18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/1

(1)

E rendelet célja a befektetők által az illetékes nemzeti hatóságok vagy ezen illetékes hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) felé teljesítendő bejelentések és információközlés egységes rendszerének létrehozása. Mivel a mentesülő részvények megállapítását célzó forgalomszámítás ugyancsak szorosan összefügg az azon részvényekkel kapcsolatos információközléssel, amelyek fő kereskedési helyszíne az Unióban található, szükséges, hogy e rendeletnek ez is tárgyát képezze. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és elősegítsük, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű a 236/2012/EU rendelet által előírt szabályozási technikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

A nettó rövid részvény- és állampapír-pozíciók és a fedezetlen állampapír-CDS-pozíciók bejelentése, valamint a jelentős nettó rövid részvénypozíciók közzététele tekintetében a bejelentési követelmények Unió-szerte következetes alkalmazása, a bejelentési folyamat hatékonyságának növelése és a nyilvánosság összehasonlítható információkkal való ellátása érdekében egységes szabályokat kell megállapítani a bejelentéshez használt közös szabványra és az információközlés egyéb részleteire vonatkozóan.

(3)

A pozícióval rendelkező befektetők megfelelő azonosítása érdekében a bejelentésnek lehetőség szerint a pozíció tulajdonosának nevét kiegészítő kódot is tartalmaznia kell. A jogi személyek azonosítását egységesen, hatékonyan és nyilvánosan elismerten lehetővé tevő globális azonosító hiányában az egyes pozíciótulajdonosok esetében már ma is meglévő kódokra, például a banki azonosító kódra (BIC) kell támaszkodni.

(4)

Annak elősegítése érdekében, hogy az EÉPH az e rendeletből és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletből (2) fakadó kötelezettségeit elláthassa, az illetékes hatóságoknak negyedévente tájékoztatniuk kell az EÉPH-t a nettó rövid részvény- és állampapír-pozíciókról, a fedezetlen állampapír-CDS-pozíciókról, valamint az EÉPH kérésére további információkat kell nyújtaniuk a nettó rövid pozíciókról.

(5)

Ezen információknak, különösen a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása, valamint az Unió pénzügyi rendszere stabilitása biztosításának céljából történő hatékony felhasználásának elősegítése végett a negyedéves tájékoztatásnak szabványosnak, időben állandónak és – napi aggregált adatok közlése révén – kellőképpen részletezettnek kell lennie annak érdekében, hogy a benne szereplő adatokat az EÉPH feldolgozhassa, és azok alapján kutatásokat és elemzéseket végezhessen.

(6)

Az EÉPH-nak nincs módja arra, hogy előzetesen meghatározza azon specifikus információk körét, amelyeket az illetékes hatóságoktól kérhet, mivel ezen információk csak eseti alapon határozhatók meg, és bemenő adatok széles körét tartalmazhatják a nettó rövid pozíciókra vonatkozó egyedi vagy aggregált adatoktól a fedezetlen CDS-pozíciókig. Mindazonáltal lényeges meghatározni az e tekintetben benyújtandó általános információk körét.

(7)

Az Unión belüli és Unión kívüli kereskedési helyszíneken bonyolódó forgalomnak a részvények fő kereskedési helyszínének meghatározása érdekében történő kiszámítása céljából minden egyes érintett illetékes hatóságnak meg kell határoznia az egyes részvények forgalmának azonosítása és mérése tekintetében releváns információforrásokat. Mivel jelenleg nem léteznek sem kizárólag a multilaterális kereskedési rendszerekben forgalmazható részvényekre vonatkozó harmonizált uniós beszámolási követelmények, sem a kereskedési helyszíneken forgalmazott egyedi részvények kereskedési statisztikáira vonatkozó nemzetközi standardok, e beszámolási és statisztikai rendszerek jelentős eltéréseket mutathatnak. Ennélfogva az illetékes hatóságoknak némi rugalmasságot kell biztosítani a számítás elvégzése tekintetében.

(8)

A következetesség biztosítása érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a 236/2012/EU rendeletet. Annak érdekében azonban, hogy a természetes és jogi személyeknek elegendő idejük legyen a 236/2012/EU rendelet 16. cikke szerint mentesülő részvények jegyzékének feldolgozására, e jegyzék összeállításának és az EÉPH honlapján történő, ezt követő közzétételének elegendő idővel meg kell előznie azt az időpontot, amelytől kezdve a 236/2012/EU rendelet alkalmazandó. Ennek érdekében azt a forgalomszámítási módszert, amely valamely részvény fő kereskedési helyszínének kiszámítására szolgál, e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(9)

Mivel a 236/2012/EU rendelet megállapította, hogy kötelező erejű technikai standardokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a rendeletet hasznosan alkalmazni lehessen, és mivel 2012. november 1. előtt meg kell határozni azon szükséges nem alapvető rendelkezéseket, amelyek megkönnyítik, hogy a piaci szereplők megfeleljenek a 236/2012/EU rendelet előírásainak, az illetékes hatóságok pedig betartassák azokat, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(10)

Ez a rendelet az EÉPH által a Bizottságnak benyújtott szabályozási technikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

a nettó rövid pozíciók tekintetében természetes vagy jogi személyek által az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó és közzéteendő információk tartalma, a 236/2012/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerint;

b)

az illetékes hatóság által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) rendelkezésére bocsátandó információk, a 236/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint;

c)

a forgalom valamely részvény fő kereskedési helyszínének meghatározása céljából történő kiszámításának módszere, a 236/2012/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerint.

a)

napi aggregált nettó rövid pozíciók a megfelelő illetékes hatóság által megadott fő nemzeti részvényindexben szereplő minden egyes részvény tekintetében;

b)

negyedév végi aggregált nettó rövid pozíciók az a) pontban említett indexben nem szereplő minden egyes részvény tekintetében;

c)

napi aggregált nettó rövid pozíciók az egyes állampapír-kibocsátók tekintetében;

d)

megfelelő esetben napi aggregált fedezetlen pozíciók az állampapír-kibocsátók CDS-ei tekintetében.

a)

nyilvános információk;

b)

a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 25. cikke (3) bekezdése alapján bejelentett ügyleti adatok;

c)

olyan kereskedési helyszínről származó információk, amelyen az érintett részvénnyel kereskednek;

d)

más illetékes hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk, ideértve harmadik országok illetékes hatóságait is;

e)

az érintett részvény kibocsátója által rendelkezésre bocsátott információk;

f)

más harmadik felektől származó információk, az adatszolgáltatókat is beleértve.

a)

a nyilvános információkat előnyben részesíti más információforrásokhoz képest;

b)

az információk a vonatkozó időszak minden kereskedési napját lefedik, függetlenül attól, hogy a részvénnyel minden kereskedési napon kereskedtek-e;

c)

a számításba vett ügyleteket csak egyszer veszik számításba;

d)

a valamely kereskedési helyszín által jelentett, ám nem e helyszínen végrehajtott ügyleteket nem veszik számításba.

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/11

(1)

E rendelet célja a nem mentesülő részvényekben meglévő rövid pozíciók közzétételéhez szükséges lépésként a mentesülő részvények jegyzékének, valamint azon feltételeknek a meghatározása, amelyek alapján ezen információkat az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) rendelkezésére kell bocsátani. Lényeges ezért meghatározni a nem mentesülő részvények tekintetében alkalmazandó rendelkezésekre és intézkedésekre vonatkozó szabályokat is. Annak érdekében, hogy biztosítsuk a short ügyletekre vonatkozó ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és elősegítsük, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, és könnyen hozzájuk férhessenek, helyénvaló a 236/2012/EU rendelet által előírt végrehajtási technikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

Biztosítandó a 236/2012/EU rendelet egységes alkalmazását az illetékes hatóságok által az EÉPH rendelkezésére bocsátandó információk tekintetében, valamint elősegítendő ezen információk hatékony feldolgozását, az információcserét elektronikus úton, biztonságos módon, standard sablonok alapján kell végrehajtani.

(3)

Lényeges, hogy a nyilvánosságra hozott nettó rövid pozíciókra vonatkozó adatokhoz az illetékes hatóságok által működtetett vagy felügyelt központi webhelyeken könnyen hozzá lehessen férni, és azokat újra fel lehessen használni. E célból ezeket az adatokat olyan formátumban kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi az adatok rugalmas felhasználását, és amely a statikus, telefaxon keresztül vagy már rögzített formátumban továbbított dokumentumok lehetőségén kívül más lehetőségeket is nyújt. Amennyiben technikailag lehetséges, gépi leolvasást lehetővé tevő formátumot kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók strukturált és költséghatékony módon dolgozzák fel az információkat.

(4)

Biztosítandó, hogy ezen információk a piaci szereplők rendelkezésére álljanak, lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok által működtetett vagy felügyelt központi webhelyeken történő közzététel mellett a nettó rövid pozíciókra vonatkozó információkhoz egyéb módokon is bárki hozzáférhessen.

(5)

A felhasználók számára két alapvető kimeneti adatcsoportot kell összeállítani a vonatkozó közzétételi küszöbértéket meghaladó, egyedi nettó rövid részvénypozíciók nyilvánosságra hozatala céljából. Ezek egyike egy, a központi webhely látogatásakor nyitva lévő, közzétételi küszöbérték fölötti nettó rövid pozíciókat bemutató tömör lista vagy táblázat, a másik pedig a közzétett egyedi nettó rövid pozíciók historikus adatait tartalmazó lista vagy táblázat.

(6)

Amikor egy nettó rövid részvénypozíció valamely vonatkozó közzétételi küszöbérték alá csökken, közzé kell tenni a pozíció adatait, ideértve annak tényleges nagyságát is. A központi webhelyre látogató felhasználók megtévesztésének elkerülése érdekében az érintett társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,5 %-a alá csökkenő pozíciók nem maradhatnak korlátlan ideig a nyitott pozíciók között, hanem azokat 24 óra elteltével a historikus adatokhoz kell áthelyezni.

(7)

Az egységes, világos, ugyanakkor rugalmas keretek kialakítása céljából meg kell határozni a kölcsönvételi megállapodások és hasonló hatású más érvényesíthető követelések, valamint a harmadik felekkel kialakított rendelkezések azon típusait, amelyek megfelelően biztosítják, hogy a részvények vagy állampapírok az elszámoláskor rendelkezésre álljanak, továbbá meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyeket e megállapodásoknak és rendelkezéseket ki kell elégíteniük.

(8)

A short ügyletek vonatkozásában az új részvények jegyzésére vonatkozó jogok érvényesítése csak abban az esetben biztosíthatja megfelelően az elszámoláskori rendelkezésre állást, ha az eljárás biztosítja a short ügylet elszámolhatóságát az elszámolás esedékességekor. Lényeges ezért meghatározni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a jegyzési jogokból származó részvények legkésőbb az elszámolás napján, legalább a rövidre eladni kívánt részvényekkel megegyező számban rendelkezésre álljanak.

(9)

A korlátozott időre szóló megerősítésre vonatkozó rendelkezések meghatározásakor fontos úgy megállapítani a short ügyletnek az értékpapír megvásárlásával történő fedezésére rendelkezésre álló időkeretet, hogy az összeegyeztethető legyen a különböző joghatóságok alatt érvényesülő, eltérő elszámolási ciklusokkal.

(10)

Annak megfelelő biztosítása érdekében, hogy az eszközök rendelkezésre álljanak az elszámoláskor abban az esetben, ha a short ügyletet kezdeményező természetes vagy jogi személy harmadik féllel olyan eljárást alakított ki, amelynek értelmében a harmadik fél megerősítést küld az eszköz beszerezhetőségéről, elengedhetetlen, hogy a harmadik fél – amennyiben harmadik országban található – igazolhatóan megfelelő felügyelet alá tartozzon, és hogy a felügyelő hatóságok között megfelelő eljárások létezzenek az információcsere tekintetében. Egyebek mellett megfelelő eljárásnak számít, ha a harmadik fél aláírta az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) egyetértési megállapodását.

(11)

Azon követelmény megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, mely annak megállapítására irányul, hogy az egyes részvények fő kereskedési helyszíne az Unión kívül található-e, átmeneti intézkedéseket kell elfogadni a mentesülő részvények 236/2012/EU rendelet 16. cikke szerinti jegyzékének első ízben történő meghatározása tekintetében. Továbbá, jóllehet a mentesülő részvények jegyzéke 2 évig hatályos, szükséges némi rugalmasságot biztosítani, mivel a kétéves időszak során szükség lehet a jegyzék felülvizsgálatára.

(12)

A következetesség biztosítása érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a 236/2012/EU rendeletet. Annak érdekében azonban, hogy a természetes és jogi személyeknek elegendő idejük legyen a 236/2012/EU rendelet szerint mentesülő részvények jegyzékének feldolgozására, e jegyzék összeállításának és az EÉPH honlapján történő, ezt követő közzétételének elegendő idővel meg kell előznie azt az időpontot, amelytől kezdve a 236/2012/EU rendelet alkalmazandó. Ennek érdekében azokat a rendelkezéseket, amelyek a fő kereskedési helyszín meghatározására irányuló számításokkal kapcsolatos időpontra és időszakra, az Unión kívüli fő kereskedési helyszínnel rendelkező részvényekkel kapcsolatban az EÉPH számára nyújtandó tájékoztatás időpontjára, valamint a mentesülő részvényeket tartalmazó jegyzék hatálybalépésének időpontjára vonatkoznak, e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(13)

Mivel a 236/2012/EU rendelet megállapította, hogy kötelező erejű technikai standardokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a rendeletet hasznosan alkalmazni lehessen, és mivel 2012. november 1. előtt meg kell határozni azon szükséges nem alapvető rendelkezéseket, amelyek megkönnyítik, hogy a piaci szereplők megfeleljenek a 236/2012/EU rendelet előírásainak, az illetékes hatóságok pedig betartassák azokat, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(14)

Ez a rendelet az EÉPH által a Bizottságnak benyújtott végrehajtási technikaistandard-tervezeten alapul.

(15)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtási technikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

a nettó rövid pozíciókra vonatkozó információk természetes vagy jogi személyek által történő közzétételének módja, valamint az illetékes hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) rendelkezésére bocsátandó információk formátuma, a 236/2012/EU rendelet 9. cikkének (6) bekezdése és 11. cikkének (4) bekezdése szerint;

b)

a részvények elszámoláskori rendelkezésre állását megfelelően biztosító megállapodás-, rendelkezés- és intézkedéstípusok, és az állampapírok elszámoláskori rendelkezésre állását megfelelően biztosító megállapodás-, rendelkezés- és intézkedéstípusok, a 236/2012/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése és 13. cikkének (5) bekezdése szerint;

c)

a fő kereskedési helyszín meghatározására irányuló számításokkal kapcsolatos időpont és időszak, az EÉPH tájékoztatásának időpontja, valamint a vonatkozó jegyzék hatálybalépésének időpontja, a 236/2012/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése szerint.

a)

az információk közzététele az I. mellékletben megállapított formátumban oly módon, hogy a webhelyre látogató felhasználók egy vagy több táblázatban hozzáférjenek az egyes részvénykibocsátók tekintetében fennálló pozíciókra vonatkozó valamennyi releváns információhoz;

b)

lehetővé teszi a felhasználók számára annak megállapítását, hogy a webhely látogatásának időpontjában valamely részvénykibocsátó tekintetében fennálló nettó rövid pozíció elérte vagy meghaladta a vonatkozó közzétételi küszöbértéket, valamint lehetővé teszi, hogy a felhasználók e tekintetben szűrést végezzenek;

c)

historikus adatokat tesz elérhetővé az egyes részvénykibocsátók tekintetében közzétett nettó rövid pozíciókra vonatkozóan;

d)

amennyiben technikailag lehetséges, a közzétett és historikus nettó rövid pozíciókat gépileg olvasható formátumban tartalmazó, letölthető fájlokat tartalmaz, azaz e fájlok elegendő mértékben strukturáltak ahhoz, hogy a szoftveres alkalmazások megbízhatóan azonosíthassák az egyes tényeket és azok belső szerkezetét;

e)

a b) pontban meghatározott információkkal együtt egy napig feltünteti azokat a nettó rövid pozíciókat, amelyeket azért tettek közzé, mert a kibocsátott részvénytőke 0,5 %-ának megfelelő közzétételi küszöbérték alá csökkentek, majd ezt követően ezeket az információkat innen elmozdítva a historikus adatokat tartalmazó részbe továbbítja.

a)

határidős vagy swapszerződések: a vonatkozó részvények vagy állampapírok fizikai elszámolását eredményező és a természetes vagy jogi személy által rövidre eladni kívánt részvények számát vagy állampapírok összegét legalább elérő számú részvényre vagy összegű állampapírra vonatkozó határidős vagy swapszerződések, amelyeket a short ügyletet megelőzően vagy azzal egy időben kötöttek, és amelyekben olyan teljesítési vagy lejárati időpontot határoztak meg, amely biztosítja a short ügylet esedékességkori elszámolását;

b)

opciós szerződések: a vonatkozó részvények vagy állampapírok fizikai elszámolását eredményező és a természetes vagy jogi személy által rövidre eladni kívánt részvények számát vagy állampapírok összegét legalább elérő számú részvényre vagy összegű állampapírra vonatkozó opciós szerződések, amelyeket a short ügyletet megelőzően vagy azzal egy időben kötöttek, és amelyekben olyan lejárati időpontot határoztak meg, amely biztosítja a short ügylet esedékességkori elszámolását;

c)

visszavásárlási megállapodások: a természetes vagy jogi személy által rövidre eladni kívánt részvények számát vagy állampapírok összegét legalább elérő számú részvényre vagy összegű állampapírra vonatkozó visszavásárlási megállapodások, amelyeket a short ügyletet megelőzően vagy azzal egy időben kötöttek, és amelyekben olyan visszavásárlási időpontot határoztak meg, amely biztosítja a short ügylet esedékességkori elszámolását;

d)

állandó megállapodások vagy megújuló mechanizmusok: a short ügyletet megelőzően vagy azzal egy időben kötött, meghatározott részvények vagy állampapírok előre megadott mennyiségére vonatkozó megállapodások vagy mechanizmusok, amelyek a short ügylet időtartamára a természetes vagy jogi személy által rövidre eladni kívánt részvények számát vagy állampapírok mennyiségét legalább elérő számú részvényre vagy mennyiségű állampapírra vonatkoznak, és amelyekben olyan teljesítési vagy végrehajtási időpontot határoztak meg, amely biztosítja a short ügylet esedékességkori elszámolását;

e)

jegyzési jogokra vonatkozó megállapodások: jegyzési jogokra vonatkozó olyan megállapodások, amelyek a rövidre eladni kívánt részvények kibocsátójával megegyező kibocsátó, megegyező részvényosztályba tartozó, legalább a rövidre eladni kívánt részvények számával megegyező számú új részvényeinek jegyzésére vonatkozó jogokkal ruházzák fel a természetes vagy jogi személyt, feltéve, hogy az jogosult a részvényeket a short ügylet elszámolásakor vagy azt megelőzően megkapni;

f)

a részvények vagy állampapírok leszállítását eredményező egyéb követelések vagy megállapodások: a természetes vagy jogi személy által rövidre eladni kívánt részvények számát vagy állampapírok összegét legalább elérő számú részvényre vagy összegű állampapírra vonatkozó megállapodások vagy követelések, amelyeket a short ügyletet megelőzően vagy azzal egy időben kötöttek, és amelyekben olyan teljesítési vagy lejárati időt határoztak meg, amely biztosítja a short ügylet esedékességkori elszámolását.

a)

a beszerezhetőség megerősítése esetében: harmadik fél által a short ügylet természetes vagy jogi személy által történő megnyitása előtt adott, a részvény beszerezhetőségének időtartamát megjelölő megerősítést arra vonatkozóan, hogy a harmadik fél, figyelembe véve a várható értékesítés nagyságát és a piaci feltételeket, megítélése szerint képes lesz a részvényeket a megfelelő időben az elszámolás céljára rendelkezésre bocsátani;

b)

az előjegyzés (put on hold) megerősítése esetében: a short ügylet megnyitása előtt, harmadik fél által adott megerősítést arra vonatkozóan, hogy legalább előjegyezte a kért számú részvényt az illető személy számára.

a)

megerősítés kérése esetében: a harmadik fél által a természetes vagy jogi személyhez intézett kérést olyan megerősítés nyújtására, amelyben a természetes vagy jogi személy kijelenti, hogy a short ügyletet a részvénynek a rövidre eladás napján történő megvásárlásával fogja fedezni;

b)

a beszerezhetőség megerősítése esetében: harmadik fél által a short ügylet megnyitása előtt adott, a részvény beszerezhetőségének időtartamát megjelölő megerősítést arra vonatkozóan, hogy a harmadik fél, figyelembe véve a várható értékesítés nagyságát és a piaci feltételeket, megítélése szerint képes lesz a részvényeket a megfelelő időben az elszámolás céljára rendelkezésre bocsátani;

c)

könnyű kölcsönözhetőség vagy megvásárolhatóság megerősítése esetében: harmadik fél által a short ügylet megnyitása előtt adott megerősítést arra vonatkozóan, hogy figyelembe véve a piaci feltételeket és a részvények kínálata tekintetében a harmadik fél rendelkezésére álló más információkat, a vonatkozó mennyiségű részvény könnyen kölcsönözhető vagy megvásárolható, vagy e megerősítés hiányában annak megerősítése, hogy a harmadik fél legalább előjegyezte a kért számú részvényt a természetes vagy jogi személy számára;

d)

nyomon követés esetében: a természetes vagy jogi személy arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy nyomon követi a rövidre eladott és vásárlással nem fedezett részvénymennyiség alakulását;

e)

a fedezés meghiúsulása esetén adott utasítások esetében: a természetes vagy jogi személy arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy amennyiben a rövidre eladást nem fedezi részvényvásárlással ugyanazon a napon, késedelem nélkül utasítást ad a harmadik fél számára, hogy a részvényeket a short ügylet fedezésére, az elszámolás esedékességkor történő teljesítése érdekében szerezze be.

a)

a beszerezhetőség megerősítése esetében: a short ügylet megnyitása előtt, harmadik fél részéről adott, a részvény beszerezhetőségének időtartamát megjelölő megerősítést arra vonatkozóan, hogy a harmadik fél, figyelembe véve a várható értékesítés nagyságát és a piaci feltételeket, megítélése szerint képes lesz a részvényeket a megfelelő időben az elszámolás céljára rendelkezésre bocsátani;

b)

könnyű kölcsönözhetőség vagy megvásárolhatóság megerősítése esetében: harmadik fél által a short ügylet megnyitása előtt adott megerősítést arra vonatkozóan, hogy figyelembe véve a piaci feltételeket és a részvények kínálata tekintetében a harmadik fél rendelkezésére álló más információkat, a vonatkozó mennyiségű részvény könnyen kölcsönözhető vagy megvásárolható, vagy e megerősítés hiányában annak megerősítése, hogy a harmadik fél legalább előjegyezte a kért számú részvényt a természetes vagy jogi személy számára; valamint

c)

fedezési utasítás esetében: amennyiben a short ügylet végrehajtását nem fedezi vásárlás vagy kölcsönvétel, arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalást, hogy a természetes vagy jogi személy késedelem nélkül utasítást ad a harmadik fél számára, hogy a részvényeket a short ügylet fedezésére, az elszámolás esedékességkor történő teljesítése érdekében szerezze be.

a)

befektetési vállalkozás esetében: a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő befektetési vállalkozás;

b)

központi szerződő fél esetében: az érintett részvények és állampapírok elszámolását végző központi szerződő fél;

c)

értékpapír-elszámolási rendszer esetében: a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében vett értékpapír-elszámolási rendszer, amely az érintett részvények és állampapírok tekintetében teljesített kifizetések elszámolását végzi;

d)

központi bank esetében: az érintett részvényeket vagy állampapírokat fedezetként elfogadó, vagy azok tekintetében nyílt piaci műveleteket vagy repoügyleteket végző központi bank;

e)

nemzeti adósságkezelő intézmény esetében: az érintett állampapír-kibocsátó nemzeti adósságkezelő intézménye;

f)

bármely egyéb olyan személy, akire a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere valamely tagjának az uniós jog szerinti engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi követelményei vonatkoznak, és aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek;

g)

harmadik országban letelepedett olyan személy, akinek működését az illető harmadik ország hatósága engedélyezte, vagy akit e hatóság nyilvántartásba vett, és akit e hatóság felügyel, és aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy a harmadik ország hatósága az érintett illetékes hatósággal történő információcserére vonatkozó megfelelő együttműködési megállapodás részes fele.

a)

részt vesz az érintett részvények vagy állampapírok kölcsönvételének vagy megvásárlásának irányításában;

b)

bizonyítékkal szolgál e részvételről;

c)

kérésre bizonyítékkal, egyebek mellett statisztikai bizonyítékkal tud szolgálni arról, hogy a vállalt időpontokban képes a részvényeket vagy állampapírokat partnerei rendelkezésére bocsátani, vagy képes feldolgozni a részvények vagy állampapírok partnerek számára történő rendelkezésre bocsátását.

a)

a fő kereskedési helyszín meghatározására irányuló számításokat a vonatkozó esemény bekövetkeztét követően a lehető legrövidebb időn belül és a számítás időpontját megelőző két év tekintetében elvégezzék;

b)

a lehető legrövidebb időn belül és adott esetben az uniós kereskedési helyszínre történő bevezetést megelőzően tájékoztatja az EÉPH-t a számítás eredményéről.

a)

a társaság részvényeit végleges jelleggel kivezetik az Unión kívüli fő kereskedési helyszínről;

b)

a társaság részvényeit végleges jelleggel kivezetik az Unión belüli fő kereskedési helyszínről;

c)

a társaság korábban Unión kívüli kereskedési helyszínre bevezetett részvényeit Unión belüli kereskedési helyszínre vezetik be.

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/19

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/21

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/23

(1)

A bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról és az 1124/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. november 30-i 1256/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/25

(1)

A nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 43/2012/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/27

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be az ammónium-klorid engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, a mellékletben meghatározott ammónium-klorid-készítmény hízóbárányok takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. január 31-i véleményében (2) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett és korlátozott takarmányozási időszak esetén a mellékletben meghatározott ammónium-klorid készítmény nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, ugyanakkor használata csökkentheti a hízóbárányok vizeletében a pH-értéket. A Hatóság szerint nincs szükség a forgalomba hozatalt követő különleges nyomonkövetési előírásokra. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az ammónium-klorid-készítmény mellékletben leírt értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/29

(1)

2011. december 20-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes alumíniumfólia-tekercseknek az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

Az eljárást azután indították meg, hogy a Fémfeldolgozók Európai Szövetsége (Eurométaux) (a továbbiakban: panaszos) 2011. november 9-én panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes alumíniumfólia-tekercsek teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az analóg országban működő gyártókat, az importőröket, a viszonteladókat és más ismert érintett feleket, valamint Kína képviselőit. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4)

A panaszos, más uniós gyártók, a kínai exportáló gyártók, az importőrök és a viszonteladók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Tekintettel az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az importőrök és az exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő.

(6)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az importőröket és az exportáló gyártókat, hogy jelentkezzenek, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint szolgáltassanak alapinformációkat az (alábbi 3 bekezdésben meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakban folytatott tevékenységeikről.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben az uniós gyártók tekintetében bejelentette, hogy az együttműködő uniós gyártóktól a vizsgálat megindítását megelőzően kapott információk alapján ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A mintát a négy legnagyobb ismert uniós vállalat, illetve vállalatcsoport alkotta.

(8)

Az alábbi (24) preambulumbekezdésből kiderül, hogy mindössze kettő, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr szolgáltatott információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az importőrök csekély számát tekintve a Bizottság végül nem tartotta szükségesnek a mintavételt. Egy harmadik importőr vállalat a kérdőív kitöltése nélkül nyújtott be beadványt.

(9)

Az alábbi (23) preambulumbekezdésben leírtak szerint 14 kínai exportáló gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az exportáló gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a négy exportáló gyártót vette fel, amely az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumennel rendelkezik.

(10)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók – amennyiben ez szándékukban áll – piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött valamennyi ismert érintett kínai exportáló gyártónak és a kínai hatóságoknak. Két vállalat jelentkezett és kérelmezte a piacgazdasági elbánást; egyikük szerepelt a kiválasztott mintában, a másik nem. A mintában szereplő vállalatoktól és a piacgazdasági elbánást kérelmező, de a mintába nem tartozó vállalattól egyéni elbánás iránti kérelem érkezett.

(11)

A Bizottság kérdőíveket küldött az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező valamennyi exportáló gyártónak, tehát a mintába felvett négy vállalatnak és minden más vállalatnak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy egyéni vizsgálatot kérelmezzenek. A kérdőíveket más ismert érintett felek, így a mintába felvett négy uniós gyártó, az együttműködő uniós importőrök, a felhasználók és egy fogyasztói szövetség számára is elküldték.

(12)

A kitöltött kérdőíveket a mintába felvett három kínai exportáló gyártó, a mintába felvett négy uniós gyártó és két független importőr küldte vissza. A felhasználói kérdőívet hat kiskereskedő is kitöltötte.

(13)

A Bizottsághoz az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat iránti igény nem érkezett.

(14)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(15)

Az alumíniumfólia gyártásához szükséges fő közvetett alapanyag, például a nyersalumínium költségeivel kapcsolatos adatgyűjtés érdekében tájékoztatást kértek Kína fő alumíniumkereskedelmi platformjától, a Sanghaji Határidős Tőzsdétől (Shanghai Futures Exchange, a továbbiakban „SHFE” vagy „Tőzsde”). A világpiacokkal és árakkal kapcsolatos információkat kértek a Londoni Fémtőzsdétől (LME), ahol tájékozódó látogatásra is sor került. Az SHFE a Bizottság kérését követően írásban nyújtott tájékoztatást. A Bizottság továbbá tájékozódó látogatást javasolt a Sanghaji Határidős Tőzsdén, amelyet az SHFE először elfogadott. Később azonban úgy ítélte meg, hogy ehhez a látogatáshoz a kínai kormány engedélye szükséges. A kínai hatóságok szerint azonban ilyen engedélyre nincs szükség. Az SHFE végül megváltoztatta eredeti döntését és úgy határozott, hogy a látogatást nem hagyja jóvá.

(16)

Tájékozódó látogatást tettek a Shanghai Metal Markets-nél (SMM), Shanghai egyik árakkal kapcsolatos információszolgáltatással és az árak közzétételével foglalkozó vállalatánál.

(17)

A dömping és a kár vizsgálata a 2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(18)

Az érintett termék legalább 0,007 mm, de legfeljebb 0,021 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, kis súlyú, legfeljebb 10 kg tömegű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban „érintett termék” vagy „alumíniumfólia-tekercs”). Az érintett terméket jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok alá sorolják be.

(19)

Az érintett termék általában csomagolásra és más háztartási/vendéglátó-ipari célokra használt fogyasztási termék. A termékmeghatározást elfogadták.

(20)

A vizsgálat során megállapították, hogy a Kínában gyártott és onnan exportált alumíniumfólia-tekercsek, az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített alumíniumfólia-tekercsek, továbbá a Törökországban (az analóg országban) az együttműködő törökországi gyártó által előállított és értékesített alumíniumfólia-tekercsek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(21)

Tekintettel az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a kár megállapítása érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt irányoztak elő.

(22)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ebben a mintában a négy legnagyobb vállalat (vállalatcsoport) szerepelt azon több mint 30 uniós gyártó közül, amelyekről a vizsgálat megindítását megelőzően ismert volt, hogy hasonló terméket gyártanak. A minta kiválasztása a gyártók értékesítési volumenén, méretén és az Unión belüli földrajzi elhelyezkedésén alapult, a javasolt minta pedig a vizsgálati időszak alatti uniós össztermelés becsült értéke 44 %-ának felelt meg. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a minta kiválasztását. Az észrevételek benyújtási határideje után egy érdekelt fél úgy érvelt, hogy a mintának tartalmaznia kellett volna egy gyártót az Egyesült Királyságból. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy egy egyesült királyságbeli gyártó vállalat (a Sphere Group tagja) szerepelt a mintában. Más érdekelt fél nem emelt kifogást a végleges minta ellen, ennélfogva a mintát jóváhagyták.

(23)

Tekintettel az eljárásban érintett importőrök esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az importőrök esetében mintavételt irányoztak elő.

(24)

A független importőrök közül információkat csak két vállalat szolgáltatott, akik jelezték együttműködési szándékukat is. Ennélfogva a mintavételt végül nem tartották szükségesnek.

(25)

Tekintettel az exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a dömping megállapítása érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt irányoztak elő.

(26)

Összesen 14 kínai exportáló gyártó szolgáltatta a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A vizsgálati időszak alatt e vállalatok exportteljesítménye hozzávetőleg 7 800 tonnának, azaz az uniós piacra irányuló kínai export 60 %-ának felelt meg. Az e felektől kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a négy exportáló gyártót vette fel, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb gyártási, értékesítési és exportvolumennel rendelkeztek. A mintába felvett vállalatok egyike később elállt az együttműködéstől, egy másik pedig arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az általa a mintavételi formanyomtatványon a Bizottságnak megadott adatok hibásak voltak. Az új információ ismeretében úgy határoztak, hogy a mintába felvett vállalatok közül ezt a vállalatot kizárják. A Bizottság további két vállalatot kért fel a mintában való részvételre. A minta végleges összetételéről az együttműködő exportáló gyártókkal, Kína európai uniós küldöttségével és a panaszossal egyeztetésre került sor. Az érdekelt felek egyike sem emelt kifogást e választás ellen. Ezt követően a mintában szereplő egyik új vállalat szintén visszavonta együttműködési szándékát. A végleges mintában így három kínai exportáló gyártó szerepelt, amelyek a vizsgálati időszak alatt az érintett termék Unióba történő behozatalának hozzávetőleg 30 %-át fedték le, és a mintavételhez adatot szolgáltató 14 exportáló gyártó értékesítési volumenének 50 %-át képviselték.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdése szerint állapítják meg azon exportáló gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(28)

Két vállalat, a CeDo Shanghai Co. Ltd. (a továbbiakban: CeDo Shanghai) és a Shanghai Blue Diamond Co. Ltd. (a továbbiakban: Blue Diamond) jelentkezett és kérelmezte a piacgazdasági elbánást. A fentiek értelmében csak a CeDo Shanghait vették fel a mintába, a másik vállalatot nem. A Bíróság C-249/10 P. sz. Brosmann Footwear (HK) és társai kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletét követően azonban úgy határoztak, hogy megvizsgálják a határidőn belül beérkezett piacgazdasági elbánás iránti kérelmeket – azaz a fent említett két vállalat kérelmét is.

(29)

A piacgazdasági elbánás iránti kérelmeket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt öt kritérium alapján vizsgálták. A piacgazdasági elbánásra vonatkozó kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(30)

E vállalatok telephelyén a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmek tekintetében helyszíni ellenőrzésre került sor.

(31)

Mivel bizonyíték igazolta, hogy a feldolgozási lánc magasabb szintjén használt alapvető nyersanyag, az alumínium ára torzított, ezért a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjában szereplő 1. kritérium értelmében a piacgazdasági elbánást mindkét vállalat esetében elutasították. Az alábbiakban ismertetett óriás alumíniumfólia-tekercs – mint köztes nyersanyag – árának torzulását is megállapították. A vállalatok egyéb kritériumoknak sem feleltek meg, amint ez az alábbiakban olvasható.

(32)

A kisméretű alumíniumfólia-tekercseket az óriás alumíniumfólia-tekercsek kisebb hengerekre történő áttekercselése, vágása és csomagolása egyszerű folyamatával állítják elő. Az alumíniumfólia gyártásának fő nyersanyaga a nyersalumínium. A nyersalumínium a jelenlegi vizsgálatban érintett termék előállítási költségei hozzávetőleg 60–70 %-át teszi ki, így ez jelenti a gyártás fő költségtételét. Ezt tükrözi az az egész ágazatban elterjedt gyakorlat, hogy az alumíniumfólia vételárát és eladási árát is a nyersalumínium (alumíniumtömb) – gyártási és átváltási díjjal növelt – referenciaára alapján határozzák meg. A piacgazdasági elbánást kérelmező vállalatok valóban olyan adásvételi szerződések alapján vásároltak óriás alumíniumfólia-tekercseket, amelyek az óriás alumíniumfólia-tekercsek árát a nyersalumíniumnak az SMM – a különböző fémek árával kapcsolatos információszolgáltató – által közzétett áraira hivatkozva határozták meg. Az SMM ezeket az árakat a sanghaji térségben érvényes azonnali kereskedési árak alapján állapítja meg. Az SMM adatai a belföldi alumíniumárak tekintetében kifejezetten reprezentatívak. Ezek az árak szorosan követik a Sanghaji Határidős Tőzsdén jegyzett árfolyamokat, ahol a tranzakciók többsége kínai adásvételt jelent.

(33)

A nyersalumínium, mint áru árára vonatkozó nemzetközi referenciaérték a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyam. Kína belföldi piacán az alumínium jellemző ára jelentősen eltér az LME árfolyamaitól. Amint az alábbi ábrán látható, az LME–SHFE árfolyam-különbözet a vizsgálati időszakban +500 és -90 USD/tonna között változott. Havi átlagban a vizsgálati időszak alatt az LME által jegyzett nettó árfolyam az SHFE árfolyamánál több mint 9 %-kal volt magasabb, az időszak közepén pedig a különbség elérte a + 23 %-ot. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a vizsgálati időszak második felében, amikor a keresleti piac szűkülése miatt világszerte csökkentek az árak, az SHFE áraiban ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető (így azok 3 %-kal még meg is meghaladják az LME árait), ami ugyancsak az ezen a piacon jellemző ártorzulásokat szemlélteti.

(34)

A nyersalumínium árának a világ többi részéhez viszonyított jelentős eltérését egy sor állami indíttatású tényező és a belföldi piacon számos eszközzel végrehajtott jelentős állami beavatkozás együttes jelenlétének tulajdonítják, amint ez fentebb olvasható. Ez az állami befolyás a nyersalumínium piaci erőktől elhatárolt, meglehetősen elszigetelt belföldi piacának kialakulását és fennállását eredményezte Kínában.

(35)

Először is az SHFE a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság (CSRC) ellenőrzése alatt áll. Az SFHE a határidős kereskedés igazgatásáról szóló rendelet, a határidős tőzsdékre vonatkozó igazgatási intézkedések és az alapszabály szerint látja el feladatát. A tőzsde működését szabályozó számos előírás hozzájárul az alacsony volatilitáshoz, az ártorzuláshoz és az SHFE-t jellemző ártendenciákhoz: a napi áringadozás legfeljebb 4 %-kal lehet magasabb vagy alacsonyabb az előző kereskedési napi teljesítési árfolyamnál, a kereskedés gyakorisága alacsony (minden hónap 15. napjáig), határidős ügyleteket legfeljebb 12 hónapos futamidővel lehet kötni, a kereskedők nyitott pozícióit egy meghatározott összegre korlátozzák és az árspekuláció is limitált.

(36)

A Tőzsdéhez való hozzáférést a törvény kizárólag kínai kereskedők számára teszi lehetővé, akiknek a CSRC engedélyére is szükségük van a Tőzsdén folytatott kereskedéshez. Az SHFE tagjainak piaci képviselői kizárólag az SHFE-tagok kérésére hajthatnak végre tranzakciókat, más szervezetektől nem fogadhatnak el megbízást és nem kereskedhetnek saját számlára. Az árukat kizárólag Kína területén, jóváhagyott raktárakba lehet szállítani, eltérően a nemzetközi tőzsdéktől, ahonnan az árukat a világ bármely részére szállíthatják. Ezenkívül mivel e raktárakban kizárólag fizikai teljesítésre kerül sor (származékos termékeket nem lehet értékesíteni), ez teljesen elszigeteli a kínai alumíniumpiacot. Ennek következtében a Londoni Fémtőzsdével vagy más piacokkal megvalósított arbitrázs gyakorlatilag lehetetlen, a Tőzsde így a többi világpiactól elszigetelten működik. Emiatt a piacok közötti kiegyenlítődés nem lehetséges.

(37)

Másodszor az állam az Állami Tartalékiroda és egyéb állami szervek útján egyrészt nyersalumínium-értékesítőként, másrészt pedig vevőként beavatkozik az SHFE árképzési mechanizmusába. A kínai kormány például 2008 végén a gazdasági válság hatásait enyhítő élénkítőcsomagot vezetett be, amely olyan programot foglalt magában, hogy az Állami Tartalékiroda a kohókból alumíniumot vásárol, és így a belföldi kereslet mesterséges növelésével segíti működésük fenntartását a pénzügyi és gazdasági világválság miatt visszaeső kereslet idején. Az említett államilag szervezett felvásárlás 2009 első felében jelentős ártorzulást eredményezett. E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálati időszak végére Kína belföldi piacának árai a világpiaci árakhoz képest ellentétes irányban mozogtak.

(38)

A kínai állam alumíniumágazatba történő beavatkozási politikáját az alumíniummal kapcsolatos, 12. ötéves tervében (2011–2015) ismertette. A terv előirányozza, hogy „az adó- és exportadó-visszatérítéseket és egyéb gazdasági eszközöket ki kívánja igazítani és szigorúan szabályozni kívánja az expanzió mértékét, illetve az elsődleges termékek kivitelét”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több egyedi adózási rendszer együttes alkalmazása az alumíniumágazat ösztönzésére irányul. Ezek az eszközök visszatartó erővel bírnak a nyersalumínium Kínából történő kivitele terén, miközben ösztönzik a behozatalt és az alumíniumot tartalmazó feldolgozott termékek (például az érintett termék) mind a belföldi, mind az exportpiacra történő előállítását.

(39)

Ez a terv a korábbi tervekben évek óta képviselt politikát folytatja. Mindemellett e tervek végrehajtása hosszú évek óta tart, és a vizsgálati időszak során számos végrehajtási intézkedést foganatosítottak, amelyeket alább ismertetünk. Ezek a programok a következők:

(40)

Ezen intézkedések együttes alkalmazásával az állam tehát korlátozza a nyersalumínium exportját, ez pedig növeli a belföldi kínálatot és a belföldi piaci ár csökkenéséhez vezet.

(41)

A kínai alumíniumkohók túlnyomó többsége állami tulajdonban van. Az alumíniumgyártási kapacitást és teljesítményt egyértelműen befolyásoló különböző ipari tervek – jelenleg különösen az alumíniumiparra vonatkozó 12. ötéves terv (2011–2015) – ösztönzik „a mélyfeldolgozással előállított alumíniumtermékek stratégiai fejlesztését, valamint az ipari termelési lánc további bővítése érdekében az alumíniumgyártó ipar támogatását”.

(42)

A kínai állam által hozott, fent ismertetett intézkedéseket ennélfogva a nyersanyag-beszerzéssel és azok gyártási költségeivel kapcsolatos vállalati döntések mögött álló állami beavatkozás bizonyítékainak tekintették. A feldolgozott alumíniumtermékek, például az érintett termék kivitelére vonatkozó exportadók hiányával és részleges héa-visszatérítéssel, valamint az SHFE árképzésébe történő állami beavatkozással együtt a nyersalumínium kivitelére vonatkozó magas exportvámokkal és az ilyen kivitelhez kapcsolódó héa-visszatérítés hiányával jellemzett jelenlegi kínai rendszer olyan helyzetet teremtett, amelyben a nyersalumíniumra és a (más alumíniumtermékek gyártásához alapanyagként is használt) feldolgozott alumíniumtermékekre vonatkozó kínai árak az állami beavatkozás eredményeképpen alakulnak ki, és függetlenek a nemzetközi piacok áringadozásaitól. Ez közvetlen hatást gyakorol a feldolgozott alumínium-alapanyag beszerzésével kapcsolatos vállalati döntésekre. Az alumíniumárak mindig is torzítottak voltak, és egy igen rövid időszaktól eltekintve, amikor a fent említettek szerint feltehetően más torzító hatású állami prioritások érvényesültek, ez tisztességtelen előnyhöz juttatta a kínai alumíniumfólia-gyártókat.

(43)

Figyelembe véve, hogy a kisméretű alumíniumfólia-tekercsek gyártási költségének hozzávetőleg 60 %-át a nyersalumíniumra fordítják, ez a különbség jelentős tisztességtelen költségelőnyt biztosít a kínai gyártók számára, ami a kisméretű alumíniumfólia-tekercshez hasonló árujellegű termékek esetében meghatározó.

(44)

A Bizottság megállapításainak közzétételét követően a CeDo Shanghai vitatta azokat. Elsőként kijelentette, hogy a Bizottság egyes megállapításai tévesek és következetlenek, ami hátrányosan érinti a kínai vállalatok üzleti döntéseivel kapcsolatos általános megállapítást. Azt állította, hogy a Sanghaji Határidős Tőzsdéhez való hozzáférés nem korlátozódik a kínai állampolgárokra, mivel bárkinek lehetősége van számlát nyitni azoknál a brókereknél, akik a Tőzsdén történő kereskedéshez engedéllyel rendelkeznek. A vállalat összességében nem vitatta azt a tényt, hogy léteznek a kínai kormány által ellenőrzött intézkedések, véleménye szerint azonban ezen intézkedések célja nem az ártorzítás és az alacsony piaci volatilitás biztosítása, hanem a tranzakciók végrehajtása során a spekuláció és a lehetséges hibák megelőzése. Másodszor a vállalat azt állította, hogy a vizsgálati időszakban meglehetősen kismértékű áringadozások és árkülönbségek jelentkeztek az SHFE és az LME között, és ezen belül bizonyos ideig Kínában az árak még magasabbak is voltak, mint máshol. Ennélfogva a kínai gyártók nyomott árakból eredő költségelőnye – ha létezik egyáltalán – minimális. Kifejti továbbá, hogy a vizsgálati időszak végén megforduló ártendenciák oka a kínai gazdaság 2011 végén még fennálló növekedése volt, és nem az állam által kiváltott torzulások eredményezték azokat. Végül a vállalat kijelentette, hogy a fent említett mechanizmusok vagy eljárások nem gyakorolnak jelentős hatást a költségekkel és árképzéssel kapcsolatos döntéseire.

(45)

A vállalat kijelentései nem mondanak ellent annak a bizottsági megállapításnak, hogy a Tőzsdén folytatott kereskedés kizárólag kínai kereskedők számára engedélyezett. Az állami intézkedések célja tekintetében a vállalat nyilatkozatai spekulatívak, és ebben a szakaszban semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre. Lényegtelen továbbá, hogy miért léptették életbe ezeket a szabályozásokat és korlátozásokat. A hangsúly azoknak az elszigetelt, és a világpiaci árak alakulását nem követő ártendenciákkal jellemzett belföldi alumíniumpiac kialakítását eredményező általános hatásán van. E tekintetben megjegyzendő, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően a kínai hatóságok nem foglaltak állást ebben a kérdésben. A fenti (43) preambulumbekezdés következtetése értelmében a kínai alumíniumpiac torzulása (-9 %-os árkülönbség a vizsgálati időszakban) elég számottevő ahhoz, hogy jelentős tisztességtelen költségelőnyhöz juttassa az érintett termékhez hasonló, árujellegű termékek kínai gyártóit. Ez a költségelőny nem indokolható a kínai alumíniumgyártók egyéb komparatív előnyével. Végül megjegyzendő, hogy valamennyi együttműködő vállalat a kínai belföldi piacon szerezte be nyersanyagát, az alumíniumra vonatkozó helyi árindexekhez igazított szerződések alapján. Az egyes vállalatok döntéseit az alumíniumpiac torzulását eredményező állami intézkedések tehát egyértelműen befolyásolták.

(46)

A Blue Diamond kifejtette, hogy az SMM árfolyamait nem az állam alakítja ki, és az SMM hasonló a Londoni Fémtőzsdéhez, hiszen mindkettő nyilvános információforrás. A Bizottság nem állapított meg közvetlen állami árképzést, így ez az észrevétel lényegtelen. Másodszor az a tény, hogy az árfolyam nyilvánosan hozzáférhető, nem jelenti azt automatikusan, hogy azok piaci erők eredményeként alakultak ki.

(47)

A Bizottság megállapította, hogy a CeDO Shanghai nem teljesítette a 3. kritériumot, mivel egy hitelének külföldi valutában történő visszafizetéséhez a devizahivatal engedélyére volt szükség, amelyről úgy vélik, hogy a vállalat hitelekkel kapcsolatos döntéseire, és így annak pénzügyi helyzetére torzító hatást gyakorol.

(48)

A CeDo Shanghai vitatta a Bizottság 3. kritériumra vonatkozó megállapításait. Kijelentette, hogy a devizahivatalnál történő bejegyzés országos gyakorlat, amely valamennyi külföldi hitelt visszafizető vállalatra vonatkozik, és a kínai pénzügyi hatóságok mindössze a helyes kormányzás elvét követik akkor, amikor megakadályozzák, hogy Kínából tisztességtelen ügyletek útján pénzeszközöket áramoltassanak ki. A vállalat kijelentette továbbá, hogy az említett engedély sem gyártási költségeit, sem az általános pénzügyi helyzetét nem befolyásolta. A CeDo ennélfogva kijelentette, hogy a 3. kritérium Bizottság általi meghatározása e tekintetben hiányos.

(49)

A vállalatok számára a finanszírozással kapcsolatos döntések egyértelműen a legfontosabbak közé tartoznak. Kína külső tartozásokra vonatkozó rendelete a CeDO számára világosan előírja az országon kívülről származó hitelekre vonatkozó jóváhagyási eljárást. Ennélfogva a külföldi finanszírozás igénybevételére vonatkozó vállalati döntésekhez állami jóváhagyás szükséges, ami pénzügyi helyzetük torzulásához vezet. A vállalat állításait ezért elutasították.

(50)

A Blue Diamond átfogó jövedelemadó-mentessége miatt az 1. kritériumot nem teljesítette. A 2. kritériumot sem teljesítette, mivel nem rendelkezik átlátható könyveléssel, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznának. Végül a vállalat nem tudta bizonyítani a 3. kritériumnak való megfelelést, mivel díjmentesen használ ipari telephelyeket, ami költségeinek és pénzügyi helyzetének torzulásához vezet.

(51)

Ezen észrevételek némelyikét a vállalat vitatta. Azt állította, hogy az adómentesség nincs hatással exportáraira, amelyek a dömpingellenes vizsgálatok tárgyát képezik. Kijelentette továbbá, hogy könyvelésében betartotta a kínai héa-szabályokat, és kifejtette, hogy az eltérő értékesítési és könyvviteli nyilvántartások a szerződéses feltételekből eredtek, és a szokásos vállalati gyakorlatot nem ezek szemléltetik. A vállalat ezenfelül megerősítette, hogy egy megállapodás alapján nagy kiterjedésű ipari területet használ díjmentesen.

(52)

A kettős számlázásra vonatkozó észrevételek ellentmondtak a helyszíni vizsgálat során nyújtott magyarázatnak és bizonyítékoknak. További bizonyítékkal nem szolgáltak a kettős számlázásra és arra vonatkozóan, hogy a vállalat állításának megfelelően hogyan állt összhangban a vállalat értékcsökkentési gyakorlata a kínai héa-szabályokkal. Végül a vállalat megerősítette az adómentességre és az ipari terület díjmentes használatára vonatkozó megállapításokat. E tekintetben megjegyzendő, hogy a piacgazdasági elbánás iránti kérelmek értékelésénél alkalmazott kritériumok nem mindegyike szigorúan az exportárra vonatkozó követelmény, hanem annak megállapítására szolgálnak, hogy a gyártó számára piacgazdasági feltételek érvényesülnek-e az érintett hasonló termék előállítása és értékesítése során. Ezenkívül mivel a vállalat nem nyújtott be egyéni elbánás iránti kérelmet és a mintába sem vették fel, az exportáraira vonatkozóan nem kellett adatokat szolgáltatnia.

(53)

Ennélfogva a piacgazdasági elbánást mindkét vállalattól megtagadták.

(54)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket a feltételeket:

(55)

A mintába felvett összes vállalat és a Blue Diamond is kérelmezte az egyéni elbánást. A kérelmeket megvizsgálták. A vizsgálat feltárta, hogy a mintába felvett vállalatok mindegyike és a Blue Diamond is teljesíti az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő valamennyi kritériumot.

(56)

Így a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak és a Blue Diamondnak is megadták az egyéni elbánást.

(57)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy analóg ország belföldi árai vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(58)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy az Amerikai Egyesült Államokat használja fel megfelelő analóg országként a rendes érték meghatározásához Kína vonatkozásában, és felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(59)

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett lényeges észrevétel. Egyik érdekelt fél sem javasolta, hogy a hasonló terméket más analóg országban előállító gyártókat válasszanak.

(60)

A USA gyártói azonban nem működtek együtt a Bizottsággal, jóllehet a vizsgálat során valamennyi ismert USA-beli gyártóval felvették a kapcsolatot. A Bizottság kérte a panaszban említett további harmadik országok, például Mexikó és Dél-Afrika gyártóinak együttműködését, azonban ezek a gyártók sem vállalták az együttműködést.

(61)

A Bizottság saját kereséssel próbált más, harmadik országbeli gyártókat felkutatni. Ezért leveleket és kérdőíveket küldtek valamennyi más harmadik országbeli (pl. Törökország, India, Dél-Korea), a Bizottság által ismert gyártóknak.

(62)

Együttműködési szándékát jelezve két törökországi gyártó jelentkezett. Végül egy gyártó nyújtott be hiánytalanul kitöltött kérdőívet és járult hozzá ahhoz, hogy válaszainak ellenőrzése céljából telephelyén a Bizottság látogatást tegyen.

(63)

A Bizottság a Törökországra, mint megfelelő analóg országra vonatkozó értékelését a nyilvános, az érdekelt felek által megtekinthető aktához csatolta. A jelen esetben egyik érintett fél sem tett észrevételt Törökország, mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban.

(64)

Ezért ideiglenesen megállapították, hogy Törökország az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg ország.

(65)

Mivel a piacgazdasági elbánást kérelmező vállalatok egyike sem tudta bizonyítani, hogy teljesíti a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kritériumokat, a mintába felvett másik két vállalat pedig nem kérelmezett piacgazdasági elbánást, a rendes értéket valamennyi kínai exportáló gyártó esetében a fenti (57) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a hasonló termékért Törökországban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak vagy egy számtanilag képzett érték alapján állapították meg. Az Unióban fizetett vagy fizetendő árak mellett szóló döntésnek megfelelően a rendes értéket a fenti (14) preambulumbekezdésben felsorolt, az együttműködő törökországi gyártó telephelyén ellenőrzött adatok alapján számították ki.

(66)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a hasonló termék független fogyasztók számára történt értékesítése reprezentatív volt-e. Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék együttműködő törökországi gyártója által megvalósított értékesítés a mintába felvett exportáló gyártók által az Unióba exportált érintett termékhez viszonyítva reprezentatívnak tekinthető.

(67)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében tekinthető-e úgy, hogy ezek az értékesítések rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. Ehhez a Bizottság megvizsgálta a független vevőknek történő nyereséges értékesítések részarányát. Az értékesítést akkor tekintették nyereségesnek, ha az egységár elérte, vagy meghaladta az előállítási költséget. Ennek érdekében a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározták a törökországi piacon felmerülő előállítási költséget.

(68)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át az egységköltségnél többért értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga legalább az egységnyi előállítási költség szintjén volt, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési mennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(69)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(70)

Ha az együttműködő törökországi gyártó nem értékesítette az adott terméktípust belföldön, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint határozták meg.

(71)

Azon terméktípusok esetében, amelyeket az együttműködő törökországi gyártó a belföldi piacon nem, de más piacokon értékesített, a rendes értéket úgy állapították meg, hogy a más piacokon értékesített azonos terméktípus gyártási költségéhez hozzáadták annak értékesítési, általános és adminisztratív költségeit, illetve a belőle származó nyereséget. Azon terméktípusok esetében, amelyeket az együttműködő törökországi gyártó nem értékesített, a rendes értéket úgy állapították meg, hogy valamennyi terméktípus gyártási költségéhez hozzáadták a terméktípusra jellemző értékesítési, általános és adminisztratív költségeket továbbá a terméktípusra jellemző nyereséget.

(72)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, illetve a nyereség megállapításához az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének megfelelően a törökországi gyártó hasonló termékének a gyártására, valamint a szokásos kereskedelmi forgalomban történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokat vették alapul.

(73)

Az exportáló gyártó vagy közvetlenül független vevők számára, vagy az Unióban található, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálta termékeit az Unióba.

(74)

Azokban az esetekben, amikor az Unióba irányuló exportértékesítés közvetlenül független vevők részére történt, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(75)

Amennyiben az exportértékesítéseket egy Unióban található, kapcsolatban álló vállalaton keresztül végezték, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint az első független uniós vevő által az e kapcsolatban álló vállalatnak fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg. A behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, többek között az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség vonatkozásában kiigazításokat végeztek. A haszonkulcs tekintetében az érintett termék két független importőre által realizált nyereséget vették alapul, mivel az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr között fennálló kapcsolat miatt az importőr tényleges hasznáról kapott adatokat nem tekintették megbízhatónak.

(76)

Mivel a kínai behozatal a kereskedelmi márkás üzletágból származott, az összehasonlítás kizárólag az együttműködő törökországi vállalat kereskedelmi márkás termékeinek értékesítése alapján történt.

(77)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlíthatóságának érdekében kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. A közvetett adók, a fuvarozási, biztosítási, kezelési, szavatossági és hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazítást, amikor azt ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték. A csomagolás súlyát az összehasonlítás során nem vették figyelembe.

(78)

A terméktípusok osztályozása céljából alkalmazott PCN-rendszer esetében a mintába felvett valamennyi exportáló gyártó esetében kismértékű egyezést találtak. Amennyiben nem találtak pontos egyezést, a hasonló típusokat vetették össze és a különbségek, például a csomagolás módja tekintetében kiigazításokat végeztek. Összehasonlító eljárás alkalmazása esetén a részleteket ismertették az érintett féllel.

(79)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése értelmében a mintába felvett exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár (a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve) összehasonlításával állapították meg.

(80)

A mintába fel nem vett együttműködő vállalatok esetében e három dömpingkülönbözet súlyozott átlagát számították ki.

(81)

Mivel a kínai együttműködés szintje alacsony (60 % körüli) volt, a Bizottság megfelelőnek véli, hogy az összes többi kínai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet az együttműködő exportálók legnagyobb mértékben dömpingelt ügyletei alapján határozzák meg.

(82)

Az így megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek – a vámfizetés nélküli uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve – a következők:

1.   táblázat

Dömpingkülönbözetek

(83)

Az Unióban hasonló terméket 31 gyártó vagy gyártói csoport állít elő, és ezen vállalatok többsége meglehetősen kisméretű. Ezekre a jelen dokumentum „uniós gazdasági ágazatként” fog hivatkozni az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében. A panaszos Eurométaux hét gyártó nevében járt el, amelyek együttes termelése a vizsgálati időszak során egyes alumíniumfólia-tekercsek teljes uniós gyártásának hozzávetőleg 50 %-át képviselte. Megjegyzendő azonban, hogy a panaszos által benyújtott adatok – mint ezt a Bizottság egyéb hozzáférhető forrásokhoz viszonyítva ellenőrizte – az érintett terméket az uniós piacon előállító és értékesítő valamennyi ismert vállalatot lefedték. Ennek alapján a vizsgálati időszakban a hasonló termék uniós össztermelésének becsült mértéke körülbelül 91 000 tonna volt. Mivel a panaszos révén az érintett terméket az uniós piacon előállító és értékesítő valamennyi ismert vállalat adatait összegyűjtötték, vagy azok hozzáférhetővé váltak, ezeket a jelen vizsgálat keretében makrogazdasági mutatókként fogja használni a Bizottság.

(84)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazatnak az Unió piacán elért értékesítési volumene és az uniós piacra történő behozatal alapján állapították meg. Ezeket az adatokat a panaszos nyújtotta be, és azokat valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetővé tették. Az uniós gyártók vonatkozásában szolgáltatott adatokat összevetették a Bizottság által az aktuális helyzet vizsgálata és a mintavétel során kapott adatokkal. Az érintett termék behozatalával kapcsolatos adatokat mind az érintett ország, mind a harmadik országok tekintetében összevetették az Eurostatnál elérhető COMEXT-adatokkal. A panaszos rámutatott arra, hogy az uniós piacon történő értékesítésre vonatkozó számadatai tartalmaztak bizonyos olyan Kínában gyártott volumeneket, amelyek a behozatali számadatokban már szerepeltek. Ennélfogva a Kínából is importáló, a mintába fel nem vett egyes uniós gyártók értékesítési volumenéből levonás történt. A levonással elkerülhetővé vált, hogy a szóban forgó értékesítési volumeneket az összfogyasztásban kétszer számolják el.

(85)

Ezek alapján az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

1.   táblázat

Uniós fogyasztás (tonna)

(86)

A figyelembe vett időszak alatt az összfogyasztás csak kis mértékben ingadozott az Unió piacán. E stabilitás oka az, hogy az érintett termék uniós piaca kialakult, és mivel főként háztartási célokra felhasznált termékről van szó, a gazdasági válság ellenére nem érintette az ingadozás.

(87)

A behozatali volumenek adatai a panaszostól származtak, aki az Eurostat statisztikai adatait a piaccal kapcsolatos ismeretei alapján kiigazította. A kiigazításra azért volt szükség, mert a KN-kódokat használó statisztikák érintett terméken kívüli importot is magukban foglalnak. A kiigazítás a különböző exportáló országokból az EU felé irányuló exporttal kapcsolatos információkon alapult, valamint az importárakon, amelyek jelezték, hogy a behozatal az érintett termékre vonatkozott-e vagy sem. A részletes számadatokat és a módszert az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a panasz 3. mellékletében. Ennek alapján a Kínából az Unióba történő behozatal a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

2.   táblázat

A Kínából származó behozatal

(88)

A fő alapanyaggal és a feldolgozási lánc magasabb szintjén keletkező termékkel (óriás alumíniumfólia-tekercsek) kapcsolatban végzett dömpingellenes vizsgálatot követően – amelynek következtében 2009-ben vámot vetettek ki a kínai gyártókra – a Kínából származó behozatal volumene jelentősen megnövekedett. A figyelembe vett időszakban az érintett termék behozatalának volumene több mint 200 %-kal nőtt.

(89)

A kínai exportáló gyártók piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a behozatalhoz hasonlóan nőtt: a 2008-as 4,5 %-ról a vizsgálati időszak alatt 13,4 %-ra emelkedett.

(90)

A Kínából érkező behozatal átlagos árai a következőképpen alakultak:

3.   táblázat

A Kínából származó behozatal árai

(91)

Meg kell jegyezni, hogy a kínai behozatal árai nagymértékben követik a kínai nyersanyagok (főként az alumíniumötvözetek) árait. Mindazonáltal a behozatali árak a vizsgálati időszak alatt 2010-hez képest 3 %-kal csökkentek akkor, amikor a nyersanyagárak hozzávetőleg 4 %-kal emelkedtek (lásd az alábbi táblázatot).

4.   táblázat

Az alumínium átlagos kínai árainak alakulása

(92)

Mivel valamennyi ismert kínai behozatal kereskedelmi márkás üzletágból származott, az áralákínálásra (és áron aluli értékesítésre) vonatkozó összehasonlítás kizárólag a kereskedelmi márkás termékek uniós gazdasági ágazat általi értékesítése alapján történt.

(93)

A vizsgálati időszakra jellemző áralákínálás mértékének megállapítása céljából a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították az együttműködő kínai gyártók által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített import azon megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a meglévő vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg.

(94)

Az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén történő tranzakciókat vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, levonva az engedményeket és visszatérítéseket. Az összehasonlítás – a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában kifejezve – 10,0 % áralákínálási különbözetet mutatott ki a kínai exportáló gyártók esetében.

(95)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(96)

A makrogazdasági mutatókat (gyártás, kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen és piaci részesedés) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelték. Az értékelést a panaszos által szolgáltatott információk alapján végezték, és ezeket az adatokat összevetették az együttműködő uniós gyártóktól származó adatokkal.

(97)

A mikrogazdasági mutatók (átlagos egységárak, foglalkoztatás, bérek, termelékenység, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség) elemzését a mintába felvett uniós gyártók szintjén végezték. Az értékelés a tőlük származó, megfelelően ellenőrzött információk alapján történt.

(98)

A fenti táblázatból látható, hogy a figyelembe vett időszakban a termelés annak ellenére visszaesett, hogy a fogyasztás ugyanebben az időszakban nagyjából változatlan maradt. Jóllehet a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban változatlan maradt, a kapacitáskihasználás alakulása a termelés csökkenő tendenciáját követte.

(99)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 9 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig folyamatosan esett: a 2008. évi 95,2 %-ról a vizsgálati időszak alatt 85,2 %-ra csökkent.

(100)

Az uniós értékesítési volumeneknek és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a figyelembe vett időszakban történt visszaesését – a (85) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – az ugyanebben az időszakban változatlan fogyasztással összefüggésben kell vizsgálni.

(101)

Az átlagos értékesítési árakra vonatkozó tendencia (ideértve a kereskedelmi márkás és a kereskedelmi márka nélküli termékeket) a figyelembe vett időszakban 2 %-os csökkenést mutat. Az értékesítési árakat azonban nem tekintik megbízható kármutatónak, mivel azokat nagymértékben befolyásolták a nyersanyagok (főként az alumínium) árai, amelyek a figyelembe vett időszakban hasonlóan alakultak. Összességében a 2010-ben és a vizsgálati időszakban jellemző árak a fenti (94) preambulumbekezdésben említett áralákínálás miatt alacsonyak voltak.

(102)

A munkavállalók száma a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent, noha az egy alkalmazottra jutó bér kis mértékben nőtt. A munkavállalók számának csökkenése nem vezetett a termelékenység növekedéséhez, mivel a fenti (99) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az értékesítési volumen visszaesése még jelentősebb volt. Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenysége – teljesítmény/fő/év-ben számolva – a figyelembe vett időszakban valóban enyhén csökkent. A legalacsonyabb szintet 2009-ben érte el, majd ezt követően 2010-ben némileg fellendült, jóllehet a kezdeti szintet nem érte el újra. A termelékenység a vizsgálati időszakban visszatért a 2009. évi legalacsonyabb szintre.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat mintába felvett vállalatai a megrendelésre történő gyártással minimalizálták ugyan készleteiket, néhány gyakori terméket azonban készleten tartottak. A készletek szintje abszolút értékben és a termelés százalékában kifejezve is jelentősen megnőtt. A figyelembe vett időszakban az év végi zárókészlet szintje 6,7 %-ról 9,1 %-ra emelkedett.

(104)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszonnak az említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. Az így kiszámított nyereségesség a fő alapanyagtétel (azaz az alumínium) csökkent beszerzési költségeinek köszönhetően 2009-ben érte el a legmagasabb szintet. A nyereség 2009-től kezdve visszaesett, és a vizsgálati időszakban 0,7 %-ot ért el. Ezek a nyereségességre vonatkozó számadatok a piac valamennyi szegmensére kiterjednek, ideértve a márkás termékek viszonylag nyereséges szegmensét, amelyet jóval kisebb mértékben érintett az olcsóbb kínai behozatal által teremtett verseny. A kereskedelmi márkás szegmens önmagában a vizsgálati időszakban jelentős veszteséget termelt.

(105)

A tőkebevonási képesség nem merült fel komoly problémaként az uniós gazdasági ágazatban.

11.   táblázat

Pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(106)

A pénzforgalom – ami a gazdasági ágazat önfinanszírozó folyamatának elengedhetetlen feltétele –, valamint a beruházások megtérülése terén mutatkozó tendencia követte a forgalmi megtérülés kedvezőtlen alakulását.

(107)

Egy uniós gyártó 2008-ban további tárolólétesítményekre irányuló beruházást hajtott végre. A figyelembe vett időszak más éveiben az uniós gazdasági ágazat mintába felvett vállalatai esetében nem állapítottak meg jelentős beruházást.

(108)

A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakasz ismerteti. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a de minimis küszöböt. Figyelembe véve továbbá a Kínából származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(109)

A vizsgálat feltárta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetéhez kapcsolódó számos kármutató rosszabb lett, vagy nem a fogyasztásnak megfelelően változott. Ez a megfigyelés különösen 2010-től a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra érvényes.

(110)

Miközben a figyelembe vett időszakban a fogyasztás változatlan maradt, a Kínából érkező behozatal volumene folyamatosan és jelentősen nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a vizsgálati időszak alatt összességében 9 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 10 százalékponttal esett. Az uniós gazdasági ágazat készletvolumene is jelentősen megnőtt, jelezve, hogy az ágazat nem tudta értékesíteni a terméket. Az olcsó, dömpingelt behozatal mennyisége a figyelembe vett időszakban egyre nőtt, és a vizsgálati időszakban folyamatosan jelentős mértékben alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(111)

Emellett 2010-ben és a vizsgálati időszakban az uniós ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók – például a pénzforgalom és a nyereségesség – jelentősen romlottak.

(112)

A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehet levonni, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(113)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal olyan mértékű kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak, amelynek alapján azt jelentősnek lehet minősíteni. Megvizsgálták azokat a dömpingelt behozataltól eltérő ismert tényezőket is, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(114)

A Kínából származó óriás alumíniumfólia-tekercsekre 2009 végén dömpingellenes vámot vetettek ki. Ettől kezdve az érintett termék (és a feldolgozott termék) behozatala gyorsan növekedett. E növekedéssel egy időben romlott az uniós gazdasági ágazat helyzete.

(115)

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a figyelembe vett időszakban az Unió fogyasztása változatlan volt, míg a Kínából származó dömpingelt behozatal mennyisége drámai mértékben, több mint 200 %-kal növekedett. E behozatal piaci részesedése szintén nőtt: a 2008-as 4,5 %-ról a vizsgálati időszak alatt 13,4 %-ra (azaz hozzávetőleg 9 százalékponttal) emelkedett. Ugyanakkor a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 9 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig a 2008. évi 95,2 %-ról 85,2 %-ra – szintén 9 százalékponttal – esett vissza.

(116)

Az árnyomásra tekintettel megjegyzendő, hogy a kínai exportáló gyártók a vizsgálati időszakban jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. A növekvő volumen nyomán jelentkező árnyomás lehetővé tette a kínai exportáló gyártók számára, hogy a jelentős vevőkkel (kis- és nagykereskedők) szerződést kössenek. A megkötött szerződések esetében az uniós gazdasági ágazatnak le kellett mondania az áremelésről, amelyre a növekvő alumíniumárak ellensúlyozásához lett volna szüksége. Az áralákínálás mértéke a vizsgálati időszakban hozzávetőleg 10 % volt, és az uniós gazdasági ágazat abban az évben átlagosan 3 %-kal emelte árait, hogy hozzáigazítsa azokat a megnövekedett nyersanyagköltségekhez, míg a kínai exportáló gyártók hozzávetőleg 3 %-kal csökkentették áraikat az uniós piacon (lásd a 3. táblázatot). Ez az uniós gazdasági ágazat nyereségességének jelentős romlásához vezetett.

(117)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt behozatal erős növekedésének meghatározó része volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárban, amelyet az ágazat gyenge pénzügyi helyzete, az értékesítések volumenének és a piaci részesedésnek a visszaesése, valamint számos kármutató romlása tükröz.

(118)

A figyelembe vett időszak során az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyiségét az alábbi táblázat mutatja. A panaszos által benyújtott mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

12.   táblázat

Harmadik országokból származó import

(119)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból (főként Indiából, Oroszországból, Tajvanról és Törökországból) származó behozatal 300 %-kal nőtt. Az Unió teljes piaci részesedése e behozatal tekintetében azonban továbbra is elhanyagolható. Ennélfogva ez nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszak alatt elszenvedett kárhoz.

(120)

A figyelembe vett időszak során a mintába felvett uniós gyártóktól származó kivitel mennyiségét az alábbi táblázat mutatja. A mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák a mintába felvett gyártóktól származó ellenőrzött számadatok.

13.   táblázat

A mintába felvett uniós gyártók kivitele

(121)

A mintába felvett gyártók exportvolumene a figyelembe vett időszak során nem volt jelentős, és soha nem haladta meg a gyártott mennyiség 2 %-át. Az említett volumen az uniós piac értékesítési volumenére jellemző tendenciához hasonlóan alakult. Korlátozott mennyisége miatt az uniós gazdasági ágazat kivitelének alakulása nem járult hozzá az elszenvedett jelentős kárhoz.

(122)

A gazdasági válság a figyelembe vett időszakban nem csökkentette az uniós fogyasztást. Amint az a nem luxuscikknek számító háztartási termékek esetében várható volt, a gazdasági válság nem befolyásolta az alumíniumfólia-tekercs fogyasztását, amely továbbra is az élelmiszer-feldolgozó- és csomagolóipar rendkívül stabil terméke. A gazdasági válság tehát nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz a vizsgálati időszak alatt.

(123)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat (több mint 30 gyártóval) meglehetősen sokrétű, továbbá az ágazat egyik legjelentősebb vevője a befolyásos kiskereskedelmi ágazat, az uniós piacon erős a verseny.

(124)

Az európai uniós kiskereskedők hosszú évek alatt kifejlesztették kereskedelmi márkáikat (kereskedelmi márkás termékek), amelyek az alumíniumfólia-tekercsek tekintetében csökkentették a gyártók kereskedelmi márkáinak értékesítési volumenét. Ez a növekvő kereskedelmi márkás szegmensben nagyobb versenyre kényszerítette a gyártókat, akiknek ebben a nyereségesebb szegmensben az eladások csökkenésével kellett szembenézniük, ami kárt okozott az uniós gazdasági ágazat gyártói számára.

(125)

Ez a folyamat azonban fokozatosan, hosszú évek alatt zajlott le, és a vizsgálat rámutatott arra, hogy a kereskedelmi márkás üzletág a 2010. évi 83 %-ról csupán 84 %-ra emelkedett a vizsgálati időszak alatt. Ennélfogva ez a növekedés némi hatást gyakorol ugyan az uniós gyártókra, az általuk tapasztalt káros tendenciák mértékét nem magyarázza.

(126)

Egyes érdekelt felek szerint a gyártási költségek, főként az alumíniumár ingadozása hozzájárult a kárhoz.

(127)

Az alumíniumfólia-tekercs előállításának költsége szorosan kapcsolódik az alumínium – a termék előállításához használt fő alapanyag – árának alakulásához. Az alumíniumárak nemzetközi referenciaértékét a Londoni Fémtőzsde szolgáltatja.

14.   táblázat

Az LME alumíniumra vonatkozó átlagárainak alakulása

(128)

A fent megfigyelhető folyamatot a 2008 októbere körül kezdődő gazdasági válság okozta. Az alumíniumárak a csökkenő kereslet miatt visszaestek, majd a vizsgálati időszak végére némileg helyreálltak. Az alumíniumfóliatekercs-ágazat azonban normál esetben az LME feldolgozási költségeket és nyereséget fedező különbözettel növelt referenciaértékei alapján állapítja meg árait. Ennek értelmében normál körülmények között az LME referenciaértékének ingadozásai nem gyakorolnak jelentős hatást az alumíniumfóliatekercs-ágazat helyzetére, mivel a késztermékek árai az LME áraival összhangban változnak. Az uniós gazdasági ágazat valójában mindig ingadozó alumíniumárakkal jellemzett környezetben működött.

(129)

A vélemények szerint a kárhoz az is hozzájárult, hogy az uniós gazdasági ágazat berendezései nem hatékonyak. Meg kell említeni, hogy a vizsgálat nem támasztotta alá ezt a véleményt, és hogy az uniós és kínai feldolgozási költségek összességében igen hasonlóak voltak. Ezenkívül a hatékonyság említett hiánya esetén az uniós gazdasági ágazat nyereségessége már évek óta alacsony lett volna, és ez az állítás nem magyarázza a piaci részesedés, az értékesítési volumen és a nyereségesség 2009-től a vizsgálati időszakig bekövetkezett csökkenését.

(130)

A fentiekre tekintettel az ingadozó alumíniumárak és a gyártás hatékonyságának állítólagos hiánya nem tekinthető az uniós gazdasági ágazatot érintő kárt kiváltó oknak.

(131)

Amint azt korábban említettük, az uniós gyártók kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban viszonylag alacsony volt. Mivel azonban az uniós gyártók más termékek (például a háztartási fólia) tekercselésére is ugyanazt a gépet használják, a kapacitáskihasználásra vonatkozó számadatokat nem tekintjük jelentős kiváltó tényezőnek. Továbbá a kapacitáskihasználásra vonatkozó számadatok már 2008-ban és 2009-ben is igen alacsonyak voltak, amikor a nyereségesség mértéke és a gazdasági ágazat általános helyzete kielégítő volt.

(132)

Ennélfogva megállapítást nyert, hogy a többletkapacitás nem volt lényeges oka az uniós gyártók által elszenvedett kárnak.

(133)

A fenti elemzés azt igazolta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal volumenében és piaci részesedésében jelentős növekedést lehetett tapasztalni különösen 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt. Emellett megállapításra került, hogy ez a behozatal a vizsgálati időszak alatt alákínált az uniós gazdasági ágazat által felszámított áraknak.

(134)

Az olcsó, dömpingelt kínai behozatal volumenében és piaci részesedésében bekövetkezett növekedés egybeesett az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében tapasztalható kedvezőtlen változásokkal. A helyzet rosszabbra fordult a vizsgálati időszak alatt, amikor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és nyereségessége tovább csökkent, és más pénzügyi mutatók – többek között a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – a legalacsonyabb szintre zuhantak.

(135)

Más ismert tényezők, többek között a gazdasági válság elemzése azt mutatta, hogy e tényezők nem fejthettek ki olyan mértékű kedvezőtlen hatást, hogy az semmissé tegye a megállapított ok-okozati viszonyt a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(136)

A fenti elemzés alapján – amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt export káros hatását – azt az ideiglenes következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó dömpingelt export az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(137)

Az alaprendelet 21. cikke értelmében a Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömpingre vonatkozó következtetés ellenére vannak-e kényszerítő okok, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy nem áll az Unió érdekében, hogy ebben a konkrét esetben intézkedéseket fogadjon el. Az uniós érdek elemzése valamennyi érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek, a nagykereskedőknek és az érintett termék kiskereskedőinek az érdekeit is.

(138)

Az uniós ágazat a Kínából származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Emlékeztetni kell arra, hogy számos kármutató a figyelembe vett időszak alatt negatív tendenciát mutatott. Intézkedések hiányában elkerülhetetlennek tűnik az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlása. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyors romlásnak indult azt követően, hogy 2009-ben dömpingellenes intézkedéseket vezettek be a feldolgozási lánc magasabb szintjén előállított termékre (óriás alumíniumfólia-tekercs). Mivel a kínai alumíniumágazatban már az akkori vizsgálat idején is megállapított szerkezeti problémák továbbra is megfigyelhetők, az uniós gazdasági ágazat képviselői úgy vélték, hogy őket is megilleti a tisztességtelen versennyel szembeni védelem.

(139)

Ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítaná az uniós piacon a hatékony kereskedelem feltételeit, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgált termék árát hozzáigazítsa a különféle összetevők költségeihez és a piaci feltételekhez. Az ideiglenes intézkedések elrendelése várhatóan azt is lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerje, ami további kedvező hatással lenne nyereségességére és általános pénzügyi helyzetére.

(140)

Intézkedések hiányában a piaci részesedés további csökkenése várható, és az uniós gazdasági ágazat tevékenysége veszteséges maradna, különösen a kereskedelmi márkás ágazatban. Ez közép- és hosszútávon nem lenne fenntartható. A nyereségesség és más pénzügyi mutatók, például a pénzforgalom vagy a beruházások megtérülésének csökkenésére tekintettel feltételezhető, hogy intézkedések hiányában az uniós gyártók többsége versenyképességét nem tudja megőrizni.

(141)

Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat más élelmiszerfeldolgozó- és csomagolóipari termékekkel, például háztartási fóliával és papírárukkal is ellátja vevőit (főként kis- és nagykereskedőket). E termékek némelyikét ugyanazzal a tekercselőgéppel gyártják, amelyet az érintett termék előállításához használnak. Az érintett termék az uniós gazdasági ágazat különböző vállalatai által értékesített termékportfólió jelentős részét képezi, egyes esetekben a forgalom több mint 50 %-át képviseli. Amennyiben az érintett termék helyzete tovább romlik, az más termékek uniós előállítását is veszélyeztetné.

(142)

Ennek megfelelően a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonja le, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(143)

Az importőröket illetően az érintett termék behozatalának jelentős – a vizsgálati időszakban hozzávetőleg 50 %-ra becsült – részét az uniós piac két nagy szereplője kínai beszerzéseken keresztül végzi.

(144)

E két importőr egyike kapcsolatban áll egy a mintába felvett együttműködő exportáló gyártóval (CeDo Shanghai). A CeDo csoport kettős beszerzési stratégiát alakított ki, amelynek keretében az általa az uniós piacon értékesített fóliát Kínában és az Unióban egyaránt gyártják. A csoport rámutatott arra, hogy a dömpingellenes intézkedések veszélyeztetnék ezt a stratégiát és csökkentenék a csoport nyereségességét. A javasolt intézkedések azonban nem valamely konkrét vállalat ellen irányulnak, hanem céljuk a tisztességes kereskedelem helyreállítása az uniós piacon.

(145)

A vizsgálat nem tárta fel, hogy a másik nagy importőr (Quickpack) kapcsolatban áll-e bármelyik kínai beszállítójával. Ennek az az oka, hogy noha a vállalatot felkérték a vizsgálatban való részvételre, az nem kívánt együttműködni. Ennélfogva nem tisztázott, hogy a javasolt szintű vámok milyen hatást gyakorolnának a vállalat üzleti tevékenységére.

(146)

A fennmaradó importőrök közül csak kettő működött együtt a vizsgálatban a kérdőív kitöltésével. Ők a Kínából származó összes behozatal mintegy 6%-át képviselték. Ezek a vállalatok azt állították, hogy dömpingellenes vám bevezetése esetén kiszorulhatnak a fóliapiacról, forgalmuk több mint 80 %-a azonban más termékekből származott, mivel e két vállalat számos egyéb terméket importált az élelmiszer-ipari és háztartási áruk ágazatában.

(147)

Egy további importőr/gyártó (Terinex Ltd) nem töltötte ki a kérdőívet, de benyújtotta az Egyesült Királyság piacára alapozott saját véleményét. A Terinex Ltd kifejtette, hogy Kínából történő beszerzése a saját gyártásánál kedvezőbb árat biztosított, de kisméretű piaci szereplőként úgy véli, hogy behozatala nem okoz kárt az uniós gazdasági ágazat számára. Ha azonban a Kínából származó összes behozatalt figyelembe vesszük ((87) és azt követő preambulumbekezdések), akkor a (114) preambulumbekezdésben kezdődő magyarázat értelmében világos, hogy a Kínából származó behozatal az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár egyik fő oka. Mivel az érintett termék forgalma a vállalatok összforgalmához képest viszonylag alacsony, nem valószínű, hogy az intézkedések elrendelése súlyosan érintené a vállalatok össznyereségét.

(148)

Tekintettel általában az importágazatra (függetlenül attól, hogy kapcsolódó-e vagy sem), nem zárható ki, hogy az intézkedések elrendelése kedvezőtlen hatást gyakorol erre az ágazatra, mivel a vám feltehetően csökkenti a behozatal vonzerejét, és ha az uniós gazdasági ágazat visszanyerne is néhány megrendelést/szerződést, annak valószínűleg az importágazat látná kárát. Mindez azonban a tisztességes verseny helyreállítása érdekében történne, és az importágazat egészére gyakorolt hatás nem lenne aránytalan.

(149)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy az importőrökre gyakorolt hatás nem lenne olyan mértékű, hogy az intézkedés az uniós érdek egészével ellentétes legyen.

(150)

A vizsgálatban hat kiskereskedő működött együtt. A kiskereskedők csoportja az Európai Unión belüli eltérő földrajzi elhelyezkedésükre, valamint forgalomban kifejezett méretük különbségére tekintettel reprezentatívnak tekinthető. Az intézkedések elrendelését mindegyikük ellenzi azon az alapon, hogy azok további költségekkel terhelnék üzleti vállalkozásaikat, és hogy az intézkedések korlátoznák az általuk választható beszállítók körét.

(151)

Válaszaikból azonban világosan kitűnik, hogy a vizsgálat tárgyát képező termék e kiskereskedők forgalmának parányi részét (minden esetben kevesebb mint 1 %-át) képviseli, és a dömpingellenes intézkedések elenyésző hatást gyakorolnának vagy egyáltalán nem lennének hatással forgalmukra vagy nyereségükre.

(152)

A Bizottság egy fogyasztói szövetséggel vette fel a kapcsolatot, amelyik azt válaszolta, hogy nem kíván részt venni a vizsgálatban. Más fogyasztói szövetség nem jelentkezett a Bizottságnál.

(153)

A dömpingellenes vámok fogyasztókra gyakorolt hatása valószínűleg jelentéktelen, mivel az alumíniumfólia-tekercs a fogyasztók heti költségvetésének rendkívül kis százalékát teszi ki. Valószínű továbbá, hogy az alumíniumfólia-tekercs árai a vám kivetése nyomán kiskereskedelmi szinten elhanyagolható mértékben növekednének, vagy nem is történne áremelkedés.

(154)

A fentiekre való tekintettel ideiglenesen azt a következtetést lehetett levonni, hogy – az Unió érdekeit illetően rendelkezésre álló adatok alapján – nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólnának.

(155)

A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(156)

Az intézkedések szintjének megállapítása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül történő felszámolásához szükséges vám összegét.

(157)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság figyelembe vette, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az előállítási költségeit fedezni tudja, továbbá hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne.

(158)

Az (óriás) alumíniumfólia-tekercseket érintő korábbi vizsgálatok során a rendes haszonkulcsot a fentiek alapján 5 %-ban állapították meg. A panaszos szerint kárt okozó dömping hiányában az ágazat számára 6 % lenne az ésszerű haszonkulcs. E kijelentését azonban nem támasztotta alá megfelelően, ennélfogva más vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megfelelőnek ítéli a korábbi vizsgálatban megállapított 5 %-os haszonkulcs alkalmazását. A Bizottság tehát ideiglenesen úgy ítéli meg, hogy egy, a forgalom 5 %-ával megegyező haszonkulcsot kell annak a megfelelő számadatnak tekinteni, amelynek megszerzésére az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában számíthatott volna. Ennek alapján kiszámították az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy az uniós eladási árakból kivonták a vizsgálati időszakban elért tényleges nyereséget, és a fent említett haszonkulccsal helyettesítették azt.

(159)

A szükséges áremelést ezután az együttműködő kínai exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített termékek kárt nem okozó ára összehasonlításának alapján határozták meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet ezután az átlagos teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(160)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, az alacsonyabb vám elvével összhangban a dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínából származó érintett termék behozatalára.

(161)

A fentiek alapján a dömpingellenes vámtételeket a kár megszüntetéséhez szükséges szint és a dömpingkülönbözet összehasonlításával állapították meg. Ennélfogva a javasolt dömpingellenes vámok a következőképpen alakulnak:

Javasolt ideiglenes dömpingellenes vámok

(162)

Az e rendeletben előírt, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a Bizottság e vizsgálat megállapításai alapján határozta meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben a „valamennyi más vállalatra” alkalmazandó, országos vámmal) így kizárólag a Kínából származó és e vállalatok – tehát az említett jogalanyok – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált termékek, melyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak, ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló egységeket is, nem részesülhetnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(163)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell benyújtani (4), és mellékelni kell hozzá minden fontos információt, különös tekintettel a vállalatnak a termeléshez, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(164)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/47

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

18.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/49

(1)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapvető jogi keretet biztosít az európai statisztikákhoz. Az említett rendelet szerint a Bizottság (Eurostat) az Unió európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős statisztikai hatósága.

(2)

Az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és a 223/2009/EK rendeletben foglalt, és az európai statisztikai rendszer bizottsága által 2011. szeptember 28-án felülvizsgált és aktualizált európai statisztikai gyakorlati kódexben részletesebben kidolgozott statisztikai elveknek megfelelően kell végezni.

(3)

A 223/2009/EK rendelet előírja továbbá a bizalmas adatok védelmét, amelyek kizárólag statisztikai célokra használhatók fel.

(4)

A Bizottság vállalta az Unióban a statisztikairányítás megerősítését és a fent említett statisztikai elvek tiszteletben tartását (2). Ezt a kötelezettségvállalást megerősítette és továbbfejlesztette az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Az európai statisztikák szilárd minőségirányítása felé” című, 2011. április 15-i közlemény (3). E határozat a Bizottság megújított kötelezettségvállalása az Eurostat által fejlesztett, előállított és közzétett európai statisztikák iránti bizalom tekintetében.

(5)

Az Unió gazdaságirányítási keretében történt újabb fejlemények a statisztikai területet is érintették, és ezeket figyelembe kell venni. Ez különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott statisztikai függetlenségre vonatkozik.

(6)

Ebben az összefüggésben a Bizottságnak a személyzeti szabályzat értelmében gyakorolnia kell kinevező hatáskörét az Eurostat főigazgatójának felvétele, áthelyezése és felmentése tekintetében, saját feladatainak ellátása során annak megfelelő figyelembevételével, hogy a függetlenséget, az objektivitást és a hatékonyságot garantálnia kell, és kizárólag szakmai szempontokon alapuló átlátható eljárást követve.

(7)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (5) további konkrét feladatokat írt elő az Eurostat számára.

(8)

Ezenkívül „Az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről: kitekintés az elkövetkező évtizedre” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közleményben (6) foglaltak szerint az Eurostatnak magas szintű statisztikai szolgáltatást kell nyújtania úgy, hogy egyben javítja az uniós szervekkel folytatott kommunikációt a statisztikai igények előrejelzése és a meglévő statisztikák használatának fokozása érdekében. Ez a Bizottság más szolgálataival való szorosabb kapcsolatok kiépítését is magában foglalja.

(9)

A statisztikákat a 223/2009/EK rendeletre való hivatkozással kell meghatározni. E határozat alkalmazásában különbséget kell tenni az európai és az egyéb statisztikák között.

(10)

A szakpolitikai célok és e célok eléréséhez szükséges információk meghatározása a politikai döntéshozók felelőssége. Ezeknek a tevékenységeknek tehát az érintett bizottsági szolgálatok megbízatásába és felelősségi körébe kell tartozniuk, míg az Eurostatnak az európai statisztikákkal kapcsolatos tevékenységek programozását kell biztosítania, figyelembe véve a felhasználói igényeket, a releváns szakpolitikai fejleményeket és az erőforrásbeli korlátokat.

(11)

Az egyéb statisztikákhoz kapcsolódó bizottsági tevékenységeket folyamatos tervezési és koordinációs folyamatnak kell kísérnie az ilyen tevékenységekről való egységes formába foglalt információ biztosítása érdekében. Ezt a gyakorlatot az Eurostatnak kell irányítania, és a gyakorlat hatáskörének olyan témákra kell korlátozódnia, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság érintett szolgálatai és az Eurostat között kölcsönös megállapodás van érvényben.

(12)

Az európai statisztikákat az európai statisztikai program és a kapcsolódó éves munkaprogram határozza meg.

(13)

Az európai statisztikák iránti közbizalom biztosítása és a kiváló minőségű statisztikák Eurostat általi fejlesztésének, előállításának és közzétételének ösztönzése érdekében az európai statisztikák minősítésére folyamatot kell kialakítani és alkalmazni.

(14)

A kiváló minőségű európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét az Eurostat főigazgatójának kell biztosítania, aki a főstatisztikus szerepét tölti be. Ezen túlmenően az ő feladata többek között az Európai Bizottság statisztikai tevékenységeinek összehangolása a minőség biztosításának és az adatszolgáltatási teher minimalizálásának céljából. Ezért a főstatisztikussal az egyéb statisztikák fejlesztésével és előállításával kapcsolatban is konzultálni kell.

(15)

A statisztikai tevékenységekkel kapcsolatos, az Eurostat és más bizottsági szolgálatok közötti szoros együttműködésnek, valamint a főstatisztikus által e tevékenységek megfelelő összehangolásának biztosítania kell az európai statisztikák koherenciáját és összehasonlíthatóságát és a jövő kihívásainak való jobb megfelelést, különösen az adminisztratív és az adatszolgáltatási terhek minimalizálása tekintetében. Ugyanebből a célból az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben és költséghatékony módon hozzáférést kell biztosítani a Bizottságon belül az adminisztratív adatforrásokhoz.

(16)

Amennyiben az Eurostat személyes adatokat dolgoz fel, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) kell alkalmazni. Ezen túlmenően a személyes adatok alapján előállított európai statisztikákat adott esetben nemek szerint le kell bontani.

(17)

Ezért az Eurostat Európai Bizottságon belüli szerepét és felelősségi körét részletesebben meg kell határozni és tisztázni kell.

(18)

A közösségi statisztikák előállítása tekintetében az Eurostat szerepéről szóló, 1997. április 21-i 97/281/EK bizottsági határozatot (8) hatályon kívül kell helyezni,

a)

összegyűjti és összesíti az európai statisztikák összeállításához szükséges statisztikai információkat;

b)

statisztikai módszereket, szabványokat és eljárásokat fejleszt ki és mozdít elő;

c)

irányítja az európai statisztikai rendszert, erősíti az együttműködést partnerei között, és biztosítja vezető szerepét világszerte a hivatalos statisztikák terén;

d)

együttműködik a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az európai statisztikáknak más statisztikai rendszerekben összeállított statisztikákkal való összehasonlíthatósága, és – adott esetben – támogatást biztosít harmadik országok számára statisztikai rendszereik tökéletesítése terén.

a)

optimalizálja a statisztikai célokra felhasználható meglévő információk használatát a minőség biztosítása és a válaszadók terheinek csökkentése érdekében; az Eurostat a Bizottság bármely szolgálatát felkérheti az e célból történő közreműködésre;

b)

tájékoztatást kér a Bizottság valamennyi szolgálatától az általuk előállított statisztikák köréről és minőségi jellemzőiről, az adatok előállításának módszertanában történt jelentős változásokról, valamint a tervezett új adatgyűjtésekről;

c)

az egyéb statisztikák fejlesztését és előállítását illetően a rendelkezésre álló források erejéig útmutatást, képzéseket és szakértői tanácsadást nyújt a Bizottság többi szolgálata számára.

a)

irányítja a Bizottságon belül az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét;

b)

felelős az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (4) bekezdésében említettek szerint az egyéb statisztikák fejlesztésének és előállításának koordinálásáért;

c)

képviseli a Bizottságot a nemzetközi statisztikai fórumokon, különösen az uniós intézmények és szervek statisztikai tevékenységeinek összehangolása céljából a 223/2009/EK rendelet 6. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;

d)

betölti a 223/2009/EK rendelet 7. cikkében említett európai statisztikai rendszer bizottsága elnökének szerepét;

e)

a Bizottság többi szolgálatával közvetlen konzultációt folytatva előkészíti az e határozat 5. cikkének (1) bekezdésében említett programokat, a felhasználói igényeket és az egyéb fontosabb fejleményeket a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve;

f)

összekötő szerepet tölt be az európai statisztikai rendszer és az európai statisztikairányítási tanácsadó testület között valamennyi, az európai statisztika gyakorlati kódexe végrehajtásával kapcsolatos ügyben.

a)

ellenőrzi és értékeli az általa összegyűjtött vagy hozzá beérkezett adatok minőségét, és a közzétett európai statisztikák minőségéről jelentést készít;

b)

minősítési folyamatot alakít ki és alkalmaz az európai statisztikákra vonatkozóan;

c)

ellenőrzi az Unió megerősített gazdaságirányítási keretében az Eurostat felelősségi körébe tartozó adatokat, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a megfelelő eljárásokban kifejezetten az Eurostatra ruháztak.