel kell tüntetni az oltalom alatt álló termék nevét, valamint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” minősítést.

A címkén kötelezően feltüntetendő az Európai Unió „OEM” szimbóluma.

A sajton található címkén az érlelőüzem adatait (név vagy a vállalkozás neve, cím) is egyértelműen fel kell tüntetni.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület az alábbi települések területére terjed ki:

Ain megye: Apremont, Bellegarde-sur-Valserine (az egykori Coupy településnek megfelelő része), Belleydoux, Champfromier, Charix, Chezery-Forens, Confort, Echallon, Giron, Lancrans, Leaz, Lelex, Mijoux, Plagne, Montanges és Saint-Germain-de-Joux települések.

Doubs megye: a megye valamennyi települése.

Jura megye: Annoire, Aumur, Champdivers, Chemin, Longwy-sur-le-Doubs, Molay, Peseux, Petit-Noir, Saint-Aubin, Saint-Loup, Tavaux kivételével minden település.

Saône et Loire megye: Beaurepaire-en-Bresse, Beauvernois, Bellevesvre, Champagnat, Cuiseaux, Flacey-en-Bresse, Fretterans, Joudes, Mouthier-en-Bresse, Sagy, Saillenard, Savigny-en-Revermont és Torpes települések.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület a Jura-hegység vonulata övezte terület, amely teljes egészében mészkőfennsík, valamint ennek a területnek a szomszédos síkság egy kis részén húzódó folytatása. A tengerszint feletti magasság gyakran nagy. A tájon legelők és erdők váltakoznak. A legelők mészkedvelő (kalcifil) természetes növényzete igen változatos.

A terület egészét kontinentális éghajlat jellemzi, a téli és a nyári hőmérsékletek között nagy az ingadozás, és az év egészében, de különösen a nyár folyamán jelentős a csapadékmennyiség. A terület egészét meghatározza továbbá az északias éghajlat, azaz (a nagy nyári hőségek ellenére) alacsony éves átlaghőmérséklet és a fagyos napok nagy száma. A környezetet hegyvidéki, illetve szubmontán vonások jellemzik, így sok a csapadék, amelynek éves mennyisége mindig meghaladja a 900 millimétert, általában pedig az 1 000 millimétert. A csapadék mennyisége már az alacsonyabban fekvő területeken is számottevő, és a hegyvidék belseje felé haladva nő. A csapadék évszakonkénti eloszlását a száraz évszak hiánya jellemzi. Ez az éghajlat különösen kedvez a fű növekedésének.

Emberi tényezők

A Jura-hegység középső és északi vidékén a legeltetés jelentősége meghatározta az – alapvetően az állattenyésztésre és elsősorban a tejtermelésre épülő – regionális gazdaságot.

A „Morbier” sajtról beszámoló legrégebbi dokumentum 1799-ből származik. A sajtot már akkor is ismerték Párizsban, ami arra utal, hogy ennél is régebbi eredetű.

A sajtot eredetileg olyankor készítették, amikor a tej annyira gyenge minőségű volt, hogy nem felelt meg a „Comté” sajtkorong előállításához. Ez a két termék – a „Morbier” és a „Comté” – szoros kapcsolatban áll egymással.

Több feltevés is van a „Morbier” előállításának az eredetéről. Az egyik feltevés szerint a „Morbier” sajtot azért állították elő, mert a gazdaságokban egy-egy 8–10 kilogrammos sajt elkészítéséhez két egymást követő fejést kellett végezni. Az első alvadéktömböt bekenték az üst alól kivett korommal, hogy a tömböt a következő előállítási folyamathoz használt alvadékkal való összekeverés előtt megvédjék a külső szennyeződésektől, és elkerüljék felülete módosulását. A két előállítási folyamatot a tömbön maradó réteg kapcsolta össze.

A szén kézi felvitele akkor sikerülhet, ha bevonáskor megtalálják a megfelelő egyensúlyt az alvadék túlságosan száraz, illetve túlságosan nedves állapota között. A kézzel végzett sajtkészítési szakasz megtartása garantálja a „Morbier” sajthoz kapcsolódó sajtkészítési szakismeret megőrzését, és tiszteletben tartja a hagyományt.

A Jura-vidék állattenyésztői generációkon át nemesítették a „Montbéliarde” tehénfajtát, amely különösen jól alkalmazkodik a helyi természeti körülményekhez, és amelynek a teje megfelelő a regionális sajtkészítési technológiák szempontjából. Emellett a ritkábban előforduló „Simmental” fajtát is nemesítették.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Morbier” sajt 5–8 kg tömegű, tehéntejből készített sajt.

A „Morbier” sajt a belsejében, középen, vízszintesen húzódó folyamatos fekete csíkról ismerhető fel, amely végighúzódik a sajtszelet teljes keresztmetszetén. A fekete csík kizárólag úgy állítható elő, hogy az egyik alvadéktömb felületére a préselés előtt növényi szenet visznek fel. A középen húzódó fekete csíkról híressé vált sajt sajttésztája homogén, gyakran elszórtan nyílások találhatók benne, színe elefántcsont és halványsárga között lehet.

Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A tejelő tehenek takarmányozásában túlnyomórészt alkalmazott fű hatással van a tej tulajdonságaira, valamint a „Morbier” sajt érzékszervi jellemzőire. A legelőkön található növényzet összetételének a megváltozása a sajt aromavilágának a változásával jár. Ez a hatás az évszakok váltakozása során könnyen ellenőrizhető. Ezért a termékleírás több feltétele is a növényzet természetes sokféleségének megőrzését célozza. Az említett fűforrás megóvását a – növényzet összetételét esetlegesen módosító vagy sokféleségét korlátozó – géntechnológiával módosított kultúrák tilalma biztosítja. A trágyázás korlátozása is a legelők változatos növényzetének megőrzését szolgálja.

A sajt formája (közepes méretű henger) eredetileg a hegyvidéki háztáji előállításhoz igazodott. A két fejéshez igazodó két szakaszban történő sajtkészítés lehetővé tette viszonylag nagy méretű sajtok előállítását, és ezáltal csökkenthető volt a raktározás miatti veszteség. A későbbiekben a sajttermelő szövetkezetek („fruitières”) is nagyméretű sajtokat állítottak elő, ami alacsony tejhozam idején is biztosította a sajttermelést. A hevített és préselt sajttészták – és különösen a „Comté” sajt – előállításával meglévő kapcsolat a héj bevonása során alkalmazott eljárásokban is fennáll. Ez a gondosság – külső megjelenésén túl – a sajt egyedi ízéhez is hozzájárul.

A fa sajtérlelés során történő használata közvetlen kapcsolatban áll egyrészt a technológiai követelményekkel, másrészt a természeti környezethez kapcsolódó, nagy tűlevelű erdők közelségével.

A finom és sima textúra kialakulásához, valamint a „Morbier” ízében kifejeződő kifinomult árnyalatokhoz elengedhetetlen a különleges tejsavbaktérium-flórával rendelkező nyers tej használata. A laktózmentesítés amellett, hogy hozzájárul a „Morbier” textúrájához, lehetővé teszi ezeknek a másodlagos aromáknak a kifejeződését.

A középen húzódó fekete csíkot először az üstről származó korom használatával állították elő. Ez az eljárás alátámasztja a hevített és préselt sajttészták Franche-Comté régióban történő előállításával fennálló kapcsolatot.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCMorbier.pdf


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/14


A BIZOTTSÁG 1129/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Fal Oyster (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Egyesült Királyság kérelmét (3) a „Fal Oyster” elnevezés bejegyzésére.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a „Fal Oyster” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3)  HL C 384., 2012.12.13., 17. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.7. osztály:   Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Fal Oyster (OEM)


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/16


A BIZOTTSÁG 1130/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Maccheroncini di Campofilone (OFJ)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Maccheroncini di Campofilone” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Maccheroncini di Campofilone” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 78., 2013.3.16., 5. o.


MELLÉKLET

Az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletének I. részében felsorolt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

2.7. osztály:   Tészta

OLASZORSZÁG

Maccheroncini di Campofilone (OFJ)


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/18


A BIZOTTSÁG 1131/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Poperingse hopscheuten/Poperingse hoppescheuten [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Belgium kérelmét (2) a „Poperingse hopscheuten”/„Poperingse hoppescheuten” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Poperingse hopscheuten”/„Poperingse hoppescheuten” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 57., 2013.2.27., 6. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

BELGIUM

Poperingse hopscheuten/Poperingse hoppescheuten (OFJ)


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/20


A BIZOTTSÁG 1132/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Stelvio/Stilfser (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 148/2007/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Stelvio”/„Stilfser” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 46., 2007.2.16., 14. o.

(3)  HL C 77., 2013.3.15., 29. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.3. osztály:   Sajtok

OLASZORSZÁG

Stelvio/Stilfser (OEM)


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/22


A BIZOTTSÁG 1133/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Kaki Ribera del Xúquer [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely a 245/2002/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A kérelem tárgyát képező módosítás célja a termékleírás pontosítása, méghozzá oly módon, hogy a szöveg kiegészül a héj tekintetében megengedett kisebb hibákra vonatkozó maximális tűréshatárokkal.

(3)

A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 39., 2002.2.9., 12. o.


I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosításait:

A termékleírás azon része, amely a gyümölcs héja tekintetében megengedett kisebb hibákra vonatkozik, az alábbiak szerint módosul:

„A gyümölcs héja nem lehet sérült, olyan kisebb hibák azonban, amelyek nem befolyásolják a termék általános állapotát, minőségét, eltarthatóságát és csomagolt külső megjelenését, előfordulhatnak, az alábbi tűréshatárokon belül:

a gyümölcs teljes felületét tekintve összesen legfeljebb 1 cm2-nyi felületen lehetnek hosszúkás vagy négyzet alakú sérülések. A maximális tűréshatár 2 cm2, ami a gyümölcs felületének legfeljebb 20 %-a lehet. Mindkét esetben a szabályozó hatóság minőségre vonatkozó előírásai rögzítik a különféle hibáknál megengedett tűréshatárt,

a gyümölcs felületét tekintve legfeljebb 1,5 cm átmérőjűek lehetnek a kör alakú sérülések. A maximális tűréshatár 2,5 cm, ami a gyümölcs felületének legfeljebb 20 %-a lehet. Mindkét esetben a szabályozó hatóság minőségre vonatkozó előírásai rögzítik a különféle hibáknál megengedett tűréshatárt.”


II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„KAKI RIBERA DEL XÚQUER”

EK-szám: ES-PDO-0105-0114 – 2011.4.1.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés

„Kaki Ribera Del Xúquer”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály:

Gyümölcs-, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Nyers fogyasztásra szánt, a fényes vörös fajtához tartozó datolyaszilva (Diospyros kaki). Bogyós gyümölcs, amelyet általában magnélküli szaporítással termesztenek. Mivel nincs beporzás, a gyümölcs nem tartalmaz magokat.

A gyümölcs jellemzői: betakarításkor narancssárga, majd élénkvörössé érik. A héj nem tapad túl szorosan a gyümölcshöz, és közepes vastagságú. A gyümölcshús kemény, betakarításkor narancsos vörös, majd élénkvörössé érik. Íze kezdetben savanykás, majd az éréssel édessé válik. A gyümölcsöt keresztben kettévágva kerek átmérőt kapunk, míg hosszában kettévágva a gyümölcs kissé hosszúkás formát mutat.

Forgalomba hozatalkor a datolyaszilvának az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

ép,

a csésze és a kocsány ép,

egészséges (sérült vagy rothadt húsú gyümölcs nem hozható forgalomba),

tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

minden idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott gyümölcsök átmérője legalább 61 mm.

A gyümölcs héja nem lehet sérült, olyan kisebb esztétikai hibák azonban, amelyek nem befolyásolják a termék általános állapotát, minőségét, eltarthatóságát és külső megjelenését csomagolt formában, előfordulhatnak, az alábbi tűréshatárokon belül:

a gyümölcs teljes felületét tekintve összesen legfeljebb 1 cm2-nyi felületen lehetnek hosszúkás vagy négyzet alakú, esztétikai (azaz a gyümölcs húsát nem érintő) sérülések. A maximális tűréshatár 2 cm2, ami nem haladhatja meg a gyümölcs felületének legfeljebb 20 %-át Mindkét esetben a „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelölés minőségére vonatkozó előírások rögzítik a különféle hibáknál megengedett tűréshatárt,

a gyümölcs felületét tekintve legfeljebb 1,5 cm átmérőjűek lehetnek a kör alakú esztétikai (azaz a gyümölcs húsát nem érintő) sérülések. A maximális tűréshatár 2,5 cm, ami a gyümölcs felületének legfeljebb 20 %-a lehet. Mindkét esetben a „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelölés minőségére vonatkozó előírások rögzítik a különféle hibáknál megengedett tűréshatárt.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében)

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

Az előállítás valamennyi szakaszát a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az egyes cégek kereskedelmi címkéit az ellenőrző szerv megvizsgálhatja, hogy megbizonyosodjon a nómenklatúrának és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés logójának helyes használatáról. A címkéken kötelező feltüntetni a „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A termőterület az alábbi településeknek a szóban forgó termék termesztésére alkalmas területeit foglalja magában: Albalat de la Ribera, Alberic, Alcàntera de Xúquer, L'Alcúdia, Alfarp, Algemesí, Alginet, Almussafes, Alzira, Antella, Beneixida, Benicull de Xúquer, Benifaió, Benimodo, Benimuslem, Carcaixent, Cárcer, Carlet, Catadau, Corbera, Cullera, Lènova, Favara, Fortaleny, Gavarda, Guadassuar, Llaurí, Llombai, Manuel, Masalavés, Monserrat, Montroy, La Pobla Llarga, Polinyà de Xúquer, Rafelguaraf, Real de Montroi, Riola, San Juan de Énova, Sellent, Senyera, Sollana, Sueca, Sumacàrcer, Tous, Turís, Villanueva de Castellón (ezek mindegyike a Valenciai Autonóm Közösség Valencia megyéjéhez tartozik).

A szóban forgó területen mintegy 1 300 hektáron termesztenek datolyaszilvát.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Történelmi háttér

A datolyaszilva fája az ébenfafélékhez tartozik, és Kínából származik, ahol a VIII. században kezdték el termesztését. A datolyaszilva termesztése Nyugat-Európában a XIX. század második felében, Spanyolországban pedig az 1870-es években kezdett elterjedni. Napjainkban a spanyol termesztés központja a Valenciai Autonóm Közösség: itt található az össztermelés 50 %-át kitevő „Kaki Ribera del Xúquer” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termék előállítási területe.

A fényes vörös datolyaszilva spontán módon jelent meg, miután Carlet település egyik földterületének határán magokat vetettek el. Ezt követően az 1960-as években Alcúdia településen létrehozták az első, kizárólag e fajtának szentelt veteményt, majd a fajta gyorsan elterjedt a régióban.

Környezeti feltételek

A Ribera del Xúquer Valencia megye egyik természetes régiója, amelyet a Júcar (valenciai nyelven: Xúquer) folyó és mellékfolyója, a Magro által kivájt természetes síkság veszi körül.

A termesztési terület nagy része a Júcar és a Magro folyók által kialakított, gazdag és tömör termőfölddel jellemezhető síkságon fekszik. Hordalékos talajról van szó, amely a hegyek felől érkező Júcar folyó és mellékfolyói által szállított hordalékból alakult ki. A völgy alsóbb, lankás lejtőkből álló részein a gravitáció által mozgatott rózsaszín, puha hordaléktalajt találunk, amely különösen alkalmas az intenzív növénytermesztésre.

A települést enyhe éghajlat jellemzi: az évi középhőmérséklet 17 °C, januárban 9–10 °C-os, augusztusban pedig 24–25 °C-os átlagokkal. A felhőzöttség kis mértékű, így az átlagos éves csapadékmennyiség nem haladja meg a 400–500 mm-t. Továbbá a környező hegyek védelmet nyújtanak az ültetvényeknek a fagy ellen, különösen a folyóvölgyekben.

5.2.   A termék sajátosságai

A fényes vörös datolyaszilva a termőterületre jellemző őshonos fajta, amely egy másik helyi változatból, spontán mutációval alakult ki, és amely ennek következtében tökéletesen alkalmazkodott a Ribera del Xúquer régióhoz, ahol a fajta termesztése a legoptimálisabb.

A szóban forgó területen termesztett datolyaszilvára a magasság és az átmérő egymáshoz viszonyított nagyobb aránya, valamint a jellegzetes, csúcsos forma jellemző. A „Kaki Ribera del Xúquer” sajátossága a csúcsos, a többi hasonló gyümölcshöz képest hosszúkásabb forma: emiatt a magasság és az átmérő egymáshoz viszonyított aránya nagyobb, ez adja a szóban forgó területen termesztett gyümölcs jellegzetes formáját. Emellett – az enyhe éghajlatnak és a szélsőséges hőmérsékletek hiányának köszönhetőn – a más területeken termesztett datolyaszilvákéhoz képest átlagos átmérője is nagyobb.

Továbbá a „Kaki Ribera del Xúquer” érett állapotban sajátos, erőteljes vörös színnel és édes ízzel rendelkezik, amelyek a területre jellemző környezeti feltételek miatt más hasonló gyümölcsökhöz képest korábban alakulnak ki. A gyümölcs éretlen állapotban is betakarítható, és a fanyar íz megszüntetését célzó technikának köszönhetően a gyümölcs olyan állapotban hozható forgalomba, amikor húsa kemény, íze pedig a Ribera del Xúquer régióban termesztett datolyaszilvára jellemző és különösen édes.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A Ribera del Xúquer régiót a fényes vörös datolyaszilva bölcsőjeként tartják számon, mivel spontán mutáció nyomán itt jelent meg ez a variáns, amely mára biztos helyet szerzett a régióban és a piacokon egyaránt.

A meghatározott földrajzi terület éghajlati sajátosságai jól tükröződnek a datolyaszilva tulajdonságaiban.

A Földközi-tenger közelsége miatti enyhe éghajlatnak és a régiót körülvevő Júcar és Magro folyók tevékenysége nyomán kialakult hordalékos talajnak köszönhetőek a „Kaki Ribera del Xúquer” fő sajátosságai, azaz jellegzetes csúcsos formája, a magasság és az átmérő egymáshoz viszonyított nagyobb aránya, a nagyobb átmérő, és a gyümölcsre érett állapotban jellemző egyedi szín.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.agricultura.gva.es/documents/170659/179611/030712+Pliego+de+condiciones+kaki+def.pdf/b354d4a8-425e-40fa-8e8b-0ae6d3588fe6


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/27


A BIZOTTSÁG 1134/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Caballa de Andalucía (OFJ)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely a 289/2009/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Caballa de Andalucía” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(3)

A szóban forgó módosítás nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján közzétette a módosítás iránti kérelmet (4) az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az említett rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3)  HL L 94., 2009.4.8., 15. o.

(4)  HL C 387., 2012.12.15., 22. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.7. osztály:   Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

SPANYOLORSZÁG

Caballa de Andalucía (OFJ)


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/29


A BIZOTTSÁG 1135/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Prosciutto Toscano [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét a 777/2010/EU rendelettel (2) módosított 1263/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Prosciutto Toscano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására.

(2)

A kérelem a termékleírás abban a tekintetben történő módosítására irányul, hogy a „Prosciutto Toscano” előállítása során a továbbiakban ne lehessen élelmiszer-adalékanyagokat vagy tartósítószereket használni.

(3)

A Bizottság a szóban forgó módosítást megvizsgálta és indokoltnak találta. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Prosciutto Toscano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 163., 1996.7.2., 19. o.

(3)  HL L 233., 2010.9.3., 11. o.


I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Prosciutto Toscano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosítását:

A „Prosciutto Toscano” előállítása során a továbbiakban nem használható élelmiszer-adalékanyag vagy tartósítószer. A „Prosciutto Toscano”-nak a jellegzetes módszer szerinti feldolgozása garantálja, hogy ilyen anyagok ne legyenek jelen. A nitritek és a nitrátok alkalmazásának tilalmáról különösen elmondható, hogy megerősíti a „Prosciutto Toscano” előállításának hagyományos módszerével való kapcsolatot, és lehetetlenné teszi, hogy a végtermékben élelmiszer-adalékanyagok és tartósítószerek (E251-E252) legyenek jelen.


II. MELLÉKLET

Konszolidált egységes dokumentum

A 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„PROSCIUTTO TOSCANO”

EK-szám: IT-PDO-0317-01009-2012.7.2.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés

„Prosciutto Toscano”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2.

osztály Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Forgalomba hozatalakor a „Prosciutto Toscano” az alábbi fizikai, érzékszervi, vegyi és fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkezik: formája ívesen kerekded a combcsont húsos kerete miatt, amely nem nyúlhat 8 cm-en túl a combcsont végénél; tömege 8–9 kg körüli, de legalább 7,5 kg. A vágási felületen a hús színe az élénkvöröstől a világos pirosig terjed, kevés izomközi zsír jellemzi. A tiszta fehér színű bőr alatti zsír enyhén rózsaszínes erezetű, tömör, nincsenek benne különváló vonalak a rétegek között, az alatta lévő izomfelülethez jól tapad. A „Prosciutto Toscano” a friss comb feldolgozásának kezdetétől számított legfeljebb 30 hónapos időszak alatt hozható forgalomba. A „Prosciutto Toscano” kicsontozva, darabolva, azaz különböző formájú és súlyú darabokra vágva vagy szeletelve is forgalomba hozható.

A termék zamatos ízű, a hagyományos előállítási és érlelési módnak köszönhetően jellegzetesen illatos és fűszeres.

A fizikai-kémiai jellemzők a következők:

Só (NaCl-ban kifejezve)

%

max. 8,3

Az izomzat nedvességtartalma

%

max. 61,0

Fehérjebomlási mutató

%

max. 30,0

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Prosciutto Toscano” előállításához használt friss comboknak az e dokumentum 4. pontjában kijelölt területen belül született, nevelt és levágott sertésekből kell származniuk. A sertések minimális testtömege 160 kg – 10 % tűréssel –, minimális életkora pedig kilenc hónap. A „Prosciutto Toscano” fajtatiszta vagy a Large White és a Landrace hagyományos alapfajtákból származó nehéz sertések friss combjából készül. A megtisztított friss comb tömege legalább 11,8 kg.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A felhasznált takarmány elsősorban arról az ezen egységes dokumentum 4. pontjában kijelölt területről származik, ahol a sertések nevelésére is sor kerül, mivel a takarmánygazdálkodást is magában foglalja egy, az egész élelmiszerláncra kiterjedő integrált rendszer.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Prosciutto Toscano” előállításának egyes szakaszaira – sózás, szárítás, zsírral való bekenés és érlelés – a Toscana tartomány egészét magában foglaló hagyományos előállítási területen kerül sor.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Valamennyi típusú – kicsontozott, darabolt vagy szeletelt – terméket, miután előzőleg sor került a megjelölésére, a célra alkalmas és megfelelően lezárt tárolóedényben vagy élelmiszer-csomagolásban kell forgalomba hozni. A „Prosciutto Toscano” szeletelésének és csomagolásának az érlelési művelet végén, a 4. pontban megjelölt előállítási területen kell történnie, hogy a felszeletelt termékre előírt eltérő érlelési időket és a 3.2. pontban leírt, a szelet izom- és zsírrészének nedvességére és külsejére vonatkozó jellemzők megőrzését biztosítani lehessen. Ha a szeletelésre vagy darabolásra szánt kicsontozott combokat ismeretlen ideig az előírtaktól eltérő környezeti feltételek között tárolják, az olyan, a „Prosciutto Toscano” ismert jellemzőivel ellentétes tulajdonságok megjelenését eredményezheti, mint a rendellenes penészképződés, a fehérjék rendellenes károsodása és a fehérjebomlási mutató ebből eredő megváltozása vagy a zsírfrakció megavasodása. Ez akár olyan mértékű lehet, hogy megváltozhat a fogyasztók által hosszú ideje kedvelt illat és íz. Továbbá, ha a csomagolást megelőzően a húsos részt és a szeleteket levegő éri, az az ehető felszín erős oxidálódását, ebből következően a hús megbarnulását, az érintkező izomtömeg felszíni részének kiszáradását okozhatja, vagy túlzott nedvesség esetén a hús petyhüdtté válhat.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Prosciutto Toscano” oltalom alatt álló elnevezésnek jól olvasható és eltávolíthatatlan, a címkén fellelhető minden egyéb felirattól határozottan megkülönböztethető betűkkel kell szerepelnie a címkén. Közvetlenül ez után a „Denominazione di Origine Protetta” („Oltalom alatt álló eredetmegjelölés”) kifejezésnek vagy a „D.O.P.” („OEM”) rövidítésnek kell következnie. Minden más, kifejezetten elő nem írt minősítés feltüntetése tilos. Megengedett azonban a névre, cégnévre vagy magánvédjegyre utaló megjelölések használata azzal a kikötéssel, hogy azoknak nem lehet dicsérő jelentése, és nem lehetnek alkalmasak a vásárlók megtévesztésére. Feltüntethető továbbá annak a sertéstenyésztő gazdaságnak a neve, ahonnan a termék származik, amennyiben a nyersanyag teljes egészében a fenti állattenyészetből ered.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Prosciutto Toscano” előállítására szánt sertéseket tenyésztő telepeknek a következő tartományok területén kell lenniük: Lombardia, Emilia Romagna, Marche, Umbria, Lazio és Toscana. A „Prosciutto Toscano” feldolgozása, szeletelése és csomagolása a hagyományos előállítási területen történik, amely Toscana egész területét magában foglalja.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A környezeti tényezők szorosan kötődnek ennek az előállítási területnek a jellegzetességeihez: a területen friss és vízben gazdag völgyek, erdős növényzettel borított dombok vannak túlnyomó többségben, amelyek meghatározó módon hatnak az éghajlatra és a késztermék jellegzetességeire. A „Prosciutto Toscano” e helyre összpontosított előállítását a kijelölt mikroterület feltételei indokolják: Toscana tartományt elhelyezkedése és földrajzi jellegzetességei teszik alkalmassá a minőségi sonka előállítására. A környező tartományokétól igen eltérő éghajlat is különösen alkalmasnak bizonyult a termék optimális érleléséhez. Ez az éghajlat elősegíti, hogy a környezet és a tartomány jellegzetes termékei között gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki, mivel lehetővé teszi az olyan termékek lassú, egészséges érlelését, mint a bor, az olaj, a sajt és nem utolsó sorban a sonka. Ebben a környezetben sikerült az ember tevékenysége révén olyan sajátos tisztítási és sózási technikákat kidolgozni, amelyek jobban igazodnak a környezeti jellemzőkhöz és máig fennmaradtak, ezáltal döntő befolyást gyakorolva a „Prosciutto Toscano”-nak a 3.2. pont szerinti jellemzőire.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Prosciutto Toscano” illatos és jellegzetes aromájával, különlegesen finom ízével és máshoz nem hasonlítható zamatával tűnik ki.

A „Prosciutto Toscano” olyan nyers sonka, amelynek érlelési szakasza a sózástól a kereskedelmi forgalombahozatalig nem lehet rövidebb 10 hónapnál a 7,5 és 8,5 kg közötti tömegű sonkák, illetve 12 hónapnál a 8,5 kg-ot meghaladó tömegű sonkák esetében. A szeletelésre szánt „Prosciutto Toscano”-t a fent megjelöltnél két hónappal hosszabb ideig, azaz legalább 12 hónapig érlelik, ha a tömege 7,5 és 8,5 kg között van, és 14 hónapig, ha a tömege 8,5 kg feletti.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az előállítási terület éghajlata igen értékes élelmiszer-ipari termékek előállítását teszi lehetővé, ugyanakkor pedig kedvező és meghatározó hatással van a „Prosciutto Toscano” érlelésének és utóérlelésének folyamatára. A mezőgazdasági termelés és a termékek feldolgozása történetileg szoros kapcsolatban áll a termelési területekkel, és ezt a kapcsolatot megszilárdította és megerősítette a társadalmi, gazdasági és termelési tényezők alakulása és az évszázadok során gyarapodó emberi tapasztalat. Az alapanyag származási helyéül kijelölt területen rendkívül állandóak és jellegzetesek a földrajzi, a környezeti és az állattenyésztési ágazatban felhalmozott termelési tapasztalathoz kapcsolódó tényezők. A nyersanyag beszerzési területén az állattenyésztés fejlődése a széles körű gabonatermesztéshez és a feldolgozó rendszerekhez kötődik, amelyek elősegítették a sertéstenyésztés iránti termelési hajlandóságot.

A feldolgozásra kijelölt, szűkebb területen a környezeti, éghajlati, természeti és emberi tényezők kombinációja egyedi egységet alkot, miáltal lehetővé vált a hagyományos feldolgozási módszer kodifikálása azon sajátos technikák meghatározása révén, amelyekkel elérhető, hogy a „Prosciutto Toscano” OEM a kívánt jellemzőkkel rendelkezzen. A jellegzetes aroma és íz a tizenötödik század óta szabályozott sajátos feldolgozási technikáknak köszönhető. Ezek közé tartozik: a különleges, köríves tisztítás, amely eltér a megszokott, V-alakban történő, a láb kezdetétől induló darabolástól, és amelynek köszönhetően a hús hatékonyabban és nagyobb felületen szárítható a sózás folyamán; a sózás, amely „száraz” módszerrel, só, bors és növényi eredetű természetes aromák felhasználásával történik; a zsiradékkal való bekenés, amelynek során mindig borsot és természetes, növényi eredetű ízesítő anyagokat is adagolnak, és végül az érlelés, amelyhez hozzájárulnak a termelési terület környezeti körülményei. A hosszú érlelés, amelynek során a sertéscombot természetes nedvesség éri, valamint a sózás és a zsiradékkal való bekenés alkalmával helyi szokás szerint adagolt bors és ízesítő anyagok a „Prosciutto Toscano”-nak illatos aromát és különlegesen finom ízt kölcsönöznek, jellegzetessé téve ízvilágát.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

A termékleírás módosított szövege megtekinthető az alábbi weboldalon:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy közvetlenül az olasz mezőgazdasági, élelmezési és erdőgazdálkodási minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), a képernyő jobb felső részén található „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” (Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások) menüpontra kattintva.


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/34


A BIZOTTSÁG 1136/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 12.)

az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a dimoxistrobin, az oxamil és a petoxamid hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet szerint jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat.

(2)

A klotianidin, a dimoxistrobin, az oxamil és a petoxamid hatóanyagok jóváhagyása 2016. július 31. és 2016. szeptember 30. között lejár. E hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására kérelmeket nyújtottak be. Mivel e hatóanyagok tekintetében a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) megállapított követelmények alkalmazandók, a kérelmezőknek biztosítani kell az említett rendeletben meghatározott, a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás érdekében szükséges időt. Következésképpen valószínű, hogy e hatóanyagok engedélyei a meghosszabbításukra vonatkozó határozat meghozatala előtt lejárnak. Szükség van ezért ezen jóváhagyási időszakok meghosszabbítására.

(3)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikke első bekezdésének céljára, azokban az esetekben, amikor legkésőbb az e rendelet mellékletében meghatározott lejárati időpont előtt harminc hónappal nem nyújtanak be a 844/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelő kiegészítő dokumentációt, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy az ezt követő legkorábbi időpontot határozza meg.

(5)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikkének első bekezdésében foglalt célra, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása a jóváhagyás feltételeinek nem teljesülése miatt nem hosszabbítható meg, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. része az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2012. szeptember 18-i 844/2012/EU végrehajtási rendelete a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).


MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. része a következőképpen módosul:

1.

A 116. sor („oxamil”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) 2016. július 31. helyébe 2018. január 31. lép.

2.

A 121. sor („klotianidin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) 2016. július 31. helyébe 2018. január 31. lép.

3.

A 122. sor („petoxamid”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) 2016. július 31. helyébe 2018. január 31. lép.

4.

A 128. sor („dimoxistrobin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) 2016. szeptember 30. helyébe 2018. január 31. lép.


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/36


A BIZOTTSÁG 1137/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

51,8

MA

61,9

MK

28,7

ZZ

47,5

0707 00 05

AL

45,1

MK

50,7

TR

136,4

ZZ

77,4

0709 93 10

AL

48,7

MA

121,9

TR

158,8

ZZ

109,8

0805 20 10

AU

136,9

MA

62,6

ZA

148,2

ZZ

115,9

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

PE

125,0

SZ

56,1

TR

74,2

UY

92,8

ZA

157,1

ZZ

101,0

0805 50 10

TR

65,7

ZA

74,0

ZZ

69,9

0806 10 10

BR

248,2

LB

239,8

PE

322,3

TR

166,2

US

305,1

ZZ

256,3

0808 10 80

BA

64,2

NZ

132,4

US

146,2

ZA

164,6

ZZ

126,9

0808 30 90

CN

65,8

TR

131,0

ZZ

98,4


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/38


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 6.)

a géntechnológiával módosított MON89034 × 1507 × NK603 (MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2013) 4719. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/648/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2009. január 29-én a Dow AgroSciences Ltd a Dow AgroSciences LLC nevében és a Monsanto Europe S.A. a Monsanto Company nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem). A kérelem az egy transzgént tartalmazó események minden lehetséges kombinációjára is kitért.

(2)

A kérelem kiterjed továbbá a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, de élelmiszernek vagy takarmánynak nem minősülő olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. Magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet.

(3)

Azokat a genetikailag módosított növényeket, amelyek két vagy több különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt hordoznak, több transzgént tartalmazó növényeknek nevezzük. A több transzgént tartalmazó kukorica betakarított termése a kukorica reproduktív biológiai folyamataiból adódóan sajátos jellemzőkkel bír. Így például a három különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt hordozó – több transzgént tartalmazó – kukorica vetőmagjából kapott termés nemcsak a mindhárom különböző genetikai eseményt hordozó magvakból, hanem egy vagy két különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt, illetve a három, egy transzgént tartalmazó esemény egyikét sem hordozó magvakból is állhat (negatív szegregánsok). A több transzgént tartalmazó kukoricára vonatkozó engedélynek tehát az említett kukorica egy transzgént tartalmazó eseményeinek valamennyi lehetséges kombinációjára is ki kell terjednie, a már engedélyezettek kivételével.

(4)

Valamennyi, egy transzgént tartalmazó eseményt hordozó, géntechnológiával módosított kukoricát és az egy transzgént tartalmazó események valamennyi kombinációját az 1829/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (1) bekezdésének értelmében külön GMO-nak kell tekinteni. Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése szerint élelmiszerként történő felhasználásra szánt GMO-t, a 3. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszert, illetve takarmányként való felhasználásra szánt GMO-t vagy 15. cikkének (1) bekezdésében említett takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az rendelkezik az említett rendeletnek megfelelően megadott engedéllyel. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a több transzgént tartalmazó növény engedélyezése során az azt alkotó, egy transzgént tartalmazó események minden lehetséges kombinációját engedélyezzék.

(5)

Egy több transzgént tartalmazó növény kockázatértékelésének előfeltétele a növényt alkotó, egy transzgént tartalmazó eseményekről végzett kockázatértékelés. A MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát alkotó három, egy transzgént tartalmazó eseményt már engedélyezték (3).

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2010. szeptember 27-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt adott ki. A kérelem a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricára, valamint kizárólag a szegregáns utódokban jelen lévő egyes genetikai események kombinációira terjed ki. Az EFSA úgy ítélte meg, hogy i. az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt potenciális hatások szempontjából a MON89034 × 1507 × NK603 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője; és ii. hogy biológiai okok nem indokolják annak feltételezését, hogy az említett, több transzgént tartalmazó növénytől származó alkombinációk bármelyike is a szegregáns utódokban a tervezett felhasználás tekintetében biztonsági szempontból aggodalomra adhat okot (4).

(7)

2011. november 10-én az EFSA a Bizottság kérésére a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricáról kiadott korábbi véleményét kiegészítő nyilatkozatot fogadott el; ez valamennyi alkombinációra kiterjed, azok eredetétől függetlenül (5). Az EFSA GMO-testületének véleménye szerint valószínűtlen, hogy a MON89034 × 1507 × NK603 kukorica alkombinációi a kukorica e határozat hatálya alá tartozó tervezett felhasználásai tekintetében kedvezőtlen hatást gyakorolnának az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre.

(8)

Véleményeiben az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(9)

Az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezők által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(10)

A MON89034 × 1507, MON89034 × NK603 és 1507 × NK603 nevű, több transzgént tartalmazó kukoricák két-két, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációjából állnak, és a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát hozzák létre. Ezeket a több transzgént tartalmazó növényeket már engedélyezték (6). 2013. március 13-i levelükben a kérelmezők közölték, hogy a kérelem már nem terjed ki az említett, géntechnológiával módosított kukoricára.

(11)

E megfontolásokat figyelembe véve az engedélyt meg kell adni.

(12)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (7) előírtaknak megfelelően minden egyes GMO-hoz egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(13)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy a MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező, MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve MON89034 × 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli egyéb termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(14)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A GMO-ból álló vagy azt tartalmazó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdése, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket pedig az említett rendelet 5. cikk határozza meg.

(15)

Az engedély jogosultjainak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról szóló, 2009. október 13-i 2009/770/EK bizottsági határozatnak (9) megfelelően kell benyújtani.

(16)

Az EFSA véleményei a forgalomba hozatalra, illetve a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan – beleértve az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát követő felügyeleti követelményeket is – nem indokolják semmilyen, az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésében előírt különleges feltétel vagy korlátozás, illetve különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltétel bevezetését.

(17)

Az 1829/2003/EK rendeletben előírtak szerint a termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásába.

(18)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 9. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjának megfelelően.

(19)

E határozat engedélyt ad a kérelem hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatalára. E határozat azonban nem terjed ki a 2009/813/EK, a 2005/772/EK, a 2006/197/EK, a 2011/365/EU, a 2004/643/EK, a 2005/448/EK, a 2010/420/EU, a 2007/703/EK bizottsági, valamint a 2013/650/EU bizottsági végrehajtási határozatok által engedélyezett, egy transzgént tartalmazó eseményekre és az egy transzgént tartalmazó események kombinációira. A gazdasági szereplőknek ezért figyelemmel kell lenniük arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és/vagy 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően a MON89034 × 1507 × NK603 termését alkotó valamennyi GMO-t (az egy transzgént tartalmazó eseményeket és az egy transzgént tartalmazó események kombinációit) a termés forgalomba hozatala előtt engedélyeztetni kell. A MON89034 × 1507 × NK603 terméséből származó termékek nem hozhatók forgalomba, amennyiben az említett termést alkotó bármely GMO engedélye lejár anélkül, hogy kérelmezték volna a megújítását, vagy pedig az említett GMO engedélyét felfüggesztik vagy visszavonják.

(20)

A kérelmezőkkel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(21)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Végrehajtási aktust kell elfogadni, ezért az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében az e határozat melléklete b) pontjában meghatározott, géntechnológiával módosított MON89034 × 1507 × NK603 kukorica (Zea mays L.) a MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1xMON-ØØ6Ø3-6 egyedi azonosítót kapja.

2. cikk

Engedély

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság a következő termékeket engedélyezi:

a)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukorica az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, amelyet az a) és b) pontban említettől eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   A 2. cikk a) pontjában említett termékek kivételével a MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1)   Az engedély jogosultja köteles gondoskodni a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelően évente jelentést nyújt be a Bizottságnak a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt uniós nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultjai

(1)   Az engedély jogosultjai:

a)

Dow AgroSciences Ltd (Egyesült Királyság) a DowAgroSciences LLC (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében; valamint

b)

Monsanto Europe S.A. (Belgium) a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

(2)   Az engedély mindkét jogosultja eleget tesz az e határozatban és az 1829/2003/EK rendeletben az engedély jogosultjai számára előírt kötelezettségeknek.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzettek

A határozat címzettje:

a)

Dow AgroSciences Ltd, European Development Centre, 3B Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, Egyesült Királyság; valamint

b)

Monsanto Europe S.A., Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel – Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  A Bizottság 2009/813/EK határozata (2009. október 30.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ř34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 289., 2009.11.5., 21. o.); A Bizottság 2005/772/EK határozata (2005. november 3.) a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességre géntechnológiával módosított kukorica terméknek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő forgalomba hozataláról (HL L 291., 2005.11.5., 42. o.); A Bizottság 2006/197/EK határozata (2006. március 3.) a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (DAS-Ø15Ø7-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről, és az ilyen kukoricából előállított takarmányok forgalomba hozatalára ugyanazon rendelet szerint megadott engedély megújításáról (HL L 70., 2006.3.9., 82. o.); A Bizottság 2011/365/EU határozata (2011. június 17.) a 2006/197/EK határozatnak a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalából (DAS-Ø15Ø7-1) előállított, meglévő takarmányok forgalomba hozatalára az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megadott engedély megújítása tekintetében történő módosításáról (HL L 163., 2011.6.23. 52. o.); A Bizottság 2004/643/EK határozata (2004. július 19.) a glüfozáttal szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., NK603 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő forgalomba hozataláról (HL L 295., 2004.9.18., 35. o.); A Bizottság 2005/448/EK határozata (2005. március 3.) a genetikailag módosított NK 603-as kukoricafajtából származó élelmiszereknek és élelmiszer-összetevőknek a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint új élelmiszerként vagy új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről (HL L 158., 2005.6.21., 20. o.).

(4)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2009-00413

(5)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2011-00169

(6)  A Bizottság 2013/650/EU végrehajtási határozata (Lásd e Hivatalos Lap 47. oldalát.); A Bizottság 2010/420/EU határozata (2010. július 28.) a géntechnológiával módosított MON89034 × NK603 (MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 197., 2010.7.29., 15. o.); A Bizottság 2007/703/EK határozata (2007. október 24.) a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 285., 2007.10.31., 47. o.).

(7)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(8)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(9)  HL L 275., 2009.10.21., 9. o.

(10)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.


MELLÉKLET

a)   A kérelmezők és az engedély jogosultjai

Név

:

Dow AgroSciences Ltd.

Cím

:

European Development Centre, 3B Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, Egyesült Királyság

a Dow AgroSciences LLC (9330 Zionsville Road, Indianapolis, IN 46268-1054, Amerikai Egyesült Államok) nevében;

valamint

Név

:

Monsanto Europe S.A.

Cím

:

Avenue de Tervuren 270-272, 1150 Brüsszel – Belgium

a Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása

(1)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

(2)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

(3)

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukorica az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, amelyet az (1) és (2) bekezdésben említettől eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével.

A kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát a MON-89Ø34-3, DAS-Ø15Ø7-1 és MON-ØØ6Ø3-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák keresztezésével állítják elő; expresszálja a Cry1A.105, Cry2Ab2, Cry1F fehérjéket, amelyek védelmet biztosítanak a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben, a CP4 EPSPS fehérjét, amely toleranciát biztosít a glifozát gyomirtó szerrel szemben, valamint a PAT fehérjét, amely toleranciát biztosít a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben.

c)   Címkézés

(1)

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított különleges címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve” után a „kukorica” szót kell feltüntetni.

(2)

A 2. cikk a) pontjában említett termékek kivételével a MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszer

Egy transzgént tartalmazó növényeken hitelesített és MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricán ellenőrzött, eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a géntechnológiával módosított MON-89Ø34-3, DAS-Ø15Ø7-1 és MON-ØØ6Ø3-6 kukorica mennyiségi kimutatására.

Az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott uniós referencialaboratórium által őrölt kukoricaszemeken hitelesített DNS-kivonási módszer; a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/StatusOfDossiers.aspx

Referenciaanyag: ERM®-BF418 (a DAS-Ø15Ø7-1-re) és ERM®-BF415 (a MON-ØØ6Ø3-6-ra) – hozzáférhető az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézetén (Institute of Reference Materials and Measurements, IRMM) keresztül a https://irmm.jrc.ec.europa.eu/rmcatalogue internetcímen; valamint AOCS 0906-E és AOCS 0406-A (a MON-89Ø34-3-ra) – hozzáférhető az American Oil Chemists Society-n keresztül a http://www.aocs.org/tech/crm internetcímen.

e)   Egyedi azonosító

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6;

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosító száma: lásd [értesítéskor töltendő ki].

g)   A termékek forgalomba hozatalára, felhasználására vagy kezelésére vonatkozó feltételek vagy korlátozások

Nem szükséges.

h)   Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelően a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/44


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 6.)

a MON 810 (MON-ØØ81Ø-6) kukoricából előállított pollen forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2013) 4743. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland és a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/649/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2012. március 12-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON 810 kukoricából előállított pollen élelmiszerként vagy élelmiszerben, illetve élelmiszer-összetevőként és élelmiszer-összetevőben történő forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem).

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2012. december 19-én az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének megfelelően kedvező véleményt nyilvánított. Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a MON 810 kukoricán végzett genetikai módosítás nem jelent további egészségügyi kockázatot, amennyiben a MON 810 pollenjént a géntechnológiával nem módosított kukorica élelmiszerként vagy élelmiszerben alkalmazott pollenjének helyettesítésére használják fel.

(3)

Véleményében az EFSA – az illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott konzultáció keretében – a tagállamok által felvetett minden kérdést és aggályt érintett.

(4)

E megfontolásokat figyelembe véve a MON 810 kukoricából előállított, élelmiszerként vagy élelmiszerben, illetve élelmiszer-összetevőként és élelmiszer-összetevőben felhasznált pollenre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(5)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (2) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(6)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, hogy a MON 810 kukorica pollenjéből előállított élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése előír.

(7)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikke nyomonkövethetőségi követelményeket határoz meg a GMO-ból előállított élelmiszernek szánt termékekre vonatkozóan. Az 1829/2003/EK rendeletben előírtak szerint a termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásába.

(8)

A kérelmezővel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(9)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel végrehajtási aktus elfogadására volt szükség, az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében az e határozat melléklete b) pontjában meghatározott, géntechnológiával módosított MON 810 kukorica (Zea mays L.) a MON-ØØ81Ø-6 egyedi azonosítót kapja.

2. cikk

Engedély

Az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság a MON 810 kukoricából előállított, élelmiszerként vagy élelmiszerben, illetve élelmiszer-összetevőként és élelmiszer-összetevőben felhasznált pollent az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezi.

3. cikk

Címkézés

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt címkézési követelmények alkalmazásában „a szervezet neve”: „kukorica”.

4. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

5. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A. (Belgium), a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

6. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

7. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A., Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel – Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(3)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.


MELLÉKLET

a)   A kérelmező és az engedély jogosultja

Név

:

Monsanto Europe S.A.

Cím

:

Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel – Belgium

A Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása

MON-ØØ81Ø-6 kukoricából előállított, élelmiszerként vagy élelmiszerben, illetve élelmiszer-összetevőként és élelmiszer-összetevőben felhasznált pollen.

A géntechnológiával módosított MON-ØØ81Ø-6 kukorica a kérelemben leírtaknak megfelelően expresszálja a Cry1Ac fehérjét, amely védelmet biztosít a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben.

c)   Címkézés

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt különleges címkézési követelmények alkalmazásában „a szervezet neve”: „kukorica”.

d)   Kimutatási módszer

Eseményspecifikus, valós idejű PCR-alapú módszer a MON-ØØ81Ø-6 kukorica mennyiségi kimutatására.

Hitelesítés: őrölt kukoricaszemeken (géntechnológiával módosított MON 810 kukorica és hagyományos kukorica keverékeit tartalmazó, a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) által az Amerikai Gabonakutatási Szövetséggel (American Association of Cereal Chemists, AACC) együttműködésben, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) (Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet (IRMM) és Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Intézet (IHCP)) és a GeneScan (Berlin) által hitelesített referenciaanyagok [CRM IRMM-413]); a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható:

http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/summaries/Mon810_validation_report.pdf

Referenciaanyag: ERM-BF413k – hozzáférhető az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézetén (IRMM) keresztül, az alábbi internetcímen:

http://www.irmm.jrc.be/html/reference_materials_catalogue/index.htm

e)   Egyedi azonosító

MON-ØØ81Ø-6

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

Nem szükséges.

g)   A termékek forgalomba hozatalára, felhasználására vagy kezelésére vonatkozó feltételek vagy korlátozások

Nem szükséges.

h)   Felügyeleti terv

Nem szükséges.

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/47


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 6.)

a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON88017 × 59122 (MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7) kukoricát, négy, három különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 × MON88017 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON89034 × 1507 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7], MON89034 × MON88017 × 59122 [MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON 88017 × 59122 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) és négy, két különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1], MON89034 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON88017 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON 88017 × 59122 [MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2013) 4755. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/650/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2008. október 24-én a Dow AgroSciences Ltd a Dow AgroSciences LLC nevében és a Monsanto Europe S.A. a Monsanto Company nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a Cseh Köztársaság illetékes hatóságához a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem). A kérelem a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricát alkotó, egy transzgént tartalmazó események minden lehetséges kombinációjára is kitért.

(2)

A kérelem kiterjed az említett, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló, de élelmiszernek vagy takarmánynak nem minősülő olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. Magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(3)

Azokat a genetikailag módosított növényeket, amelyek két vagy több különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt hordoznak, több transzgént tartalmazó növénynek nevezzük. A több transzgént tartalmazó kukorica betakarított termése a kukorica reproduktív biológiai folyamataiból adódóan sajátos jellemzőkkel bír. Így például a négy különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt hordozó – több transzgént tartalmazó – kukorica vetőmagjából kapott termés nemcsak az összes négy különböző genetikai eseményt hordozó magvakból, hanem egy, két vagy három különböző, egy transzgént tartalmazó eseményt, illetve a négy, egy transzgént tartalmazó esemény egyikét sem hordozó magvakból is állhat (negatív szegregánsok).

(4)

Valamennyi, egy transzgént tartalmazó eseményt hordozó, géntechnológiával módosított kukoricafajtát és az egy transzgént tartalmazó események valamennyi kombinációját az 1829/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (1) bekezdésének értelmében külön GMO-nak kell tekinteni. Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése szerint élelmiszerként történő felhasználásra szánt GMO-t, a 3. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszert, illetve takarmányként való felhasználásra szánt GMO-t vagy a 15. cikk (1) bekezdésében említett takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az rendelkezik az említett rendeletnek megfelelően megadott engedéllyel. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a több transzgént tartalmazó növény engedélyezése során az azt alkotó, egy transzgént tartalmazó események minden lehetséges kombinációját engedélyezzék.

(5)

Egy több transzgént tartalmazó növény kockázatértékelésének előfeltétele a növényt alkotó, egy transzgént tartalmazó eseményekről végzett kockázatértékelés. A MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricát alkotó négy, egy transzgént tartalmazó eseményt már engedélyezték (3).

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2010. szeptember 27-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt adott ki (4). A kérelem a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricára, valamint kizárólag a szegregáns utódokban jelen lévő egyes genetikai események kombinációira terjed ki. Az EFSA úgy ítélte meg, i. hogy az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt potenciális hatások szempontjából a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője; és ii. hogy biológiai okok nem indokolják annak feltételezését, hogy az említett, több transzgént tartalmazó növénytől származó alkombinációk bármelyike is a szegregáns utódokban a tervezett felhasználás tekintetében biztonsági szempontból aggodalomra adhat okot.

(7)

2011. november 10-én az EFSA a Bizottság kérésére kiegészítette korábban kiadott véleményét annak érdekében, hogy az az egy transzgént tartalmazó események valamennyi kombinációjára kiterjedjen, azok eredetétől függetlenül. Az EFSA GMO-testületének véleménye szerint valószínűtlen, hogy az egy transzgént tartalmazó MON89034, 1507, MON88017 és 59122 események (kukorica) bármely kombinációja a növények tervezett felhasználásai tekintetében kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre (5).

(8)

Véleményeiben az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(9)

Az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezők által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv összhangban áll az e határozat hatálya alá tartozó tervezett felhasználásokkal.

(10)

A MON89034 × MON88017 és az 1507 × 59122 nevű, több transzgént tartalmazó kukoricák két-két, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációjából állnak, és a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricát hozzák létre. Ezeket a több transzgént tartalmazó növényeket már engedélyezték (6). 2013. március 13-i levelükben a kérelmezők közölték, hogy a kérelem már nem terjed ki az említett, géntechnológiával módosított kukoricára.

(11)

E megfontolásokat figyelembe véve az engedélyt meg kell adni.

(12)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (7) előírtaknak megfelelően minden egyes GMO-hoz egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(13)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukoricát – beleértve az egy transzgént tartalmazó események minden lehetséges kombinációját – tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló takarmányok, illetve az e GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló, élelmiszernek vagy takarmánynak nem minősülő termékek címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(14)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A GMO-ból álló vagy azt tartalmazó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdése, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket pedig az említett rendelet 5. cikke határozza meg.

(15)

Az engedély jogosultjának éves jelentéseket kell benyújtania a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról szóló, 2009. október 13-i 2009/770/EK bizottsági határozatnak (9) megfelelően kell benyújtani.

(16)

Az EFSA véleményei a forgalomba hozatalra, illetve a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan – beleértve az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát követő felügyeleti követelményeket is – nem indokolják semmilyen, az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésében előírt különleges feltétel vagy korlátozás, illetve különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltétel bevezetését.

(17)

Az 1829/2003/EK rendeletben előírtak szerint a termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásába.

(18)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 9. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően.

(19)

E határozat engedélyt ad a kérelem hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatalára. E határozat azonban nem terjed ki a 2005/772/EK, a 2006/197/EK, a 2007/702/EK, a 2009/813/EK, a 2009/814/EK, a 2010/432/EU, a 2011/365/EU és a 2011/366/EU határozat által engedélyezett, egy transzgént tartalmazó eseményekre és az egy transzgént tartalmazó események kombinációira. A gazdasági szereplőknek ezért figyelemmel kell lenniük arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és/vagy 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően a MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukorica termését vagy az e határozat hatálya alá tartozó egyéb, több transzgént tartalmazó növények valamelyikének termését alkotó valamennyi GMO-t (az egy transzgént tartalmazó eseményeket és az egy transzgént tartalmazó események kombinációit) a termés forgalomba hozatala előtt engedélyeztetni kell. A MON89034 × 1507 × MON88017 × 59122 kukorica terméséből vagy az e határozat hatálya alá tartozó egyéb, több transzgént tartalmazó növények valamelyikének terméséből származó termékek nem hozhatók forgalomba, amennyiben az említett termést alkotó bármely GMO engedélye lejár anélkül, hogy kérelmezték volna a megújítását, vagy pedig az említett GMO engedélyét felfüggesztik vagy visszavonják.

(20)

A kérelmezőkkel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(21)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel végrehajtási aktus elfogadására volt szükség, az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosítók

A 65/2004/EK rendeletben előírtaknak megfelelően az alábbi szervezeteket egyedi azonosítóval látják el:

a)

géntechnológiával módosított MON89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7 egyedi azonosító;

b)

géntechnológiával módosított MON89034 × 1507 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 egyedi azonosító;

c)

géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7 egyedi azonosító;

d)

géntechnológiával módosított MON 89034 × MON88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7 egyedi azonosító;

e)

géntechnológiával módosított 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7 egyedi azonosító;

f)

géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 egyedi azonosító;

g)

géntechnológiával módosított MON 89034 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7 egyedi azonosító;

h)

géntechnológiával módosított MON 1507 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.):

DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 egyedi azonosító;

i)

géntechnológiával módosított MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.):

MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7 egyedi azonosító.

Az említett, géntechnológiával módosított kukoricafajták (Zea mays L.) meghatározása e határozat mellékletének b) pontjában található.

2. cikk

Engedély

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság a következő termékeket engedélyezi:

a)

az 1. cikkben felsorolt egyedi azonosítókkal rendelkező GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők,

b)

az 1. cikkben felsorolt egyedi azonosítókkal rendelkező GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított takarmányok,

c)

az 1. cikkben felsorolt egyedi azonosítókkal rendelkező GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló termékek, amelyeket az a) és b) ponttól eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   A 2. cikk a) pontjában említett termékek kivételével az 1. cikkben felsorolt egyedi azonosítókkal rendelkező GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1)   Az engedély jogosultja köteles gondoskodni a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelően évente jelentést nyújt be a Bizottságnak a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt uniós nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultjai

(1)   Az engedély jogosultjai:

a)

Dow AgroSciences Ltd (Egyesült Királyság) a Dow AgroSciences LLC (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében; valamint

b)

Monsanto Europe S.A. (Belgium) a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

(2)   Az engedély mindkét jogosultja eleget tesz az e határozatban és az 1829/2003/EK rendeletben az engedély jogosultjai számára előírt kötelezettségeknek.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzettek

A határozat címzettjei:

a)

Dow AgroSciences Ltd, European Development Centre, 3B Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, Egyesült Királyság; valamint

b)

Monsanto Europe S.A., Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel – Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  A Bizottság 2009/813/EK határozata (2009. október 30.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 289., 2009.11.5., 21. o.); a Bizottság 2005/772/EK határozata (2005. november 3.) a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességre géntechnológiával módosított kukorica terméknek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő forgalomba hozataláról (HL L 291., 2005.11.5., 42. o.); a Bizottság 2006/197/EK határozata (2006. március 3.) a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (DAS-Ø15Ø7-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 70., 2006.3.9., 82. o.); a Bizottság 2011/365/EU határozata (2011. június 17.) a 2006/197/EK határozatnak a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalából (DAS-Ø15Ø7-1) előállított, meglévő takarmányok forgalomba hozatalára az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megadott engedély megújítása tekintetében történő módosításáról (HL L 163., 2011.6.23., 52. o.); a Bizottság 2009/814/EK határozata (2009. október 30.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 289., 2009.11.5., 25. o.); a Bizottság 2007/702/EK határozata (2007. október 24.) a géntechnológiával módosított 59122 fajtájú kukoricát (DAS-59122-7) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 285., 2007.10.31., 42. o.).

(4)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2008-764

(5)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2011-01132

(6)  A Bizottság 2011/366/EK határozata (2011. június 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 (MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 163., 2011.6.23., 55. o.); a Bizottság 2010/432/EU határozata (2010. július 28.) a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 fajtájú kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 202., 2010.8.4., 11. o.).

(7)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(8)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(9)  HL L 275., 2009.10.21., 9. o.

(10)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.


MELLÉKLET

a)   Kérelmező és az engedély jogosultjai

Név

:

Dow AgroSciences Ltd

Cím

:

European Development Centre, 3B Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, Egyesült Királyság

a Dow AgroSciences LLC (9330 Zionsville Road, Indianapolis, IN 46268-1054, Amerikai Egyesült Államok) nevében;

valamint

Név

:

Monsanto Europe S.A.

Cím

:

Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel, Belgium

a Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása

1.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukoricát (Zea mays L.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukoricát (Zea mays L.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukoricát (Zea mays L.) tartalmazó vagy abból álló, az 1. és 2. ponttól eltérő felhasználásra szánt termékek, a termesztés kivételével.

A MON-89Ø34-3 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1A.105 és Cry2Ab2 fehérjét expresszálja.

A DAS-Ø15Ø7-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1F fehérjét és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.

A MON-88Ø17-3 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító, módosított Cry3Bb1 fehérjét és a glifozát gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító CP4 EPSPS fehérjét expresszálja.

A DAS-59122-7 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry34Ab1 és Cry35Ab1 fehérjét, valamint a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.

c)   Címkézés

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított különleges címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve” után a „kukorica” szót kell feltüntetni.

2.

A 2. cikk a) pontjában említett termékek kivételével az e) pontban meghatározott kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszerek

Eseményspecifikus, valós idejű PCR-alapú módszerek a géntechnológiával módosított MON-89Ø34-3, DAS-Ø15Ø7-1, MON-88Ø17-3 és DAS-59122-7 kukorica mennyiségi kimutatására; az egy transzgént tartalmazó növényeken hitelesített és MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7 kukoricán ellenőrzött kimutatási módszereket hasonló hatékonysággal lehetne alkalmazni az e) pontban meghatározott egyes GMO-k esetében.

Az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott uniós referencialaboratórium által őrölt kukoricaszemeken hitelesített DNS-kivonási módszer; a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/StatusOfDossiers.aspx

Referenciaanyag: ERM®-BF424 (a DAS-59122-7-re) és ERM®-BF418 (a DAS-Ø15Ø7-1-re) – hozzáférhető az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézetén (Institute of Reference Materials and Measurements, IRMM) keresztül a https://irmm.jrc.ec.europa.eu/rmcatalogue internetcímen, valamint AOCS 0906-E és AOCS 0406-A (a MON-89Ø34-3-ra), továbbá AOCS 0406-D és AOCS 0406-A (a MON-88Ø17-3-ra) – hozzáférhető az American Oil Chemists Society-n keresztül a http://www.aocs.org/tech/crm internetcímen.

e)   Egyedi azonosítók

 

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

 

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7;

 

MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1;

 

MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7;

 

DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

 

MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7.

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosító száma: lásd [értesítéskor töltendő ki].

g)   A termékek forgalomba hozatalára, felhasználására vagy kezelésére vonatkozó feltételek vagy korlátozások

Nem szükséges.

h)   Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelően a környezeti hatások felügyeletét célzó terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.


13.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/53


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 8.)

Portugáliában, egy tőkés récéket tartó gazdaságban alacsony patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási terv, valamint az érintett baromfik és az azokból származó termékek mozgására vonatkozó bizonyos intézkedések jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2013) 7310. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(2013/651/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2005/94/EK irányelv értelmében a tagállamok biztosítják, hogy területükön a madárinfluenza elleni vakcinázás tilos, az irányelv IX. fejezete megfelelő szakaszaiban foglalt feltételek értelmében végzett sürgősségi vagy megelőző vakcinázás kivételével.

(2)

A 2005/94/EK irányelv IX. fejezetének 3. szakasza értelmében a tagállamok a betegség ellenőrzés alatt tartása érdekében hosszú távú intézkedésként bevezethetik a baromfik megelőző vakcinázását, amennyiben kockázatelemzés alapján úgy ítélik meg, hogy területük egyes térségei, a baromfitenyészés típusa vagy egyes baromfikategóriák esetében fennáll a madárinfluenza veszélye.

(3)

Az irányelv 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja továbbá előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett oltóanyagokat használjanak fel a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak madárinfluenza elleni vakcinázásához (3).

(4)

Azután, hogy 2007-ben és 2008-ban Portugália középső és nyugati részén, egyes baromfitartó gazdaságokban – különösen a vadállomány pótlására szánt baromfi tartásával foglalkozó telepeken – alacsony patogenitású madárinfluenza-kitörések fordultak elő, a 2008/285/EK bizottsági határozat (4) nyomán sürgősségi vakcinázási terv végrehajtására került sor, és megtörtént a szóban forgó betegség felszámolása.

(5)

Egy kockázatértékelés eredményei azt mutatják, hogy a Vila Nova da Barquinha településen (Lisboa e Vale do Tejo Ribatejo Norte régió) található gazdaságban tartott, tenyésztésre szánt, nagy értékű tőkés récéket továbbra is fenyegeti a – vadon élő madarakkal való lehetséges közvetett érintkezés útján terjedő – madárinfluenza-fertőzés potenciális kockázata.

(6)

Portugália ezért – hosszú távú intézkedésként – egy 2009. július 31-ig végrehajtandó madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet nyújtott be a Bizottságnak. A terv a 2008/838/EK bizottsági határozattal került jóváhagyásra (5). A Portugália által az alacsony patogenitású madárinfluenza ellen előterjesztett további vakcinázási tervek a 2010/189/EU bizottsági (6) és a 2012/110/EU bizottsági végrehajtási határozattal (7) kerültek jóváhagyásra.

(7)

A 2012/110/EU végrehajtási határozat által jóváhagyott alacsony patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet Portugália 2013. július 31-ig végrehajtotta. A határozat 8. cikkének megfelelően Portugália jelentést nyújtott be a terv végrehajtásáról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak. A jelentésből kiderült, hogy a tőkés récék és a környező területen található gazdaságok baromfiainak vakcinázásával sikeresen megelőzték a vírus elterjedését.

(8)

Portugália 2013. augusztus 26-án alacsony patogenitású madárinfluenza elleni új megelőző vakcinázási tervet nyújtott be a Bizottsághoz jóváhagyásra. A tervet (továbbiakban: „megelőző vakcinázási terv”) 2014. december 31-ig kell végrehajtani.

(9)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005-ben (8), 2007-ben (9) és 2008-ban (10) megfogalmazott tudományos véleményéi megerősítették, hogy a vakcinázás hatékony eszköz a madárinfluenzával kapcsolatban meghozott ellenőrzési intézkedések kiegészítésére.

(10)

Ezenfelül annak megelőzése érdekében, hogy a vakcinázott madarak potenciális vírushordozókká váljanak – a megelőző vakcinázási tervvel összhangban – megfigyelés alá kell vonni a vakcinázott tőkés récéket és a nem vakcinázott jelzőmadarakat tartó gazdaságot és laboratóriumi vizsgálat alá kell vetni őket, valamint az ilyen baromfikat egyedi azonosítóval kell ellátni.

(11)

Ezenkívül indokolt még a megelőző vakcinázási tervvel összhangban a vakcinázott tőkés récék, keltetőtojásaik és a vakcinázott récéktől származó tőkés récék mozgását korlátozó intézkedések bevezetése is. Mivel a megelőző vakcinázás által érintett gazdaságban található tőkés récék száma alacsony, továbbá nyomonkövethetőségi és logisztikai okokból a vakcinázott madarakat tilos elszállítani az érintett gazdaságból, és szaporodási ciklusuk végén – az 1099/2009/EK tanácsi irányelv (11) 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően le kell őket ölni és a 142/2011/EU bizottsági rendelet (12) rendelkezéseinek megfelelően biztonságosan ártalmatlanítani.

(12)

A vadállomány pótlására szánt baromfi kereskedelmét illetően Portugália a 2006/605/EK bizottsági határozatnak (13) megfelelően – kiegészítő intézkedéseket léptetett életbe.

(13)

Az érintett gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatás csökkentése érdekében a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék szállítására vonatkozó korlátozások alól bizonyos esetekben eltérést kell engedélyezni, feltéve, hogy az ilyen szállítás nem növeli a madárinfluenza elterjedésének kockázatát, továbbá hogy az előirányzott hatósági megfigyelési intézkedéseket végrehajtják, és az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó különleges állat-egészségügyi követelményeket betartják.

(14)

Tekintettel az alacsony patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos portugáliai járványügyi helyzetre, az érintett gazdaság típusához kötődő kockázatokra, valamint a megelőző vakcinázási terv korlátozott hatókörére, a megelőző vakcinázási tervet jóvá kell hagyni és 2014. december 31-ig végre kell hajtani.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a határozat meghatározza egy, a portugáliai Vila Nova da Barquinha községben (Lisboa e Vale do Tejo régió, Ribatejo Norte tartomány) található, a madárinfluenza-vírus behurcolása által különösen veszélyeztetett gazdaságban alkalmazandó intézkedéseket a vadállomány pótlására szánt tőkés récék (a továbbiakban: tőkés récék) (Anas platyrhynchos) megelőző vakcinázása vonatkozásában.

Ezen intézkedések közé az alábbiak tartoznak:

a)

bizonyos korlátozások a vakcinázott tőkés récék, keltetőtojásaik és a tőlük származó tőkés récék Portugálián belüli szállítására, valamint az országból történő elszállítására vonatkozóan;

b)

a vakcinázott tőkés récék ártalmatlanítása.

(2)   Ezt a határozatot a Portugália által a 2005/94/EK irányelvvel és a 2006/605/EK határozattal összhangban bevezetendő védőintézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

A megelőző vakcinázási terv jóváhagyása

(1)   A Bizottság jóváhagyja a Portugália által a Bizottságnak 2013. augusztus 26-án benyújtott, a Portugáliában előforduló alacsony patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet, amelyet 2014. december 31-ig kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság a megelőző vakcinázási tervet közzéteszi a honlapján.

3. cikk

A megelőző vakcinázási terv végrehajtásának feltételei

(1)   Portugália biztosítja, hogy a megelőző vakcinázási tervet egy olyan, H5 altípusú madárinfluenzát tartalmazó monovalens inaktivált vakcina alkalmazásával hajtják végre, amelynek használatát a 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezték.

(2)   Portugália biztosítja, hogy a megelőző vakcinázási terv végrehajtása a bejelentésnek megfelelően történik.

4. cikk

A vakcinázott tőkés récék megjelölése, és a mozgásukra, elszállításukra és ártalmatlanításukra vonatkozó korlátozások

Portugália biztosítja, hogy a 1. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban a vakcinázott tőkés récéket:

a)

egyedi jelöléssel látják el;

b)

nem szállítják át Portugálián belül más baromfitartó gazdaságokba;

c)

nem szállítják el Portugália területéről.

A szaporodási időszak végét követően az ilyen tőkés récéket az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett gazdaságban az 1099/2009/EK irányelv 18. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően le kell ölni és a 142/2011/EU rendelet rendelkezéseinek megfelelően tetemüket biztonságos módon ártalmatlanítani kell.

5. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban tartott tőkés récéktől származó keltetőtojások mozgására és elszállítására vonatkozó korlátozások

Portugália biztosítja, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban tartott tőkés récéktől származó keltetőtojásokat:

a)

kizárólag Portugália területén található keltetőbe szállítják;

b)

nem szállítják el Portugália területéről.

6. cikk

A vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék mozgására és elszállítására vonatkozó korlátozások

(1)   Portugália gondoskodik arról, hogy a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récéket kizárólag kikelésüket követően szállítják el egy, az 1. cikk (1) bekezdésében említett gazdaság térségében található másik gazdaságba.

A szóban forgó térséget Portugália határozza meg és jelöli ki a megelőző vakcinázási tervvel összhangban.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék, feltéve, hogy azok több mint 4 hónaposak:

a)

Portugália területén szabadon engedhetők, vagy

b)

Portugália területéről elszállíthatók, amennyiben:

i.

a megelőző vakcinázási tervben előírt megfigyelés és laboratóriumi vizsgálatok eredményei kedvezőek;

ii.

a 2006/605/EK határozatban megállapított, a vadállomány pótlására szánt baromfi szállítására vonatkozó feltételek teljesülnek.

7. cikk

A vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék Unión belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítvány

Portugália biztosítja, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében elszállított tőkésrécéket a vadállomány pótlására szánt baromfi Unión belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely a következő mondatot tartalmazza:

„Ez a szállítmány megfelel a 2013/651/EU bizottsági végrehajtási határozatban (14) előírt állat-egészségügyi feltételeknek.

8. cikk

Jelentések

Portugália a megelőzési vakcinázási terv végrehajtásáról jelentést nyújt be a Bizottságnak az e határozatról szóló értesítés időpontjától számított egy hónapon belül, ezt követően pedig félévente jelentést tesz az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság ülésén.

9. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2014. december 31-ig kell alkalmazni.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 8-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2008/285/EK határozata (2008. március 19.) a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő sürgősségi vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről (HL L 92., 2008.4.3., 37. o.).

(5)  A Bizottság 2008/838/EK határozata (2008. november 3.) a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő megelőző vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről (HL L 299., 2008.11.8., 40. o.).

(6)  A Bizottság 2010/189/EU határozata (2010. március 29.) a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő megelőző vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről (HL L 83., 2010.3.30., 62. o.).

(7)  A Bizottság 2012/110/EU végrehajtási határozata (2012. február 10.) a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő megelőző vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről (HL L 50., 2012.2.23., 46. o.).

(8)  Scientific Opinion on Animal health and welfare aspects of Avian Influenza (Tudományos vélemény a madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjólléti aspektusairól) (The EFSA Journal (2005) 266, 1-21).

(9)  Scientific Opinion on Vaccination against avian influenza of H5 and H7 subtypes in domestic poultry and captive birds (Tudományos vélemény a baromfi és fogságban tartott madarak H5 és H7 altípusú madárinfluenza elleni vakcinázásáról) (The EFSA Journal (2007) 489).

(10)  Scientific Opinion on Animal health and welfare aspects of avian influenza and the risks of its introduction into the EU poultry holdings (Tudományos vélemény a madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjólléti aspektusairól, valamint a madárinfluenza uniós baromfitartó gazdaságokba történő behurcolásának veszélyeiről)(The EFSA Journal (2008) 715, 1-161).

(11)  A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

(12)  A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.)

(13)  A Bizottság 2006/605/EK határozata (2006. szeptember 6.) a vadállomány pótlására szánt baromfi Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről (HL L 246., 2006.9.8., 12. o.).

(14)  HL L 302., 2013.11.13., 53. o.”