12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/1

(1)

Az 1890/2005/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) kiszabott intézkedések lejárati felülvizsgálata nyomán a 2/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács 24,7 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vállalatokon kívüli összes vállalat vonatkozásában. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések” vagy „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) úgy döntött, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatot indít a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek az esetleges kijátszására vonatkozóan, és hogy a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik a Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott szállítmányaira nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem.

(3)

A vizsgálatot a Bizottság az 502/2012/EU bizottsági rendelettel (4) (a továbbiakban: vizsgálatot megindító rendelet) 2012. június 15-én kezdeményezte.

(4)

A Bizottság rendelkezésére álló prima facie bizonyítékok azt mutatták, hogy az eredeti vizsgálatot követően elrendelt intézkedések nyomán jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínából, Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami az eredeti vizsgálat keretében elrendelt intézkedéseken kívüli egyéb okkal megfelelően nem volt indokolható. Ez a változás feltételezhetően a kínai eredetű, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Unióba irányuló exportszállítmányainak Malajzián, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken keresztüli átrakodásából fakadt.

(5)

A bizonyíték rámutatott továbbá arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó, a nyersanyag-költségek növekedésével kiigazított áraknál alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(6)

Végezetül bizonyíték támasztotta alá, hogy a Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik – a nyersanyag-költségek növekedésével kiigazított – árai az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékhez képest dömpingelt árak voltak.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazat szereplőit a vizsgálat megindításáról.

(8)

A Bizottság elküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait az általa ismert malajziai, thaiföldi és fülöp-szigeteki gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat az érintett országok Európai Unió melletti képviseleteihez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Kína Európai Unió melletti képviseletéhez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert uniós importőröknek is.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint arról, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

(10)

Hét malajziai, hat thaiföldi és három fülöp-szigeteki gyártó/exportőr és adott esetben a hozzájuk kapcsolódó kínai vállalatok nyújtották be válaszaikat a mentességi nyomtatványokon. A Bizottság két malajziai, egy thaiföldi és egy fülöp-szigeteki vállalat beadványát formai okokból elutasította, mivel a szóban forgó vállalatokról vagy megállapítást nyert, hogy nem gyártói a vizsgált terméknek, vagy a mentességi kérelem benyújtását követően nem működtek együtt, vagy a mentességi kérelmet a vizsgálatnak egy nagyon késői szakaszában nyújtották be.

(11)

A kérdőíves megkeresésre a válaszokat két kínai exportőr és négy uniós importőr/importőrcsoport nyújtotta be.

(12)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

(13)

A referencia-időszak, azaz azon időszak, amelyre vonatkozóan a hozzáadottérték-teszteket és a dömpingelésre/áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokat elvégezték, a 2011. április 1-jétől2012. március 31-ig tartó 12 hónapos időszakot fedte le. A vizsgálati időszak, azaz azon időszak, amelyre vonatkozóan a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások és az intézkedések esetleges kijátszásának elemzését elvégezték, az eredeti intézkedések kiszabásának időpontjától a referencia-időszak végéig tartott.

(14)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve az érintett három ország és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(15)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7318 12 10, a 7318 14 10, a 7318 15 30, a 7318 15 51, a 7318 15 61 és a 7318 15 70 KN-kód alá tartozó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

A vizsgált termék azonos az érintett termékkel, de Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentik-e be vagy sem, jelenleg pedig ugyanazon KN-kódok alá tartozik, mint az érintett termék (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(17)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált, és a Malajziából, Thaiföldről és a Fülöp-szigetekről az Unióba feladott, a fentiek szerint meghatározott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(18)

A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a megkeresésre mindössze három fülöp-szigeteki vállalat (amelyek egyikéről a későbbiekben megállapítást nyert, hogy nem gyártója vagy exportőre a vizsgált terméknek) nyújtott be mentességi kérelmet. Ily módon az együttműködő vállalatok a vizsgált terméknek a referencia-időszakban a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló exportjából 10 %-ot képviseltek.

(19)

A kérdőíves megkeresésre két kínai gyártó/exportőr is benyújtotta válaszát, jóllehet a vizsgálati időszak alatt egyikük sem volt érintett a Fülöp-szigetekre irányuló exportban.

(20)

Tekintettel a fülöp-szigeteki és kínai vállalatok által mutatott viszonylag alacsony szintű együttműködésre, a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatalára és az érintett termék Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló exportjára vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényadatok alapján kellett levonni. Ebben az esetben a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló összimport mennyiségének meghatározásához az Eurostat adatait használták fel, a Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló összkivitel mennyiségének meghatározásához pedig a kínai kiviteli statisztikákat használták fel.

(21)

A kínai kiviteli statisztikákkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Kína és a Fülöp-szigetek közötti kereskedelmi forgalomra vonatkozó statisztikák HS-kódok egészét, azaz az érintett terméknél és a vizsgált terméknél tágabb termékcsoportokat fednek le. Figyelembe véve azonban a korábbi nagyon egyértelmű tendenciát, az adatok mégis alkalmasak a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapítására.

(22)

Végezetül még egy adatforrás, a fülöp-szigeteki hatóságok által közölt adatok is felhasználásra kerültek. Jóllehet ezek az adatok nem voltak teljes körűek és eléggé részletezettek ahhoz, hogy a vizsgálatot kizárólag ezekre lehetett volna alapozni, arra azonban alkalmasak voltak, hogy a kereskedelem szerkezetére vonatkozóan tett megállapításokat ellenőrizni lehessen velük.

(23)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatala hirtelen és számottevően megnőtt. A 2004–2005 közötti időszakban jellemző 100 tonna alatti minimális szintről a referencia-időszakban több mint 12 000 tonnára emelkedett.

(24)

Ugyanezen időszak alatt a Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló kivitel a 2004-es 1 100 tonnáról a referencia-időszakra több mint 15 000 tonnára emelkedett.

(25)

A fenti adatok világosan mutatják, hogy a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatal szintje 2004-ben és 2005-ben elhanyagolható volt. Ezzel szemben 2006-ban, a Kínára vonatkozó intézkedések bevezetését követően, a behozatal hirtelen megugrott, és mennyiségét tekintve részben kiváltotta a Kínából az uniós piacra irányuló kivitelt. Ezenkívül a hatályos intézkedések elrendelése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatal jelentős mértékben (70 %-kal) csökkent. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a fülöp-szigeteki hatóságoktól kapott adatok megerősítik azt, hogy a Kínából származó behozatalnak csak kis hányada került kereskedelmi forgalomba fülöp-szigeteki vámterületen. A behozatal nagy részét a különleges gazdasági övezetekbe irányították.

(26)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet.

(27)

Meg kell jegyezni, hogy a fülöp-szigeteki együttműködő vállalatok kivitele az Unióba irányuló teljes fülöp-szigeteki kivitel 10 %-át adta a referencia-időszak alatt. A fennmaradó kivitel feltételezhetően a vizsgálat során nem együttműködő vállatoktól származik, vagy teljes mértékben átrakodási gyakorlatból ered. Ez utóbbi következtetést támasztják alá a fülöp-szigeteki hatóságok által közölt információk és adatok és különösen az a tény, hogy i. az érintett termék Kínából származó behozatalának nagy részét különleges gazdasági övezetekbe irányították, így az nem lépett fülöp-szigeteki vámterületre, ii. a vizsgált termék valódi fülöp-szigeteki gyártóinak száma nagyon alacsony.

(28)

Így megerősítést nyert annak ténye, hogy a Kínából származó termékeket a Fülöp-szigeteken átrakodták.

(29)

A vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különösen a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemeknek és részeiknek a Fülöp-szigeteken keresztül történő szállítására vagy átrakodására vonatkozóan.

(30)

Annak megállapítására, hogy a vizsgált importált termékek mennyiségei és árai aláásták-e az érintett termékre elrendelt, hatályos intézkedések javító hatásait, az Eurostat adatait használták fel, mivel a nem együttműködő fülöp-szigeteki gyártók kiviteleinek mennyiségeire és áraira vonatkozóan ezek voltak a legjobb elérhető adatok. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti vizsgálatban az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel. Tekintettel az eredeti vizsgálati időszak és a mostani vizsgálat referencia-időszaka közötti jelentős időbeli eltérésre, figyelembe kellett venni a termelési költségek alapvető összetevői tekintetében bekövetkezett lényegi változásokat. Ez a kárt nem okozó áraknak az alapvető nyersanyagok árának növekedése alapján történt kiigazítása, míg a gyártási és értékesítési költségek további összetevői tekintetében az uniós fogyasztói árindex változásának megfelelő kiigazítás formájában történt meg.

(31)

A Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatal mennyiségének növekedése – azaz a 2004-es 100 tonna alatti értékről a referencia-időszakban 12 000 tonnára való emelkedése – jelentősnek tekinthető.

(32)

A kiigazított kármegszüntetési szintnek az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján kimutatható az áron aluli értékesítés.

(33)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai se a mennyiség, se az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(34)

Végül az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában.

(35)

Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Tajvanon jellemző árak alapján állapították meg, amely országot a vizsgálat során Kínához hasonló, megfelelő piacgazdasággal rendelkező országnak tekintették. Tekintettel azonban az eredeti vizsgálati időszak és a mostani vizsgálat referencia-időszaka közötti jelentős időbeli eltérésre, figyelembe kellett venni a termelési költségek alapvető összetevői tekintetében bekövetkezett lényegi változásokat. Ez a rendes értéknek az alapvető nyersanyagok árának növekedése alapján történt kiigazítása, míg a gyártási és értékesítési költségek további összetevői tekintetében a tajvani fogyasztói árindex változásának megfelelő kiigazítás formájában történt meg.

(36)

A fülöp-szigeteki exportárak meghatározása a rendelkezésre álló tényadatok, vagyis a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik referencia-időszak alatti, az Eurostat szerinti átlagos exportárai alapján történt. A rendelkezésre álló tényadatok használatára azért került sor, mert a vizsgált termék fülöp-szigeteki gyártói minimális szinten voltak hajlandók együttműködni. A számításhoz felhasznált átlagos exportárakat a két együttműködő fülöp-szigeteki exportőr áraival összehasonlítva úgy tűnt, hogy az átlagos exportárak összeegyeztethetők azokkal.

(37)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A szállítási, biztosítási költségek különbségeit, valamint az exportértékesítés után Kínában felszámított nem visszatéríthető héából származó különbséget ennek megfelelően kiigazították. Mivel a fülöp-szigeteki és kínai gyártók csak korlátozott mértékben működtek együtt, a kiigazításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényadatokra kellett alapozni. Ennek megfelelően a szállítási és biztosítási költségekhez kapcsolódó kiigazításokat a tonnánként szállítási és biztosítási költségekre vonatkozóan az eredeti vizsgálatban alkalmazott értékekkel végezték.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték kiigazított súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a Fülöp-szigetekre érvényes exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(39)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(40)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint hét malajziai vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. E vállalatok egyike feltételezhetően nem volt a vizsgált termék gyártója, míg egy másik gyártó a nem teljes körű válaszát a vizsgálat egy késői szakaszában nyújtotta be, ami lehetetlenné tette a hiányzó információk pótlását és a közölt információk és adatok ellenőrzését. Ebből kifolyólag ezt a két mentességi kérelmet figyelmen kívül kellett hagyni. Mindazonáltal a fennmaradó öt együttműködő malajziai vállalat a vizsgált terméknek a referencia-időszakban az Unióba irányuló malajziai exportjából 93 %-ot képviselt.

(41)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek Malajziából az Unióba irányuló behozatala folyamatosan nőtt. A 2004–2005 közötti időszakban jellemző évi 2 000 tonna alatti minimális szintről a referencia-időszakban több mint 13 000 tonnára emelkedett.

(42)

Ki kell hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az ellenőrző látogatásokat követően megerősítést nyert, hogy az Unióba irányuló malajziai export ezen növekedése a valódi malajziai gyártás ugyanezen időszakban bekövetkezett növekedésével magyarázható. Az együttműködő vállalatok – amelyekről megállapítást nyert, hogy az intézkedések kijátszásában nem érintett malajziai gyártók – az Unióba irányuló export 93 %-át adták. A vizsgálat kimutatta, hogy ezen vállalatok közül mindössze egy volt, amelyik átrakodta az érintett terméket, ez a tevékenység azonban forgalmának csak kis hányadát érintette és 2009-ben be is fejeződött. Az együttműködő vállalatok egyikéről sem állapították meg azt, hogy érintett lett volna olyan összeszerelési műveletekben, amelyek során kínai eredetű alkatrészeket vagy félkész termékeket használtak fel.

(43)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Malajziából származó import növekedése a hazai termelés növekedésével magyarázható. Következésképp a Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást nem az intézkedések kijátszása eredményezte.

(44)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint hat thaiföldi vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. Ezen vállalatok egyike nem működött együtt a további eljárásban, így a hiányzó információk és adatok pótlására, illetve helyszíni ellenőrzések lebonyolítására nem volt lehetőség. Ennek folytán a szóban forgó mentességi kérelem nem került figyelembevételre. Mindazonáltal a fennmaradó öt együttműködő thaiföldi vállalat a vizsgált terméknek a referencia időszakban az Unióba irányuló thaiföldi exportjából 67 %-ot képviselt.

(45)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek Thaiföldről az Unióba irányuló behozatala az alábbi trendet követte:

(46)

A Thaiföldről az Unióba irányuló kivitel elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2005 novembere óta – Kínához hasonlóan – Thaifölddel szemben is uniós antidömping intézkedések voltak érvényben (5). Ezek az intézkedések 2010 novemberében lejártak. Ezt követően meredek emelkedés figyelhető meg az Unióba irányuló thaiföldi export alakulásában: a 2010-es 367 tonnáról 2011-re több mint 5 500 tonnára, a referencia-időszakban pedig több mint 6 700 tonnára emelkedett a mennyiség.

(47)

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a vizsgált terméknek a referencia-időszakban Thaiföldről az Unióba irányuló kivitele az abszolút mennyiséget tekintve nem sokkal magasabb, mint a 2004-es, azaz a Kínával és Thaifölddel szembeni dömpingellenes intézkedések bevezetése előtti érték. A relatív (a teljes uniós behozatal százalékában mért) értékeket tekintve a thaiföldi behozatal még csökkent is: közel 12 %-os értékről 7 %-ra.

(48)

A vizsgálat nem talált kínai eredetű alkatrészek vagy félkész termékek felhasználásával történő átrakodásra vagy összeszerelésére utaló jeleket. Tekintettel arra a tényre, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőzően a thaiföldi kivitel kétséget kizáróan ténylegesen thaiföldi termeléshez kapcsolódott, nehéz lenne azt a következtetést levonni, hogy a jelenlegi – hasonló mennyiségű – kivitel eltérő származású lenne. Ki kell emelni továbbá, hogy az ebben a vizsgálatban együttműködő két legnagyobb thaiföldi gyártó a Thaifölddel szemben indított eredeti vizsgálatban is részt vett.

(49)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Thaiföldről származó import növekedése jórészt a hazai termelés növekedésével magyarázható. Következésképp a Thaiföld és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást nem az intézkedések kijátszása eredményezte.

(50)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés került levonásra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Fülöp-szigeteken keresztüli átrakodással.

(51)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára, azaz ugyanezen terméknek a Fülöp-szigeteken feladott behozatalára, függetlenül attól, hogy az árut a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem.

(52)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során alacsony volt az együttműködési készség, a kiterjesztendő intézkedés megegyezik a 2/2012/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a – kínai vállalatok esetében – „minden más vállalatra” meghatározott intézkedéssel, amely jelenleg az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti, nettó árra alkalmazandó 27,4 %-os végleges dömpingellenes vámot jelent.

(53)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján – amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni a Fülöp-szigeteken feladott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(54)

Tekintettel a Malajziára és Thaiföldre vonatkozó megállapításokra, a dömpingellenes intézkedéseknek a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Malajziában vagy Thaiföldön feladott importszállítmányaival történő esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálatot meg kell szüntetni, a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Malajziában vagy Thaiföldön feladott importszállítmányaira vonatkozóan az eredeti rendelet által bevezetett nyilvántartásba vételt ugyancsak meg kell szüntetni.

(55)

A (10) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően 16 malajziai, thaiföldi és fülöp-szigeteki vállalat nyújtott be mentesség iránti kérelmeket, amelyben az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kértek az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól.

(56)

A malajziai és thaiföldi vállalatok mentességi kérelmeinek vizsgálatára nem került sor, mivel az intézkedések kiterjesztése e két országot nem érinti.

(57)

A mentesség iránti kérelmet benyújtó fülöp-szigeteki vállalatok egyikéről megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt nem volt gyártója vagy exportőre a vizsgált terméknek, tevékenységének jellegére vonatkozóan nem lehetett megállapításokat tenni. Ezért ebben a szakaszban e vállalat részére nem lehet mentességet biztosítani. Ha azonban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztését követően kiderül, hogy teljesülnek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésében és 13. cikke (4) bekezdésében előírt feltételek, a vállalat kérheti helyzete felülvizsgálatát.

(58)

Az ellenőrző látogatásokat követően megerősítést nyert, hogy a másik két vállalat valódi fülöp-szigeteki exportáló gyártó. Megállapítható tehát, hogy a szóban forgó gyártók nem folytattak az intézkedések kijátszására irányuló tevékenységet, következésképp e vállalatok részére mentesség biztosítható.

(59)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ilyen mentesítések megfelelően alkalmazhatók legyenek. Ezen különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, a kiterjesztett dömpingellenes vám fizetendő.

(60)

A többi fülöp-szigeteki gyártót – amelyek nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgált terméket a vizsgálati időszakban, és amely gyártók az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – mentességi nyomtatvány kitöltésére fogják felkérni annak érdekében, hogy a Bizottság elbírálhassa kérelmüket. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. Amennyiben az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható. Mentességre való jogosultság esetén a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az e rendelettel kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok importszállítmányai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 2/2012/EK végrehajtási rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

(61)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A tájékoztatást követően észrevételek nem érkeztek,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 08/20

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax (32 2) 295 65 05

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/9

(1)

A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 359/2011/EU tanácsi rendeletet.

(2)

Figyelembe véve az emberi jogok folyamatos iráni megsértését, további személyeket és egy további szervezetet kell felvenni a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő, korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe,

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/14

(1)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikkének (8) bekezdése értelmében a tagállamok 2012. szeptember 1-jéig felülvizsgálhatták az említett rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett döntést, és dönthettek úgy, hogy 2013-tól kezdődő hatállyal módosítják a 68. cikk (1) bekezdése szerinti különleges támogatás finanszírozására szánt összegeket, illetve beszüntetik a szóban forgó támogatás alkalmazását.

(2)

A kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek 2012 folyamán a legjelentősebb uniós és világpiaci gabonaszállítók némelyikére is hatással voltak, a takarmányárak folyamatos emelkedéséhez vezettek, aminek következtében a tagállamokban a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének súlyosbodása tapasztalható, különösen a tej-, a marha- és borjúhús-, valamint a juh- és kecskehúságazatban. Ezek az ágazatok a takarmányáraknak a termelési költségeken belüli jelentős aránya miatt az említett év végére komoly pénzügyi nehézségekkel kerültek szembe. Az így kialakult vészhelyzetben ténylegesen fennáll a kockázata az érintett ágazatokban folyó tevékenység lelassulásának vagy felfüggesztésének, ami a termelés csökkenéséhez vagy végleges beszüntetéséhez is vezethet. Abban az időben, amikor a tagállamoknak a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének (8) bekezdésével összhangban módjuk lett volna felülvizsgálni a 2013. évre vonatkozó döntéseket, nem volt előre látható a jelenlegi helyzet kialakulása.

(3)

A 68. cikk (1) bekezdésében előírt különleges támogatás – azáltal, hogy olyan üzemek számára is odaítélhető, amelyek életképessége veszélybe került – alkalmasnak tűnik e helyzet kezelésére. A tej-, a marha- és borjúhús-, valamint a juh- és kecskehúságazatban működő mezőgazdasági termelők nehézségeinek orvoslása és a más mezőgazdasági tevékenységek végzésére való átállással, illetve az üzemek átruházásával összefüggésben esetlegesen felmerülő komoly gyakorlati és egyedi problémák elkerülése érdekében indokolt új határidőt megállapítani a tagállamok számára a 2013. évre vonatkozó döntések felülvizsgálatára vonatkozóan.

(4)

Ugyanezen okból célszerű a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet (2) 50. cikkének (3) bekezdésében az ilyen felülvizsgálat bejelentése tekintetében megállapított határidőt meghosszabbítani.

(5)

Ezért indokolt eltérni a 73/2009/EK rendelettől és az 1120/2009/EK rendelettől.

(6)

Tekintettel arra, hogy az eltérések a 2013. évet érintik, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján hatályba kell lépnie.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/16

(1)

A 178/2002/EK rendelet megállapítja az Unió és az egyes tagállamok szintjén az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó általános elveket és különösen az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó alapelveket. A rendelet 18. cikke előírja, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszer-termelésre szánt állatok, illetve a valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomonkövethetőségét.

(2)

Az említett cikk továbbá úgy rendelkezik, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akiktől az élelmiszert kapják, valamint rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azon vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(3)

Azt követően, hogy 2011 májusában az Unióban megjelent a Shiga toxint termelő E. coli baktérium (STEC), a járvány kitörésének legvalószínűbb okaként növényi csírák fogyasztását jelölték meg.

(4)

2011. október 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményt fogadott el a magvakban és csíráztatott magvakban Shiga toxint termelő Escherichia coli (STEC) és más patogén baktériumok okozta kockázatokról (2). Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a csírákkal összefüggő járványos kitörések legvalószínűbb elsődleges forrása a száraz magvak bakteriális kórokozókkal történő megfertőzése. Ezen túlmenően a vélemény azt is megállapítja, hogy a magas páratartalomból és a csírázás alatti kedvező hőmérsékletből eredően a száraz magvakon jelen lévő bakteriális kórokozók a csírázás alatt megsokszorozódhatnak, ami közegészségügyi kockázatot jelenthet.

(5)

A nyomonkövetés hatékony módja az élelmiszer-biztonság megvalósításának, mivel a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összes fázisán keresztül lehetővé teszi az élelmiszer nyomonkövetését, és ezáltal gyors reagálást tesz lehetővé az élelmiszerek útján terjedő járványok esetében. Egyes nem állati eredetű élelmiszerek nyomonkövethetőségének biztosítása különösen hozzájárulhat a nem biztonságos élelmiszerek piacról történő eltávolításához és ezáltal a fogyasztók védelméhez.

(6)

A 178/2002/EK rendelet 18. cikke alapján a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében bármikor elérhető kell, hogy legyen a csírákat vagy a csírák előállítására szánt magvakat szállító élelmiszer-ipari vállalkozásnak a neve és a címe, valamint annak a vállalkozásnak a neve és a címe, ahová a magvakat vagy a csírákat szállították. E követelmény az „egy lépést előre, egy lépést hátra” megközelítésen alapul, amely azt jelenti, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók rendelkeznek olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi számukra közvetlen beszállítóik és közvetlen vásárlóik azonosítását, kivéve a végső fogyasztók esetében.

(7)

A csírák előállítása potenciálisan nagy közegészségügyi veszélyforrást jelenthet, mivel az élelmiszerek útján terjedő kórokozók jelentős elszaporodását eredményezheti. A csírák fogyasztásához kötődő, élelmiszerek útján terjedő járvány esetén a járvány közegészségügyi hatásainak korlátozása érdekében elengedhetetlenül szükséges az érintett árucikk gyors nyomonkövetésének biztosítása.

(8)

Ezenfelül a csírák előállítására szánt magvak kereskedelme nagyon széleskörű, ami megnöveli a nyomonkövethetőség igényét.

(9)

Ezért a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének különös szabályait e rendeletben meg kell határozni.

(10)

Különösen fontos annak a követelménynek a megállapítása, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások biztosítsanak kiegészítő információt a magvak vagy csírák volumenére vagy mennyiségére, és az elszállítás napjára vonatkozóan, a tétel azonosítására szolgáló referenciaszám és a magvak vagy csírák részletes leírásával együtt.

(11)

Az élelmiszer-ipari vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – a nyomonkövethetőség követelményének keretében – rugalmasságot kell biztosítani a vállalkozások számára a feljegyzéseik vezetésének formátumát és a vonatkozó információk továbbítását illetően.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

i.

csírák;

ii.

csírák előállítására szánt magvak.

a)

„csírák” a magvak csíráztatásából nyert termékek, amelyek vízben vagy egyéb közegben fejlődnek, amelyeket még a valódi levelek megjelenése előtt begyűjtenek, és amelyek egészben fogyasztandók, beleértve a magot is;

b)

„tétel” a csírák vagy csírák előállítására szánt, azonos rendszertani névvel rendelkező magvak adott mennyisége, amelyet ugyanazon létesítményből, ugyanazon rendeltetési helyre és egyazon napon szállítanak. Egy szállítmány egy vagy több tételből állhat. Az eltérő rendszertani névvel rendelkező olyan magvak azonban, amelyek ugyanazon csomagolásban találhatók, és amelyeket együttes csíráztatásra szánnak, valamint ezek csírái, szintén egy tételnek tekintendők.

a)

a magvak vagy csírák pontos leírása, beleértve a növény rendszertani nevét;

b)

a szállított magvak vagy csírák volumene vagy mennyisége;

c)

abban az esetben, ha a magvakat vagy a csírákat egy másik élelmiszer-ipari vállalkozástól szállították, az alábbiak neve és címe:

d)

azon élelmiszer-ipari vállalkozás neve és címe, amelynek a magvakat vagy csírákat szállítják;

e)

a címzett (tulajdonos) neve és címe abban az esetben, ha eltér attól az élelmiszer-ipari vállalkozástól, amely a magvakat vagy csírákat átveszi;

f)

szükség esetén a tételt azonosító referenciaszám;

g)

az elszállítás dátuma.

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/19

(1)

A 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniára vonatkozó általános szabályokat állapít meg az élelmiszer-ipari vállalkozók számára, különösen figyelembe véve a veszélyelemzés és a kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló eljárások alkalmazását. Az említett rendelet 4. cikke előírja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozóknak különleges higiéniai intézkedéseket kell elfogadniuk, többek között az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumaira, valamint a mintavételre és elemzésre vonatkozó előírásoknak való megfelelés tekintetében.

(2)

Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (2) mikrobiológiai kritériumokat állít fel egyes mikroorganizmusokra vonatkozóan, és lefekteti azokat a végrehajtási szabályokat, amelyeket az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a 852/2004/EK rendelet 4. cikkében említett általános és konkrét higiéniai intézkedések végrehajtásakor követniük kell.

(3)

A 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 1. fejezete meghatározza azokat az élelmiszer-biztonsági kritériumokat, amelyeknek bizonyos élelmiszer-kategóriáknak meg kell felelniük, többek között mintavételi terveket, vizsgálati referencia-módszereket és a mikroorganizmusokra vagy azok toxinjaira és anyagcseretermékeire vonatkozó határértékeket. A fejezet felsorolja a csíráztatott magvaknak a Salmonellára vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumait.

(4)

Azt követően, hogy 2011 májusában az Unióban megjelent a Shigatoxint termelő Escherichia coli baktérium (STEC), a járvány kitörésének legvalószínűbb okaként a növényi csírák fogyasztását jelölték meg.

(5)

2011. október 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) tudományos véleményt fogadott el a magvakban és csíráztatott magvakban Shigatoxint termelő Escherichia coli (STEC) és más patogén baktériumok okozta kockázatokról (3). Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a csírákkal összefüggő járványos kitörések legvalószínűbb elsődleges forrása a száraz magvak bakteriális kórokozókkal történő megfertőzése. Ezen túlmenően a vélemény azt is állítja, hogy a magas páratartalomból és a csírázás alatti kedvező hőmérsékletből eredően a száraz magvakon jelenlévő bakteriális kórokozók a csírázás alatt megsokszorozódhatnak, ami közegészségügyi kockázatot jelenthet.

(6)

Tudományos véleményében az EFSA többek között azt javasolja, hogy a mikrobiológiai kritériumokat, mint a csíráztatott magvak termelési lánca élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerének egyik alkotóelemét, meg kell erősíteni. Az ajánlás a csíráztatott magvaknak a Salmonellára vonatkozó, létező mikrobiológiai kritériumait érinti, valamint a mikrobiológiai kritériumok egyéb kórokozók tekintetében történő figyelembevételét. Az EFSA azt is állítja, hogy a rendelkezésre álló adatok más csíráztatott magvakkal összehasonlítva a csírák tekintetében nagyobb kockázatot jeleznek.

(7)

Az EFSA véleményében a magvak patogén E. coli baktériumokra vonatkozó mikrobiológiai kritériumainak különböző lehetőségeit mérlegeli: a termelési eljárás előtt, a csíráztatás alatt és a végső termékben. Ebben a vonatkozásban az EFSA azt állítja, előnyökkel járhat, ha a csíráztatott magvak termelési láncán belül hamarabb fedezik fel és csökkentik a fertőzést, mivel így elkerülhető, hogy a teljes kicsírázás folyamata során súlyosbodjon a fertőzés. A vélemény azt is elismeri, hogy csak a magok vizsgálatával nem mutatható ki olyan fertőzés, amely a termelési folyamat későbbi szakaszában jelenik meg. Ezért az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a mikrobiológiai kritériumok meghatározása a csíráztatási folyamat és/vagy a végső termék során is hasznos lenne. A végső kicsírázott magvak mikrobiológiai kritériumainak meghatározását mérlegelve az EFSA megjegyzi, hogy a patogén baktériumok kimutatására szolgáló módszerekhez szükséges idő, valamint a rövid eltarthatóság nem teljesítés esetén nem teszi lehetővé a termék forgalomból való visszahívását. Véleményében az EFSA úgy ítéli meg, hogy jelenleg nem lehet értékelni a magvakra és a csíráztatott magvakra vonatkozó különleges mikrobiológiai kritériumok által nyújtott közegészség-védelem mértékét. Ez rámutat arra, hogy egy kvantitatív kockázatértékelés elvégzéséhez adatok gyűjtése szükséges. Ezért a tudományos, technológiai és módszertani fejlődés, az élelmiszerekben újonnan megjelenő kórokozó mikroorganizmusok, és a kockázatértékelésből származó információk figyelembevételével ezt a kritériumot felül kell vizsgálni.

(8)

Annak érdekében, hogy a közegészség-védelem Unió-szerte biztosítva legyen, és figyelembe véve az említett EFSA-véleményt, a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba irányuló importjára vonatkozó bizonyítványkiállítási követelményekről szóló, 2013. március 11-i 211/2013/EU bizottsági rendeletet (4) és a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének követelményeiről szóló, 2013. március 11-i 208/2013/EU bizottsági végrehajtó rendeletet (5) elfogadták.

(9)

Az említett jogszabályokban foglalt intézkedéseken túl, és figyelembe véve a csírákban esetleg jelenlévő kórokozók jelentette potenciális súlyos egészségügyi kockázatot, az EFSA-ajánlások nyomán további mikrobiológiai kritériumokra vonatkozó rendelkezéseket kell meghatározni, különösen azon STEC-szerocsoportokra vonatkozóan, amelyek a legjelentősebb közegészségügyi kockázatot jelentik.

(10)

Az élelmiszer-biztonság terén a számos különböző ellenőrzési lehetőség egyike a mikrobiológiai kritériumok meghatározása, melyet az élelmiszer-ipari vállalkozóknak eszközként kellene használniuk egy hatékony élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer végrehajtásának ellenőrzéséhez. Mivel azonban a magvakban és csíráztatott magvakban lévő egyes kórokozók elterjedtsége alacsony, és heterogén módon oszlanak el, a mintavételi terveknek statisztikai korlátai vannak, és a magvak termelésénél alkalmazott helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatban hiányos az információ, a magvak valamennyi tételét meg kell vizsgálni a kórokozók jelenléte tekintetében olyan esetekben, amikor az élelmiszer-ipari vállalkozók nem alkalmaztak élelmiszer-biztonsági irányítási rendszereket, többek között nem tettek lépéseket a mikrobiológiai kockázatok csökkentése érdekében. Amennyiben élelmiszer-biztonsági rendszerek működnek, és hatékonyságukat korábbi adatok támasztják alá, mérlegelés tárgyát képezheti a mintavétel gyakoriságának csökkentése. Azonban a mintavétel gyakorisága soha nem lehet kevesebb havi egy alkalomnál.

(11)

A csírák mikrobiológiai kritériumainak meghatározásakor rugalmasságra van szükség a mintavétel szakaszaira és a mintavétel típusaira vonatkozóan, annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a termelési rendszerek sokféleségét, ugyanakkor egyenértékű élelmiszer-biztonsági szabályokat lehessen fenntartani. Különösen indokolt a csírák mintavételére vonatkozóan alternatívákat biztosítani olyan esetekben, amikor a mintavételezés technikailag nehezen oldható meg. Alternatív stratégiaként a használt öntözővíz kórokozó baktériumok jelenlétére irányuló ellenőrzését javasolták, mivel úgy tűnik, jó indikátornak bizonyul a csírákban lévő mikroorganizmus-típusokra is. Az e stratégia érzékenységével kapcsolatos bizonytalanságok miatt arra van szükség, hogy azok az élelmiszer-ipari vállalkozók, akik ezt az alternatívát alkalmazzák, mintavételi tervet készítsenek, mely mintavételi eljárásokból és a használt öntözővíz mintavételi pontjaiból áll.

(12)

Egyes STEC szerocsoportokról (nevezetesen O157, O26, O103, O111, O145 és O104:H4) kiderült, hogy ők felelősek a legtöbb, Unióban előforduló hemolitikus urémiás szindróma (HUS) eseteinek előfordulásáért. Továbbá a O104:h4 szerotípus okozta az Unióban 2011 májusában kitört járványt. Ezért e hat szerocsoport esetében indokolt a mikrobiológiai kritériumok megállapítása. Nem kizárható, hogy más STEC szerocsoportok is lehetnek emberekre patogének. Valójában az ilyen STEC szerocsoportok okozhatnak kevésbé súlyos fertőzéseket, mint például hasmenést és/vagy véres hasmenést, illetve okozhatnak HUS-t is, és ezért a fogyasztó egészségére nézve veszélyt jelentenek.

(13)

A csírákat fogyasztásra kész élelmiszereknek kell tekinteni, mivel főzés vagy másféle olyan feldolgozás nélkül fogyaszthatóak, amely egyébként hatékony lenne a kórokozó mikroorganizmusok megszüntetésére vagy elfogadható szintre való csökkentésére. A csírákat előállító élelmiszer-ipari vállalkozóknak ezért meg kell felelniük a fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott élelmiszer-biztonsági kritériumoknak, beleértve a feldolgozási területek és berendezések mintavételét, mely részét képezi mintavételi tervüknek.

(14)

A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) célja annak biztosítása, hogy megfelelő és hatékony intézkedések álljanak rendelkezésre, amelyek célja a szalmonella és egyéb zoonózis-kórokozók kimutatása és visszaszorítása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi releváns szakaszában annak érdekében, hogy e kórokozók prevalenciája és az általuk a közegészségügyre jelentett kockázat csökkenjen.

(15)

Az 1086/2011/EU bizottsági rendelettel (7) módosított 2160/2003/EK rendelet részletes szabályokat állapít meg a friss baromfihús tekintetében a szalmonellára vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumról. A 2160/2003/EK rendelet módosításainak következtében a 2073/2005/EK rendelet is módosításra került az 1086/2011/EU rendelettel. Azzal a módosítással azonban bizonyos terminológiai kétértelműség került a 2073/2005/EK rendelet szövegébe. Az uniós jogszabályok érthetősége és következetessége érdekében ezeket a kétértelműségeket tisztázni kell.

(16)

A 2073/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

1.

A 2. cikk a következő m) ponttal egészül ki:

2.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/24

(1)

A 852/2004/EK rendelet megállapítja az élelmiszer-ipari vállalkozók számára az élelmiszer-higiéniára – többek között az elsődleges termelésre és a kapcsolódó műveletekre vonatkozó – általános szabályokat. A rendelet előírja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók biztosítják, hogy a létesítményeket a hatáskörrel rendelkező hatóság legalább egy helyszíni szemlét követően engedélyezi, amennyiben engedélyezés szükséges a nemzeti jogszabályok, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) vagy a 852/2004/EK rendeletnek megfelelően elfogadott határozat értelmében.

(2)

Azt követően, hogy 2011 májusában az Unióban megjelent a Shiga toxint termelő E. coli baktérium, a járvány kitörésének legvalószínűbb okaként a növényi csírák fogyasztását jelölték meg.

(3)

2011. október 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményt (3) fogadott el a magvakban és csíráztatott magvakban Shiga toxint termelő Escherichia coli (STEC) és más patogén baktériumok okozta kockázatokról. Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a csírákkal összefüggő járványos kitörések legvalószínűbb elsődleges forrása a száraz magvak bakteriális kórokozókkal történő megfertőzése. Ezen túlmenően a vélemény azt is állítja, hogy a magas páratartalomból és a csírázás alatti kedvező hőmérsékletből eredően a száraz magvakon jelenlévő bakteriális kórokozók a csírázás alatt megsokszorozódhatnak, ami közegészségügyi kockázatot jelenthet.

(4)

Annak érdekében, hogy a közegészség-védelem Unió-szerte biztosítva legyen, és figyelembe véve az említett EFSA-véleményt, elfogadták az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendeletet (4) módosító 209/2013/EU bizottsági rendeletet (5), a 211/2013/EU bizottsági rendeletet (6) és a 208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (7).

(5)

Az említett jogszabályokban foglalt intézkedéseken túl a csírákat termelő létesítményeket a 852/2004/EK rendelet szerint engedélyeztetni kell. A legalább egy helyszíni látogatás utáni engedélyezés garantálná, hogy ezek a létesítmények megfelelnek a vonatkozó higiéniai szabályoknak, és biztosítják a közegészség védelmének magas szintjét. Az ilyen létesítmények engedélyezése azzal a feltétellel történhet csak meg, hogy számos előírásnak tesznek eleget annak érdekében, hogy a növényi csírák termelésének helyszínén biztosítani lehessen a fertőzés veszélyének csökkentését.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/26

(1)

A 882/2004/EK rendelet különösen az olyan szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozó általános szabályokat állapít meg, amelyek célja az embereket és az állatokat közvetlenül vagy a környezeten keresztül fenyegető kockázatok megelőzése, megszüntetése vagy elfogadható mértékűre csökkentése.

(2)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) uniós és nemzeti szinten megállapítja az általában az élelmiszereket és takarmányokat, különösen pedig az élelmiszerek és takarmányok biztonságát szabályozó általános elveket. Az említett rendelet szerint az Unió területére az Unióban történő forgalomba hozatal céljából behozott élelmiszernek és takarmánynak meg kell felelnie az élelmiszerjog követelményeinek vagy azoknak a feltételeknek, amelyek az Unió által elismerten egyenértékűek e jog rendelkezéseivel.

(3)

Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) az élelmiszer-higiénia terén általános szabályokat állapít meg az élelmiszer-ipari vállalkozásokra vonatkozóan. Az említett rendelet szerint az élelmiszer-ipari vállalkozók biztosítják, hogy az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának az ellenőrzésük alá tartozó valamennyi szakasza megfeleljen a rendeletben megállapított vonatkozó higiéniai követelményeknek. A 852/2004/EK rendelet különösen arról rendelkezik, hogy a rendelet I. mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket végző élelmiszer-ipari vállalkozók betartják az I. melléklet A. részében megállapított általános higiéniai rendelkezéseket.

(4)

Azt követően, hogy 2011 májusában az Unióban megjelent a Shiga toxint termelő E. coli (STEC) baktérium, a járvány kitörésének legvalószínűbb okaként a csíráztatott magvak fogyasztását jelölték meg.

(5)

2011. október 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményt fogadott el a magvakban és csíráztatott magvakban Shiga toxint termelő Escherichia coli (STEC) és más patogén baktériumok okozta kockázatokról (4). Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a csírákkal összefüggő járványos kitörések legvalószínűbb elsődleges forrása a száraz magvak bakteriális kórokozókkal történő megfertőzése. Ezen túlmenően a vélemény azt is állítja, hogy a magas páratartalomból és a csírázás alatti kedvező hőmérsékletből eredően a száraz magvakon jelenlévő bakteriális kórokozók a csírázás alatt megsokszorozódhatnak, ami közegészségügyi kockázatot jelenthet.

(6)

Az Unión belüli közegészség-védelem biztosítása érdekében, valamint az EFSA-véleményre tekintettel a Bizottság elfogadta a 208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (5). Az említett végrehajtási rendelet megállapítja a csírák és a csírák előállítására szánt magvak szállítmányainak nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat.

(7)

A közegészség megfelelő szintű védelme érdekében indokolt, hogy az Unióba importált csírák és csírák előállítására szánt magvak megfeleljenek a 852/2004/EK rendeletben megállapított követelményeknek; a csírák esetében a 208/2013/EU végrehajtási rendeletben megállapított nyomonkövethetőségi követelményeknek, valamint a 2073/2005/EK bizottsági rendeletben (6) megállapított mikrobiológiai kritériumoknak. Ezért ezen Unióba importált árukra vonatkozóan megfelelő bizonyítványkiállítási követelményeket kell megállapítani.

(8)

Az uniós jogszabályok a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba irányuló importja esetében jelenleg nem írnak elő bizonyítványkiállítási kötelezettséget. Ezért e rendeletben indokolt egy bizonyítványminta meghatározása ezen áruk Unióba irányuló importja tekintetében.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

a)

a 208/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „csírák” fogalommeghatározás alkalmazandó;

b)

„szállítmány”: adott csíramennyiség, illetve csírák előállítására szánt magmennyiség, amely esetében igaz, hogy:

12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/30

(1)

Számos tagállam kérte a 396/2005/EK rendelet I. mellékletének a „Példák azokra a kapcsolódó fajtákra vagy egyéb termékekre, amelyekre ugyanaz az MRL vonatkozik” oszlop módosítását és kiegészítését.

(2)

Ezekre a kiegészítésekre azért van szükség, hogy az időközben a tagállami piacokon megjelenő új gyümölcsöket, zöldségeket és gabonákat fel lehessen venni a 396/2005/EK rendelet I. mellékletébe.

(3)

Indokolt felvenni a következő gyümölcsöket, zöldségeket és gabonákat, illetve állati eredetű termékeket: ujjas citrom, tangor, közönséges/jujubadatolya/kínai datolya/kínai jujuba, Tay-parti szedermálna, longán, lanzafa, szalakkapálma, japán gumósburgonya, közönséges bojtorján, egyéb hagymafélék, egyéb zöldhagymák, afrikai tojásgyümölcs/fehér padlizsán, balzsamkörte/keserűdinnye, szögletes szivacstök/teroi, kígyótök, lopótök, egymagvútök, csillagtök (kései fajta), bébikukorica, mungóbabcsíra, lucernacsíra, gyermekláncfűlevél, karalábélevél, tánialevél, kalapácscserje, malabár spenót, banánlevél, nagyvirágú hajnalka/vízispenót/víziparaj, négylevelű mételyfű, valódi vízi mimóza, hosszú koriander, petrezselyemgyökér levele, szent bazsalikom, kerti bazsalikom, szürke bazsalikom, citromcirok, csüngővirágú köldökfű, indás borslevél, curry levél, banánvirág, guárbab, zsenge szójabab, indián/vadrizs, kerti borágó levél és szár, kúszó akác, gombamicélium, útifűlevelű kígyószisz/horgas sarkantyúka, ujjasköles, gyöngyköles, kanáriköles/fénymag, zöld bors, szarvas és lépesméz.

(4)

Az összhang érdekében indokolt átsorolni a vadat az „Egyéb haszonállat” kategóriából az „Egyéb szárazföldi állatból készült termék” kategóriába, az ehető virágokat pedig az „Egyéb” kategóriából egy konkrét terménynek megfelelő kategóriába.

(5)

A nemzetközi taxonómiai nómenklatúrára vonatkozó szabályok jobb alkalmazása érdekében indokolt kiigazítani a pisztácia, az alma, a cseresznyefélék, a szamóca, a hamvas szeder, a fürtös áfonya, a kamkvat, a burgonya, a jamszgyökér, a cékla, a paprika, az okra, a brokkoli, a fejeskáposzta, a kínai kel, a kel, a karalábé, az endívia, a rukkola, a káposztafélék levele és hajtása, a levélmángold, a cikóriasaláta, a zellerlevél, a bazsalikom, a pálmafacsúcsrügy, a cirok, a kávébab, a rózsaszirom, a jázminvirág, a hársfavirág, a rooiboslevél, a kapor, a szecsuáni bors, a fahéj, a kurkuma, a cukorrépa és a banán latin nevét.

(6)

Az érdekelt felek és a végrehajtási szervek kéréseit figyelembe véve és tekintettel arra, hogy a termékek milyen formában fordulnak elő a piacon, bizonyos módosításokat kell végrehajtani a tekintetben, hogy az MRL-eket a termékek mely részeire kell alkalmazni.

(7)

A tea, a kakaóbab, a komló, a karalábé és az állati eredetű termékek tekintetében indokolt ilyen módosításokról rendelkezni.

(8)

Az érthetőség kedvéért indokolt a 396/2005/EK rendelet I. mellékletét felváltani.

(9)

A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és velük kapcsolatban sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem jelezte ellenvetését,