9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/1

(1)

A 236/2012/EU rendelet a short ügyletekre és a hitel-nemteljesítési csereügyletekre (CDS) vonatkozóan előír bizonyos intézkedéseket. A 236/2012/EU rendelet 42. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet rendelkezéseinek kiegészítésére. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyes nem alapvető rendelkezéseket egészít ki és módosít.

(2)

A rendeletben szereplő rendelkezések szorosan összefüggnek egymással, mivel a bejelentési és közzétételi küszöbértékek, valamint az állampapírral kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek a fogalmak meghatározásán és a rövid pozíciók számítási módszerein alapulnak, míg a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesésére és az állampapírpiacok likviditásának csökkenésére vonatkozó rendelkezések nem választhatók el a káros hatással járó események meghatározásától. A short ügyletekre vonatkozó, egy időben hatályba léptetendő említett rendelkezések koherenciájának biztosítása érdekében helyénvaló a 236/2012/EU rendeletben előírt rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(3)

A 236/2012/EU rendelet több fogalommeghatározást tartalmaz. A fokozott egyértelműség és jogbiztonság érdekében a 2. cikk (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásokhoz kapcsolódóan további kiegészítő rendelkezésekre van szükség, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben minősül valamely természetes vagy jogi személy egy adott pénzügyi eszköz birtokosának a short ügyletek meghatározásának alkalmazásában, valamint pontosítani kell, hogy a 236/2012/EU rendelet alkalmazásában mikor minősül valamely természetes vagy jogi személy részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír birtokosának. A pontosítások azt hivatottak biztosítani, hogy a 236/2012/EU rendelet a tagállamok eltérő jogi megközelítései ellenére is egységes joghatással bírjon. A tagállamokban jelenleg nem harmonizált az értékpapírokkal kapcsolatos tulajdonjog és birtokviszony fogalma, a 236/2012/EU rendelet rendelkezései ugyanakkor csak a short ügyletekre alkalmazandók, és a tervek szerint nem érintik a jogi szabályozás jövőbeni alakulását, többek között a jogszabályok harmonizációját.

(4)

A 236/2012/EU rendelet korlátozásokat és kötelezettségeket, többek között a részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozícióval rendelkező vagy ilyen pozíciót szerző természetes vagy jogi személyekre vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeket ír elő. A részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos hosszú és rövid pozíciók birtoklása és értékelése több különböző módon történhet. Az egységes megközelítés biztosítása, valamint a részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos rövid pozíciókra vonatkozóan előirányzott intézkedések hatályba emelése érdekében ezért pontosabban meg kell határozni a nettó rövid pozíciók számításának módját. Short ügylet egyedi eszközökhöz vagy állampapírkosarakhoz egyaránt kapcsolódhat, ezért meg kell határozni, hogy az állampapírkosarat érintő short ügyletek hogyan szerepeljenek az ilyen számításokban. A nettó rövid pozíciók számítására irányuló szilárd megközelítés biztosítása érdekében a hosszú részvénypozíciók meghatározása során korlátozóbb szellemben kell eljárni, mint a rövid részvénypozíciók esetében. Mivel egyes pénzügyi eszközök értéke az alaptermékeik árfolyamában bekövetkező változásoktól függ, meg kell határozni, hogyan kell mindezt figyelembe venni a számítás során. Tekintettel arra, hogy a delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló módszertan általánosan elterjedt gyakorlat, ezt kell alkalmazni.

(5)

A nettó rövid pozíciók a valamely természetes vagy jogi személy által tartott hosszú és rövid pozíciók alapján kerülnek kiszámításra. Előfordulhat azonban, hogy a hosszú és rövid pozíciókat egy csoporton belül különböző jogalanyok, illetve egy alapkezelő által kezelt különböző alapok birtokolják. Jelentős rövid pozíciók is titokban tarthatók, ha azokat elosztják egy csoport különböző tagjai vagy több különböző alap között. A szabályok megkerülésének mérséklése és annak biztosítása érdekében, hogy a rövid pozíciókra vonatkozó bejelentések és jelentéstétel pontos és reprezentatív képet nyújtson, részletesebb rendelkezésekben kell megállapítani a nettó rövid pozícióknak a valamely csoporthoz tartozó jogalanyok vagy az alapkezelők esetében alkalmazandó számítási módját. E rendelkezések hatályba emelése érdekében meg kell határozni a befektetési stratégia jelentését, hogy ennek alapján pontosítani lehessen, hogy egy csoporton belül mely jogalanyok rövid pozícióit, illetve mely alapok rövid pozícióit kell összesíteni. Ezenkívül meg kell határozni az alapkezelési tevékenységek fogalmát is annak tisztázása érdekében, hogy mely alapok rövid pozícióit kell összesíteni. A bejelentések tényleges megtételének szavatolása érdekében elő kell írni, hogy egy csoporton vagy különböző alapokon belül mely jogalanyok feladata a számítások és a bejelentések elvégzése.

(6)

A 236/2012/EU rendelet korlátozza a fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek kötését, ugyanakkor a jogszerű kockázatfedezeti célokat szolgáló, állampapírokkal kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítés csereügyleteket engedélyezi. Eszközök és kötelezettségek széles körére létesíthető fedezet állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében, a jogos kockázatfedezés és a spekuláció megkülönböztetése azonban számos esetben nehézséget okozhat. Ennélfogva részletesebben és pontosabban meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet fedezettnek tekinthető. Ahol következetes alapon, számszerűsített korrelációt kell meghatározni, egyszerű, széles körben elfogadott és ismert mérőszámot, például a Pearson-féle korrelációs együtthatót kell alkalmazni, amelyet a két változó kovarianciájának és szórásuk szorzatának hányadosaként számítanak ki. Az egyes eszközök és kötelezettségek változatos jellemzői, valamint értékük volatilitása miatt a gyakorlatban nehézséget okoz az eszközök és a kötelezettségek tökéletes fedezetet biztosító összehangolása. A 236/2012/EU rendelet arányos megközelítést ír elő a mértékegységek, valamint a fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek meghatározása tekintetében, ezért meg kell határozni, hogyan alkalmazható arányos megközelítés a fedezett hitel-nemteljesítési csereügylettel fedezett eszközökre és kötelezettségekre. Tekintettel arra, hogy a 236/2012/EU rendelet nem írja elő az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügylethez szükséges konkrét korrelációs értéket, elő kell írni, hogy tényleges korrelációnak kell megvalósulnia.

(7)

A 236/2012/EU rendelet előírja, hogy az adott küszöbértéket meghaladó nettó rövid állampapír-pozícióval rendelkező valamely természetes vagy jogi személy értesíti az érintett illetékes hatóságot ezekről a pozíciókról. Ezt a küszöbértéket ezért kellően pontosan meg kell határozni. Az érintett állampapírpiacot jelentős mértékben nem befolyásoló, alacsony értékekre nem kell bejelentési kötelezettséget előírni, és a küszöbértéknek figyelembe kell vennie többek között az egyes kötvénypiacok likviditását és az állampapír-állomány nagyságát, valamint ezen intézkedés célkitűzéseit.

(8)

E rendelet hatálybalépésének napján még nem lesznek elérhetők a kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbérték számításához szükséges adatok. Ennélfogva a közzététel napján érvényes kezdeti bejelentési küszöbértéket két kritérium, egyrészről az állampapír-kibocsátó által kibocsátott állampapír-állomány teljes összege, és másrészről az alapján kell meghatározni, hogy az adott állampapírnak létezik-e likvid határidős piaca. Amint valamennyi kritériumra vonatkozóan elérhetővé válnak a releváns adatok, felülvizsgált küszöbértékeket kell elfogadni.

(9)

Amennyiben egy állampapírpiac likviditása egy bizonyos küszöbérték alá csökken, megszüntethető az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletek befektetők általi létrehozására vonatkozó korlátozás. Abban az esetben, ha egy pénzügyi eszköz árfolyama jelentős mértékben esik valamely kereskedési helyszínen, az illetékes hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják az adott eszközzel kapcsolatos short ügyleteket, illetve egyéb módon korlátozhatják az adott eszközzel kapcsolatos ügyleteket. Számos különböző pénzügyi eszköz létezik, és tekintettel a különbségekre, például az eszközök és azok piacainak volatilitása között megfigyelhető eltérésekre, a pénzügyi eszközök egyes kategóriáira külön küszöbértékeket kell meghatározni.

(10)

Ez a rendelet – az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak (ÁÉKBV) minősülő, tőzsdén kereskedett alapok kivételével – nem határoz meg küszöbértéket a jegyzett ÁÉKBV-k befektetési jegyeinek árfolyamában bekövetkező jelentős esésre vonatkozóan, mivel ezek árfolyama a kereskedési helyszínen belül ugyan szabadon változhat, az az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) előírt szabály értelmében nem térhet el jelentősen az ÁÉKBV-k nettó eszközértékétől. A származtatott eszközök árfolyamában bekövetkező jelentős csökkenés tekintetében kizárólag az ebben a rendeletben megállapított származtatott eszközök vonatkozásában kerül sor küszöbérték meghatározására.

(11)

Ez a rendelet tisztázza az érintett illetékes hatóságokat, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott és a jogköreit az említett rendelettel összhangban gyakorló Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (EÉPH) káros hatással járó események vagy fejlemények esetén megillető beavatkozási hatásköröket. Az egységes megközelítés biztosítása és egyúttal annak érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, el kell készíteni az ilyen események jegyzékét.

(12)

A jogbiztonság érdekében e rendeletnek a 919/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) azonos napon kell hatályba lépnie,

—

a 236/2012/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, a tulajdonlás és a short ügylet fogalmának pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (7) bekezdése, a nettó rövid pozíció kiszámítása eseteinek és módszerének, valamint a birtoklás fogalmának pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciók, valamint a csoportokhoz és az alapkezelési tevékenységekhez kapcsolódó számítások pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, az állampapírokkal kapcsolatos jelentős rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbérték pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 13. cikkének (4) bekezdése, az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 23. cikkének (7) bekezdése, a likvid részvényektől eltérő más pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése jelentésének pontosabb meghatározása tekintetében,

—

a 236/2012/EU rendelet 30. cikke, az annak megállapításakor figyelembe veendő kritériumok és tényezők tekintetében, hogy milyen esetekben következnek be a 236/2012/EU rendelet 18–21. és 27. cikkében említett, káros hatással járó események vagy fejlemények, és az említett rendelet 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett veszélyek.

a)

értékpapír-kölcsönzési vagy reposzerződés alapján átruházott pénzügyi eszközök értékesítése, amennyiben az értékpapírokat visszaadják, vagy az átruházó visszahívja az értékpapírokat annak érdekében, hogy az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen az ügyletet;

b)

pénzügyi eszköz értékesítése valamely természetes vagy jogi személy által, aki vagy amely a pénzügyi eszközt az értékesítést megelőzően megvásárolta, de az értékesítés időpontjában még nem vette át, feltéve, hogy a pénzügyi eszközt kellő időben leszállítják ahhoz, hogy az ügyletet az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen;

c)

pénzügyi eszköz értékesítése valamely természetes vagy jogi személy által, aki vagy amely az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan opcióval vagy hasonló követeléssel élt, feltéve, hogy a pénzügyi eszközt kellő időben leszállítják ahhoz, hogy az ügyletet az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen.

a)

a természetes vagy jogi személy a 3. cikk (1) bekezdése értelmében a részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonosa;

b)

az adott értékesítésre alkalmazandó joggal összhangban valamely részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonjogának egy természetes vagy jogi személyre történő átruházását biztosító érvényesíthető követelés áll fenn.

a)

nincs jelentősége, hogy megállapodtak-e az ügyletek alapjául szolgáló eszközök készpénz ellenében történő elszámolásáról vagy fizikai átadásáról;

b)

a ki nem bocsátott részvényekre vonatkozó követelést létrehozó pénzügyi eszközökkel, valamint jegyzési jogokkal, átváltoztatható kötvényekkel és más hasonló eszközökkel kapcsolatos rövid pozíciók a nettó rövid pozíció számításakor nem minősülnek rövid pozíciónak.

a)

figyelembe veszi az olyan alapokkal és portfóliókkal kapcsolatos pozíciókat, amelyek kezelésével harmadik fél bízta meg;

b)

nem veszi figyelembe az olyan alapokkal és portfóliókkal kapcsolatos pozíciókat, amelyek kezelésével harmadik felet bízott meg.

i.

a csoporthoz tartozó egyik jogalany sem éri el vagy lépi túl a bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket;

ii.

a csoport egésze és a csoporthoz tartozó valamely jogalany egyaránt eléri vagy túllépi valamely bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket.

a)

a 236/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti fedezetek tekintetében az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, és az a hitel-nemteljesítési csereügylethez kapcsolódó állampapír értékvesztésének kockázatával korreláló eszköz- és kötelezettségérték-vesztés kockázatával szembeni fedezet céljára szolgál, amennyiben ezek az eszközök vagy kötelezettségek az adott tagállamban működő állami vagy magánszektorbeli szereplőkhöz köthetők;

b)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett valamely olyan pozíció, amelyben az eszközök vagy a kötelezettségek a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett tagállamban működő állami vagy magánszektorbeli szereplőkhöz köthetők, nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, amennyiben az:

c)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett valamely olyan pozíció, amelynek esetében az eszközök vagy a kötelezettségek olyan kibocsátóhoz köthetők, amelyen belül a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett állam kezes vagy részvényes, nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, amennyiben az:

a)

amennyiben az anyavállalat és valamely leányvállalata két különböző tagállamban található, és a leányvállalat részére kölcsönt nyújtottak. Amennyiben az anyavállalat nyíltan vagy implicit módon hiteltámogatást nyújt a leányvállalatnak, engedélyezni kell, hogy a leányvállalat helye szerinti tagállam helyett az anyavállalat tagállamában bonyolítsák le az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt;

b)

a valamely másik tagállamban működő leányvállalat felett tulajdonjoggal vagy ellenőrzési joggal rendelkező holding anyavállalat esetében. Amennyiben a kötvénykibocsátó az anyavállalat, a fedezett eszközök és bevételek azonban a leányvállalat tulajdonát képezik, engedélyezni kell a leányvállalat helye szerinti tagállamhoz köthető, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt;

c)

amennyiben annak célja a valamely tagállamban található és egy másik tagállam állampapírjaiba befektető vállalattal szembeni kitettség fedezése, abban a mértékben, amilyenben a második tagállam állampapírjainak árfolyamában bekövetkező jelentős esés súlyosan érintené az említett vállalatot, feltéve, hogy a vállalat mindkét tagállamban letelepedett. Amennyiben az e kockázat és a második tagállam állampapírja közötti korreláció mértéke meghaladja az e kockázat és a vállalat székhelye szerinti tagállam állampapírja közötti korreláció mértékét, engedélyezni kell a második tagállamhoz köthető, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt.

a)

amennyiben egy fedezett eszköz vagy kötelezettség kötelezettje vagy abban érintett szerződő fél olyan vállalat, melynek működése az Unió egész területére kiterjed, illetve a fedezet tárgyát képező kitettség az Unióhoz vagy a pénznemként eurót használó valamely tagállamhoz kapcsolódik, engedélyezni kell annak az államkötvénnyel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletek megfelelő európai vagy euróövezeti indexével történő fedezését;

b)

amennyiben egy fedezett eszközben vagy kötelezettségben érintett szerződő fél szupranacionális kibocsátó, engedélyezni kell a partnerkockázatnak a megfelelően kiválasztott, az érintett jogalany kezeseihez vagy részvényeseihez köthető hitel-nemteljesítési csereügyleteket tartalmazó kosárral történő fedezését.

a)

igazolják, hogy a pozíció megszerzésének időpontjában a 15. cikkben felsorolt esetek melyike teljesült;

b)

bizonyítják, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett adott pozíció tekintetében az ilyen pozíció tartása során folyamatosan teljesül a 18. cikk szerinti korrelációs vizsgálatnak való megfelelés, és teljesülnek a 19. cikkben foglalt arányossági követelmények.

a)

az érintett kibocsátó állampapírjaival kapcsolatos hosszú pozíció;

b)

a hitel-nemteljesítési csereügyletekben megnevezett állampapír-kibocsátóval szembeni kitettség fedezésére használt pozíciók vagy portfóliók;

c)

a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett, állampapírokat kibocsátó tagállam állami szereplőihez köthető eszközök vagy kötelezettségek. Ide tartozik a központi, regionális és helyi kormányzatoknak, továbbá az állami szektor szereplőinek való kitettség vagy az általuk garantált bárminemű kitettség, továbbá ilyen eszközök lehetnek többek között az olyan pénzügyi szerződések, eszközökből vagy pénzügyi kötelezettségekből álló portfóliók, valamint kamatláb- vagy devizacsere-ügyletek, amelyek esetében az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletet a partnerkockázat kezelésére szolgáló eszközként használják a pénzügyi és külkereskedelmi szerződéseknek való kitettség fedezése révén;

d)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett tagállamban letelepedett magánszektorbeli szereplőkkel szembeni kitettség. A szóban forgó kitettség magában foglalja többek között a kölcsönöket, a partnerkockázatot (ideértve a szabályozói tőkét igénylő potenciális kitettséget is), kintlévőségeket és garanciákat. Az eszközök és kötelezettségek lehetnek többek között olyan pénzügyi szerződések, eszközökből vagy pénzügyi kötelezettségekből álló portfóliók, valamint kamatláb- vagy devizacsere-ügyletek, amelyekkel összefüggésben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletet a partnerkockázat kezelésére szolgáló eszközként használják a pénzügyi szerződéseknek való kitettség vagy a kereskedelemfinanszírozási kitettség fedezése révén;

e)

a fenti szereplőknek való, indexeknek, alapoknak vagy különleges célú gazdasági egységeknek való kitettség révén szerzett közvetett kitettségek.

a)

a mennyiségi korrelációs vizsgálat akkor eredményes, ha bizonyítható, hogy az eszközök és kötelezettségek árfolyama, valamint az állampapírok árfolyama közötti, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció megszerzésének napját közvetlenül megelőző, legalább 12 havi időszak kereskedési napjaira vonatkozó adatok alapján kiszámított Pearson-féle korrelációs együttható értéke legalább 70 %;

b)

minőségi korreláció akkor állapítható meg, ha bizonyítható a tényleges, azaz olyan korreláció, amely megfelelő adatokon alapul, és nem csupán ideiglenes összefüggést jelez. A korrelációt az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció megszerzésének napját megelőző 12 havi időszak kereskedési napjaira vonatkozó, a közelmúltbeli időszakra súlyozott historikus adatok alapján kell kiszámítani. Ettől eltérő időtartam is figyelembe vehető, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az ezen időszakban érvényesülő feltételek hasonlóak voltak az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció várható megszerzésének napján fennálló vagy a fedezet tárgyát képező kitettség időtartama során feltételezhetően érvényesülő feltételekhez. Likvid piaci árral nem rendelkező eszközök esetén, vagy amennyiben a rendelkezésre álló árfolyamadatok nem kellően hosszú időszakra vonatkoznak, megfelelő helyettesítőt kell alkalmazni.

a)

a fedezet tárgyát képező kitettség az állampapír-kibocsátó tulajdonában álló vagy olyan vállalkozáshoz köthető, amelynek a szavazatra jogosító részvénytőkéje az állampapír-kibocsátó többségi tulajdonában áll, illetve amelynek adósságaiért az állampapír-kibocsátó kezességet vállalt;

b)

a fedezet tárgyát képező kitettség a tagállam valamely regionális, helyi vagy települési önkormányzatához köthető;

c)

a fedezet tárgyát képező kitettség olyan vállalkozáshoz köthető, amelynek készpénzforgalma nagymértékben függ egy állampapír-kibocsátóval kötött szerződésektől vagy egy teljes körűen vagy nagy részben állampapír-kibocsátó által finanszírozott vagy ilyen kibocsátó által biztosított projekttől, például egy infrastruktúra-projekttől.

a)

a névleges pozíció nagysága;

b)

a hitel-nemteljesítési csereügylet körébe tartozó állami kötelezettségeknek való kitettség érzékenységi aránya;

c)

annak kérdése, hogy statikus vagy dinamikus fedezeti stratégiát alkalmaznak-e.

a)

a küszöbértékeket úgy állapítják meg, hogy az egyes állampapír-kibocsátókkal kapcsolatos alacsony értékű nettó rövid pozíciókat ne kelljen bejelenteni;

b)

az állampapír-kibocsátó kinnlevő állampapír-állományának teljes összege és a piaci szereplők által tartott, az adott állampapír-kibocsátó állampapírjaival kapcsolatos pozíciók átlagos nagysága;

c)

az egyes állampapír-kibocsátók állampapírpiacának likviditása, adott esetben beleértve az adott állampapír határidős piacának likviditását is.

a)

0,1 %-os kiinduló küszöbértéket kell alkalmazni, amennyiben a kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összege 0 és 500 milliárd EUR közé esik;

b)

0,5 %-os küszöbértéket kell alkalmazni, amennyiben a kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összege meghaladja az 500 milliárd EUR-t, vagy ha az adott állampapír esetében létezik likvid határidős piac.

a)

a 0,1 %-os kiinduló bejelentési küszöbértéket meghaladó minden további 0,05 %, 0,15 %-tól kezdve;

b)

a 0,5 %-os kiinduló küszöbértéket meghaladó minden további 0,25 %, 0,75 %-tól kezdve.

a)

a részvényárfolyam legalább 10 %-os csökkenése a fő nemzeti részvényindexben szereplő és a valamely kereskedési helyszínre bevezetett származtatott ügylet mögöttes pénzügyi eszközét képező részvény esetében;

b)

a részvényárfolyam legalább 20 %-os csökkenése, amennyiben a részvény árfolyama legalább 0,50 EUR vagy annak hazai fizetőeszközben denominált megfelelője;

c)

minden más esetben a részvényárfolyam legalább 40 %-os csökkenése.

a)

egy adott tagállamot vagy bankot vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményt, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaságot, piaciinfrastruktúra-szolgáltatót vagy eszközkezelő vállalatot érintő súlyos, esetlegesen pénzügyi bizonytalansághoz vezető pénzügyi, monetáris vagy költségvetési probléma, ha ez veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását;

b)

valamely tagállam vagy bank vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézmény, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaság, piaciinfrastruktúra-szolgáltató vagy eszközkezelő vállalat nemteljesítése vagy olyan hitelminősítése, amely az említett intézmények fizetőképességével kapcsolatban súlyos bizonytalanságot teremt, vagy ésszerű várakozás szerint ilyen bizonytalanságot teremthet;

c)

a valamely bankhoz vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményhez, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársasághoz, piaciinfrastruktúra-szolgáltatóhoz vagy eszközkezelő vállalathoz, illetve adott esetben állampapír-kibocsátóhoz köthető pénzügyi eszközt érintő, jelentős lefelé irányuló spirált eredményező erőteljes eladási nyomás vagy szokatlan volatilitás;

d)

a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, klíring- és elszámoló rendszerek, valamint felügyelők fizikai struktúráiban bekövetkező releváns kár, amely hátrányosan érintheti a piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrorista támadásból eredő károk esetén;

e)

valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén az uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet egy bankban vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményen, például biztosítótársaságon, piaciinfrastruktúra-szolgáltatón vagy eszközkezelő vállalaton belül, illetve egy tagállamban.

a)

egy adott tagállamot vagy egy tagállam pénzügyi rendszerét érintő súlyos pénzügyi, monetáris vagy költségvetési bizonytalanság veszélye, ha ez súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását;

b)

a valamely tagállam vagy szupranacionális kibocsátó általi nemteljesítés lehetősége;

c)

a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, klíring- és elszámoló rendszerek, valamint felügyelők fizikai struktúráiban bekövetkező súlyos kár, amely komolyan érintheti a határokon átnyúló piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrorista támadásból eredő károk esetén, ha ez súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását;

d)

valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező jelentős üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén a határokon átnyúló uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet az Unió pénzügyi rendszere egészében vagy egy részében.

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/16

(1)

A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletének C. szakaszában szereplő pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesésének számítására vonatkozó módszert hozzá kell igazítani az értékcsökkenésnek az érintett pénzügyi eszközök fajtájától függő, különböző megnyilvánulási formáihoz. A számítási módszer irányulhat a pénzügyi eszköz tényleges árcsökkenésének, a vállalati kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamemelkedésének, illetőleg az állampapír-kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a teljes hozamgörbén mért hozamemelkedésének meghatározására.

(2)

E rendeletet a 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) összefüggésben kell értelmezni, amely meghatározza a nem likvid részvények, az állampapír-kibocsátók és a vállalati kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tőzsdén kereskedett alapok, a pénzpiaci eszközök és az olyan származtatott eszközök jelentős árfolyamesésére vonatkozó küszöbértékeket, amelyek egyedüli alaptermékét kereskedési helyszínen forgalmazzák. E rendeletnek ennélfogva a felsorolt eszközök jelentős árfolyamesése számítási módszerének meghatározására kell szorítkoznia.

(3)

A következetesség, valamint a piaci szereplők és illetékes hatóságok jogbiztonságának biztosítása érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a 236/2012/EU rendeletet és a 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet.

(4)

Mivel a 236/2012/EU rendelet megállapította, hogy kötelező erejű technikai standardokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a rendeletet hasznosan alkalmazni lehessen, és mivel 2012. november 1. előtt meg kell határozni azon szükséges nem alapvető rendelkezéseket, amelyek megkönnyítik, hogy a piaci szereplők megfeleljenek a 236/2012/EU rendelet előírásainak, az illetékes hatóságok pedig betartassák azokat, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(5)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozási technikaistandard-tervezeten alapul.

(6)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozására vonatkozó, 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

nem likvid részvények;

b)

az alábbi nem származtatott pénzügyi eszközök:

c)

származtatott eszközök, amelyek egyedüli alaptermékét kereskedési helyszínen forgalmazzák.

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/18

(1)

Az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 44/2012/EU tanácsi rendelet (2) meghatározza az európai uniós halászhajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren 2012-ben kifogható kékúszójútonhal-mennyiséget.

(2)

A kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről, a 43/2009/EK rendelet módosításáról és az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 6-i 302/2009/EK tanácsi rendelet (3) előírja, hogy a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a 24 méternél hosszabb halászhajók számára kiosztott egyéni kvótákról, a 24 méternél rövidebb hajók esetében pedig legalább a termelői szerveteknek vagy a hasonló eszközökkel halászó hajócsoportoknak kiosztott kvótákról.

(3)

A közös halászati politika egyik célja a halászati ágazat hosszú távú életképességének biztosítása az élő vízi erőforrásoknak az elővigyázatosság elve szerinti megközelítésen alapuló, fenntartható kiaknázása révén.

(4)

Az 1224/2009/EK rendelet 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban amennyiben a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott adatok vagy a birtokában lévő egyéb információk alapján megállapítja, hogy az Európai Unió, valamely tagállam vagy tagállamok valamely csoportja rendelkezésére álló halászati lehetőségek egy vagy több halászeszköz vagy flotta tekintetében kimerültek, arról tájékoztatja az érintett tagállamokat, és az érintett területre, halászeszközre, állományra, állománycsoportra vagy a konkrét halászati tevékenységekben érintett flottára vonatkozóan a halászati tevékenységeket megtiltja.

(5)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal tekintetében a Ciprus lobogója alatt közlekedő vagy ott lajstromozott horogsoros hajók számára megállapított halászati lehetőségeket kimerítettnek kell tekinteni.

(6)

2012. augusztus 22-én Ciprus arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2012. évi kékúszójútonhal-halászatban részt vevő horogsoros hajói esetében a halászati tevékenységet betiltotta. 2012. szeptember 5-én Ciprus arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a halászati tilalom 2012. augusztus 22-én 9 óra 39 perckor lépett hatályba.

(7)

A Ciprus által hozott, fent említett intézkedések sérelme nélkül szükséges, hogy a Bizottság megerősítse a Ciprus lobogója alatt közlekedő vagy ott lajstromozott horogsoros hajók tekintetében 2012. augusztus 22-én 9 óra 39 perctől érvényben lévő, a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren történő halászatára vonatkozó tilalmat,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/20

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2012. szeptember 27-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy természetes személyt töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékéből, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell, miután megfontolta az e személy által benyújtott, a jegyzékből való törlésére vonatkozó kérelmet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1904 (2009) sz. határozata alapján intézményesített ombudsman átfogó jelentését.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/22

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/24

(1)

A 86/297/EGK tanácsi irányelv (2) I. mellékletének 4.2. pontja megállapítja az első teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó általános rendelkezéseket. Az említett melléklet 2. táblázata rendelkezik az ISO 8759-1:1998 szabványnak az első teljesítményleadó tengellyel felszerelt traktorkategóriákra való alkalmazásáról; a szabvány az első teljesítményleadó tengely helyére vonatkozóan méreteket is előír. A tengely helyére vonatkozó eme követelmények azonban az új tervezési követelmények miatt számos mezőgazdasági és erdészeti traktorral nincsenek összhangban.

(2)

A 86/297/EGK irányelvben az első teljesítményleadó tengelyre előírt követelmények csak a biztonsági kérdésekre, azaz a teljesítményleadó tengely helyére, a pajzsra vonatkozó követelményekre és a védett térre vonatkoznak. A 86/297/EGK irányelvnek a teljesítményleadó tengely helyére vonatkozó előírása több, a jelenleg piacon lévő traktorkategóriával és az azokra felszerelt eszközökkel sincs összhangban. A 86/297/EGK irányelv I. mellékletének 2. táblázata eleve kizárja, hogy a T4.1 és a T4.3 kategóriájú traktorok megfeleljenek a tengely helyére vonatkozó követelményeknek.

(3)

A T1, T2, T3, T4.2 és T5 kategóriájú traktorok, valamint a T4.1 és a T4.3 kategóriáknak az ISO 8759-1:1998 szabvány 4.2. pontjának követelményei alól jelenleg mentességet élvező típusai nem tudják teljesíteni az említett követelményeket.

(4)

Több traktor felszerelhető olyan különleges teljesítményleadó tengellyel, amelyre nem vonatkozik az ISO 8759-1:1998 szabvány.

(5)

A T3 kategóriájú traktorok esetében a szabvány csak a benne előírtak szerinti teljesítményleadó tengellyel felszerelt traktorok esetében alkalmazandó. Más járműkategóriák – mint a T2 kategória és egyéb kisebb T1 kategóriájú traktorok – azonban felszerelhetők olyan különleges teljesítményleadó tengelyekkel, amelyekre nem vonatkozik a szabvány. Következésképpen az ISO 8759-1:1998 szabvány követelményei alóli mentességet a T1 és T2 kategóriájú traktorokra is ki kell terjeszteni.

(6)

Hasonló jellegű nehézségek fordulnak elő a megfelelő C kategóriák esetében.

(7)

Mivel az ISO 8759-1:1998 szabvány előírásai – a 4.2. pont kivételével – valamennyi első teljesítményleadó tengellyel felszerelt T és C kategóriájú traktorra alkalmazandók, a 2. táblázat feleslegessé válik, ezért azt törölni kell.

(8)

A 86/297/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések összhangban vannak a 2003/37/EK irányelv 20. cikke (1) bekezdésének értelmében létrehozott bizottság véleményével,

1.

A 4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.   Az első teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások

Az ISO 8759-1:1998 szabvány előírásai – a 4.2. pont kivételével – valamennyi, az említett szabványban előírtak szerinti első teljesítményleadó tengellyel felszerelt T és C kategóriájú traktorra alkalmazandók.”

2.

A 2. táblázatot el kell hagyni.

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/26

(1)

Magyarország a Bizottságnál 2012. február 3-án iktatott levelében kérelmezte, hogy engedélyt kapjon a 2006/112/EK irányelv 193. cikkében foglalt, a hozzáadottérték-adónak (héa) az adóhatóságok számára történő megfizetésére kötelezett személyekre vonatkozó rendelkezésektől eltérő intézkedés 2012. július 1-jétől kétéves időszakra történő bevezetésére. Magyarország levelében említi, hogy nem kíván az engedély megújításáért folyamodni.

(2)

A 2006/12/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2012. április 26-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország kérelméről, és 2012. május 2-án kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak. A Bizottság 2012. június 29-én nyújtotta be az eltérés engedélyezésére vonatkozó javaslatát.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 193. cikkének megfelelően az általános szabály az, hogy a héát az adóztatandó termékértékesítést végző adóalany köteles megfizetni. A Magyarország által kért eltérés célja, hogy egy bizonyos ideig azon adóalany teljesítse ezt a fizetési kötelezettséget, akinek a gabonafélék és az olajos magvak ágazatához tartozó bizonyos feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket értékesítettek.

(4)

Magyarország megállapította, hogy ezen ágazatokon belül számos kereskedő részt vesz az adócsalás különböző formáiban, mind a hazai, mind pedig az Unión belüli kereskedelemben azáltal, hogy nem fizeti be az értékesítéseire kiszabott héát az adóhatóságoknak. Vásárlóik – a héalevonásra teljes mértékben jogosult adóalanyok lévén – továbbra is jogosultak héalevonásra.

(5)

A héafizetési kötelezettségnek az értékesítőről az árubeszerző adóalanyra való átterhelését olyan ideiglenes sürgősségi intézkedésnek szánják, amellyel felszámolható az ilyenfajta adócsalás elkövetésének lehetősége. Ahhoz, hogy az intézkedés hatékony legyen, a 2012-es betakarításra is ki kell terjednie. Két évet követően kell befejeződnie, ami elegendő kell, hogy legyen Magyarország számára az ilyenfajta adócsalás megelőzése és az ellene való fellépés érdekében végleges és a 2006/112/EK irányelvvel összeegyeztethető intézkedések bevezetésére.

(6)

Az adócsalásnak a termékek feldolgozási szintjére, más termékekre és ágazatokra történő átvitelének megelőzése érdekében Magyarországnak megfelelő ellenőrző intézkedéseket és beszámolási kötelezettségeket kell bevezetnie, és ezekről értesítenie kell a Bizottságot.

(7)

Annak érdekében, hogy a különös intézkedés alkalmazása csak bizonyos mezőgazdasági termékekre korlátozódjék, és hogy a jogbiztonság ne kerüljön veszélybe, az említett intézkedés által érintett áruk megnevezéséhez célszerű a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (2) rögzített Kombinált Nómenklatúrát alkalmazni.

(8)

Az intézkedés arányos a célkitűzésekkel, mivel időben korlátozott, és alkalmazása nem általános, hanem csak néhány olyan, gondosan meghatározott termékre vonatkozik, amely eredeti állapotában végső fogyasztásra elvben alkalmatlan, és amellyel kapcsolatban az adócsalás jelentős héabevétel-veszteséget eredményezett.

(9)

Ez a különös intézkedés nem lesz kedvezőtlen hatással az Uniónak a héából származó saját forrásaira,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/28

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU határozatot (1).

(2)

Andréasz LURUDZIÁTISZ hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/29

(1)

A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1), illetve 2010/29/EU (2) határozatot.

(2)

Decebal ARNĂUTU, Veronica DIACONU, Edita Emőke LOKODI, Constantin OSTAFICIUC, Vasile SAVA és Mr Gheorghe Bunea STANCU hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága hat tagjának helye megüresedett. Árpád Szabolcs CSEHI, Gheorghe FLUTUR, Mariana MIRCEA, Mircia MUNTEAN és Ioana TRIFOI hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága öt póttagjának helye megüresedett,

a)

tagként:

és

b)

póttagként:

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/30

(1)

A Bizottság 2009. november 17-én megbízta az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát – amelynek feladatait az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban a 2011. január 1-jén létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) vette át –, hogy adjon véleményt Ausztrália hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszerének technikai értékelését illetően.

(2)

Az EÉPH 2012. április 18-i véleményében arra tett javaslatot, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer minősüljön egyenértékűnek az 1060/2009/EK rendelettel.

(3)

Az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően ahhoz, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az 1060/2009/EK rendelettel egyenértékűnek minősüljön, három feltételnek kell teljesülnie.

(4)

Az első feltétel szerint a hitelminősítő intézeteknek a harmadik országban engedélyezési vagy nyilvántartásba-vételi eljárás tárgyát kell képezniük és folyamatosan hatékony felügyelet és végrehajtás alatt kell működniük. A hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer bevezetésére 2010. január 1-jén került sor. Már hatályba lépett minden kapcsolódó törvény és rendelet, azaz a társasági törvény (2001) és az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottságról (Australian Securities and Investments Commission – ASIC) szóló törvény (2001). A keretszabályozással összhangban az ASIC nyilvántartásba veszi és folyamatos felügyelet alatt tartja a hitelminősítő intézeteket. Az ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelő hatáskörrel ruházza fel az ASIC-ot ahhoz, hogy a hitelminősítő intézetek hatékony felügyelet és végrehajtás alatt működhessenek; e hatáskör lehetővé teszi a bizottság számára, hogy szankcionálja az alkalmazandó szabályokat be nem tartó hitelminősítő intézeteket: az ASIC felhatalmazást kaphat a hitelminősítő intézetek által be nem nyújtott elszámolási okmányok lefoglalására. Az illetékes igazságügyi hatóság által kiadott házkutatási parancs alapján az ASIC átvizsgálhatja a hitelminősítő intézet helyiségeit. Emellett a társasági törvény felhatalmazza az ASIC-ot arra, hogy szövetségi bírósághoz folyamodjon a hitelminősítő intézet engedélyének visszavonására vonatkozó végzésért. Az engedély ilyetén visszavonását követően az ASIC bírósághoz fordulhat olyan végzésért, amely a hitelminősítő intézet számára véglegesen megtiltja, hogy Ausztráliában hitelminősítést bocsásson ki. A társasági törvény értelmében az ASIC a hitelminősítő intézet által tanúsított jogszerűtlen magatartás megszüntetésére vonatkozó végzésért is folyamodhat, illetőleg bírságot vethet ki, amennyiben a hitelminősítő intézet megszegte a vonatkozó pénzügyi szolgáltatási szabályozásban foglalt valamely kötelezettségét. Az EÉPH és az ASIC között létrejött együttműködési megállapodás rendelkezéseket fogalmaz meg a határokon átnyúló tevékenységet folytató hitelminősítő intézetekkel szemben hozott végrehajtási és felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos információcseréről.

(5)

A második feltétel értelmében a harmadik országok hitelminősítő intézeteire az 1060/2009/EK rendelet 6–12. cikkében és I. mellékletében meghatározott, jogilag kötelező erejű kötelezettségekkel egyenértékű szabályozásnak kell vonatkoznia. Az ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a hitelminősítő intézetekre vonatkozó uniós keretszabályozás összeférhetetlenségek kezelésével kapcsolatos célkitűzéseinek. Az ausztrál szabályozás (az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottságról (ASIC) szóló törvény) előírja az összeférhetetlenségek kezelését, beleértve az összeférhetetlenségek és a szervezeti követelmények kezelésére vonatkozó kötelezettséget a kiszervezés, a nyilvántartás-vezetés és a titoktartás vonatkozásában. Az ASIC által az engedélyezéssel kapcsolatban támasztott feltételek a vállalatirányítással összefüggésben előírják a hitelminősítő intézet oly módon történő megszervezését, amely biztosítja, hogy üzleti érdeke ne befolyásolja hátrányosan a hitelminősítési tevékenységek függetlenségét és hitelességét. Az ausztrál keretrendszer a minősítési módszerekre vonatkozó szigorú felülvizsgálati tevékenység kialakítását is előírja a hitelminősítő intézetek számára, továbbá számos közzétételi követelményt tartalmaz a hitelminősítéseket és a minősítési tevékenységeket illetően. Következésképpen az ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel az 1060/2009/EK rendelet célkitűzéseinek az összeférhetetlenségek kezelését, a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szervezeti eljárásokat, a minősítés színvonalát és módszereit, a hitelminősítések közzétételét és a hitelminősítési tevékenységre vonatkozó általános és rendszeres beszámolók készítését illetően. Ezáltal az ausztrál keretrendszer egyenértékű védelmet nyújt a tisztesség, az átláthatóság, a hitelminősítő intézetek jó kormányzása és a megbízható hitelminősítési tevékenység terén.

(6)

A harmadik feltétel szerint a harmadik országok szabályozási rendszerének meg kell akadályoznia, hogy az adott ország felügyeleti hatóságai és egyéb közjogi testületei befolyásolhassák a hitelminősítések tartalmát és módszereit. A hitelminősítések és a minősítési módszerek minden ilyen jellegű befolyásolása ellentétesnek minősül a 2001. évi ausztrál társasági törvény 7. fejezetében, valamint az ASIC-ot létrehozó törvényben foglalt célkitűzésekkel. A hitelminősítések tartalmát és módszereit sem az ASIC, sem más közjogi testület nem befolyásolhatja.

(7)

A vizsgált szempontok ismeretében megállapítható, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer teljesíti az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésében meghatározott feltételeket. Ezért a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszert az 1060/2009/EK rendeletben meghatározott jogi és felügyeleti keretrendszerrel egyenértékűnek kell tekinteni. A Bizottság az EÉPH-val együttműködésben továbbra is nyomon követi a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapírbizottság véleményével,

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/32

(1)

A Bizottság 2009. június 12-én megbízta az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottságát – amelynek feladatait az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban a 2011. január 1-jén létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) vette át –, hogy adjon szakvéleményt az Amerikai Egyesült Államok hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszerének technikai értékelését illetően.

(2)

2010. május 21-i első véleményében az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottsága két olyan területre (a módszerek és minősítések színvonalára és a minősítések közzétételére) mutatott rá, ahol jelentős eltérések maradtak fenn az egyesült államokbeli és az uniós keretszabályozás között. Majd a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd–Frank-törvény 2010. július 21-i hatálybalépését követően az EÉPH módosította a Bizottság részére adott szakvéleményét, megállapítva, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszer már egyenértékűnek minősíthető az 1060/2009/EK rendelettel.

(3)

Az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően ahhoz, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az 1060/2009/EK rendelettel egyenértékűnek minősüljön, három feltételnek kell teljesülnie.

(4)

Az első feltétel szerint a hitelminősítő intézeteknek a harmadik országban engedélyezési vagy nyilvántartásba-vételi eljárás tárgyát kell képezniük és folyamatosan hatékony felügyelet és végrehajtás alatt kell működniük. A hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszer alkotóelemei a hitelminősítő intézetek reformjáról szóló 2006. évi törvény (a továbbiakban: a hitelminősítő intézetekről szóló törvény), amelynek célja a minősítések színvonalának a befektetők védelme céljából és közérdekből történő emelése a hitelminősítési ágazaton belüli elszámoltathatóság, átláthatóság és verseny előmozdítása révén, valamint az értékpapírokról és a tőzsdéről szóló törvény (a továbbiakban: a tőzsdéről szóló törvény) 15E szakasza (3), 17. szakasza (4) és 21B(a) szakasza (5). A hitelminősítő intézetekről szóló törvény operatív rendelkezései azt követően váltak alkalmazandóvá, hogy az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2007 júniusában szabályokat fogadott el a magát nemzetileg elismert statisztikai minősítési szervezetként (Nationally Recognized Statistical Ratings Organizations – NRSRO) nyilvántartásba vetető hitelminősítő intézetek nyilvántartási és felügyeleti programjának végrehajtásához kapcsolódóan. Ahhoz, hogy a hitelminősítő intézet minősítései szabályozási célból felhasználhatók legyenek, a hitelminősítőnek szerepelnie kell a SEC nyilvántartásában és a SEC folyamatos felügyelete alatt kell működnie. A SEC széles körű felügyeleti hatáskörrel rendelkezik, amely lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az adott hitelminősítő intézet eleget tesz-e jogi kötelezettségeinek. Hatáskörének részét képezi a dokumentumokhoz való hozzáférésnek, vizsgálatok lefolytatásának és helyszíni ellenőrzések elvégzésének a joga, valamint az arra vonatkozó jog, hogy hozzáférést kérjen a telefonbeszélgetésekről készült felvételek és az elektronikus úton történő kommunikációk adataihoz. A SEC nemcsak a hitelminősítő intézetek, hanem a hitelminősítési tevékenységben érintett más személyek tekintetében is gyakorolhatja ezt a hatáskört. A tőzsdéről szóló törvény 15E(p)(3)(A) szakasza előírja a SEC számára, hogy minden NRSRO tekintetében legalább évente vizsgálatot végezzen és beszámoljon a vizsgálat eredményeiről (6). Amennyiben a SEC azt állapítja meg, hogy egy adott NRSRO megszegte a vonatkozó keretszabályozásból eredő valamely kötelezettségét, számos felügyeleti intézkedés áll rendelkezésére a jogsértés megszüntetésére. Ezen intézkedések körébe tartozik a nyilvántartásba vétel törlése, a minősítések szabályozási célból történő felhasználhatóságának felfüggesztése, valamint annak elrendelése, hogy a hitelminősítő intézet szüntesse meg a jogsértést. A SEC emellett jelentős mértékű bírságokat is kiszabhat az olyan hitelminősítő intézeteket illetően, amelyek nem tesznek eleget a vonatkozó követelményeknek. Következésképpen az NRSRO-k folyamatosan hatékony felügyelet és végrehajtás alatt működnek. Az EÉPH és a SEC között létrejött együttműködési megállapodás rendelkezéseket fogalmaz meg a határokon átnyúló tevékenységet folytató hitelminősítő intézetekkel szemben hozott végrehajtási és felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos információcseréről.

(5)

A második feltétel értelmében a harmadik országok hitelminősítő intézeteire az 1060/2009/EK rendelet 6–12. cikkében és I. mellékletében meghatározott, jogilag kötelező erejű kötelezettségekkel egyenértékű szabályozásnak kell vonatkoznia. Az egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel az 1060/2009/EK rendelet célkitűzéseinek az összeférhetetlenségek kezelését, a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szervezeti eljárásokat, a minősítés színvonalát és módszereit, a hitelminősítések közzétételét és a hitelminősítési tevékenységre vonatkozó általános és rendszeres beszámolók készítését illetően. Következésképpen az egyesült államokbeli keretrendszer egyenértékű védelmet nyújt a tisztesség, az átláthatóság, a hitelminősítő intézetek jó kormányzása és a megbízható hitelminősítési tevékenység terén.

(6)

A harmadik feltétel szerint a harmadik országok szabályozási rendszerének meg kell akadályoznia, hogy az adott ország felügyeleti hatóságai és egyéb közjogi testületei befolyásolhassák a hitelminősítések tartalmát és módszereit. E tekintetben megjegyzendő, hogy a SEC és minden más egyesült államokbeli közjogi testület számára törvény tiltja a hitelminősítések tartalmának és módszereinek befolyásolását.

(7)

A vizsgált szempontok ismeretében megállapítható, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszer teljesíti az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésében meghatározott feltételeket. Ezért a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszert az 1060/2009/EK rendeletben meghatározott jogi és felügyeleti keretrendszerrel egyenértékűnek kell tekinteni. A Bizottság az EÉPH-val együttműködésben továbbra is nyomon követi a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos egyesült államokbeli jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapírbizottság véleményével,